Back to top

Nemcsak doktorai a fáknak

A harkályokat, a fák doktorait könnyen megleshetjük az Alföldön éppúgy, mint a hegyvidékeinken járva. Hosszan tartó dobolásuk és gyakori hívóhangjuk szinte egybeforr a tavaszi ébredéssel.

Európában igazi harkálynagyhatalomnak számítunk, még Angliából is érkeznek hozzánk madarászok, hogy megfigyelhessék a hazánkban élő kilenc harkályfélét, onnan ugyanis már végleg eltűnt több fajuk. Bár a világon 218 harkályfaj ismeretes, európai viszonylatban kiemelkedő a hazai fajszám, köszönhetően elsősorban a termé­szetközeli magyar erdőgazdálkodásnak.

Fajok léte függ tőlük

zoldkullo.lerantjanos.3581.jpg

Zöld küllő
Zöld küllő
Fotó: Léránt János
A harkályok nem csak a fák doktoraiként töltenek be fontos szerepet az erdő ökoszisztémájában. Odúkészítő fajok lévén előfutárai azoknak a tollasoknak és emlősöknek, amelyek nem tudnak odút vájni, miközben megtelepedésüknek az az elsődleges feltétele. Egyetlen odúlakó vadgalambunk, a kék galamb mellett egyre több cinege, csuszka, sőt nyuszt és mókus talál otthonra a harkályok készítette odvakban. Az is a harkályok javára írható, hogy mind több baglyot, köztük nem egy ritka fajt is megfigyelhetünk hazánkban. Mivel a ragadozó állatok megtelepedését is elősegítik a harkályok, közvetve az erdőben élő pockok, egerek állományszabályozásában is fontos szerepet játszanak. Azáltal pedig, hogy táplálékszerzésük, odúkészítésük során forgácsot termelnek, könnyítik a korhadéklakó, lebontó szervezetek terjedését.

hamvaskullo_molnar_peter.jpg

Hamvas küllő
Hamvas küllő
Fotó: Molnár Péter
A harkályfélék három alcsaládjából nálunk az igazi harkályok fordulnak elő, köztük öt tarkaharkályfaj (más néven fakopáncs­faj), a zöld-, a szürke- vagy hamvas küllő és a nagytestű fekete harkály, valamint a nyaktekercsek egy faja. Ez utóbbi érdekessége, hogy veszély esetén a fészekben ülve nyakát körkörösen mozgatja, s közben sziszegő hangot hallat, így próbálja magát kígyónak álcázni, és az ellenséget megtéveszteni. A nyaktekercs nem képes odút készíteni.

A hazánkban élő harkályok leginkább a fák törzsén, ágainak felszínén kúszva keresik táplálé­kukat. Ilyenkor igen nagy hasznát veszik kúszólábaiknak: két ujjuk előrenéz, a másik kettő hátra, s a negyedik felettébb mozgékony ujjnak köszönhetően könnyedén mozognak a domború felületeken. Emellett jó hasznát veszik ék alakú farkuknak, melynek kemény, de rugalmas tollaira bizton támaszkodhatnak. Belső szerveik is tökéletesen alkalmazkodtak a dobolás és a kopogások okozta rázkódásokhoz. Leginkább az agy védelmére van szükség, hiszen ott éri különösen nagy erővel a madár testét az ütés.

