Back to top

Nemcsak doktorai a fáknak

A harkályokat, a fák doktorait könnyen megleshetjük az Alföldön éppúgy, mint a hegyvidékeinken járva. Hosszan tartó dobolásuk és gyakori hívóhangjuk szinte egybeforr a tavaszi ébredéssel.

Európában igazi harkálynagyhatalomnak számítunk, még Angliából is érkeznek hozzánk madarászok, hogy megfigyelhessék a hazánkban élő kilenc harkályfélét, onnan ugyanis már végleg eltűnt több fajuk. Bár a világon 218 harkályfaj ismeretes, európai viszonylatban kiemelkedő a hazai fajszám, köszönhetően elsősorban a termé­szetközeli magyar erdőgazdálkodásnak.

Fajok léte függ tőlük

Zöld küllő
Zöld küllő
Fotó: Léránt János
A harkályok nem csak a fák doktoraiként töltenek be fontos szerepet az erdő ökoszisztémájában. Odúkészítő fajok lévén előfutárai azoknak a tollasoknak és emlősöknek, amelyek nem tudnak odút vájni, miközben megtelepedésüknek az az elsődleges feltétele. Egyetlen odúlakó vadgalambunk, a kék galamb mellett egyre több cinege, csuszka, sőt nyuszt és mókus talál otthonra a harkályok készítette odvakban. Az is a harkályok javára írható, hogy mind több baglyot, köztük nem egy ritka fajt is megfigyelhetünk hazánkban. Mivel a ragadozó állatok megtelepedését is elősegítik a harkályok, közvetve az erdőben élő pockok, egerek állományszabályozásában is fontos szerepet játszanak. Azáltal pedig, hogy táplálékszerzésük, odúkészítésük során forgácsot termelnek, könnyítik a korhadéklakó, lebontó szervezetek terjedését.

Hamvas küllő
Hamvas küllő
Fotó: Molnár Péter
A harkályfélék három alcsaládjából nálunk az igazi harkályok fordulnak elő, köztük öt tarkaharkályfaj (más néven fakopáncs­faj), a zöld-, a szürke- vagy hamvas küllő és a nagytestű fekete harkály, valamint a nyaktekercsek egy faja. Ez utóbbi érdekessége, hogy veszély esetén a fészekben ülve nyakát körkörösen mozgatja, s közben sziszegő hangot hallat, így próbálja magát kígyónak álcázni, és az ellenséget megtéveszteni. A nyaktekercs nem képes odút készíteni.

A hazánkban élő harkályok leginkább a fák törzsén, ágainak felszínén kúszva keresik táplálé­kukat. Ilyenkor igen nagy hasznát veszik kúszólábaiknak: két ujjuk előrenéz, a másik kettő hátra, s a negyedik felettébb mozgékony ujjnak köszönhetően könnyedén mozognak a domború felületeken. Emellett jó hasznát veszik ék alakú farkuknak, melynek kemény, de rugalmas tollaira bizton támaszkodhatnak. Belső szerveik is tökéletesen alkalmazkodtak a dobolás és a kopogások okozta rázkódásokhoz. Leginkább az agy védelmére van szükség, hiszen ott éri különösen nagy erővel a madár testét az ütés.

Fekete harkály
Fekete harkály
Fotó: Molnár Péter
A harkályok nemcsak a fák törzseiről, ágairól gyűjtenek ízeltlábúakat, hanem lehántják a kérget is,
s így olykor meg­lehetősen nagy rovarzsákmányra tesznek szert. Erre jó példa annak a fekete harkálynak az esete, mely egy kéregtelenítés alkalmával több mint 900 rovarlárvához jutott. Időnként pedig azért vésnek lyukat a fába, hogy az ott felgyülemlett fanedveket kinyalogassák seprűszerű rojtos nyelvükkel. Emellett gyakorta fogyasztanak gyümölcsöket, bogyókat, magvakat, és bizony olykor-olykor megdézsmálják más madarak fészkét is. A csésze alakú fészkekből éppúgy elcsenik a madárfiókát vagy a tojást, mint az odúkból, utóbbiaknak még a nyílását is kibővítik, ha nem férnek be. Ezzel pedig a nagyobb testű gerinces fajok megtelepedését segítik. Így gyakorta előfordul, hogy az odúban, ahol eleinte cinege fészkelt, később seregély lel otthonra. A harkályok viszonylag intelligens madarak, a tanulékony egyedek hamar rájönnek, hogy a mesterséges cinegeodúk valóságos terülj, terülj asztalkát kínálnak tavasztól kora őszig, így ezeket célszerű „har­kály­biztossá” tenni, azaz a bejárati nyílást fémlemezzel körülvenni.

Kis területen

Balkáni fakopáncs
Balkáni fakopáncs
Fotó: מינוזיג/Wikipedia
A nyaktekercs kivételével nem vándorolnak a harkályok, s a nagyobb fajok télen-nyáron a territóriumukon belül mozognak. Jellemzően egész életüket viszonylag kis területen élik le, egy megfigyelt nagy fakopáncs például 7 éven keresztül 28 hektáros birodalmában tartózkodott. Legkisebb tarkaharkályunk, a kis fakopáncs azonban télen gyakorta csatlakozik a cinkék, csuszkák alkotta madárcsapatokhoz, és megjelenik az erdőhöz közeli házak madáretetőinél is.

