Back to top

Az erdő a tankönyv

Az erdészeti erdei iskolák oktató-nevelő munkája nemcsak a felnövekvő nemzedéket, hanem pedagógusaikat, szüleiket is formálja. A több mint 20 éves kitartó erdőpedagógusi munka eredményeként már a közoktatási kerettantervbe is bekerült néhány erdő- és vadgazdálkodási témakör, a leghitelesebb ismeretek elsajátítására azonban az erdészeti erdei iskolák adnak lehetőséget.

Nemes küldetésükről ezúttal a Mecsekerdő Zrt. lelkes szakemberei vallanak, írásunkban Adorján Rita, Pappné Németh Tünde, Fridrich Ágnes és Scheitler Adrienn gondolatait idézzük.

Az 1990-es évek végén az akkori Mecseki Erdészeti Zrt.-nél kiemelten fontosnak tartották a környezeti nevelést és a gyakorlati természetvédelmet, hogy a fiatalok ráébredjenek: életminőségünk múlik erdeink megőrzésén. Az erdőgazdaság Árpádtetői Erdészeténél 1995-ben, az országban elsők között hozták létre a Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskolát, majd 1996-ban a Szigetvári Erdészethez tartozó Sasréten a Kikerics Erdészeti Erdei Iskolát. A két oktatóközpont működtetése lehetővé teszi, hogy az odalátogató gyerekek és felnőttek megismerhessék a mecseki és zselici erdők növény- és állatvilágát, a fenntartható erdő- és vadgazdálkodást a hozzájuk kapcsolódó munkákkal, miközben rengeteg természetközeli élménnyel gazdagodnak.

tundi-cmyk.jpg

Bükk- és gyertyánlevelek összehasonlítása Pappné Németh Tündével
Bükk- és gyertyánlevelek összehasonlítása Pappné Németh Tündével
Minden gyerekben él a kutató, felfedező szellem, különösen amikor izgalmas, új környezetbe kerül. „A gyerekek ösztönösen érzik, hogy mi fontos a számukra. Az erdei iskola felszabadító légköre, a tágas tér, a természet világának sok rejtelme, az erdő nyugalma, a barátok közelsége segít testi-lelki egészségük megóvásában, a megszokott közegből való kiszakadás kedvezően hat rájuk.” Az erdei iskola nem csupán módszer, hanem sajátos tanulásszervezési forma, ahol a hagyományos iskolai oktatáshoz hasonlóan a tanítás a tantervek céljaihoz és fejlesztési feladataihoz illeszkedik, de az iskolai tananyag helyébe az élményalapú megismerés, a cselekvő-felfedező attitűd és az ismeretek komplex elsajátítása kerül.

„A terepen az erdő a tankönyv. Aki türelmes és odafigyel, sok mindent „kiolvashat” belőle; a láb-, ürülék- és rágásnyomokból megtudhatjuk, hogy milyen állatok jártak a környéken, a növények illata pedig elárulja, szeretik-e őket a növényevő állatok. Megkóstoljuk a medvehagymát, az édes ibolyát, az akácfa virágát, a fanyar vadkörtét, és az illatos szamócát. Mezítláb gyalogolunk az avarban, földes úton, fűben, mohán, megsimogatjuk a különböző felületű kérgeket, hanyatt fekve a fák lombkoronáján át nézzük a felhőket.”

A Mecsekerdő Zrt. erdei iskoláiban az erdő- és élménypedagógia módszereivel dolgoznak, azaz a gyerekek a természetben tanulnak a természetről, hogy az új vagy már meglévő ismereteiket összekapcsolhassák tapasztalásaikkal. Az ismeretszerzés elsősorban kooperatív tanulási technikákra épül, módszerei között a terepi „szöszmötölés” és megfigyelés, a felfedező kísérlet, a játék, a vita, a beszélgetés, az egyéni-, páros- és csoportmunka is szerepel. Mindez megváltoztatja a gyerekek tanuláshoz fűződő kapcsolatát, hisz olyan megközelítést és hozzáállást tesz lehetővé, amelynek alapja a megértés, a szeretet és a felelősségérzet.

