Back to top

„Ott, hol a kis Túr siet beléje...”

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. kezelésében lévő területek mind földrajzilag, mind termőhelyileg elkülönülő egysége a természeti és kulturális értékekben igen gazdag szatmár-beregi táj. A kerékpárral és autóval is jól bejárható vidék megannyi élményt kínál minden korosztály számára. A táj egyedülálló arculatát a Kárpátokból lezúduló Tisza és annak mellékfolyói alakították.

A térség minden idelátogatót rabul ejt.

kockasliliom_fritillaria-meleagris.jpg

Tavaly az év vadvirága volt a kockás liliom
Tavaly az év vadvirága volt a kockás liliom
A vidék az ország legkeletibb részén a Tisza, a Szamos, a Kraszna és a Túr folyók ölelésében terül el, keletről Románia és Ukrajna határolja. A NYÍRERDŐ Zrt.-t általánosan jellemző homoki termőhelyi viszonyoktól merőben eltérő természetföldrajzi adottságok, alapvetően meghatározzák az erdőgazdálkodás mindennapjait. Az Alföld leghűvösebb, legcsapadékosabb területe ez, ahol a kötött öntéstalajokon kialakult, természetvédelmi szempontból is értékes, keményfás ligeterdők jelentik a tartamos erdőgazdálkodás alapját. A különleges termőhelyi viszonyoknak köszönhetően élővilága sajátos, igen gazdag ritka és védett növény- és állatfajokban. Az erdőgazdaság kezelésében lévő területek több mint fele természetvédelem alatt áll, 94 százaléka része a Natura 2000 hálózatnak. A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) szakembereivel együttműködve arra törekszünk, hogy megőrizzük ezt az értékes élővilágot az utókor számára.

odvas-keltike.jpg

Tavasszal odvas keltikék is virítanak a szatmár-beregi erdőkben
Tavasszal odvas keltikék is virítanak a szatmár-beregi erdőkben
Szatmár-Bereg nemcsak természeti adottságaival büszkélkedhet, hanem épített környezetével is. Számos Árpádkori, fakazettás, freskós templomot, Makovecz-épületet, hagyományos parasztházat kereshetünk fel. Képzeletbeli kirándulásunk első megállója egy már csak a helyiek emlékezetében élő település, Nagygéc. A falu az 1970. május 13-ai árvíz során csaknem elpusztult, majd árvízvédelmi okokból megtiltották az újraépítését. Az időközben Csengersimához csatolt településre ma már csak az egykori központban álló református templom és egy emlékmű emlékeztet. A községet azonban nem szomorú sorsa teszi igazán érdekessé, hanem az a hihetetlen tény, hogy Julius Jakab von Haynau az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utáni – ahogy a helyiek hívták – vérbíró haláláig a településen élt és gazdálkodott a jutalmából vásárolt 39 ezer hektár földön.

szamos.jpg

A Szamos 1970-es áradása miatt néptelenedett el Nagygéc
A Szamos 1970-es áradása miatt néptelenedett el Nagygéc

Cégénydányád az egykori Cégény és Dányád községek egyesülése révén jött létre. A falu impozáns nevezetessége, a báró Kende Zsigmond által építtetett kúria. A klasszicista stílusú épület különlegessége a fehér faragott kőből épült főbejárata, valamint boltozatos megoldású előcsarnoka. Bár a körülötte elterülő 16 hektáros parkot a háború és az idő nem kímélte, még mindig jó néhány növénykülönlegességet rejt, így a tavasz egyik első hírnökét a téltemetőt, valamint a tulipánfákat. A kertben található a Kende Kölcsey kripta, ahová a báró és családja temetkezett. Az elmúlt években felújított kúria jelenleg a HNP Szatmár- Beregi Tájvédelmi Körzet székhelyéül szolgál.

t.istvandi.jpg

Jelenleg is működőképes a túristvándi vízimalom
Jelenleg is működőképes a túristvándi vízimalom
Túristvándi egyike a Túr partján fekvő településeknek, a folyó összesen 99 kanyarral öleli körül. A község ma már országszerte ismert nevezetessége a nagyszámú látogatót vonzó vízimalom. Korát pontosan nem ismerjük, de egy 1315-ből fennmaradt írás már említi a létezését. Az ipari műemlék, melyre nagyon büszkék a helyi emberek, a mai napig működőképes és rendszeresen molnártalálkozóknak ad otthont.

