Back to top

Más, mint gondolnánk

Az egyetem előtti katonaidőmben egyszer egy barátom azt állította az Alföldről, hogy nincs ott más, mint kukorica- és búzaföld, meg bakterház. Ma is sokan így vélik, legfeljebb az út menti szalagkorlátok tolakodtak be a felsorolásba. Pedig hazánk legnagyobb tája sok, rendkívül változatos kis tájra tagolódik, amit tovább színesít a hozzájuk kötődő néprajzi, kulturális és történelmi érték.

Kétségtelenül a többé- kevésbé sík arculat a leginkább szembeötlő, de ha időt adunk a megismerésnek, ha segítséget kérünk egy szakavatott helybélitől, feltárulnak a különbözőségek, a gyönyörűségek.

Ki gondolná, hogy az erdőben legszegényebb megyénkben, Békésben több évszázados hagyományai vannak a tölgyekre alapuló gazdálkodásnak. A garamszentbenedeki apátság alapítólevelében (I. Géza király, 1075) szerepel írott formában először egy békési kis település, Duboz neve, ma Doboznak hívják. A Fekete-Körös mentén elterülő tölgyerdőkben sertéstartással foglalkozott a falu. Később is sokszor említik az oklevelek az erdőkhöz kötődő tevékenységeket, a méhészetet, a faszénégetést, a bárdolható faanyagot.

A mai értelemben vett erdőgazdálkodás az ország más vidékeivel azonos módon a 18. században kezdődött a Harruckern, majd a Wenckheim és Almássy uradalmakban. Az erdőbirtokosok egymás közt ajánlották és küldözgették a tapasztalatokat, tudást gyűjteni az erdész szakembereket. Sokaknak fennmaradt a neve: Milota, Hyross, Müller, Hansel Mayer, Mold, Menyhárt, Tanka, Kovács, Guti és Komlósi.

vizes-erdo3-rekorr.jpg

Vizes erdő a Körösök vidékén
Vizes erdő a Körösök vidékén
Kétélű folyószabályozás

A DALERD Dél-alföldi Erdészeti Zrt. Gyulai Erdészetének területe jórészt a Körös-Berettyó-vidéki erdészeti tájon található, kisebb részben pedig délnyugatra a Körös-Marosközére is benyúlik. Ennek megfelelően az erdők legnagyobb részét a hajdani magas árterek keményfás ligeterdei alkotják. A folyószabályozások után ezek az erdők – a vízrendezés vitathatatlanul kedvező hatásai mellett – a vesztesei lettek a természet átalakításának, hiszen az ármentesített oldalra kerültek. Ezen csak az 1990-es években megvalósított Körös-völgyi ökológiai vízpótlási rendszer változtatott. A rendszer a Fekete- Körös többletvizeiből és halastavi „hulladékvízből” gravitációs módon látja el az erdőkben újraélesztett mintegy 40-50 kilométer hosszú időszakos vízfolyást. A 25 éve működő rendszer eredményei mára szemmel láthatók még a laikusok számára is. A két legfeltűnőbb hatása az erdők fokozott differenciálódása és a fajgazdagság számottevő növekedése.

hajdu-imre-nyugdijas-erdesz-gyerekekkel.jpg

Hajdu Imre szívesen mesél a '60-as évek erdősítéséről
Hajdu Imre szívesen mesél a '60-as évek erdősítéséről
A Gyulai Erdészet erdei mindig meglepik a látogatókat, kirándulókat és a szakembereket egyaránt. Alföldi sztereotípiákra számítanak, és e helyett nagy kiterjedésű tölgyesekkel találkoznak. Az erdőket 65 százalékban kocsányos tölgy alkotja, és még 15 százalékot tesznek ki a tölgyekkel elegyet alkotó fafajok, mint a magyar kőris, a vénic- és a mezeiszil, valamint a mezei juhar. A maradék egyötöd részen osztoznak az őshonos csertölgy és fehérnyár, valamint az ültetvény erdőket alkotó akác és nemesnyár.

