Back to top

Tündérkert Budakeszin

Alig néhány éve, 2011-ben csatlakozott a Pilisi Parkerdő Zrt. az országos tündérkert mozgalomhoz. A Budakeszi Erdészetnél létrehozott gyümölcsös alapját a Kárpát-medencei oltványok adták, amit 2013-ban a Zsámbéki-medence őshonos gyümölcsfáival egészítettek ki.
Skanzen a gyümölcsfáknak

Kovács Gyula erdész, pomológus az 1980-as években kezdte el a Kárpát-medencében összegyűjteni az elfeledett gyümölcsfajtákat. „Bár az első találkozásunk erdészeti témájú volt, hamar a gyümölcsöknél kötöttünk ki”– magyarázta Gősi István, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese, a Budakeszi Tündérkert ötletgazdája. Így született meg az elgondolás, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt.-nél is létesítsenek gyűjteményt őshonos gyümölcsfákból.

Áder János a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet. A köztársasági elnököt Zambó Péter (balról) vezérigazgató és a Gősi István, a tündérkert ötletgazdája fogadta
Áder János a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet. A köztársasági elnököt Zambó Péter (balról) vezérigazgató és a Gősi István, a tündérkert ötletgazdája fogadta
Az első oltványokat 2,5 hektáron a Budakeszi Erdészet területén ültették el, s amikor a Zsámbéki-medencében végeztek gyűjtést, újabb, közel egyhektáros területet vontak be a telepítésbe.

A Zsámbéki-medencében – ahol gyümölcskedvelő svábok művelték a kerteket – felhívást tettek közzé a régi fajták feltámasztására. Már az első évben 259 fáról szedtek oltóvesszőt, vagy hozták be az erdészethez, de azóta is érkeznek megkeresések. Nem csak az erdészet Tündérkertjébe kerülnek be ezek a gyümölcsök, minden megeredt fajtából 1-1 csemetét visszaadnak a beküldőnek. Nagyon fontos, hogy azon a helyen maradjanak meg, ahol otthonra leltek.

Budakeszin ma mintegy 350 fajta valamivel több mint kilencszáz fáját gondozzák. „Almából és körtéből van a legtöbb fajta” – vezetett körbe Sunyálné Csizmadia Andrea parkkezelési előadó, aki az erdészeti arborétumokért és a génmegőrző gyümölcsösért felel. Láthatók a Batul – Apró Batul, Mosolygó Batul, Zöld Batul – és a Pónyik alma különböző változatai. Talán a legismertebb a Kármán vagy Kálmán körte, a legkorábban érők sokféle néven élnek a magyar nyelvben, mint Búzakörte, Árpával, Rozzsal érő körte. Egyeseknél a felhasználási módokra – Pálinkakörte, Főzőalma, Levesalma, Rétesalma –, másoknál a termés formájára utalnak a nevek, mint a Tányéralma, Pogácsaalma. Őrzik a régi Besztercei szilva néhány változatát, különböző ringlókat. Cseresznyéből a Szomolyai fekete, a Ropogós fekete, a Májusi, a Pünkösdi, a Solymári gömbölyű virul a kertben. Különleges, nagy gyümölcsű galagonya, naspolya, birs vagy éppen a cseresznyeszilva ugyancsak része a gyűjteménynek, amelynek ma csak a területnagyság szab határt.

Sunyálné Csizmadia Andrea együtt dolgozik a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának hallgatóival
Sunyálné Csizmadia Andrea együtt dolgozik a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának hallgatóival
Nem zárkóztak be az erdészet kerítése mögé, a Szent István Egyetem hallgatói rendszeresen járnak hozzájuk gyakorlati foglalkozásra. Az adatgyűjtés megkezdődött, a virágzásról, a hajtásvizsgálatokról már vannak adatsoraik, ami még hiányzik – és a legfontosabb – a termés. Tündérkertjüket a jövőben oktatói és tudományos műhellyé szeretnék formálni. A gyűjtemény önmagában is érték, de a gyümölcsök felhasználhatóságára is kíváncsiak. Az erdészet aszalóüzem létrehozását tervezi, és natúrlevet is szeretnének készíteni.

