Back to top

Amikor a jeges folyó árad

A folyók mellett élők már megszokták, hogy hóolvadás vagy nagy mennyiségű csapadék hatására hirtelen megemelkedik a vízszint. Árvizek leginkább tavasszal és nyár elején fordulnak elő, kivételesen azonban télen is kialakulhatnak, ahogyan ezt év elején is megtapasztalhattuk.

p1040358-ret.jpg

A felaprózódott jég mindent visz
A felaprózódott jég mindent visz

szolnok-47b003.jpg

A vastagodó jég megsértheti a fák, bokrok törzsét
A vastagodó jég megsértheti a fák, bokrok törzsét
Az árvízvédelmi töltések vagy magas partok között levonuló árhullámok hatása kétféle lehet. Ha az egy-két napos fölmelegedés, esetleg a lehullott sok eső következtében a felső vízgyűjtő területeken kialakult árhullámok az alsóbb folyószakaszokra már ismét a fagypont alatti hőmérsékleten érkeznek, a hullámtérre kiterülő víz felszíne megfagy. Vastagodása az árhullám időtartamától és a hőmérséklettől függ. Az ilyen árhullám leginkább a vad- és az erdőgazdálkodóknak okoz tetemes kárt. A vékony jégpáncél beszakad a menekülő vagy visszatérő állatok alatt, ettől azok felfázhatnak, sőt el is pusztulhatnak. A vastagodó jégréteg megsértheti, eltörheti, vagy súlyánál fogva összezúzhatja a fák és a cserjék törzsét. A jég alól a folyómederbe visszahúzódó víz áramlásával elnyírja, roncsolja a törzseket, illetve a vele együtt mozduló jég a parti épületeket, úszóműveket is súlyosan károsíthatja.

Ha a folyón kialakult jégpáncél felaprózódik, és általában február-márciusban megindul, azt jégzajlásnak nevezzük. Az időjárástól, illetve a hőmérséklettől függően ez is előidézhet katasztrofális eseményeket. A legkedvezőtlenebb forgatókönyv esetében a hőmérséklet tartósan fagypont alá süllyed az árhullám időszaka alatt s a zajló jég a benne úszó összes anyaggal együtt összeáll és mozdíthatatlanul megfagy. Az ilyen jégdugó környezetében rövid időn belül gyorsan emelkedhet a vízszint. Az árhullám hevességétől, a vízfolyás jellegétől, a kialakult jégdugó méretétől függően a feltorlódó jég, uszadék, víztömeg a gyengébb ellenállás irányába haladva okoz károkat. Ha a töltés vagy a benne lévő műtárgyak nem elég erősek, töltésszakadás következhet be, elöntve a korábban ármentesített területeket. A Duna mentén az elmúlt évszázadban erre is voltak példák (1941, 1956).

Az év eleji szokatlanul zord időjárás jeget varázsolt minden álló- és folyóvízre.
A tartósan alacsony hőmérséklet hatására 20-30, szélsőségesen hideg helyeken akár 50 centiméter vastagra duzzadt a jégtakaró. Február első napjaiban a Kárpát-medencébe érkező délies légáramlat csapadékos időjárást eredményezett a folyók vízgyűjtő területein, ez volt a kiváltó oka a dunai és tiszai jégzajlásnak. A kedvező februári hőmérséklet szerencsére nem okozott a gátakat jelentősen igénybevevő árvizet.

20170219111221-ret.jpg

Az áradás nyomott hagyott a parton
Az áradás nyomott hagyott a parton
A mederből kilépő zajló jég azonban nyomot hagyott a parti létesítményekben, galériaerdőkben. Magával ragadta a stégeket, csónakokat, úszó műveket, „kivágva”
a parti fákat kortól, fajtól függetlenül, levonulásakor pedig tetemes mennyiségű szerves és szervetlen hulladékot rakott le a part mentén. A természet sebeire remélhetően gyógyírként szolgál majd a tavaszi időjárás.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fejlettebb vízgazdálkodással biztosított hozamok

A szokatlanul meleg januári időjárás aggodalommal tölti el a gazdákat, mert nagyobb a veszélye a kártevők elszaporodásának. A csapadék mennyisége ugyanakkor nem indokolja a belvíz kialakulását. Az öntözőrendszer fejlesztése viszont szükségszerű: a cél az, hogy a jelenlegi 80 ezer helyett félmillió hektáron öntözzenek, amivel a szélsőséges időjárás okozta károk is csökkenthetők.

