Back to top

A bakonyi favilla

Bakonybélben hosszú évtizedekig sokan mesterkedtek a fával. Főként szerszámnyeleket készítettek a mezőgazdaságnak, iparnak, de favilla, fagereblye, kis- és nagytalicska, létra, vesszősöprű is kikerült a kezük alól. Az ötvenes években aztán a kézi munkát fölváltották a gépek, Réz István azonban még mindig űzi az ipart, igaz ma már a turisták a fő vevői.

Réz István 1933-ban született, s akárcsak felmenői, évtizedeken keresztül erdészként dolgozott Bakonybélben. Édesapja kitanulta a szekérgyártást, amiből ő is sok mindent ellesett. „Kocsit ugyan nem készítek, de szekéroldalt, sarogját és tragacsot igen” – tudtuk meg. Korábban a település harmada a faiparból, a szerszámkészítésből élt. Pontos emberek voltak, nagyon értettek a fához. Másoknak az erdészeti munkák kínáltak megélhetést, s a szakember ide sorolja a fuvarosokat is, vagy a mezőgazdaságban dolgoztak. Burgonya bőséggel termett a bakonybéli határban, viszont gabona kevés volt. Nyári időszakban részes aratónak szegődtek, hiszen a hegyek között két héttel későbbre esett a betakarítás. A legjobb minőségű gabona nem az aljban – ahol a megült pára kedvezett a gombás betegségeknek –, hanem a Hajagban, a Szentgáli dűlőkben termett, de azok messze estek a falutól.

„Volt, hogy csemetekertben dolgoztam, ágyásokat formáltam a fenyő- és hársmagok vetéséhez, amikor viszont lehetett, kimentem az erdőbe, s kivettem a részem a tisztításból, a favágásból”. Abban az időben még kézifűrésszel dolgoztak. Akadt olyan törzs, amelyhez kétméteres fűrész kellett, s volt fa, amelyik csak délre dűlt le. „Megesett, hogy csak húsz centit tudtunk a fűrészen húzni, annyira vastag volt a törzs” – mesélte Réz István. Csak mínusz 28 ºC hidegben hagyták abba a munkát, dolgoztak az erdőn, amennyit csak lehetett.

 

Csak egyenes szálú fából

A faművesek általában lábon álló fát vettek meg, s a tövétől a legkisebb gallyig mindent felhasználtak. Főként bükkel, kőrissel, juharral dolgoztak. A bükk volt a „mindenes”, míg kőrisből készült a favilla, a szekéroldal, a cséplőgép törekrázója, de repülő alkatrésznek vagy akár sítalpnak is kiválóan megfelelt. Könnyű és rugalmas, de meg is kérte az erdőtulajdonos az árát.

A faanyag kiválasztásához egy darabon fejszével leütötték a kérget. Ha a sejtek sűrű „böködésűek” voltak, tudták, hogy szálkásan hasad fa. „Jó szerszámnyél csak egyenes szálú fából készülhet, amelyiknek átvágják a szálát, kevésbé terhelhető” – hangsúlyozta a tapasztalt szakember. A kőrisnél nehéz, a juhar esetében viszont könnyű a kiválasztás, a bükk akkor jó, ha egyenes borda fut fel a törzsön. Fejszenyélnek gyertyánt használtak, szívós fa, inkább hajlott, nem tört. Szerették a favágók. A hordódongát „tükrösre” hasították. „Csavarodott fából nem lesz villa” – nyugtázta a szakember, ez a szerszám a legkényesebb az alapanyag minőségére. Minél frissebb a fa, annál könnyebben hasad. Amibe viszont nem akar a vonókés „belemenni”, nehezebb kidolgozni. A fiatal fa kifaragás után gyakorta meggörbült, így készültek a kiváló hajlított lapátnyelek. A nagyon kemény bodzát a kőművesek szerették, simítónak kiváló. Hegyi juharból a fodros szála miatt nehéz volt szerszámot készíteni, hegedűnek azonban megfelelt.

 

Topor, plankács, bárd

Kivágva két hosszra mérték a rönköt, úgy vitték haza lovas kocsival. A favillának 3, a fagereblyének 3,2, míg lapát- és kapanyélnek 2,4 méteres darabokat vágtak. „Az alföldiek kényesebbek voltak, nekik hosszabb nyél kellett” – mutatott rá Réz István, hogy a fát a háznál darabolták, de méretezésnél a száradást rászámították.

Hasítás után a darabokat a fejsze fokával kéregtelenítették. Ezt követte a toporral – ami a bárdnál kisebb eszköz – való faragás. A bárdnál nehezebb plankácsot a keményfához használták, míg a bárd a hárs és a fenyő esetében került elő. A gereblyefejnél vigyázni kellett, hogy a fúrás a fa belső, puhábbik felére essen, különben könnyen elhasadt. „Gereblyénél mindig a fogakkal kell kezdeni. Az ember háta is megfájdult, mire a 18-19 centis kuglikból egy kosárnyi fogat faragott a vonókéssel”. A vonókés használata nagy gyakorlatot igényel, aki azzal nem tud szaporán dolgozni, jobb, ha bele sem fog. Ma már nem négyszögletes, hanem hengeres fogakat készítenek.

