Back to top

Kelet-bakonyi barangolások

A VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő területek kevésbé ismert, vadregényes, különleges része a Kelet-Bakony, más néven Palotai-Bakony. Az erdő hármas – gazdálkodási, védelmi és közjóléti – rendeltetése itt sajátosan honvédelmi szereppel is kiegészül, mindegyik a fenntarthatóság jegyében.

A Bakony a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja. A mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegységnek több mint a felét teszi ki a Natura 2000-es besorolású Kelet-Bakony, nagy összefüggő erdőkkel, elszórtan falvakkal.

A tengerszint felett 300-500 méter magasságban húzódó területen mindössze 600 mm az éves csapadék, így a szinte kizárólag dolomit alapkőzeten kialakult sekély talaj a szárazságtűrő tölgyeseknek kedvez. Szép bükkösöket csak a magasabb fekvésű, mélyebb talajú északi hegyoldalakon találunk. A változatos domborzat azonban tartogat meglepetéseket: a gyakori, sajátos mikroklímájú szurdokerdők különleges növényzetet rejtenek. A déli oldalakat és a dolomit fennsíkot sziklás gyepek borítják, különösen látványosak tavasszal az árvalányhajjal benőtt, széllel borzolt domboldalak.

Az itt élőknek sosem volt könnyű az élete ezen a tájon: hasznot csak az erdőből, sovány legelőkből remélhettek. A 20. századi iparosítás előtt azonban újabb rendeltetést kapott a terület: 1913-ban létrejött és azóta is működik a katonai lő- és gyakorlótér, s az idők folyamán bővült is a területe. A Palotai-Bakonyban ezért az erdő szokásosnál is több rendeltetése közt kell összhangot teremtenünk az erdőgazdaság mindennapi működése során: védjük a természeti értékeket, teret adunk a honvédelemnek, gazdálkodunk a természeti erőforrásokkal, szavatoljuk a fenntarthatóságot a sérülékeny termőhelyeken, miközben bejárhatóvá tesszük a vidéket, hogy közel engedhessük a kirándulókat, turistákat a páratlan szépségű látványosságokhoz, kilátókhoz, szurdokokhoz, vízesésekhez.

batorko-vara.jpg

Bátorkő-várát eredetileg háromemeletes toronynak építették
Bátorkő-várát eredetileg háromemeletes toronynak építették

maderspach-kilato.jpg

Az autóval és kerékpárral is jól megközelíthető Maderspach Viktor-kilátó
Az autóval és kerékpárral is jól megközelíthető Maderspach Viktor-kilátó
Sokéves lemaradást pótolva kezdte meg 2008-tól a VERGA Zrt. az óriási terület „feltárását”. A megvalósult fejlesztések bemutatására haladjunk egy képzeletbeli, de nagyrészt az országos kéktúra útvonalán, kiegészítve a természetjárók által szépen karbantartott helyi piros turistaúttal.

Utunkat keletről, Székesfehérvár mel­lől kezdjük. Iszkaszentgyörgy évszázadok óta vonzotta az utazókat,
főurakat: Amadékat, Bajzáthokat, Pappen­heimeket. A kastély mögötti területen magasodó Piramiták kedvelt kirándulóhelye volt a grófi Pappenheim családnak, lenyűgöző látványt kínált a parkra, a kastélyra és onnan belátható volt az egész környék. A VERGA Zrt. közjóléti fejlesztéseinek keretében újjáépítette azt a kőpiramist, amely egészen az 1960-as évekig állt, majd köveit föltehetően a faluban zajló építkezésekhez használták fel. A kőpiramis közelében, érdekes térelosztású fenyőerdő tetején áll a Piramita-kilátó – szép panorámával Székesfehérvárra és a Sárrétre.

Kirándulásunkat folytatva Várpalota határában érjük el a közel 100 éve épült és 2013-ban felújított Maderspach Viktor-lőtértornyot, a katonai történelmi múlt szép emlékét. A torony a valamikori lövészek fontos figyelő állomásaként működött, jelenleg már csak kilátóként használják a helyiek és az erre járók, márciustól októberig, díjmentesen. Iszkaszentgyörgytől a lőtértornyot körülbelül 6 kilométeres sétával érhetjük el.

A vidék legrégebbi épített emléke a városhoz közeli Vár-völgyben található. A Thury-vártól piros turistajelzés vezet a Vár-völgyön át Bátorkő váráig, mely a Fajdas-hegység egyik sziklabércén emelkedik. Az egykori Pusztapalota romja Mátyás király vadászkastélya volt. A Bakony rengetegének egyik legszebb pontján épült a 14. század elején, Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc, Krúdy Gyula és Petőfi Sándor is említést tett róla műveiben. Az utolsó adat szerint 1559-től elhagyatott hely. Háromemeletes toronynak és nem várnak építették, erről árulkodik a ma is látható 15 méter magas falmaradvány. Csak délnyugat felől volt megközelíthető felvonóhídon át, de az nem maradt fenn. Egyike Bakony középkori emlékeinek.