„Nagy öröm, amikor látjuk, hogy a gyerekek izgatottan figyelik az erdei pocsolyában a sárgahasú unkát, amely volt már inka is, tavasszal az erdő madárhangjait figyelve megtanulják mit jelent a revír, ami nem tévesztendő össze a riviérával, a talajt pedig nem a revízió, hanem az erózió pusztítja le, és az ájtatos manó még véletlenül sem ájpados manó.”

cs_adorjan_rita_erdei_iskola-010.jpg

„Mi lapul a tenyeremben?" – terepi felfedezés Adorján Ritával
„Mi lapul a tenyeremben?" – terepi felfedezés Adorján Ritával
Az erdőpedagógus személye és szerepe, lelkesedése rendkívül fontos. Ez a típusú nevelés magas szintű szakmai és pedagógiai tudást, rengeteg háttérmunkát, felkészültséget és különböző készségek meglétét igényli az oktatótól.

„Gyermekkoromban büntetés volt, ha a szobában kellett maradnom és nem mehettem ki a szabadba – a mostani gyerekek pedig inkább azt élik meg büntetésként, ha nem tölthetik szabadidejüket a szobába zárkózva a számítógép előtt. Az erdei iskola terepi programjain azonban rádöbbenek, mennyi élmény tárul itt eléjük.”

cs_scheitler_adrienn_crw_1420_.jpg

Scheitler Adrienn szemlélteti az erdő élőlényeinek kapcsolatrendszerét
Scheitler Adrienn szemlélteti az erdő élőlényeinek kapcsolatrendszerét
Bár az erdő valamikor természetes közegünk volt, a mai kor emberének szinte „át kell állni” a természet hullámhosszára. Különösen igaz ez a gyerekekre, akik az erdei iskolába, táborokba érkezve magukkal hozzák mindennapjaik számos terhét; a hangos beszédet, a figyelmetlenséget, az elfojtott mozgásigényből adódó nyugtalanságot, a reklámokon, harsogó zenén és monitorokon eltompult érzékszerveiket. Az áthangolás csak tudatos erdőpedagógiai érzékenyítő munka eredményeképpen valósulhat meg, és a személyes felfedezés, a felszabadult játék és az érzékszerveik tudatos használata hatékonyabban kelti fel a gyerekek kíváncsiságát. Ennek köszönhetően nem esik nehezükre gyorsan alkalmazkodni a helyi körülményekhez, és gond nélkül elfogadják, hogy nincs például térerő vagy internet. „Bár vannak bizonyos madárhang- felismerő programok, vagy GPS-es kincskeresések, amelyeknél a technika és a kütyük pozitívan szolgálnak bennünket, alapvetően nincs szükségünk ezekre a varázslathoz.”

agi-cmyk.jpg

Fridrich Ágnes erdei kincsek felismerésével vonja játékba a gyerekeket
Fridrich Ágnes erdei kincsek felismerésével vonja játékba a gyerekeket
A Mecsekerdő Zrt. mai napig fontos feladatának tekinti, hogy a felnövekvő generációk az erdei iskolában szerzett ismeretek alapján megtanuljanak harmóniában élni környezetükkel és mindennapi életvitelükben a fenntartható fejlődés megvalósítására törekedjenek. Felemelő visszajelzés, hogy az erdei iskolában táborozó gyerekek közül később többen az erdész szakmát választják hivatásul, holott előtte erre semmilyen családi ösztönzést nem kaptak. „Csemetéket nevelni mind erdészként, mind erdőpedagógusként a világ egyik legértelmesebb és leggyönyörűbb hivatása.”

A Mecsekerdő Zrt. erdészeti erdei iskoláit évente 6-7000 óvodás és iskolás gyermek látogatja az egész országból. Az intézmények a Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ), valamint az Országos Erdészeti Egyesület minősítésével is rendelkeznek, szavatolva az infrastruktúra és a nevelési-oktatási szolgáltatások magas színvonalát. A Mókus Suli ifjúsági szálláshelyként is működő Erdő Háza az Energy Globe Magyarország díj keretében a Jövő Generációja kategória idei nyerteseként a fenntarthatóság és az energiahatékonyság egyik legrangosabb elismerését is kiérdemelte.

