Back to top

Az erdőbecslés tudománya

A 21. századi ember számára sokféle szolgáltatást nyújt az erdő. Ezek közül az egyik legfontosabb az erdei faanyag felhasználása. Az erdőben termett faanyag megújuló természeti erőforrás, ha azt tartamos erdőgazdálkodás útján nyerjük ki, azaz erdeinkkel úgy gazdálkodunk, hogy az erdőterület nagysága, a faanyag mennyisége nem csökken.

Ennek biztosítéka az a jogszabályokon alapuló szakmai munka, amelyet az erdészek végeznek: a fahasználat, az erdőfelújítás, az erdőtelepítés. Gazdálkodni természetesen csak akkor lehet, ha tudjuk, hogy mekkora a rendelkezésre álló készlet, mennyi faanyagot tudunk felhasználni. Az erdőgazdálkodásban a várható hozam meghatározása azonban jóval nehezebb, mint a mezőgazdaságban, mivel a felhasznált faanyag újratermeléséhez akár 120 év is szükséges. A döntések hatását így csak a következő erdészgeneráció érzi.

A hosszúság, a terület vagy a folyadékok térfogatának megmérésére egyszerű eszközeink vannak. Korántsem ilyen egyértelmű azonban anélkül meghatározni egy faegyed térfogatát, hogy azt kivágnánk. Az erdőbecslés fő feladata, hogy megállapítsa azokat a mérőszámokat, amelyekre aztán a tervszerű, tartamos erdőgazdálkodás épülhet. Ilyen mérőszámok például a hektáronkénti élőfakészlet (m3/ha), vagy az, hogy az erdő fáinak összessége mennyit nőtt egy adott évben (m3/ha/év). Ezen utóbbi mennyiséget nevezzük növedéknek, amely szintén sarokköve a gazdálkodás szabályozásának.

atlalo.jpg

Digitális átlaló
Digitális átlaló

Egy élő, szabálytalan faegyed térfogatának vagy térfogatváltozásának megállapítása nem egyszerű feladat. Főleg akkor nem, ha több száz, vagy több ezer van belőle, amelyek alakjukban, sajátosságaikban jelentősen eltérnek egymástól. Az egyes faegyedek növekedésére – faji sajátosságaikon felül – több tényező hat, így a mellette álló faegyedek, az időjárási, talajtani (összességében termőhelyi) tényezők, de még az emberi beavatkozások is. Ezért az erdőbecslés az erdőgazdálkodás kezdete óta önálló tudományterületté fejlődött, amely a faterméstannal együtt (az egyes fák és faállományok növekedését vizsgáló tudományterület) alapját képezi az erdőgazdálkodási tervek elkészítésének (erdőrendezés).

Az erdőbecslés módszerei olyan, az erdőben is kivitelezhető mérések összességén alapulnak, amelyek a fák különböző méreteinek (famagasság, törzsvastagság, a lombkorona méretei stb.) meghatározására irányulnak. Ezek segítségével a faterméstan által megállapított törvényszerűségeken alapuló matematikai összefüggések alapján kiszámítható a faegyed vagy faállomány fatérfogata. Jellemzően mintavételezésen alapuló eljárásokról van szó, amelyek a teljes faállomány hálózatban történő mintavételezését jelentik. Ezen eljárások egész sorát dolgozták ki az elmúlt 150200 évben. A modern technika ellenben bizonyos körülmények között lehetővé teszi a teljes faállomány „megmérését” is (légi fotók, lézeres letapogatások).

famagassag_meres.jpg

Fakészlet-mérés Bitterlich relaszkóppal
Fakészlet-mérés Bitterlich relaszkóppal
A különleges mérési eljárások speciális eszközök megtervezését és alkalmazását tették szükségessé. Famagasságmérők, átlalók (a törzsvastagság megállapítását segítő műszerek) és összetett mérések elvégzésére alkalmas készülékek sora segíti az erdész munkáját. Ezek közül a hazai erdőtervezés legfontosabb mérőműszere a dr. Walter Bitterlich által tervezett tükrös relaszkóp, amelyet a szintén az ő nevéhez fűződő, úgynevezett szögszámláló becslési eljárás támogatására alakított ki. A gyakorlatban még nem elterjedt lézeres letapogatók szintén hasznos eszközei lehetnek a szakembereknek.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Továbbra is előnyben a természetes erdők

Már ipari faültetvények telepítésére is igényelhető támogatás a Vidékfejlesztési Programból. Továbbra is előnyt élvez azonban a természetes erdők telepítése. Az 50,32 milliárd forintos keretösszegből az ipari célú fás szárú ültetvények támogatására elkülönített 5 milliárd forint elsősorban arra szolgál, hogy az ipari fa iránt megnőtt keresletet azokból elégítsük ki - mondta Mezei Dávid az OMÉK-on.

