Back to top

Az erdő a tankönyv

Az erdészeti erdei iskolák oktató-nevelő munkája nemcsak a felnövekvő nemzedéket, hanem pedagógusaikat, szüleiket is formálja. A több mint 20 éves kitartó erdőpedagógusi munka eredményeként már a közoktatási kerettantervbe is bekerült néhány erdő- és vadgazdálkodási témakör, a leghitelesebb ismeretek elsajátítására azonban az erdészeti erdei iskolák adnak lehetőséget.

Nemes küldetésükről ezúttal a Mecsekerdő Zrt. lelkes szakemberei vallanak, írásunkban Adorján Rita, Pappné Németh Tünde, Fridrich Ágnes és Scheitler Adrienn gondolatait idézzük.

Az 1990-es évek végén az akkori Mecseki Erdészeti Zrt.-nél kiemelten fontosnak tartották a környezeti nevelést és a gyakorlati természetvédelmet, hogy a fiatalok ráébredjenek: életminőségünk múlik erdeink megőrzésén. Az erdőgazdaság Árpádtetői Erdészeténél 1995-ben, az országban elsők között hozták létre a Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskolát, majd 1996-ban a Szigetvári Erdészethez tartozó Sasréten a Kikerics Erdészeti Erdei Iskolát. A két oktatóközpont működtetése lehetővé teszi, hogy az odalátogató gyerekek és felnőttek megismerhessék a mecseki és zselici erdők növény- és állatvilágát, a fenntartható erdő- és vadgazdálkodást a hozzájuk kapcsolódó munkákkal, miközben rengeteg természetközeli élménnyel gazdagodnak.

Bükk- és gyertyánlevelek összehasonlítása Pappné Németh Tündével
Bükk- és gyertyánlevelek összehasonlítása Pappné Németh Tündével
Minden gyerekben él a kutató, felfedező szellem, különösen amikor izgalmas, új környezetbe kerül. „A gyerekek ösztönösen érzik, hogy mi fontos a számukra. Az erdei iskola felszabadító légköre, a tágas tér, a természet világának sok rejtelme, az erdő nyugalma, a barátok közelsége segít testi-lelki egészségük megóvásában, a megszokott közegből való kiszakadás kedvezően hat rájuk.” Az erdei iskola nem csupán módszer, hanem sajátos tanulásszervezési forma, ahol a hagyományos iskolai oktatáshoz hasonlóan a tanítás a tantervek céljaihoz és fejlesztési feladataihoz illeszkedik, de az iskolai tananyag helyébe az élményalapú megismerés, a cselekvő-felfedező attitűd és az ismeretek komplex elsajátítása kerül.

„A terepen az erdő a tankönyv. Aki türelmes és odafigyel, sok mindent „kiolvashat” belőle; a láb-, ürülék- és rágásnyomokból megtudhatjuk, hogy milyen állatok jártak a környéken, a növények illata pedig elárulja, szeretik-e őket a növényevő állatok. Megkóstoljuk a medvehagymát, az édes ibolyát, az akácfa virágát, a fanyar vadkörtét, és az illatos szamócát. Mezítláb gyalogolunk az avarban, földes úton, fűben, mohán, megsimogatjuk a különböző felületű kérgeket, hanyatt fekve a fák lombkoronáján át nézzük a felhőket.”

A Mecsekerdő Zrt. erdei iskoláiban az erdő- és élménypedagógia módszereivel dolgoznak, azaz a gyerekek a természetben tanulnak a természetről, hogy az új vagy már meglévő ismereteiket összekapcsolhassák tapasztalásaikkal. Az ismeretszerzés elsősorban kooperatív tanulási technikákra épül, módszerei között a terepi „szöszmötölés” és megfigyelés, a felfedező kísérlet, a játék, a vita, a beszélgetés, az egyéni-, páros- és csoportmunka is szerepel. Mindez megváltoztatja a gyerekek tanuláshoz fűződő kapcsolatát, hisz olyan megközelítést és hozzáállást tesz lehetővé, amelynek alapja a megértés, a szeretet és a felelősségérzet.

