Back to top

Amikor a jeges folyó árad

A folyók mellett élők már megszokták, hogy hóolvadás vagy nagy mennyiségű csapadék hatására hirtelen megemelkedik a vízszint. Árvizek leginkább tavasszal és nyár elején fordulnak elő, kivételesen azonban télen is kialakulhatnak, ahogyan ezt év elején is megtapasztalhattuk.

A felaprózódott jég mindent visz
A felaprózódott jég mindent visz
A vastagodó jég megsértheti a fák, bokrok törzsét
A vastagodó jég megsértheti a fák, bokrok törzsét
Az árvízvédelmi töltések vagy magas partok között levonuló árhullámok hatása kétféle lehet. Ha az egy-két napos fölmelegedés, esetleg a lehullott sok eső következtében a felső vízgyűjtő területeken kialakult árhullámok az alsóbb folyószakaszokra már ismét a fagypont alatti hőmérsékleten érkeznek, a hullámtérre kiterülő víz felszíne megfagy. Vastagodása az árhullám időtartamától és a hőmérséklettől függ. Az ilyen árhullám leginkább a vad- és az erdőgazdálkodóknak okoz tetemes kárt. A vékony jégpáncél beszakad a menekülő vagy visszatérő állatok alatt, ettől azok felfázhatnak, sőt el is pusztulhatnak. A vastagodó jégréteg megsértheti, eltörheti, vagy súlyánál fogva összezúzhatja a fák és a cserjék törzsét. A jég alól a folyómederbe visszahúzódó víz áramlásával elnyírja, roncsolja a törzseket, illetve a vele együtt mozduló jég a parti épületeket, úszóműveket is súlyosan károsíthatja.

Ha a folyón kialakult jégpáncél felaprózódik, és általában február-márciusban megindul, azt jégzajlásnak nevezzük. Az időjárástól, illetve a hőmérséklettől függően ez is előidézhet katasztrofális eseményeket. A legkedvezőtlenebb forgatókönyv esetében a hőmérséklet tartósan fagypont alá süllyed az árhullám időszaka alatt s a zajló jég a benne úszó összes anyaggal együtt összeáll és mozdíthatatlanul megfagy. Az ilyen jégdugó környezetében rövid időn belül gyorsan emelkedhet a vízszint. Az árhullám hevességétől, a vízfolyás jellegétől, a kialakult jégdugó méretétől függően a feltorlódó jég, uszadék, víztömeg a gyengébb ellenállás irányába haladva okoz károkat. Ha a töltés vagy a benne lévő műtárgyak nem elég erősek, töltésszakadás következhet be, elöntve a korábban ármentesített területeket. A Duna mentén az elmúlt évszázadban erre is voltak példák (1941, 1956).

Az év eleji szokatlanul zord időjárás jeget varázsolt minden álló- és folyóvízre.
A tartósan alacsony hőmérséklet hatására 20-30, szélsőségesen hideg helyeken akár 50 centiméter vastagra duzzadt a jégtakaró. Február első napjaiban a Kárpát-medencébe érkező délies légáramlat csapadékos időjárást eredményezett a folyók vízgyűjtő területein, ez volt a kiváltó oka a dunai és tiszai jégzajlásnak. A kedvező februári hőmérséklet szerencsére nem okozott a gátakat jelentősen igénybevevő árvizet.

Az áradás nyomott hagyott a parton
Az áradás nyomott hagyott a parton
A mederből kilépő zajló jég azonban nyomot hagyott a parti létesítményekben, galériaerdőkben. Magával ragadta a stégeket, csónakokat, úszó műveket, „kivágva”
a parti fákat kortól, fajtól függetlenül, levonulásakor pedig tetemes mennyiségű szerves és szervetlen hulladékot rakott le a part mentén. A természet sebeire remélhetően gyógyírként szolgál majd a tavaszi időjárás.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kapu mindig nyitva áll

A 2018-as „Az Év Tanyája” felhíváshoz vezető utat az előző évi győztesek taposták ki, akik nemcsak a tanyasi életet választók számára szolgálhatnak jó példával – az állatokhoz, a természethez és a hagyományokhoz fűződő viszonyuk mindenki számára tanulságos lehet. A nyertesek közül elsőként a berettyóújfalui Szász Tanyát mutatjuk be, mely az „Az Év Hagyományőrző Tanyája” díj büszke birtokosa.