 

Helybe jönnek érte

A faművelő szerszámokat helyi kovácsok készítették. Valamikor 4-5 is volt a faluban, mára egy sem maradt, az egyedi eszközök apáról-fiúra szálltak. A bognárok is eltűntek a településről, pedig régen 150-200 pár lovat hajtottak, azzal fuvaroztak az erdőgazdaságnak. Már lovat is csak elvétve látni, legföljebb hobbiból tartanak néhányat.

Mai napig „kézre áll” a vonókés, Réz István nyugdíjba vonulva kiváltotta az „ipart”. Kőrist vásárolt, abból készül a favilla, a fagereblye, amiket ma már háztól visznek el a turisták. A tél a kidolgozás ideje, tavasszal „összeveri”, azaz összeállítja a villákat. Amikor kiszáradtak, 15-20 percig forrásban lévő vízbe meríti őket. Füstölni a kemencébe teszi, ahová száz villa fér, kevesebbért nem érdemes alágyújtani. A nyelét csiszolni sose kell, azt elvégzi a mester tenyere.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Áremelkedés és fahiány jellemzi a tűzifa-piacot

Az előző hideg volt a tél miatt több fát kellett felhasználni, mint általában, ami miatt csökkentek a készletek. Emiatt jelenleg drágábban lehet kapni tűzifát legálisan. A készlethiány miatt megjelentek az illegális árusok is.

Környezetkímélő kötélpálya fakitermeléshez

Ezúttal nem egy manapság divatos kalandpark kedvéért került kötélpálya az erdőbe, az ok jóval komolyabb. Az április végi havazás miatt még van járhatatlan turistaút, gőzerővel dolgozunk ezek megtisztításán - mondta el Dr. Jung László, az Egererdő Zrt. vezérigazgatója szerdán, Szilvásváradon, ahol bemutatták az erdészet kötélpályás közelítési módszerét. Istállóskőre legkorábban 3 hét múlva indulhatnak turisták.

„Városállam” a dombtetőn

Pannonhalma apró város a völgyben, és egy önálló „városállam”a dombtetőn, a Kisalföld és a Bakony találkozásánál. Olyan jelentőségű emlék­helye országunknak, melyet minden magyar embernek legalább egyszer látnia kell.

Gyermekvédelmi központnak segített az erdőgazdaság

A Szent Lukács Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ fordult segítségért a napokban a NYÍRERDŐ Zrt.-hez.

Elindult a Nemzeti kincsünk az Erdő című filmsorozat sugárzása az MTVA M5 csatornán

A Nemzeti kincsünk az Erdő című kisfilmek hazánk erdeit, az erdőgazdálkodás folyamatát, és az erdész szakemberek munkáját mutatják be.

Romániában enyhítettek az erdőtörvény szankcióin

Enyhült az állami szigor, újult erővel folyhat az erdőirtás Romániában: csak 2016-ban kilencmillió euró kár keletkezett a törvénytelen fakitermelés miatt az országban.

Erdők a szakma mellett

„Az erdészek, erdőtulajdonosok számára is méltó erdőtörvény született”- adott hangot elégedettségének Hubai Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vidékfejlesztésért felelős alelnöke. A szakember a NAK Erdő- és vadgazdálkodási országos osztályának azon a kihelyezett ülésén szólalt fel, melyet Hatvanban, a Grassalkovich Kastélyban kialakított Vadászati Múzeumban tartottak meg.

Nyereség az állami erdőkből

Árbevételüknél erőteljesebben emelkedett az agrártárca vagyonkezelésébe tartozó huszonkét állami erdészeti társaság adózott eredménye tavaly.

Pályázatokkal segítené a kormány az áprilisi hókárt szenvedett mátrai erdők felújítását

A hatalmas pusztítást okozó áprilisi hó a vegetációs időszakban érte a mátrai területeket, a károk elhárítása, majd a felújítás a tönkrement erdőterületeken fontos feladat, a kormány megfelelő pályázatokkal segíti az erdőtelepítést - mondta szombaton a földművelésügyi miniszter.

Szekszárd lankáitól Gemenc árteréig

Csodálatos növény- és állatvilág, változatos földrajzi táj, és az épített emlékek is megtalálhatók a Gemenc Zrt. Bátaszéki Erdészeténél. A Duna árterében a gemenci rengeteg egy szelete, a Béda-Karapancsa tájegység bédai része, valamint a Szekszárd-Geresdi dombvidék is az erdészethez tartozik. Az itt dolgozók mindent megtesznek, hogy ember és természet fenntartható módon, harmóniában élhessen egymással.