Back to top

„Ott, hol a kis Túr siet beléje...”

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. kezelésében lévő területek mind földrajzilag, mind termőhelyileg elkülönülő egysége a természeti és kulturális értékekben igen gazdag szatmár-beregi táj. A kerékpárral és autóval is jól bejárható vidék megannyi élményt kínál minden korosztály számára. A táj egyedülálló arculatát a Kárpátokból lezúduló Tisza és annak mellékfolyói alakították.

A térség minden idelátogatót rabul ejt.

Tavaly az év vadvirága volt a kockás liliom
Tavaly az év vadvirága volt a kockás liliom
A vidék az ország legkeletibb részén a Tisza, a Szamos, a Kraszna és a Túr folyók ölelésében terül el, keletről Románia és Ukrajna határolja. A NYÍRERDŐ Zrt.-t általánosan jellemző homoki termőhelyi viszonyoktól merőben eltérő természetföldrajzi adottságok, alapvetően meghatározzák az erdőgazdálkodás mindennapjait. Az Alföld leghűvösebb, legcsapadékosabb területe ez, ahol a kötött öntéstalajokon kialakult, természetvédelmi szempontból is értékes, keményfás ligeterdők jelentik a tartamos erdőgazdálkodás alapját. A különleges termőhelyi viszonyoknak köszönhetően élővilága sajátos, igen gazdag ritka és védett növény- és állatfajokban. Az erdőgazdaság kezelésében lévő területek több mint fele természetvédelem alatt áll, 94 százaléka része a Natura 2000 hálózatnak. A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) szakembereivel együttműködve arra törekszünk, hogy megőrizzük ezt az értékes élővilágot az utókor számára.

Tavasszal odvas keltikék is virítanak a szatmár-beregi erdőkben
Tavasszal odvas keltikék is virítanak a szatmár-beregi erdőkben
Szatmár-Bereg nemcsak természeti adottságaival büszkélkedhet, hanem épített környezetével is. Számos Árpádkori, fakazettás, freskós templomot, Makovecz-épületet, hagyományos parasztházat kereshetünk fel. Képzeletbeli kirándulásunk első megállója egy már csak a helyiek emlékezetében élő település, Nagygéc. A falu az 1970. május 13-ai árvíz során csaknem elpusztult, majd árvízvédelmi okokból megtiltották az újraépítését. Az időközben Csengersimához csatolt településre ma már csak az egykori központban álló református templom és egy emlékmű emlékeztet. A községet azonban nem szomorú sorsa teszi igazán érdekessé, hanem az a hihetetlen tény, hogy Julius Jakab von Haynau az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utáni – ahogy a helyiek hívták – vérbíró haláláig a településen élt és gazdálkodott a jutalmából vásárolt 39 ezer hektár földön.
A Szamos 1970-es áradása miatt néptelenedett el Nagygéc
A Szamos 1970-es áradása miatt néptelenedett el Nagygéc

Cégénydányád az egykori Cégény és Dányád községek egyesülése révén jött létre. A falu impozáns nevezetessége, a báró Kende Zsigmond által építtetett kúria. A klasszicista stílusú épület különlegessége a fehér faragott kőből épült főbejárata, valamint boltozatos megoldású előcsarnoka. Bár a körülötte elterülő 16 hektáros parkot a háború és az idő nem kímélte, még mindig jó néhány növénykülönlegességet rejt, így a tavasz egyik első hírnökét a téltemetőt, valamint a tulipánfákat. A kertben található a Kende Kölcsey kripta, ahová a báró és családja temetkezett. Az elmúlt években felújított kúria jelenleg a HNP Szatmár- Beregi Tájvédelmi Körzet székhelyéül szolgál.

