Back to top

Szekszárd lankáitól Gemenc árteréig

Csodálatos növény- és állatvilág, változatos földrajzi táj, és az épített emlékek is megtalálhatók a Gemenc Zrt. Bátaszéki Erdészeténél. A Duna árterében a gemenci rengeteg egy szelete, a Béda-Karapancsa tájegység bédai része, valamint a Szekszárd-Geresdi dombvidék is az erdészethez tartozik. Az itt dolgozók mindent megtesznek, hogy ember és természet fenntartható módon, harmóniában élhessen egymással.

Az 1990-es években alakult ki és érte el mai méretét a Bátaszéki Erdészet. Jól jellemzi a működési terület nagyságát, hogy a két legtávolabbi pontja 100 kilométerre van egymástól. Tolna és Baranya megyében több mint 9 ezer hektáron gazdálkodik. A déli vége a magyar-horvát államhatár, amelynek a túloldalán nem is olyan régen még aknazár volt.

Csodálatos növény- és állatvilág

Változatos termőhelyi adottság és ezzel összefüggésben sokféle erdőtársulás jellemzi az erdészetet, a Szekszárdi-dombság ezüsthársas bükköseitől a Duna menti füzesekig, a csertölgytől a szlavón tölgyig, de még a szúrós csodabogyó is fölfedezhető a dombok között, az ártéren pedig a fekete galagonya. A dombvidéki erdőtársulások a cseres-tölgyes klímába, az ártér teljes egésze az erdős sztyepp klímába tartozik. Az ártéri rész különösen értékes erdőtársulásai az öreg szlavón tölgyesek, melyeket az 1870-es évektől telepítettek Habsburg Albrecht főherceg erdészei.

fotokrizakistvan.jpg

Messze földön híres a gemenci szarvas
Messze földön híres a gemenci szarvas
Fotó: Krizák István
A méltán híres gemenci gímszarvas és az őz, a vaddisznó, valamint a hód, vidra, vadmacska mellett sokszínű madárvilággal is büszkélkedhet a terület. A többi között fokozottan védett fekete gólya, réti sas, békászó sas, kormorán, kócsag és jégmadár is él a vidéken. Már Alfred Brehm is elragadtatással írt az itteni ártéri erdő egyedien különös állatvilágáról az 1878. évi ornitológiai gyűjtőútja során. Útitársa Rudolf főherceg az ornitológia európai hírű tudósa volt. Éppen a trónörökös jegyezte meg az ártéri erdőben tett bolyongásaik során, hogy itt „paradicsomi állapotok” uralkodnak. Valóban az volt, az ember csak jótékonyan avatkozott bele a természeti környezetbe, aminek különösen kedvező következményei lettek.

Élő történelem

batikeresztkilato.jpg

A Szekszárdi-dombság egyik csúcsán áll a Bati-kereszt kilátó
A Szekszárdi-dombság egyik csúcsán áll a Bati-kereszt kilátó
Az erdészet központja Bátaszék település egyik műemlék jellegű épületében működik. A ház 1900 körül eklektikus stílusban leányiskolának épült, majd a II. világháborúig a Bátaszéki Erdőgondnokság vezetőjének szolgálati lakása volt. Azt követően az egyik fele a Bátaszéki Erdészet irodája lett, a másik fele szolgálati lakás maradt, amelyben ma az erdészetvezető lakik családjával.

Az erdészet területéhez tartozik az egykori Habsburg-birtok, a Bellyei Uradalom egy része is, amelynek fontos épített öröksége a Bédai Vadászház. Habsburg Frigyes főherceg a 20. század első felében építtette Kölked-Erdőfű
határában, Mohácstól mintegy 10 kilométerre a Duna közelében, gyönyörű erdei környezetben. Az itt megszálló turisták március közepétől nyár végéig túrakenuval is bejárhatják a Duna holtágait, a folyó déli szakaszát. A házban kölcsönözhető kerékpárokkal pedig akár a határ túloldalára, a Kopácsi-rétre, vagy az egykori uradalmi központba, Bellyére is eljuthatnak a vállalkozó kedvű vendégek.

