Back to top

Más, mint gondolnánk

Az egyetem előtti katonaidőmben egyszer egy barátom azt állította az Alföldről, hogy nincs ott más, mint kukorica- és búzaföld, meg bakterház. Ma is sokan így vélik, legfeljebb az út menti szalagkorlátok tolakodtak be a felsorolásba. Pedig hazánk legnagyobb tája sok, rendkívül változatos kis tájra tagolódik, amit tovább színesít a hozzájuk kötődő néprajzi, kulturális és történelmi érték.

Kétségtelenül a többé- kevésbé sík arculat a leginkább szembeötlő, de ha időt adunk a megismerésnek, ha segítséget kérünk egy szakavatott helybélitől, feltárulnak a különbözőségek, a gyönyörűségek.

Ki gondolná, hogy az erdőben legszegényebb megyénkben, Békésben több évszázados hagyományai vannak a tölgyekre alapuló gazdálkodásnak. A garamszentbenedeki apátság alapítólevelében (I. Géza király, 1075) szerepel írott formában először egy békési kis település, Duboz neve, ma Doboznak hívják. A Fekete-Körös mentén elterülő tölgyerdőkben sertéstartással foglalkozott a falu. Később is sokszor említik az oklevelek az erdőkhöz kötődő tevékenységeket, a méhészetet, a faszénégetést, a bárdolható faanyagot.

A mai értelemben vett erdőgazdálkodás az ország más vidékeivel azonos módon a 18. században kezdődött a Harruckern, majd a Wenckheim és Almássy uradalmakban. Az erdőbirtokosok egymás közt ajánlották és küldözgették a tapasztalatokat, tudást gyűjteni az erdész szakembereket. Sokaknak fennmaradt a neve: Milota, Hyross, Müller, Hansel Mayer, Mold, Menyhárt, Tanka, Kovács, Guti és Komlósi.

vizes-erdo3-rekorr.jpg

Vizes erdő a Körösök vidékén
Vizes erdő a Körösök vidékén
Kétélű folyószabályozás

A DALERD Dél-alföldi Erdészeti Zrt. Gyulai Erdészetének területe jórészt a Körös-Berettyó-vidéki erdészeti tájon található, kisebb részben pedig délnyugatra a Körös-Marosközére is benyúlik. Ennek megfelelően az erdők legnagyobb részét a hajdani magas árterek keményfás ligeterdei alkotják. A folyószabályozások után ezek az erdők – a vízrendezés vitathatatlanul kedvező hatásai mellett – a vesztesei lettek a természet átalakításának, hiszen az ármentesített oldalra kerültek. Ezen csak az 1990-es években megvalósított Körös-völgyi ökológiai vízpótlási rendszer változtatott. A rendszer a Fekete- Körös többletvizeiből és halastavi „hulladékvízből” gravitációs módon látja el az erdőkben újraélesztett mintegy 40-50 kilométer hosszú időszakos vízfolyást. A 25 éve működő rendszer eredményei mára szemmel láthatók még a laikusok számára is. A két legfeltűnőbb hatása az erdők fokozott differenciálódása és a fajgazdagság számottevő növekedése.

hajdu-imre-nyugdijas-erdesz-gyerekekkel.jpg

Hajdu Imre szívesen mesél a '60-as évek erdősítéséről
Hajdu Imre szívesen mesél a '60-as évek erdősítéséről
A Gyulai Erdészet erdei mindig meglepik a látogatókat, kirándulókat és a szakembereket egyaránt. Alföldi sztereotípiákra számítanak, és e helyett nagy kiterjedésű tölgyesekkel találkoznak. Az erdőket 65 százalékban kocsányos tölgy alkotja, és még 15 százalékot tesznek ki a tölgyekkel elegyet alkotó fafajok, mint a magyar kőris, a vénic- és a mezeiszil, valamint a mezei juhar. A maradék egyötöd részen osztoznak az őshonos csertölgy és fehérnyár, valamint az ültetvény erdőket alkotó akác és nemesnyár.