Nem tett jót az enyhe tél a tűzifa kereskedelemnek

Piaci körképünkben erdőgazdaságokat és tüzépeket kérdeztünk meg arról, hogy az időjárási viszonyok miatt hogyan alakult a termelés, a kereslet és az árak. Az erdészetek országszerte küzdenek az enyhe idő miatti kisebb-nagyobb kitermelési lemaradásokkal, de igyekeznek tartani a vállalásokat. A tavalyi kétszeri áremelkedés óta stagnál a tüzifa ára, igaz, az enyhe tél visszavetette a keresletet is.

Több vízügyi jogszabály is módosult januártól

Hatályossá vált a vízgazdálkodásról szóló törvény tavalyi módosítása, amellyel a kormány tovább növelte a vízkészletjárulék fizetési mentesség határait. Vízbázisaink biztonságba helyezéséről – a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről – szóló kormányrendelet is módosult.

Lobbiharcok nehezítik a székelyföldi ásványvíz-hasznosítást

Törvénymódosítási kényszer és tőkehiány között vergődik a székelyföldi ásványvizek hasznosításának ügye. A semmibe elfolyó vizekkel ugyanakkor a kitermelésből származó jövedelem is távozik a régióból.

Átalakuló almapiac Kelet-Európában

Az orosz piachoz való hozzáférés befolyásolta a kelet-európai országok almaágazatának fejlődését. A térségben nagy felületen korszerű ültetvények jöttek létre, ahol jó minőségű asztali alma terem. Újfehértón, a FruitVeB és az ÉKASZ szakmaközi szervezetek által rendezett tanácskozáson Pzremyslaw Badowski, az AgroFresh kelet-európai igazgatója mutatta be a régió helyzetét.

Láthatók a mezőgazdaságban a konjunktúra változások

A CLAAS, a nemzetközileg is vezető mezőgazdaságigép-gyártó, a 2017-es üzleti évben 3,76 milliárd eurós forgalmával enyhén növelni tudta a megelőző évi forgalmát (ez az érték tavaly 3,63 milliárd euró volt). Az adózás előtti forgalma, mely 184 millió euró lett, közel megduplázódott.

Közösségi kistermelők

Korábban már írtunk arról, hogy a karácsony eljövetelével az élelmiszeripari vállalatok hogyan fokozzák a Facebook kommunikációjukat, most egy olyan szegmensbe „látogattunk el”, ahol még a weboldalak az uralkodók. Szerzőnk annak járt utána, hogy a jövőben hogyan érdemes a vállalkozóknak megjelenniük az internetes térben.

Mutassanak erőt a szabolcsi almatermesztők

Az összes hazai gyümölcstermő terület egyharmada Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van, ott található a legtöbb almáskert is az országban. A gyümölcstermesztés problémái hatványozottan nyilvánulnak meg a megyében, ahol nagyjából megfeleződött az ültetvényfelület. Kiutat keresve a nehéz helyzetből, a szabolcsi alma még élő nimbuszát szeretnék visszaszerezni a földrajzi eredetvédelem segítségével.

Mind gyorsabban pörög a lendkerék

Jövőre mintegy 2,3 milliárd forintnyi beruházást tervez az ország legnagyobb integrátora, a 45 éves jubileumra készülő KITE Zrt. A cég továbbra is befolyásolja, hogy néhány éven belül mi lesz jellemző a magyar mezőgazdaságban. Ezért kerestük meg az év vége előtt Szabó Leventét, a KITE Zrt. vezérigazgatóját, hogy a már jól kirajzolódó tendenciák alapján összefoglaló értékelést kérjünk 2017-ről.

Mégis lesznek új szabályok a kerti kutakra

Engedélyeztetési eljárás, valamint előzetes bejelentési kötelezettség nélkül lenne létesíthető a jövőben 80 méternél nem mélyebb kút - az erről szóló javaslatot már benyújtották az Országgyűléshez a kormánypárti képviselők. De a a gazdasági célú vízkivételhez használatos, valamint a a hideg- és termálkarsztrétegekben fúrandó új kút továbbra is engedélyköteles maradna.