Helvécián a hazai akáctermesztés története

„Az akáctermesztés jövője – Tapasztalatok a hazai akác fajtavizsgálatokban” címmel tartott erdészeti fajtabemutatót a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A szakmai napot a „125 éves a növényfajtakísérlet” című jubileumi programsorozat részeként rendezte meg a hivatal. Az összejövetel középpontjában a Helvéciai Fajtakísérleti Állomáson mintegy 20 éve elkezdett akác fajtavizsgálatok eredményei álltak.

Népszerű volt a Zakatoló sátor az Erdővarázs rendezvényén

A tavalyi év sikere után az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében idén is beköltözött az erdő a fővárosba, a budapesti Szabadság térre az elmúlt hétvégén.

Vége a tűzgyújtási tilalomnak

A földművelésügyi miniszter az ország területén lévő erdőkben és a fásításokban, valamint az erdők és fásítások határától számított kétszáz méteres körzetben lévő külterületi ingatlanokra, a 2017. június 20-tól, az EVgF/513/2017. számú határozattal elrendelt általános tűzgyújtási tilalmat azonnali hatállyal feloldja.

Az erdő a tankönyv

Az erdészeti erdei iskolák oktató-nevelő munkája nemcsak a felnövekvő nemzedéket, hanem pedagógusaikat, szüleiket is formálja. A több mint 20 éves kitartó erdőpedagógusi munka eredményeként már a közoktatási kerettantervbe is bekerült néhány erdő- és vadgazdálkodási témakör, a leghitelesebb ismeretek elsajátítására azonban az erdészeti erdei iskolák adnak lehetőséget.

Más, mint gondolnánk

Az egyetem előtti katonaidőmben egyszer egy barátom azt állította az Alföldről, hogy nincs ott más, mint kukorica- és búzaföld, meg bakterház. Ma is sokan így vélik, legfeljebb az út menti szalagkorlátok tolakodtak be a felsorolásba. Pedig hazánk legnagyobb tája sok, rendkívül változatos kis tájra tagolódik, amit tovább színesít a hozzájuk kötődő néprajzi, kulturális és történelmi érték.

Idén két Magyar Termék Nagydíj a Bakonyerdőnek

Ötvennégy cég hatvannégy terméke, szolgáltatása kapta meg idén a Magyar Termék Nagydíj pályázat elismeréseit. A díjakat és különdíjakat kedden adták át az Országházban. A Bakonyerdő Zrt. két Magyar Termék Nagydíjat is átvehetett a magyar gazdaság ünnepén. A Magyar Termék Nagydíj Pályázatot 2017-ben huszadik alkalommal írták ki.

Erdei arcok, erdei történetek

Egerben minden az erdőkről szólt szeptember 5-én, kedden. Egyrészt erdészeti nyílt napon vehettek részt az érdeklődők az Érsekkertben, másrészről az Érseki Palotában nagyszámú közönség előtt mutatták be ünnepélyes keretek között Wágner Tibor „Fejezetek az Egri Erdőgazdaság történetéből” című könyvét.

„Kiből Lesz Az Erdész?”- Erdőismereti Akadályversenyt hirdet a Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola

A Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola az Erdők Hete és Kaán Károly születésének 150. évfordulója alkalmából „Kiből Lesz Az Erdész?”- Erdőismereti Akadályversenyt hirdet Nyíregyháza város felső tagozatos tanulóinak.

Lombkoronasétányt adtak át a Nyugat-Mecsekben

Átadásra került a Mecsekerdő Zrt. új közjóléti létesítménye a Nyugat-Mecsekben. A Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola és Erdő Háza mellett épült lombkorona sétány és tanösvényt augusztus 29-én avatták Sás-völgyben.