Tiszacsécse Móricz Zsigmond szülőfaluja. A településen álló emlékház egy korabeli szoba-pitvarkonyha-szoba alaprajzú, vert falú, szabadkéményes, kontytetős, taposott szalmával fedett épület. A házat sokáig az író szülőotthonának tartották, 1990 után derült ki, hogy egy másik, módos kulák házban született, viszont hatéves koráig ebben az egyszerű épületben nevelkedett. A látogatás az idegenvezető előadásával válik teljessé.

Kölcsey Ferenc 1815-ben költözött Szatmárcsekére, majd az 1838-ban bekövetkezett haláláig kisebb megszakításokkal itt élt. A református temető – melynek a legmagasabb pontján áll a Kölcsey-emlékmű – nemcsak arról nevezetes, hogy a Himnusz szerzője itt alussza örök álmát, hanem a temetőben sorakozó úgynevezett csónak alakú „emberarcú” fejfás síremlékekről is. Egyelőre nem sikerült találni biztos magyarázatot erre a temetkezési szokásra, egyes feltevések szerint az ősi ugor csónakos temetkezési forma utolsó emléke, de ez valószínűleg egy romantikus tévhit. Mások úgy vélik, azért temetkeztek így, mert a falut körülvevő vizek áradásakor a hallottakat csak csónakkal tudták a temetőbe vinni, de errefelé ladikkal jártak és a bárkás, félbárkás és deszkás temetés volt a jellemző. A temető meglátogatása után mindenképp térjünk be a Művelődési Házban található Kölcsey-emlékszobába.

Petőfi Sándor többször időzött a környéken, mert Szatmárcseke közvetlen szomszédságában, Nagyarban élt barátja, Luby Zsigmond. Ez az egykori barátság ma már igen nagy jelentőségű, hiszen a Luby-kúria az egyetlen meglévő épület a megyében, ahol Petőfi vendégeskedett. A falu „csekei” végén áll a Petőfi- fa. A helyiek ezzel állítanak emléket annak, hogy a költőt minden bizonnyal a falu határától nem messze található Kis- Túr Tisza találkozása ihlette meg, hogy 1847 februárjában Pesten megírja a Tisza című versét. A fától mindössze 250 méterre működő Nagyari Galériában a Petőfi Nagyarban Emlékkiállítást tekinthetjük meg.

csaroda-4.jpg

Mintha függöny takarná a csarodai református templom falát
Mintha függöny takarná a csarodai református templom falát

erdeszsirok-a-bockerekben.jpg

A Bockerek-erdő hajdani erdészei leltek örök nyugalmat a sírokban
A Bockerek-erdő hajdani erdészei leltek örök nyugalmat a sírokban
Nagyart elhagyva Kisar után kelünk át a Tiszán a folyó beregi oldalára. Tarpa nagyközség határát átlépve megérkezünk Esze Tamás szülőfalujába. A Rákóczi-szabadságharcot előkészítő tiszaháti felkelés vezetője a kuruc hadsereg ezredeseként harcolt. Értékes agrártörténeti emlék a fazsindellyel fedett, malomházra és járószínre osztott úgynevezett Tokaji-féle szárazmalom, melyet 1885-ben ácsoltak. Napjainkra Észak-Tiszántúl egyetlen fennmaradt szárazmalma. A nagyközség további látványossága a Tarpai Nagyhegy, a 154 méter magas romvulkán nagyrészt dácit alapkőzeten található. A helyiek a mai napig szőlőt és gyümölcsöt termesztenek rajta.

