Back to top

Az albínó mamutfenyők misztikus világa

Azzal valószínűleg mindenki tisztában van, hogy az emberek és az állatok között előfordul albinizmus, de kevésbé közismert, hogy léteznek albínó növények is. Ezek a ritka „erdei szellemek” nem rendelkeznek klorofillal, de ez nem akadályozza meg őket abban, hogy improvizáljanak.

Az albínó mamutfenyők tűi nem tartalmaznak zöld színtesteket, ezért sárgásnak vagy fehérnek látszanak.
Az albínó mamutfenyők tűi nem tartalmaznak zöld színtesteket, ezért sárgásnak vagy fehérnek látszanak.
Fotó: Cole Shatto/Wikipedia
A legéletképesebb példa a növények között az albínó mamutfenyő. Egy genetikai mutáció miatt nem képesek klorofillt termelni, emiatt a tűik fehérek vagy halvány sárgák a tipikus zöld szín helyett.

A klorofillhiány általában azonnali halálos ítéletet jelent a legtöbb növénynek, de ezek az „örökfehérek” rendelkeznek egy speciális trükkel, ami segíti a túlélésüket: ez a parazitizmus.

Amennyiben elég közel sikerül kihajtaniuk egy egészséges, nem-albínó mamutfenyőhöz (általában a szülőfájukhoz), képesek belegyökerezni az egészségesebb egyedbe, és elszívni tőle a fontos fotoszintézisből származó tápanyagokat.

Ha felszínesen nézzük, úgy hangzik, hogy ezeknek a fáknak remekül megy a sora, de a valóság az, hogy ennek az ingyenélő stratégiának is megvannak a maga kihívásai. Még akkor is, ha a legegészségesebb fából szívja el a tápanyagot, a legtöbb albínó mamutfenyő gyenge és alultáplált, emiatt a legtöbbjük úgy néz ki, mint egy haldokló karácsonyfa.

Az albínó mamutfenyők titkának felfedése

Az albínó példányok összegyűjtik a méreganyagokat, és ezzel segítik a többi fa túlélését.
Az albínó példányok összegyűjtik a méreganyagokat, és ezzel segítik a többi fa túlélését.
Fotó: WolfmanSF/Wikipedia
Egy még ritkább variációja ennek a genetikai mutációnak a kiméra albínó mamutfenyő, melynek a lombkoronájában együtt vannak egészséges, zöld szövetek és gyengébb albínó szövetek is.

Ami még figyelemreméltóbb a kiméra mamutfenyőkkel kapcsolatban, hogy két különböző DNS készlettel rendelkeznek, ami olyan, mintha két különböző ember élne egy testen belül. Ezek annyira ritka fák, hogy Kalifornia több millió hektárnyi mamutfenyő erdeiből is mindössze 10 kiméra egyed ismert.

Egy 2014-es National Geographic cikkben, mely egy kiméra példány megmentéséről szólt a kaliforniai Cotati-ban, a Colorado-i Egyetem botanikus diákja, Zane Moore felvetése szerint lehetséges, hogy az albinizmus egy adaptív evolúciós válasz a külső környezeti erőkre.

„Az albínók általában a mamutfenyők átmeneti zónájában vannak, és mindegyik stresszesnek tűnik. Úgyhogy az egyik elmélet szerint az albinizmus a stresszhez való alkalmazkodás. Szokatlan mennyiségű fiatal albínó csemetét láttunk feljönni, aminek az oka lehet a keleti részeket és Kaliforniát sújtó szárazság.”

Úgy tűnik, hogy Moore ráérzett valamire. Két évvel később Moore – aki azóta pHD hallgató Davis-ben, a California-i Egyetemen – felfedezte, hogy az albínó mamutfenyők tűiben magas a nehézfémek koncentrációja, mint a nikkelé vagy a rézé. Úgy tűnik, hogy az albínó mamutfenyők felszívják a talajból és tárolják a szennyezőanyagokat, ezzel távol tartva őket a többi, egészséges mamutfenyőktől.

„Tulajdonképpen saját magukat mérgezik meg” mondta Moore a Mercury News-nak.

„Olyanok, mint egy máj vagy vese, ami kiszűri a mérgező anyagokat.”

Amíg az új tanulmányok nem adnak választ a mamutfenyők közötti albinizmusra, a toxinok kiszívása a talajból egyértelműen potenciális stressz-forrás az önfeláldozó fák számára.

A fák védelme

Mint más ritka és ősi fáknál, az albínó és kiméra mamutfenyők pontos helyszínét is titokban tartják annak érdekében, hogy életben maradjanak. Ha valaki mégis vetne egy pillantást ezekre a kísértetfákra, több pont is rendelkezésére áll a kaliforniai Humboldt Redwoods és a Henry Cowell Redwoods állami parkokban.

