Back to top

Kosborok az erdőkben

Az orchideák a legtöbb ember képzeletében egzotikus tájak különleges virágai, melyek valójában szinte az egész földkerekségen, így hazánkban is megtalálhatók. A magyar nevükön kosborféléknek nevezett családnak világszerte mintegy 25 ezer faja ismert, Magyarországon eddig több mint 70 fajuk került elő.

A trópusokon fák ágain és kérgén megtelepedő és talajlakó fajaik egyaránt vannak, a mérsékelt övben csak utóbbiak. A legtöbb faj élőhelyigénye igen jellegzetes. A különböző gyepeknek, lápoknak is megvannak a jellemző orchideái, de a hazai fajok több mint fele erdőkben fordul elő.

Piros madársisak virága
Piros madársisak virága
Fotó: Molnár V. Attila

Az erdei papucskosbor a legnagyobb virágú hazai orchideafaj
Az erdei papucskosbor a legnagyobb virágú hazai orchideafaj
Fotó: Molnár V. Attila
Az orchideák életének különlegességéhez tartozik, hogy minden fajnak szüksége van bizonyos gombákra, hogy mikroszkopikus méretű és tartalék-tápanyagokat alig tartalmazó magjaik fejlődésnek indulhassanak. Egyes orchideák egész életükben e gombákra utaltak, nélkülük életképtelenek. Ez különösen igaz például az erdőkben élő madársisakokra és nőszőfüvekre. E növények léte olyan gombáktól függ, amelyek erdőalkotó fák hasznos segítői. E gombák a fák gyökereinek külső részén alakítanak ki kölcsönösen előnyös kapcsolatot (ún. mikorrhiza): a gombák vizet és benne oldott ásványi anyagokat szállítanak a fáknak és cserébe azok által termelt szerves anyagokat kapnak. Az orchideák mikorrhizája más jellegű: a gombafonalak behatolnak a növény gyökérsejtjeibe, de eddig nem tudták igazolni, hogy kész tápanyagokat kapnának az orchideáktól.
A Tallós-nőszőfű gyakran patakok, folyók mellett fordul elő
A Tallós-nőszőfű gyakran patakok, folyók mellett fordul elő
Fotó: Molnár V. Attila

Izotópos vizsgálatokkal kimutatták, az orchideák összekapcsolódnak az erdőalkotó fákkal: az általuk létrehozott szerves anyagokból a mikorrhiza-gombák közvetítésével részesülnek. Ám ezzel még közel sincs vége az orchideák más élőlényekhez fűződő „bensőséges” kapcsolatainak. Hogy miként kapcsolódik egyetlen orchideafaj a neki otthont adó életközösség legkülönbözőbb elemeihez, azt a piros madársisak példáján mutatjuk be. A madársisak virágai a harangvirágfajokat (Campanula) utánozva vonzzák megporzóikat, bizonyos hengeresméheket, amelyek a harangvirágokon gyűjtögetnek, és eközben tévedésből látogatják a madársisak virágait. Ám hiába vesztegetik idejüket és energiájukat a virágok látogatására, nem találnak táplálékot, közben azonban megporozzák az orchidea virágait.

Bíboros kosbor
Bíboros kosbor
Fotó: Molnár V. Attila
A madársisak ráutaltsága megporzóira viszont további következményekkel jár. A faj érzékenyen reagál a megporzó méhek megritkulására vagy eltűnésére, amelynek hátterében több tényező (például vegyszerhasználat) mellett az erdőművelési gyakorlat is állhat. A Chelostoma-fajok ugyanis elhalt, korhadó fákban fészkelnek, és ha a holt fát eltávolítják az erdőből, akkor a méheket megfosztják lakóhelyüktől, a madársisakot pedig megporzóitól. Ráadásul a holt faanyag számos további élőlénycsoport – gombák, mohák, xilofág rovarok, odúlakó madarak stb. – számára is fontos. Ám a madársisak nemcsak e méhektől függ, hanem az azoknak táplálékot nyújtó, az orchideának pedig modellként szolgáló harangvirágoktól is. A megtévesztő orchideák szaporodási sikere ugyanis a megporzókat vonzó, „mágnesfajhoz” közeledve növekszik: azaz minél több harangvirág nyílik a madársisak közelében, annál több termést hoz.
A levéltelen bajuszvirág nyirkos, árnyas erdők rendkívül ritka faja
A levéltelen bajuszvirág nyirkos, árnyas erdők rendkívül ritka faja
Fotó: Molnár V. Attila

A leggyakoribb modell, a baracklevelű harangvirág élőhelyigénye azonban nem egyezik meg tökéletesen a madársisakéval: legjobban fényben gazdag gyepszintű erdőkben, szegélyeken, tisztásokon érzi magát. A piros madársisak szaporodásához és fennmaradásához tehát egyidejűleg több élőlény együttes előfordulására van szükség. Az orchidea közvetlenül függ mikorrhizagombáitól és a megporzó méhektől. A gombák közvetítésével az erdőalkotó fáktól kapja tápanyagainak jókora részét. Termést pedig csak akkor van esélye hozni, ha az erdőállomány vegyes korösszetételű és természetes szerkezetű, így otthont ad a fényigényesebb harangvirágfajoknak is, továbbá az élőhelyén a megporzó méhek megtelepedéséhez szükséges holt, korhadó fa is megtalálható. Mindezek fényében érthető, hogy a piros madársisakot Angliában a kipusztulás fenyegeti: egy ottani állományában tíz év alatt egyetlen termést találtak. Megmentése érdekében a virágok kézi megporzásával próbálkoznak.

