Back to top

„Ott, hol a kis Túr siet beléje...”

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. kezelésében lévő területek mind földrajzilag, mind termőhelyileg elkülönülő egysége a természeti és kulturális értékekben igen gazdag szatmár-beregi táj. A kerékpárral és autóval is jól bejárható vidék megannyi élményt kínál minden korosztály számára. A táj egyedülálló arculatát a Kárpátokból lezúduló Tisza és annak mellékfolyói alakították.

A térség minden idelátogatót rabul ejt.

Tavaly az év vadvirága volt a kockás liliom
Tavaly az év vadvirága volt a kockás liliom
A vidék az ország legkeletibb részén a Tisza, a Szamos, a Kraszna és a Túr folyók ölelésében terül el, keletről Románia és Ukrajna határolja. A NYÍRERDŐ Zrt.-t általánosan jellemző homoki termőhelyi viszonyoktól merőben eltérő természetföldrajzi adottságok, alapvetően meghatározzák az erdőgazdálkodás mindennapjait. Az Alföld leghűvösebb, legcsapadékosabb területe ez, ahol a kötött öntéstalajokon kialakult, természetvédelmi szempontból is értékes, keményfás ligeterdők jelentik a tartamos erdőgazdálkodás alapját. A különleges termőhelyi viszonyoknak köszönhetően élővilága sajátos, igen gazdag ritka és védett növény- és állatfajokban. Az erdőgazdaság kezelésében lévő területek több mint fele természetvédelem alatt áll, 94 százaléka része a Natura 2000 hálózatnak. A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) szakembereivel együttműködve arra törekszünk, hogy megőrizzük ezt az értékes élővilágot az utókor számára.

Tavasszal odvas keltikék is virítanak a szatmár-beregi erdőkben
Tavasszal odvas keltikék is virítanak a szatmár-beregi erdőkben
Szatmár-Bereg nemcsak természeti adottságaival büszkélkedhet, hanem épített környezetével is. Számos Árpádkori, fakazettás, freskós templomot, Makovecz-épületet, hagyományos parasztházat kereshetünk fel. Képzeletbeli kirándulásunk első megállója egy már csak a helyiek emlékezetében élő település, Nagygéc. A falu az 1970. május 13-ai árvíz során csaknem elpusztult, majd árvízvédelmi okokból megtiltották az újraépítését. Az időközben Csengersimához csatolt településre ma már csak az egykori központban álló református templom és egy emlékmű emlékeztet. A községet azonban nem szomorú sorsa teszi igazán érdekessé, hanem az a hihetetlen tény, hogy Julius Jakab von Haynau az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utáni – ahogy a helyiek hívták – vérbíró haláláig a településen élt és gazdálkodott a jutalmából vásárolt 39 ezer hektár földön.
A Szamos 1970-es áradása miatt néptelenedett el Nagygéc
A Szamos 1970-es áradása miatt néptelenedett el Nagygéc

Cégénydányád az egykori Cégény és Dányád községek egyesülése révén jött létre. A falu impozáns nevezetessége, a báró Kende Zsigmond által építtetett kúria. A klasszicista stílusú épület különlegessége a fehér faragott kőből épült főbejárata, valamint boltozatos megoldású előcsarnoka. Bár a körülötte elterülő 16 hektáros parkot a háború és az idő nem kímélte, még mindig jó néhány növénykülönlegességet rejt, így a tavasz egyik első hírnökét a téltemetőt, valamint a tulipánfákat. A kertben található a Kende Kölcsey kripta, ahová a báró és családja temetkezett. Az elmúlt években felújított kúria jelenleg a HNP Szatmár- Beregi Tájvédelmi Körzet székhelyéül szolgál.

