Back to top

Apró szépségek, nagy örömmel

Nevezték már a tojásfestés királynőjének, az ország nyuszijának – sokféle titulussal illette a sajtó Zsigóné Kati népi iparművészt. Tény, hogy szenvedéllyel műveli, amihez hozzáfog, legyen az bútorfestés, falpingálás vagy terítőhímzés. Nyolc díszítőművészeti ág munkái kerülnek ki a keze alól, ám a legjellegzetesebb mégis a hímes tojás készítése. Az apró mesterművek kézügyesség, motívumismeret, fantázia és türelem együtteséből születnek.

A kecskeméti Zsigó porta eltéveszthetetlen. A családi ház homlokzatán a tojásmúzeum emblémája, a tornác falán festett virágok, a kerti út kövén kacskaringós rajzú cifra madárka hirdeti Kati „tudományát”. A ház asszonya talpig saját hímzésben fogad, és egykettőre beavat mestersége történetébe: „Édesanyám annak idején azt mondta: úgy szép a lány, ha kézimunkázik. Hát, eleibe’ nem nagy kedvem volt hozzá, hamar sarokba dobtam. De egy idő után csak izgatni kezdett a dolog. Elkezdtem horgolni, hímezni, mintákat rajzolgatni. Imádom a színeket, és vitt a kíváncsiság előre, meg akartam ismerni a színek, árnyalatok használatát, a formákat, a népművészet hagyományait, szabályait. Bújtam a könyveket, minden érdekelt, ami erről szólt, és így élvezetből, szinte észrevétlen szedtem össze a tudást.

Egy napon aztán – immár fiatalasszonyként – ecsetet ragadott, és lakásuk falát „felvirágozta”. Akkoriban kezdett tojást is pingálni, ugyancsak kalocsai motívumokkal. Majd meglátva egy viaszoló asszonyt, ahhoz a technikához is kedvet kapott. Rögtön 30 tálcányi, azaz 900 darab tojást viaszolt meg egy lendületre! „Annyira élveztem, abba se bírtam hagyni! Nekem máig minden munkámat az öröm, a boldogság hatja át, egyiknek sincs verejtékszaga. Gyönyörűek lettek az egyszínű, hagymahéjjal festett, író­kázott tojások” – mesélte.

Egyik technika hozta a másikat, Kati mind újabbakat próbált ki, fejlesztett tovább. Tyúktojást éppúgy dekorál, mint liba-, emu- vagy strucctojást. Festi, karcolja, viaszolja, csipkézi, vési, faragja, patkolja, batikolja, hímezi – jó húszféle díszítési móddal, több mint 300 fajta tojást készít, ami a világban párját ritkítja.

Nagyon meg szoktam cifrázni. Nálam még a karcolás is különböző mélységben készül, hogy árnyalatokat, tónust adjak a mintáknak. Hiába csinálom évtizedek óta, mindig izgatottan várom a végeredményt. Mikor a metszett technikával dolgozom, beviaszolom a tojást, aztán savanyú káposzta levébe teszem két napra, hogy kimarja a meszes héjat. Ilyenkor két napig nem alszom, le se fekszem, csak egyre nézegetem, hogy állnak, alakulnak a lében.

Az irdatlan mennyiségű alapanyagot, köztük az egzotikus nagymadarak tojásait, hazai állattartó gazdaságoktól vásárolja. Gondoskodnia kell folyamatos utánpótlásról, előkészített darabokról, így aztán kifújt tojással itt tényleg tele a padlás. A hagyományos szerszámok mellett egyedi eszközöket is használ, amelyeket jórészt a férje készít neki. József egyébként is stabil hátországot nyújt. Mindenhová elkíséri feleségét, ami nem kis teljesítmény, mert Kati naptára sűrűn teli fellépésekkel, szakmai bemutatókkal, tévé-, rádió-, újságfelkérésekkel. Híre messze földre eljutott. Floridától az Arab Emirátusokig hívják előadni. Dubaiban nagy megtiszteltetés érte, beválasztották a világ öt legjobb tojásdíszítője közé. „Óriási élmény volt, tényleg úgy láttak vendégül, mint egy királynőt, megmutattak minden szépséget, fantasztikus tájakon járhattam. Nagy érdeklődéssel fogadták a kiállításomat, és a vendéglátóimnak vitt, csipkésen áttört, leheletfinoman aranyozott fehér strucctojást.

