Back to top

Kosborok az erdőkben

Az orchideák a legtöbb ember képzeletében egzotikus tájak különleges virágai, melyek valójában szinte az egész földkerekségen, így hazánkban is megtalálhatók. A magyar nevükön kosborféléknek nevezett családnak világszerte mintegy 25 ezer faja ismert, Magyarországon eddig több mint 70 fajuk került elő.

A trópusokon fák ágain és kérgén megtelepedő és talajlakó fajaik egyaránt vannak, a mérsékelt övben csak utóbbiak. A legtöbb faj élőhelyigénye igen jellegzetes. A különböző gyepeknek, lápoknak is megvannak a jellemző orchideái, de a hazai fajok több mint fele erdőkben fordul elő.

Piros madársisak virága
Piros madársisak virága
Fotó: Molnár V. Attila

Az erdei papucskosbor a legnagyobb virágú hazai orchideafaj
Az erdei papucskosbor a legnagyobb virágú hazai orchideafaj
Fotó: Molnár V. Attila
Az orchideák életének különlegességéhez tartozik, hogy minden fajnak szüksége van bizonyos gombákra, hogy mikroszkopikus méretű és tartalék-tápanyagokat alig tartalmazó magjaik fejlődésnek indulhassanak. Egyes orchideák egész életükben e gombákra utaltak, nélkülük életképtelenek. Ez különösen igaz például az erdőkben élő madársisakokra és nőszőfüvekre. E növények léte olyan gombáktól függ, amelyek erdőalkotó fák hasznos segítői. E gombák a fák gyökereinek külső részén alakítanak ki kölcsönösen előnyös kapcsolatot (ún. mikorrhiza): a gombák vizet és benne oldott ásványi anyagokat szállítanak a fáknak és cserébe azok által termelt szerves anyagokat kapnak. Az orchideák mikorrhizája más jellegű: a gombafonalak behatolnak a növény gyökérsejtjeibe, de eddig nem tudták igazolni, hogy kész tápanyagokat kapnának az orchideáktól.
A Tallós-nőszőfű gyakran patakok, folyók mellett fordul elő
A Tallós-nőszőfű gyakran patakok, folyók mellett fordul elő
Fotó: Molnár V. Attila

Izotópos vizsgálatokkal kimutatták, az orchideák összekapcsolódnak az erdőalkotó fákkal: az általuk létrehozott szerves anyagokból a mikorrhiza-gombák közvetítésével részesülnek. Ám ezzel még közel sincs vége az orchideák más élőlényekhez fűződő „bensőséges” kapcsolatainak. Hogy miként kapcsolódik egyetlen orchideafaj a neki otthont adó életközösség legkülönbözőbb elemeihez, azt a piros madársisak példáján mutatjuk be. A madársisak virágai a harangvirágfajokat (Campanula) utánozva vonzzák megporzóikat, bizonyos hengeresméheket, amelyek a harangvirágokon gyűjtögetnek, és eközben tévedésből látogatják a madársisak virágait. Ám hiába vesztegetik idejüket és energiájukat a virágok látogatására, nem találnak táplálékot, közben azonban megporozzák az orchidea virágait.

Bíboros kosbor
Bíboros kosbor
Fotó: Molnár V. Attila
A madársisak ráutaltsága megporzóira viszont további következményekkel jár. A faj érzékenyen reagál a megporzó méhek megritkulására vagy eltűnésére, amelynek hátterében több tényező (például vegyszerhasználat) mellett az erdőművelési gyakorlat is állhat. A Chelostoma-fajok ugyanis elhalt, korhadó fákban fészkelnek, és ha a holt fát eltávolítják az erdőből, akkor a méheket megfosztják lakóhelyüktől, a madársisakot pedig megporzóitól. Ráadásul a holt faanyag számos további élőlénycsoport – gombák, mohák, xilofág rovarok, odúlakó madarak stb. – számára is fontos. Ám a madársisak nemcsak e méhektől függ, hanem az azoknak táplálékot nyújtó, az orchideának pedig modellként szolgáló harangvirágoktól is. A megtévesztő orchideák szaporodási sikere ugyanis a megporzókat vonzó, „mágnesfajhoz” közeledve növekszik: azaz minél több harangvirág nyílik a madársisak közelében, annál több termést hoz.
A levéltelen bajuszvirág nyirkos, árnyas erdők rendkívül ritka faja
A levéltelen bajuszvirág nyirkos, árnyas erdők rendkívül ritka faja
Fotó: Molnár V. Attila

A leggyakoribb modell, a baracklevelű harangvirág élőhelyigénye azonban nem egyezik meg tökéletesen a madársisakéval: legjobban fényben gazdag gyepszintű erdőkben, szegélyeken, tisztásokon érzi magát. A piros madársisak szaporodásához és fennmaradásához tehát egyidejűleg több élőlény együttes előfordulására van szükség. Az orchidea közvetlenül függ mikorrhizagombáitól és a megporzó méhektől. A gombák közvetítésével az erdőalkotó fáktól kapja tápanyagainak jókora részét. Termést pedig csak akkor van esélye hozni, ha az erdőállomány vegyes korösszetételű és természetes szerkezetű, így otthont ad a fényigényesebb harangvirágfajoknak is, továbbá az élőhelyén a megporzó méhek megtelepedéséhez szükséges holt, korhadó fa is megtalálható. Mindezek fényében érthető, hogy a piros madársisakot Angliában a kipusztulás fenyegeti: egy ottani állományában tíz év alatt egyetlen termést találtak. Megmentése érdekében a virágok kézi megporzásával próbálkoznak.