Várpalotától nem messze bújik meg a Baglyas-hegy alatt Bakonykúti falu, néhány hangulatos utcáját különleges faszobrok díszítik. A település északi határától indul a Kelet-Bakony legizgalmasabb természeti képződménye, a Burok-völgy Fejér és Veszprém megye határánál, a Tési-fennsík közepén. Mintegy 12 kilométeres főága Királyszállástól Bakonykúti községig húzódik. Igen érdekes, ritka természeti jelenségeket mutató természetvédelmi terület, környezetétől eltérő klímája, viszonylagos elszigeteltsége, botanikai és zoológiai érdekességek kincsestárává teszik. Az 50-90 méter mély, sok helyen függőlegesen meredek sziklafalakkal határolt, vízfolyás nélküli szurdok mellékvölgyeivel együtt több mint 25 kilométer hosszú. A keleti oldalon halad el az országos kéktúra útvonala. A völgy nehezen járható, ha valaki több napra tervezi a környék megismerését, a csillagtúrához ideális bázis a várpalotai Zöld Tanoda, ahol csoportok is megszállhatnak.

karolylak.jpg

A tavaly felújított Károly-lak turistaház tavasztól várja vendégeit
A tavaly felújított Károly-lak turistaház tavasztól várja vendégeit
A kék turistaút a volt Kisgyóni Bányatelep és Turista Centrum érintése után a Palotai-Bakony északi oldalán, a Tűzköves árokban tér vissza a Tési-fennsíkon. Oldalága elhalad a Királyszállási Kastély tulajdonosai által 1924-ben épített boronafalas vadászkunyhó, a Ká­roly-lak mellett. A festői környezetben álló kis faházat a VERGA Zrt. 2016-ban felújította és kibővítette, így 10 fő részére alkalmas turistaszállás kezdi meg működését a tavasz során. A turistaút az avar kori, a térképeken Csikling-várként feltüntetett földvár maradványai mellett vezet Tésre.

szechenyi-zsigmond-kilato.jpg

A Széchenyi Zsigmond-kilátóból egészen a Kisalföldig elláthatunk
A Széchenyi Zsigmond-kilátóból egészen a Kisalföldig elláthatunk
Tés falu különlegessége a fennsík két nagyon jó állapotú szélmalma, melyekből az egyik egy hangulatos falusi kovácsműhely érintésével látogatható. A falu alatt épült Széchenyi Zsigmond-kilátóból csodás panoráma nyílik a Bakony szomszédos tájegységeire, a Kisalföldre és a Vértesre.

A kilátó környéke bepillantást enged a bakonyi erdőgazdálkodásba. A jellemzően bükk fafajú erdőket 110-130 éves korban termelik le, de sosem egy ütemben, tarvágásként. A fakitermelések akár 20 évig is elhúzódnak egy-egy tervezési egységen, erdőrészen belül. A véghasználat feltétele minden esetben az, hogy az idős fákról lehulló makkok ezreiből létrejövő újulat, azaz a „következő erdő” megerdősödjön és biztosítsa az úgynevezett folyamatos erdőborítást.

A vidék leglátogatottabb célpontja a Római Fürdő és a közeli Vadalmás-forrás. A közelmúltban felújított kirándulóhelyet az év minden szakában sok turista keresi fel, az ország távolabbi szegleteiből is. A vízben, vadban bővelkedő Gaja-patak völgye ősidők óta kedvező feltételeket teremtett az ember megtelepedéséhez. Később, a római korban a provincia egyik útja vezetett erre. A Bakony kiterjedt erdőségei hajdan betyároknak, bujdosóknak, szegénylegényeknek nyújtott menedéket, rejtekadó hajlékot, szűkös, de az éhenhalástól megmentő táplálékot. Ma a bakancsos és kerékpáros turisták, hétvégi kirándulók, teljesítménytúrázók, vártúrázók paradicsoma. A Gaja-patak szurdokvölgy közel 2 kilométer hosszú, mély és meredek oldalfalakkal, kisebb vízesésekkel. A leszakadó magas mészkőfalak között a Római fürdőként ismert vízesésben ömlik alá a víz. A szurdok látványosságaihoz tartozó geológiai érdekesség a völgyoldalban patakszinten kezdődő szűk forrásbarlang és egy pusztuló mésztufa-képződmény.

