Back to top

Más, mint gondolnánk

Az egyetem előtti katonaidőmben egyszer egy barátom azt állította az Alföldről, hogy nincs ott más, mint kukorica- és búzaföld, meg bakterház. Ma is sokan így vélik, legfeljebb az út menti szalagkorlátok tolakodtak be a felsorolásba. Pedig hazánk legnagyobb tája sok, rendkívül változatos kis tájra tagolódik, amit tovább színesít a hozzájuk kötődő néprajzi, kulturális és történelmi érték.

Kétségtelenül a többé- kevésbé sík arculat a leginkább szembeötlő, de ha időt adunk a megismerésnek, ha segítséget kérünk egy szakavatott helybélitől, feltárulnak a különbözőségek, a gyönyörűségek.

Ki gondolná, hogy az erdőben legszegényebb megyénkben, Békésben több évszázados hagyományai vannak a tölgyekre alapuló gazdálkodásnak. A garamszentbenedeki apátság alapítólevelében (I. Géza király, 1075) szerepel írott formában először egy békési kis település, Duboz neve, ma Doboznak hívják. A Fekete-Körös mentén elterülő tölgyerdőkben sertéstartással foglalkozott a falu. Később is sokszor említik az oklevelek az erdőkhöz kötődő tevékenységeket, a méhészetet, a faszénégetést, a bárdolható faanyagot.

A mai értelemben vett erdőgazdálkodás az ország más vidékeivel azonos módon a 18. században kezdődött a Harruckern, majd a Wenckheim és Almássy uradalmakban. Az erdőbirtokosok egymás közt ajánlották és küldözgették a tapasztalatokat, tudást gyűjteni az erdész szakembereket. Sokaknak fennmaradt a neve: Milota, Hyross, Müller, Hansel Mayer, Mold, Menyhárt, Tanka, Kovács, Guti és Komlósi.

vizes-erdo3-rekorr.jpg

Vizes erdő a Körösök vidékén
Vizes erdő a Körösök vidékén
Kétélű folyószabályozás

A DALERD Dél-alföldi Erdészeti Zrt. Gyulai Erdészetének területe jórészt a Körös-Berettyó-vidéki erdészeti tájon található, kisebb részben pedig délnyugatra a Körös-Marosközére is benyúlik. Ennek megfelelően az erdők legnagyobb részét a hajdani magas árterek keményfás ligeterdei alkotják. A folyószabályozások után ezek az erdők – a vízrendezés vitathatatlanul kedvező hatásai mellett – a vesztesei lettek a természet átalakításának, hiszen az ármentesített oldalra kerültek. Ezen csak az 1990-es években megvalósított Körös-völgyi ökológiai vízpótlási rendszer változtatott. A rendszer a Fekete- Körös többletvizeiből és halastavi „hulladékvízből” gravitációs módon látja el az erdőkben újraélesztett mintegy 40-50 kilométer hosszú időszakos vízfolyást. A 25 éve működő rendszer eredményei mára szemmel láthatók még a laikusok számára is. A két legfeltűnőbb hatása az erdők fokozott differenciálódása és a fajgazdagság számottevő növekedése.

hajdu-imre-nyugdijas-erdesz-gyerekekkel.jpg

Hajdu Imre szívesen mesél a '60-as évek erdősítéséről
Hajdu Imre szívesen mesél a '60-as évek erdősítéséről
A Gyulai Erdészet erdei mindig meglepik a látogatókat, kirándulókat és a szakembereket egyaránt. Alföldi sztereotípiákra számítanak, és e helyett nagy kiterjedésű tölgyesekkel találkoznak. Az erdőket 65 százalékban kocsányos tölgy alkotja, és még 15 százalékot tesznek ki a tölgyekkel elegyet alkotó fafajok, mint a magyar kőris, a vénic- és a mezeiszil, valamint a mezei juhar. A maradék egyötöd részen osztoznak az őshonos csertölgy és fehérnyár, valamint az ültetvény erdőket alkotó akác és nemesnyár.

