Back to top

Szekszárd lankáitól Gemenc árteréig

Csodálatos növény- és állatvilág, változatos földrajzi táj, és az épített emlékek is megtalálhatók a Gemenc Zrt. Bátaszéki Erdészeténél. A Duna árterében a gemenci rengeteg egy szelete, a Béda-Karapancsa tájegység bédai része, valamint a Szekszárd-Geresdi dombvidék is az erdészethez tartozik. Az itt dolgozók mindent megtesznek, hogy ember és természet fenntartható módon, harmóniában élhessen egymással.

Az 1990-es években alakult ki és érte el mai méretét a Bátaszéki Erdészet. Jól jellemzi a működési terület nagyságát, hogy a két legtávolabbi pontja 100 kilométerre van egymástól. Tolna és Baranya megyében több mint 9 ezer hektáron gazdálkodik. A déli vége a magyar-horvát államhatár, amelynek a túloldalán nem is olyan régen még aknazár volt.

Csodálatos növény- és állatvilág

Változatos termőhelyi adottság és ezzel összefüggésben sokféle erdőtársulás jellemzi az erdészetet, a Szekszárdi-dombság ezüsthársas bükköseitől a Duna menti füzesekig, a csertölgytől a szlavón tölgyig, de még a szúrós csodabogyó is fölfedezhető a dombok között, az ártéren pedig a fekete galagonya. A dombvidéki erdőtársulások a cseres-tölgyes klímába, az ártér teljes egésze az erdős sztyepp klímába tartozik. Az ártéri rész különösen értékes erdőtársulásai az öreg szlavón tölgyesek, melyeket az 1870-es évektől telepítettek Habsburg Albrecht főherceg erdészei.

fotokrizakistvan.jpg

Messze földön híres a gemenci szarvas
Messze földön híres a gemenci szarvas
Fotó: Krizák István
A méltán híres gemenci gímszarvas és az őz, a vaddisznó, valamint a hód, vidra, vadmacska mellett sokszínű madárvilággal is büszkélkedhet a terület. A többi között fokozottan védett fekete gólya, réti sas, békászó sas, kormorán, kócsag és jégmadár is él a vidéken. Már Alfred Brehm is elragadtatással írt az itteni ártéri erdő egyedien különös állatvilágáról az 1878. évi ornitológiai gyűjtőútja során. Útitársa Rudolf főherceg az ornitológia európai hírű tudósa volt. Éppen a trónörökös jegyezte meg az ártéri erdőben tett bolyongásaik során, hogy itt „paradicsomi állapotok” uralkodnak. Valóban az volt, az ember csak jótékonyan avatkozott bele a természeti környezetbe, aminek különösen kedvező következményei lettek.

Élő történelem

batikeresztkilato.jpg

A Szekszárdi-dombság egyik csúcsán áll a Bati-kereszt kilátó
A Szekszárdi-dombság egyik csúcsán áll a Bati-kereszt kilátó
Az erdészet központja Bátaszék település egyik műemlék jellegű épületében működik. A ház 1900 körül eklektikus stílusban leányiskolának épült, majd a II. világháborúig a Bátaszéki Erdőgondnokság vezetőjének szolgálati lakása volt. Azt követően az egyik fele a Bátaszéki Erdészet irodája lett, a másik fele szolgálati lakás maradt, amelyben ma az erdészetvezető lakik családjával.

Az erdészet területéhez tartozik az egykori Habsburg-birtok, a Bellyei Uradalom egy része is, amelynek fontos épített öröksége a Bédai Vadászház. Habsburg Frigyes főherceg a 20. század első felében építtette Kölked-Erdőfű
határában, Mohácstól mintegy 10 kilométerre a Duna közelében, gyönyörű erdei környezetben. Az itt megszálló turisták március közepétől nyár végéig túrakenuval is bejárhatják a Duna holtágait, a folyó déli szakaszát. A házban kölcsönözhető kerékpárokkal pedig akár a határ túloldalára, a Kopácsi-rétre, vagy az egykori uradalmi központba, Bellyére is eljuthatnak a vállalkozó kedvű vendégek.

