Back to top

Az erdő hercege

Szehágel István gyerekkorra meghatározó szerepet játszott abban, hogy igazi „erdei ember” lett. Az év erdésze verseny idei győztese nemcsak a könyvekből szerezte, hanem saját tapasztalataiból is bővítette ismereteit az erdőről. A SEFAG Zrt. munkatársa az erdész és vadász hivatás között sem tud választani, mindkettőt egyformán szereti.

A Marcalihoz közeli Gyótapusztán, sváb gazdálkodók gyermekeként felnőtt Szehágel Istvánnak az erdő, a halastavak, a mező jelentette a játszóteret, zsigereiben kötődik a természethez, a szabad élethez. A pályaválasztásnál a gyermekkori élmények, a mindennél erősebb szabadságvágy vezették. Olyan szakmát akart, ahol nincsenek falak, a feje fölött pedig ott a tiszta égbolt.

„Édesapám természetjáró, természetkedvelő ember volt, aki nem vett fel, ha gombaszedés, fagyűjtés közben elfáradtam – mesélte. Inkább

megpihentek vagy lassabban mentek, „nyihogni” pedig nem mert, mert félt, legközelebb otthon kell maradnia. „Gyorsan megtanultam, melyik a törékeny fűzfa, amikor lepottyantam a tetejéről” – fűzte hozzá, hogy a személyes tapasztalatszerzést semmi sem pótolja. Ilyen „alapkiképzéssel” érkezett a barcsi erdészeti szakiskolába, hogy magába szívja a szakma fortélyait. Később – mivel nem volt hely a közeli erdészeteknél – éveken át fakitermelőként dolgozott. Ezt követően pedig a 12 ezer hektáros Gyótai Vadásztársaságnál vadászmesterként gyűjtötte a tapasztalatokat, de kapott az első ajánlaton, amikor Gyótapusztán kerületvezető erdészi munkakört ajánlottak neki. Döntését megkönnyítette, hogy mellékállásban így is hosszú ideig megtarthatta a vadászmesteri hivatását.

Benne él

„A nagy vadászterülettel járó munka mellett bőven belefért az időmbe a 868 hektáros kis erdészkerület szakmai vezetése” – jegyezte meg, hogy a vadászatot a mai napig talán egy kicsit közelebb érzi magához. Az éves 800-1500 köbméternyi fakitermelés és a vadászat jól összeegyeztethető volt, s mindenki érdekét igyekezett érvényre juttatni. Amikor kezdődött a bőgés, két hétre leálltak a vágással. „Fontosnak tartom az élni és élni hagyni gondolat bölcsességét” – és mosolyogva emlékszik rá, hogy ha mégis történt valami probléma, kétszeresen – vadászként és erdészként – is elmarasztalták.

„AZ ERDŐ FELELŐSSÉGRE NEVEL, MEGERŐSÍTI A KÖTELESSÉGTUDATOT”

Gyótapusztai házából kilépve azonnal a munkahelyén találja magát. A kapujából vadászként három beírókörzetet, erdészként két erdőrészletet látott. „Ez néha fárasztó is, mert mindig mindenki megtalál” – mutatott rá a 24 órás műszak hátrányaira. Mindig együtt lélegzett az erdővel, az egész életét tette fel a szakmára. Úgy tartja, hogy az erdő felelősségre nevel, megerősíti a kötelességtudatot.

Észak-déli irányú homokdombok, úgynevezett bálnahátak szabdalják a gyótai erdőket, amin Szehágel István gazdálkodik. A földrajzi adottságok és az éves csapadékmennyiség alapvetően meghatározza a fafajok elterjedését. Ha érkezik 600 milliméter eső, akkor nem fáj az erdész feje, az ideihez hasonló aszály esetén azonban megkezdődik a „földi szenvedés”. „Homokon, a csemete tövénél mértek itt már 60 Celsius fokot is júliusban, és meleg szárazságban fokozott a pajorveszély is” – érzékeltette, hogyan szenved a növény. Ezt még egy májusi faggyal lehet tetézni, gyengül az állomány, érzékenyebbé válik a betegségekkel szemben, miközben a szárazságtűrő lágyszárúak a csemeték fölé nőnek. A dombokon akác, erdei fenyő, cser fejlődik, míg a patakpartokon tölgy, éger, szil, hárs, gyertyán, a víz közelében pedig fűz. Állandó vízfolyásuk nincsen, kiszolgáltatottak az időjárás kénye-kedvének.

Lelkesen készült

Márciusban az új vadászati törvény kényszerítette, hogy vadászállását feladja. Élete egyik legnagyobb és legnehezebb döntésének tartja, aminek helyességét mi sem bizonyítja jobban, hogy idén a Kaszó Zrt. területén megrendezett versenyről Szehágel István vihette haza az Év Erdésze díjat.

A napi munka és a versenyfeladat más dolog, tisztában volt vele, komolyan készülni kell a megmérettetésre. „Irány a padlás, és leporoltam a régi tankönyveket” – mesélte lelkesen. És az alapismereteken túl például az erdőtörvényben foglaltakkal is tisztában kellett lenni. A SEFAG Zrt. vezetése is támogatta a felkészülését, a hétköznapokon segítettek neki az olyan feladatokban, amelyek a munkája során ritkábban kerülnek elő. Ilyen volt az állományleírás, az élőfakészlet-megállapítás, vagy az erdőkár-felmérés, ami idéntől fontos témája a versenynek.