2erdeszetikozpontepulete.jpg

Több mint 100 éves épületben működik az erdészet központja
Több mint 100 éves épületben működik az erdészet központja
A közelmúltban fontos turisztikai beruházások valósultak meg a területen. A nagyközönségnek 2015-ben adták át a Bati-kereszt kilátót a Szekszárdi-domb­ság északi részének egyik legmagasabb pontján, a Dél-Dunántúli Kék Túra, a Magyar Zarándokút és a Mária út közelében. A kilátóból Kalocsa és Baja is látható, nyugati irányban pedig a Mecsek legmagasabb csúcsa, a Zengő bontakozik ki a horizonton. A Szekszárdi borvidék fölé magasodó torony tövében kialakított pihenőhely kedvelt célpontja a túrázóknak, akik a Bati-hegyről a híres kereszt melletti Szarvas-szurdokon leereszkedve érkezhetnek Sötétvölgybe.

1bedaipihenohaz.jpg

Kerékpárokat is kölcsönözhetünk a Bédai pihenőházban
Kerékpárokat is kölcsönözhetünk a Bédai pihenőházban
A Bátaszéki Erdészethez tartozik a völgy bejáratánál megbúvó horgásztó is, és az ottani erdészek gondozzák a parkerdő pihenőhelyeit, a Nagytisztás játszóterét, amelyen streetball- és focipálya, valamint pingpongasztalok várják a kirándulókat. Az Erzsébet-tisztásról indulva a fákra festett „futó emberke” piktogramot követve a Fekete-hídon át a Fekete-forrást érintve, bárki végigkocoghat az 5 kilométeres erdei futópályán. A tisztást körülölelő domboldalakon áll Tolna megye legöregebb erdeje, amelyben közel 180 éves fák is megbújnak a fiatalabbak között.

Minden szekszárdi természetjáró első túraélményei között szerepel a Haramia-forrás, amelynek a felújítása szintén az erdészet feladata volt néhány éve. Kakasdtól délkeletre a kék sáv jelzés mellett található, a forrás régi neve Haramiják-kútja volt, ami arra utal, hogy betyárok telepedtek meg a forrás környékén.

Szakmai kihívások

4haramiaforras.jpg

A Haramia-forrás foglalása erdősmecskei gránitból készült
A Haramia-forrás foglalása erdősmecskei gránitból készült

gemencifeketegolya.fotokrizakistvan.jpg

A fokozottan védett fekete gólya is fészkel a területen
A fokozottan védett fekete gólya is fészkel a területen
Fotó: Krizák István
A Bátaszéki Erdészet erdészei fontosnak tartják, hogy ők nemcsak a faállományért, hanem az egész erdei életközösségért felelnek, ezért az erdőgazdálkodás során a fenntarthatóságra és a természetvédelmi szempontok megvalósulására is nagy hangsúlyt fektetnek. A dombvidéken főleg a védett növények, például a gyakori szúrós csodabogyó igényelnek különleges bánásmódot.

A hullámtéri területen a fészkelő védett madarak Mekkájának nevezett, alig 10 hektárnyi területen 3 feketególya-, 2 rétisas-, 2 barnakánya- és 1 hollófészek is található, amelyekben szinte minden évben költenek e madarak. Az erdészet egyik dombvidéki erdejében pedig vörös kánya is lakik. Az erdészetnél kiemelt figyelmet fordítanak a kiemelkedő természeti értékek megóvására és fenntartására, az év során elvégzendő munkáikat a fészkelő madarak életritmusához, a védett állatok és növények biológiai ciklusához igazítják.

A dombvidéki részeken komoly szakmai kihívás az erdészek számára a régi meredek szőlőültetvények erodálódott talajaira telepített pusztuló erdei- és feketefenyvesek, bálványfásodó gyenge akácosok felújítása. Az ártér ármentett oldali erdőiben nehezíti az erdőművelést a talajvízszint csökkenése, amelynek következményei a jelentős aszálykárok, a növedékveszteség, a bálványfák térnyerése, valamint a fehér fagyöngy elszaporodása.

Vadgazdálkodási tevékenységet az erdészet az ártéri részen folytat, mely a Béda-Karapancsa vadászterület része. Mivel az ott élő gímszarvas-állomány genetikailag kiemelkedő értéket képvisel, a területet különleges rendeltetésű vadászterületté nyilvánították.

