A spanyol bortermelő elmondta, hogy borászata, a Bodegas Torres 2008 óta nyereségének 11 százalékát fordítja klímavédelemre, aminek hatására azóta 16 százalékkal tudta csökkenteni a gazdaság CO2-kibocsátását. Önkéntes célja, hogy 2020-ra elérje a 30 százalékos kibocsátás-csökkentést.
Miguel Torres hozzátette, hogy amióta tudatában van annak, hogy az állattenyésztés a legnagyobb kibocsátó, ő maga is kevesebb húst és több hüvelyest fogyaszt. A londoni Chatham House Institute által 2014-ben közölt tanulmány szerint az
állattenyésztési ágazat világszerte 14,5 százalékkal járul hozzá az emberi tevékenységek által okozott üvegházigáz-kibocsátáshoz,
ami több mint a közlekedés által okozott közvetlen kibocsátás. Miguel Torres felszólította a borágazat szereplőit, hogy alakítsanak ki egy egységes ágazati álláspontot a klímaváltozás témájában.
A szakember felszólalásával ahhoz a témához csatlakozott, amiről John Holdren, a Harvard Egyetem professzora, Barack Obama amerikai ex-elnök tudományos tanácsadó testületének tagja tartott előadást a Vinexpon. Szavai szerint a szőlőtermesztőknek vezető szerepet kellene vállalniuk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében, nemcsak a Föld védelme, hanem saját üzleti érdekük érdekében is.
Előadása alig egy hónappal azt követően hangzott el, hogy Donald Trump amerikai elnök közölte; országának túl sokba kerül a klímavédelem, így kilép a párizsi klímaegyezményből. John Holdren szerint
meg kell találni az egyensúlyt a gazdaságossági és a klímavédelmi szempontok között.
A környezeti adottságok közvetlen hatással vannak a termelő gazdaságokra és alapvetően befolyásolják a szőlő- és bortermelés sikerét, ami közvetlenül hat a jövedelmezőségre, így tehát mindkettőt támogatni kell.
Ma már a nagyobb borvidékeken működnek fenntarthatósági programok, amelyek segítenek abban, hogy az üzemek a környezet- és klímavédelmi szempontokat a napi üzletvitelbe is beépíthessék. Bár az éghajlatváltozásnak a borászati ágazatra gyakorolt hatása térségenként változó, világszinten és általánosságban az eddiginél hosszabb és forróbb hőhullámokra, szárazabb, tartósabb és sokkal gyakrabban jelentkező aszályos időszakokra, nagyobb szélsőségekre, súlyosabb jégesőkre, nagyobb szélviharokkal kísért esőzésekre, valamint a kártevők és kórokozók számának gyarapodására kell felkészülni.
