Back to top

Az albínó mamutfenyők misztikus világa

Azzal valószínűleg mindenki tisztában van, hogy az emberek és az állatok között előfordul albinizmus, de kevésbé közismert, hogy léteznek albínó növények is. Ezek a ritka „erdei szellemek” nem rendelkeznek klorofillal, de ez nem akadályozza meg őket abban, hogy improvizáljanak.

Az albínó mamutfenyők tűi nem tartalmaznak zöld színtesteket, ezért sárgásnak vagy fehérnek látszanak.
Az albínó mamutfenyők tűi nem tartalmaznak zöld színtesteket, ezért sárgásnak vagy fehérnek látszanak.
Fotó: Cole Shatto/Wikipedia
A legéletképesebb példa a növények között az albínó mamutfenyő. Egy genetikai mutáció miatt nem képesek klorofillt termelni, emiatt a tűik fehérek vagy halvány sárgák a tipikus zöld szín helyett.

A klorofillhiány általában azonnali halálos ítéletet jelent a legtöbb növénynek, de ezek az „örökfehérek” rendelkeznek egy speciális trükkel, ami segíti a túlélésüket: ez a parazitizmus.

Amennyiben elég közel sikerül kihajtaniuk egy egészséges, nem-albínó mamutfenyőhöz (általában a szülőfájukhoz), képesek belegyökerezni az egészségesebb egyedbe, és elszívni tőle a fontos fotoszintézisből származó tápanyagokat.

Ha felszínesen nézzük, úgy hangzik, hogy ezeknek a fáknak remekül megy a sora, de a valóság az, hogy ennek az ingyenélő stratégiának is megvannak a maga kihívásai. Még akkor is, ha a legegészségesebb fából szívja el a tápanyagot, a legtöbb albínó mamutfenyő gyenge és alultáplált, emiatt a legtöbbjük úgy néz ki, mint egy haldokló karácsonyfa.

Az albínó mamutfenyők titkának felfedése

Az albínó példányok összegyűjtik a méreganyagokat, és ezzel segítik a többi fa túlélését.
Az albínó példányok összegyűjtik a méreganyagokat, és ezzel segítik a többi fa túlélését.
Fotó: WolfmanSF/Wikipedia
Egy még ritkább variációja ennek a genetikai mutációnak a kiméra albínó mamutfenyő, melynek a lombkoronájában együtt vannak egészséges, zöld szövetek és gyengébb albínó szövetek is.

Ami még figyelemreméltóbb a kiméra mamutfenyőkkel kapcsolatban, hogy két különböző DNS készlettel rendelkeznek, ami olyan, mintha két különböző ember élne egy testen belül. Ezek annyira ritka fák, hogy Kalifornia több millió hektárnyi mamutfenyő erdeiből is mindössze 10 kiméra egyed ismert.

Egy 2014-es National Geographic cikkben, mely egy kiméra példány megmentéséről szólt a kaliforniai Cotati-ban, a Colorado-i Egyetem botanikus diákja, Zane Moore felvetése szerint lehetséges, hogy az albinizmus egy adaptív evolúciós válasz a külső környezeti erőkre.

„Az albínók általában a mamutfenyők átmeneti zónájában vannak, és mindegyik stresszesnek tűnik. Úgyhogy az egyik elmélet szerint az albinizmus a stresszhez való alkalmazkodás. Szokatlan mennyiségű fiatal albínó csemetét láttunk feljönni, aminek az oka lehet a keleti részeket és Kaliforniát sújtó szárazság.”

Úgy tűnik, hogy Moore ráérzett valamire. Két évvel később Moore – aki azóta pHD hallgató Davis-ben, a California-i Egyetemen – felfedezte, hogy az albínó mamutfenyők tűiben magas a nehézfémek koncentrációja, mint a nikkelé vagy a rézé. Úgy tűnik, hogy az albínó mamutfenyők felszívják a talajból és tárolják a szennyezőanyagokat, ezzel távol tartva őket a többi, egészséges mamutfenyőktől.

„Tulajdonképpen saját magukat mérgezik meg” mondta Moore a Mercury News-nak.

„Olyanok, mint egy máj vagy vese, ami kiszűri a mérgező anyagokat.”

Amíg az új tanulmányok nem adnak választ a mamutfenyők közötti albinizmusra, a toxinok kiszívása a talajból egyértelműen potenciális stressz-forrás az önfeláldozó fák számára.

