Back to top

Erdészasszonyok a homokon

Azt mondják, a sár marasztaló, az ásotthalmi homok pedig örökre ott tartja az embert. Nincs erre jobb példa, mint az erdész, erdőmérnök anya, Polner Frigyesné Julika, és szintén erdőmérnök lánya, Bekőné Polner Katalin esete, akiket történetesen elvarázsolt az alföldi homok.

„Az általános iskolában csodabogárnak nevezték a lányomat, aki az anyatejjel szívta magába az erdő szeretetét”– jegyezte meg Julika, aki a kis Katalint óvodai szünet idején beültette az UAZ-GAZ terepjáró hátsó ülésre, s vitte magával az erdőbe. Elsősként már minden fát, bokrot ismert a környéken, mire nyolcadikos lett, talajszelvényt is tudott értékelni, középiskolásként pedig rendszeresen indult természethez kapcsolódó pályázatokon.

A síkság bolondja

Julika három orvos nővéréhez hasonlóan a gyógyításban képzelte el a jövőjét, ám egy erdészetben töltött nyári munka során az ottani vezetőtől végérvényesen átragadt rá az erdő szeretete. Bár a családja nehezen fogadta pályamódosítási elképzelését, felvételizett a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Technikumba, s a tanárok nemcsak elmélyítették szakmai elkötelezettségét, de emberi tartást is adtak. Abban az időben nőként nem volt könnyű bejutni a soproni egyetemre, de a kezdeti nehézségek után brillírozott a szakmai tárgyakból. Már az egyetemen fiúsították a lányokat, a gyakorlat sem változtatott ezen az állapoton.

Polnerné Julika ma is az erdőkért él
Polnerné Julika ma is az erdőkért él
„Kijelentettem, hogy hegyvidékre nem megyek” – szögezte le Julika, hiszen már akkor is a síkság, a homok bolondja volt. Diplomamunkáját Szegeden, a nemesnyár kórokozóiról készítette. Munkáját erdőművelési-erdővédelmi előadóként kezdte, a csemetekertek és a növényvédelmi problémák tartoztak hozzá. Ásotthalomra már műszaki vezetőként érkezett, majd az erdőművelés is a feladata lett. Nagyon sok erdőtelepítési tervet készített és több mint 5000 hektár erdő telepítését, felújítását irányította. Kidolgozta Ruzsa, Ásotthalom, Öttömös mezővédő-erdősáv rendszerét is, amire a sok gondot, kárt okozó homokverés miatt volt szükség. „Korábban megesett, hogy a derékig érő napraforgót eltakarta a homok”– jelezte a feladat fontosságát. Műszaki vezetői beosztása után kinevezték erdészetvezetőnek, s hogy otthonosabban érezze magát, közel 6000 hektár homoki erdőt vehetett birtokba.

Egy életen át

Bíznak benne, hogy harmadik generációs erdész is lesz a családban
Bíznak benne, hogy harmadik generációs erdész is lesz a családban
A síkvidéken mindenekelőtt a táj kitárulásába lett szerelmes. Biodiverzitása a hegyvidékénél szerényebb, s azt is csak keményebb munkával lehet megőrizni.

„A hegyvidéken, ha leszúrnak egy botot, fa lesz belőle, ha az Alföldön nem gondozzák a fát, bottá válik” – fogalmazta meg a folyamatos küzdelmet. Csodálatos érzés, amikor a homoksivatagot zöldellő vidékké változtathatja.

2002-ben erdészetvezetőként ment nyugdíjba, a szakmát azonban folytatja. Kéthektáros erdészeti csemetekertet üzemeltet, erdőtelepítési pályázatokat ír, szakmailag irányítja a kivitelezést, 400 hektárnak végzi a szakmai munkáját, és a kárpótlásból származó 200 hektáros családi erdőt is igazgatja. „Nehéz az erdőtulajdonosoknak megmagyarázni a tulajdonjoggal járó kötöttségeket” – magyarázta. Sokoldalú munka, az erdészetet nem lehet abbahagyni, egy életen át kell csinálni. Korábban vadászott is, ma már csak ritkán veszi elő szolgálati fegyverét.

Erdészek között nőként mindig sokkal többet kellett teljesíteni az elismerésért. A homokon végzett munkásságát a kilencvenes évek közepén „Alföldi Erdőkért” plakettel ismerték el. Úgy tartja, ez nemcsak személyének, hanem a mellette dolgozó csapatnak is szólt. Kaán Károly-díjjal az ezredfordulón tisztelték meg. Ettől sem szállt fejébe a dicsőség, a mai napig az erdőkért élő erdész maradt.