Ismereteit több könyvbe foglalta. Iskolákban is tanít gyerekeket a mesterség titkaira, ahogy házi múzeumában is várja a vendégcsoportokat festőprogrammal, élő bemutatóval. Egész évben jönnek az érdeklődők közelről, távolról, kivált húsvét táján. „Meglepődtem, hogy hollandok kimondottam miattam utaztak ide, hogy japán turisták fölkerestek, de az se volt hétköznapi találkozás, mikor egy egész busznyi egyetemista lány érkezett engem meglocsolni. Megesett, hogy a férjem szó szerint nem tudott hazajönni, mert nem fért be a kapun a vendégek sokaságától. Én pedig örömmel várom minden húsvétkor az egész ország férfinépét locsolkodni. Kicsiket, nagyokat egyaránt. Jöjjenek bátran, mert bár idegent nem illik meglocsolni – az „ország nyuszija” kivétel!

Komolyabbra fordítva a szót: a néphagyományban a tojás önmagában is szimbolikus tárgy, a húsvéti tojás pedig a keresztény kultúrkörben a halálból feltámadó Krisztus jelképe. Piros színe az ő vérére utal, és a díszítő motívumok számos vallási jelképet hordoztak az idők során. Vajon a modern, városi ember számára őriz-e valamit a hajdani rituális mivoltából? Azon túl, hogy szép, mond-e valamit a hímes tojás?

Sajnos már nem. Úgy látom, nem is kíváncsiak rá. Nekem meg szívügyem, hogy megismertessem, megszerettessem a hagyományt. Próbálom a szimbólumokat is bemutatni, legalábbis ízelítőt adni. Saját kezűleg rajzolt, 3500 darabból álló mintakincs-gyűjteményem van. Mikor vendég érkezik locsolkodni, kiteszek eléje 20 jelet, választhat, mi áll hozzá legközelebb. Aki szerencsére áhítozik, az a patkót választja, aki békére vágyik, a galambot kapja, a nyúl a szaporaságot jelképezi. Mindennek megvan a hagyományos jele. A régiek a bő termést apró pöttyökkel jelképezték, tettek is belőlük a legtöbb tojásra. Nagyon szeretem a jeleket, szavak nélkül is beszélnek velünk, csak tudni kell belőlük olvasni.” Ezek után muszáj megkérdezni, Zsigó Kati mit választana. Nem habozik a válasszal: „Nekem a legkedvesebb a kéz motívum. Szűz Mária védő keze, amit a gyűjtött néphagyomány Mária tenereként emleget. A kéz simogat, óv, dolgozik értünk. Nagyon kifejező jelkép.

Fontos szerepet kapnak a jelképek nagy álmában is: azt tervezi, hogy jövőre elkészíti az ország tojását. Az alapja ennek is strucctojás lesz. A nemes vállalkozáshoz illő, bravúros technikai kivitelben szeretné megjeleníteni Magyarország múltját és jelenét. Gazdag képi motívumvilágba sűrítve történelmünk jelentős fordulópontjait. „De erről többet nem mondanék, maradjon valami meglepetés is!” – zárja le a beszélgetést vendéglátónk, hogy hozzáfoghassunk a fotózáshoz. Amíg a képek készülnek, már csak a családról mesél. Férjéről, akivel kerek negyven éve boldog házasságban élnek, és ma is ropják a rock and rollt. Lányáról, kicsi Panka unokájáról, akiben ott ébredezik a hajlam a tojásfestésre éppúgy, mint a szereplésre – egyszóval szakasztott Kati-nagyanyja. „Sok mindent lehet alkotni, de szerintem az a legnagyobb művész, aki jól tudja leélni az életét”– summázza a legfontosabbat búcsúzóul.

