Back to top

Kosborok az erdőkben

Az orchideák a legtöbb ember képzeletében egzotikus tájak különleges virágai, melyek valójában szinte az egész földkerekségen, így hazánkban is megtalálhatók. A magyar nevükön kosborféléknek nevezett családnak világszerte mintegy 25 ezer faja ismert, Magyarországon eddig több mint 70 fajuk került elő.

A trópusokon fák ágain és kérgén megtelepedő és talajlakó fajaik egyaránt vannak, a mérsékelt övben csak utóbbiak. A legtöbb faj élőhelyigénye igen jellegzetes. A különböző gyepeknek, lápoknak is megvannak a jellemző orchideái, de a hazai fajok több mint fele erdőkben fordul elő.

Piros madársisak virága
Piros madársisak virága
Fotó: Molnár V. Attila

Az erdei papucskosbor a legnagyobb virágú hazai orchideafaj
Az erdei papucskosbor a legnagyobb virágú hazai orchideafaj
Fotó: Molnár V. Attila
Az orchideák életének különlegességéhez tartozik, hogy minden fajnak szüksége van bizonyos gombákra, hogy mikroszkopikus méretű és tartalék-tápanyagokat alig tartalmazó magjaik fejlődésnek indulhassanak. Egyes orchideák egész életükben e gombákra utaltak, nélkülük életképtelenek. Ez különösen igaz például az erdőkben élő madársisakokra és nőszőfüvekre. E növények léte olyan gombáktól függ, amelyek erdőalkotó fák hasznos segítői. E gombák a fák gyökereinek külső részén alakítanak ki kölcsönösen előnyös kapcsolatot (ún. mikorrhiza): a gombák vizet és benne oldott ásványi anyagokat szállítanak a fáknak és cserébe azok által termelt szerves anyagokat kapnak. Az orchideák mikorrhizája más jellegű: a gombafonalak behatolnak a növény gyökérsejtjeibe, de eddig nem tudták igazolni, hogy kész tápanyagokat kapnának az orchideáktól.
A Tallós-nőszőfű gyakran patakok, folyók mellett fordul elő
A Tallós-nőszőfű gyakran patakok, folyók mellett fordul elő
Fotó: Molnár V. Attila

Izotópos vizsgálatokkal kimutatták, az orchideák összekapcsolódnak az erdőalkotó fákkal: az általuk létrehozott szerves anyagokból a mikorrhiza-gombák közvetítésével részesülnek. Ám ezzel még közel sincs vége az orchideák más élőlényekhez fűződő „bensőséges” kapcsolatainak. Hogy miként kapcsolódik egyetlen orchideafaj a neki otthont adó életközösség legkülönbözőbb elemeihez, azt a piros madársisak példáján mutatjuk be. A madársisak virágai a harangvirágfajokat (Campanula) utánozva vonzzák megporzóikat, bizonyos hengeresméheket, amelyek a harangvirágokon gyűjtögetnek, és eközben tévedésből látogatják a madársisak virágait. Ám hiába vesztegetik idejüket és energiájukat a virágok látogatására, nem találnak táplálékot, közben azonban megporozzák az orchidea virágait.

Bíboros kosbor
Bíboros kosbor
Fotó: Molnár V. Attila
A madársisak ráutaltsága megporzóira viszont további következményekkel jár. A faj érzékenyen reagál a megporzó méhek megritkulására vagy eltűnésére, amelynek hátterében több tényező (például vegyszerhasználat) mellett az erdőművelési gyakorlat is állhat. A Chelostoma-fajok ugyanis elhalt, korhadó fákban fészkelnek, és ha a holt fát eltávolítják az erdőből, akkor a méheket megfosztják lakóhelyüktől, a madársisakot pedig megporzóitól. Ráadásul a holt faanyag számos további élőlénycsoport – gombák, mohák, xilofág rovarok, odúlakó madarak stb. – számára is fontos. Ám a madársisak nemcsak e méhektől függ, hanem az azoknak táplálékot nyújtó, az orchideának pedig modellként szolgáló harangvirágoktól is. A megtévesztő orchideák szaporodási sikere ugyanis a megporzókat vonzó, „mágnesfajhoz” közeledve növekszik: azaz minél több harangvirág nyílik a madársisak közelében, annál több termést hoz.
A levéltelen bajuszvirág nyirkos, árnyas erdők rendkívül ritka faja
A levéltelen bajuszvirág nyirkos, árnyas erdők rendkívül ritka faja
Fotó: Molnár V. Attila

A leggyakoribb modell, a baracklevelű harangvirág élőhelyigénye azonban nem egyezik meg tökéletesen a madársisakéval: legjobban fényben gazdag gyepszintű erdőkben, szegélyeken, tisztásokon érzi magát. A piros madársisak szaporodásához és fennmaradásához tehát egyidejűleg több élőlény együttes előfordulására van szükség. Az orchidea közvetlenül függ mikorrhizagombáitól és a megporzó méhektől. A gombák közvetítésével az erdőalkotó fáktól kapja tápanyagainak jókora részét. Termést pedig csak akkor van esélye hozni, ha az erdőállomány vegyes korösszetételű és természetes szerkezetű, így otthont ad a fényigényesebb harangvirágfajoknak is, továbbá az élőhelyén a megporzó méhek megtelepedéséhez szükséges holt, korhadó fa is megtalálható. Mindezek fényében érthető, hogy a piros madársisakot Angliában a kipusztulás fenyegeti: egy ottani állományában tíz év alatt egyetlen termést találtak. Megmentése érdekében a virágok kézi megporzásával próbálkoznak.

