Back to top

Az erdő a tankönyv

Az erdészeti erdei iskolák oktató-nevelő munkája nemcsak a felnövekvő nemzedéket, hanem pedagógusaikat, szüleiket is formálja. A több mint 20 éves kitartó erdőpedagógusi munka eredményeként már a közoktatási kerettantervbe is bekerült néhány erdő- és vadgazdálkodási témakör, a leghitelesebb ismeretek elsajátítására azonban az erdészeti erdei iskolák adnak lehetőséget.

Nemes küldetésükről ezúttal a Mecsekerdő Zrt. lelkes szakemberei vallanak, írásunkban Adorján Rita, Pappné Németh Tünde, Fridrich Ágnes és Scheitler Adrienn gondolatait idézzük.

Az 1990-es évek végén az akkori Mecseki Erdészeti Zrt.-nél kiemelten fontosnak tartották a környezeti nevelést és a gyakorlati természetvédelmet, hogy a fiatalok ráébredjenek: életminőségünk múlik erdeink megőrzésén. Az erdőgazdaság Árpádtetői Erdészeténél 1995-ben, az országban elsők között hozták létre a Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskolát, majd 1996-ban a Szigetvári Erdészethez tartozó Sasréten a Kikerics Erdészeti Erdei Iskolát. A két oktatóközpont működtetése lehetővé teszi, hogy az odalátogató gyerekek és felnőttek megismerhessék a mecseki és zselici erdők növény- és állatvilágát, a fenntartható erdő- és vadgazdálkodást a hozzájuk kapcsolódó munkákkal, miközben rengeteg természetközeli élménnyel gazdagodnak.

tundi-cmyk.jpg

Bükk- és gyertyánlevelek összehasonlítása Pappné Németh Tündével
Bükk- és gyertyánlevelek összehasonlítása Pappné Németh Tündével
Minden gyerekben él a kutató, felfedező szellem, különösen amikor izgalmas, új környezetbe kerül. „A gyerekek ösztönösen érzik, hogy mi fontos a számukra. Az erdei iskola felszabadító légköre, a tágas tér, a természet világának sok rejtelme, az erdő nyugalma, a barátok közelsége segít testi-lelki egészségük megóvásában, a megszokott közegből való kiszakadás kedvezően hat rájuk.” Az erdei iskola nem csupán módszer, hanem sajátos tanulásszervezési forma, ahol a hagyományos iskolai oktatáshoz hasonlóan a tanítás a tantervek céljaihoz és fejlesztési feladataihoz illeszkedik, de az iskolai tananyag helyébe az élményalapú megismerés, a cselekvő-felfedező attitűd és az ismeretek komplex elsajátítása kerül.

„A terepen az erdő a tankönyv. Aki türelmes és odafigyel, sok mindent „kiolvashat” belőle; a láb-, ürülék- és rágásnyomokból megtudhatjuk, hogy milyen állatok jártak a környéken, a növények illata pedig elárulja, szeretik-e őket a növényevő állatok. Megkóstoljuk a medvehagymát, az édes ibolyát, az akácfa virágát, a fanyar vadkörtét, és az illatos szamócát. Mezítláb gyalogolunk az avarban, földes úton, fűben, mohán, megsimogatjuk a különböző felületű kérgeket, hanyatt fekve a fák lombkoronáján át nézzük a felhőket.”

A Mecsekerdő Zrt. erdei iskoláiban az erdő- és élménypedagógia módszereivel dolgoznak, azaz a gyerekek a természetben tanulnak a természetről, hogy az új vagy már meglévő ismereteiket összekapcsolhassák tapasztalásaikkal. Az ismeretszerzés elsősorban kooperatív tanulási technikákra épül, módszerei között a terepi „szöszmötölés” és megfigyelés, a felfedező kísérlet, a játék, a vita, a beszélgetés, az egyéni-, páros- és csoportmunka is szerepel. Mindez megváltoztatja a gyerekek tanuláshoz fűződő kapcsolatát, hisz olyan megközelítést és hozzáállást tesz lehetővé, amelynek alapja a megértés, a szeretet és a felelősségérzet.

