Back to top

A bakonyi favilla

Bakonybélben hosszú évtizedekig sokan mesterkedtek a fával. Főként szerszámnyeleket készítettek a mezőgazdaságnak, iparnak, de favilla, fagereblye, kis- és nagytalicska, létra, vesszősöprű is kikerült a kezük alól. Az ötvenes években aztán a kézi munkát fölváltották a gépek, Réz István azonban még mindig űzi az ipart, igaz ma már a turisták a fő vevői.

Réz István 1933-ban született, s akárcsak felmenői, évtizedeken keresztül erdészként dolgozott Bakonybélben. Édesapja kitanulta a szekérgyártást, amiből ő is sok mindent ellesett. „Kocsit ugyan nem készítek, de szekéroldalt, sarogját és tragacsot igen” – tudtuk meg. Korábban a település harmada a faiparból, a szerszámkészítésből élt. Pontos emberek voltak, nagyon értettek a fához. Másoknak az erdészeti munkák kínáltak megélhetést, s a szakember ide sorolja a fuvarosokat is, vagy a mezőgazdaságban dolgoztak. Burgonya bőséggel termett a bakonybéli határban, viszont gabona kevés volt. Nyári időszakban részes aratónak szegődtek, hiszen a hegyek között két héttel későbbre esett a betakarítás. A legjobb minőségű gabona nem az aljban – ahol a megült pára kedvezett a gombás betegségeknek –, hanem a Hajagban, a Szentgáli dűlőkben termett, de azok messze estek a falutól.

„Volt, hogy csemetekertben dolgoztam, ágyásokat formáltam a fenyő- és hársmagok vetéséhez, amikor viszont lehetett, kimentem az erdőbe, s kivettem a részem a tisztításból, a favágásból”. Abban az időben még kézifűrésszel dolgoztak. Akadt olyan törzs, amelyhez kétméteres fűrész kellett, s volt fa, amelyik csak délre dűlt le. „Megesett, hogy csak húsz centit tudtunk a fűrészen húzni, annyira vastag volt a törzs” – mesélte Réz István. Csak mínusz 28 ºC hidegben hagyták abba a munkát, dolgoztak az erdőn, amennyit csak lehetett.

 

Csak egyenes szálú fából

A faművesek általában lábon álló fát vettek meg, s a tövétől a legkisebb gallyig mindent felhasználtak. Főként bükkel, kőrissel, juharral dolgoztak. A bükk volt a „mindenes”, míg kőrisből készült a favilla, a szekéroldal, a cséplőgép törekrázója, de repülő alkatrésznek vagy akár sítalpnak is kiválóan megfelelt. Könnyű és rugalmas, de meg is kérte az erdőtulajdonos az árát.

A faanyag kiválasztásához egy darabon fejszével leütötték a kérget. Ha a sejtek sűrű „böködésűek” voltak, tudták, hogy szálkásan hasad fa. „Jó szerszámnyél csak egyenes szálú fából készülhet, amelyiknek átvágják a szálát, kevésbé terhelhető” – hangsúlyozta a tapasztalt szakember. A kőrisnél nehéz, a juhar esetében viszont könnyű a kiválasztás, a bükk akkor jó, ha egyenes borda fut fel a törzsön. Fejszenyélnek gyertyánt használtak, szívós fa, inkább hajlott, nem tört. Szerették a favágók. A hordódongát „tükrösre” hasították. „Csavarodott fából nem lesz villa” – nyugtázta a szakember, ez a szerszám a legkényesebb az alapanyag minőségére. Minél frissebb a fa, annál könnyebben hasad. Amibe viszont nem akar a vonókés „belemenni”, nehezebb kidolgozni. A fiatal fa kifaragás után gyakorta meggörbült, így készültek a kiváló hajlított lapátnyelek. A nagyon kemény bodzát a kőművesek szerették, simítónak kiváló. Hegyi juharból a fodros szála miatt nehéz volt szerszámot készíteni, hegedűnek azonban megfelelt.

 

Topor, plankács, bárd

Kivágva két hosszra mérték a rönköt, úgy vitték haza lovas kocsival. A favillának 3, a fagereblyének 3,2, míg lapát- és kapanyélnek 2,4 méteres darabokat vágtak. „Az alföldiek kényesebbek voltak, nekik hosszabb nyél kellett” – mutatott rá Réz István, hogy a fát a háznál darabolták, de méretezésnél a száradást rászámították.

Hasítás után a darabokat a fejsze fokával kéregtelenítették. Ezt követte a toporral – ami a bárdnál kisebb eszköz – való faragás. A bárdnál nehezebb plankácsot a keményfához használták, míg a bárd a hárs és a fenyő esetében került elő. A gereblyefejnél vigyázni kellett, hogy a fúrás a fa belső, puhábbik felére essen, különben könnyen elhasadt. „Gereblyénél mindig a fogakkal kell kezdeni. Az ember háta is megfájdult, mire a 18-19 centis kuglikból egy kosárnyi fogat faragott a vonókéssel”. A vonókés használata nagy gyakorlatot igényel, aki azzal nem tud szaporán dolgozni, jobb, ha bele sem fog. Ma már nem négyszögletes, hanem hengeres fogakat készítenek.