Az erdészet termőhelyeire a száraz erdőssztyepp klíma a jellemző, de a fatenyészet számára a folyók némi többletvizet biztosítanak. A talajtípusok közül az öntés erdőtalajok és a réti talajok uralják a vidéket. Ez utóbbiakat szokták perctalajoknak hívni, és belőlük alakul ki nagy esőzések után a messze földön híres „békési vendégmarasztaló sár” is.

gaest-gergely-a-gyulai-erdeszet-vezetoje2.jpg

Gaest Gergely: többféle kihívással kell megküzdenünk munkánk során
Gaest Gergely: többféle kihívással kell megküzdenünk munkánk során
Természetes megoldások

A Gyulai Erdészet vezetője, Gaest Gergely erdőmérnök néhány olyan alapvetően természetes dologra is felhívta a figyelmet, amiért a Körös völgyében gazdálkodónak bizony össze kell szednie a tudását, hogy a kedvezőtlen adottságok ellenére is sikeresen gazdálkodhasson. A szigetszerűen elhelyezkedő tölgyterület igen távol esik a feldolgozóipartól. Nagyon szerteágazó ismereten alapuló kereskedelmet kell folytatni, hogy ezt a hátrányt eltüntessék.

erdo-a-gat-mentett-oldalan.jpg

Erdő a gát mentett oldalán
Erdő a gát mentett oldalán
A tölgyesek felújításához elengedhetetlenül szükséges makktermés kiszámíthatatlan, néha szinte teljesen elmarad. Csemeteültetéssel ez a nehézség áthidalható, de a természetesebb megoldást, a makkvetést sokkal jobban szeretik, nemcsak az olcsósága miatt, hanem mert sokkal nagyobb egyedszámot eredményez. A természet sikeresebb válaszokat ad korunk kihívásaira, a klímaváltozásra, a szélsőséges időjárásra, az egyre több behurcolt kártevő támadására vagy a kialakuló kárláncolatokra.

A Körösök völgyében nem épültek erdei feltáró utak, hiszen sík vidék. A csapadék azonban napokon belül járhatatlanná teszi a földutakat. Ezt a helyzetet csak kiváló szervezéssel és fegyelmezettséggel lehet kezelni, ki kell várni, amíg átfagy vagy végre megszárad a talaj.

Erdei iskola Városerdőn

A DALERD Zrt. gyulai Tájékoztatási Központjában, az erdészeti erdei iskolában Hajdu Imre nyugdíjas erdésztechnikus mindig büszkén meséli a látogatóknak, hogy irányításával a ’60-as években hogyan és hányan ültették a régi-új erdőket a városerdei kerületben. Az ember először a magaslatokra települt erdőkben vert tanyát, majd a mocsárszélig terjedő irtásokban gazdálkodott. A tagosítások során elvett földeket az erdőgazdaság kapta kezelésbe azzal, hogy erdőket telepítsen bele. Így ma már újra erdők élnek az évszázados irtásokon. Ez a rosszemlékű tagosítás enyhet adó előnye.

tolgy-gyertyannal1.jpg

Tölgy gyertyánnal
Tölgy gyertyánnal
Már a 19. század végén is felmerült az igény, hogy a polgárosodó lakosság kijuthasson a zöldbe egy-egy majálisra, kirándulásra. Gyula környékének ebben az időben legkiemelkedőbb gazdálkodója és mecénása, gr. Wenckheim Krisztina javaslatára készült megálló a Nagyvárad-Fiume vasútvonalon Gyula-Városerdőn, hogy a kirándulók és persze a tanyán élők könnyebben elérhessék ezt a vidéket. A területet jelenleg is parkerdőként tartja fönn az erdőgazdaság, és az 1937-ben a megye által idetelepített cserkésztábor helyén hozta létre az erdészeti erdei iskolát. Itt vezet keresztül a Mályvád-55 teljesítménytúra, melyet augusztus 26-án immár 27. alkalommal szervez a Körös Völgye Turista Egyesület.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Továbbra is előnyben a természetes erdők

Már ipari faültetvények telepítésére is igényelhető támogatás a Vidékfejlesztési Programból. Továbbra is előnyt élvez azonban a természetes erdők telepítése. Az 50,32 milliárd forintos keretösszegből az ipari célú fás szárú ültetvények támogatására elkülönített 5 milliárd forint elsősorban arra szolgál, hogy az ipari fa iránt megnőtt keresletet azokból elégítsük ki - mondta Mezei Dávid az OMÉK-on.

