Back to top

„Városállam” a dombtetőn

Pannonhalma apró város a völgyben, és egy önálló „városállam”a dombtetőn, a Kisalföld és a Bakony találkozásánál. Olyan jelentőségű emlék­helye országunknak, melyet minden magyar embernek legalább egyszer látnia kell.

A több mint 1000 éves múltra visszatekintő Pannonhalmi Főapátságot egy dombra építették, és az a Szent Benedek rend működik ma is az épületegyüttes falai között, melynek Géza fejedelem 996-ban a monostort alapította. A Pannonhalmi Főapátságot és környezetét, hazánk kiemelkedő jelentőségű egyházi, kulturális és oktatási-nevelési központját 1996-ban a Világörökség részévé nyilvánították. Megtisztelő feladat számunkra, hogy a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. lehet a parkerdő gondozója.

A műemlék együttes az elmúlt évtizedekben számos új létesítménnyel gazdagodott, elkészült az apátsági pincészet, az étterem, a látogatói fogadóépület, egyebek közt felújították a Boldogasszony-kápolnát, a bazilika belső terét, és új rendeltetést kapott a majorsági épület is. A monostort körülölelő parkerdőt kezelő Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. a régi, balesetveszélyessé vált Boldog Mór-kilátó helyére újat állított, mely formavilágával szervesen illeszkedik a múltból előretekintő apátság kortárs építészetet követő sajátos, letisztult stílusához.

Pannonhalma sok turista számára az állandóságot, az örökséget, a múltidézést jelenti. Látogatható nevezetességeinek megtekintésére egy nap kevés, kedvcsinálóként egy kiránduláshoz most csak a parkerdőben álló Boldogasszony-kápolnát, és a honfoglalás ezredik évfordulójának tiszteletére emelt Millenniumi emlékművet mutatjuk be részletesebben.

A Boldogasszony-kápolnát 1714-ben Göncz Celesztin főapát kezdte el építtetni. Később ő volt az első, akit ott eltemettek. Az egyhajós templom északi homlokfalát háromszögű oromzat zárja, fölötte magasodik a harangot befogadó fa huszártorony. A szentélyhez keletről kis sekrestye csatlakozik. A szép barokk berendezést Sajghó Benedek (1722–1768) főapátsága idején alakították ki, három oltár és egy 18. századi kis orgona található benne, a szószék klasszicista stílusú. A főoltár oszlopokkal keretezett oltárképe Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolja. Az épületet 1865-ben romantikus stílusban megújították, akkor készült falainak és kapuzatának tagolása és díszítése. A templom alatti dongaboltozatos kripta mindmáig a szerzetesek temetkezőhelye.

pannonhalma-milleniumi-emlekmu-2.jpg

Millenniumi emlékmű
Millenniumi emlékmű
A honfoglalás ezredik évfordulóján a hét magyar törzs emlékére hét millenniumi emlékművet emeltek; ezek egyike a pannonhalmi kápolnaszerű építmény. A királyi koronát ábrázoló, vörös lemezből domborított kupolát megromlott állapota miatt 1937–38-ban lebontották, az épület akkor nyerte el jelenlegi formáját. Az oszlopos előcsarnokot (portikuszt) és a timpanont díszítő szoborjelenetek Bezerédi Gyula alkotásai. A kápolnaépület belső tere két ablakkal megvilágított, osztatlan, kör alaprajzú terem, nyílás nélküli, alacsony kupolával. A körfal keleti részén Aba Novák Vilmos 1938-ban elkezdett, de a művész halála miatt befejezetlen falképe, a Szent István-i államalapítás allegorikus elemekből álló víziója látható.


 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Áremelkedés és fahiány jellemzi a tűzifa-piacot

Az előző hideg volt a tél miatt több fát kellett felhasználni, mint általában, ami miatt csökkentek a készletek. Emiatt jelenleg drágábban lehet kapni tűzifát legálisan. A készlethiány miatt megjelentek az illegális árusok is.

Környezetkímélő kötélpálya fakitermeléshez

Ezúttal nem egy manapság divatos kalandpark kedvéért került kötélpálya az erdőbe, az ok jóval komolyabb. Az április végi havazás miatt még van járhatatlan turistaút, gőzerővel dolgozunk ezek megtisztításán - mondta el Dr. Jung László, az Egererdő Zrt. vezérigazgatója szerdán, Szilvásváradon, ahol bemutatták az erdészet kötélpályás közelítési módszerét. Istállóskőre legkorábban 3 hét múlva indulhatnak turisták.

Elindult a Nemzeti kincsünk az Erdő című filmsorozat sugárzása az MTVA M5 csatornán

A Nemzeti kincsünk az Erdő című kisfilmek hazánk erdeit, az erdőgazdálkodás folyamatát, és az erdész szakemberek munkáját mutatják be.

Erdők a szakma mellett

„Az erdészek, erdőtulajdonosok számára is méltó erdőtörvény született”- adott hangot elégedettségének Hubai Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vidékfejlesztésért felelős alelnöke. A szakember a NAK Erdő- és vadgazdálkodási országos osztályának azon a kihelyezett ülésén szólalt fel, melyet Hatvanban, a Grassalkovich Kastélyban kialakított Vadászati Múzeumban tartottak meg.

Nyereség az állami erdőkből

Árbevételüknél erőteljesebben emelkedett az agrártárca vagyonkezelésébe tartozó huszonkét állami erdészeti társaság adózott eredménye tavaly.

Pályázatokkal segítené a kormány az áprilisi hókárt szenvedett mátrai erdők felújítását

A hatalmas pusztítást okozó áprilisi hó a vegetációs időszakban érte a mátrai területeket, a károk elhárítása, majd a felújítás a tönkrement erdőterületeken fontos feladat, a kormány megfelelő pályázatokkal segíti az erdőtelepítést - mondta szombaton a földművelésügyi miniszter.

Szekszárd lankáitól Gemenc árteréig

Csodálatos növény- és állatvilág, változatos földrajzi táj, és az épített emlékek is megtalálhatók a Gemenc Zrt. Bátaszéki Erdészeténél. A Duna árterében a gemenci rengeteg egy szelete, a Béda-Karapancsa tájegység bédai része, valamint a Szekszárd-Geresdi dombvidék is az erdészethez tartozik. Az itt dolgozók mindent megtesznek, hogy ember és természet fenntartható módon, harmóniában élhessen egymással.

Már az ipari faültetvény telepítést is támogatják

Immár önálló kormányrendelet szabályozza az ipari célú fás szárú ültetvények telepítését. Ennek eredményeképpen napokon belül a Vidékfejlesztési Program erdősítésre szánt támogatási keretéből az erdőnek nem minősülő, ipari faültetvények telepítésére is igényelhető forrás.

A bakonyi favilla

Bakonybélben hosszú évtizedekig sokan mesterkedtek a fával. Főként szerszámnyeleket készítettek a mezőgazdaságnak, iparnak, de favilla, fagereblye, kis- és nagytalicska, létra, vesszősöprű is kikerült a kezük alól. Az ötvenes években aztán a kézi munkát fölváltották a gépek, Réz István azonban még mindig űzi az ipart, igaz ma már a turisták a fő vevői.

Nemzetközi összefogás az illegális fakitermelés ellen

Magyar kezdeményezésre, öt tagállam hatóságainak részvételével első alkalommal szerveztek a régióban szakértői szintű egyeztetést a faanyag kereskedelmi lánc ellenőrzéseknél alkalmazott módszerekről és a vizsgálati tapasztalatokról. A konferencia házigazdája a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) volt.