Jelenleg is működőképes a túristvándi vízimalom
Jelenleg is működőképes a túristvándi vízimalom
Túristvándi egyike a Túr partján fekvő településeknek, a folyó összesen 99 kanyarral öleli körül. A község ma már országszerte ismert nevezetessége a nagyszámú látogatót vonzó vízimalom. Korát pontosan nem ismerjük, de egy 1315-ből fennmaradt írás már említi a létezését. Az ipari műemlék, melyre nagyon büszkék a helyi emberek, a mai napig működőképes és rendszeresen molnártalálkozóknak ad otthont.

Tiszacsécse Móricz Zsigmond szülőfaluja. A településen álló emlékház egy korabeli szoba-pitvarkonyha-szoba alaprajzú, vert falú, szabadkéményes, kontytetős, taposott szalmával fedett épület. A házat sokáig az író szülőotthonának tartották, 1990 után derült ki, hogy egy másik, módos kulák házban született, viszont hatéves koráig ebben az egyszerű épületben nevelkedett. A látogatás az idegenvezető előadásával válik teljessé.

Kölcsey Ferenc 1815-ben költözött Szatmárcsekére, majd az 1838-ban bekövetkezett haláláig kisebb megszakításokkal itt élt. A református temető – melynek a legmagasabb pontján áll a Kölcsey-emlékmű – nemcsak arról nevezetes, hogy a Himnusz szerzője itt alussza örök álmát, hanem a temetőben sorakozó úgynevezett csónak alakú „emberarcú” fejfás síremlékekről is. Egyelőre nem sikerült találni biztos magyarázatot erre a temetkezési szokásra, egyes feltevések szerint az ősi ugor csónakos temetkezési forma utolsó emléke, de ez valószínűleg egy romantikus tévhit. Mások úgy vélik, azért temetkeztek így, mert a falut körülvevő vizek áradásakor a hallottakat csak csónakkal tudták a temetőbe vinni, de errefelé ladikkal jártak és a bárkás, félbárkás és deszkás temetés volt a jellemző. A temető meglátogatása után mindenképp térjünk be a Művelődési Házban található Kölcsey-emlékszobába.

Petőfi Sándor többször időzött a környéken, mert Szatmárcseke közvetlen szomszédságában, Nagyarban élt barátja, Luby Zsigmond. Ez az egykori barátság ma már igen nagy jelentőségű, hiszen a Luby-kúria az egyetlen meglévő épület a megyében, ahol Petőfi vendégeskedett. A falu „csekei” végén áll a Petőfi- fa. A helyiek ezzel állítanak emléket annak, hogy a költőt minden bizonnyal a falu határától nem messze található Kis- Túr Tisza találkozása ihlette meg, hogy 1847 februárjában Pesten megírja a Tisza című versét. A fától mindössze 250 méterre működő Nagyari Galériában a Petőfi Nagyarban Emlékkiállítást tekinthetjük meg.

Mintha függöny takarná a csarodai református templom falát
Mintha függöny takarná a csarodai református templom falát

A Bockerek-erdő hajdani erdészei leltek örök nyugalmat a sírokban
A Bockerek-erdő hajdani erdészei leltek örök nyugalmat a sírokban
Nagyart elhagyva Kisar után kelünk át a Tiszán a folyó beregi oldalára. Tarpa nagyközség határát átlépve megérkezünk Esze Tamás szülőfalujába. A Rákóczi-szabadságharcot előkészítő tiszaháti felkelés vezetője a kuruc hadsereg ezredeseként harcolt. Értékes agrártörténeti emlék a fazsindellyel fedett, malomházra és járószínre osztott úgynevezett Tokaji-féle szárazmalom, melyet 1885-ben ácsoltak. Napjainkra Észak-Tiszántúl egyetlen fennmaradt szárazmalma. A nagyközség további látványossága a Tarpai Nagyhegy, a 154 méter magas romvulkán nagyrészt dácit alapkőzeten található. A helyiek a mai napig szőlőt és gyümölcsöt termesztenek rajta.