fekete_molnar_peter.jpg

Fekete harkály
Fekete harkály
Fotó: Molnár Péter
A harkályok nemcsak a fák törzseiről, ágairól gyűjtenek ízeltlábúakat, hanem lehántják a kérget is,
s így olykor meg­lehetősen nagy rovarzsákmányra tesznek szert. Erre jó példa annak a fekete harkálynak az esete, mely egy kéregtelenítés alkalmával több mint 900 rovarlárvához jutott. Időnként pedig azért vésnek lyukat a fába, hogy az ott felgyülemlett fanedveket kinyalogassák seprűszerű rojtos nyelvükkel. Emellett gyakorta fogyasztanak gyümölcsöket, bogyókat, magvakat, és bizony olykor-olykor megdézsmálják más madarak fészkét is. A csésze alakú fészkekből éppúgy elcsenik a madárfiókát vagy a tojást, mint az odúkból, utóbbiaknak még a nyílását is kibővítik, ha nem férnek be. Ezzel pedig a nagyobb testű gerinces fajok megtelepedését segítik. Így gyakorta előfordul, hogy az odúban, ahol eleinte cinege fészkelt, később seregély lel otthonra. A harkályok viszonylag intelligens madarak, a tanulékony egyedek hamar rájönnek, hogy a mesterséges cinegeodúk valóságos terülj, terülj asztalkát kínálnak tavasztól kora őszig, így ezeket célszerű „har­kály­biztossá” tenni, azaz a bejárati nyílást fémlemezzel körülvenni.

Kis területen

dendrocopos_syriacus_israel_1.jpg

Balkáni fakopáncs
Balkáni fakopáncs
Fotó: מינוזיג/Wikipedia
A nyaktekercs kivételével nem vándorolnak a harkályok, s a nagyobb fajok télen-nyáron a territóriumukon belül mozognak. Jellemzően egész életüket viszonylag kis területen élik le, egy megfigyelt nagy fakopáncs például 7 éven keresztül 28 hektáros birodalmában tartózkodott. Legkisebb tarkaharkályunk, a kis fakopáncs azonban télen gyakorta csatlakozik a cinkék, csuszkák alkotta madárcsapatokhoz, és megjelenik az erdőhöz közeli házak madáretetőinél is.

A legtöbb faj teljesen helyhez kötött, ezért egyedeik, ha tehetik, hosszú évekig lakják a maguk véste költőüreget. Előbb-utóbb azonban egy erősebb madár, például a csóka kiűzi a harkályt az odújából, ezért 2-4 heti munkával újat kényszerül vésni. Ez igen kemény munka, hiszen egy átlagos odú elkészítésekor egy fekete harkály több mint 10 ezer faforgácsot termel. A harkályok ezért nagyon védik odújukat, költési időn kívül is gyakorta tartózkodnak a közelében, és pihenni, éjszakázni is odajárnak. A lehetséges odúfoglalókat pedig nagy vehemenciával igyekeznek elűzni.

kozep2_molnar_peter.jpg

Közép fakopáncs
Közép fakopáncs
Fotó: Molnár Péter
Az első fehér tojás lerakása után rögtön megkezdődik a kotlás, melyben mindkét nem részt vesz. A fiókák 3-5 hetes korukban elhagyják a fészket. Újabb néhány hét elteltével azonban kezdenek ellenségesen viselkedni velük, és elűzik őket territóriu­mukról. A fiataloknak saját területet kell szerezniük, így az első évben meglehetősen sok elpusztul közülük. Amelyek viszont megélik a következő tavaszt, nyolc-tíz évet is élhetnek.

Gyakran láthatók

Harkályaink közül a leggyakoribb a nagy fakopáncs, mely szinte mindegyik erdőtípusban előfordul, ahol odú készítésére alkalmas fák találhatók. Gyakorta megfigyelhetjük, amint kedvenc üllőként használt ágvillájában egy-egy tobozt vagy éppen diót ver szét.

A balkáni fakopáncs csak néhány évtizede lett faunánk tagja, fokozatosan népesítette be dél felől hazánkat. Általában lakott területeken fordul elő, s a rovarok mellett előszeretettel fogyaszt csonthéjas gyümölcsöket. Hasonlít a nagy fakopáncshoz, de tarkójáról hiányzik a fekete sáv.