 

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A mezőgazdaság hatására az erdők fele tűnt el Európában

Európa erdeinek több mint a fele eltűnt az elmúlt 6000 évben a mezőgazdasági területek iránti megnövekedett igény és a fa tüzelőanyagként való hasznosítása miatt - állapították meg a Plymouth Egyetem kutatói.

25 ezer hektáros óriás erdőt telepítenének Nagy-Britanniában

A héten jelentette be a brit kormány, hogy nagyszabású erdősítési projektet indítanak: ha a teljes projekt megvalósul, akkor parttól partig, Liverpool és Hull városa közötti helyenként közel 200 kilométer széles sávban fognak ötvenmillió fát telepíteni, összesen 25 ezer hektárnyi területet lefedve.

Vigyáznak az év madarára Baranyában

Az év madarának választott vándorsólyom Baranyában jó ideje megtelepedett, fiókákat is rendszeresen nevelnek ezek a ritka ragadozók. A különös értéke miatt azonban hétpecsétes titokként őrzik a fészkelőhelyek adatait a természetvédők, alapos okuk van az óvatosságra.

Már hatályos az új erdőtörvény végrehajtási rendelete

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvénynek (a továbbiakban: Evt.) az erdőgazdálkodók helyzetének javítását célzó módosítása elengedhetetlenné tette a törvényben foglaltak alkalmazásához szükséges kiegészítő jogszabályok módosítását is.

Páratlan panoráma nyílik a Balaton-felvidékre a Batsányi-kilátóból

A Keszthelyi-hegység barlangjainak, növényritkaságainak felkutatása, a hegyek-völgyek bejárása nem fér bele egy-két napba. Valamelyik kilátóra azonban néhány óra alatt is felkapaszkodhatunk, ha varázslatos tájat szeretnénk látni. Mindközül talán a Batsányi-kilátóból nyílik a legszebb panoráma.

Enyhe idő, saras utak

Elkezdődött az új év, melyben sok izgalmas feladat elé nézhetünk. Már az első héten a természet nagy kihívást adott nekünk, hiszen a téli fagy helyett a +10 fokos meleg idő köszöntött be.

Dámvadban verhetetlenek vagyunk

Az őzekkel, vaddisznókkal akár a kirándulók is találkozhatnak, s növekszik a gímszarvasok létszáma is, a megye északkeleti részében élő dámszarvas-populáció pedig a legjobb minőségű a világon – mondta el dr. Szendrei László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének adjunktusa.

Tolnai zöldutakon

A Tolnai-Hegyhát álomba varázsol és erdőbe küld, ha pedig hozzávesszük a Völgység csodás tájait is, akkor biztosan visszavágyik, aki egyszer is idelátogat. A nagyobb léptékű túraútvonal kialakítása a Zöldút gondolat jegyében történt, ami a közös értékek feltárása mellett, a ma élőkre maradt természeti és emberi örökségek megőrzésére és a tudás átadásának közösségformáló erejére törekszik.

Nemes szenvedélyek – interjú herceg Esterházy Antallal

Nagystílű hajdanvolt estélyek és vadászatok elevenednek meg herceg Esterházy Antal elbeszéléseiből, aki most a fertődi kastély dísztermében idézi a családi legendáriumot. Őt magát hamar kiröpítette a nagyvilágba a történelem háborús forgószele, de ősei magyarországi birtokai számos vadászkaland és lovas esemény helyszínéül szolgáltak.

Erdőtől a fáig

A 2017 októberi adatok alapján mintegy 3400 hektár telepítésére adtak be a gazdák pályázatokat. Bár a pályázati kiírások több alkalommal is változtak, az unió által elfogadott módosítások alapján átlagosan ötödével magasabb támogatási összegeket lehet igényelni. Mindemellett országos terv – Kaán Károly Terv – indítását határozta el a kormány, amely a jóváhagyás után lép életbe.