9arterierdo3.jpg

Ártéri terület is tartozik a Bátaszéki Erdészethez
Ártéri terület is tartozik a Bátaszéki Erdészethez


gk001.jpg

Túrakenuval is bejárhatók a vadregényes Duna-holtágak
Túrakenuval is bejárhatók a vadregényes Duna-holtágak

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A jég és a hó pusztítása után lassan helyreáll a Bükk

Áprilisban nagy károk keletkeztek a Bükkben a beköszöntött téli időjárás miatt, a lehűlés és a havazás a növény- és állatvilágban is éreztette hatását. Főként a madarak életét zavarta meg a szokatlan időjárás. Az ősemberbarlang pedig egyelőre nem látogatható Szilvásváradon.

Hogyan és miért beszélnek egymással a fák?

Suzanne Simard ökológus fedezte fel, hogy a fák a talajlakó gombák hálózatának segítségével közlik a szükségleteiket, de ezen keresztül képesek segíteni is a szomszédos növényeket. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a tarvágás és a klímaváltozás tönkreteheti ezeket a kritikus hálózatokat.

Hőhullámok és erdőtüzek

Korai hőhullámok, csapadékhiány, és ezek következtében kialakult erdőtüzek sújtják Európát. A jelenség azonban nem egyedi, a világ más tájain is hasonló jelenségekről számolnak be a meteorológusok. A tudósok szerint a jövőben a hőhullámok egyre gyakoribbá, hosszabbá és intenzívebbé válhatnak, ezzel együtt pedig növekedhet a forró napok száma.

Ismét tűzgyújtási tilalom van

Az erős felmelegedés, szeles időjárás és a csapadékmentes napok következtében fokozódott a tűzveszély Magyarország erdeiben, ezért mától átmeneti időszakra vonatkozó általános tűzgyújtási tilalmat rendelt el a földművelésügyi miniszter az erdőkben és fásításokban, valamint az erdők és fásítások határától számított kétszáz méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon.

Magyar találmány lehet a kullancsok végzete

Minden második példány fertőzött, rendkívüli szívósságának köszönhetően átvészeli a mínusz tíz fokos hideget. Szerencsére létezik azonban egy szer, amelynek segítségével sikeresen vehetjük fel a harcot a kullancsok ellen.

Pályázatokkal segítené a kormány az áprilisi hókárt szenvedett mátrai erdők felújítását

A hatalmas pusztítást okozó áprilisi hó a vegetációs időszakban érte a mátrai területeket, a károk elhárítása, majd a felújítás a tönkrement erdőterületeken fontos feladat, a kormány megfelelő pályázatokkal segíti az erdőtelepítést - mondta szombaton a földművelésügyi miniszter.

Már az ipari faültetvény telepítést is támogatják

Immár önálló kormányrendelet szabályozza az ipari célú fás szárú ültetvények telepítését. Ennek eredményeképpen napokon belül a Vidékfejlesztési Program erdősítésre szánt támogatási keretéből az erdőnek nem minősülő, ipari faültetvények telepítésére is igényelhető forrás.

A bakonyi favilla

Bakonybélben hosszú évtizedekig sokan mesterkedtek a fával. Főként szerszámnyeleket készítettek a mezőgazdaságnak, iparnak, de favilla, fagereblye, kis- és nagytalicska, létra, vesszősöprű is kikerült a kezük alól. Az ötvenes években aztán a kézi munkát fölváltották a gépek, Réz István azonban még mindig űzi az ipart, igaz ma már a turisták a fő vevői.

Futóversennyel kezdődött a Pünkösd a Baktai-erdőben

12. alkalommal rendezte meg a Pünkösdnapi NYÍRERDŐ-futást a Nyárády Mihály Általános Iskola Nyírkércsi Tagintézménye és a Baktalórántházi Erdészet. A Baktai-erdőben szombaton lebonyolított versenyen a résztvevők száma meghaladta a háromszázat. Több, mint egy tucatnyi településről – egyebek mellett például Nyíregyházáról, Csengerből, Záhonyból, Kazincbarcikáról – regisztráltak futókat.

Nemzetközi összefogás az illegális fakitermelés ellen

Magyar kezdeményezésre, öt tagállam hatóságainak részvételével első alkalommal szerveztek a régióban szakértői szintű egyeztetést a faanyag kereskedelmi lánc ellenőrzéseknél alkalmazott módszerekről és a vizsgálati tapasztalatokról. A konferencia házigazdája a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) volt.