Jelenleg is működőképes a túristvándi vízimalom
Jelenleg is működőképes a túristvándi vízimalom
Túristvándi egyike a Túr partján fekvő településeknek, a folyó összesen 99 kanyarral öleli körül. A község ma már országszerte ismert nevezetessége a nagyszámú látogatót vonzó vízimalom. Korát pontosan nem ismerjük, de egy 1315-ből fennmaradt írás már említi a létezését. Az ipari műemlék, melyre nagyon büszkék a helyi emberek, a mai napig működőképes és rendszeresen molnártalálkozóknak ad otthont.

Tiszacsécse Móricz Zsigmond szülőfaluja. A településen álló emlékház egy korabeli szoba-pitvarkonyha-szoba alaprajzú, vert falú, szabadkéményes, kontytetős, taposott szalmával fedett épület. A házat sokáig az író szülőotthonának tartották, 1990 után derült ki, hogy egy másik, módos kulák házban született, viszont hatéves koráig ebben az egyszerű épületben nevelkedett. A látogatás az idegenvezető előadásával válik teljessé.

Kölcsey Ferenc 1815-ben költözött Szatmárcsekére, majd az 1838-ban bekövetkezett haláláig kisebb megszakításokkal itt élt. A református temető – melynek a legmagasabb pontján áll a Kölcsey-emlékmű – nemcsak arról nevezetes, hogy a Himnusz szerzője itt alussza örök álmát, hanem a temetőben sorakozó úgynevezett csónak alakú „emberarcú” fejfás síremlékekről is. Egyelőre nem sikerült találni biztos magyarázatot erre a temetkezési szokásra, egyes feltevések szerint az ősi ugor csónakos temetkezési forma utolsó emléke, de ez valószínűleg egy romantikus tévhit. Mások úgy vélik, azért temetkeztek így, mert a falut körülvevő vizek áradásakor a hallottakat csak csónakkal tudták a temetőbe vinni, de errefelé ladikkal jártak és a bárkás, félbárkás és deszkás temetés volt a jellemző. A temető meglátogatása után mindenképp térjünk be a Művelődési Házban található Kölcsey-emlékszobába.

Petőfi Sándor többször időzött a környéken, mert Szatmárcseke közvetlen szomszédságában, Nagyarban élt barátja, Luby Zsigmond. Ez az egykori barátság ma már igen nagy jelentőségű, hiszen a Luby-kúria az egyetlen meglévő épület a megyében, ahol Petőfi vendégeskedett. A falu „csekei” végén áll a Petőfi- fa. A helyiek ezzel állítanak emléket annak, hogy a költőt minden bizonnyal a falu határától nem messze található Kis- Túr Tisza találkozása ihlette meg, hogy 1847 februárjában Pesten megírja a Tisza című versét. A fától mindössze 250 méterre működő Nagyari Galériában a Petőfi Nagyarban Emlékkiállítást tekinthetjük meg.

Mintha függöny takarná a csarodai református templom falát
Mintha függöny takarná a csarodai református templom falát

A Bockerek-erdő hajdani erdészei leltek örök nyugalmat a sírokban
A Bockerek-erdő hajdani erdészei leltek örök nyugalmat a sírokban
Nagyart elhagyva Kisar után kelünk át a Tiszán a folyó beregi oldalára. Tarpa nagyközség határát átlépve megérkezünk Esze Tamás szülőfalujába. A Rákóczi-szabadságharcot előkészítő tiszaháti felkelés vezetője a kuruc hadsereg ezredeseként harcolt. Értékes agrártörténeti emlék a fazsindellyel fedett, malomházra és járószínre osztott úgynevezett Tokaji-féle szárazmalom, melyet 1885-ben ácsoltak. Napjainkra Észak-Tiszántúl egyetlen fennmaradt szárazmalma. A nagyközség további látványossága a Tarpai Nagyhegy, a 154 méter magas romvulkán nagyrészt dácit alapkőzeten található. A helyiek a mai napig szőlőt és gyümölcsöt termesztenek rajta.