2erdeszetikozpontepulete.jpg

Több mint 100 éves épületben működik az erdészet központja
Több mint 100 éves épületben működik az erdészet központja
A közelmúltban fontos turisztikai beruházások valósultak meg a területen. A nagyközönségnek 2015-ben adták át a Bati-kereszt kilátót a Szekszárdi-domb­ság északi részének egyik legmagasabb pontján, a Dél-Dunántúli Kék Túra, a Magyar Zarándokút és a Mária út közelében. A kilátóból Kalocsa és Baja is látható, nyugati irányban pedig a Mecsek legmagasabb csúcsa, a Zengő bontakozik ki a horizonton. A Szekszárdi borvidék fölé magasodó torony tövében kialakított pihenőhely kedvelt célpontja a túrázóknak, akik a Bati-hegyről a híres kereszt melletti Szarvas-szurdokon leereszkedve érkezhetnek Sötétvölgybe.

1bedaipihenohaz.jpg

Kerékpárokat is kölcsönözhetünk a Bédai pihenőházban
Kerékpárokat is kölcsönözhetünk a Bédai pihenőházban
A Bátaszéki Erdészethez tartozik a völgy bejáratánál megbúvó horgásztó is, és az ottani erdészek gondozzák a parkerdő pihenőhelyeit, a Nagytisztás játszóterét, amelyen streetball- és focipálya, valamint pingpongasztalok várják a kirándulókat. Az Erzsébet-tisztásról indulva a fákra festett „futó emberke” piktogramot követve a Fekete-hídon át a Fekete-forrást érintve, bárki végigkocoghat az 5 kilométeres erdei futópályán. A tisztást körülölelő domboldalakon áll Tolna megye legöregebb erdeje, amelyben közel 180 éves fák is megbújnak a fiatalabbak között.

Minden szekszárdi természetjáró első túraélményei között szerepel a Haramia-forrás, amelynek a felújítása szintén az erdészet feladata volt néhány éve. Kakasdtól délkeletre a kék sáv jelzés mellett található, a forrás régi neve Haramiják-kútja volt, ami arra utal, hogy betyárok telepedtek meg a forrás környékén.

Szakmai kihívások

4haramiaforras.jpg

A Haramia-forrás foglalása erdősmecskei gránitból készült
A Haramia-forrás foglalása erdősmecskei gránitból készült

gemencifeketegolya.fotokrizakistvan.jpg

A fokozottan védett fekete gólya is fészkel a területen
A fokozottan védett fekete gólya is fészkel a területen
Fotó: Krizák István
A Bátaszéki Erdészet erdészei fontosnak tartják, hogy ők nemcsak a faállományért, hanem az egész erdei életközösségért felelnek, ezért az erdőgazdálkodás során a fenntarthatóságra és a természetvédelmi szempontok megvalósulására is nagy hangsúlyt fektetnek. A dombvidéken főleg a védett növények, például a gyakori szúrós csodabogyó igényelnek különleges bánásmódot.

A hullámtéri területen a fészkelő védett madarak Mekkájának nevezett, alig 10 hektárnyi területen 3 feketególya-, 2 rétisas-, 2 barnakánya- és 1 hollófészek is található, amelyekben szinte minden évben költenek e madarak. Az erdészet egyik dombvidéki erdejében pedig vörös kánya is lakik. Az erdészetnél kiemelt figyelmet fordítanak a kiemelkedő természeti értékek megóvására és fenntartására, az év során elvégzendő munkáikat a fészkelő madarak életritmusához, a védett állatok és növények biológiai ciklusához igazítják.

A dombvidéki részeken komoly szakmai kihívás az erdészek számára a régi meredek szőlőültetvények erodálódott talajaira telepített pusztuló erdei- és feketefenyvesek, bálványfásodó gyenge akácosok felújítása. Az ártér ármentett oldali erdőiben nehezíti az erdőművelést a talajvízszint csökkenése, amelynek következményei a jelentős aszálykárok, a növedékveszteség, a bálványfák térnyerése, valamint a fehér fagyöngy elszaporodása.

Vadgazdálkodási tevékenységet az erdészet az ártéri részen folytat, mely a Béda-Karapancsa vadászterület része. Mivel az ott élő gímszarvas-állomány genetikailag kiemelkedő értéket képvisel, a területet különleges rendeltetésű vadászterületté nyilvánították.

