Back to top

Nemcsak doktorai a fáknak

A harkályokat, a fák doktorait könnyen megleshetjük az Alföldön éppúgy, mint a hegyvidékeinken járva. Hosszan tartó dobolásuk és gyakori hívóhangjuk szinte egybeforr a tavaszi ébredéssel.

Európában igazi harkálynagyhatalomnak számítunk, még Angliából is érkeznek hozzánk madarászok, hogy megfigyelhessék a hazánkban élő kilenc harkályfélét, onnan ugyanis már végleg eltűnt több fajuk. Bár a világon 218 harkályfaj ismeretes, európai viszonylatban kiemelkedő a hazai fajszám, köszönhetően elsősorban a termé­szetközeli magyar erdőgazdálkodásnak.

Fajok léte függ tőlük

zoldkullo.lerantjanos.3581.jpg

Zöld küllő
Zöld küllő
Fotó: Léránt János
A harkályok nem csak a fák doktoraiként töltenek be fontos szerepet az erdő ökoszisztémájában. Odúkészítő fajok lévén előfutárai azoknak a tollasoknak és emlősöknek, amelyek nem tudnak odút vájni, miközben megtelepedésüknek az az elsődleges feltétele. Egyetlen odúlakó vadgalambunk, a kék galamb mellett egyre több cinege, csuszka, sőt nyuszt és mókus talál otthonra a harkályok készítette odvakban. Az is a harkályok javára írható, hogy mind több baglyot, köztük nem egy ritka fajt is megfigyelhetünk hazánkban. Mivel a ragadozó állatok megtelepedését is elősegítik a harkályok, közvetve az erdőben élő pockok, egerek állományszabályozásában is fontos szerepet játszanak. Azáltal pedig, hogy táplálékszerzésük, odúkészítésük során forgácsot termelnek, könnyítik a korhadéklakó, lebontó szervezetek terjedését.

hamvaskullo_molnar_peter.jpg

Hamvas küllő
Hamvas küllő
Fotó: Molnár Péter
A harkályfélék három alcsaládjából nálunk az igazi harkályok fordulnak elő, köztük öt tarkaharkályfaj (más néven fakopáncs­faj), a zöld-, a szürke- vagy hamvas küllő és a nagytestű fekete harkály, valamint a nyaktekercsek egy faja. Ez utóbbi érdekessége, hogy veszély esetén a fészekben ülve nyakát körkörösen mozgatja, s közben sziszegő hangot hallat, így próbálja magát kígyónak álcázni, és az ellenséget megtéveszteni. A nyaktekercs nem képes odút készíteni.

A hazánkban élő harkályok leginkább a fák törzsén, ágainak felszínén kúszva keresik táplálé­kukat. Ilyenkor igen nagy hasznát veszik kúszólábaiknak: két ujjuk előrenéz, a másik kettő hátra, s a negyedik felettébb mozgékony ujjnak köszönhetően könnyedén mozognak a domború felületeken. Emellett jó hasznát veszik ék alakú farkuknak, melynek kemény, de rugalmas tollaira bizton támaszkodhatnak. Belső szerveik is tökéletesen alkalmazkodtak a dobolás és a kopogások okozta rázkódásokhoz. Leginkább az agy védelmére van szükség, hiszen ott éri különösen nagy erővel a madár testét az ütés.

