Back to top

Tündérkert Budakeszin

Alig néhány éve, 2011-ben csatlakozott a Pilisi Parkerdő Zrt. az országos tündérkert mozgalomhoz. A Budakeszi Erdészetnél létrehozott gyümölcsös alapját a Kárpát-medencei oltványok adták, amit 2013-ban a Zsámbéki-medence őshonos gyümölcsfáival egészítettek ki.
Skanzen a gyümölcsfáknak

Kovács Gyula erdész, pomológus az 1980-as években kezdte el a Kárpát-medencében összegyűjteni az elfeledett gyümölcsfajtákat. „Bár az első találkozásunk erdészeti témájú volt, hamar a gyümölcsöknél kötöttünk ki”– magyarázta Gősi István, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese, a Budakeszi Tündérkert ötletgazdája. Így született meg az elgondolás, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt.-nél is létesítsenek gyűjteményt őshonos gyümölcsfákból.

ader_janos_tunderkert.jpg

Áder János a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet. A köztársasági elnököt Zambó Péter (balról) vezérigazgató és a Gősi István, a tündérkert ötletgazdája fogadta
Áder János a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet. A köztársasági elnököt Zambó Péter (balról) vezérigazgató és a Gősi István, a tündérkert ötletgazdája fogadta
Az első oltványokat 2,5 hektáron a Budakeszi Erdészet területén ültették el, s amikor a Zsámbéki-medencében végeztek gyűjtést, újabb, közel egyhektáros területet vontak be a telepítésbe.

A Zsámbéki-medencében – ahol gyümölcskedvelő svábok művelték a kerteket – felhívást tettek közzé a régi fajták feltámasztására. Már az első évben 259 fáról szedtek oltóvesszőt, vagy hozták be az erdészethez, de azóta is érkeznek megkeresések. Nem csak az erdészet Tündérkertjébe kerülnek be ezek a gyümölcsök, minden megeredt fajtából 1-1 csemetét visszaadnak a beküldőnek. Nagyon fontos, hogy azon a helyen maradjanak meg, ahol otthonra leltek.

Budakeszin ma mintegy 350 fajta valamivel több mint kilencszáz fáját gondozzák. „Almából és körtéből van a legtöbb fajta” – vezetett körbe Sunyálné Csizmadia Andrea parkkezelési előadó, aki az erdészeti arborétumokért és a génmegőrző gyümölcsösért felel. Láthatók a Batul – Apró Batul, Mosolygó Batul, Zöld Batul – és a Pónyik alma különböző változatai. Talán a legismertebb a Kármán vagy Kálmán körte, a legkorábban érők sokféle néven élnek a magyar nyelvben, mint Búzakörte, Árpával, Rozzsal érő körte. Egyeseknél a felhasználási módokra – Pálinkakörte, Főzőalma, Levesalma, Rétesalma –, másoknál a termés formájára utalnak a nevek, mint a Tányéralma, Pogácsaalma. Őrzik a régi Besztercei szilva néhány változatát, különböző ringlókat. Cseresznyéből a Szomolyai fekete, a Ropogós fekete, a Májusi, a Pünkösdi, a Solymári gömbölyű virul a kertben. Különleges, nagy gyümölcsű galagonya, naspolya, birs vagy éppen a cseresznyeszilva ugyancsak része a gyűjteménynek, amelynek ma csak a területnagyság szab határt.

budakeszi_tunderkert.jpg

Sunyálné Csizmadia Andrea együtt dolgozik a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának hallgatóival
Sunyálné Csizmadia Andrea együtt dolgozik a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának hallgatóival
Nem zárkóztak be az erdészet kerítése mögé, a Szent István Egyetem hallgatói rendszeresen járnak hozzájuk gyakorlati foglalkozásra. Az adatgyűjtés megkezdődött, a virágzásról, a hajtásvizsgálatokról már vannak adatsoraik, ami még hiányzik – és a legfontosabb – a termés. Tündérkertjüket a jövőben oktatói és tudományos műhellyé szeretnék formálni. A gyűjtemény önmagában is érték, de a gyümölcsök felhasználhatóságára is kíváncsiak. Az erdészet aszalóüzem létrehozását tervezi, és natúrlevet is szeretnének készíteni.