A Kelet-Bakony és a Zirci-medence találkozásánál, Alsóperén építette föl a VERGA Zrt. a Bakony Zöld Szíve látogatóközpontot. Ez egyben vadászati és erdészeti centrum is. A zirci és a királyszállási vadászterületre érkező vendégeket a Park Szálló fogadja és itt található a Királyszállási Erdészeti Iroda is. A vadászvendégek fogadása mellett turisták elhelyezésére alkalmas panzió üzemel Alsóperén. Rendezvényekhez a 100 fős nagyterem, fedett színpad, kápolna vehető igénybe. Az egyik legértékesebb közkincsünk a volt Nádasdy-kastély köré 1870-től telepített, azóta többször felújított arborétumszerű park, két jellegzetes balzsamos cédrusával.

A Kelet-Bakony minden évszakban számtalan élményt nyújt a kirándulóknak. A terület flórája különösen tavasszal kápráztatja el a túrázókat hihetetlen színvilágával.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vonulnak a szürke darvak

A szürke darvak (Grus grus) vonulását minden évben nagy figyelem kíséri. A madarak három jelentősebb európai vonulási útvonala közül az egyik Magyarországon vezet keresztül, és kontinensünk egyik legnagyobb darugyülekező helye a Hortobágyi Nemzeti Park területén található.

Új turistaházzal gyarapodott a Bükk

Az erdei szálláshelyek hálózata lehetővé teszi szinte az egész ország bejárását - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az Egererdő Zrt. által önerőből megépített pazsagi kulcsosház, a Bejárható Magyarország kormányzati program 160. erdei szálláshelyének átadásán. A turistaház jellegzetessége, hogy egy erdő belsejében, térerőmentes területen fekszik.

A Selmeci-hegységig is ellátni a most átadott kilátóból

A létesítmény az Ipoly Erdő Zrt. saját forrásból finanszírozott nettó 45 millió forintból valósult meg. A Prónay kilátó teljes magassága 26 méter, mely 32,5 köbméter rétegelt, ragasztott lucfenyőből épült, a felső teraszra 128 lépcső vezet.

Emlékoszlopot avattak az erdőmérnök Kaán Károly tiszteletére

A magyar erdőgazdálkodás meghatározó alakja, Kaán Károly születésének 150. évfordulója és az első hazai természetvédelmi terület, a debreceni Nagyerdő védetté nyilvánításának 78. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést és avattak emlékoszlopot a debreceni erdészetben.

Az erdő hercege

Szehágel István gyerekkorra meghatározó szerepet játszott abban, hogy igazi „erdei ember” lett. Az év erdésze verseny idei győztese nemcsak a könyvekből szerezte, hanem saját tapasztalataiból is bővítette ismereteit az erdőről. A SEFAG Zrt. munkatársa az erdész és vadász hivatás között sem tud választani, mindkettőt egyformán szereti.

Jubileumi NYÍRERDŐ Futás a Nagyerdőn

Szombaton rendezték a jubileumi, 20. NYÍRERDŐ Futást, a Debreceni Nagyerdőn. Az igazi őszi időben lebonyolított rendezvényen több mint kétszázan álltak rajthoz. Az alsó tagozatosok 1500, a felsősök 2000 méteres távon mérhették össze gyorsaságukat, a 2017 méteres NYÍRERDŐ Futáson pedig bárki elindulhatott.

Felfedezték az erdőt az erdészekkel

Ismét változatos és érdekes programokkal várta az érdeklődőket a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete és a Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola az Erdők Hetén.

A sasréti Mária-szobor újra várja a zarándokokat

Újra felállították Almamelléken a Mária-szobrot, mely a Mecsekerdő Zrt. keresztény vonatkozású erdei emlékhelyek felújítása című projektje keretében készült el. A program eredményeképp összesen 27 erdei emlékhely újult meg a Mecsekerdő Zrt. működési területén, köztük fa- és kőkeresztek, források, emlékművek, haranglábak és képoszlopok.

Egy csésze teával az elefántokért

Mindenki tudja, hogy az afrikai elefántokat súlyosan veszélyezteti az orvvadászat. Az ázsiai rokonaik is hasonlóan súlyos fenyegetéssel néznek szembe, ez azonban egy egészen szokatlan helyről származik: a teaültetvényekről. Egy védjegyprogrammal próbálják a meggyőzni a gazdákat, hogy figyeljenek jobban az elefántokra.

Folytatódnak az erdei turisztikai fejlesztések

Az állami erdészeti társaságok 2010 óta mintegy 16 milliárd forintot fordítottak közjóléti beruházásokra, kilátók, kisvasutak, erdei iskolák, erdei szállások létesítésére és korszerűsítésére, és a hozzájuk kapcsoldódó szolgáltatások fejlesztésére - derült ki a Földművelésügyi Minisztérium sajtótájékoztatóján.