fekete_molnar_peter.jpg

Fekete harkály
Fekete harkály
Fotó: Molnár Péter
A harkályok nemcsak a fák törzseiről, ágairól gyűjtenek ízeltlábúakat, hanem lehántják a kérget is,
s így olykor meg­lehetősen nagy rovarzsákmányra tesznek szert. Erre jó példa annak a fekete harkálynak az esete, mely egy kéregtelenítés alkalmával több mint 900 rovarlárvához jutott. Időnként pedig azért vésnek lyukat a fába, hogy az ott felgyülemlett fanedveket kinyalogassák seprűszerű rojtos nyelvükkel. Emellett gyakorta fogyasztanak gyümölcsöket, bogyókat, magvakat, és bizony olykor-olykor megdézsmálják más madarak fészkét is. A csésze alakú fészkekből éppúgy elcsenik a madárfiókát vagy a tojást, mint az odúkból, utóbbiaknak még a nyílását is kibővítik, ha nem férnek be. Ezzel pedig a nagyobb testű gerinces fajok megtelepedését segítik. Így gyakorta előfordul, hogy az odúban, ahol eleinte cinege fészkelt, később seregély lel otthonra. A harkályok viszonylag intelligens madarak, a tanulékony egyedek hamar rájönnek, hogy a mesterséges cinegeodúk valóságos terülj, terülj asztalkát kínálnak tavasztól kora őszig, így ezeket célszerű „har­kály­biztossá” tenni, azaz a bejárati nyílást fémlemezzel körülvenni.

Kis területen

dendrocopos_syriacus_israel_1.jpg

Balkáni fakopáncs
Balkáni fakopáncs
Fotó: מינוזיג/Wikipedia
A nyaktekercs kivételével nem vándorolnak a harkályok, s a nagyobb fajok télen-nyáron a territóriumukon belül mozognak. Jellemzően egész életüket viszonylag kis területen élik le, egy megfigyelt nagy fakopáncs például 7 éven keresztül 28 hektáros birodalmában tartózkodott. Legkisebb tarkaharkályunk, a kis fakopáncs azonban télen gyakorta csatlakozik a cinkék, csuszkák alkotta madárcsapatokhoz, és megjelenik az erdőhöz közeli házak madáretetőinél is.

A legtöbb faj teljesen helyhez kötött, ezért egyedeik, ha tehetik, hosszú évekig lakják a maguk véste költőüreget. Előbb-utóbb azonban egy erősebb madár, például a csóka kiűzi a harkályt az odújából, ezért 2-4 heti munkával újat kényszerül vésni. Ez igen kemény munka, hiszen egy átlagos odú elkészítésekor egy fekete harkály több mint 10 ezer faforgácsot termel. A harkályok ezért nagyon védik odújukat, költési időn kívül is gyakorta tartózkodnak a közelében, és pihenni, éjszakázni is odajárnak. A lehetséges odúfoglalókat pedig nagy vehemenciával igyekeznek elűzni.

kozep2_molnar_peter.jpg

Közép fakopáncs
Közép fakopáncs
Fotó: Molnár Péter
Az első fehér tojás lerakása után rögtön megkezdődik a kotlás, melyben mindkét nem részt vesz. A fiókák 3-5 hetes korukban elhagyják a fészket. Újabb néhány hét elteltével azonban kezdenek ellenségesen viselkedni velük, és elűzik őket territóriu­mukról. A fiataloknak saját területet kell szerezniük, így az első évben meglehetősen sok elpusztul közülük. Amelyek viszont megélik a következő tavaszt, nyolc-tíz évet is élhetnek.

Gyakran láthatók

Harkályaink közül a leggyakoribb a nagy fakopáncs, mely szinte mindegyik erdőtípusban előfordul, ahol odú készítésére alkalmas fák találhatók. Gyakorta megfigyelhetjük, amint kedvenc üllőként használt ágvillájában egy-egy tobozt vagy éppen diót ver szét.

A balkáni fakopáncs csak néhány évtizede lett faunánk tagja, fokozatosan népesítette be dél felől hazánkat. Általában lakott területeken fordul elő, s a rovarok mellett előszeretettel fogyaszt csonthéjas gyümölcsöket. Hasonlít a nagy fakopáncshoz, de tarkójáról hiányzik a fekete sáv.