szatmarcseke-csonakfejfak.jpg

Máig nem tisztázott a szatmárcsekei csónakfejfák eredete
Máig nem tisztázott a szatmárcsekei csónakfejfák eredete
Utunk során kihagyhatatlan élményt nyújt a több mint 700 éves csarodai református templom, amit a Mosolygó Szentek templomának is neveznek. Különlegessége, hogy már a 13. században is karcsú, tűhegyes, fazsindellyel fedett toronnyal építették, onnan vigyázták a vidéket. A szentély festése is különleges, mintha függöny volna a falon, ami nagyban hasonlít a hajdani uradalmi házak, kastélyok falára aggatott keleti mintázatú szőnyegekre. Akkoriban az itt élő emberek így akarták széppé, otthonossá tenni Isten házát. Mint ismeretes, a reformáció után nem tűrték az ablakos szentképeket, ezért rávakoltak a korábban elkészített freskókra. Ennek köszönhető, hogy az országban egyedülálló módon, épségben maradtak meg ezek a különleges szépségű falfestések. Az újabb vakolatra életfás, növényindás, tulipán és szív motívumos mintákat festettek. Ezeket tökéletesen helyreállított állapotban láthatjuk, sőt még a kifestés ideje is fennmaradt: 1642. július 9.

takos.jpg

A „mezítlábas Notre-Dame” már 250 éves Tákoson
A „mezítlábas Notre-Dame” már 250 éves Tákoson
Ahhoz, hogy láthassuk a Notre- Dame-ot, elég csak a szomszédos Tákosra ellátogatni. Az 1766-ban épített favázas, paticsfalú és fazsindelyekkel fedett református templomot azért hívják, „mezítlábas Notre-Dame-nak”, mert a falai vesszőfonatra tapasztott pelyvás, agyagos sárból készültek, amit mezítláb kellett taposni. Belső tere számos kéz munkáját dicséri, mégis egységesnek hat, a népi építészet remek példája. A mennyezeten 58 festett kazetta található, különböző virágmotívumokkal, illetve állatövi jegyek ábrázolásával, a közéjük tett feliratos táblákon pedig a templomépítés története olvasható. Érdekes módon, a fakazetták között nincs két egyforma. A templom különlegessége a természetes megvilágítása, az ablakok napkelettől déli irányba helyezkednek el, így a napfény körbejárja és még a lenyugvó nap is keresztülfénylik rajta. Minden év december 24-én új életre kel a szent tér, ilyenkor a nap fénye pontosan az első sorban található magyar jelképre, a turulra esik. A templom tövében álló fa harangtornyot korhű rajzok alapján 1980-ban állították helyre.

holt-meder.jpg

A folyószabályozásokkal számos holtág alakult ki
A folyószabályozásokkal számos holtág alakult ki
Utunk végén mindenképp látogassunk el Vásárosnaményba, nézzük meg a 2005-ben felújított Tomcsányi Kastélyban található Beregi Múzeumot. A kastélyt 1728-ban építette Lónyay László. Miután az épület lány ágon öröklődött, Trianon után Tomcsányi Vilmos Pál és felesége költöztek be a kúriába. A Tomcsányi család az államosításig élt a kastélyban. Azt követően (először) a kiegészítő parancsnokság birtokolta az épületet, majd középiskolai kollégium lett belőle 1986-ig, az új kollégium megépültéig. A múzeumban található állandó kiállítások a beregi emberek hétköznapjait mutatják be, valamint a vidék múltját feltáró, régészetét ismertető kiállítás is várja az érdeklődőket. Öntöttvas kályhái meseszépek.