Hobbija a kertészet

Bekőné Polner Katalin is pontosan így emlékezik a gyerekkorára: a nagyszülők messze éltek, bölcsőde nem volt a közelben, erdőmérnök édesanyja nem tudta kire hagyni, ezért együtt járták az erdőt. „Hiába mondta édesanyám, hogy nőként nem egyszerű szakma” – jegyezte meg Katalin, a kertészeti helyett mégis az erdészeti egyetem mellett döntött. A zöldterület-tervezés, zöldfelület-gazdálkodás azonban mindig is foglalkoztatta, s a sors iróniája, hogy ma ezen a területen dolgozik.

Az erdőmérnöki kar elvégzése után Kecskeméten talált munkát, tudatosan kereste az önálló feladatokat, nem akart az édesanyja szárnyai alatt felnőni. Karrierje 1995-ben indult a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Nyárjasi Erdészeténél. „Kitűnő kezdésnek tűnt egy homoki lány számára” – magyarázta a ma már erdészeti igazgatóként dolgozó szakember; Tisza és Duna ártéri területek, valamint Kecskemét környéki homokterületek tartoztak akkoriban az erdészethez.

Amikor megnézte a térképet, s nem találta Nyárjast – ami Nyárlőrinc és Lakitelek között bújik meg –, kicsit megijedt. Mindentől távol, szolgálati lakásban, igazi erdész kolónián kezdett, ahová a „déli harangszó is három órára érkezett meg”. Rövid időn belül erdőművelési műszaki vezetővé nevezték ki, részt vett a nagy erdőtelepítési programban. Akadt olyan év, hogy 350 hektár csemete került földbe a Nyárjasi Erdészetnél. Nemes- és szürkenyár, sokféle elegy fafajjal és cserjeszegéllyel. Foltokba bükköt, mamutfenyőt, ezüstfenyőt, duglászfenyőt, atlaszcédrust, kései meggyet, cseresznyét, hársat telepítettek, ezzel is színesítették az élővilágot. Sok erdőtelepítési tervet is készített, amivel rengeteg tapasztalatot szerzett. Kecskeméten és környékén saját keze munkájában gyönyörködhet. Nagykőrös és Kecskemét főterének, valamint a budapesti Kossuth térnek a zöldítéséből szintén kivette a részét. S, ha mindez nem elég, a legfontosabb erdészeti és kertészeti szakmai szervezetek munkájában is rész vesz. Katalin számára ugyanis mindez nemcsak munka, hanem hivatás. A szíve erdész, a hobbija a kertészet, melynek saját mintegy 6000 négyzetméteres kertjükben is hódol.

„A lányom mindig olyan helyekre került, ahol állandó harcot vívott a környezeti adottságokkal” – meséli az erdész anyuka, de Katalin szereti a kihívást, más a verejtékkel szerzett munka öröme. Julika kezdetben anyaként és szakemberként is támogatta lányát, de főként kollégaként állt melléje.

Mindig úton

A Juniperus Parkerdészet: erdészet és kertészet is egyben
A Juniperus Parkerdészet: erdészet és kertészet is egyben
Katalin később belső ellenőrzési vezetőként dolgozott a rendszer hatékonyabb működése érdekében, a vadászattól a raklapgyártásig mindenbe belelátott. Nem csak „papíron” végezte a munkáját, fontosnak tartotta a személyes jelenlétet. A termelési munka mégis jobban vonzotta, így erdőmérnök, közgazdász, kertépítő diplomával 2010 őszén elfogadta a felkérést a KEFAG Zrt. Juniperus Parkerdészetének a vezetésére. A dísznövény-termesztés és értékesítés mellett „saját jogon” 60 hektárnyi parkerdőt tartanak karban, valamint a 200 hektárnyi városi erdőt is kezelik. A közvetlen szakmai feladatok megoldása nem okoz neki gondot, de a lakossági kommunikáció már állította komoly kihívások elé. „Egyeseknek az a gondja, hogy éppen pelyhedzik a szürkenyár, másoknak pedig belelóg a fa a kerítésébe” – magyarázta, milyen nehéz mindenki megelégedésére tenni.