A zöld küllő a változatos élőhelyek madara. Kerüli a zárt erdőket, inkább a nyitottabb sík- és dombvidéki lombhullató erdőkben gyakori. Ragacsos nyelvét akár tíz centiméteresre is ki tudja nyújtani, így hangyabolyokból is zsákmányol, akár naponta 2000 példányt is.

nagyfakopancs2.danko_.jpg

Nagy fakopáncs
Nagy fakopáncs
Fotó: Dankó Sándor
A szép piros sapkás fekete harkály ivarát könnyű megállapítani: a tojóknak csak a tarkója, a hímeknek a feje teteje is piros. Állománya növekszik, a kiterjedt erdőtelepítéseknek és a természetközeli gazdálkodásnak köszönhetően ma már mintegy 9000 pár népesíti be Magyarország erdeit.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A mezőgazdaság hatására az erdők fele tűnt el Európában

Európa erdeinek több mint a fele eltűnt az elmúlt 6000 évben a mezőgazdasági területek iránti megnövekedett igény és a fa tüzelőanyagként való hasznosítása miatt - állapították meg a Plymouth Egyetem kutatói.

25 ezer hektáros óriás erdőt telepítenének Nagy-Britanniában

A héten jelentette be a brit kormány, hogy nagyszabású erdősítési projektet indítanak: ha a teljes projekt megvalósul, akkor parttól partig, Liverpool és Hull városa közötti helyenként közel 200 kilométer széles sávban fognak ötvenmillió fát telepíteni, összesen 25 ezer hektárnyi területet lefedve.

A lepke volt előbb vagy a virág?

Már legalább 200 millió éve élnek lepkék a Földön, derítette ki egy amerikai-német-holland kutatócsoport németországi ősi kőzetekben talált kitinpikkely-fosszíliák elemzése alapján. Ez azt jelenti, hogy az eddig véltnél 70 millió évvel korábban éltek pikkelyesszárnyúak bolygónkon, írja a BBC-re hivatkozva az MTI.

Baglyok a városban

Az erdei fülesbaglyok megjelenése a belvárosban szokványos jelenségnek számít a téli időszakban. A lakott területek kedvezőbb mikroklímája és a baglyokra is veszélyt jelentő ragadozók hiánya komoly vonzerőt jelent ennek az éjjeli ragadozó madárnak. Általában a belterületek parkjaiban találnak nappalozásra alkalmas örökzöldeket.

Vigyáznak az év madarára Baranyában

Az év madarának választott vándorsólyom Baranyában jó ideje megtelepedett, fiókákat is rendszeresen nevelnek ezek a ritka ragadozók. A különös értéke miatt azonban hétpecsétes titokként őrzik a fészkelőhelyek adatait a természetvédők, alapos okuk van az óvatosságra.

A hétvégén számolják a sasokat

Pénteken kezdődik és vasárnapig tart a Magyarországon telelő ragadozó madarak éves számlálását végző Országos Sasszinkron, amelynek keretében elkészülhet a Kárpát-medence első "sastérképe" is.

Már hatályos az új erdőtörvény végrehajtási rendelete

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvénynek (a továbbiakban: Evt.) az erdőgazdálkodók helyzetének javítását célzó módosítása elengedhetetlenné tette a törvényben foglaltak alkalmazásához szükséges kiegészítő jogszabályok módosítását is.

Páratlan panoráma nyílik a Balaton-felvidékre a Batsányi-kilátóból

A Keszthelyi-hegység barlangjainak, növényritkaságainak felkutatása, a hegyek-völgyek bejárása nem fér bele egy-két napba. Valamelyik kilátóra azonban néhány óra alatt is felkapaszkodhatunk, ha varázslatos tájat szeretnénk látni. Mindközül talán a Batsányi-kilátóból nyílik a legszebb panoráma.

Enyhe idő, saras utak

Elkezdődött az új év, melyben sok izgalmas feladat elé nézhetünk. Már az első héten a természet nagy kihívást adott nekünk, hiszen a téli fagy helyett a +10 fokos meleg idő köszöntött be.

A vidra, aki félt a víztől

Két hétig volt a kifutóban és még csak a víz közelébe sem merészkedett. A minap azonban először az orrát dugta a vízbe, majd meg is mártózott a néhány fokos medencében a petesmalmi kis vidra, Kinga.