„Nagy öröm, amikor látjuk, hogy a gyerekek izgatottan figyelik az erdei pocsolyában a sárgahasú unkát, amely volt már inka is, tavasszal az erdő madárhangjait figyelve megtanulják mit jelent a revír, ami nem tévesztendő össze a riviérával, a talajt pedig nem a revízió, hanem az erózió pusztítja le, és az ájtatos manó még véletlenül sem ájpados manó.”

„Mi lapul a tenyeremben?" – terepi felfedezés Adorján Ritával
„Mi lapul a tenyeremben?" – terepi felfedezés Adorján Ritával
Az erdőpedagógus személye és szerepe, lelkesedése rendkívül fontos. Ez a típusú nevelés magas szintű szakmai és pedagógiai tudást, rengeteg háttérmunkát, felkészültséget és különböző készségek meglétét igényli az oktatótól.

„Gyermekkoromban büntetés volt, ha a szobában kellett maradnom és nem mehettem ki a szabadba – a mostani gyerekek pedig inkább azt élik meg büntetésként, ha nem tölthetik szabadidejüket a szobába zárkózva a számítógép előtt. Az erdei iskola terepi programjain azonban rádöbbenek, mennyi élmény tárul itt eléjük.”

Scheitler Adrienn szemlélteti az erdő élőlényeinek kapcsolatrendszerét
Scheitler Adrienn szemlélteti az erdő élőlényeinek kapcsolatrendszerét
Bár az erdő valamikor természetes közegünk volt, a mai kor emberének szinte „át kell állni” a természet hullámhosszára. Különösen igaz ez a gyerekekre, akik az erdei iskolába, táborokba érkezve magukkal hozzák mindennapjaik számos terhét; a hangos beszédet, a figyelmetlenséget, az elfojtott mozgásigényből adódó nyugtalanságot, a reklámokon, harsogó zenén és monitorokon eltompult érzékszerveiket. Az áthangolás csak tudatos erdőpedagógiai érzékenyítő munka eredményeképpen valósulhat meg, és a személyes felfedezés, a felszabadult játék és az érzékszerveik tudatos használata hatékonyabban kelti fel a gyerekek kíváncsiságát. Ennek köszönhetően nem esik nehezükre gyorsan alkalmazkodni a helyi körülményekhez, és gond nélkül elfogadják, hogy nincs például térerő vagy internet. „Bár vannak bizonyos madárhang- felismerő programok, vagy GPS-es kincskeresések, amelyeknél a technika és a kütyük pozitívan szolgálnak bennünket, alapvetően nincs szükségünk ezekre a varázslathoz.”

Fridrich Ágnes erdei kincsek felismerésével vonja játékba a gyerekeket
Fridrich Ágnes erdei kincsek felismerésével vonja játékba a gyerekeket
A Mecsekerdő Zrt. mai napig fontos feladatának tekinti, hogy a felnövekvő generációk az erdei iskolában szerzett ismeretek alapján megtanuljanak harmóniában élni környezetükkel és mindennapi életvitelükben a fenntartható fejlődés megvalósítására törekedjenek. Felemelő visszajelzés, hogy az erdei iskolában táborozó gyerekek közül később többen az erdész szakmát választják hivatásul, holott előtte erre semmilyen családi ösztönzést nem kaptak. „Csemetéket nevelni mind erdészként, mind erdőpedagógusként a világ egyik legértelmesebb és leggyönyörűbb hivatása.”

A Mecsekerdő Zrt. erdészeti erdei iskoláit évente 6-7000 óvodás és iskolás gyermek látogatja az egész országból. Az intézmények a Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ), valamint az Országos Erdészeti Egyesület minősítésével is rendelkeznek, szavatolva az infrastruktúra és a nevelési-oktatási szolgáltatások magas színvonalát. A Mókus Suli ifjúsági szálláshelyként is működő Erdő Háza az Energy Globe Magyarország díj keretében a Jövő Generációja kategória idei nyerteseként a fenntarthatóság és az energiahatékonyság egyik legrangosabb elismerését is kiérdemelte.

