Back to top

A bakonyi favilla

Bakonybélben hosszú évtizedekig sokan mesterkedtek a fával. Főként szerszámnyeleket készítettek a mezőgazdaságnak, iparnak, de favilla, fagereblye, kis- és nagytalicska, létra, vesszősöprű is kikerült a kezük alól. Az ötvenes években aztán a kézi munkát fölváltották a gépek, Réz István azonban még mindig űzi az ipart, igaz ma már a turisták a fő vevői.

Réz István 1933-ban született, s akárcsak felmenői, évtizedeken keresztül erdészként dolgozott Bakonybélben. Édesapja kitanulta a szekérgyártást, amiből ő is sok mindent ellesett. „Kocsit ugyan nem készítek, de szekéroldalt, sarogját és tragacsot igen” – tudtuk meg. Korábban a település harmada a faiparból, a szerszámkészítésből élt. Pontos emberek voltak, nagyon értettek a fához. Másoknak az erdészeti munkák kínáltak megélhetést, s a szakember ide sorolja a fuvarosokat is, vagy a mezőgazdaságban dolgoztak. Burgonya bőséggel termett a bakonybéli határban, viszont gabona kevés volt. Nyári időszakban részes aratónak szegődtek, hiszen a hegyek között két héttel későbbre esett a betakarítás. A legjobb minőségű gabona nem az aljban – ahol a megült pára kedvezett a gombás betegségeknek –, hanem a Hajagban, a Szentgáli dűlőkben termett, de azok messze estek a falutól.

„Volt, hogy csemetekertben dolgoztam, ágyásokat formáltam a fenyő- és hársmagok vetéséhez, amikor viszont lehetett, kimentem az erdőbe, s kivettem a részem a tisztításból, a favágásból”. Abban az időben még kézifűrésszel dolgoztak. Akadt olyan törzs, amelyhez kétméteres fűrész kellett, s volt fa, amelyik csak délre dűlt le. „Megesett, hogy csak húsz centit tudtunk a fűrészen húzni, annyira vastag volt a törzs” – mesélte Réz István. Csak mínusz 28 ºC hidegben hagyták abba a munkát, dolgoztak az erdőn, amennyit csak lehetett.

 

Csak egyenes szálú fából

A faművesek általában lábon álló fát vettek meg, s a tövétől a legkisebb gallyig mindent felhasználtak. Főként bükkel, kőrissel, juharral dolgoztak. A bükk volt a „mindenes”, míg kőrisből készült a favilla, a szekéroldal, a cséplőgép törekrázója, de repülő alkatrésznek vagy akár sítalpnak is kiválóan megfelelt. Könnyű és rugalmas, de meg is kérte az erdőtulajdonos az árát.

A faanyag kiválasztásához egy darabon fejszével leütötték a kérget. Ha a sejtek sűrű „böködésűek” voltak, tudták, hogy szálkásan hasad fa. „Jó szerszámnyél csak egyenes szálú fából készülhet, amelyiknek átvágják a szálát, kevésbé terhelhető” – hangsúlyozta a tapasztalt szakember. A kőrisnél nehéz, a juhar esetében viszont könnyű a kiválasztás, a bükk akkor jó, ha egyenes borda fut fel a törzsön. Fejszenyélnek gyertyánt használtak, szívós fa, inkább hajlott, nem tört. Szerették a favágók. A hordódongát „tükrösre” hasították. „Csavarodott fából nem lesz villa” – nyugtázta a szakember, ez a szerszám a legkényesebb az alapanyag minőségére. Minél frissebb a fa, annál könnyebben hasad. Amibe viszont nem akar a vonókés „belemenni”, nehezebb kidolgozni. A fiatal fa kifaragás után gyakorta meggörbült, így készültek a kiváló hajlított lapátnyelek. A nagyon kemény bodzát a kőművesek szerették, simítónak kiváló. Hegyi juharból a fodros szála miatt nehéz volt szerszámot készíteni, hegedűnek azonban megfelelt.

 

Topor, plankács, bárd

Kivágva két hosszra mérték a rönköt, úgy vitték haza lovas kocsival. A favillának 3, a fagereblyének 3,2, míg lapát- és kapanyélnek 2,4 méteres darabokat vágtak. „Az alföldiek kényesebbek voltak, nekik hosszabb nyél kellett” – mutatott rá Réz István, hogy a fát a háznál darabolták, de méretezésnél a száradást rászámították.

Hasítás után a darabokat a fejsze fokával kéregtelenítették. Ezt követte a toporral – ami a bárdnál kisebb eszköz – való faragás. A bárdnál nehezebb plankácsot a keményfához használták, míg a bárd a hárs és a fenyő esetében került elő. A gereblyefejnél vigyázni kellett, hogy a fúrás a fa belső, puhábbik felére essen, különben könnyen elhasadt. „Gereblyénél mindig a fogakkal kell kezdeni. Az ember háta is megfájdult, mire a 18-19 centis kuglikból egy kosárnyi fogat faragott a vonókéssel”. A vonókés használata nagy gyakorlatot igényel, aki azzal nem tud szaporán dolgozni, jobb, ha bele sem fog. Ma már nem négyszögletes, hanem hengeres fogakat készítenek.

