Back to top

Apró szépségek, nagy örömmel

Nevezték már a tojásfestés királynőjének, az ország nyuszijának – sokféle titulussal illette a sajtó Zsigóné Kati népi iparművészt. Tény, hogy szenvedéllyel műveli, amihez hozzáfog, legyen az bútorfestés, falpingálás vagy terítőhímzés. Nyolc díszítőművészeti ág munkái kerülnek ki a keze alól, ám a legjellegzetesebb mégis a hímes tojás készítése. Az apró mesterművek kézügyesség, motívumismeret, fantázia és türelem együtteséből születnek.

A kecskeméti Zsigó porta eltéveszthetetlen. A családi ház homlokzatán a tojásmúzeum emblémája, a tornác falán festett virágok, a kerti út kövén kacskaringós rajzú cifra madárka hirdeti Kati „tudományát”. A ház asszonya talpig saját hímzésben fogad, és egykettőre beavat mestersége történetébe: „Édesanyám annak idején azt mondta: úgy szép a lány, ha kézimunkázik. Hát, eleibe’ nem nagy kedvem volt hozzá, hamar sarokba dobtam. De egy idő után csak izgatni kezdett a dolog. Elkezdtem horgolni, hímezni, mintákat rajzolgatni. Imádom a színeket, és vitt a kíváncsiság előre, meg akartam ismerni a színek, árnyalatok használatát, a formákat, a népművészet hagyományait, szabályait. Bújtam a könyveket, minden érdekelt, ami erről szólt, és így élvezetből, szinte észrevétlen szedtem össze a tudást.

Egy napon aztán – immár fiatalasszonyként – ecsetet ragadott, és lakásuk falát „felvirágozta”. Akkoriban kezdett tojást is pingálni, ugyancsak kalocsai motívumokkal. Majd meglátva egy viaszoló asszonyt, ahhoz a technikához is kedvet kapott. Rögtön 30 tálcányi, azaz 900 darab tojást viaszolt meg egy lendületre! „Annyira élveztem, abba se bírtam hagyni! Nekem máig minden munkámat az öröm, a boldogság hatja át, egyiknek sincs verejtékszaga. Gyönyörűek lettek az egyszínű, hagymahéjjal festett, író­kázott tojások” – mesélte.

Egyik technika hozta a másikat, Kati mind újabbakat próbált ki, fejlesztett tovább. Tyúktojást éppúgy dekorál, mint liba-, emu- vagy strucctojást. Festi, karcolja, viaszolja, csipkézi, vési, faragja, patkolja, batikolja, hímezi – jó húszféle díszítési móddal, több mint 300 fajta tojást készít, ami a világban párját ritkítja.

Nagyon meg szoktam cifrázni. Nálam még a karcolás is különböző mélységben készül, hogy árnyalatokat, tónust adjak a mintáknak. Hiába csinálom évtizedek óta, mindig izgatottan várom a végeredményt. Mikor a metszett technikával dolgozom, beviaszolom a tojást, aztán savanyú káposzta levébe teszem két napra, hogy kimarja a meszes héjat. Ilyenkor két napig nem alszom, le se fekszem, csak egyre nézegetem, hogy állnak, alakulnak a lében.

Az irdatlan mennyiségű alapanyagot, köztük az egzotikus nagymadarak tojásait, hazai állattartó gazdaságoktól vásárolja. Gondoskodnia kell folyamatos utánpótlásról, előkészített darabokról, így aztán kifújt tojással itt tényleg tele a padlás. A hagyományos szerszámok mellett egyedi eszközöket is használ, amelyeket jórészt a férje készít neki. József egyébként is stabil hátországot nyújt. Mindenhová elkíséri feleségét, ami nem kis teljesítmény, mert Kati naptára sűrűn teli fellépésekkel, szakmai bemutatókkal, tévé-, rádió-, újságfelkérésekkel. Híre messze földre eljutott. Floridától az Arab Emirátusokig hívják előadni. Dubaiban nagy megtiszteltetés érte, beválasztották a világ öt legjobb tojásdíszítője közé. „Óriási élmény volt, tényleg úgy láttak vendégül, mint egy királynőt, megmutattak minden szépséget, fantasztikus tájakon járhattam. Nagy érdeklődéssel fogadták a kiállításomat, és a vendéglátóimnak vitt, csipkésen áttört, leheletfinoman aranyozott fehér strucctojást.