 

 

 

 

Bővebb információk:

  • Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola és Erdő Háza
  • Pécs-Árpádtető és Hetvehely-Sásvölgy (Árpádtetői Erdészet)
  • Kikerics Erdészeti Erdei Iskola és Ifjúsági Szállás Almamellék- Sasrétpuszta (Szigetvári Erdészet)
  • www.mecsekerdo.hu/erdei-iskola
Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rekordmennyiségű erdei gyümölcs a Pilisben

Rekordmennyiségű erdei gyümölcs termett az idei évben a Pilisi Parkerdő magasabban fekvő területein. A Pilisbe indulóknak érdemes figyelniük a gyümölcsök érésére, és a túrára kosarat, vagy dobozt vinni, amelybe napi két kilónyi bogyót szüretelhetnek.

Vaddisznóktól félnek Révfülöpön

A belterületen élő vaddisznóállományt úgy lehet felszámolni, ha a búvóhelyét, az élelmét, a víz forrását megszüntetik és az elbozótosodott, elhagyott telkeket felszámolják önkormányzati módszerekkel. A vadásztársaság pedig vadbefogókkal eltávolítja a vadat a belterületekről.

Rendkívül ritka orchidea fajt találtak a füredi ártéri sétaúton

Ritkán látott növény bukkant fel a Tiszavirág ártéri sétaúton. A ritkaságot a Balmazújvárosi Környezetvédelmi Egyesület aktivistája találta meg.

A Campus fesztiválon az erdei iskola

Akárcsak az elmúlt évben, idén is bemutatkozik a debreceni Campus Fesztiválon a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolája. A rendezvény minden napján (július 18-22) érdekes programokkal várják a résztvevőket a debreceni Nagyerdőben.

Mag Norbert: Mecseki csobogás

Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Mag Norbert fotográfust mutatjuk be, aki 15 évesen fogott először fényképezőgépet a kezébe. Rögtön tudta, hogy megtalálta a hivatását.

Változatos túraidő és zenés kisvasutazás

A nyári erdő sok kalandot ígér, szerencsére a meteorológusok szerint a hétvégén szép napos időben lehet részünk. Néhol a napsütést megzavarhatják a felhők, mint ahogy a héten több alkalommal is tapasztaltuk a Mátrában és a Bükkben, de egy pár perc intenzív eső után előbújik újra a nap.

Erdei gombát csak biztonságos helyről!

Javában tart a gombaszezon, azonban a pécsi vásárcsarnokban egyelőre nem állnak hosszú sorokban az alkalmi gombaszedő-erdőjárók, hogy bevizsgáltassák a begyűjtött termést.

Milyen hatással van a klímaváltozás az erdőgazdálkodásra?

"Durván beavatkoztunk a természet rendjébe, s a természet erre nagyon nem tetsző válaszokat ad." - Tóth Károly, az egyik Fejér megyei erdőgazdaság helyettes vezetője nyilatkozott a Dunaújvárosi Hírportálnak.

Természetjáró szálláshelyek

Négykötetes zsebkalauz készült az év elején, hogy segítse a hazai túrázás kedvelőit nem prémium kategóriás szálláshelyet találni. A kis füzetek az állami erdőgazdaságok, a nemzeti parkok és a Magyar Természetjáró Szövetség bakancsos szálláshelyeit tartalmazza.

Kincskereső Forrástúra Noszvaj erdeinek mélyén

Noszvaj természeti, történelmi értékeiről egyaránt tanul, aki bejárja a Forrástúrát. Járd be a bükkös erdőt, s megismersz sok regét – csábít a verses útikalauz legelső strófája.