A kirándulást a tiszai strandok és a jellegzetes szatmár-beregi ételek tehetik teljessé. A táj látványának szinte állandó része a Kárpátok északkeleti vonulata, mely minden időben lezárja a látóhatárt. A vidék a maga egyszerű szépségével és a helyi emberek közvetlenségével, örök emléket nyújt az ideérkezőknek, akik számos kulturális, gasztronómiai és természeti élménnyel térhetnek haza.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vonulnak a szürke darvak

A szürke darvak (Grus grus) vonulását minden évben nagy figyelem kíséri. A madarak három jelentősebb európai vonulási útvonala közül az egyik Magyarországon vezet keresztül, és kontinensünk egyik legnagyobb darugyülekező helye a Hortobágyi Nemzeti Park területén található.

Új turistaházzal gyarapodott a Bükk

Az erdei szálláshelyek hálózata lehetővé teszi szinte az egész ország bejárását - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az Egererdő Zrt. által önerőből megépített pazsagi kulcsosház, a Bejárható Magyarország kormányzati program 160. erdei szálláshelyének átadásán. A turistaház jellegzetessége, hogy egy erdő belsejében, térerőmentes területen fekszik.

A Selmeci-hegységig is ellátni a most átadott kilátóból

A létesítmény az Ipoly Erdő Zrt. saját forrásból finanszírozott nettó 45 millió forintból valósult meg. A Prónay kilátó teljes magassága 26 méter, mely 32,5 köbméter rétegelt, ragasztott lucfenyőből épült, a felső teraszra 128 lépcső vezet.

Emlékoszlopot avattak az erdőmérnök Kaán Károly tiszteletére

A magyar erdőgazdálkodás meghatározó alakja, Kaán Károly születésének 150. évfordulója és az első hazai természetvédelmi terület, a debreceni Nagyerdő védetté nyilvánításának 78. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést és avattak emlékoszlopot a debreceni erdészetben.

Az erdő hercege

Szehágel István gyerekkorra meghatározó szerepet játszott abban, hogy igazi „erdei ember” lett. Az év erdésze verseny idei győztese nemcsak a könyvekből szerezte, hanem saját tapasztalataiból is bővítette ismereteit az erdőről. A SEFAG Zrt. munkatársa az erdész és vadász hivatás között sem tud választani, mindkettőt egyformán szereti.

Jubileumi NYÍRERDŐ Futás a Nagyerdőn

Szombaton rendezték a jubileumi, 20. NYÍRERDŐ Futást, a Debreceni Nagyerdőn. Az igazi őszi időben lebonyolított rendezvényen több mint kétszázan álltak rajthoz. Az alsó tagozatosok 1500, a felsősök 2000 méteres távon mérhették össze gyorsaságukat, a 2017 méteres NYÍRERDŐ Futáson pedig bárki elindulhatott.

Felfedezték az erdőt az erdészekkel

Ismét változatos és érdekes programokkal várta az érdeklődőket a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete és a Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola az Erdők Hetén.

A sasréti Mária-szobor újra várja a zarándokokat

Újra felállították Almamelléken a Mária-szobrot, mely a Mecsekerdő Zrt. keresztény vonatkozású erdei emlékhelyek felújítása című projektje keretében készült el. A program eredményeképp összesen 27 erdei emlékhely újult meg a Mecsekerdő Zrt. működési területén, köztük fa- és kőkeresztek, források, emlékművek, haranglábak és képoszlopok.

Egy csésze teával az elefántokért

Mindenki tudja, hogy az afrikai elefántokat súlyosan veszélyezteti az orvvadászat. Az ázsiai rokonaik is hasonlóan súlyos fenyegetéssel néznek szembe, ez azonban egy egészen szokatlan helyről származik: a teaültetvényekről. Egy védjegyprogrammal próbálják a meggyőzni a gazdákat, hogy figyeljenek jobban az elefántokra.

Folytatódnak az erdei turisztikai fejlesztések

Az állami erdészeti társaságok 2010 óta mintegy 16 milliárd forintot fordítottak közjóléti beruházásokra, kilátók, kisvasutak, erdei iskolák, erdei szállások létesítésére és korszerűsítésére, és a hozzájuk kapcsoldódó szolgáltatások fejlesztésére - derült ki a Földművelésügyi Minisztérium sajtótájékoztatóján.