Ismereteit több könyvbe foglalta. Iskolákban is tanít gyerekeket a mesterség titkaira, ahogy házi múzeumában is várja a vendégcsoportokat festőprogrammal, élő bemutatóval. Egész évben jönnek az érdeklődők közelről, távolról, kivált húsvét táján. „Meglepődtem, hogy hollandok kimondottam miattam utaztak ide, hogy japán turisták fölkerestek, de az se volt hétköznapi találkozás, mikor egy egész busznyi egyetemista lány érkezett engem meglocsolni. Megesett, hogy a férjem szó szerint nem tudott hazajönni, mert nem fért be a kapun a vendégek sokaságától. Én pedig örömmel várom minden húsvétkor az egész ország férfinépét locsolkodni. Kicsiket, nagyokat egyaránt. Jöjjenek bátran, mert bár idegent nem illik meglocsolni – az „ország nyuszija” kivétel!

Komolyabbra fordítva a szót: a néphagyományban a tojás önmagában is szimbolikus tárgy, a húsvéti tojás pedig a keresztény kultúrkörben a halálból feltámadó Krisztus jelképe. Piros színe az ő vérére utal, és a díszítő motívumok számos vallási jelképet hordoztak az idők során. Vajon a modern, városi ember számára őriz-e valamit a hajdani rituális mivoltából? Azon túl, hogy szép, mond-e valamit a hímes tojás?

Sajnos már nem. Úgy látom, nem is kíváncsiak rá. Nekem meg szívügyem, hogy megismertessem, megszerettessem a hagyományt. Próbálom a szimbólumokat is bemutatni, legalábbis ízelítőt adni. Saját kezűleg rajzolt, 3500 darabból álló mintakincs-gyűjteményem van. Mikor vendég érkezik locsolkodni, kiteszek eléje 20 jelet, választhat, mi áll hozzá legközelebb. Aki szerencsére áhítozik, az a patkót választja, aki békére vágyik, a galambot kapja, a nyúl a szaporaságot jelképezi. Mindennek megvan a hagyományos jele. A régiek a bő termést apró pöttyökkel jelképezték, tettek is belőlük a legtöbb tojásra. Nagyon szeretem a jeleket, szavak nélkül is beszélnek velünk, csak tudni kell belőlük olvasni.” Ezek után muszáj megkérdezni, Zsigó Kati mit választana. Nem habozik a válasszal: „Nekem a legkedvesebb a kéz motívum. Szűz Mária védő keze, amit a gyűjtött néphagyomány Mária tenereként emleget. A kéz simogat, óv, dolgozik értünk. Nagyon kifejező jelkép.

Fontos szerepet kapnak a jelképek nagy álmában is: azt tervezi, hogy jövőre elkészíti az ország tojását. Az alapja ennek is strucctojás lesz. A nemes vállalkozáshoz illő, bravúros technikai kivitelben szeretné megjeleníteni Magyarország múltját és jelenét. Gazdag képi motívumvilágba sűrítve történelmünk jelentős fordulópontjait. „De erről többet nem mondanék, maradjon valami meglepetés is!” – zárja le a beszélgetést vendéglátónk, hogy hozzáfoghassunk a fotózáshoz. Amíg a képek készülnek, már csak a családról mesél. Férjéről, akivel kerek negyven éve boldog házasságban élnek, és ma is ropják a rock and rollt. Lányáról, kicsi Panka unokájáról, akiben ott ébredezik a hajlam a tojásfestésre éppúgy, mint a szereplésre – egyszóval szakasztott Kati-nagyanyja. „Sok mindent lehet alkotni, de szerintem az a legnagyobb művész, aki jól tudja leélni az életét”– summázza a legfontosabbat búcsúzóul.

