Back to top

Kelet-bakonyi barangolások

A VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő területek kevésbé ismert, vadregényes, különleges része a Kelet-Bakony, más néven Palotai-Bakony. Az erdő hármas – gazdálkodási, védelmi és közjóléti – rendeltetése itt sajátosan honvédelmi szereppel is kiegészül, mindegyik a fenntarthatóság jegyében.

A Bakony a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja. A mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegységnek több mint a felét teszi ki a Natura 2000-es besorolású Kelet-Bakony, nagy összefüggő erdőkkel, elszórtan falvakkal.

A tengerszint felett 300-500 méter magasságban húzódó területen mindössze 600 mm az éves csapadék, így a szinte kizárólag dolomit alapkőzeten kialakult sekély talaj a szárazságtűrő tölgyeseknek kedvez. Szép bükkösöket csak a magasabb fekvésű, mélyebb talajú északi hegyoldalakon találunk. A változatos domborzat azonban tartogat meglepetéseket: a gyakori, sajátos mikroklímájú szurdokerdők különleges növényzetet rejtenek. A déli oldalakat és a dolomit fennsíkot sziklás gyepek borítják, különösen látványosak tavasszal az árvalányhajjal benőtt, széllel borzolt domboldalak.

Az itt élőknek sosem volt könnyű az élete ezen a tájon: hasznot csak az erdőből, sovány legelőkből remélhettek. A 20. századi iparosítás előtt azonban újabb rendeltetést kapott a terület: 1913-ban létrejött és azóta is működik a katonai lő- és gyakorlótér, s az idők folyamán bővült is a területe. A Palotai-Bakonyban ezért az erdő szokásosnál is több rendeltetése közt kell összhangot teremtenünk az erdőgazdaság mindennapi működése során: védjük a természeti értékeket, teret adunk a honvédelemnek, gazdálkodunk a természeti erőforrásokkal, szavatoljuk a fenntarthatóságot a sérülékeny termőhelyeken, miközben bejárhatóvá tesszük a vidéket, hogy közel engedhessük a kirándulókat, turistákat a páratlan szépségű látványosságokhoz, kilátókhoz, szurdokokhoz, vízesésekhez.

Bátorkő-várát eredetileg háromemeletes toronynak építették
Bátorkő-várát eredetileg háromemeletes toronynak építették
Az autóval és kerékpárral is jól megközelíthető Maderspach Viktor-kilátó
Az autóval és kerékpárral is jól megközelíthető Maderspach Viktor-kilátó
Sokéves lemaradást pótolva kezdte meg 2008-tól a VERGA Zrt. az óriási terület „feltárását”. A megvalósult fejlesztések bemutatására haladjunk egy képzeletbeli, de nagyrészt az országos kéktúra útvonalán, kiegészítve a természetjárók által szépen karbantartott helyi piros turistaúttal.

Utunkat keletről, Székesfehérvár mel­lől kezdjük. Iszkaszentgyörgy évszázadok óta vonzotta az utazókat,
főurakat: Amadékat, Bajzáthokat, Pappen­heimeket. A kastély mögötti területen magasodó Piramiták kedvelt kirándulóhelye volt a grófi Pappenheim családnak, lenyűgöző látványt kínált a parkra, a kastélyra és onnan belátható volt az egész környék. A VERGA Zrt. közjóléti fejlesztéseinek keretében újjáépítette azt a kőpiramist, amely egészen az 1960-as évekig állt, majd köveit föltehetően a faluban zajló építkezésekhez használták fel. A kőpiramis közelében, érdekes térelosztású fenyőerdő tetején áll a Piramita-kilátó – szép panorámával Székesfehérvárra és a Sárrétre.

Kirándulásunkat folytatva Várpalota határában érjük el a közel 100 éve épült és 2013-ban felújított Maderspach Viktor-lőtértornyot, a katonai történelmi múlt szép emlékét. A torony a valamikori lövészek fontos figyelő állomásaként működött, jelenleg már csak kilátóként használják a helyiek és az erre járók, márciustól októberig, díjmentesen. Iszkaszentgyörgytől a lőtértornyot körülbelül 6 kilométeres sétával érhetjük el.