Máig nem tisztázott a szatmárcsekei csónakfejfák eredete
Máig nem tisztázott a szatmárcsekei csónakfejfák eredete
Utunk során kihagyhatatlan élményt nyújt a több mint 700 éves csarodai református templom, amit a Mosolygó Szentek templomának is neveznek. Különlegessége, hogy már a 13. században is karcsú, tűhegyes, fazsindellyel fedett toronnyal építették, onnan vigyázták a vidéket. A szentély festése is különleges, mintha függöny volna a falon, ami nagyban hasonlít a hajdani uradalmi házak, kastélyok falára aggatott keleti mintázatú szőnyegekre. Akkoriban az itt élő emberek így akarták széppé, otthonossá tenni Isten házát. Mint ismeretes, a reformáció után nem tűrték az ablakos szentképeket, ezért rávakoltak a korábban elkészített freskókra. Ennek köszönhető, hogy az országban egyedülálló módon, épségben maradtak meg ezek a különleges szépségű falfestések. Az újabb vakolatra életfás, növényindás, tulipán és szív motívumos mintákat festettek. Ezeket tökéletesen helyreállított állapotban láthatjuk, sőt még a kifestés ideje is fennmaradt: 1642. július 9.

A „mezítlábas Notre-Dame” már 250 éves Tákoson
A „mezítlábas Notre-Dame” már 250 éves Tákoson
Ahhoz, hogy láthassuk a Notre- Dame-ot, elég csak a szomszédos Tákosra ellátogatni. Az 1766-ban épített favázas, paticsfalú és fazsindelyekkel fedett református templomot azért hívják, „mezítlábas Notre-Dame-nak”, mert a falai vesszőfonatra tapasztott pelyvás, agyagos sárból készültek, amit mezítláb kellett taposni. Belső tere számos kéz munkáját dicséri, mégis egységesnek hat, a népi építészet remek példája. A mennyezeten 58 festett kazetta található, különböző virágmotívumokkal, illetve állatövi jegyek ábrázolásával, a közéjük tett feliratos táblákon pedig a templomépítés története olvasható. Érdekes módon, a fakazetták között nincs két egyforma. A templom különlegessége a természetes megvilágítása, az ablakok napkelettől déli irányba helyezkednek el, így a napfény körbejárja és még a lenyugvó nap is keresztülfénylik rajta. Minden év december 24-én új életre kel a szent tér, ilyenkor a nap fénye pontosan az első sorban található magyar jelképre, a turulra esik. A templom tövében álló fa harangtornyot korhű rajzok alapján 1980-ban állították helyre.

A folyószabályozásokkal számos holtág alakult ki
A folyószabályozásokkal számos holtág alakult ki
Utunk végén mindenképp látogassunk el Vásárosnaményba, nézzük meg a 2005-ben felújított Tomcsányi Kastélyban található Beregi Múzeumot. A kastélyt 1728-ban építette Lónyay László. Miután az épület lány ágon öröklődött, Trianon után Tomcsányi Vilmos Pál és felesége költöztek be a kúriába. A Tomcsányi család az államosításig élt a kastélyban. Azt követően (először) a kiegészítő parancsnokság birtokolta az épületet, majd középiskolai kollégium lett belőle 1986-ig, az új kollégium megépültéig. A múzeumban található állandó kiállítások a beregi emberek hétköznapjait mutatják be, valamint a vidék múltját feltáró, régészetét ismertető kiállítás is várja az érdeklődőket. Öntöttvas kályhái meseszépek.

A kirándulást a tiszai strandok és a jellegzetes szatmár-beregi ételek tehetik teljessé. A táj látványának szinte állandó része a Kárpátok északkeleti vonulata, mely minden időben lezárja a látóhatárt. A vidék a maga egyszerű szépségével és a helyi emberek közvetlenségével, örök emléket nyújt az ideérkezőknek, akik számos kulturális, gasztronómiai és természeti élménnyel térhetnek haza.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Téli csodavilág - havazás az erdeinkben

Az elmúlt napok időjárásának eredménye, hogy az országban sok helyen, különösen a magasabban fekvő térségekben igazi téli mesevilág alakult ki. Az állami erdészetektől érdekezett csodás fotók talán jó kedvcsinálók egy hétvégi túrázáshoz. A meleg ruhát és a forró teát senki ne hagyja otthon!

