Back to top

Az erdőbecslés tudománya

A 21. századi ember számára sokféle szolgáltatást nyújt az erdő. Ezek közül az egyik legfontosabb az erdei faanyag felhasználása. Az erdőben termett faanyag megújuló természeti erőforrás, ha azt tartamos erdőgazdálkodás útján nyerjük ki, azaz erdeinkkel úgy gazdálkodunk, hogy az erdőterület nagysága, a faanyag mennyisége nem csökken.

Ennek biztosítéka az a jogszabályokon alapuló szakmai munka, amelyet az erdészek végeznek: a fahasználat, az erdőfelújítás, az erdőtelepítés. Gazdálkodni természetesen csak akkor lehet, ha tudjuk, hogy mekkora a rendelkezésre álló készlet, mennyi faanyagot tudunk felhasználni. Az erdőgazdálkodásban a várható hozam meghatározása azonban jóval nehezebb, mint a mezőgazdaságban, mivel a felhasznált faanyag újratermeléséhez akár 120 év is szükséges. A döntések hatását így csak a következő erdészgeneráció érzi.

A hosszúság, a terület vagy a folyadékok térfogatának megmérésére egyszerű eszközeink vannak. Korántsem ilyen egyértelmű azonban anélkül meghatározni egy faegyed térfogatát, hogy azt kivágnánk. Az erdőbecslés fő feladata, hogy megállapítsa azokat a mérőszámokat, amelyekre aztán a tervszerű, tartamos erdőgazdálkodás épülhet. Ilyen mérőszámok például a hektáronkénti élőfakészlet (m3/ha), vagy az, hogy az erdő fáinak összessége mennyit nőtt egy adott évben (m3/ha/év). Ezen utóbbi mennyiséget nevezzük növedéknek, amely szintén sarokköve a gazdálkodás szabályozásának.

atlalo.jpg

Digitális átlaló
Digitális átlaló

Egy élő, szabálytalan faegyed térfogatának vagy térfogatváltozásának megállapítása nem egyszerű feladat. Főleg akkor nem, ha több száz, vagy több ezer van belőle, amelyek alakjukban, sajátosságaikban jelentősen eltérnek egymástól. Az egyes faegyedek növekedésére – faji sajátosságaikon felül – több tényező hat, így a mellette álló faegyedek, az időjárási, talajtani (összességében termőhelyi) tényezők, de még az emberi beavatkozások is. Ezért az erdőbecslés az erdőgazdálkodás kezdete óta önálló tudományterületté fejlődött, amely a faterméstannal együtt (az egyes fák és faállományok növekedését vizsgáló tudományterület) alapját képezi az erdőgazdálkodási tervek elkészítésének (erdőrendezés).

Az erdőbecslés módszerei olyan, az erdőben is kivitelezhető mérések összességén alapulnak, amelyek a fák különböző méreteinek (famagasság, törzsvastagság, a lombkorona méretei stb.) meghatározására irányulnak. Ezek segítségével a faterméstan által megállapított törvényszerűségeken alapuló matematikai összefüggések alapján kiszámítható a faegyed vagy faállomány fatérfogata. Jellemzően mintavételezésen alapuló eljárásokról van szó, amelyek a teljes faállomány hálózatban történő mintavételezését jelentik. Ezen eljárások egész sorát dolgozták ki az elmúlt 150200 évben. A modern technika ellenben bizonyos körülmények között lehetővé teszi a teljes faállomány „megmérését” is (légi fotók, lézeres letapogatások).

famagassag_meres.jpg

Fakészlet-mérés Bitterlich relaszkóppal
Fakészlet-mérés Bitterlich relaszkóppal
A különleges mérési eljárások speciális eszközök megtervezését és alkalmazását tették szükségessé. Famagasságmérők, átlalók (a törzsvastagság megállapítását segítő műszerek) és összetett mérések elvégzésére alkalmas készülékek sora segíti az erdész munkáját. Ezek közül a hazai erdőtervezés legfontosabb mérőműszere a dr. Walter Bitterlich által tervezett tükrös relaszkóp, amelyet a szintén az ő nevéhez fűződő, úgynevezett szögszámláló becslési eljárás támogatására alakított ki. A gyakorlatban még nem elterjedt lézeres letapogatók szintén hasznos eszközei lehetnek a szakembereknek.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

"Nincs rossz idő, csak nem megfelelő felszerelés!"

