Back to top

Tündérkert Budakeszin

Alig néhány éve, 2011-ben csatlakozott a Pilisi Parkerdő Zrt. az országos tündérkert mozgalomhoz. A Budakeszi Erdészetnél létrehozott gyümölcsös alapját a Kárpát-medencei oltványok adták, amit 2013-ban a Zsámbéki-medence őshonos gyümölcsfáival egészítettek ki.
Skanzen a gyümölcsfáknak

Kovács Gyula erdész, pomológus az 1980-as években kezdte el a Kárpát-medencében összegyűjteni az elfeledett gyümölcsfajtákat. „Bár az első találkozásunk erdészeti témájú volt, hamar a gyümölcsöknél kötöttünk ki”– magyarázta Gősi István, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese, a Budakeszi Tündérkert ötletgazdája. Így született meg az elgondolás, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt.-nél is létesítsenek gyűjteményt őshonos gyümölcsfákból.

Áder János a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet. A köztársasági elnököt Zambó Péter (balról) vezérigazgató és a Gősi István, a tündérkert ötletgazdája fogadta
Áder János a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet. A köztársasági elnököt Zambó Péter (balról) vezérigazgató és a Gősi István, a tündérkert ötletgazdája fogadta
Az első oltványokat 2,5 hektáron a Budakeszi Erdészet területén ültették el, s amikor a Zsámbéki-medencében végeztek gyűjtést, újabb, közel egyhektáros területet vontak be a telepítésbe.

A Zsámbéki-medencében – ahol gyümölcskedvelő svábok művelték a kerteket – felhívást tettek közzé a régi fajták feltámasztására. Már az első évben 259 fáról szedtek oltóvesszőt, vagy hozták be az erdészethez, de azóta is érkeznek megkeresések. Nem csak az erdészet Tündérkertjébe kerülnek be ezek a gyümölcsök, minden megeredt fajtából 1-1 csemetét visszaadnak a beküldőnek. Nagyon fontos, hogy azon a helyen maradjanak meg, ahol otthonra leltek.

Budakeszin ma mintegy 350 fajta valamivel több mint kilencszáz fáját gondozzák. „Almából és körtéből van a legtöbb fajta” – vezetett körbe Sunyálné Csizmadia Andrea parkkezelési előadó, aki az erdészeti arborétumokért és a génmegőrző gyümölcsösért felel. Láthatók a Batul – Apró Batul, Mosolygó Batul, Zöld Batul – és a Pónyik alma különböző változatai. Talán a legismertebb a Kármán vagy Kálmán körte, a legkorábban érők sokféle néven élnek a magyar nyelvben, mint Búzakörte, Árpával, Rozzsal érő körte. Egyeseknél a felhasználási módokra – Pálinkakörte, Főzőalma, Levesalma, Rétesalma –, másoknál a termés formájára utalnak a nevek, mint a Tányéralma, Pogácsaalma. Őrzik a régi Besztercei szilva néhány változatát, különböző ringlókat. Cseresznyéből a Szomolyai fekete, a Ropogós fekete, a Májusi, a Pünkösdi, a Solymári gömbölyű virul a kertben. Különleges, nagy gyümölcsű galagonya, naspolya, birs vagy éppen a cseresznyeszilva ugyancsak része a gyűjteménynek, amelynek ma csak a területnagyság szab határt.

Sunyálné Csizmadia Andrea együtt dolgozik a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának hallgatóival
Sunyálné Csizmadia Andrea együtt dolgozik a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának hallgatóival
Nem zárkóztak be az erdészet kerítése mögé, a Szent István Egyetem hallgatói rendszeresen járnak hozzájuk gyakorlati foglalkozásra. Az adatgyűjtés megkezdődött, a virágzásról, a hajtásvizsgálatokról már vannak adatsoraik, ami még hiányzik – és a legfontosabb – a termés. Tündérkertjüket a jövőben oktatói és tudományos műhellyé szeretnék formálni. A gyűjtemény önmagában is érték, de a gyümölcsök felhasználhatóságára is kíváncsiak. Az erdészet aszalóüzem létrehozását tervezi, és natúrlevet is szeretnének készíteni.

