Hírek

Mindent a solymászatról és a medvékről – Vadászati konferencia Zalaegerszegen

A tavalyi rendezvényhez hasonlóan idén is vadászati konferencia előzte meg ma délután az Országos Vadpörkölt és Borfesztivál Zalai Teríték hivatalos megnyitóját.

A városi díszteremben megtartott vadászati szakmai programot Balaicz Zoltán polgármester nyitotta meg, s elöljáróban az őszi fesztiválsorozat múltjáról, jelentőségéről szólt. Mint elmondta, 2008-ban kezdődött az őszi fesztiválok sora, amelyek fő iránya a szüret, a szőlő és a bor volt. Azonban három éve elhatározták, hogy egy egyedi, a megyére jellemzőbb tematikához hangolják a rendezvénysorozatot.

Zala harmadát erdő borítja, 314 ezer hektár vadászterületet foglal magában 54 vadgazdálkodó szervezettel és 2500 vadásszal. Nemcsak az országban, külföldön is rangja van a zalai gímszarvasnak, a lesvadászatoknak és a vaddisznó hajtóvadászatoknak. Az ehhez kapcsolódó gasztronómia, s a zalai erdők többi kincse teszi egyedivé a mai fesztivált.

Őt követően három vadász tartott beszámolót tevékenységükről. Lóki György, a Vadászati Kulturális Egyesület solymász rendjének elnöke a solymászat múltjáról és jelenéről beszélt. Mint elmondta, a szakirodalom szerint négyezer éves hagyományról van szó, de valószínűleg az ember annál sokkal régebb óta használ fel ragadozó madarakat vadászatra. Ismertette: a solymászatot a honfoglaló magyarok Ázsiából hozták magukkal, s terjesztették el.

Ennek a speciális vadászatnak a reneszánsz korban is megvolt a kultusza a fényűző fejedelmi udvarok vadászatain, majd a török hódoltság idején is felértékelődött. Az ilyen madár olyan értékes volt, hogy adófizetésként is elismerték beszolgáltatását.

Érdekességként elmondta, kizárólag tenyésztett madarakat használhatnak, s kizárólag a solymászatra engedélyezett madárfajokat tarthatnak a fokozottan védett és védett fajokból, mint például vándorsólymot, vadászsólymot, Feldegg-sólymot, szirti sast, héját és karvalyt.

Birtalan István, a Gyergyószentmiklósi Vadászegyesület igazgatója az erdélyi vadászatok kapcsán a medvevadászatról szólt. Nem medvekalandokról, hanem nagy gondjukról, arról, hogy Romániában tavaly októbertől betiltották a medvevadászatot. Az volt a vadásztársaságok legfőbb bevételi forrása, s mint elmondta, a tiltásnak már számos káros hatása van a túlszaporodás következtében.

Burján Csaba, egy élelmiszermárkáiról is ismert nagyvállalat vezetője a cég termékeinek gasztronómiai jelentőségéről beszélt a rendezvényen.

Forrás: zaol.hu