Máig nem tisztázott a szatmárcsekei csónakfejfák eredete
Máig nem tisztázott a szatmárcsekei csónakfejfák eredete
Utunk során kihagyhatatlan élményt nyújt a több mint 700 éves csarodai református templom, amit a Mosolygó Szentek templomának is neveznek. Különlegessége, hogy már a 13. században is karcsú, tűhegyes, fazsindellyel fedett toronnyal építették, onnan vigyázták a vidéket. A szentély festése is különleges, mintha függöny volna a falon, ami nagyban hasonlít a hajdani uradalmi házak, kastélyok falára aggatott keleti mintázatú szőnyegekre. Akkoriban az itt élő emberek így akarták széppé, otthonossá tenni Isten házát. Mint ismeretes, a reformáció után nem tűrték az ablakos szentképeket, ezért rávakoltak a korábban elkészített freskókra. Ennek köszönhető, hogy az országban egyedülálló módon, épségben maradtak meg ezek a különleges szépségű falfestések. Az újabb vakolatra életfás, növényindás, tulipán és szív motívumos mintákat festettek. Ezeket tökéletesen helyreállított állapotban láthatjuk, sőt még a kifestés ideje is fennmaradt: 1642. július 9.

A „mezítlábas Notre-Dame” már 250 éves Tákoson
A „mezítlábas Notre-Dame” már 250 éves Tákoson
Ahhoz, hogy láthassuk a Notre- Dame-ot, elég csak a szomszédos Tákosra ellátogatni. Az 1766-ban épített favázas, paticsfalú és fazsindelyekkel fedett református templomot azért hívják, „mezítlábas Notre-Dame-nak”, mert a falai vesszőfonatra tapasztott pelyvás, agyagos sárból készültek, amit mezítláb kellett taposni. Belső tere számos kéz munkáját dicséri, mégis egységesnek hat, a népi építészet remek példája. A mennyezeten 58 festett kazetta található, különböző virágmotívumokkal, illetve állatövi jegyek ábrázolásával, a közéjük tett feliratos táblákon pedig a templomépítés története olvasható. Érdekes módon, a fakazetták között nincs két egyforma. A templom különlegessége a természetes megvilágítása, az ablakok napkelettől déli irányba helyezkednek el, így a napfény körbejárja és még a lenyugvó nap is keresztülfénylik rajta. Minden év december 24-én új életre kel a szent tér, ilyenkor a nap fénye pontosan az első sorban található magyar jelképre, a turulra esik. A templom tövében álló fa harangtornyot korhű rajzok alapján 1980-ban állították helyre.

A folyószabályozásokkal számos holtág alakult ki
A folyószabályozásokkal számos holtág alakult ki
Utunk végén mindenképp látogassunk el Vásárosnaményba, nézzük meg a 2005-ben felújított Tomcsányi Kastélyban található Beregi Múzeumot. A kastélyt 1728-ban építette Lónyay László. Miután az épület lány ágon öröklődött, Trianon után Tomcsányi Vilmos Pál és felesége költöztek be a kúriába. A Tomcsányi család az államosításig élt a kastélyban. Azt követően (először) a kiegészítő parancsnokság birtokolta az épületet, majd középiskolai kollégium lett belőle 1986-ig, az új kollégium megépültéig. A múzeumban található állandó kiállítások a beregi emberek hétköznapjait mutatják be, valamint a vidék múltját feltáró, régészetét ismertető kiállítás is várja az érdeklődőket. Öntöttvas kályhái meseszépek.

A kirándulást a tiszai strandok és a jellegzetes szatmár-beregi ételek tehetik teljessé. A táj látványának szinte állandó része a Kárpátok északkeleti vonulata, mely minden időben lezárja a látóhatárt. A vidék a maga egyszerű szépségével és a helyi emberek közvetlenségével, örök emléket nyújt az ideérkezőknek, akik számos kulturális, gasztronómiai és természeti élménnyel térhetnek haza.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A talajtól a ritka fotós pillanatokig

Limp Tibor családi indíttatásból lett erdész, édesapja mai napig aktívan dolgozik egy társerdőgazdaságnál. Mint bevallja, az orvosi tanulmányoktól egy gimnáziumi biológia órán végignézett boncolás tartotta vissza. Ma nem csak a Pilisi Parkerdő Zrt. Bajnai Erdészetének műszaki vezetője, de elismert talajtani szakember, a bálványfa elleni küzdelem élharcosa és elkötelezett természetfotós.