Visegrádon – ha kisebb méretben is, de – a közeljövőben hasonló kertet alakítanak ki, amin keresztül a kulturális hagyományokhoz kapcsolódnak. Így például Benedek Elekhez, aki megmentette a Kékalmát, Bólyai Farkashoz, akinek sírján Pónyik alma nőtt, vagy Petőfi Sándorhoz, aki élete utolsó estjét egy segesvári körtefa alatt töltötte. Ezen túl a Gödöllői Erdészeti Arborétumban – ami a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében működik – egyhektáros gyűjtemény létrehozását tervezik a Kárpát-medencére, illetve a környékére jellemző gyümölcsfajtákból.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tíz éven belül átrendezi az online-boom a zöldség-gyümölcs kereskedelmet

A webáruházak folyamatos térnyerése a zöldség-gyümölcs kereskedelmet is átrendezi, a technológiai fejlődés teljesen megváltoztatja az áruk elérhetőségét és a terjesztés módját. A blokklánc technológia úttörő alkalmazása itt is segíthet. Igaz, a termesztők saját bevallása szerint egyelőre csak a termés negyede alkalmas rá, hogy fenntartások nélkül be merjenek vele szállni az online kereskedelembe.

Változások 2018

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Változások 2018 címmel rendez évnyitó konferenciát március 2-án a Szent István Egyetem aulájában.

Szamócaszív: ügyes forgalombővítő ötlet Valentin-napra

Még éppen időben, Valentin-nap előtt rukkolt elő a SanLucar gyümölcs- és zöldségforgalmazó cég a szív alakú dobozba csomagolt ínycsiklandó eprekkel – és ezzel egészségesen édesíti meg ezt a különleges napot.

Nyílt napok a gyümölcs-génbankoknál

Hosszú fennállása alatt az idén először nyitja meg kapuit a széles közönség előtt a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézete négy génbanki gyűjteménye. Az 1970-es évektől begyűjtött tételek a kívánatos tulajdonságok tárházát képviselik: betegség-ellenálló, szárazságtűrő, egészségvédő anyagokban gazdag, vagy különleges alakú, színű változatok is vannak köztük.

Mikorrhiza gombák mentették meg az ültetvényt

Van-e annál meggyőzőbb, amikor maga a gazdálkodó erősíti meg az ajánlott technológia, készítmény kedvező hatását? Márpedig Luis Ferrandez Hernandez spanyol kertész szerint január végén már nem láthattuk volna a gyümölcsöktől roskadozó narancsültetvényét, ha nem kezdte volna használni a mikorrhiza gombakészítményeket. A gazdát a ZFW Hortiservice Kft. szakmai útján kerestük föl.

Jól fejlődnek a szántóföldi növények

Bár egyre nagyobb területen van belvíz, egyelőre bizakodók a gazdálkodók, a szántóföldi növények jól fejlődnek, egy aszályos tavasz esetén pedig kapóra is jöhet, ha telítődik a talaj nedvességgel - írta Magyar Idők.

„A fene egye meg!” - a farkasok helyzete a korábbi századokban

Nincs magyar ember akinek e „szelíd” káromkodás ne hagyta volna el az ajkát. A „fene” szót elsősorban a népi gyógyászatban, mint betegségelnevezést használták. Az viszont kevésbé ismert, hogy egészen a 1270-es évekig Magyarországon a „fene” alatt farkast értettek. A magyarságot, mint pásztorkodó, állattartó népet mindig erősen foglalkoztatta a farkas elleni védelem.

Drágultak a gyümölcsök

Mélyebben a zsebébe kell nyúlnia annak, aki friss gyümölcsökből kívánja pótolni az influenzaszezonban igencsak fontosnak számító vitaminokat. A citrusfélék és déligyümölcsök, köztük a narancs és a banán is drágábban kapható a boltokban, de a nagy mennyiségben termelt magyar almáért is többet kell fizetni.

A FeHoVán is bemutatkozik az egyetlen magyar vadászkollekció

Korábban már nagy sikerrel debütált a Diana Vadászbálon, ahol az eredeti ókalocsai kézi hímzéssel díszített Wondeer vadászkollekciót a Diana Vadászhölgyek és professzionális modellek mutatták be a szakértő közönségnek.

Zavar az erőben

Radikális változást vetít előre a frisstermék-disztribúció megszokott rendjében a berlini Fruit Logisticára megjelent trendjelentés. Az iránymutató összeállítás kifejti, miként helyezhetik új alapokra a friss zöldség-gyümölcs bizniszt a piacok, a fogyasztók, a vállalkozók és a technológiák.