Back to top

„Városállam” a dombtetőn

Pannonhalma apró város a völgyben, és egy önálló „városállam”a dombtetőn, a Kisalföld és a Bakony találkozásánál. Olyan jelentőségű emlék­helye országunknak, melyet minden magyar embernek legalább egyszer látnia kell.

A több mint 1000 éves múltra visszatekintő Pannonhalmi Főapátságot egy dombra építették, és az a Szent Benedek rend működik ma is az épületegyüttes falai között, melynek Géza fejedelem 996-ban a monostort alapította. A Pannonhalmi Főapátságot és környezetét, hazánk kiemelkedő jelentőségű egyházi, kulturális és oktatási-nevelési központját 1996-ban a Világörökség részévé nyilvánították. Megtisztelő feladat számunkra, hogy a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. lehet a parkerdő gondozója.

A műemlék együttes az elmúlt évtizedekben számos új létesítménnyel gazdagodott, elkészült az apátsági pincészet, az étterem, a látogatói fogadóépület, egyebek közt felújították a Boldogasszony-kápolnát, a bazilika belső terét, és új rendeltetést kapott a majorsági épület is. A monostort körülölelő parkerdőt kezelő Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. a régi, balesetveszélyessé vált Boldog Mór-kilátó helyére újat állított, mely formavilágával szervesen illeszkedik a múltból előretekintő apátság kortárs építészetet követő sajátos, letisztult stílusához.

Pannonhalma sok turista számára az állandóságot, az örökséget, a múltidézést jelenti. Látogatható nevezetességeinek megtekintésére egy nap kevés, kedvcsinálóként egy kiránduláshoz most csak a parkerdőben álló Boldogasszony-kápolnát, és a honfoglalás ezredik évfordulójának tiszteletére emelt Millenniumi emlékművet mutatjuk be részletesebben.

A Boldogasszony-kápolnát 1714-ben Göncz Celesztin főapát kezdte el építtetni. Később ő volt az első, akit ott eltemettek. Az egyhajós templom északi homlokfalát háromszögű oromzat zárja, fölötte magasodik a harangot befogadó fa huszártorony. A szentélyhez keletről kis sekrestye csatlakozik. A szép barokk berendezést Sajghó Benedek (1722–1768) főapátsága idején alakították ki, három oltár és egy 18. századi kis orgona található benne, a szószék klasszicista stílusú. A főoltár oszlopokkal keretezett oltárképe Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolja. Az épületet 1865-ben romantikus stílusban megújították, akkor készült falainak és kapuzatának tagolása és díszítése. A templom alatti dongaboltozatos kripta mindmáig a szerzetesek temetkezőhelye.

pannonhalma-milleniumi-emlekmu-2.jpg

Millenniumi emlékmű
Millenniumi emlékmű
A honfoglalás ezredik évfordulóján a hét magyar törzs emlékére hét millenniumi emlékművet emeltek; ezek egyike a pannonhalmi kápolnaszerű építmény. A királyi koronát ábrázoló, vörös lemezből domborított kupolát megromlott állapota miatt 1937–38-ban lebontották, az épület akkor nyerte el jelenlegi formáját. Az oszlopos előcsarnokot (portikuszt) és a timpanont díszítő szoborjelenetek Bezerédi Gyula alkotásai. A kápolnaépület belső tere két ablakkal megvilágított, osztatlan, kör alaprajzú terem, nyílás nélküli, alacsony kupolával. A körfal keleti részén Aba Novák Vilmos 1938-ban elkezdett, de a művész halála miatt befejezetlen falképe, a Szent István-i államalapítás allegorikus elemekből álló víziója látható.


 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdőtörvény és végrehajtási rendelet

Elkészült az új erdőtörvény már hatályos részéhez a végrehajtási rendelet. A magántulajdonban lévő erdők tavaly 1400 hektárral csökkentek. Ez a csökkenés az új erdőtörvény következtében felgyorsul(hat), ugyanis az új szabályozás lehetővé teszi a fél hektár alatti területek erdőművelési ágból való kivonását.

