Back to top

Rétisasfészek-kilátó

A Tolnai-hegyhát déli részén, az Apponyi grófok kedvelt kirándulóhelyén, Lengyel községtől egy kilométerre található Lengyel-Annafürdő. A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. Turisztikai és Természetismereti Központjában egyszerre tanulmányozhatjuk az erdei és vízi életközösségeket, megismerkedhetünk a zöld energiák működésével, és mindezt egy olyan völgyben, ahol a természet és a történelem szorosan összekapcsolódik.

 Az állami erdőgazdaság jóvoltából 2015 októberében újabb kinccsel bővült Annafürdő: a Rétisasfészek-kilátóval.

Az erdőgazdaság vadasparkját és a kilátóval egy időben épült erdei játszóteret elhagyva érhetjük el a Tolnai-hegyhát közel legmagasabb pontján, a lombkorona-ösvénnyel kialakított erdei kilátót. A tekintélyt parancsoló, 15 méter magas építmény tervezésekor nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy építésekor és későbbi fenntartásakor is a lehető legkevésbé terheljük a környezetet. Alapanyagában is eltér a hagyományos, rétegelt-ragasztott fenyőgerendákból készült faszerkezetes kilátóktól, a tartószerkezet fő elemei, az akácrönkök és gerendák a Gyulaj Zrt. fenntartható és tartamos erdőgazdálkodásából, a kilátótól pár kilométerre található erdőből származnak.

retisas-feszek-kilato-lombkoronaosvennyel-czako-balazs-cmyk.jpg

A Rétisasfészek-kilátó, lombkorona-tanösvénnyel
A Rétisasfészek-kilátó, lombkorona-tanösvénnyel
Fotó: Czakó Balázs
A kemény akác faanyaggal nehéz dolgozni, de ezt a kedvezőtlen tulajdonságát számos előny ellensúlyozta. Mindenekelőtt nem kellett speciális járművekkel messziről szállítani a faanyagot. Az akácfa növekedéséből és kissé görbe alakjából adódik, hogy 6 méternél hosszabb gerenda nem fűrészelhető belőle, ezért a hosszabb tartókhoz meghagytuk a természetes hengeres rönk felületét, így a fűrészelési hulladék is kevesebb lett. Az akác ráadásul hazánk legtartósabb faanyaga, emiatt elegendő volt egyszerű, természetes növényi olajjal, lenolajjal kezelni a kilátó szerkezetét és burkolatát, így a későbbiekben sem kell azokat mesterséges faanyagvédő szerekkel óvni. Ezzel szintén csökkent a környezeti terhelés.

A kilátó harmadik szintjére vezető 11 százalékos emelkedésű, 30 méter hosszú lombkorona-ösvényen az idősebb korosztály is kényelmesen elérheti a legfelső, közel 11,5 méter magasan kialakított padlószintet. A keskeny alapterületű szerkezet szorosan a fák közé épült, hogy a környező erdőterület legkevésbé sérüljön, így a kilátóról egyik irányban az erdővel borított tájban gyönyörködhetünk, míg a másikról közvetlenül a környező fák lombkorona-életébe pillanthatunk be.

A lombkorona-ösvény interaktív táblái bemutatják az erdő szintezettségét, távcsövek segítségével megkereshetjük a környékre jellemző madárvilág makettekkel ábrázolt tagjait. Táplálékot keresve egy labirintusban vezethetjük végig az idei év emlősét, a mogyorós pelét. Továbbhaladva, minden hazai nagyvadfajunk fejére ráilleszthetjük a hozzátartozó trófeát, és ezek fejlődését is végigkísérhetjük majd. Az igazán szemfülesek megismerhetik hazai fafajaink levelét, törzsét és termését is. Meghallgathatjuk a legkülönfélébb emlős- és madárhangokat, a kabócák érces zaját, és egy hatalmas tölcsér segítségével az erdő neszeire is rácsodálkozhatunk.

erdo-hangjai-interaktiv-hangos-tabla-cmyk.jpg

Az erdő hangjai - interaktív hangos tábla a tanösvényen
Az erdő hangjai - interaktív hangos tábla a tanösvényen

A számos kirakós játék mellett ismeretterjesztő táblák sora tájékoztatja a kirándulókat. A kilátó csúcsába érkezőket, az építmény névadója, egy rétisas fogadja, és természetesen az eléjük táruló páratlan erdőrengeteg. Ősszel pedig igazi színka­valkád nyűgözi le a kilátóba látogatókat a vörös tölgy, bükk, cser, hárs és más fafajok lombszíneződéséből adódóan.

