Back to top

Rétisasfészek-kilátó

A Tolnai-hegyhát déli részén, az Apponyi grófok kedvelt kirándulóhelyén, Lengyel községtől egy kilométerre található Lengyel-Annafürdő. A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. Turisztikai és Természetismereti Központjában egyszerre tanulmányozhatjuk az erdei és vízi életközösségeket, megismerkedhetünk a zöld energiák működésével, és mindezt egy olyan völgyben, ahol a természet és a történelem szorosan összekapcsolódik.

 Az állami erdőgazdaság jóvoltából 2015 októberében újabb kinccsel bővült Annafürdő: a Rétisasfészek-kilátóval.

Az erdőgazdaság vadasparkját és a kilátóval egy időben épült erdei játszóteret elhagyva érhetjük el a Tolnai-hegyhát közel legmagasabb pontján, a lombkorona-ösvénnyel kialakított erdei kilátót. A tekintélyt parancsoló, 15 méter magas építmény tervezésekor nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy építésekor és későbbi fenntartásakor is a lehető legkevésbé terheljük a környezetet. Alapanyagában is eltér a hagyományos, rétegelt-ragasztott fenyőgerendákból készült faszerkezetes kilátóktól, a tartószerkezet fő elemei, az akácrönkök és gerendák a Gyulaj Zrt. fenntartható és tartamos erdőgazdálkodásából, a kilátótól pár kilométerre található erdőből származnak.

A Rétisasfészek-kilátó, lombkorona-tanösvénnyel
A Rétisasfészek-kilátó, lombkorona-tanösvénnyel
Fotó: Czakó Balázs
A kemény akác faanyaggal nehéz dolgozni, de ezt a kedvezőtlen tulajdonságát számos előny ellensúlyozta. Mindenekelőtt nem kellett speciális járművekkel messziről szállítani a faanyagot. Az akácfa növekedéséből és kissé görbe alakjából adódik, hogy 6 méternél hosszabb gerenda nem fűrészelhető belőle, ezért a hosszabb tartókhoz meghagytuk a természetes hengeres rönk felületét, így a fűrészelési hulladék is kevesebb lett. Az akác ráadásul hazánk legtartósabb faanyaga, emiatt elegendő volt egyszerű, természetes növényi olajjal, lenolajjal kezelni a kilátó szerkezetét és burkolatát, így a későbbiekben sem kell azokat mesterséges faanyagvédő szerekkel óvni. Ezzel szintén csökkent a környezeti terhelés.

A kilátó harmadik szintjére vezető 11 százalékos emelkedésű, 30 méter hosszú lombkorona-ösvényen az idősebb korosztály is kényelmesen elérheti a legfelső, közel 11,5 méter magasan kialakított padlószintet. A keskeny alapterületű szerkezet szorosan a fák közé épült, hogy a környező erdőterület legkevésbé sérüljön, így a kilátóról egyik irányban az erdővel borított tájban gyönyörködhetünk, míg a másikról közvetlenül a környező fák lombkorona-életébe pillanthatunk be.

A lombkorona-ösvény interaktív táblái bemutatják az erdő szintezettségét, távcsövek segítségével megkereshetjük a környékre jellemző madárvilág makettekkel ábrázolt tagjait. Táplálékot keresve egy labirintusban vezethetjük végig az idei év emlősét, a mogyorós pelét. Továbbhaladva, minden hazai nagyvadfajunk fejére ráilleszthetjük a hozzátartozó trófeát, és ezek fejlődését is végigkísérhetjük majd. Az igazán szemfülesek megismerhetik hazai fafajaink levelét, törzsét és termését is. Meghallgathatjuk a legkülönfélébb emlős- és madárhangokat, a kabócák érces zaját, és egy hatalmas tölcsér segítségével az erdő neszeire is rácsodálkozhatunk.

Az erdő hangjai - interaktív hangos tábla a tanösvényen
Az erdő hangjai - interaktív hangos tábla a tanösvényen

A számos kirakós játék mellett ismeretterjesztő táblák sora tájékoztatja a kirándulókat. A kilátó csúcsába érkezőket, az építmény névadója, egy rétisas fogadja, és természetesen az eléjük táruló páratlan erdőrengeteg. Ősszel pedig igazi színka­valkád nyűgözi le a kilátóba látogatókat a vörös tölgy, bükk, cser, hárs és más fafajok lombszíneződéséből adódóan.

