Back to top

Tündérkert Budakeszin

Alig néhány éve, 2011-ben csatlakozott a Pilisi Parkerdő Zrt. az országos tündérkert mozgalomhoz. A Budakeszi Erdészetnél létrehozott gyümölcsös alapját a Kárpát-medencei oltványok adták, amit 2013-ban a Zsámbéki-medence őshonos gyümölcsfáival egészítettek ki.
Skanzen a gyümölcsfáknak

Kovács Gyula erdész, pomológus az 1980-as években kezdte el a Kárpát-medencében összegyűjteni az elfeledett gyümölcsfajtákat. „Bár az első találkozásunk erdészeti témájú volt, hamar a gyümölcsöknél kötöttünk ki”– magyarázta Gősi István, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese, a Budakeszi Tündérkert ötletgazdája. Így született meg az elgondolás, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt.-nél is létesítsenek gyűjteményt őshonos gyümölcsfákból.

Áder János a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet. A köztársasági elnököt Zambó Péter (balról) vezérigazgató és a Gősi István, a tündérkert ötletgazdája fogadta
Áder János a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet. A köztársasági elnököt Zambó Péter (balról) vezérigazgató és a Gősi István, a tündérkert ötletgazdája fogadta
Az első oltványokat 2,5 hektáron a Budakeszi Erdészet területén ültették el, s amikor a Zsámbéki-medencében végeztek gyűjtést, újabb, közel egyhektáros területet vontak be a telepítésbe.

A Zsámbéki-medencében – ahol gyümölcskedvelő svábok művelték a kerteket – felhívást tettek közzé a régi fajták feltámasztására. Már az első évben 259 fáról szedtek oltóvesszőt, vagy hozták be az erdészethez, de azóta is érkeznek megkeresések. Nem csak az erdészet Tündérkertjébe kerülnek be ezek a gyümölcsök, minden megeredt fajtából 1-1 csemetét visszaadnak a beküldőnek. Nagyon fontos, hogy azon a helyen maradjanak meg, ahol otthonra leltek.

Budakeszin ma mintegy 350 fajta valamivel több mint kilencszáz fáját gondozzák. „Almából és körtéből van a legtöbb fajta” – vezetett körbe Sunyálné Csizmadia Andrea parkkezelési előadó, aki az erdészeti arborétumokért és a génmegőrző gyümölcsösért felel. Láthatók a Batul – Apró Batul, Mosolygó Batul, Zöld Batul – és a Pónyik alma különböző változatai. Talán a legismertebb a Kármán vagy Kálmán körte, a legkorábban érők sokféle néven élnek a magyar nyelvben, mint Búzakörte, Árpával, Rozzsal érő körte. Egyeseknél a felhasználási módokra – Pálinkakörte, Főzőalma, Levesalma, Rétesalma –, másoknál a termés formájára utalnak a nevek, mint a Tányéralma, Pogácsaalma. Őrzik a régi Besztercei szilva néhány változatát, különböző ringlókat. Cseresznyéből a Szomolyai fekete, a Ropogós fekete, a Májusi, a Pünkösdi, a Solymári gömbölyű virul a kertben. Különleges, nagy gyümölcsű galagonya, naspolya, birs vagy éppen a cseresznyeszilva ugyancsak része a gyűjteménynek, amelynek ma csak a területnagyság szab határt.

Sunyálné Csizmadia Andrea együtt dolgozik a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának hallgatóival
Sunyálné Csizmadia Andrea együtt dolgozik a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának hallgatóival
Nem zárkóztak be az erdészet kerítése mögé, a Szent István Egyetem hallgatói rendszeresen járnak hozzájuk gyakorlati foglalkozásra. Az adatgyűjtés megkezdődött, a virágzásról, a hajtásvizsgálatokról már vannak adatsoraik, ami még hiányzik – és a legfontosabb – a termés. Tündérkertjüket a jövőben oktatói és tudományos műhellyé szeretnék formálni. A gyűjtemény önmagában is érték, de a gyümölcsök felhasználhatóságára is kíváncsiak. Az erdészet aszalóüzem létrehozását tervezi, és natúrlevet is szeretnének készíteni.