A vidék legrégebbi épített emléke a városhoz közeli Vár-völgyben található. A Thury-vártól piros turistajelzés vezet a Vár-völgyön át Bátorkő váráig, mely a Fajdas-hegység egyik sziklabércén emelkedik. Az egykori Pusztapalota romja Mátyás király vadászkastélya volt. A Bakony rengetegének egyik legszebb pontján épült a 14. század elején, Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc, Krúdy Gyula és Petőfi Sándor is említést tett róla műveiben. Az utolsó adat szerint 1559-től elhagyatott hely. Háromemeletes toronynak és nem várnak építették, erről árulkodik a ma is látható 15 méter magas falmaradvány. Csak délnyugat felől volt megközelíthető felvonóhídon át, de az nem maradt fenn. Egyike Bakony középkori emlékeinek.

Várpalotától nem messze bújik meg a Baglyas-hegy alatt Bakonykúti falu, néhány hangulatos utcáját különleges faszobrok díszítik. A település északi határától indul a Kelet-Bakony legizgalmasabb természeti képződménye, a Burok-völgy Fejér és Veszprém megye határánál, a Tési-fennsík közepén. Mintegy 12 kilométeres főága Királyszállástól Bakonykúti községig húzódik. Igen érdekes, ritka természeti jelenségeket mutató természetvédelmi terület, környezetétől eltérő klímája, viszonylagos elszigeteltsége, botanikai és zoológiai érdekességek kincsestárává teszik. Az 50-90 méter mély, sok helyen függőlegesen meredek sziklafalakkal határolt, vízfolyás nélküli szurdok mellékvölgyeivel együtt több mint 25 kilométer hosszú. A keleti oldalon halad el az országos kéktúra útvonala. A völgy nehezen járható, ha valaki több napra tervezi a környék megismerését, a csillagtúrához ideális bázis a várpalotai Zöld Tanoda, ahol csoportok is megszállhatnak.

A tavaly felújított Károly-lak turistaház tavasztól várja vendégeit
A tavaly felújított Károly-lak turistaház tavasztól várja vendégeit
A kék turistaút a volt Kisgyóni Bányatelep és Turista Centrum érintése után a Palotai-Bakony északi oldalán, a Tűzköves árokban tér vissza a Tési-fennsíkon. Oldalága elhalad a Királyszállási Kastély tulajdonosai által 1924-ben épített boronafalas vadászkunyhó, a Ká­roly-lak mellett. A festői környezetben álló kis faházat a VERGA Zrt. 2016-ban felújította és kibővítette, így 10 fő részére alkalmas turistaszállás kezdi meg működését a tavasz során. A turistaút az avar kori, a térképeken Csikling-várként feltüntetett földvár maradványai mellett vezet Tésre.

A Széchenyi Zsigmond-kilátóból egészen a Kisalföldig elláthatunk
A Széchenyi Zsigmond-kilátóból egészen a Kisalföldig elláthatunk
Tés falu különlegessége a fennsík két nagyon jó állapotú szélmalma, melyekből az egyik egy hangulatos falusi kovácsműhely érintésével látogatható. A falu alatt épült Széchenyi Zsigmond-kilátóból csodás panoráma nyílik a Bakony szomszédos tájegységeire, a Kisalföldre és a Vértesre.

A kilátó környéke bepillantást enged a bakonyi erdőgazdálkodásba. A jellemzően bükk fafajú erdőket 110-130 éves korban termelik le, de sosem egy ütemben, tarvágásként. A fakitermelések akár 20 évig is elhúzódnak egy-egy tervezési egységen, erdőrészen belül. A véghasználat feltétele minden esetben az, hogy az idős fákról lehulló makkok ezreiből létrejövő újulat, azaz a „következő erdő” megerdősödjön és biztosítsa az úgynevezett folyamatos erdőborítást.

A vidék leglátogatottabb célpontja a Római Fürdő és a közeli Vadalmás-forrás. A közelmúltban felújított kirándulóhelyet az év minden szakában sok turista keresi fel, az ország távolabbi szegleteiből is. A vízben, vadban bővelkedő Gaja-patak völgye ősidők óta kedvező feltételeket teremtett az ember megtelepedéséhez. Később, a római korban a provincia egyik útja vezetett erre. A Bakony kiterjedt erdőségei hajdan betyároknak, bujdosóknak, szegénylegényeknek nyújtott menedéket, rejtekadó hajlékot, szűkös, de az éhenhalástól megmentő táplálékot. Ma a bakancsos és kerékpáros turisták, hétvégi kirándulók, teljesítménytúrázók, vártúrázók paradicsoma. A Gaja-patak szurdokvölgy közel 2 kilométer hosszú, mély és meredek oldalfalakkal, kisebb vízesésekkel. A leszakadó magas mészkőfalak között a Római fürdőként ismert vízesésben ömlik alá a víz. A szurdok látványosságaihoz tartozó geológiai érdekesség a völgyoldalban patakszinten kezdődő szűk forrásbarlang és egy pusztuló mésztufa-képződmény.