„Nagy öröm, amikor látjuk, hogy a gyerekek izgatottan figyelik az erdei pocsolyában a sárgahasú unkát, amely volt már inka is, tavasszal az erdő madárhangjait figyelve megtanulják mit jelent a revír, ami nem tévesztendő össze a riviérával, a talajt pedig nem a revízió, hanem az erózió pusztítja le, és az ájtatos manó még véletlenül sem ájpados manó.”

cs_adorjan_rita_erdei_iskola-010.jpg

„Mi lapul a tenyeremben?" – terepi felfedezés Adorján Ritával
„Mi lapul a tenyeremben?" – terepi felfedezés Adorján Ritával
Az erdőpedagógus személye és szerepe, lelkesedése rendkívül fontos. Ez a típusú nevelés magas szintű szakmai és pedagógiai tudást, rengeteg háttérmunkát, felkészültséget és különböző készségek meglétét igényli az oktatótól.

„Gyermekkoromban büntetés volt, ha a szobában kellett maradnom és nem mehettem ki a szabadba – a mostani gyerekek pedig inkább azt élik meg büntetésként, ha nem tölthetik szabadidejüket a szobába zárkózva a számítógép előtt. Az erdei iskola terepi programjain azonban rádöbbenek, mennyi élmény tárul itt eléjük.”

cs_scheitler_adrienn_crw_1420_.jpg

Scheitler Adrienn szemlélteti az erdő élőlényeinek kapcsolatrendszerét
Scheitler Adrienn szemlélteti az erdő élőlényeinek kapcsolatrendszerét
Bár az erdő valamikor természetes közegünk volt, a mai kor emberének szinte „át kell állni” a természet hullámhosszára. Különösen igaz ez a gyerekekre, akik az erdei iskolába, táborokba érkezve magukkal hozzák mindennapjaik számos terhét; a hangos beszédet, a figyelmetlenséget, az elfojtott mozgásigényből adódó nyugtalanságot, a reklámokon, harsogó zenén és monitorokon eltompult érzékszerveiket. Az áthangolás csak tudatos erdőpedagógiai érzékenyítő munka eredményeképpen valósulhat meg, és a személyes felfedezés, a felszabadult játék és az érzékszerveik tudatos használata hatékonyabban kelti fel a gyerekek kíváncsiságát. Ennek köszönhetően nem esik nehezükre gyorsan alkalmazkodni a helyi körülményekhez, és gond nélkül elfogadják, hogy nincs például térerő vagy internet. „Bár vannak bizonyos madárhang- felismerő programok, vagy GPS-es kincskeresések, amelyeknél a technika és a kütyük pozitívan szolgálnak bennünket, alapvetően nincs szükségünk ezekre a varázslathoz.”

agi-cmyk.jpg

Fridrich Ágnes erdei kincsek felismerésével vonja játékba a gyerekeket
Fridrich Ágnes erdei kincsek felismerésével vonja játékba a gyerekeket
A Mecsekerdő Zrt. mai napig fontos feladatának tekinti, hogy a felnövekvő generációk az erdei iskolában szerzett ismeretek alapján megtanuljanak harmóniában élni környezetükkel és mindennapi életvitelükben a fenntartható fejlődés megvalósítására törekedjenek. Felemelő visszajelzés, hogy az erdei iskolában táborozó gyerekek közül később többen az erdész szakmát választják hivatásul, holott előtte erre semmilyen családi ösztönzést nem kaptak. „Csemetéket nevelni mind erdészként, mind erdőpedagógusként a világ egyik legértelmesebb és leggyönyörűbb hivatása.”

A Mecsekerdő Zrt. erdészeti erdei iskoláit évente 6-7000 óvodás és iskolás gyermek látogatja az egész országból. Az intézmények a Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ), valamint az Országos Erdészeti Egyesület minősítésével is rendelkeznek, szavatolva az infrastruktúra és a nevelési-oktatási szolgáltatások magas színvonalát. A Mókus Suli ifjúsági szálláshelyként is működő Erdő Háza az Energy Globe Magyarország díj keretében a Jövő Generációja kategória idei nyerteseként a fenntarthatóság és az energiahatékonyság egyik legrangosabb elismerését is kiérdemelte.