 

Forrás: 
mnn.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tartósan piros paprikát kutatnak Szegeden uniós támogatással

Több mint 100 millió forintból, - ebből 78 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatás - fejleszt színét stabilan pirosan tartó paprikaőrleményt a Rubin Szegedi Fűszerpaprika Feldolgozó Kft. - közölte a cég az MTI-vel. Az új terméknek köszönhetően várhatóan mintegy 25 millió forint többlet árbevételre számítanak 2019 végéig.

Csigás, neszes patások

Hazánk középhegységeinek ösvényeit járva némi szerencsével találkozhatunk a juhra emlékeztető muflonnal. Ahhoz azonban, hogy közelről megpillanthassuk őket, igencsak csöndben kell közlekednünk, ugyanis rendkívül éberek. Nem véletlenül mondja a népnyelv: a muflon neszes állat.

A városok és a biomassza-alapú gazdaság

A biomassza-alapú gazdaság fejlesztésének egyik fő eszköze a kutatás és innováció erősítése - mondta Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára egy hároméves, a témában tervezett kutatásokat támogató európai uniós projekt zárótanácskozásán.

Nyílt napok a gyümölcs-génbankoknál

Hosszú fennállása alatt az idén először nyitja meg kapuit a széles közönség előtt a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézete négy génbanki gyűjteménye. Az 1970-es évektől begyűjtött tételek a kívánatos tulajdonságok tárházát képviselik: betegség-ellenálló, szárazságtűrő, egészségvédő anyagokban gazdag, vagy különleges alakú, színű változatok is vannak köztük.

Szükség van-e magyar burgonyára?

Bár a burgonya egykor alapélelmiszernek számított, napjainkban folyamatosan csökken a fogyasztása, és a magyarországi termőterület is apad. A teremlőknek a nyomott piaci árak sem kedveznek az idén. Az ágazat helyzetét tekintették át Burgonyakutatási Központ által szervezett hagyományos Burgonya Ágazati Fórumon. Bemutatták a legújabb, állami fajtaelismerésre váró nemesítést, a Balatoni sárgát is.

A tűlevelűeket károsító rovarok pusztítója

A búbos cinege talán a legszebb hazai cinegefaj, a verébnél kisebb, hossza 11,5 cm. Hátrafelé hajló hegyes bóbitája alapján könnyű felismerni. A tojó és a fiatalok búbja valamivel rövidebb, mint a hímé, de ezt általában csak akkor látni, ha a két madár egymás közelében van. Leggyakrabban hallatott nagyon jellemző hangja pergő „gürrr”.

Lassul a fakitermelés az enyhe tél miatt

A heol.hu olvasói visszajelzések alapján nézett utána, hogyan lehet most tűzifához jutni Heves megyében. Egyes tapasztalatok alapján ugyanis akár három hetes várakozási idővel is számolni kell. Az EGERERDŐ Zrt. kérdésükre azt közölte, hogy a felnémeti tűzifaudvarban azonnal hozzá lehet jutni a tűzrevalóhoz. Az erdőről szállítóknak viszont valóban három hét a várakozás.

Az USA-ban is hasznosítják az SZTE szabadalommal védett baktériumtörzsét

A zöldségtermesztésben különösen nagy károkat okozó baktériumok és gombák ellen találtak új baktériumtörzset a Szegedi Tudományegyetem kutatói. A Bacillus mojavensis jelentős mennyiségben termel olyan peptid-antibiotikumot, amely a zöldségfélék gyökérzetében előforduló baktériumok és gombák ellen nyújt védelmet, egyben növeli a növény általános ellenálló képességét.

Fedezd fel az örökséged!

Idén is folytatódik a középiskolások online erdőismereti versenye. A Fedezd fel az örökséged! vetélkedőt az Országos Erdészeti Egyesület hirdette meg, az online megmérettetésre a 9-12. osztályos középiskolások háromfős csoportjainak a jelentkezés várják február 25-ig a fedezdfel@oee.hu címen.

Természetszerető pedagógusok figyelem!

Hamarosan megkezdődik a gyalogos vándortábor-vezető pedagógusok továbbképzése az Országos Erdészeti Egyesület és a Testnevelési Egyetem együttműködésében. A 30 órás, három és fél napos képzésre március elejéig jelentkezhetnek a felsőfokú képzettségű pedagógusok, ha érdeklődnek a természet, a természetjárás iránt. A tanfolyamot elvégző pedagógusok 30 kreditponttal lesznek gazdagabbak.