Az erdészet termőhelyeire a száraz erdőssztyepp klíma a jellemző, de a fatenyészet számára a folyók némi többletvizet biztosítanak. A talajtípusok közül az öntés erdőtalajok és a réti talajok uralják a vidéket. Ez utóbbiakat szokták perctalajoknak hívni, és belőlük alakul ki nagy esőzések után a messze földön híres „békési vendégmarasztaló sár” is.

gaest-gergely-a-gyulai-erdeszet-vezetoje2.jpg

Gaest Gergely: többféle kihívással kell megküzdenünk munkánk során
Gaest Gergely: többféle kihívással kell megküzdenünk munkánk során
Természetes megoldások

A Gyulai Erdészet vezetője, Gaest Gergely erdőmérnök néhány olyan alapvetően természetes dologra is felhívta a figyelmet, amiért a Körös völgyében gazdálkodónak bizony össze kell szednie a tudását, hogy a kedvezőtlen adottságok ellenére is sikeresen gazdálkodhasson. A szigetszerűen elhelyezkedő tölgyterület igen távol esik a feldolgozóipartól. Nagyon szerteágazó ismereten alapuló kereskedelmet kell folytatni, hogy ezt a hátrányt eltüntessék.

erdo-a-gat-mentett-oldalan.jpg

Erdő a gát mentett oldalán
Erdő a gát mentett oldalán
A tölgyesek felújításához elengedhetetlenül szükséges makktermés kiszámíthatatlan, néha szinte teljesen elmarad. Csemeteültetéssel ez a nehézség áthidalható, de a természetesebb megoldást, a makkvetést sokkal jobban szeretik, nemcsak az olcsósága miatt, hanem mert sokkal nagyobb egyedszámot eredményez. A természet sikeresebb válaszokat ad korunk kihívásaira, a klímaváltozásra, a szélsőséges időjárásra, az egyre több behurcolt kártevő támadására vagy a kialakuló kárláncolatokra.

A Körösök völgyében nem épültek erdei feltáró utak, hiszen sík vidék. A csapadék azonban napokon belül járhatatlanná teszi a földutakat. Ezt a helyzetet csak kiváló szervezéssel és fegyelmezettséggel lehet kezelni, ki kell várni, amíg átfagy vagy végre megszárad a talaj.

Erdei iskola Városerdőn

A DALERD Zrt. gyulai Tájékoztatási Központjában, az erdészeti erdei iskolában Hajdu Imre nyugdíjas erdésztechnikus mindig büszkén meséli a látogatóknak, hogy irányításával a ’60-as években hogyan és hányan ültették a régi-új erdőket a városerdei kerületben. Az ember először a magaslatokra települt erdőkben vert tanyát, majd a mocsárszélig terjedő irtásokban gazdálkodott. A tagosítások során elvett földeket az erdőgazdaság kapta kezelésbe azzal, hogy erdőket telepítsen bele. Így ma már újra erdők élnek az évszázados irtásokon. Ez a rosszemlékű tagosítás enyhet adó előnye.

tolgy-gyertyannal1.jpg

Tölgy gyertyánnal
Tölgy gyertyánnal
Már a 19. század végén is felmerült az igény, hogy a polgárosodó lakosság kijuthasson a zöldbe egy-egy majálisra, kirándulásra. Gyula környékének ebben az időben legkiemelkedőbb gazdálkodója és mecénása, gr. Wenckheim Krisztina javaslatára készült megálló a Nagyvárad-Fiume vasútvonalon Gyula-Városerdőn, hogy a kirándulók és persze a tanyán élők könnyebben elérhessék ezt a vidéket. A területet jelenleg is parkerdőként tartja fönn az erdőgazdaság, és az 1937-ben a megye által idetelepített cserkésztábor helyén hozta létre az erdészeti erdei iskolát. Itt vezet keresztül a Mályvád-55 teljesítménytúra, melyet augusztus 26-án immár 27. alkalommal szervez a Körös Völgye Turista Egyesület.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fejlettebb vízgazdálkodással biztosított hozamok