9arterierdo3.jpg

Ártéri terület is tartozik a Bátaszéki Erdészethez
Ártéri terület is tartozik a Bátaszéki Erdészethez


gk001.jpg

Túrakenuval is bejárhatók a vadregényes Duna-holtágak
Túrakenuval is bejárhatók a vadregényes Duna-holtágak

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A mezőgazdaság hatására az erdők fele tűnt el Európában

Európa erdeinek több mint a fele eltűnt az elmúlt 6000 évben a mezőgazdasági területek iránti megnövekedett igény és a fa tüzelőanyagként való hasznosítása miatt - állapították meg a Plymouth Egyetem kutatói.

25 ezer hektáros óriás erdőt telepítenének Nagy-Britanniában

A héten jelentette be a brit kormány, hogy nagyszabású erdősítési projektet indítanak: ha a teljes projekt megvalósul, akkor parttól partig, Liverpool és Hull városa közötti helyenként közel 200 kilométer széles sávban fognak ötvenmillió fát telepíteni, összesen 25 ezer hektárnyi területet lefedve.

Száznál is több vaddisznót költöztettek el a főváros közeléből

A főváros környéki erdőkben csütörtök reggel öt vaddisznót fogtak be a Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei, ezzel egy év alatt százra emelkedett a területről sikeresen eltávolított állatok száma - közölte a társaság.

Vigyáznak az év madarára Baranyában

Az év madarának választott vándorsólyom Baranyában jó ideje megtelepedett, fiókákat is rendszeresen nevelnek ezek a ritka ragadozók. A különös értéke miatt azonban hétpecsétes titokként őrzik a fészkelőhelyek adatait a természetvédők, alapos okuk van az óvatosságra.

Már hatályos az új erdőtörvény végrehajtási rendelete

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvénynek (a továbbiakban: Evt.) az erdőgazdálkodók helyzetének javítását célzó módosítása elengedhetetlenné tette a törvényben foglaltak alkalmazásához szükséges kiegészítő jogszabályok módosítását is.

Páratlan panoráma nyílik a Balaton-felvidékre a Batsányi-kilátóból

A Keszthelyi-hegység barlangjainak, növényritkaságainak felkutatása, a hegyek-völgyek bejárása nem fér bele egy-két napba. Valamelyik kilátóra azonban néhány óra alatt is felkapaszkodhatunk, ha varázslatos tájat szeretnénk látni. Mindközül talán a Batsányi-kilátóból nyílik a legszebb panoráma.

Enyhe idő, saras utak

Elkezdődött az új év, melyben sok izgalmas feladat elé nézhetünk. Már az első héten a természet nagy kihívást adott nekünk, hiszen a téli fagy helyett a +10 fokos meleg idő köszöntött be.

Dámvadban verhetetlenek vagyunk

Az őzekkel, vaddisznókkal akár a kirándulók is találkozhatnak, s növekszik a gímszarvasok létszáma is, a megye északkeleti részében élő dámszarvas-populáció pedig a legjobb minőségű a világon – mondta el dr. Szendrei László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének adjunktusa.

Tolnai zöldutakon

A Tolnai-Hegyhát álomba varázsol és erdőbe küld, ha pedig hozzávesszük a Völgység csodás tájait is, akkor biztosan visszavágyik, aki egyszer is idelátogat. A nagyobb léptékű túraútvonal kialakítása a Zöldút gondolat jegyében történt, ami a közös értékek feltárása mellett, a ma élőkre maradt természeti és emberi örökségek megőrzésére és a tudás átadásának közösségformáló erejére törekszik.

Nemes szenvedélyek – interjú herceg Esterházy Antallal

Nagystílű hajdanvolt estélyek és vadászatok elevenednek meg herceg Esterházy Antal elbeszéléseiből, aki most a fertődi kastély dísztermében idézi a családi legendáriumot. Őt magát hamar kiröpítette a nagyvilágba a történelem háborús forgószele, de ősei magyarországi birtokai számos vadászkaland és lovas esemény helyszínéül szolgáltak.