Bővítették az ország egyik legnagyobb vadhúsfeldolgozóját

Új hűtőcsarnokot adtak át szerdán a hat állami erdőgazdaság tulajdonában lévő, tavaly 1,76 milliárd forintos árbevételt elérő Somogy megyei Öreglaki Vadfeldolgozó Kft.-ben.

Miért mondjuk: „iszik, mint a gödény”?

A rózsás gödény mintegy másfél méteres testhosszával, hatalmas, jellegzetes csőrével lenyűgözi a madárbarátokat. Csőrét lényegében egy hatalmas halfogó eszköznek is tekinthetjük. Felső kávája kampós, míg az alsón egy terjedelmes, torokra is kiterjedő bőrzacskó található.

Fakidőlés miatt rövidebb útvonalon közlekednek a lillafüredi kisvasút vonatai

A keddi és szerdai kiadós havazás számos fakidőlést eredményezett a Lillafüredi Állami Erdei Vasút (LÁEV) Miskolc-Dorottya utca – Lillafüred – Garadna fővonala mentén.

A világ legmagányosabb békája

Bolíviában él Rómeó, a Sehuencas-vízibéka (ejtsd: széjuenkássz), aki fajának utolsó élő példánya lehet. A tudósok versenyt futnak az idővel, hogy találhassanak neki egy nőstényt.

„Zöld erdőben jártam…” - rajzpályázat a nyíregyházi iskolásoknak

A Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából „Zöld erdőben jártam…” címmel rajzpályázatot hirdet Nyíregyháza város alsó és felső tagozatos tanulói számára két korcsoportban (1-4 oszt. és 5-8 oszt.).

Elfogadás előtt a Mézjelentés

Március elsején szavazhat az Európai Parlament a Mézjelentésről, amely az Európában termelt, azon belül is a kiváló minőségű magyar mézet védené meg a hamisított importtól. Bár a dokumentum sarokpontja az álmézek elleni küzdelem, elfogadásának ennél sokkal szélesebb körű előnyei lehetnek, mondta Erdős Norbert, a Mézjelentést beterjesztő EP-képviselő Szombathelyen, sajtótájékoztatón.

A tűlevelűeket károsító rovarok pusztítója

A búbos cinege talán a legszebb hazai cinegefaj, a verébnél kisebb, hossza 11,5 cm. Hátrafelé hajló hegyes bóbitája alapján könnyű felismerni. A tojó és a fiatalok búbja valamivel rövidebb, mint a hímé, de ezt általában csak akkor látni, ha a két madár egymás közelében van. Leggyakrabban hallatott nagyon jellemző hangja pergő „gürrr”.

„A fene egye meg!” - a farkasok helyzete a korábbi századokban

Nincs magyar ember akinek e „szelíd” káromkodás ne hagyta volna el az ajkát. A „fene” szót elsősorban a népi gyógyászatban, mint betegségelnevezést használták. Az viszont kevésbé ismert, hogy egészen a 1270-es évekig Magyarországon a „fene” alatt farkast értettek. A magyarságot, mint pásztorkodó, állattartó népet mindig erősen foglalkoztatta a farkas elleni védelem.

Városlakó vadállatok

Jóllehet, a városok elsősorban az emberek igényeit hivatottak kiszolgálni, azonban nem csupán számunkra biztosítanak ideális lakókörnyezetet. Míg nyugaton a vaddisznók borzolják a városlakók idegeit, a kecs­kemétieknek a nyestek okoznak álmatlan éjszakákat. Továbbá, amely fajtól leginkább ódzkodunk, annak egyedei szorulnak leginkább segítségünkre és toleranciánkra.