Vízgazdálkodási fejlesztések valósulnak meg a Tisza mentén, a Közép-Tisza fejlesztései közül folyamatban van például a Szolnok és Kisköre között futó hullámtér kezelési projekt – közölte a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) igazgatója kedden Szolnokon, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága kihelyezett ülésén.
Lovas Attila elmondta: a projekt folytatása, a Szolnok-Csongrád közötti hullámtér kezelése, jelenleg előkészítés alatt áll. A további fejlesztések között említette a jászsági vízgazdálkodási rendszer rekonstrukcióját, az üzemirányító és monitoring hálózat, a nagyműtárgyak, a belvízcsatornák fejlesztését, valamint az energetikai korszerűsítést.
Szólt arról, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság konzorciumában megvalósuló VTT (Vásárhelyi terv továbbfejlesztése) hullámtér rendezése a Közép-Tiszán elnevezésű uniós projekt keretében újabb 410 méteres szakaszon kezdődhet töltésfejlesztés Tószeg belterületén.
Czédli Herta, a Debreceni Egyetem docense elmondta: a Tisza mente, a Tisza-vidék és maga a Tisza vízfolyás – Magyarország jövője, fennmaradása és utódaink életminősége alapján – megérdemel annyit, hogy egy új Tisza-kutatás megvalósulhasson. A kutatásfejlesztés és innováció ezen a területen igen jelentős eredményeket hozhatna – jelentette ki, hangsúlyozva: a vízfolyásokat, víztereket folyamatosan kell vizsgálni, mert csak így lehet a vágyott „jó ökológiai állapotot” elérni.
Füstös Gábor halgazdálkodási szakértő egyebek mellett arról beszélt, hogy komplex kutatások hiányában a 2000. évi tiszai cianid-mérgezés utóhatásaira vonatkozó pontos adatok nem ismertek, de az biztos, hogy a fogás mennyisége csökkent, az invazív fajok – a busa, a törpeharcsa, a hullámtéren a gyalogakác – pedig előretörtek.
Az ívóhelyek csökkenése, illetve a jelenlegi hatalmas „horgász nyomás” mellett a természetes vizekben a megfelelő halállomány pusztán telepítésekkel nem biztosítható.
A szakértő egy lehetséges jövőnek nevezte az ökológiai szemléletű halgazdálkodást, ahol a populációk kölcsönhatásait, az élőhely jellemzőit figyelembe veszik halgazdálkodási szinten és egy ésszerű fenntartható hasznosítási igény jelenik meg.
Többek között fontosnak nevezte az ívóhely-rekonstrukciót, a szakemberképzést, egyben kiemelte egy összeurópai kormoránstratégia szükségességét.
Schmidt András, a Földművelésügyi Minisztérium képviseletében a Tisza élővilágáról, főbb természeti értékeiről tartott előadást, amelyben kiemelte az Országos Natura 2000 priorizált intézkedési tervet.
Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere (Fidesz-KDNP) az ülésen elmondta: minden Szolnokon indult fejlődés a vasúthoz és a Tiszához köthető. Szólt arról, hogy a Modern városok program egyik fontos eleme Szolnokon a kikötőfejlesztés, ez összhangban áll a turizmus és idegenforgalom fellendítésével, amely a következő időszak fontos feladata. A város iparűzésiadó-bevétele a tervezetthez képest 1 milliárd forinttal nőtt az elmúlt négy évben, a város gazdasága 12 százalékkal erősödött.