 

 

 

 

Bővebb információk:

  • Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola és Erdő Háza
  • Pécs-Árpádtető és Hetvehely-Sásvölgy (Árpádtetői Erdészet)
  • Kikerics Erdészeti Erdei Iskola és Ifjúsági Szállás Almamellék- Sasrétpuszta (Szigetvári Erdészet)
  • www.mecsekerdo.hu/erdei-iskola
Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar-horvát együttműködés keretében fejlesztik a Zselici Csillagparkot

Fejlesztik a Zselici Csillagparkot és környezetét, valamint megújítják a horvátországi Suhopolje Jankovich-kastélyának parkját egy 2019 tavaszáig tartó, másfél millió euró költségvetésű horvát-magyar együttműködés keretében.

Megszámolták a zergéket a Tátrában

Tovább nőtt a Magas-Tátrában a zergeállomány az elmúlt másfél évben, a november első napjaiban végzett állományfelmérés szerint a hegység szimbólumának számító kérődzők száma 1263-ra emelkedett - derült ki a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) és az annak erdőit felügyelő állami ügynökség (SLTANAP) honlapjain közzétett adatokból.

Emberközpontú tudomány: terepen dolgozó erdészek

A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottsága Agrártudományok Szakbizottságának Erdészet és Vadgazdálkodási Munkabizottsága 2017. november 14-én a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozathoz kapcsolódóan „Erdészek a kutatásban” címmel rendezett konferenciát.

Karvezető motoron

A jó hangulat, a vidámság és az önfeledt szórakozás mindenkinek garantált, aki ellátogat Tatár Csaba bármelyik fúvószenekarának koncertjére. A klasszikusok mellett a Gangnam style, ByeAlextől a Kedvesem, a Copacabana, a King Kong vagy a Karib-tenger kalózainak zenéje sem okoz fejtörést a zenekarok tagjainak – műfajok sokszínűsége és humoros, néha meghökkentő látványelemek jellemzik a fellépéseket.

A magyar vadon páncélosa

A világon ma élő 313 teknősfaj közül a mocsári teknős elterjedési területe az egyik legnagyobb, példányai Európa nagy részén éppúgy megtalálhatók, mint Ázsia nyugati területein, sőt még Észak-Afrikában is előfordulnak. Már több millió éve népesíti be Földünket ez a jó alkalmazkodó képességgel megáldott hüllő, de a 21. század embere alkotta világban számuk csökken.

Gombák az erdő mélyéről

„Gombázni jó, sokkal jobb, mint üzletben vagy piacon megvásárolni a zöldséget. Semmihez sem fogható élmény ugyanis, amikor az ember az erdőben, természetes környezetben gombára, mi több, teljes gombacsaládra bukkan” – vallja Benkő Lajos, aki erdei gombatúrákat vezet.

Szent Márton napi lakoma után kiránduljon egy jót az EGERERDŐ-nél!

Napsütésre is számíthatunk a hétvégén, bár a novemberi időjárásban néhányan csak vágyakozva néznek ki a fűtött szobákból. Ezen a Szent Márton-napi libalakomákkal terhelt hétvégén bizonyára jól fog esni egy erdei séta!

Még Obornakon is túl

Zala megye eldugott szegletében, a festői szépségű erdőkkel borított obornaki völgyben működik a Zalaerdő Zrt. Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskolája. Tavaly tavasszal pedig nagyon igényesen felszerelt szálláshelyet is építettek a több napra érkező iskolásoknak, természetjáróknak, családoknak.

300 éves szelídgesztenye az Év Fája

Zengővárkony ,,hős" szelídgesztenyéje lett idén az Év fája. A zsűri a fonyódi fehér nyárfáknak ítélte oda a Hős fa címet, az Országos Erdészeti Egyesület pedig a gyulaji odvas hársfának adta különdíját.

Átalakulóban a magyar erdők: eltűnnek a fenyők és a bükkök

A Dendroctonus ponderosae egy észak-amerikai szúfaj, egy példánya nagyjából akkora, mint egy rizsszem. Alapesetben hasznos szerepet tölt be a fenyőerdők ökoszisztémájában: a leggyengült, öreg fákat támadja meg, így gyorsabban tudnak fejlődni a fiatalabbak. Az elmúlt évtizedek forróbb és szárazabb nyarai miatt azonban tömegesen elszaporodott, és támadta meg a melegedés miatt kiszáradt fenyőerdőket.