A madárfészek békakonty viszonylag gyakori hazánkban
A madárfészek békakonty viszonylag gyakori hazánkban
Fotó: Molnár V. Attila

A ciklámenlila nőszőfű csak a Mecsekben és a Mátrában került elő
A ciklámenlila nőszőfű csak a Mecsekben és a Mátrában került elő
Fotó: Molnár V. Attila
Hazánk még számos tekintetben kedvezőbb helyzetben van, mint a nyugat-európai államok. Ez azonban elsősorban annak a tájhasználatban, a természeti erőforrások kiaknázásában, a művelés intenzitásában tapasztalható több évtizedes vagy évszázados „lemaradásnak” köszönhető, amelyet az egységes Európában éppen napjainkban igyekszünk felszámolni és ezáltal természetes– féltermészetes élőhelyeink nyugat-európai szemmel irigylésre méltó sokféleségét tönkretenni.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az illatos ibolya

Március elején-közepén egy-két hétre mennyei illattal telik meg a levegő: erdőszéleken, árokpartokon, előkertekben ezrével virítanak az ibolyák.

Téli csodavilág - havazás az erdeinkben

Az elmúlt napok időjárásának eredménye, hogy az országban sok helyen, különösen a magasabban fekvő térségekben igazi téli mesevilág alakult ki. Az állami erdészetektől érdekezett csodás fotók talán jó kedvcsinálók egy hétvégi túrázáshoz. A meleg ruhát és a forró teát senki ne hagyja otthon!

Csigás, neszes patások

Hazánk középhegységeinek ösvényeit járva némi szerencsével találkozhatunk a juhra emlékeztető muflonnal. Ahhoz azonban, hogy közelről megpillanthassuk őket, igencsak csöndben kell közlekednünk, ugyanis rendkívül éberek. Nem véletlenül mondja a népnyelv: a muflon neszes állat.

Virág és ajándék Valentin-napra: a NAV is figyelmes a héten

Az adóhatóság is készül a Valentin-napra: virágboltokat és ajándéküzleteket vizsgál ezen a héten több megyében. A hatóság az interneten, az adótraffipax nevű tájékoztató rendszerben előre közölte, hogy az egyes megyékben hol, mikor és mit ellenőriz. 

Aranyérmes virágok

A Fleuroselect nemzetközi szervezet kihirdette az év aranyérmes virágfajtáit. Az idén összesen hatan érdemelték ki a rangos elismerést. Fajtajellemzéseiket, illetve termesztési tanácsaikat adjuk közre.

Tél a botanikus kertben

A müncheni Botanikus kertben (Botanischer garten münchen-nymphenburg) januárban jártam. már néhány napja havazott, így látogatásunk elsődleges célja kétségkívül nem a 22 hektáros park megtekintése volt, inkább az üvegházak felé vettük az irányt.

A tűlevelűeket károsító rovarok pusztítója

A búbos cinege talán a legszebb hazai cinegefaj, a verébnél kisebb, hossza 11,5 cm. Hátrafelé hajló hegyes bóbitája alapján könnyű felismerni. A tojó és a fiatalok búbja valamivel rövidebb, mint a hímé, de ezt általában csak akkor látni, ha a két madár egymás közelében van. Leggyakrabban hallatott nagyon jellemző hangja pergő „gürrr”.

Lassul a fakitermelés az enyhe tél miatt

A heol.hu olvasói visszajelzések alapján nézett utána, hogyan lehet most tűzifához jutni Heves megyében. Egyes tapasztalatok alapján ugyanis akár három hetes várakozási idővel is számolni kell. Az EGERERDŐ Zrt. kérdésükre azt közölte, hogy a felnémeti tűzifaudvarban azonnal hozzá lehet jutni a tűzrevalóhoz. Az erdőről szállítóknak viszont valóban három hét a várakozás.

Fedezd fel az örökséged!

Idén is folytatódik a középiskolások online erdőismereti versenye. A Fedezd fel az örökséged! vetélkedőt az Országos Erdészeti Egyesület hirdette meg, az online megmérettetésre a 9-12. osztályos középiskolások háromfős csoportjainak a jelentkezés várják február 25-ig a fedezdfel@oee.hu címen.

Természetszerető pedagógusok figyelem!

Hamarosan megkezdődik a gyalogos vándortábor-vezető pedagógusok továbbképzése az Országos Erdészeti Egyesület és a Testnevelési Egyetem együttműködésében. A 30 órás, három és fél napos képzésre március elejéig jelentkezhetnek a felsőfokú képzettségű pedagógusok, ha érdeklődnek a természet, a természetjárás iránt. A tanfolyamot elvégző pedagógusok 30 kreditponttal lesznek gazdagabbak.