Back to top

Az albínó mamutfenyők misztikus világa

Azzal valószínűleg mindenki tisztában van, hogy az emberek és az állatok között előfordul albinizmus, de kevésbé közismert, hogy léteznek albínó növények is. Ezek a ritka „erdei szellemek” nem rendelkeznek klorofillal, de ez nem akadályozza meg őket abban, hogy improvizáljanak.

Az albínó mamutfenyők tűi nem tartalmaznak zöld színtesteket, ezért sárgásnak vagy fehérnek látszanak.
Az albínó mamutfenyők tűi nem tartalmaznak zöld színtesteket, ezért sárgásnak vagy fehérnek látszanak.
Fotó: Cole Shatto/Wikipedia
A legéletképesebb példa a növények között az albínó mamutfenyő. Egy genetikai mutáció miatt nem képesek klorofillt termelni, emiatt a tűik fehérek vagy halvány sárgák a tipikus zöld szín helyett.

A klorofillhiány általában azonnali halálos ítéletet jelent a legtöbb növénynek, de ezek az „örökfehérek” rendelkeznek egy speciális trükkel, ami segíti a túlélésüket: ez a parazitizmus.

Amennyiben elég közel sikerül kihajtaniuk egy egészséges, nem-albínó mamutfenyőhöz (általában a szülőfájukhoz), képesek belegyökerezni az egészségesebb egyedbe, és elszívni tőle a fontos fotoszintézisből származó tápanyagokat.

Ha felszínesen nézzük, úgy hangzik, hogy ezeknek a fáknak remekül megy a sora, de a valóság az, hogy ennek az ingyenélő stratégiának is megvannak a maga kihívásai. Még akkor is, ha a legegészségesebb fából szívja el a tápanyagot, a legtöbb albínó mamutfenyő gyenge és alultáplált, emiatt a legtöbbjük úgy néz ki, mint egy haldokló karácsonyfa.

Az albínó mamutfenyők titkának felfedése

Az albínó példányok összegyűjtik a méreganyagokat, és ezzel segítik a többi fa túlélését.
Az albínó példányok összegyűjtik a méreganyagokat, és ezzel segítik a többi fa túlélését.
Fotó: WolfmanSF/Wikipedia
Egy még ritkább variációja ennek a genetikai mutációnak a kiméra albínó mamutfenyő, melynek a lombkoronájában együtt vannak egészséges, zöld szövetek és gyengébb albínó szövetek is.

Ami még figyelemreméltóbb a kiméra mamutfenyőkkel kapcsolatban, hogy két különböző DNS készlettel rendelkeznek, ami olyan, mintha két különböző ember élne egy testen belül. Ezek annyira ritka fák, hogy Kalifornia több millió hektárnyi mamutfenyő erdeiből is mindössze 10 kiméra egyed ismert.

Egy 2014-es National Geographic cikkben, mely egy kiméra példány megmentéséről szólt a kaliforniai Cotati-ban, a Colorado-i Egyetem botanikus diákja, Zane Moore felvetése szerint lehetséges, hogy az albinizmus egy adaptív evolúciós válasz a külső környezeti erőkre.

„Az albínók általában a mamutfenyők átmeneti zónájában vannak, és mindegyik stresszesnek tűnik. Úgyhogy az egyik elmélet szerint az albinizmus a stresszhez való alkalmazkodás. Szokatlan mennyiségű fiatal albínó csemetét láttunk feljönni, aminek az oka lehet a keleti részeket és Kaliforniát sújtó szárazság.”

Úgy tűnik, hogy Moore ráérzett valamire. Két évvel később Moore – aki azóta pHD hallgató Davis-ben, a California-i Egyetemen – felfedezte, hogy az albínó mamutfenyők tűiben magas a nehézfémek koncentrációja, mint a nikkelé vagy a rézé. Úgy tűnik, hogy az albínó mamutfenyők felszívják a talajból és tárolják a szennyezőanyagokat, ezzel távol tartva őket a többi, egészséges mamutfenyőktől.

„Tulajdonképpen saját magukat mérgezik meg” mondta Moore a Mercury News-nak.

„Olyanok, mint egy máj vagy vese, ami kiszűri a mérgező anyagokat.”