Az erdészet termőhelyeire a száraz erdőssztyepp klíma a jellemző, de a fatenyészet számára a folyók némi többletvizet biztosítanak. A talajtípusok közül az öntés erdőtalajok és a réti talajok uralják a vidéket. Ez utóbbiakat szokták perctalajoknak hívni, és belőlük alakul ki nagy esőzések után a messze földön híres „békési vendégmarasztaló sár” is.

gaest-gergely-a-gyulai-erdeszet-vezetoje2.jpg

Gaest Gergely: többféle kihívással kell megküzdenünk munkánk során
Gaest Gergely: többféle kihívással kell megküzdenünk munkánk során
Természetes megoldások

A Gyulai Erdészet vezetője, Gaest Gergely erdőmérnök néhány olyan alapvetően természetes dologra is felhívta a figyelmet, amiért a Körös völgyében gazdálkodónak bizony össze kell szednie a tudását, hogy a kedvezőtlen adottságok ellenére is sikeresen gazdálkodhasson. A szigetszerűen elhelyezkedő tölgyterület igen távol esik a feldolgozóipartól. Nagyon szerteágazó ismereten alapuló kereskedelmet kell folytatni, hogy ezt a hátrányt eltüntessék.

erdo-a-gat-mentett-oldalan.jpg

Erdő a gát mentett oldalán
Erdő a gát mentett oldalán
A tölgyesek felújításához elengedhetetlenül szükséges makktermés kiszámíthatatlan, néha szinte teljesen elmarad. Csemeteültetéssel ez a nehézség áthidalható, de a természetesebb megoldást, a makkvetést sokkal jobban szeretik, nemcsak az olcsósága miatt, hanem mert sokkal nagyobb egyedszámot eredményez. A természet sikeresebb válaszokat ad korunk kihívásaira, a klímaváltozásra, a szélsőséges időjárásra, az egyre több behurcolt kártevő támadására vagy a kialakuló kárláncolatokra.

A Körösök völgyében nem épültek erdei feltáró utak, hiszen sík vidék. A csapadék azonban napokon belül járhatatlanná teszi a földutakat. Ezt a helyzetet csak kiváló szervezéssel és fegyelmezettséggel lehet kezelni, ki kell várni, amíg átfagy vagy végre megszárad a talaj.

Erdei iskola Városerdőn

A DALERD Zrt. gyulai Tájékoztatási Központjában, az erdészeti erdei iskolában Hajdu Imre nyugdíjas erdésztechnikus mindig büszkén meséli a látogatóknak, hogy irányításával a ’60-as években hogyan és hányan ültették a régi-új erdőket a városerdei kerületben. Az ember először a magaslatokra települt erdőkben vert tanyát, majd a mocsárszélig terjedő irtásokban gazdálkodott. A tagosítások során elvett földeket az erdőgazdaság kapta kezelésbe azzal, hogy erdőket telepítsen bele. Így ma már újra erdők élnek az évszázados irtásokon. Ez a rosszemlékű tagosítás enyhet adó előnye.

tolgy-gyertyannal1.jpg

Tölgy gyertyánnal
Tölgy gyertyánnal
Már a 19. század végén is felmerült az igény, hogy a polgárosodó lakosság kijuthasson a zöldbe egy-egy majálisra, kirándulásra. Gyula környékének ebben az időben legkiemelkedőbb gazdálkodója és mecénása, gr. Wenckheim Krisztina javaslatára készült megálló a Nagyvárad-Fiume vasútvonalon Gyula-Városerdőn, hogy a kirándulók és persze a tanyán élők könnyebben elérhessék ezt a vidéket. A területet jelenleg is parkerdőként tartja fönn az erdőgazdaság, és az 1937-ben a megye által idetelepített cserkésztábor helyén hozta létre az erdészeti erdei iskolát. Itt vezet keresztül a Mályvád-55 teljesítménytúra, melyet augusztus 26-án immár 27. alkalommal szervez a Körös Völgye Turista Egyesület.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tárgyalunk a Szigetköz vízellátásáról, rehabilitációjáról

Az elsődleges szempont a Szigetköz–Csallóköz vízügyi állapotának rendezése a bős–nagymarosi ügyben. A kompenzációt érintő kérdések még jó ideig nem kerülhetnek napirendre a szlovák–magyar tárgyalásokon, de szomszédunk követeléseire lehet majd számítani - derül ki Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára adott egy képviselői kérdésre adott írásos válaszából.