A fák védelme

Mint más ritka és ősi fáknál, az albínó és kiméra mamutfenyők pontos helyszínét is titokban tartják annak érdekében, hogy életben maradjanak. Ha valaki mégis vetne egy pillantást ezekre a kísértetfákra, több pont is rendelkezésére áll a kaliforniai Humboldt Redwoods és a Henry Cowell Redwoods állami parkokban.

 

Forrás: 
mnn.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ne szemetelj!

Különböző megfogalmazásban erre szólítanak föl azok a táblák, melyeket már négy éve helyezett ki az erdőgazdálkodó a leglátogatottabb dél-mátrai kirándulóhelyeken. Üzenetük egységes: a szemét nem az erdőbe való, ha utunk során megtermeltük, vigyük is magunkkal hazáig.

Ircsi fonodája

Bevallom, amíg nem ismertem Bene Ircsi díszüvegfonásait, nekem bizony kosárfonás, demizsonfonás, üvegfonás, egyre ment. Nem tudtam, hogy a különbség olyasféle, mint a fatáblára krétával rótt betűk, és a finom papírra, tollal írt, gyöngybetűs szöveg között – hisz mindkettő olvasható, de más a jellegük és funkciójuk. A kosarak rusztikus szépsége mellett a díszüvegfonás filigrán mívessége is másfajta használatról vall.

Világszerte csökken a földek termékenysége

A talajromlás jelenleg a földterületek több mint 75 százalékát érinti, 2050-re ez 90 százalékra nő - derül ki az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja által közzétett, az elsivatagosodást bemutató világatlasz új kiadásából. 2050-re a szűkös talajerőforrásokból eredő problémák akár 700 millió embert is arra kényszeríthetnek, hogy elhagyják lakóhelyüket.

Génszerkesztéssel tettek ellenállóbbá sertéseket

Génszerkesztéssel tettek sertéseket ellenállóvá a világ egyik legköltségesebb állatbetegségével szemben – idézte a BBC hírportálját az MTI.

Organikus rovarriasztó a mezőgazdaságnak

A hagyományos inszekticidek nemcsak a kártevőket pusztítják, hanem veszélyt jelentenek a méhekre, a hasznos rovarokra és hatással vannak a talajok, felszíni vizek és tengerek biológiai sokféleségére. A Müncheni Műszaki Egyetem egyik kutatócsoportja egy alternatív lehetőséget fejlesztett ki erre a problémára: biológiai ágens, amely nem mérgezi, hanem távol tartja a kártevőket.

Az egri füvesember tanácsai

A jó idő beköszöntével a természet gyógyító kincseivel ajándékozza meg az erdőn mezőn járókat. Az, aki figyelmes sok gyógynövényt gyűjthet. Számos esetben még azok is hasznosak, melyek elsőre kiirthatatlan gyomnövénynek tűnnek.

Őzbakot fogtak Kecskemét belvárosában

Napok óta több bejelentés érkezett a rendőrségre arról, hogy őzet láttak Kecskemét belvárosában. A rendőrök keresni kezdték és a járőrök kedd délután megtalálták a belváros egyik utcájában.

Az Európai Bizottság támogatja a BIOEAST kezdeményezést

 Az Európai Bizottság támogatásáról biztosította az agrár-élelmiszer kutatást és innovációt elősegítő BIOEAST kezdeményezést - közölte az Agrárminisztérium.

Nem vágják tarra, csak felújítják

Soron kívül felülvizsgálják Sóstón az erdei tornapálya fáit a szakemberek, mert az elmúlt hétvégén egy élő fa mintegy 20 centiméter átmérőjű oldalága lehasadt, nem kis riadalmat keltve az ott tartózkodó kisgyermekes szülőkben. Az tarvágás azonban nem indokolt, csupán nevelővágást végeznek, így az erdei tornapálya "zöld képe" is megmarad.

Ahol az erdő és a zene összefonódik

A 15 éve megfogalmazott célok nem változtak: az erdő, a zene, a művészetek erejével a környezettudatos, fenntartható életvitel irányába mozdítani az embereket, hangzott el a Muzsikál az erdő – Mátrai Művészeti Napok idei eseménysorozatának beharangozóján. A bővülő, a kultúrát és az erdők világát a helyi értékekkel ötvöző programsorozatot a kezdetektől támogatja az Országos Erdészeti Egyesület.