Amíg az új tanulmányok nem adnak választ a mamutfenyők közötti albinizmusra, a toxinok kiszívása a talajból egyértelműen potenciális stressz-forrás az önfeláldozó fák számára.

A fák védelme

Mint más ritka és ősi fáknál, az albínó és kiméra mamutfenyők pontos helyszínét is titokban tartják annak érdekében, hogy életben maradjanak. Ha valaki mégis vetne egy pillantást ezekre a kísértetfákra, több pont is rendelkezésére áll a kaliforniai Humboldt Redwoods és a Henry Cowell Redwoods állami parkokban.

 

Forrás: 
mnn.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Modern lakásba modern karácsonyfa

Lakások és belső berendezésük folyamatosan változnak, egyre modernebbek, és minimalistábbak, ezért a hagyományos karácsonyfák nem mindig illenek hozzájuk. Több olyan lehetőség közül választhatunk, amely egyedi hangulatot ad a belső térnek és illeszkedik a modern megoldásokba.

Aflatoxin: ember és állat ellensége

Kirívóan gyakran halmozódik fel ez a méreganyag tejben és tejtermékekben, és bár kisebb mértékben, de húsban és tojásban is megtalálható. Sokan vallják, hogy a fertőzések gyakoribbá válása összefüggésben van a klímaváltozással. Megkérdeztük a témáról Győri Zoltán egyetemi tanárt, a Debreceni Egyetem Táplálkozástudományi Intézetének vezetőjét.

Mégsem pusztul ki a banán?

Decemberben megkezdődött a szedés a világ első talaj nélkül nevelt banánállományában, számol be róla a freshfruitportal.com. A holland Wageningen Egyetem és a Chiquita Brands International együttműködésében megvalósuló kísérleti projekt célja, hogy megfékezzék a banánültetvényekben mérhetetlenül nagy károkat okozó ún. Panama-betegség terjedését.

Nem egyformán látogatják a virágokat a „fiú” és „lány” méhek

A méh-fajok különböző nemű egyedei külsőre talán hasonlítanak, de a táplálkozási szokásaik nagyon is eltérőek. Nektárra mindkét nemnek szüksége van, amit különböző virágokról gyűjtenek – annyira különbözőekről, hogy ez alapján akár két külön fajnak is lehetne őket tekinteni.

A hazai díszfaiskolák és az önkormányzatok szorosabb együttműködését ösztönzi a NAK

Szebb településkép, könnyebb karbantartás, tervezhetőség és kedvezőbb árak – mindezt eredményezheti a hazai díszfaiskolák és az önkormányzatok szorosabb együttműködése.

Már turistaúton is megközelíthető a pilisszántói Kőfülke

Új szakaszokkal bővült a Pilisi Parkerdő területén futó 1000 kilométeres turistaút-hálózat. A helyi önkormányzat és a Pilisi Parkerdő Zrt. együttműködésének eredményeként a Piliscsabai Természetjáró Egyesület önkéntesei új jelzéseket festettek fel.

A „póktej” táplálóbb mint a tehéntej

Mikroszkóp alatt megvizsgálták az anyapókot, gyengén megnyomták potrohukat. Néhány csepp krémes, fehér folyadék jött ki belőlük, valami olyasmi, ami ránézésre nagyon hasonlított az emberi vagy emlős tejre.

Gyorsan élő növények

Mi az oka annak, hogy bizonyos növények „gyorsan élnek és fiatalon pusztulnak”, míg mások hosszú és egészséges életet élnek?

Ismét Túrkevét választották a baglyok fővárosuknak

Magyarországon Túrkeve számít a baglyok fővárosának. A téli hónapokban ezernél is több bagoly tölti itt a napokat. A hideg idő beköszöntével már idén is megjelentek a nagyobb fákon, s a helybéliek ismerősként köszöntik őket.

Kína: úttörő mezőgazdasági fejlesztések egész során dolgoznak

A világ legnépesebb országának egyik legfőbb kihívása lakossága élelmiszer-ellátásának biztosítása. E célból olyan technológiákat alkalmaznak, amelyek például az afrikai országok élhetőbbé tételében is kulcsfontosságúak lehetnek. A fekete kontinens mezőgazdaság fejlesztését célzó kínai befektetések az elmúlt 15 évben közel ötszörösére nőttek – értékük eléri a 300 millió dollárt.