 

Helybe jönnek érte

A faművelő szerszámokat helyi kovácsok készítették. Valamikor 4-5 is volt a faluban, mára egy sem maradt, az egyedi eszközök apáról-fiúra szálltak. A bognárok is eltűntek a településről, pedig régen 150-200 pár lovat hajtottak, azzal fuvaroztak az erdőgazdaságnak. Már lovat is csak elvétve látni, legföljebb hobbiból tartanak néhányat.

Mai napig „kézre áll” a vonókés, Réz István nyugdíjba vonulva kiváltotta az „ipart”. Kőrist vásárolt, abból készül a favilla, a fagereblye, amiket ma már háztól visznek el a turisták. A tél a kidolgozás ideje, tavasszal „összeveri”, azaz összeállítja a villákat. Amikor kiszáradtak, 15-20 percig forrásban lévő vízbe meríti őket. Füstölni a kemencébe teszi, ahová száz villa fér, kevesebbért nem érdemes alágyújtani. A nyelét csiszolni sose kell, azt elvégzi a mester tenyere.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdőtörvény és végrehajtási rendelet

Elkészült az új erdőtörvény már hatályos részéhez a végrehajtási rendelet. A magántulajdonban lévő erdők tavaly 1400 hektárral csökkentek. Ez a csökkenés az új erdőtörvény következtében felgyorsul(hat), ugyanis az új szabályozás lehetővé teszi a fél hektár alatti területek erdőművelési ágból való kivonását.

Az erdő hercege

Szehágel István gyerekkorra meghatározó szerepet játszott abban, hogy igazi „erdei ember” lett. Az év erdésze verseny idei győztese nemcsak a könyvekből szerezte, hanem saját tapasztalataiból is bővítette ismereteit az erdőről. A SEFAG Zrt. munkatársa az erdész és vadász hivatás között sem tud választani, mindkettőt egyformán szereti.

Szentpéteri Sándor: Behálózva

Egy fotós, egy kép, egy történet. Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.

Rekord látogatószám az EGERERDŐ Zrt. szeptemberi közjóléti rendezvényein

Ha szeptember, akkor erdészeti nyílt napok keretében várják az EGERERDŐ Zrt. munkatársai az óvodásokat, kisiskolásokat és a családokat. Így zajlott ez idén is. 2017. szeptember 5-én az immár VII. Erdészeti Nyílt Napon Egerben, az Érsekkertben, ahová 2.396 fő regisztrált látogató érkezett Egerből és további 11 településről.

Folytatódnak az erdei turisztikai fejlesztések

Az állami erdészeti társaságok 2010 óta mintegy 16 milliárd forintot fordítottak közjóléti beruházásokra, kilátók, kisvasutak, erdei iskolák, erdei szállások létesítésére és korszerűsítésére, és a hozzájuk kapcsoldódó szolgáltatások fejlesztésére - derült ki a Földművelésügyi Minisztérium sajtótájékoztatóján.

Régi-új, de jól használható megoldás a szennyvíziszap

Környezettudatos kezeléssel nem csak a hulladékkezelési gondjaink oldódnak meg, de egy kedvező tulajdonságokkal rendelkező tápanyag-utánpótló anyagot is kapunk - derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által a szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása témakörében szervezett, ismeretterjesztő és -bővítő célú előadássorozatának győri állomásán.

Országszerte elfogyott a tűzifa, a maradék egyre drágább

Megint országos méretűvé vált a tűzifahiány, ahol pedig mégis kapható, ott jelentős drágulással találkozhat a lakosság. A Belügyminisztérium egyre több szociális tűzifát kell hogy kiosszon az önkormányzatoknak.

Módosult az erdősítési pályázat: 5 milliárd lesz ipari ültetvényekre

A fás szárú ültetvények telepítését, nyilvántartását és kitermelését 2017. június 18-tól a 135/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet kormányrendelet szabályozza. A jogszabályi környezet változása miatt szükségessé vált a pályázati felhívás módosítása. A pályázat tervezett keretösszegéből elkülönítettek 5 milliárd forintot az ipari célú fás szárú ültetvények telepítésének támogatására.

Erdők hete: fókuszban a természet

Megnyílt az Erdők hete országos rendezvénysorozat Kaposváron, a Sefag Zrt. Erdők Háza Látogatóközpontjának átadásával. A huszonegyedik alkalommal rendezett Erdők hetében állami- és magánerdészetek, erdei iskolák és oktatási intézmények a Közös kincsünk az erdő mottó jegyében október 2. és 8. között 100 helyszínen 200 programmal várják az érdeklődőket.

Bővíti termelését a Szalai Fafeldolgozó Kft.

Közel tízmilliárd forint értékű rönkfát termelnek ki évente a mintegy 2 millió hektárnyi magyar erdőterületen - közölte Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára Zalalövőn, egy nyersfát feldolgozó cég fejlesztéseinek avatása alkalmából. A padlólapokat gyártó vállalkozás egymilliárdos beruházással bővítette kapacitását.