A legtöbb faj teljesen helyhez kötött, ezért egyedeik, ha tehetik, hosszú évekig lakják a maguk véste költőüreget. Előbb-utóbb azonban egy erősebb madár, például a csóka kiűzi a harkályt az odújából, ezért 2-4 heti munkával újat kényszerül vésni. Ez igen kemény munka, hiszen egy átlagos odú elkészítésekor egy fekete harkály több mint 10 ezer faforgácsot termel. A harkályok ezért nagyon védik odújukat, költési időn kívül is gyakorta tartózkodnak a közelében, és pihenni, éjszakázni is odajárnak. A lehetséges odúfoglalókat pedig nagy vehemenciával igyekeznek elűzni.

Közép fakopáncs
Közép fakopáncs
Fotó: Molnár Péter
Az első fehér tojás lerakása után rögtön megkezdődik a kotlás, melyben mindkét nem részt vesz. A fiókák 3-5 hetes korukban elhagyják a fészket. Újabb néhány hét elteltével azonban kezdenek ellenségesen viselkedni velük, és elűzik őket territóriu­mukról. A fiataloknak saját területet kell szerezniük, így az első évben meglehetősen sok elpusztul közülük. Amelyek viszont megélik a következő tavaszt, nyolc-tíz évet is élhetnek.

Gyakran láthatók

Harkályaink közül a leggyakoribb a nagy fakopáncs, mely szinte mindegyik erdőtípusban előfordul, ahol odú készítésére alkalmas fák találhatók. Gyakorta megfigyelhetjük, amint kedvenc üllőként használt ágvillájában egy-egy tobozt vagy éppen diót ver szét.

A balkáni fakopáncs csak néhány évtizede lett faunánk tagja, fokozatosan népesítette be dél felől hazánkat. Általában lakott területeken fordul elő, s a rovarok mellett előszeretettel fogyaszt csonthéjas gyümölcsöket. Hasonlít a nagy fakopáncshoz, de tarkójáról hiányzik a fekete sáv.

A zöld küllő a változatos élőhelyek madara. Kerüli a zárt erdőket, inkább a nyitottabb sík- és dombvidéki lombhullató erdőkben gyakori. Ragacsos nyelvét akár tíz centiméteresre is ki tudja nyújtani, így hangyabolyokból is zsákmányol, akár naponta 2000 példányt is.

Nagy fakopáncs
Nagy fakopáncs
Fotó: Dankó Sándor
A szép piros sapkás fekete harkály ivarát könnyű megállapítani: a tojóknak csak a tarkója, a hímeknek a feje teteje is piros. Állománya növekszik, a kiterjedt erdőtelepítéseknek és a természetközeli gazdálkodásnak köszönhetően ma már mintegy 9000 pár népesíti be Magyarország erdeit.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mag Norbert: Mecseki csobogás

Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Mag Norbert fotográfust mutatjuk be, aki 15 évesen fogott először fényképezőgépet a kezébe. Rögtön tudta, hogy megtalálta a hivatását.

Erdei gombát csak biztonságos helyről!

Javában tart a gombaszezon, azonban a pécsi vásárcsarnokban egyelőre nem állnak hosszú sorokban az alkalmi gombaszedő-erdőjárók, hogy bevizsgáltassák a begyűjtött termést.

Ki lehet tűnni tömegből a fenntartható gazdálkodással

Ausztria és Németország után Magyarországon is megkezdi működését a GREEN BRANDS független nemzetközi minősítő szervezet. A kitüntető címre többek között fenntarthatóan működő, termelő és szolgáltató, élelmiszeripari vállalatok, kkv-k jelentkezhetnek.

Kincskereső Forrástúra Noszvaj erdeinek mélyén

Noszvaj természeti, történelmi értékeiről egyaránt tanul, aki bejárja a Forrástúrát. Járd be a bükkös erdőt, s megismersz sok regét – csábít a verses útikalauz legelső strófája.

Medve ellen csengő?

Még mindig lakott területeken kóborol a medve, egyre többen vesznek medveriasztót - az utóbbi hónapokban megtízszereződött ezek forgalma.

72 nagy zsák szemetet és 2 hűtőszekrényt "fogtak ki" az Ipolyból

A Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány Nógrádszakál térségében rendezte meg tizenegyedik szemétszedési akcióját az Ipoly folyón. A helyenként több méter magas szeméthalom eltakarítása idén is embert-próbáló feladat volt.

Egy ablakcsere lett a veszte a molnárfecske fiókáknak

Molnárfecske fiókákat mentett meg a fenékpusztai madármentő állomás. A kis jövevények egy napon keresztül éheztek, míg tojásban lévő testvéreik már nem élték túl a fészek elvesztését. A fecskefészkek leverését természetvédelmi törvény tiltja, így a tettesek ellen eljárás indul.

Ritka szarvasok születtek Szegeden

Mezopotámiai dámszarvasok (Dama mesopotamica) születtek májusban a Szegedi Vadasparkban, a három szépen cseperedő borjat már a látogatók is megfigyelhetik az erdei kifutóban - tájékoztatta Veprik Róbert, az állatkert igazgatója pénteken az MTI-t.

Sok növényhatározó egy zsebben

Nagyon sokáig a kis növényhatározóval járt az emberiség a mezőre, rétekre, erdőre, ha tudni szerette volna, milyen növények között sétál a túrák alkalmával. Ma már nem kell könyvet cipelnünk, elég, ha egy okos telefon van a zsebünkben, ugyanis több ingyenesen letölthető növényfelismerő applikáció közül is választhatunk.

Alig van jó állapotú tó vagy folyó hazánkban

Jelenleg az európai felszíni vizek csupán 40 százaléka egészséges, Magyarország vizeinek pedig kevesebb, mint 20 százaléka a van jó ökológiai állapotban – áll az Európai Környezetvédelmi Ügynökség friss tanulmányában. Az EU-tagállamok kevésbé foglalkoznak ezzel az üggyel.