A zöld küllő a változatos élőhelyek madara. Kerüli a zárt erdőket, inkább a nyitottabb sík- és dombvidéki lombhullató erdőkben gyakori. Ragacsos nyelvét akár tíz centiméteresre is ki tudja nyújtani, így hangyabolyokból is zsákmányol, akár naponta 2000 példányt is.

nagyfakopancs2.danko_.jpg

Nagy fakopáncs
Nagy fakopáncs
Fotó: Dankó Sándor
A szép piros sapkás fekete harkály ivarát könnyű megállapítani: a tojóknak csak a tarkója, a hímeknek a feje teteje is piros. Állománya növekszik, a kiterjedt erdőtelepítéseknek és a természetközeli gazdálkodásnak köszönhetően ma már mintegy 9000 pár népesíti be Magyarország erdeit.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vonulnak a szürke darvak

A szürke darvak (Grus grus) vonulását minden évben nagy figyelem kíséri. A madarak három jelentősebb európai vonulási útvonala közül az egyik Magyarországon vezet keresztül, és kontinensünk egyik legnagyobb darugyülekező helye a Hortobágyi Nemzeti Park területén található.

Kardosfai kilátó

Kaposvártól alig 20 kilométerrel délre, a zselici erdő mélyén mászhatjuk meg hazánk legmagasabb, fából épült kilátóját. 2015-ös megnyitása óta már több tízezren csodálták meg legfölső szintjéről a sokszínű zselici tájat, a távoli Badacsonyt, a Mecsek vonulatait és a horvátországi Papuk-hegység vonulatát.

Megkezdődött a turisztikai kerékpárutak táblázása

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2017-ben 350 millió forint hazai forrást biztosít a kiemelt fontosságú turisztikai kerékpárutak kitáblázására. Az új, egységes arculatú táblák elsőként a Pannonhalma-Balatonfüred és a Fertőd-Keszthely szakaszokon jelennek meg.

Szentpéteri Sándor: Behálózva

Egy fotós, egy kép, egy történet. Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.

Egy csésze teával az elefántokért

Mindenki tudja, hogy az afrikai elefántokat súlyosan veszélyezteti az orvvadászat. Az ázsiai rokonaik is hasonlóan súlyos fenyegetéssel néznek szembe, ez azonban egy egészen szokatlan helyről származik: a teaültetvényekről. Egy védjegyprogrammal próbálják a meggyőzni a gazdákat, hogy figyeljenek jobban az elefántokra.

Erdő, zene, tánc

Szeptember 29-től október 1-ig ismét muzsikált az erdő a Körösök völgyében. Az első két napon Gyula-Városerdőn a DALERD Zrt. Tájékoztatási Központja adott helyet a rendezvénynek, míg vasárnap a ROMSILVA Bihar megyei igazgatósága Püspökfürdőn.

Kápolna a zalai szőlőhegyen

Nyugodt, békés helyen áll a börzöncei kápolna, melyet hajdanán Szent Lőrinc tiszteletére szenteltek fel. A kis zalai római katolikus kápolna létezéséről sokáig szinte csak a környékbeliek és azok tudtak, akiknek dolguk volt a neki otthont adó szőlőhegyen. Mára a túrázás szerelmeseinek készült több online felületen is helyet kapott.

„Ott, hol a kis Túr siet beléje...”

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. kezelésében lévő területek mind földrajzilag, mind termőhelyileg elkülönülő egysége a természeti és kulturális értékekben igen gazdag szatmár-beregi táj. A kerékpárral és autóval is jól bejárható vidék megannyi élményt kínál minden korosztály számára. A táj egyedülálló arculatát a Kárpátokból lezúduló Tisza és annak mellékfolyói alakították.

Erdők hete: fókuszban a természet

Megnyílt az Erdők hete országos rendezvénysorozat Kaposváron, a Sefag Zrt. Erdők Háza Látogatóközpontjának átadásával. A huszonegyedik alkalommal rendezett Erdők hetében állami- és magánerdészetek, erdei iskolák és oktatási intézmények a Közös kincsünk az erdő mottó jegyében október 2. és 8. között 100 helyszínen 200 programmal várják az érdeklődőket.

Az albínó mamutfenyők misztikus világa

Azzal valószínűleg mindenki tisztában van, hogy az emberek és az állatok között előfordul albinizmus, de kevésbé közismert, hogy léteznek albínó növények is. Ezek a ritka „erdei szellemek” nem rendelkeznek klorofillal, de ez nem akadályozza meg őket abban, hogy improvizáljanak.