A szokatlanul meleg januári időjárás aggodalommal tölti el a gazdákat, mert nagyobb a veszélye a kártevők elszaporodásának. A csapadék mennyisége ugyanakkor nem indokolja a belvíz kialakulását. Az öntözőrendszer fejlesztése viszont szükségszerű: a cél az, hogy a jelenlegi 80 ezer helyett félmillió hektáron öntözzenek, amivel a szélsőséges időjárás okozta károk is csökkenthetők.

25 ezer hektáros óriás erdőt telepítenének Nagy-Britanniában

A héten jelentette be a brit kormány, hogy nagyszabású erdősítési projektet indítanak: ha a teljes projekt megvalósul, akkor parttól partig, Liverpool és Hull városa közötti helyenként közel 200 kilométer széles sávban fognak ötvenmillió fát telepíteni, összesen 25 ezer hektárnyi területet lefedve.

Száznál is több vaddisznót költöztettek el a főváros közeléből

A főváros környéki erdőkben csütörtök reggel öt vaddisznót fogtak be a Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei, ezzel egy év alatt százra emelkedett a területről sikeresen eltávolított állatok száma - közölte a társaság.

Vigyáznak az év madarára Baranyában

Az év madarának választott vándorsólyom Baranyában jó ideje megtelepedett, fiókákat is rendszeresen nevelnek ezek a ritka ragadozók. A különös értéke miatt azonban hétpecsétes titokként őrzik a fészkelőhelyek adatait a természetvédők, alapos okuk van az óvatosságra.

Lobbiharcok nehezítik a székelyföldi ásványvíz-hasznosítást

Törvénymódosítási kényszer és tőkehiány között vergődik a székelyföldi ásványvizek hasznosításának ügye. A semmibe elfolyó vizekkel ugyanakkor a kitermelésből származó jövedelem is távozik a régióból.

Már hatályos az új erdőtörvény végrehajtási rendelete

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvénynek (a továbbiakban: Evt.) az erdőgazdálkodók helyzetének javítását célzó módosítása elengedhetetlenné tette a törvényben foglaltak alkalmazásához szükséges kiegészítő jogszabályok módosítását is.

Páratlan panoráma nyílik a Balaton-felvidékre a Batsányi-kilátóból

A Keszthelyi-hegység barlangjainak, növényritkaságainak felkutatása, a hegyek-völgyek bejárása nem fér bele egy-két napba. Valamelyik kilátóra azonban néhány óra alatt is felkapaszkodhatunk, ha varázslatos tájat szeretnénk látni. Mindközül talán a Batsányi-kilátóból nyílik a legszebb panoráma.

Enyhe idő, saras utak

Elkezdődött az új év, melyben sok izgalmas feladat elé nézhetünk. Már az első héten a természet nagy kihívást adott nekünk, hiszen a téli fagy helyett a +10 fokos meleg idő köszöntött be.

Dámvadban verhetetlenek vagyunk

Az őzekkel, vaddisznókkal akár a kirándulók is találkozhatnak, s növekszik a gímszarvasok létszáma is, a megye északkeleti részében élő dámszarvas-populáció pedig a legjobb minőségű a világon – mondta el dr. Szendrei László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének adjunktusa.

Tolnai zöldutakon

A Tolnai-Hegyhát álomba varázsol és erdőbe küld, ha pedig hozzávesszük a Völgység csodás tájait is, akkor biztosan visszavágyik, aki egyszer is idelátogat. A nagyobb léptékű túraútvonal kialakítása a Zöldút gondolat jegyében történt, ami a közös értékek feltárása mellett, a ma élőkre maradt természeti és emberi örökségek megőrzésére és a tudás átadásának közösségformáló erejére törekszik.