 

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rekordmennyiségű erdei gyümölcs a Pilisben

Rekordmennyiségű erdei gyümölcs termett az idei évben a Pilisi Parkerdő magasabban fekvő területein. A Pilisbe indulóknak érdemes figyelniük a gyümölcsök érésére, és a túrára kosarat, vagy dobozt vinni, amelybe napi két kilónyi bogyót szüretelhetnek.

Rendkívül ritka orchidea fajt találtak a füredi ártéri sétaúton

Ritkán látott növény bukkant fel a Tiszavirág ártéri sétaúton. A ritkaságot a Balmazújvárosi Környezetvédelmi Egyesület aktivistája találta meg.

Mag Norbert: Mecseki csobogás

Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Mag Norbert fotográfust mutatjuk be, aki 15 évesen fogott először fényképezőgépet a kezébe. Rögtön tudta, hogy megtalálta a hivatását.

Erdei gombát csak biztonságos helyről!

Javában tart a gombaszezon, azonban a pécsi vásárcsarnokban egyelőre nem állnak hosszú sorokban az alkalmi gombaszedő-erdőjárók, hogy bevizsgáltassák a begyűjtött termést.

Kincskereső Forrástúra Noszvaj erdeinek mélyén

Noszvaj természeti, történelmi értékeiről egyaránt tanul, aki bejárja a Forrástúrát. Járd be a bükkös erdőt, s megismersz sok regét – csábít a verses útikalauz legelső strófája.

Sok növényhatározó egy zsebben

Nagyon sokáig a kis növényhatározóval járt az emberiség a mezőre, rétekre, erdőre, ha tudni szerette volna, milyen növények között sétál a túrák alkalmával. Ma már nem kell könyvet cipelnünk, elég, ha egy okos telefon van a zsebünkben, ugyanis több ingyenesen letölthető növényfelismerő applikáció közül is választhatunk.

Becsüljük a gyöngyöstojást!

Bár a gyöngytyúkot elsősorban hústermelés céljából tartjuk, ennek ellenére érdemes fokozott figyelmet szentelnünk tojástermelésére is. A gyöngytyúk tojását leginkább tenyésztojásként tudjuk értékesíteni, de a fölösleges mennyiséget felhasználhatjuk étkezési célokra is, hiszen beltartalmi értéke igen magas: négyszer annyi A-vitamint és karotint tartalmaz, mint a házityúk tojása.

Természet és ember harmóniája

Mi lehetne nagyobb feladat a „terepi” gyakorlatát megkezdő erdőmérnöknek, mint hogy olyan erdészetnél álljon munkába, ahol az egyetemen tanult szinte minden tudására szüksége van. Változatos erdeivel és sokrétű feladataival a Bakonyszentlászlói Erdészet számomra ilyen kihívás, de legalább akkora ajándék is, hogy rutinos és elhivatott kollégákkal együtt dolgozva sajátíthatom el a szakma csínját-bínját.

Jön a túraidő, még az erdő is muzsikál

Június utolsó hetén több alkalommal esőzésben lehetett részük a Bükk és Mátra vándorainak. Hétvégére az idő naposabbnak ígérkezik, a 20 fok feletti hőmérséklet pedig kellemes kirándulóidőt ígér. A sok esőtől a turistautak néhol sárosak, csúszósok, vigyázzon mindenki testi épségére!

A ménes szerelmese, Dallos Andor

Dallos Andor, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatója gyerekkorát a természet és a lovak közelségének élménye határozták meg. Erdész édesapja nyomdokaiba akart lépni, de a sors a lovak mellé sodorta. Azaz nem is sodorta, tudatos döntés volt. Így került Szilvásváradra, ahol aztán mindkét szenvedélyének hódolhatott: az erdőnek és a lovaknak egyaránt.