Visegrádon – ha kisebb méretben is, de – a közeljövőben hasonló kertet alakítanak ki, amin keresztül a kulturális hagyományokhoz kapcsolódnak. Így például Benedek Elekhez, aki megmentette a Kékalmát, Bólyai Farkashoz, akinek sírján Pónyik alma nőtt, vagy Petőfi Sándorhoz, aki élete utolsó estjét egy segesvári körtefa alatt töltötte. Ezen túl a Gödöllői Erdészeti Arborétumban – ami a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében működik – egyhektáros gyűjtemény létrehozását tervezik a Kárpát-medencére, illetve a környékére jellemző gyümölcsfajtákból.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ircsi fonodája

Bevallom, amíg nem ismertem Bene Ircsi díszüvegfonásait, nekem bizony kosárfonás, demizsonfonás, üvegfonás, egyre ment. Nem tudtam, hogy a különbség olyasféle, mint a fatáblára krétával rótt betűk, és a finom papírra, tollal írt, gyöngybetűs szöveg között – hisz mindkettő olvasható, de más a jellegük és funkciójuk. A kosarak rusztikus szépsége mellett a díszüvegfonás filigrán mívessége is másfajta használatról vall.

Ma éjjel virágzik a páfrány, és itt a szerelmi varázslatok ideje is!

Számtalan kultúrában él a hiedelem, hogy a világ a sötétség és a fényesség örök küzdelmének színtere. Ennek a harcnak a győztes pillanata a nyárforduló. Az ünneplők a tűzgyújtással nem csak a nap melegét és fényét idézték fel, hanem az ártó szellemeket is távol akarták tartani ilyenkor maguktól.

Már drágábban is nehéz termőföldet venni

A 2015. őszén meghirdetett Földet a gazdáknak program egy évvel későbbi lezárása látványos visszaesést okozott 2017-ben a forgalomban a termőföld piacán. A forgalom 70 százalékos csökkenése mellett azonban az árak továbbra is emelkednek.

Mi köze az aranymetszésnek a zöldséges kisbolthoz?

Az aranymetszés szabályát minden fotográfus, virágkötő és természetesen dekoratőr megtanulja. És nem árt megtanulnia a saját értékesítésre vállalkozó kertésznek sem, ha szeretné szépen, harmonikusan prezentált zöldségekkel megnyerni a vevőit – írja a német Gemüse magazin.

Jelentős beruházásokat tervez a Budapesti Nagybani Piac

"Piac éjszakája" elnevezéssel tartották meg immáron a "Nagybani" második nyílt napját, melynek során kiderült: a piac fejlesztését szem előtt tartva tervezi a következő két évet a vezetőség. Egyebek között feldolgozott termékeket forgalmaznak majd, új raktárakat húznak fel, illetve nyílt árusítóhelyeket fednek le a közeljövőben.

A szomszédba mentek a tudásért az ukránok

Addig szedték az ukrán vendégmunkások a szamócát a lengyel földeken, míg végül megtanulták a technológiát és elég pénzt gyűjtöttek, hogy otthon lemintázzák a Lengyelországban látottakat. Jelenleg pedig valóságos szamócaboom zajlik Ukrajnában, tizedannyi importra volt már csak szükségük, mint öt évvel ezelőtt.

Borok és lekvárok megmérettetése

Idén már az V. Nemzertközi Bor- és Lekvárversenyt szervezték meg a szlovákiai Peszekteregnyén. A rendezvény gondolatának az a különlegessége, hogy összeköti a családban a férfi és a nő hagyományos munkáját, a lekvárfőzést és a borkészítést, és mind a kettő abban közös, hogy készítésük generációkat átívelő tapasztalatokon alapul.

Növényvédelmi előrejelzés – Medárd után

Az elmúlt hét időjárása teljes mértékben a Medárdra jellemző csapadékos, párás, fülledt időt idézte. A gyümölcsféléket károsító molyfajok mellett a nedvességet igénylő kórokozók is megtalálták életfeltételeiket a gyors felszaporodáshoz.

A virágos kőris

Az Országos Erdészeti Egyesület által meghirdetett szavazás eredményeként a virágos kőris (Fraxinus ornus) lett az év fája 2018-ban. Magyar neve feltűnő virágzatára utal. Bár hajlott, szabálytalan törzse, és az ágak gyakori villás elágazása miatt erdészeti jelentősége elenyésző, kiváló várostűrésével, gazdag virágzásával és szép őszi lombszíneződésével mind fontosabb parkfa lesz.

Pusztulnak a különleges matuzsálemek

Afrika meghökkentő kinézetű fája a majomkenyérfa. Fiatalon a faj egyetlen ág nélküli törzset fejleszt, a gyümölcse leginkább kolbászra emlékeztet, és a kifejlett egyedek is hajlamosak új ágak helyett inkább újabb törzset hajtani. Úgy tűnik azonban, hogy ez sem mentheti meg őket a pusztulástól: a legöregebb példányok ugyanis látszólag ok nélkül pusztulnak.