Az erdő hercege

Szehágel István gyerekkorra meghatározó szerepet játszott abban, hogy igazi „erdei ember” lett. Az év erdésze verseny idei győztese nemcsak a könyvekből szerezte, hanem saját tapasztalataiból is bővítette ismereteit az erdőről. A SEFAG Zrt. munkatársa az erdész és vadász hivatás között sem tud választani, mindkettőt egyformán szereti.

Szentpéteri Sándor: Behálózva

Egy fotós, egy kép, egy történet. Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.

Rekord látogatószám az EGERERDŐ Zrt. szeptemberi közjóléti rendezvényein

Ha szeptember, akkor erdészeti nyílt napok keretében várják az EGERERDŐ Zrt. munkatársai az óvodásokat, kisiskolásokat és a családokat. Így zajlott ez idén is. 2017. szeptember 5-én az immár VII. Erdészeti Nyílt Napon Egerben, az Érsekkertben, ahová 2.396 fő regisztrált látogató érkezett Egerből és további 11 településről.

Folytatódnak az erdei turisztikai fejlesztések

Az állami erdészeti társaságok 2010 óta mintegy 16 milliárd forintot fordítottak közjóléti beruházásokra, kilátók, kisvasutak, erdei iskolák, erdei szállások létesítésére és korszerűsítésére, és a hozzájuk kapcsoldódó szolgáltatások fejlesztésére - derült ki a Földművelésügyi Minisztérium sajtótájékoztatóján.

Régi-új, de jól használható megoldás a szennyvíziszap

Környezettudatos kezeléssel nem csak a hulladékkezelési gondjaink oldódnak meg, de egy kedvező tulajdonságokkal rendelkező tápanyag-utánpótló anyagot is kapunk - derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által a szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása témakörében szervezett, ismeretterjesztő és -bővítő célú előadássorozatának győri állomásán.

Módosult az erdősítési pályázat: 5 milliárd lesz ipari ültetvényekre

A fás szárú ültetvények telepítését, nyilvántartását és kitermelését 2017. június 18-tól a 135/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet kormányrendelet szabályozza. A jogszabályi környezet változása miatt szükségessé vált a pályázati felhívás módosítása. A pályázat tervezett keretösszegéből elkülönítettek 5 milliárd forintot az ipari célú fás szárú ültetvények telepítésének támogatására.

Erdők hete: fókuszban a természet

Megnyílt az Erdők hete országos rendezvénysorozat Kaposváron, a Sefag Zrt. Erdők Háza Látogatóközpontjának átadásával. A huszonegyedik alkalommal rendezett Erdők hetében állami- és magánerdészetek, erdei iskolák és oktatási intézmények a Közös kincsünk az erdő mottó jegyében október 2. és 8. között 100 helyszínen 200 programmal várják az érdeklődőket.

Bővíti termelését a Szalai Fafeldolgozó Kft.

Közel tízmilliárd forint értékű rönkfát termelnek ki évente a mintegy 2 millió hektárnyi magyar erdőterületen - közölte Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára Zalalövőn, egy nyersfát feldolgozó cég fejlesztéseinek avatása alkalmából. A padlólapokat gyártó vállalkozás egymilliárdos beruházással bővítette kapacitását.

Továbbra is előnyben a természetes erdők

Már ipari faültetvények telepítésére is igényelhető támogatás a Vidékfejlesztési Programból. Továbbra is előnyt élvez azonban a természetes erdők telepítése. Az 50,32 milliárd forintos keretösszegből az ipari célú fás szárú ültetvények támogatására elkülönített 5 milliárd forint elsősorban arra szolgál, hogy az ipari fa iránt megnőtt keresletet azokból elégítsük ki - mondta Mezei Dávid az OMÉK-on.