Túrajavaslatok

A kilátótól néhány száz méteres sétával egy erdei pihenőtóhoz érkezünk, amelyet az Anna-forrásból származó patak vize táplál. A szinte égig érő öreg bükkfák között rengeteg kaland várja még az Anna­fürdőre látogatókat. Az erdészeti erdei iskola számos természetismereti és környezetvédelmi, valamint kézműves programokat kínál. A tanösvényeket végigjárva megismerhetjük az erdei ökoszisztémát, a természetes folyamatokra alapozott erdőgazdálkodás ismérveit, a környék növény- és állatvilágát. Itt bizony nem túlzás azt állítani, hogy csoda lapul minden zugban. Ha kicsit távolabb tekintünk, meglátjuk a gróf Apponyiak által az 1800-as években épített kastélyt, parkjában nem minden­napi famatuzsálemek élnek. Annafürdőtől hat kilométeres kellemes sétával érjük el a sziget üzemmódban épült Szentkúti kunyhó-Ökoházat, amelyet kizárólag zöld energiák működtetnek.

 

Fedezze fel Tolna megye természeti és történelmi értékeit!

Szabó Stefánia

www.gyulajzrt.hu/turizmus

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Változatos túraidő és zenés kisvasutazás

A nyári erdő sok kalandot ígér, szerencsére a meteorológusok szerint a hétvégén szép napos időben lehet részünk. Néhol a napsütést megzavarhatják a felhők, mint ahogy a héten több alkalommal is tapasztaltuk a Mátrában és a Bükkben, de egy pár perc intenzív eső után előbújik újra a nap.

Milyen hatással van a klímaváltozás az erdőgazdálkodásra?

"Durván beavatkoztunk a természet rendjébe, s a természet erre nagyon nem tetsző válaszokat ad." - Tóth Károly, az egyik Fejér megyei erdőgazdaság helyettes vezetője nyilatkozott a Dunaújvárosi Hírportálnak.

Természetjáró szálláshelyek

Négykötetes zsebkalauz készült az év elején, hogy segítse a hazai túrázás kedvelőit nem prémium kategóriás szálláshelyet találni. A kis füzetek az állami erdőgazdaságok, a nemzeti parkok és a Magyar Természetjáró Szövetség bakancsos szálláshelyeit tartalmazza.

Gyérítésjelölésben verhetetlen volt a Mecsekerdő erdésze

Mecsekerdős siker született Gyula-Városerdőn az Év erdésze verseny kétnapos országos döntőjén.

Az erdőből merít energiát

A szellemi és a fizikai munka élteti, árulta el beszélgetésünk közben egyszerűnek tűnő receptjét Balsay Endre. Az egykori Kisalföldi Állami Erdőgazdaság nyugalmazott erdészetigazgatója esetében az aktív évek kifejezés teljes mértékben értelmét veszti: az idén nyolcvanegy éves szakember ugyanis egész életét hivatása szolgálatába állította, és szakmai pályafutásának nagy részét a Hanságban töltötte.

Hőség elől irány az erdő!

Az előrejelzések szerint július első teljes hétvégéjén visszatér a nyár. A közel 30 fokos hőmérséklet szép napos idővel párosul. Az erdő árnyékában nemcsak a vadaknak, hanem nekünk, embereknek is kellemes a pihenés, így hát hátizsákot fel, irány az erdő!

Elismerték a baranyai erdészeket

A Kárpát-medencei magyar erdészek legjelentősebb találkozóját, a 149. Vándorgyűlést tartották meg Gyulán a napokban.

Megkeresi a hegyi szitakötő élőhelyét

Több mint harminc éve járja a Keleti-Mecsek erdeit Tóth István Zsolt. A ma már nyugdíjas természetvédelmi őr most a védett fajok előfordulási helyeit térképezi fel a Duna–Dráva Nemzeti Park megbízásából.

Erdészek figyelem: új formanyomtatványok érhetők el

Elérhetővé vált több új erdészeti formanyomtatvány, mintapéldákkal és kitöltési útmutatókkal.

Természet és ember harmóniája

Mi lehetne nagyobb feladat a „terepi” gyakorlatát megkezdő erdőmérnöknek, mint hogy olyan erdészetnél álljon munkába, ahol az egyetemen tanult szinte minden tudására szüksége van. Változatos erdeivel és sokrétű feladataival a Bakonyszentlászlói Erdészet számomra ilyen kihívás, de legalább akkora ajándék is, hogy rutinos és elhivatott kollégákkal együtt dolgozva sajátíthatom el a szakma csínját-bínját.