Vízlepergető, meleg ruha, bakancs a hétvégi túrázók kötelező kelléke. A szomorkás időben ne hagyjuk, hogy hangulatunk is borús legyen, öltözzünk fel rétegesen, és irány az erdő!

Emberközpontú tudomány: terepen dolgozó erdészek

A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottsága Agrártudományok Szakbizottságának Erdészet és Vadgazdálkodási Munkabizottsága 2017. november 14-én a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozathoz kapcsolódóan „Erdészek a kutatásban” címmel rendezett konferenciát.

Karvezető motoron

A jó hangulat, a vidámság és az önfeledt szórakozás mindenkinek garantált, aki ellátogat Tatár Csaba bármelyik fúvószenekarának koncertjére. A klasszikusok mellett a Gangnam style, ByeAlextől a Kedvesem, a Copacabana, a King Kong vagy a Karib-tenger kalózainak zenéje sem okoz fejtörést a zenekarok tagjainak – műfajok sokszínűsége és humoros, néha meghökkentő látványelemek jellemzik a fellépéseket.

Még Obornakon is túl

Zala megye eldugott szegletében, a festői szépségű erdőkkel borított obornaki völgyben működik a Zalaerdő Zrt. Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskolája. Tavaly tavasszal pedig nagyon igényesen felszerelt szálláshelyet is építettek a több napra érkező iskolásoknak, természetjáróknak, családoknak.

300 éves szelídgesztenye az Év Fája

Zengővárkony ,,hős" szelídgesztenyéje lett idén az Év fája. A zsűri a fonyódi fehér nyárfáknak ítélte oda a Hős fa címet, az Országos Erdészeti Egyesület pedig a gyulaji odvas hársfának adta különdíját.

Átalakulóban a magyar erdők: eltűnnek a fenyők és a bükkök

A Dendroctonus ponderosae egy észak-amerikai szúfaj, egy példánya nagyjából akkora, mint egy rizsszem. Alapesetben hasznos szerepet tölt be a fenyőerdők ökoszisztémájában: a leggyengült, öreg fákat támadja meg, így gyorsabban tudnak fejlődni a fiatalabbak. Az elmúlt évtizedek forróbb és szárazabb nyarai miatt azonban tömegesen elszaporodott, és támadta meg a melegedés miatt kiszáradt fenyőerdőket.

Dél-Koreába is eljut a bajcsai bükkcsemete

A Zalaerdő Zrt. Nagykanizsai Erdészete területén működik hazánk egyetlen állami nagyüzemi erdészeti csemetekertje. Évenként 10-12 millió facsemetét nevelnek, elsősorban saját, valamint a társerdőgazdaságok igényére, de jut belőle az erdőbirtokosságoknak és elenyésző arányban külföldre is. A csemetekertet Babics István erdőmérnök vezeti, a Zalaerdő Zrt. erdőművelési ágazatvezetője.

Feltárult a leghatékonyabb erdőkárosító titka

A hazai erdőkben is gyakori tuskógombák genetikáját vizsgálták, hogy kiderítsék, milyen evolúciós örökség rejlik rendkívüli erdőkárosító képességeik mögött. Nagy László, továbbá szegedi, soproni és külföldi kutatótársainak a Nature Ecology & Evolutionben megjelent eredményei hosszabb távon a gombák elleni erdészeti védekezést, és a komplex soksejtűség eredetének megértését is segíthetik.

Az erdészeti szakma is elismeri Reviczky Gábort

Reviczky Gábor sok jó percet szerzett már a nézőknek remek karakter-alakításaival, színházi és filmszerepeivel. Hosszú pályáját Jászai-díjtól Kossuth-díjig számos elismerés kíséri. Nemrégiben azonban a népszerű színművész új oldalát ismerhette meg a közönség, és értékelte az erdészeti szakma. Az Erdők Világnapja alkalmából Pro Silva Hungariae Emlékplakettet kapott.

A korpafüvek csodálatos világa

A korpafüvek hallatán sokan trópusi egzotikumot, mások pázsitfüvekre emlékeztető növényeket sejtenek. Talán csak a botanikusok tudnak arról, hogy e valóban csodálatos növénycsalád képviselői hazánkban is élnek. Életképességük és szívósságuk révén elterjedtek az egész Földön. A trópusokon fákról lecsüngő szakállszerű telepeket alkotnak, míg a hazai korpafüvek csupán arasznyi bokrocskák.