Back to top

Más, mint gondolnánk

Az egyetem előtti katonaidőmben egyszer egy barátom azt állította az Alföldről, hogy nincs ott más, mint kukorica- és búzaföld, meg bakterház. Ma is sokan így vélik, legfeljebb az út menti szalagkorlátok tolakodtak be a felsorolásba. Pedig hazánk legnagyobb tája sok, rendkívül változatos kis tájra tagolódik, amit tovább színesít a hozzájuk kötődő néprajzi, kulturális és történelmi érték.

Kétségtelenül a többé- kevésbé sík arculat a leginkább szembeötlő, de ha időt adunk a megismerésnek, ha segítséget kérünk egy szakavatott helybélitől, feltárulnak a különbözőségek, a gyönyörűségek.

Ki gondolná, hogy az erdőben legszegényebb megyénkben, Békésben több évszázados hagyományai vannak a tölgyekre alapuló gazdálkodásnak. A garamszentbenedeki apátság alapítólevelében (I. Géza király, 1075) szerepel írott formában először egy békési kis település, Duboz neve, ma Doboznak hívják. A Fekete-Körös mentén elterülő tölgyerdőkben sertéstartással foglalkozott a falu. Később is sokszor említik az oklevelek az erdőkhöz kötődő tevékenységeket, a méhészetet, a faszénégetést, a bárdolható faanyagot.

A mai értelemben vett erdőgazdálkodás az ország más vidékeivel azonos módon a 18. században kezdődött a Harruckern, majd a Wenckheim és Almássy uradalmakban. Az erdőbirtokosok egymás közt ajánlották és küldözgették a tapasztalatokat, tudást gyűjteni az erdész szakembereket. Sokaknak fennmaradt a neve: Milota, Hyross, Müller, Hansel Mayer, Mold, Menyhárt, Tanka, Kovács, Guti és Komlósi.

Vizes erdő a Körösök vidékén
Vizes erdő a Körösök vidékén
Kétélű folyószabályozás

A DALERD Dél-alföldi Erdészeti Zrt. Gyulai Erdészetének területe jórészt a Körös-Berettyó-vidéki erdészeti tájon található, kisebb részben pedig délnyugatra a Körös-Marosközére is benyúlik. Ennek megfelelően az erdők legnagyobb részét a hajdani magas árterek keményfás ligeterdei alkotják. A folyószabályozások után ezek az erdők – a vízrendezés vitathatatlanul kedvező hatásai mellett – a vesztesei lettek a természet átalakításának, hiszen az ármentesített oldalra kerültek. Ezen csak az 1990-es években megvalósított Körös-völgyi ökológiai vízpótlási rendszer változtatott. A rendszer a Fekete- Körös többletvizeiből és halastavi „hulladékvízből” gravitációs módon látja el az erdőkben újraélesztett mintegy 40-50 kilométer hosszú időszakos vízfolyást. A 25 éve működő rendszer eredményei mára szemmel láthatók még a laikusok számára is. A két legfeltűnőbb hatása az erdők fokozott differenciálódása és a fajgazdagság számottevő növekedése.

Hajdu Imre szívesen mesél a '60-as évek erdősítéséről
Hajdu Imre szívesen mesél a '60-as évek erdősítéséről
A Gyulai Erdészet erdei mindig meglepik a látogatókat, kirándulókat és a szakembereket egyaránt. Alföldi sztereotípiákra számítanak, és e helyett nagy kiterjedésű tölgyesekkel találkoznak. Az erdőket 65 százalékban kocsányos tölgy alkotja, és még 15 százalékot tesznek ki a tölgyekkel elegyet alkotó fafajok, mint a magyar kőris, a vénic- és a mezeiszil, valamint a mezei juhar. A maradék egyötöd részen osztoznak az őshonos csertölgy és fehérnyár, valamint az ültetvény erdőket alkotó akác és nemesnyár.

Az erdészet termőhelyeire a száraz erdőssztyepp klíma a jellemző, de a fatenyészet számára a folyók némi többletvizet biztosítanak. A talajtípusok közül az öntés erdőtalajok és a réti talajok uralják a vidéket. Ez utóbbiakat szokták perctalajoknak hívni, és belőlük alakul ki nagy esőzések után a messze földön híres „békési vendégmarasztaló sár” is.

Gaest Gergely: többféle kihívással kell megküzdenünk munkánk során
Gaest Gergely: többféle kihívással kell megküzdenünk munkánk során
Természetes megoldások

A Gyulai Erdészet vezetője, Gaest Gergely erdőmérnök néhány olyan alapvetően természetes dologra is felhívta a figyelmet, amiért a Körös völgyében gazdálkodónak bizony össze kell szednie a tudását, hogy a kedvezőtlen adottságok ellenére is sikeresen gazdálkodhasson. A szigetszerűen elhelyezkedő tölgyterület igen távol esik a feldolgozóipartól. Nagyon szerteágazó ismereten alapuló kereskedelmet kell folytatni, hogy ezt a hátrányt eltüntessék.

Erdő a gát mentett oldalán
Erdő a gát mentett oldalán
A tölgyesek felújításához elengedhetetlenül szükséges makktermés kiszámíthatatlan, néha szinte teljesen elmarad. Csemeteültetéssel ez a nehézség áthidalható, de a természetesebb megoldást, a makkvetést sokkal jobban szeretik, nemcsak az olcsósága miatt, hanem mert sokkal nagyobb egyedszámot eredményez. A természet sikeresebb válaszokat ad korunk kihívásaira, a klímaváltozásra, a szélsőséges időjárásra, az egyre több behurcolt kártevő támadására vagy a kialakuló kárláncolatokra.

