Back to top

Kosborok az erdőkben

Az orchideák a legtöbb ember képzeletében egzotikus tájak különleges virágai, melyek valójában szinte az egész földkerekségen, így hazánkban is megtalálhatók. A magyar nevükön kosborféléknek nevezett családnak világszerte mintegy 25 ezer faja ismert, Magyarországon eddig több mint 70 fajuk került elő.

A trópusokon fák ágain és kérgén megtelepedő és talajlakó fajaik egyaránt vannak, a mérsékelt övben csak utóbbiak. A legtöbb faj élőhelyigénye igen jellegzetes. A különböző gyepeknek, lápoknak is megvannak a jellemző orchideái, de a hazai fajok több mint fele erdőkben fordul elő.

05-piros-madarsisak-virag-rekorr.jpg

Piros madársisak virága
Piros madársisak virága
Fotó: Molnár V. Attila

01-papucskosbor-termohely.jpg

Az erdei papucskosbor a legnagyobb virágú hazai orchideafaj
Az erdei papucskosbor a legnagyobb virágú hazai orchideafaj
Fotó: Molnár V. Attila
Az orchideák életének különlegességéhez tartozik, hogy minden fajnak szüksége van bizonyos gombákra, hogy mikroszkopikus méretű és tartalék-tápanyagokat alig tartalmazó magjaik fejlődésnek indulhassanak. Egyes orchideák egész életükben e gombákra utaltak, nélkülük életképtelenek. Ez különösen igaz például az erdőkben élő madársisakokra és nőszőfüvekre. E növények léte olyan gombáktól függ, amelyek erdőalkotó fák hasznos segítői. E gombák a fák gyökereinek külső részén alakítanak ki kölcsönösen előnyös kapcsolatot (ún. mikorrhiza): a gombák vizet és benne oldott ásványi anyagokat szállítanak a fáknak és cserébe azok által termelt szerves anyagokat kapnak. Az orchideák mikorrhizája más jellegű: a gombafonalak behatolnak a növény gyökérsejtjeibe, de eddig nem tudták igazolni, hogy kész tápanyagokat kapnának az orchideáktól.

07-termohely-kozeli-tallosi-i-rekorr.jpg

A Tallós-nőszőfű gyakran patakok, folyók mellett fordul elő
A Tallós-nőszőfű gyakran patakok, folyók mellett fordul elő
Fotó: Molnár V. Attila

Izotópos vizsgálatokkal kimutatták, az orchideák összekapcsolódnak az erdőalkotó fákkal: az általuk létrehozott szerves anyagokból a mikorrhiza-gombák közvetítésével részesülnek. Ám ezzel még közel sincs vége az orchideák más élőlényekhez fűződő „bensőséges” kapcsolatainak. Hogy miként kapcsolódik egyetlen orchideafaj a neki otthont adó életközösség legkülönbözőbb elemeihez, azt a piros madársisak példáján mutatjuk be. A madársisak virágai a harangvirágfajokat (Campanula) utánozva vonzzák megporzóikat, bizonyos hengeresméheket, amelyek a harangvirágokon gyűjtögetnek, és eközben tévedésből látogatják a madársisak virágait. Ám hiába vesztegetik idejüket és energiájukat a virágok látogatására, nem találnak táplálékot, közben azonban megporozzák az orchidea virágait.

02-biboros-kosbor.jpg

Bíboros kosbor
Bíboros kosbor
Fotó: Molnár V. Attila
A madársisak ráutaltsága megporzóira viszont további következményekkel jár. A faj érzékenyen reagál a megporzó méhek megritkulására vagy eltűnésére, amelynek hátterében több tényező (például vegyszerhasználat) mellett az erdőművelési gyakorlat is állhat. A Chelostoma-fajok ugyanis elhalt, korhadó fákban fészkelnek, és ha a holt fát eltávolítják az erdőből, akkor a méheket megfosztják lakóhelyüktől, a madársisakot pedig megporzóitól. Ráadásul a holt faanyag számos további élőlénycsoport – gombák, mohák, xilofág rovarok, odúlakó madarak stb. – számára is fontos. Ám a madársisak nemcsak e méhektől függ, hanem az azoknak táplálékot nyújtó, az orchideának pedig modellként szolgáló harangvirágoktól is. A megtévesztő orchideák szaporodási sikere ugyanis a megporzókat vonzó, „mágnesfajhoz” közeledve növekszik: azaz minél több harangvirág nyílik a madársisak közelében, annál több termést hoz.

03-bajuszvirag-termohely-rekorr.jpg

A levéltelen bajuszvirág nyirkos, árnyas erdők rendkívül ritka faja
A levéltelen bajuszvirág nyirkos, árnyas erdők rendkívül ritka faja
Fotó: Molnár V. Attila

A leggyakoribb modell, a baracklevelű harangvirág élőhelyigénye azonban nem egyezik meg tökéletesen a madársisakéval: legjobban fényben gazdag gyepszintű erdőkben, szegélyeken, tisztásokon érzi magát. A piros madársisak szaporodásához és fennmaradásához tehát egyidejűleg több élőlény együttes előfordulására van szükség. Az orchidea közvetlenül függ mikorrhizagombáitól és a megporzó méhektől. A gombák közvetítésével az erdőalkotó fáktól kapja tápanyagainak jókora részét. Termést pedig csak akkor van esélye hozni, ha az erdőállomány vegyes korösszetételű és természetes szerkezetű, így otthont ad a fényigényesebb harangvirágfajoknak is, továbbá az élőhelyén a megporzó méhek megtelepedéséhez szükséges holt, korhadó fa is megtalálható. Mindezek fényében érthető, hogy a piros madársisakot Angliában a kipusztulás fenyegeti: egy ottani állományában tíz év alatt egyetlen termést találtak. Megmentése érdekében a virágok kézi megporzásával próbálkoznak.