Túrajavaslatok

A kilátótól néhány száz méteres sétával egy erdei pihenőtóhoz érkezünk, amelyet az Anna-forrásból származó patak vize táplál. A szinte égig érő öreg bükkfák között rengeteg kaland várja még az Anna­fürdőre látogatókat. Az erdészeti erdei iskola számos természetismereti és környezetvédelmi, valamint kézműves programokat kínál. A tanösvényeket végigjárva megismerhetjük az erdei ökoszisztémát, a természetes folyamatokra alapozott erdőgazdálkodás ismérveit, a környék növény- és állatvilágát. Itt bizony nem túlzás azt állítani, hogy csoda lapul minden zugban. Ha kicsit távolabb tekintünk, meglátjuk a gróf Apponyiak által az 1800-as években épített kastélyt, parkjában nem minden­napi famatuzsálemek élnek. Annafürdőtől hat kilométeres kellemes sétával érjük el a sziget üzemmódban épült Szentkúti kunyhó-Ökoházat, amelyet kizárólag zöld energiák működtetnek.

 

Fedezze fel Tolna megye természeti és történelmi értékeit!

Szabó Stefánia

www.gyulajzrt.hu/turizmus

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új turistaházzal gyarapodott a Bükk

Az erdei szálláshelyek hálózata lehetővé teszi szinte az egész ország bejárását - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az Egererdő Zrt. által önerőből megépített pazsagi kulcsosház, a Bejárható Magyarország kormányzati program 160. erdei szálláshelyének átadásán. A turistaház jellegzetessége, hogy egy erdő belsejében, térerőmentes területen fekszik.

A Selmeci-hegységig is ellátni a most átadott kilátóból

A létesítmény az Ipoly Erdő Zrt. saját forrásból finanszírozott nettó 45 millió forintból valósult meg. A Prónay kilátó teljes magassága 26 méter, mely 32,5 köbméter rétegelt, ragasztott lucfenyőből épült, a felső teraszra 128 lépcső vezet.

Emlékoszlopot avattak az erdőmérnök Kaán Károly tiszteletére

A magyar erdőgazdálkodás meghatározó alakja, Kaán Károly születésének 150. évfordulója és az első hazai természetvédelmi terület, a debreceni Nagyerdő védetté nyilvánításának 78. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést és avattak emlékoszlopot a debreceni erdészetben.

Az erdő hercege

Szehágel István gyerekkorra meghatározó szerepet játszott abban, hogy igazi „erdei ember” lett. Az év erdésze verseny idei győztese nemcsak a könyvekből szerezte, hanem saját tapasztalataiból is bővítette ismereteit az erdőről. A SEFAG Zrt. munkatársa az erdész és vadász hivatás között sem tud választani, mindkettőt egyformán szereti.

Jubileumi NYÍRERDŐ Futás a Nagyerdőn

Szombaton rendezték a jubileumi, 20. NYÍRERDŐ Futást, a Debreceni Nagyerdőn. Az igazi őszi időben lebonyolított rendezvényen több mint kétszázan álltak rajthoz. Az alsó tagozatosok 1500, a felsősök 2000 méteres távon mérhették össze gyorsaságukat, a 2017 méteres NYÍRERDŐ Futáson pedig bárki elindulhatott.

Felfedezték az erdőt az erdészekkel

Ismét változatos és érdekes programokkal várta az érdeklődőket a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete és a Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola az Erdők Hetén.

A sasréti Mária-szobor újra várja a zarándokokat

Újra felállították Almamelléken a Mária-szobrot, mely a Mecsekerdő Zrt. keresztény vonatkozású erdei emlékhelyek felújítása című projektje keretében készült el. A program eredményeképp összesen 27 erdei emlékhely újult meg a Mecsekerdő Zrt. működési területén, köztük fa- és kőkeresztek, források, emlékművek, haranglábak és képoszlopok.

Folytatódnak az erdei turisztikai fejlesztések

Az állami erdészeti társaságok 2010 óta mintegy 16 milliárd forintot fordítottak közjóléti beruházásokra, kilátók, kisvasutak, erdei iskolák, erdei szállások létesítésére és korszerűsítésére, és a hozzájuk kapcsoldódó szolgáltatások fejlesztésére - derült ki a Földművelésügyi Minisztérium sajtótájékoztatóján.

Országszerte elfogyott a tűzifa, a maradék egyre drágább

Megint országos méretűvé vált a tűzifahiány, ahol pedig mégis kapható, ott jelentős drágulással találkozhat a lakosság. A Belügyminisztérium egyre több szociális tűzifát kell hogy kiosszon az önkormányzatoknak.

Rekordot hozott a jubileumi NYÍRERDŐ Nap

Tizedik alkalommal rendezte meg a NYÍRERDŐ Zrt. a NYÍRERDŐ Napot Nyíregyházán. A Sóstói-erdőben, a megújult erdei tornapályánál szombaton lebonyolított, jubileumi program rekordlétszámot „hozott”, meghaladta ugyanis az ezret a résztvevők száma. Nagyon népszerűek voltak a futóversenyek: a Süni Futáson és a NYÍRERDŐ Családi Futáson összesen több, mint négyszázan vettek részt.