Back to top

Amikor a jeges folyó árad

A folyók mellett élők már megszokták, hogy hóolvadás vagy nagy mennyiségű csapadék hatására hirtelen megemelkedik a vízszint. Árvizek leginkább tavasszal és nyár elején fordulnak elő, kivételesen azonban télen is kialakulhatnak, ahogyan ezt év elején is megtapasztalhattuk.

p1040358-ret.jpg

A felaprózódott jég mindent visz
A felaprózódott jég mindent visz

szolnok-47b003.jpg

A vastagodó jég megsértheti a fák, bokrok törzsét
A vastagodó jég megsértheti a fák, bokrok törzsét
Az árvízvédelmi töltések vagy magas partok között levonuló árhullámok hatása kétféle lehet. Ha az egy-két napos fölmelegedés, esetleg a lehullott sok eső következtében a felső vízgyűjtő területeken kialakult árhullámok az alsóbb folyószakaszokra már ismét a fagypont alatti hőmérsékleten érkeznek, a hullámtérre kiterülő víz felszíne megfagy. Vastagodása az árhullám időtartamától és a hőmérséklettől függ. Az ilyen árhullám leginkább a vad- és az erdőgazdálkodóknak okoz tetemes kárt. A vékony jégpáncél beszakad a menekülő vagy visszatérő állatok alatt, ettől azok felfázhatnak, sőt el is pusztulhatnak. A vastagodó jégréteg megsértheti, eltörheti, vagy súlyánál fogva összezúzhatja a fák és a cserjék törzsét. A jég alól a folyómederbe visszahúzódó víz áramlásával elnyírja, roncsolja a törzseket, illetve a vele együtt mozduló jég a parti épületeket, úszóműveket is súlyosan károsíthatja.

Ha a folyón kialakult jégpáncél felaprózódik, és általában február-márciusban megindul, azt jégzajlásnak nevezzük. Az időjárástól, illetve a hőmérséklettől függően ez is előidézhet katasztrofális eseményeket. A legkedvezőtlenebb forgatókönyv esetében a hőmérséklet tartósan fagypont alá süllyed az árhullám időszaka alatt s a zajló jég a benne úszó összes anyaggal együtt összeáll és mozdíthatatlanul megfagy. Az ilyen jégdugó környezetében rövid időn belül gyorsan emelkedhet a vízszint. Az árhullám hevességétől, a vízfolyás jellegétől, a kialakult jégdugó méretétől függően a feltorlódó jég, uszadék, víztömeg a gyengébb ellenállás irányába haladva okoz károkat. Ha a töltés vagy a benne lévő műtárgyak nem elég erősek, töltésszakadás következhet be, elöntve a korábban ármentesített területeket. A Duna mentén az elmúlt évszázadban erre is voltak példák (1941, 1956).

Az év eleji szokatlanul zord időjárás jeget varázsolt minden álló- és folyóvízre.
A tartósan alacsony hőmérséklet hatására 20-30, szélsőségesen hideg helyeken akár 50 centiméter vastagra duzzadt a jégtakaró. Február első napjaiban a Kárpát-medencébe érkező délies légáramlat csapadékos időjárást eredményezett a folyók vízgyűjtő területein, ez volt a kiváltó oka a dunai és tiszai jégzajlásnak. A kedvező februári hőmérséklet szerencsére nem okozott a gátakat jelentősen igénybevevő árvizet.

20170219111221-ret.jpg

Az áradás nyomott hagyott a parton
Az áradás nyomott hagyott a parton
A mederből kilépő zajló jég azonban nyomot hagyott a parti létesítményekben, galériaerdőkben. Magával ragadta a stégeket, csónakokat, úszó műveket, „kivágva”
a parti fákat kortól, fajtól függetlenül, levonulásakor pedig tetemes mennyiségű szerves és szervetlen hulladékot rakott le a part mentén. A természet sebeire remélhetően gyógyírként szolgál majd a tavaszi időjárás.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Baktériummal javítják a tolnai Duna-holtág vízminőségét

 Biológiai eljárással javítja a tolnai Duna-holtág vízminőségét a tulajdonos tolnai önkormányzat, amely intézkedési tervet dolgozott ki a leghosszabb hazai Duna-holtág természetközeli állapotának megőrzésére.

Ingyen osztanak földet Kanadában

Ha van kedve mínusz húsz fokban földet művelni, és esetleg kanadai állampolgár, akkor érdemes sorba állnia a földekért, amiket Kanada északi részén, Yukon tartományban osztogatnak teljesen ingyen. Az elmúlt évtizedben több, mint 3200 hektár talált így gazdára.

Döbbenetes változást okozott 50 év alatt a klímaváltozás Európában

A folyók áradásának időpontját is befolyásolja a klímaváltozás Európa több régiójában - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Komoly béremelésről döntött a kormány

A kormány két részletben, idén szeptember 1-től, illetve a jövő év első napjától 15-15 százalékkal emeli a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatottak bérét - az erről szóló határozat a Magyar Közlönyben jelent meg.

Egyre több jogsértést szagolnak ki a NAV szolgálati kutyái

Az elmúlt három és fél évben több mint egymilliárd forint értékű illegális cigarettát szagoltak ki az adóhivatal szolgálati kutyái, az általuk megtalált kábítószerért szintén több száz milliót fizethettek volna a feketepiacon. Ehhez képest egy-egy eb éves élelmezési és képzési költsége negyedmillió forint körül mozog. A hatóságnál jelenleg 41 kereső- és járőrkutya teljesít szolgálatot.

Új mézkirálynőt választottak Jászberényben

Balla Nóra személyében új mézkirálynőt választottak szombaton, augusztus 5-én a XXX. Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozó keretében Jászberényben. Az egy évre szóló „fenséges” személy a korábbi esztendőben a II. udvarhölgy szerepét töltötte be, s az a ritka eset fordult elő, hogy újra jelentkezett a megmérettetésre.

Közzétették a szennyezett tojások listáját

A holland hatóságok 170 tojásjelölő kódszámot tettek közzé, amelyekkel pontosan be lehet azonosítani a Fipronil rovarirtó szerrel szennyezett tojásokat.

Közel ezer hektár felperzselése után megállították a lángokat

Csaknem ezer hektárnyi terület égett le a Hortobágyi Nemzeti Parkban kitört tűzben, mire eloltották a tüzet - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes sajtószóvivője az MTI-vel, a drónokkal végzett légi felderítés adatai alapján.

Itt a döntés: több mint 18 milliárddal növelték a tej szerkezetátalakítási keretet

A Vidékfejlesztési Program keretében megjelent tejágazat szerkezetátalakítását támogató felhívásra jelentős túligénylés mutatkozott, amelyet a Miniszterelnökség a források megemelésével kezelt. Így a kérelmek döntő többsége, összesen 506 kérelem támogatása mellett döntöttek, 55,2 milliárd forint értékben.

Az első negyedévben 64 milliárd forint jutott a gazdálkodókhoz

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet elkészítette az idei első negyedéves agrártámogatások pénzügyi összesítését. A tervek szerint 2017-ben mintegy 722 milliárd forint szolgálja az agrárium és a vidék fejlesztését támogatás formájában.