 

 

 

 

Bővebb információk:

  • Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola és Erdő Háza
  • Pécs-Árpádtető és Hetvehely-Sásvölgy (Árpádtetői Erdészet)
  • Kikerics Erdészeti Erdei Iskola és Ifjúsági Szállás Almamellék- Sasrétpuszta (Szigetvári Erdészet)
  • www.mecsekerdo.hu/erdei-iskola
Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kosborok az erdőkben

Az orchideák a legtöbb ember képzeletében egzotikus tájak különleges virágai, melyek valójában szinte az egész földkerekségen, így hazánkban is megtalálhatók. A magyar nevükön kosborféléknek nevezett családnak világszerte mintegy 25 ezer faja ismert, Magyarországon eddig több mint 70 fajuk került elő.

Helvécián a hazai akáctermesztés története

„Az akáctermesztés jövője – Tapasztalatok a hazai akác fajtavizsgálatokban” címmel tartott erdészeti fajtabemutatót a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A szakmai napot a „125 éves a növényfajtakísérlet” című jubileumi programsorozat részeként rendezte meg a hivatal. Az összejövetel középpontjában a Helvéciai Fajtakísérleti Állomáson mintegy 20 éve elkezdett akác fajtavizsgálatok eredményei álltak.

Népszerű volt a Zakatoló sátor az Erdővarázs rendezvényén

A tavalyi év sikere után az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében idén is beköltözött az erdő a fővárosba, a budapesti Szabadság térre az elmúlt hétvégén.

Vége a tűzgyújtási tilalomnak

A földművelésügyi miniszter az ország területén lévő erdőkben és a fásításokban, valamint az erdők és fásítások határától számított kétszáz méteres körzetben lévő külterületi ingatlanokra, a 2017. június 20-tól, az EVgF/513/2017. számú határozattal elrendelt általános tűzgyújtási tilalmat azonnali hatállyal feloldja.

Más, mint gondolnánk

Az egyetem előtti katonaidőmben egyszer egy barátom azt állította az Alföldről, hogy nincs ott más, mint kukorica- és búzaföld, meg bakterház. Ma is sokan így vélik, legfeljebb az út menti szalagkorlátok tolakodtak be a felsorolásba. Pedig hazánk legnagyobb tája sok, rendkívül változatos kis tájra tagolódik, amit tovább színesít a hozzájuk kötődő néprajzi, kulturális és történelmi érték.

Idén két Magyar Termék Nagydíj a Bakonyerdőnek

Ötvennégy cég hatvannégy terméke, szolgáltatása kapta meg idén a Magyar Termék Nagydíj pályázat elismeréseit. A díjakat és különdíjakat kedden adták át az Országházban. A Bakonyerdő Zrt. két Magyar Termék Nagydíjat is átvehetett a magyar gazdaság ünnepén. A Magyar Termék Nagydíj Pályázatot 2017-ben huszadik alkalommal írták ki.

Erdei arcok, erdei történetek

Egerben minden az erdőkről szólt szeptember 5-én, kedden. Egyrészt erdészeti nyílt napon vehettek részt az érdeklődők az Érsekkertben, másrészről az Érseki Palotában nagyszámú közönség előtt mutatták be ünnepélyes keretek között Wágner Tibor „Fejezetek az Egri Erdőgazdaság történetéből” című könyvét.

„Kiből Lesz Az Erdész?”- Erdőismereti Akadályversenyt hirdet a Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola

A Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola az Erdők Hete és Kaán Károly születésének 150. évfordulója alkalmából „Kiből Lesz Az Erdész?”- Erdőismereti Akadályversenyt hirdet Nyíregyháza város felső tagozatos tanulóinak.

Hat hektáron ég az erdő Budaörs határában

Hat hektáron ég a Budaörs, Budakeszi és Budapest határán található erdő aljnövényzete pénteken - közölte a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-vel. Több száz méteres körzetben nincs lakott terület, de az oltást nehezíti, hogy alig lehet megközelíteni a helyszínt.

Lombkoronasétányt adtak át a Nyugat-Mecsekben

Átadásra került a Mecsekerdő Zrt. új közjóléti létesítménye a Nyugat-Mecsekben. A Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola és Erdő Háza mellett épült lombkorona sétány és tanösvényt augusztus 29-én avatták Sás-völgyben.