A Körösök völgyében nem épültek erdei feltáró utak, hiszen sík vidék. A csapadék azonban napokon belül járhatatlanná teszi a földutakat. Ezt a helyzetet csak kiváló szervezéssel és fegyelmezettséggel lehet kezelni, ki kell várni, amíg átfagy vagy végre megszárad a talaj.

Erdei iskola Városerdőn

A DALERD Zrt. gyulai Tájékoztatási Központjában, az erdészeti erdei iskolában Hajdu Imre nyugdíjas erdésztechnikus mindig büszkén meséli a látogatóknak, hogy irányításával a ’60-as években hogyan és hányan ültették a régi-új erdőket a városerdei kerületben. Az ember először a magaslatokra települt erdőkben vert tanyát, majd a mocsárszélig terjedő irtásokban gazdálkodott. A tagosítások során elvett földeket az erdőgazdaság kapta kezelésbe azzal, hogy erdőket telepítsen bele. Így ma már újra erdők élnek az évszázados irtásokon. Ez a rosszemlékű tagosítás enyhet adó előnye.

Tölgy gyertyánnal
Tölgy gyertyánnal
Már a 19. század végén is felmerült az igény, hogy a polgárosodó lakosság kijuthasson a zöldbe egy-egy majálisra, kirándulásra. Gyula környékének ebben az időben legkiemelkedőbb gazdálkodója és mecénása, gr. Wenckheim Krisztina javaslatára készült megálló a Nagyvárad-Fiume vasútvonalon Gyula-Városerdőn, hogy a kirándulók és persze a tanyán élők könnyebben elérhessék ezt a vidéket. A területet jelenleg is parkerdőként tartja fönn az erdőgazdaság, és az 1937-ben a megye által idetelepített cserkésztábor helyén hozta létre az erdészeti erdei iskolát. Itt vezet keresztül a Mályvád-55 teljesítménytúra, melyet augusztus 26-án immár 27. alkalommal szervez a Körös Völgye Turista Egyesület.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rekordmennyiségű erdei gyümölcs a Pilisben

Rekordmennyiségű erdei gyümölcs termett az idei évben a Pilisi Parkerdő magasabban fekvő területein. A Pilisbe indulóknak érdemes figyelniük a gyümölcsök érésére, és a túrára kosarat, vagy dobozt vinni, amelybe napi két kilónyi bogyót szüretelhetnek.

Nagykanizsai kilátó

Ez év március 21-én sokak kívánsága vált valóra, újra látogatható a nagykanizsai kilátó. Az ország legmagasabb kilátójáról csodálatos panoráma nyílik a városra, a közeli lankás dombokra, a távolban pedig kirajzolódnak a horvát hegyvonulatok.

Rendkívül ritka orchidea fajt találtak a füredi ártéri sétaúton

Ritkán látott növény bukkant fel a Tiszavirág ártéri sétaúton. A ritkaságot a Balmazújvárosi Környezetvédelmi Egyesület aktivistája találta meg.

Egy párjához hűséges gyönyörű víziszárnyas

A mandarinréce gácsérja kétségkívül a világ egyik leggyönyörűbb szárnyasának számít. Nem véletlen tehát, hogy már hosszú évszázadok óta tartják őshazájában is, Ázsiában mint díszréce. Európába az 1840-es években importálták először.

Készül a terv a balatoni nádasok védelmére

Valamelyest csökkent a balatoni nádasok területe, és kis mértékben ugyan, de a minőség is romlott. A most készülő terv szabályozza majd, hogy mely területeken mikor lehet aratni, ez is a nád minőségének javulását szolgálja.

Mag Norbert: Mecseki csobogás

Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Mag Norbert fotográfust mutatjuk be, aki 15 évesen fogott először fényképezőgépet a kezébe. Rögtön tudta, hogy megtalálta a hivatását.

Változatos túraidő és zenés kisvasutazás

A nyári erdő sok kalandot ígér, szerencsére a meteorológusok szerint a hétvégén szép napos időben lehet részünk. Néhol a napsütést megzavarhatják a felhők, mint ahogy a héten több alkalommal is tapasztaltuk a Mátrában és a Bükkben, de egy pár perc intenzív eső után előbújik újra a nap.

Erdei gombát csak biztonságos helyről!

Javában tart a gombaszezon, azonban a pécsi vásárcsarnokban egyelőre nem állnak hosszú sorokban az alkalmi gombaszedő-erdőjárók, hogy bevizsgáltassák a begyűjtött termést.

Kétmilliárd forint árvízvédelemre és vízpótlásra

Állami tulajdonú létesítmények fejlesztésével és a mellékágak kotrásával, 1,9 milliárd forint európai uniós támogatásból javítják a Felső-Duna mellékágrendszerének árvízvédelmét és vízpótlását - hangzott el a projektet indító sajtótájékoztatón szerdán Dunasziget közelében.

Tizenhat halőr vigyáz a balatoni halakra

Orvhalászat miatt az első félévben hét személy ellen kezdeményezett eljárást a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. Legutóbb Badacsony térségében buktak le, s akadt olyan szabályszegő is, akit letöltendő börtönre ítéltek. Jelenleg 16 halőrt foglalkoztat a társaság, s teljes erőbedobással dolgoznak a nyáron.