06-madarfeszek-termohely.jpg

A madárfészek békakonty viszonylag gyakori hazánkban
A madárfészek békakonty viszonylag gyakori hazánkban
Fotó: Molnár V. Attila

08-noszofu-rekorr.jpg

A ciklámenlila nőszőfű csak a Mecsekben és a Mátrában került elő
A ciklámenlila nőszőfű csak a Mecsekben és a Mátrában került elő
Fotó: Molnár V. Attila
Hazánk még számos tekintetben kedvezőbb helyzetben van, mint a nyugat-európai államok. Ez azonban elsősorban annak a tájhasználatban, a természeti erőforrások kiaknázásában, a művelés intenzitásában tapasztalható több évtizedes vagy évszázados „lemaradásnak” köszönhető, amelyet az egységes Európában éppen napjainkban igyekszünk felszámolni és ezáltal természetes– féltermészetes élőhelyeink nyugat-európai szemmel irigylésre méltó sokféleségét tönkretenni.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kardosfai kilátó

Kaposvártól alig 20 kilométerrel délre, a zselici erdő mélyén mászhatjuk meg hazánk legmagasabb, fából épült kilátóját. 2015-ös megnyitása óta már több tízezren csodálták meg legfölső szintjéről a sokszínű zselici tájat, a távoli Badacsonyt, a Mecsek vonulatait és a horvátországi Papuk-hegység vonulatát.

Megkezdődött a turisztikai kerékpárutak táblázása

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2017-ben 350 millió forint hazai forrást biztosít a kiemelt fontosságú turisztikai kerékpárutak kitáblázására. Az új, egységes arculatú táblák elsőként a Pannonhalma-Balatonfüred és a Fertőd-Keszthely szakaszokon jelennek meg.

Szentpéteri Sándor: Behálózva

Egy fotós, egy kép, egy történet. Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.

Dísznövényes találkozó a Budai Campuson

A Szent István Egyetem Kertészettudományi Kara és a Magyar Díszkertészek Szövetsége immár 22. alkalommal szervezi meg a szakképző intézmények tanulóinak Országos Ifjúsági Kegyeleti és Őszi Virágkötészeti Versenyét és szakmai találkozóját. A színes-szagos verseny és kavalkád október 13-15. között kerül megrendezésre az egyetem Budai Campusán.

Erdő, zene, tánc

Szeptember 29-től október 1-ig ismét muzsikált az erdő a Körösök völgyében. Az első két napon Gyula-Városerdőn a DALERD Zrt. Tájékoztatási Központja adott helyet a rendezvénynek, míg vasárnap a ROMSILVA Bihar megyei igazgatósága Püspökfürdőn.

A botanikus kertekben a remény

Először mérték fel a világ botanikus kertjeit egy nagyszabású tanulmányban, mely megállapította, hogy ezek a gyűjtemények jelentik "a legjobb reményt" a világ veszélyeztetett növényeinek megmentésére, mert egy brit tanulmány szerint számos kihalás szélén álló növényfajnak adnak védelmet.

Kápolna a zalai szőlőhegyen

Nyugodt, békés helyen áll a börzöncei kápolna, melyet hajdanán Szent Lőrinc tiszteletére szenteltek fel. A kis zalai római katolikus kápolna létezéséről sokáig szinte csak a környékbeliek és azok tudtak, akiknek dolguk volt a neki otthont adó szőlőhegyen. Mára a túrázás szerelmeseinek készült több online felületen is helyet kapott.

Erdők hete: fókuszban a természet

Megnyílt az Erdők hete országos rendezvénysorozat Kaposváron, a Sefag Zrt. Erdők Háza Látogatóközpontjának átadásával. A huszonegyedik alkalommal rendezett Erdők hetében állami- és magánerdészetek, erdei iskolák és oktatási intézmények a Közös kincsünk az erdő mottó jegyében október 2. és 8. között 100 helyszínen 200 programmal várják az érdeklődőket.

Az albínó mamutfenyők misztikus világa

Azzal valószínűleg mindenki tisztában van, hogy az emberek és az állatok között előfordul albinizmus, de kevésbé közismert, hogy léteznek albínó növények is. Ezek a ritka „erdei szellemek” nem rendelkeznek klorofillal, de ez nem akadályozza meg őket abban, hogy improvizáljanak.

Pamacsos fülű akrobaták

Hazánk rengetegeinek talán legközkedveltebb lakója a vörös mókus, mely gyakorta feltűnik parkokban, kertekben is. Kecses külsejüket, légtornászt meghazudtoló mozgásukat látva gyermekkorunk kedvenc dalai, meséi is eszünkbe jutnak. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy a mókus intelligenciája a patkányokéval vetekszik, a rágcsálók Einsteinjének is mondhatnánk.