Back to top

„Városállam” a dombtetőn

Pannonhalma apró város a völgyben, és egy önálló „városállam”a dombtetőn, a Kisalföld és a Bakony találkozásánál. Olyan jelentőségű emlék­helye országunknak, melyet minden magyar embernek legalább egyszer látnia kell.

A több mint 1000 éves múltra visszatekintő Pannonhalmi Főapátságot egy dombra építették, és az a Szent Benedek rend működik ma is az épületegyüttes falai között, melynek Géza fejedelem 996-ban a monostort alapította. A Pannonhalmi Főapátságot és környezetét, hazánk kiemelkedő jelentőségű egyházi, kulturális és oktatási-nevelési központját 1996-ban a Világörökség részévé nyilvánították. Megtisztelő feladat számunkra, hogy a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. lehet a parkerdő gondozója.

A műemlék együttes az elmúlt évtizedekben számos új létesítménnyel gazdagodott, elkészült az apátsági pincészet, az étterem, a látogatói fogadóépület, egyebek közt felújították a Boldogasszony-kápolnát, a bazilika belső terét, és új rendeltetést kapott a majorsági épület is. A monostort körülölelő parkerdőt kezelő Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. a régi, balesetveszélyessé vált Boldog Mór-kilátó helyére újat állított, mely formavilágával szervesen illeszkedik a múltból előretekintő apátság kortárs építészetet követő sajátos, letisztult stílusához.

Pannonhalma sok turista számára az állandóságot, az örökséget, a múltidézést jelenti. Látogatható nevezetességeinek megtekintésére egy nap kevés, kedvcsinálóként egy kiránduláshoz most csak a parkerdőben álló Boldogasszony-kápolnát, és a honfoglalás ezredik évfordulójának tiszteletére emelt Millenniumi emlékművet mutatjuk be részletesebben.

Boldogasszony-kápolna
Boldogasszony-kápolna
A Boldogasszony-kápolnát 1714-ben Göncz Celesztin főapát kezdte el építtetni. Később ő volt az első, akit ott eltemettek. Az egyhajós templom északi homlokfalát háromszögű oromzat zárja, fölötte magasodik a harangot befogadó fa huszártorony. A szentélyhez keletről kis sekrestye csatlakozik. A szép barokk berendezést Sajghó Benedek (1722–1768) főapátsága idején alakították ki, három oltár és egy 18. századi kis orgona található benne, a szószék klasszicista stílusú. A főoltár oszlopokkal keretezett oltárképe Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolja. Az épületet 1865-ben romantikus stílusban megújították, akkor készült falainak és kapuzatának tagolása és díszítése. A templom alatti dongaboltozatos kripta mindmáig a szerzetesek temetkezőhelye.

Millenniumi emlékmű
Millenniumi emlékmű
A honfoglalás ezredik évfordulóján a hét magyar törzs emlékére hét millenniumi emlékművet emeltek; ezek egyike a pannonhalmi kápolnaszerű építmény. A királyi koronát ábrázoló, vörös lemezből domborított kupolát megromlott állapota miatt 1937–38-ban lebontották, az épület akkor nyerte el jelenlegi formáját. Az oszlopos előcsarnokot (portikuszt) és a timpanont díszítő szoborjelenetek Bezerédi Gyula alkotásai. A kápolnaépület belső tere két ablakkal megvilágított, osztatlan, kör alaprajzú terem, nyílás nélküli, alacsony kupolával. A körfal keleti részén Aba Novák Vilmos 1938-ban elkezdett, de a művész halála miatt befejezetlen falképe, a Szent István-i államalapítás allegorikus elemekből álló víziója látható.


 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mag Norbert: Mecseki csobogás

Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Mag Norbert fotográfust mutatjuk be, aki 15 évesen fogott először fényképezőgépet a kezébe. Rögtön tudta, hogy megtalálta a hivatását.

Változatos túraidő és zenés kisvasutazás

A nyári erdő sok kalandot ígér, szerencsére a meteorológusok szerint a hétvégén szép napos időben lehet részünk. Néhol a napsütést megzavarhatják a felhők, mint ahogy a héten több alkalommal is tapasztaltuk a Mátrában és a Bükkben, de egy pár perc intenzív eső után előbújik újra a nap.

A Hanság

Hajdan áthatolhatatlan vízi világ: tavak, nádasok, vizenyős rétek, zsombékok, kisebb erdők mozaikja, békakuruttyolástól, szúnyogzümmögéstől és madárzsivajtól hangos, ősállapotú vadon. Manapság nyílegyenes csatornákkal és kavicsos utakkal felszabdalt terület, rajta sorba ültetett nyárerdők, gondosan megművelt szántók, dús füvű rétek. A Hanság képe átalakult, de fő alakítója továbbra is a víz.

Az erdőből merít energiát

A szellemi és a fizikai munka élteti, árulta el beszélgetésünk közben egyszerűnek tűnő receptjét Balsay Endre. Az egykori Kisalföldi Állami Erdőgazdaság nyugalmazott erdészetigazgatója esetében az aktív évek kifejezés teljes mértékben értelmét veszti: az idén nyolcvanegy éves szakember ugyanis egész életét hivatása szolgálatába állította, és szakmai pályafutásának nagy részét a Hanságban töltötte.

Növekvő beruházások, emelkedő árak

A Központi Statisztikai Hivatal átfogó, „A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2017” című elemzése az ágazat tavaly elért eredményeit mutatja be. Adatai alapján hazánk az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 1,9 százalékát állította elő 2017-ben, amihez legfőképp az évről évre egyre nagyobb területen termesztett ipari növényekkel járultunk hozzá.

Kitüntették Urbán Pál erdőmérnököt

Urbán Pált, az EGERERDŐ Zrt. erdőgazdálkodási vezérigazgató-helyettesét Bedő Albert Emlékéremmel tüntették ki az Országos Erdészeti Egyesület 149. Vándorgyűlésen, Gyulán.

Az erdészszakma a hazai erdők védelmét, gyarapodását szolgálja

A kormány célkitűzése az élhetőbb, zöldebb Magyarország, az erdősültség növelése. Az agrártárcánál ennek jegyében folytatjuk a nyolc évvel ezelőtt megkezdett munkát – hangzott el az Országos Erdészeti Egyesület 149. vándorgyűlésén, Gyulán.

A Bakonyerdő Zrt. erdésztechnikusa az Év erdésze

Az Országos Erdészeti Egyesület által meghirdetett, s az Erdészeti Vándorgyűléshez kapcsolódó Év Erdésze Verseny döntőjének idén a DALERD Zrt. adott otthont.

A talajtól a ritka fotós pillanatokig

Limp Tibor családi indíttatásból lett erdész, édesapja mai napig aktívan dolgozik egy társerdőgazdaságnál. Mint bevallja, az orvosi tanulmányoktól egy gimnáziumi biológia órán végignézett boncolás tartotta vissza. Ma nem csak a Pilisi Parkerdő Zrt. Bajnai Erdészetének műszaki vezetője, de elismert talajtani szakember, a bálványfa elleni küzdelem élharcosa és elkötelezett természetfotós.

Nem vágják tarra, csak felújítják

Soron kívül felülvizsgálják Sóstón az erdei tornapálya fáit a szakemberek, mert az elmúlt hétvégén egy élő fa mintegy 20 centiméter átmérőjű oldalága lehasadt, nem kis riadalmat keltve az ott tartózkodó kisgyermekes szülőkben. Az tarvágás azonban nem indokolt, csupán nevelővágást végeznek, így az erdei tornapálya "zöld képe" is megmarad.