A madárfészek békakonty viszonylag gyakori hazánkban
A madárfészek békakonty viszonylag gyakori hazánkban
Fotó: Molnár V. Attila

A ciklámenlila nőszőfű csak a Mecsekben és a Mátrában került elő
A ciklámenlila nőszőfű csak a Mecsekben és a Mátrában került elő
Fotó: Molnár V. Attila
Hazánk még számos tekintetben kedvezőbb helyzetben van, mint a nyugat-európai államok. Ez azonban elsősorban annak a tájhasználatban, a természeti erőforrások kiaknázásában, a művelés intenzitásában tapasztalható több évtizedes vagy évszázados „lemaradásnak” köszönhető, amelyet az egységes Európában éppen napjainkban igyekszünk felszámolni és ezáltal természetes– féltermészetes élőhelyeink nyugat-európai szemmel irigylésre méltó sokféleségét tönkretenni.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ne szemetelj!

Különböző megfogalmazásban erre szólítanak föl azok a táblák, melyeket már négy éve helyezett ki az erdőgazdálkodó a leglátogatottabb dél-mátrai kirándulóhelyeken. Üzenetük egységes: a szemét nem az erdőbe való, ha utunk során megtermeltük, vigyük is magunkkal hazáig.

Száraz nyarak slágernövényei

Tikkasztó nyarainkon parkjaink slágernövényei a kakastaréjok vagy más néven celóziák. Vajon miért csak a parkokban terjedtek el, miért nem találkozhatunk velük az egynyárivirág-palánták kínálatában?

Ircsi fonodája

Bevallom, amíg nem ismertem Bene Ircsi díszüvegfonásait, nekem bizony kosárfonás, demizsonfonás, üvegfonás, egyre ment. Nem tudtam, hogy a különbség olyasféle, mint a fatáblára krétával rótt betűk, és a finom papírra, tollal írt, gyöngybetűs szöveg között – hisz mindkettő olvasható, de más a jellegük és funkciójuk. A kosarak rusztikus szépsége mellett a díszüvegfonás filigrán mívessége is másfajta használatról vall.

Az egri füvesember tanácsai

A jó idő beköszöntével a természet gyógyító kincseivel ajándékozza meg az erdőn mezőn járókat. Az, aki figyelmes sok gyógynövényt gyűjthet. Számos esetben még azok is hasznosak, melyek elsőre kiirthatatlan gyomnövénynek tűnnek.

Őzbakot fogtak Kecskemét belvárosában

Napok óta több bejelentés érkezett a rendőrségre arról, hogy őzet láttak Kecskemét belvárosában. A rendőrök keresni kezdték és a járőrök kedd délután megtalálták a belváros egyik utcájában.

Nem vágják tarra, csak felújítják

Soron kívül felülvizsgálják Sóstón az erdei tornapálya fáit a szakemberek, mert az elmúlt hétvégén egy élő fa mintegy 20 centiméter átmérőjű oldalága lehasadt, nem kis riadalmat keltve az ott tartózkodó kisgyermekes szülőkben. Az tarvágás azonban nem indokolt, csupán nevelővágást végeznek, így az erdei tornapálya "zöld képe" is megmarad.

Ahol az erdő és a zene összefonódik

A 15 éve megfogalmazott célok nem változtak: az erdő, a zene, a művészetek erejével a környezettudatos, fenntartható életvitel irányába mozdítani az embereket, hangzott el a Muzsikál az erdő – Mátrai Művészeti Napok idei eseménysorozatának beharangozóján. A bővülő, a kultúrát és az erdők világát a helyi értékekkel ötvöző programsorozatot a kezdetektől támogatja az Országos Erdészeti Egyesület.

Mindent megbillogoznak a Zalaerdő Zrt.-nél

Az utóbbi időszakban óriási méreteket öltött a Zalaerdő Zrt., illetve a földhasználók területein a villanypásztor-berendezések, akkumulátorok eltulajdonítása, de a tolvajok bizony nem kímélik a vadvédelmi rendszerhez tartozó vezetékeket és karókat sem.

Életet ment a gombaszakértő

Itt a gombaszezon. A piacokon egyelőre még nem árulják tömegesen a telepes finomságokat, de már találkozhatunk vadon szedett példányokkal. Ezeket pedig minden esetben érdemes bevizsgáltatni.

Személyes élményekből kalandkönyvek

A gyerekkori élmények, a tájékozódási futások és a terepi geológusi hivatás alatt szerzett ismeretek birtokában először túravezetésre vállalkozott Balogh Tamás. Aztán elindított egy terepi futóverseny-sorozatot, majd meg­írta az első kalandkönyvét szülővárosáról, Egerről és az azt ölelő Bükkről. Azóta további három kötet is készült a Káli-medence, a Duna­kanyar és a Dunazug fölfedezé­séhez.