Back to top

Elsősegély a bajban

A jól induló kirándulást is tönkreteheti egy váratlan baleset, sérülés. Még nagyobb lehet a gond, ha közel s távol nincs lakott település, esetleg térerő sem, hogy segítséget kérhessünk.

Könnyebben kezelhetjük a vészhelyzetet is, ha tájékozottak vagyunk az elsősegélynyújtás legfontosabb lépéseiben. A kéTTé – Magyar Tapasztalati Tanulás Alapítvány szervezésében meghirdetett háromnapos vadon elsősegélynyújtó tanfolyamon a váratlan eseményekre próbálják felkészíteni a természet szerelmeseit. A képzés egyik ötletgazdája és előadója, a légi mentősként is dolgozó dr. dr. Molnár Péter pontokba szedte tanácsait.

  • Az életmentés legfontosabb lépéseit érdemes megtanulni (ABCDE séma), így azokat könnyebben előhívhatjuk emlékeinkből.
    • A.(Airways) – légutak szabadok?
    • B. (Breathing) – légzés van?
    • C.(Circulation) – keringés?
    • D. (Disability) – tudat tiszta?
    • E. (Exposure) – összbenyomás, teljes test?
  • Nem ciki, ha akár a zsebben is elférő laminált lapon visszük magunkkal a „tennivalók listáját”.
  • Bármilyen balesetnél a saját biztonságunk a legfontosabb, hiszen ha az életünket kockáztatva próbálunk segíteni, fokozhatjuk a bajt.
  • Először mérjük föl a helyszínt, tudunk-e ott segítséget nyújtani, vagy a sérültet szállítani kell.
  • Ha a helyszín biztonságos, kezdjük meg a bajba jutott állapotának felmérését. (Él? Eszméletlen? Kommunikál?)
  • A leggyorsabban ellátandó sérülések: a „nagy vérzések” csillapítása, a nyaki gerinc, combcsont, medence rögzítése, a légzést veszélyeztető állapotok megszüntetése, illetve ha szükséges: az újraélesztés megkezdése.
  • Csak a veszélyes sérülésekkel foglalkozzunk.
  • Jó, ha tisztában vagyunk az újraélesztés lépéseivel (szabad légutak biztosítása, két befújás orron át, 30 erős nyomás a mellkas közepén „stayin’ alive” ritmusra, és elölről újra... és újra). Visszafordíthatatlan kárt nem tudunk vele okozni, hiszen még az újraélesztés közben elszenvedett esetleges bordatörés is jobb a biztos halálnál…
  • Nem a tökéletes kötözési technika a lényeg, hanem az, hogy ellássuk a sérülést, csillapítsuk a vérzést.
  • Mindig alkalmazkodjunk a körülményekhez, az adott helyzethez (a séma fölesleges „lépcsőfokait” ugorjuk át).
  • Még a rövidebb túrára is vigyünk kisebb elsősegélycsomagot (fertőtlenítő, gumikesztyű, kötszer, fásli).
  • Indulás előtt tájékozódjunk, hogy hol érhető el a legközelebbi segítség.
  • Ha többen vagyunk, a felmerülő feladatokat ésszerűen osszuk el (ne az éppen elsősegélyt nyújtó telefonáljon mentőért, vagy fusson el vízért).
  • A sérültet ne hagyjuk magára, próbáljuk megnyugtatni.

Biztonságos, élményekkel teli túrázást kívánunk mindenkinek!

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar-horvát együttműködés keretében fejlesztik a Zselici Csillagparkot

Fejlesztik a Zselici Csillagparkot és környezetét, valamint megújítják a horvátországi Suhopolje Jankovich-kastélyának parkját egy 2019 tavaszáig tartó, másfél millió euró költségvetésű horvát-magyar együttműködés keretében.

Megszámolták a zergéket a Tátrában

Tovább nőtt a Magas-Tátrában a zergeállomány az elmúlt másfél évben, a november első napjaiban végzett állományfelmérés szerint a hegység szimbólumának számító kérődzők száma 1263-ra emelkedett - derült ki a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) és az annak erdőit felügyelő állami ügynökség (SLTANAP) honlapjain közzétett adatokból.

Karvezető motoron

A jó hangulat, a vidámság és az önfeledt szórakozás mindenkinek garantált, aki ellátogat Tatár Csaba bármelyik fúvószenekarának koncertjére. A klasszikusok mellett a Gangnam style, ByeAlextől a Kedvesem, a Copacabana, a King Kong vagy a Karib-tenger kalózainak zenéje sem okoz fejtörést a zenekarok tagjainak – műfajok sokszínűsége és humoros, néha meghökkentő látványelemek jellemzik a fellépéseket.

A magyar vadon páncélosa

A világon ma élő 313 teknősfaj közül a mocsári teknős elterjedési területe az egyik legnagyobb, példányai Európa nagy részén éppúgy megtalálhatók, mint Ázsia nyugati területein, sőt még Észak-Afrikában is előfordulnak. Már több millió éve népesíti be Földünket ez a jó alkalmazkodó képességgel megáldott hüllő, de a 21. század embere alkotta világban számuk csökken.

Gombák az erdő mélyéről

„Gombázni jó, sokkal jobb, mint üzletben vagy piacon megvásárolni a zöldséget. Semmihez sem fogható élmény ugyanis, amikor az ember az erdőben, természetes környezetben gombára, mi több, teljes gombacsaládra bukkan” – vallja Benkő Lajos, aki erdei gombatúrákat vezet.

Szent Márton napi lakoma után kiránduljon egy jót az EGERERDŐ-nél!

Napsütésre is számíthatunk a hétvégén, bár a novemberi időjárásban néhányan csak vágyakozva néznek ki a fűtött szobákból. Ezen a Szent Márton-napi libalakomákkal terhelt hétvégén bizonyára jól fog esni egy erdei séta!

Még Obornakon is túl

Zala megye eldugott szegletében, a festői szépségű erdőkkel borított obornaki völgyben működik a Zalaerdő Zrt. Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskolája. Tavaly tavasszal pedig nagyon igényesen felszerelt szálláshelyet is építettek a több napra érkező iskolásoknak, természetjáróknak, családoknak.

Átalakulóban a magyar erdők: eltűnnek a fenyők és a bükkök

A Dendroctonus ponderosae egy észak-amerikai szúfaj, egy példánya nagyjából akkora, mint egy rizsszem. Alapesetben hasznos szerepet tölt be a fenyőerdők ökoszisztémájában: a leggyengült, öreg fákat támadja meg, így gyorsabban tudnak fejlődni a fiatalabbak. Az elmúlt évtizedek forróbb és szárazabb nyarai miatt azonban tömegesen elszaporodott, és támadta meg a melegedés miatt kiszáradt fenyőerdőket.

Pályázat az Erdő legjobb szobrászainak

Az Erdőmentők Alapítvány fafaragó pályázatot hirdet, az Erdő legjobb szobrászainak - tudatja közleményében a szervezet. A részvételi szándékot minden pályázónak november 30-ig kell jeleznie. A műveknek 2018. március 31-ig kell elkészülniük.

Feltárult a leghatékonyabb erdőkárosító titka

A hazai erdőkben is gyakori tuskógombák genetikáját vizsgálták, hogy kiderítsék, milyen evolúciós örökség rejlik rendkívüli erdőkárosító képességeik mögött. Nagy László, továbbá szegedi, soproni és külföldi kutatótársainak a Nature Ecology & Evolutionben megjelent eredményei hosszabb távon a gombák elleni erdészeti védekezést, és a komplex soksejtűség eredetének megértését is segíthetik.