Nem vágják tarra, csak felújítják

Soron kívül felülvizsgálják Sóstón az erdei tornapálya fáit a szakemberek, mert az elmúlt hétvégén egy élő fa mintegy 20 centiméter átmérőjű oldalága lehasadt, nem kis riadalmat keltve az ott tartózkodó kisgyermekes szülőkben. Az tarvágás azonban nem indokolt, csupán nevelővágást végeznek, így az erdei tornapálya "zöld képe" is megmarad.

A legeltető állattartás mentheti meg a ritka lepkefajt Nógrádban

A napokban végzett kutatásokból kiderült, hogy míg a díszes tarkalepke az ország más területein eltűnőfélben van, addig Nógrád megyét igenis kedveli. Ez a faj az európai természetvédelem szempontjából kiemelten fontos.

A virágos kőris

Az Országos Erdészeti Egyesület által meghirdetett szavazás eredményeként a virágos kőris (Fraxinus ornus) lett az év fája 2018-ban. Magyar neve feltűnő virágzatára utal. Bár hajlott, szabálytalan törzse, és az ágak gyakori villás elágazása miatt erdészeti jelentősége elenyésző, kiváló várostűrésével, gazdag virágzásával és szép őszi lombszíneződésével mind fontosabb parkfa lesz.

Helyreállították: szombaton menetrend szerint indul a kisvasút

Hétfőn éjszaka Szilvásváradon rekord mennyiségű csapadék, összesen 181 mm eső hullott, mely nemcsak a falu házaiban, hanem az EGERERDŐ Zrt. erdei infrastruktúrájában is tetemes károkat okozott.

Szakadó esőben engedték el a medvét

Hosszú volt az éjszakája a Bükki és Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság közel 20 munkatársának. 2018. június 13-án éjszaka ugyanis a szlovák-magyar határtól nem messze szabadon engedték azt a medvét, amely az elmúlt hetekben lázban tartotta az országot.

Lövészverseny erdész módra

Az erdészek munkája nagyon sokrétű tevékenységet foglal magába. Az erdőállomány ápolása, védelme, az értékes erdővagyon fakitermeléssel való hasznosítása, utak, átereszek karbantartása, turistautak fenntartása, erdei házak, kisvasutak üzemeltetése is mind-mind az erdészek feladata.

Pusztulnak a különleges matuzsálemek

Afrika meghökkentő kinézetű fája a majomkenyérfa. Fiatalon a faj egyetlen ág nélküli törzset fejleszt, a gyümölcse leginkább kolbászra emlékeztet, és a kifejlett egyedek is hajlamosak új ágak helyett inkább újabb törzset hajtani. Úgy tűnik azonban, hogy ez sem mentheti meg őket a pusztulástól: a legöregebb példányok ugyanis látszólag ok nélkül pusztulnak.

A Dráva-sík katedrálisai – interaktív erdészeti túra Szentegáton

A Mecsekerdő Zrt. június elején szervezett erdészeti túrája a szentegáti erdőtömb hazánkban egyedülálló síkvidéki bükkös-kocsányos tölgyes erdeibe invitálta az érdeklődőket. Az interaktív erdészeti túrasorozat célja, hogy az erdőgazdálkodással kapcsolatos témák, az erdészek összetett munkája és az általunk kezelt erdők értékei személyes élményeken keresztül, közvetlen módon kerüljenek bemutatásra.

Trendi a körforgás: ananászlevélből textil, cipőkből sportpálya

Becslések szerint mintegy évi 4 500 milliárd dolláros üzleti lehetőség rejlik a körforgásos gazdaságban. Az új modell nem csak azért szükséges, mert a nyersanyagok szűkössége határt szab a környezet kizsákmányolásának.