A Kelet-Bakony és a Zirci-medence találkozásánál, Alsóperén építette föl a VERGA Zrt. a Bakony Zöld Szíve látogatóközpontot. Ez egyben vadászati és erdészeti centrum is. A zirci és a királyszállási vadászterületre érkező vendégeket a Park Szálló fogadja és itt található a Királyszállási Erdészeti Iroda is. A vadászvendégek fogadása mellett turisták elhelyezésére alkalmas panzió üzemel Alsóperén. Rendezvényekhez a 100 fős nagyterem, fedett színpad, kápolna vehető igénybe. Az egyik legértékesebb közkincsünk a volt Nádasdy-kastély köré 1870-től telepített, azóta többször felújított arborétumszerű park, két jellegzetes balzsamos cédrusával.

A Kelet-Bakony minden évszakban számtalan élményt nyújt a kirándulóknak. A terület flórája különösen tavasszal kápráztatja el a túrázókat hihetetlen színvilágával.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hamvadó cigarettavég, lángoló aljnövényzet

Ugyan rendszeresen felhívja a figyelmet a katasztrófavédelmi igazgatóság a szabadtéri tüzek megelőzésére, nem telik el úgy nap, hogy lángoló aljnövényzet vagy avar oltása ne adna munkát a tűzoltóknak. Az idén már kétszázhatvan szabadtéri tűzesethez vonultak ki a tűzoltó egységek szerte Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

Vaddisznóktól félnek Révfülöpön

A belterületen élő vaddisznóállományt úgy lehet felszámolni, ha a búvóhelyét, az élelmét, a víz forrását megszüntetik és az elbozótosodott, elhagyott telkeket felszámolják önkormányzati módszerekkel. A vadásztársaság pedig vadbefogókkal eltávolítja a vadat a belterületekről.

Rendkívül ritka orchidea fajt találtak a füredi ártéri sétaúton

Ritkán látott növény bukkant fel a Tiszavirág ártéri sétaúton. A ritkaságot a Balmazújvárosi Környezetvédelmi Egyesület aktivistája találta meg.

Minden csepp vízért hálásak a madarak nyáron

A kánikula idején nem csak nekünk embereknek, hanem a körülöttünk él ő madaraknak is sok folyadékra van szükségük. A kertben a madarak gyülekező helye lehet egy jól elkészített itató.

A Campus fesztiválon az erdei iskola

Akárcsak az elmúlt évben, idén is bemutatkozik a debreceni Campus Fesztiválon a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolája. A rendezvény minden napján (július 18-22) érdekes programokkal várják a résztvevőket a debreceni Nagyerdőben.

Pillangómentés a nagyvárosokban

A nagyvárosokban csökkenőben van a pillangópopuláció, amit már számos helyen felismertek és megpróbálnak tenni ellene. Bécsi környezetvédők felismerték, hogy az elmúlt években a mezei pillangók populációja nagy mértékben megcsappant, az eredetileg 137 nappali lepkeféléből mára már csak 105 faj található meg. Bécsben még applikáció is készült a pillangómentésre.

Változatos túraidő és zenés kisvasutazás

A nyári erdő sok kalandot ígér, szerencsére a meteorológusok szerint a hétvégén szép napos időben lehet részünk. Néhol a napsütést megzavarhatják a felhők, mint ahogy a héten több alkalommal is tapasztaltuk a Mátrában és a Bükkben, de egy pár perc intenzív eső után előbújik újra a nap.

Milyen hatással van a klímaváltozás az erdőgazdálkodásra?

"Durván beavatkoztunk a természet rendjébe, s a természet erre nagyon nem tetsző válaszokat ad." - Tóth Károly, az egyik Fejér megyei erdőgazdaság helyettes vezetője nyilatkozott a Dunaújvárosi Hírportálnak.

Ki lehet tűnni tömegből a fenntartható gazdálkodással

Ausztria és Németország után Magyarországon is megkezdi működését a GREEN BRANDS független nemzetközi minősítő szervezet. A kitüntető címre többek között fenntarthatóan működő, termelő és szolgáltató, élelmiszeripari vállalatok, kkv-k jelentkezhetnek.

Természetjáró szálláshelyek

Négykötetes zsebkalauz készült az év elején, hogy segítse a hazai túrázás kedvelőit nem prémium kategóriás szálláshelyet találni. A kis füzetek az állami erdőgazdaságok, a nemzeti parkok és a Magyar Természetjáró Szövetség bakancsos szálláshelyeit tartalmazza.