Visegrádon – ha kisebb méretben is, de – a közeljövőben hasonló kertet alakítanak ki, amin keresztül a kulturális hagyományokhoz kapcsolódnak. Így például Benedek Elekhez, aki megmentette a Kékalmát, Bólyai Farkashoz, akinek sírján Pónyik alma nőtt, vagy Petőfi Sándorhoz, aki élete utolsó estjét egy segesvári körtefa alatt töltötte. Ezen túl a Gödöllői Erdészeti Arborétumban – ami a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében működik – egyhektáros gyűjtemény létrehozását tervezik a Kárpát-medencére, illetve a környékére jellemző gyümölcsfajtákból.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szavazzunk az év gyümölcsére!

Az idén először hagyományteremtő szándékkal indít szavazást az év gyümölcséről a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN). A magyar fajták szaporításával és forgalmazásával foglalkozó cég ezzel szeretné felhívni a figyelmet a kevésbé ismert gyümölcsfajokra és -fajtákra.

Termeszthetnénk is a galagonyát

A galagonyák gazdasági értékei közt gyógyászati és népjóléti szerepüket, faanyagukat, pomológiai és dendrológiai tulajdonságaikat célszerű vizsgálni, illetve hogy mennyire alkalmasak emberi fogyasztásra és mi a szerepük az állatvilág táplálkozásában. Több faj fontos egészségvédő lehet az ember szív- és érrendszerében, illetve gyógyszer-alapanyagok forrása.

Világrekorder lehetne az 500 éves szőlőtőke

Messzi földről csodájára járnak a világ egyik legöregebbjének számító, évről évre kiváló termést hozó szőlőtőkéjének. Hivatalosan – a Guinness-rekord szerint – a szlovéniai Maribor büszkélkedhet a világ legidősebb, 350 éves szőlőtőkéjével, a nem hivatalos rekorder azonban Pécsen van, melyet valószínűleg a török korban ültettek.

Termesszünk homoktövist!

A homoktövis az utóbbi néhány évben nagy népszerűségre tett szert: kimagasló C-vitamin-tartalma miatt betegségmegelőző és bizonyos betegségeket gyógyító gyümölcsként tartják számon. Gyümölcslevek, lekvárok, szörpök alapanyaga, de fanyar, kesernyés íze miatt rendszerint nem önmagában, hanem más gyümölcsökkel társítják.

Városi Oázisok

Budapest belvárosában a többszintes, többségükben száz évnél is idősebb társasházak zárt kapui mögött gyönyörű belső udvarok rejtőznek. Az udvarok egy részében sosem volt kert, vagy ha mégis, akkor az idők során leburkolták. Másik részükben a lakók közül néhányan még gondozzák az évtizedekkel ezelőtt kialakított zöldfelületet, nyáron a lakásokból is kikerülnek oda a szobanövények.

Faültetés erdész módra

Ősszel a kertben a betakarítás mellett az egyik legfontosabb feladat a faültetés. Eldöntjük a kívánt gyümölcs fajtáját, kiválasztjuk a kertben a helyét, azt gondosan előkészítjük. Majd a gyümölcsfákkal teli piacról hosszas keresgélés után a legszebbet, legjobb állásút, legszebb gyökérzetűt hazavisszük, amit bő termés reményében elültetünk a kertbe.

Hamarosan hűtőház segíti a Bonyhád környéki gyümölcstermelőket

Agrárlogisztikai központ épül 450 millió forintos beruházással Bonyhádon, a létesítményben évi 3000 tonna gyümölcsöt tudnak majd tárolni.

A magyar kertészeti szaporítóanyag megállja a helyét Oroszországban

Az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Nonprofit Kft. átnevezésével és kibővítésével 2015 januárjában létrejött Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. tevékenységéről, jövőbeli terveiről kérdeztük Kasztovszky Zoltánt, a cég ügyvezető igazgatóját.

Az életmódváltás már a piaci statisztikákban is látszik

Életmódváltást jelez a zöldség- és gyümölcsfogyasztás kis mértékű növekedése, de elsősorban az, hogy egyre többféle zöldséget és gyümölcsöt keresnek a vásárlók - derült ki a Budapesti Nagybani Piac elkérésére a GfK Hungária által készített kutatásból.

Miből készül? A kosár

Sorozatunkban a teljesség igénye nélkül a botanikus szemével szeretnénk bemutatni, hogy milyen érdekesek és értékesek növényi eredetű kézműves tárgyaink. A kosár egyike ezeknek, és jól példázza, hogy az ember milyen leleményesen válogat a környezetében föllelhető növényekből e mindennapos tárgy elkészítésénél. Nemcsak az emberi tárgykultúra legősibb, de legsokrétűbb és legváltozatosabb terméke is.