A madárfészek békakonty viszonylag gyakori hazánkban
A madárfészek békakonty viszonylag gyakori hazánkban
Fotó: Molnár V. Attila

A ciklámenlila nőszőfű csak a Mecsekben és a Mátrában került elő
A ciklámenlila nőszőfű csak a Mecsekben és a Mátrában került elő
Fotó: Molnár V. Attila
Hazánk még számos tekintetben kedvezőbb helyzetben van, mint a nyugat-európai államok. Ez azonban elsősorban annak a tájhasználatban, a természeti erőforrások kiaknázásában, a művelés intenzitásában tapasztalható több évtizedes vagy évszázados „lemaradásnak” köszönhető, amelyet az egységes Európában éppen napjainkban igyekszünk felszámolni és ezáltal természetes– féltermészetes élőhelyeink nyugat-európai szemmel irigylésre méltó sokféleségét tönkretenni.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kékhüvelycserje és az akebi

Az akebifélék családjába kilenc nemzetség mintegy 50 faja tartozik. Egyetlen kivétellel (Decaisnea) valamennyien örökzöld vagy lombhullató, fásszárú kúszónövények, liánok.

Kétmillió hektár erdő a Szabadság téren

Két napra újra beköltözött az erdő a főváros szívébe a harmadik Erdővarázs Családi Napok keretében. A rendezvény eszmeiséget képvisel az erdők népszerűsítésén túl a szemléletformálás, tájékoztatás is célja, hangsúlyozta megnyitójában Nagy István agrárminiszter.

Több, mint egymillió hektár erdő lett a lángok martaléka

A megelőzést célzó fokozott intézkedésekre van szükség az erdőtüzek növekvő kockázatának visszaszorításához - jelentette ki az európai, közel-keleti és észak-afrikai erdőtüzekről szóló, 2017-es eseteket rögzítő jelentésében az Európai Bizottság csütörtökön.

Geocaching verseny az erdőkben

Az Agrárminisztérium és a Nemzetközi Természetfilm Fesztivál Gödöllő együttműködésében elindult az ország eddigi legnagyobb tematikus geocaching versenye, 76 darab geoláda kihelyezésével. A verseny célja az erdőgazdaságok szakmai és turisztikai tevékenységének népszerűsítése, magyar erdeink élővilágának bemutatása, valamint a természetjárás ösztönzése.

Vajon kik nyerik a harmadik erdőismereti vetélkedőt?

Vajon tényleg növekedett az erdőterület Magyarországon az elmúlt évszázadban? A trianoni veszteség után hogyan erdősítették a fátlan területeket? Mit tehetnek a mai emberek az ország természeti örökségének gyarapításáért? Mindezekben a témákban elmélyülhetnek azok a középiskolások, akik jelentkeznek az Országos Erdészeti Egyesület Fedezd fel az örökséged! erdőismereti vetélkedőjére.

Átfogó természetvédelmi munka kezdődik a Túr mentén

A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) és a szatmárnémeti központú Erdélyi Kárpát Egyesület a Túr folyó menti védett területek természetvédelmi kezelésének megalapozását és bemutató infrastruktúrájának fejlesztését valósítja meg 643,7 ezer euró összköltségvetésű közös projektben, az Interreg V-A Románia-Magyarország program támogatásával.

Indul a gombaszezon a Bakonyban és a Balaton-felvidéken is

Beindult a gomba a Balaton-felvidéki és a bakonyi erdőkben. Kelli Lajossal, a veszprémi piac szakellenőr úgy látja, a tipikus őszi gombák még csak mutatóban vannak, remélhetőleg azokból majd októberben lehet sokat találni.

Újabb "gyógytanösvényt" adtak át

Kardióösvényt alakítottak ki Budapest XII. kerületében, a Normafán, a túraútvonal elsősorban szív- és érrendszeri vagy magas vérnyomás betegséggel élők, valamint cukorbetegek számára készült, de egészséges embereknek is ajánlják betegségmegelőzés vagy állapotfelmérés céljából.

Mesehős lett Rezét gőzös

Már a második kötetét mutatták be annak a mesekönyvsorozatnak, melynek főszereplői a valóságban is szolgálatot teljesítő mozdonyok, a helyszínek pedig az erdei vasutak állomásai, és azok a csodás tájak, ahol a keskenynyomtávú szerelvények zakatolnak.

Ukrán-magyar összefogás a rókaveszettség ellen

Három évre szóló megállapodást kötött az Agrárminisztérium és az ukrán szaktárca a rókaveszettség-felszámolási program végrehajtásáról.