 

Helybe jönnek érte

A faművelő szerszámokat helyi kovácsok készítették. Valamikor 4-5 is volt a faluban, mára egy sem maradt, az egyedi eszközök apáról-fiúra szálltak. A bognárok is eltűntek a településről, pedig régen 150-200 pár lovat hajtottak, azzal fuvaroztak az erdőgazdaságnak. Már lovat is csak elvétve látni, legföljebb hobbiból tartanak néhányat.

Mai napig „kézre áll” a vonókés, Réz István nyugdíjba vonulva kiváltotta az „ipart”. Kőrist vásárolt, abból készül a favilla, a fagereblye, amiket ma már háztól visznek el a turisták. A tél a kidolgozás ideje, tavasszal „összeveri”, azaz összeállítja a villákat. Amikor kiszáradtak, 15-20 percig forrásban lévő vízbe meríti őket. Füstölni a kemencébe teszi, ahová száz villa fér, kevesebbért nem érdemes alágyújtani. A nyelét csiszolni sose kell, azt elvégzi a mester tenyere.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pályázatokkal segítené a kormány az áprilisi hókárt szenvedett mátrai erdők felújítását

A hatalmas pusztítást okozó áprilisi hó a vegetációs időszakban érte a mátrai területeket, a károk elhárítása, majd a felújítás a tönkrement erdőterületeken fontos feladat, a kormány megfelelő pályázatokkal segíti az erdőtelepítést - mondta szombaton a földművelésügyi miniszter.

Szekszárd lankáitól Gemenc árteréig

Csodálatos növény- és állatvilág, változatos földrajzi táj, és az épített emlékek is megtalálhatók a Gemenc Zrt. Bátaszéki Erdészeténél. A Duna árterében a gemenci rengeteg egy szelete, a Béda-Karapancsa tájegység bédai része, valamint a Szekszárd-Geresdi dombvidék is az erdészethez tartozik. Az itt dolgozók mindent megtesznek, hogy ember és természet fenntartható módon, harmóniában élhessen egymással.

Már az ipari faültetvény telepítést is támogatják

Immár önálló kormányrendelet szabályozza az ipari célú fás szárú ültetvények telepítését. Ennek eredményeképpen napokon belül a Vidékfejlesztési Program erdősítésre szánt támogatási keretéből az erdőnek nem minősülő, ipari faültetvények telepítésére is igényelhető forrás.

Hétezernél is több hamis raklapot foglalt le a NAV tavaly

Kiugró volt az előző év, legalábbis ami a raklaphamisítást illeti. Tavaly több mint hétezer olyan rakodóeszközt foglalt le az adóhivatal, amelyekre egyesek engedély nélkül ütötték rá a jó minőséget igazoló jelzést. Ez a visszaélés azonban egyszerre okozott kárt és hajtott hasznot: több ezer raklapot karitatív szervezeteknek adott át a hatóság, a faanyagot rászorulók használhatták el tüzelőként.

Nemzetközi összefogás az illegális fakitermelés ellen

Magyar kezdeményezésre, öt tagállam hatóságainak részvételével első alkalommal szerveztek a régióban szakértői szintű egyeztetést a faanyag kereskedelmi lánc ellenőrzéseknél alkalmazott módszerekről és a vizsgálati tapasztalatokról. A konferencia házigazdája a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) volt.

Erdészeti termőhely-feltárás

Több tényező együttesen határozza meg, hogy egy területen milyen vegetációt, erdőket találunk, de elsődleges szerepe a termőhelynek van. A termőhely a klíma, a vízviszonyok és a talaj jellemzőinek összhatásaként folyamatosan változik, ismerete és vizsgálata az erdészetben nagyon fontos.

Döntően a magánerdő területek bővülhetnek az új erdőtörvénnyel

Mintegy 50 milliárd forint támogatással nagyjából 40 ezer hektárral bővülhet a hazai erdőterület, hangzott ez az M1 Aktuális csatorna reggeli műsorában. A Nemzeti erdőstratégia erdőterület bővítési célja eléréséhez a magánerdő-gazdálkodás szabályait kellett korszerűsíteni, egyszerűsíteni az új erdőtörvényben, mivel az új telepítések már főleg a magánerdőkben lehetségesek – jelezte Fazekas Sándor.

A vállalkozó erdész

Gősi István volt műszaki, erdőművelési, fahasználati műszaki vezető, majd erdészetvezető, s most a Pilisi Parkerdő Zrt. központjában vezérigazgató-helyettes. A kort megelőzve, az országban elsőként a Pilisszentkereszti Erdészetnél kezdődött meg az örökerdő-gazdálkodás nagyüzemi bevezetése az ő irányításával. Munkája elismeréseként a Magyar Erdőkért-díjjal tüntették ki.

Fagykár után hernyóinvázió

Az egy hónappal ezelőtti hóesés és fagy nagyon komoly károkat okozott a Budapest környéki erdőkben, amelyeket a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai a mai napig csak részben tudtak helyreállítani. A térségben ráadásul egy új pókhálósmoly-faj is felütötte a fejét. A szakértők igyekeznek megnyugtatni a kedélyeket, mondván, nincs ok az aggodalomra, mert a lepkék csak néhány növényen élnek meg.

Hamarosan igényelhető az erdészeti gépbeszerzési támogatás

2017. június 1-től nyújthatók be a támogatási kérelmek az ,,Erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására és piaci értékesítésére irányuló beruházások" című, VP5-8.6.1-17 kódszámú pályázati felhívásra.