„Alacsonyabb jövedelmezősége miatt a csemetetermesztés kicsit háttérbe szorul a többi erdészeti területtel szemben, pedig az adja azt az alapot, amiből végül az értéket adó fa lesz” – avat be a szakember. Katalin sokat van úton a szerteágazó feladatok miatt. Kecskeméten mintegy 45 hektáron nevelik a növényeket, az ország nyugati határán, Szombathelyen pedig irányításával 17 hektáron termelnek elsősorban örökzöldeket, illetve földlabdás fákat és szoliter cserjéket. Kecskeméten a lakosságot 4000 négyzetméteres dísznövény áruda szolgálja ki. Kertépítőket, árudákat, társfaiskolásokat is fogadnak, s ezen túl sok árut szállítanak a környező országokba. „A vásárlókat szaktanácsokkal látjuk el, s beszélgetés közben szinte meg is tervezzük a kertjüket” – hangsúlyozta a szakember.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Farostőrleményből készül a jövő ültetőközege

Napjainkban mind több gyártó használja a finomra őrölt fazuzalékot a hagyományos, tőzeg alapú termesztőközegek adalékaként. A farostőrlemény alapú közegek lassan általánosan használt anyagok lesznek a konténeres és cserepes dísznövénytermesztésben.

Farmer-Expo: az öntözéstől az almakérdésig

Nincs almakrízis - jelentett ki Nagy István agrárminiszter a XXVII. Farmer-Expo megnyitóján, Debrecenben. Azonban hozzátette, hogy van gond és feladat, melyet csak összefogással lehet megoldani. Ez meg is történt, és ezért a gazdák képviselői eredményesen tudnak tárgyalni a felvásárlókkal és feldolgozókkal.

A keleti kajszifajtáknál a fagytűrés kulcsa

A kajszi köztermesztésébe a jövőben a hazai és a nyugati fajták mellé besorolnák a nemesítők a kelet-európai génállományt is. Az utóbbiakra a fagytűrésük miatt terelődött a szakemberek figyelme.

Kinek csípi a szemét a hagyma?

“Egyre ritkább, hogy egy gazdaságban ötven hektár feletti mennyiségben termesztenének hagymát”- hangzott el a holland zöldségnemesítő Bejo Zaden és hazai kizárólagos importőre, a RIT-SAT Kft. Békéscsaba-Fényesre szervezett hagymabemutatóján.

A 90 tonna sem elég, ha nem jó a minőség

Ha nagy változás nem lesz a következő 40 napban, akkor jó szezont zárhatnak a Szarvas környékén ipari paradicsomot termesztők, tudtuk meg Roszik Attilától, a MOROKO Farm Kft. ügyvezetőjétől, a területükön rendezett szakmai nap kapcsán.

Jó éve lesz a csemegekukoricának

Az előző évinél és a sokévi átlagnál is nagyobb csemegekukorica termés várható az idén Magyarországon a Syngenta szakértői szerint.

Szilvakülönlegességek Érden

A 19. században még a szilvafajták fele sárga gyümölcsű volt, néhányukat ma is láthatjuk a NAIK Gyümölcstermeszáti kutatóintézet érdi génbankjában. ahol nyitott napon mutatták be a fajtákat. A kutatóintézet három állomásán is találhatók szilvaváltozatok, Érden 348, Cegléden 220, Újfehértón 138 fajta és tájfajta.

Roadshow keretében tanulhatnak a modern technológiákról a dinnyetermesztők

Hamarosan befejeződik a dinnyeszezon a termelő körzetekben, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből még augusztus végéig bőségesen érkezik gyümölcs. Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kertészeti osztályának elnöke a Magyar Hírlapnak elmondta: az idei szezonban körülbelül két héttel korábban érkezett a piacokra az igen jó minőségű görögdinnye.

Oviba megy a vadaspark

A Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Vadasparkja januártól újabb különleges programot kínál a természet iránt érdeklődőknek. Az intézmény népszerű természetismereti foglalkozásai a 3-7 éves korosztályt célozzák meg.

Cserjék a Bibliából

A bibliai történetek nagy része vadvirágokban, cserjékben, szárazságtűrő törpecserjékben gazdag, legelőterületnek is megfelelő vidékeken játszódik. Ennek ellenére a vadon élő cserjék közül nem sokat említ a Biblia, pedig sokszor fontos a szerepük egy-egy történetben. A korábban megjelent Gyümölcsök a Bibliából illetve Zöldségek a Bibliából című cikkek folytatását közöljük.