Visegrádon – ha kisebb méretben is, de – a közeljövőben hasonló kertet alakítanak ki, amin keresztül a kulturális hagyományokhoz kapcsolódnak. Így például Benedek Elekhez, aki megmentette a Kékalmát, Bólyai Farkashoz, akinek sírján Pónyik alma nőtt, vagy Petőfi Sándorhoz, aki élete utolsó estjét egy segesvári körtefa alatt töltötte. Ezen túl a Gödöllői Erdészeti Arborétumban – ami a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében működik – egyhektáros gyűjtemény létrehozását tervezik a Kárpát-medencére, illetve a környékére jellemző gyümölcsfajtákból.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kalandos életút az erdő varázsában

Nem csak magas termetével tűnik ki a tömegből, észjárásával, több mint fél évszázados szakmai tapasztalatával, énekes kedvével, jóízű humorával a mai napig meghatározó tagja az erdész közösségeknek Schmotzer András.

Növényvédelmi előrejelzés – mindenki a moníliára panaszkodik

Zajlik a szőlő- és gyümölcsszüret, de már a következő idényre is gondolni kell, egyebek között azzal, hogy nem hagyjuk a fán a moníliás termést, és szükség esetén őszi olajos lemosó permetezést is bevetünk. Puszpángmoly-fronton sem árt az éberség.

Nem az apríték a felelős a tüzifahiányért

Az apríték előállítás hátteréről, jelenlegi használatos technológiájáról és lehetséges jövőbeni fejlesztésről volt szó az EGERERDŐ Zrt. Vevői Nyílt Napján szeptember 13-án, melyen az erdészet a meglévő és potenciális üzleti partnerei vettek részt.

Fűszerek a Bibliából

A Bibliában sokféle fűszerről esik szó. Egy részük helyben termesztett vagy gyűjtött növény, és leggyakrabban zöld részét használták friss vagy szárított formában (például bazsalikom, petrezselyem, kapor, babér). A korábban megjelent Cserjék-, Gyümölcsök-, és Zöldségek a Bibliából című cikkek folytatását közöljük.

Keserédes dinnyeszezon

Nem panaszkodhattak a szezon egyhangúsága miatt idén a magyar görögdinnye-termelők. A korai meleget júliusban erős lehűlés és eső követte, ami a termésmennyiséget és a keresletet is visszavetette, az exportpia­cokon is nagyon nyomott árak alakultak ki. Bár az augusztusi hőségnek köszönhetően megugrott forgalom az árakra is jó hatással volt, ez már nem tudta kompenzálni a korábbi veszteségeket.

Az élelmiszerárak felpörgették az inflációt

Az elemzők várakozása ellenére nem mérséklődött az éves infláció augusztusban, de a maginfláció csökkenése továbbra is az inflációs nyomás hiányát jelzi a magyar gazdaságban - így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők a KSH kedd reggel kiadott jelentését.

Gyümölcsevéssel a vízpazarlás ellen

Ha az emberek egészségesebb, több gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó étrendre térnek át, akár 55 százalékkal is csökkenhet a "vízlábnyom" egy új tanulmány szerint.

Virágba borultak a szilvafák a kaposmérői háznál

A kaposmérői férfi háza előtt az összes szilvafa virágba borult. A nem mindennapi jelenség a kellemes időjárásnak köszönhető.

Akkora tűzifahiány várható idén, mint még soha

Egyre tovább gyűrűzik a munkaerőhiány. Az építőipar már elvitt minden munkára fogható embert, így nincs elég fakitermelő. Úgy tűnik, idén akkora tűzifahiány várható, mint még soha. Emiatt a kereskedők azt javasolják mindenkinek, hogy aki teheti, mielőbb szerezze be a téli tűzrevalót, mert ha már most hiánycikk, akkor a szezonban várhatóan még nehezebben és drágábban lehet majd csak hozzájutni.

Növényvédelmi előrejelzés – gyorsan a szőlőszürettel

Szeptember első napjaiban gyökeresen megváltozott az időjárás a korábbi időszakhoz képest: a Dunántúlon és Közép-Magyarországon néhány nap alatt a sokévi átlag másfél-kétszerese hullott csapadékból, helyenként jéggel társulva, ami a szüret alatti gyümölcsösöket és szőlőt károsította. Csapadékos vidékeken a szőlőt a szürkepenészes rothadás, a gyümölcsféléket pedig a gyümölcsmonília-fertőzés veszélyezteti, különösen a jégjárta helyeken.