"Nincs rossz idő, csak nem megfelelő felszerelés!"

Vízlepergető, meleg ruha, bakancs a hétvégi túrázók kötelező kelléke. A szomorkás időben ne hagyjuk, hogy hangulatunk is borús legyen, öltözzünk fel rétegesen, és irány az erdő!

Magyar-horvát együttműködés keretében fejlesztik a Zselici Csillagparkot

Fejlesztik a Zselici Csillagparkot és környezetét, valamint megújítják a horvátországi Suhopolje Jankovich-kastélyának parkját egy 2019 tavaszáig tartó, másfél millió euró költségvetésű horvát-magyar együttműködés keretében.

Megszámolták a zergéket a Tátrában

Tovább nőtt a Magas-Tátrában a zergeállomány az elmúlt másfél évben, a november első napjaiban végzett állományfelmérés szerint a hegység szimbólumának számító kérődzők száma 1263-ra emelkedett - derült ki a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) és az annak erdőit felügyelő állami ügynökség (SLTANAP) honlapjain közzétett adatokból.

Karvezető motoron

A jó hangulat, a vidámság és az önfeledt szórakozás mindenkinek garantált, aki ellátogat Tatár Csaba bármelyik fúvószenekarának koncertjére. A klasszikusok mellett a Gangnam style, ByeAlextől a Kedvesem, a Copacabana, a King Kong vagy a Karib-tenger kalózainak zenéje sem okoz fejtörést a zenekarok tagjainak – műfajok sokszínűsége és humoros, néha meghökkentő látványelemek jellemzik a fellépéseket.

A magyar vadon páncélosa

A világon ma élő 313 teknősfaj közül a mocsári teknős elterjedési területe az egyik legnagyobb, példányai Európa nagy részén éppúgy megtalálhatók, mint Ázsia nyugati területein, sőt még Észak-Afrikában is előfordulnak. Már több millió éve népesíti be Földünket ez a jó alkalmazkodó képességgel megáldott hüllő, de a 21. század embere alkotta világban számuk csökken.

Gombák az erdő mélyéről

„Gombázni jó, sokkal jobb, mint üzletben vagy piacon megvásárolni a zöldséget. Semmihez sem fogható élmény ugyanis, amikor az ember az erdőben, természetes környezetben gombára, mi több, teljes gombacsaládra bukkan” – vallja Benkő Lajos, aki erdei gombatúrákat vezet.

Szent Márton napi lakoma után kiránduljon egy jót az EGERERDŐ-nél!

Napsütésre is számíthatunk a hétvégén, bár a novemberi időjárásban néhányan csak vágyakozva néznek ki a fűtött szobákból. Ezen a Szent Márton-napi libalakomákkal terhelt hétvégén bizonyára jól fog esni egy erdei séta!

Természet ihlette vízgyűjtő

A jövőben nagy gondot jelenthet a városi népesség rohamos növekedése, ellátásukhoz fenntartható helyi, akár városi élelmiszer-előállítási rendszerre van szükség. A termesztéshez szükséges fontos természeti erőforrás a víz, gyűjtéséhez és továbbításához innovatív, új rendszerrel állt elő egy New York-i csapat.

Még Obornakon is túl

Zala megye eldugott szegletében, a festői szépségű erdőkkel borított obornaki völgyben működik a Zalaerdő Zrt. Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskolája. Tavaly tavasszal pedig nagyon igényesen felszerelt szálláshelyet is építettek a több napra érkező iskolásoknak, természetjáróknak, családoknak.