Kosborok az erdőkben

Az orchideák a legtöbb ember képzeletében egzotikus tájak különleges virágai, melyek valójában szinte az egész földkerekségen, így hazánkban is megtalálhatók. A magyar nevükön kosborféléknek nevezett családnak világszerte mintegy 25 ezer faja ismert, Magyarországon eddig több mint 70 fajuk került elő.

Helvécián a hazai akáctermesztés története

„Az akáctermesztés jövője – Tapasztalatok a hazai akác fajtavizsgálatokban” címmel tartott erdészeti fajtabemutatót a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A szakmai napot a „125 éves a növényfajtakísérlet” című jubileumi programsorozat részeként rendezte meg a hivatal. Az összejövetel középpontjában a Helvéciai Fajtakísérleti Állomáson mintegy 20 éve elkezdett akác fajtavizsgálatok eredményei álltak.

Vízinövények károsítói

Akinek kerti tava vagy dézsatava van, a nyár folyamán gyakran találkozik kár- és kórképekkel a vízinövényeken, elsősorban a legmutatósabb fajon, a tündérrózsán. A soktápnövényű károsítók mellett néhány fajspecifikus kártevőre is számítani lehet. Némelyiknek egészen különleges szokásai vannak.

Exporttámogatási pályázatot indítottak a víziparnak

A kormány a magyar vízipar külpiaci tevékenységét előmozdító pályázati program indításáról döntött - közölte a lebonyolítást koordináló Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM). A program jelenlegi felhívásában 90 millió forint áll rendelkezésre.

Népszerű volt a Zakatoló sátor az Erdővarázs rendezvényén

A tavalyi év sikere után az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében idén is beköltözött az erdő a fővárosba, a budapesti Szabadság térre az elmúlt hétvégén.

Vége a tűzgyújtási tilalomnak

A földművelésügyi miniszter az ország területén lévő erdőkben és a fásításokban, valamint az erdők és fásítások határától számított kétszáz méteres körzetben lévő külterületi ingatlanokra, a 2017. június 20-tól, az EVgF/513/2017. számú határozattal elrendelt általános tűzgyújtási tilalmat azonnali hatállyal feloldja.

Az erdő a tankönyv

Az erdészeti erdei iskolák oktató-nevelő munkája nemcsak a felnövekvő nemzedéket, hanem pedagógusaikat, szüleiket is formálja. A több mint 20 éves kitartó erdőpedagógusi munka eredményeként már a közoktatási kerettantervbe is bekerült néhány erdő- és vadgazdálkodási témakör, a leghitelesebb ismeretek elsajátítására azonban az erdészeti erdei iskolák adnak lehetőséget.

Könnyítés a vízgazdálkodási pályázatnál

Módosult a „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” című felhívás és annak dokumentációja. A változás a fejlesztéssel érintett ingatlanra vonatkozó feltételeket és a támogatási kérelemhez csatolandó mellékletek listáját, és a fiatal mezőgazdasági termelő fogalmát érinti. Már nem kell minden tulajdonos írásos nyilatkozata, ha osztatlan közös tulajdont érint a fejlesztés.

Erdei arcok, erdei történetek

Egerben minden az erdőkről szólt szeptember 5-én, kedden. Egyrészt erdészeti nyílt napon vehettek részt az érdeklődők az Érsekkertben, másrészről az Érseki Palotában nagyszámú közönség előtt mutatták be ünnepélyes keretek között Wágner Tibor „Fejezetek az Egri Erdőgazdaság történetéből” című könyvét.