A magyar halgazdálkodás víg napjai

A hazai halfogyasztás egyelőre messze elmarad az uniós átlagtól. Az élőhal és a halhús idén januártól kedvező, 5 százalékos áfakörbe tartozik, ennek révén a feketegazdaság tisztulása és a fogyasztás növekedése is prognosztizálható. Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL)

Arzénmentesítő mohák

A Stockholmi Egyetemen végzett kísérletek kimutatták, hogy a mohák hatékonyan képesek kivonni az arzént. A felfedezés környezetbarát megoldást tesz lehetővé a víz arzéntól való megtisztítására, mely főleg a bányászati tevékenység miatt okoz problémát.

Nagy próbatétel: a vízügyi engedélyek

A vízügyi engedélyek megszerzése olyan nagy próbatétel, hogy már akadályozza az öntözési pályázatok teljes kiaknázását, beleértve az öntözött gyümölcsösök telepítését is. Cifka Gábor, a Plantor Kft. vezetője szerint azonban a víz érték, mennyiségben és minőségben is, ezért a hatóságokkal együttműködve védenünk kell.

Árad a Rába és a Mura, veszélyben vannak mezőgazdasági területek is

A sok csapadék hatására jelentősebb árhullám indult el a Rábán és a Murán is, másodfokú árvízvédelmi készültségi szintet érhet el a tetőzés. Az ár mezőgazdasági területeket is elöntött.

Új alosztályok az agrárkamaránál

Megalakult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Vízgazdálkodási alosztálya valamint Környezeti és fenntarthatósági alosztálya március 11-én. A két alosztály céljai közt szerepel egyebek közt a vízjogi engedélyezési folyamatok egyszerűsítése, szántóföldi vízkezelési technológiák kidolgozása, az öntözésfejlesztés, továbbá foglalkozik az ökológiai gazdálkodással, a növényvédő szerek használatával is.

A pontyokat és a harcsákat védi a most átadott halrács

Élőhely-fejlesztési pályázaton nyert 100 millió forintos támogatásból mobil halrács épült a Balaton egyik befolyóján, a Nyugati övcsatornán, amely az ívás idejére lezárja az utat a halak előtt - hangzott el a műtárgy átadásán pénteken, a Somogy megyei Kéthely térségében.

Ültetvények öntözése

Az ültetvények vízellátására számos lehetőség van. Kiépített vezetékrendszerrel, a lomb fölé kiemelt szórófejekkel többféle célú öntözés valósítható meg, csupán a megfelelő szórófejek kiválasztása és telepítése szükséges.

Vízrendezési tervek a Váli-völgyben

A lakossági tájékoztatással veszi kezdetét a Váli-víz folyása mentén végrehajtandó vízrendezés. Az ősszel kezdődő beruházás 3,6 milliárd forintos költséggel történik. Az alcsúti kastélyparkban átfolyó Váli-víz jelenlegi látványa nem csorbul, s másutt is elsődleges szempont a természetes állapot.

Tovább nőtt a feketemunka a mezőgazdaságban

A munkavállalók harmada feketemunkás volt - derült ki az NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztálya által közzétett 2017-es munkaügyi ellenrzésekről szóló összegzésből. Az ellenőrzött 3 669 munkavállalóból 2 660 főt érintett valamilyen szabálytalanság. Az ellenőrzött ágazatok közül a mezőgazdaságban volt a második legnagyobb arányú a feketefoglalkoztatás.