Tisztességes helytállást vállalva a versenyen, a 8-10. helyre képzelte magát, s mivel a korábbi években somogyi erdészek ennél jobb helyezéseket értek el, nagy volt a ki nem mondott elvárás. A versenyen választékolás, trófeabírálat, élőfakészlet- megállapítás egyaránt szerepelt. A vizsgadrukk talán ez utóbbi feladatnál érte utól, s ez a hangulat végigkísérte a verseny további részén. Rügy- és termés-, valamint fametszet- felismerés, az iskoláscsoport erdei vezetése szinte gyerekjátéknak számított. A lövészetet megnyerte, jó napot fogott ki. Este tízkor megjöttek az eredmények, 900 fölötti pontszámmal, tetemes különbséggel verte az utána következőket. Így lett az Év Erdésze Verseny első helyezettje és az Év Erdésze cím birtokosa Szehágel István.

Törvényszerűségek

Az általa felügyelt 868 hektár erdő közel háromnegyede védett, illetve fokozottan védett terület. A korlátozások miatt január-február a munkavégzés ideje, majd szeptember közepe előtt szinte be sem léphetnek az erdőbe. „Mire megkapjuk az engedélyeket, főként ha január végén beköszönt a havas idő, szinte el sem tudjuk kezdeni a munkát” – mesélte. A kisebb gyérítés mellett nagyobb munkákba inkább nem fognak, mivel képtelenek lennének azokat határidőre befejezni.

A nyári időszak csendes. Szeptember első felében a szarvasbőgés miatt nem csapnak zajt az erdőben, a vadgazdálkodó abban az időben „szüretel”. Azt követően december közepéig erőltetett tempóban végzik a szükséges műveleteket. „Túl sokat nem is tudnánk vágni, mert nem fér bele az időnkbe” – adott hangot értetlenségének, miért is ne lehetne egy égeresben nyáron dolgozni. A fák között a szárazság miatt a legkisebb károkozás mellett tudnának mozogni. A törvény viszont nem tesz különbséget fafajok között.

Az erdő Szehágel István számára sokkal több, mint fák összessége, látja benne a növényeket, az állatokat, s „meghallja” a csendet. Ott van együtt az élet és a halál természetessége. Nem véletlen, hogy az emberiség fejlődése szorosan kapcsolódik az erdőhöz. Az élőlények zömét ugyan nem is látjuk, legföljebb érezzük, minden évszakban találni benne valami újat, érdekeset. „Évtizedek óta járok erre, s csak idén fedeztem föl egy turbánliliomot” – mutatott ki az útról, hogy az állandóságban a változatosság tudja lekötni. Észre kell venni a törvényszerűségeket, különben vakon járunk az erdőben. „Jól elvan az erdő nélkülünk, de mi nem vagyunk el nélküle” – fogalmazta meg az alapvetést Szehágel István.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új turistaházzal gyarapodott a Bükk

Az erdei szálláshelyek hálózata lehetővé teszi szinte az egész ország bejárását - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az Egererdő Zrt. által önerőből megépített pazsagi kulcsosház, a Bejárható Magyarország kormányzati program 160. erdei szálláshelyének átadásán. A turistaház jellegzetessége, hogy egy erdő belsejében, térerőmentes területen fekszik.

A Selmeci-hegységig is ellátni a most átadott kilátóból

A létesítmény az Ipoly Erdő Zrt. saját forrásból finanszírozott nettó 45 millió forintból valósult meg. A Prónay kilátó teljes magassága 26 méter, mely 32,5 köbméter rétegelt, ragasztott lucfenyőből épült, a felső teraszra 128 lépcső vezet.

Erdőtörvény és végrehajtási rendelet

Elkészült az új erdőtörvény már hatályos részéhez a végrehajtási rendelet. A magántulajdonban lévő erdők tavaly 1400 hektárral csökkentek. Ez a csökkenés az új erdőtörvény következtében felgyorsul(hat), ugyanis az új szabályozás lehetővé teszi a fél hektár alatti területek erdőművelési ágból való kivonását.

Emlékoszlopot avattak az erdőmérnök Kaán Károly tiszteletére

A magyar erdőgazdálkodás meghatározó alakja, Kaán Károly születésének 150. évfordulója és az első hazai természetvédelmi terület, a debreceni Nagyerdő védetté nyilvánításának 78. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést és avattak emlékoszlopot a debreceni erdészetben.

Szentpéteri Sándor: Behálózva

Egy fotós, egy kép, egy történet. Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.

Jubileumi NYÍRERDŐ Futás a Nagyerdőn

Szombaton rendezték a jubileumi, 20. NYÍRERDŐ Futást, a Debreceni Nagyerdőn. Az igazi őszi időben lebonyolított rendezvényen több mint kétszázan álltak rajthoz. Az alsó tagozatosok 1500, a felsősök 2000 méteres távon mérhették össze gyorsaságukat, a 2017 méteres NYÍRERDŐ Futáson pedig bárki elindulhatott.

Felfedezték az erdőt az erdészekkel

Ismét változatos és érdekes programokkal várta az érdeklődőket a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete és a Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola az Erdők Hetén.

Rekord látogatószám az EGERERDŐ Zrt. szeptemberi közjóléti rendezvényein

Ha szeptember, akkor erdészeti nyílt napok keretében várják az EGERERDŐ Zrt. munkatársai az óvodásokat, kisiskolásokat és a családokat. Így zajlott ez idén is. 2017. szeptember 5-én az immár VII. Erdészeti Nyílt Napon Egerben, az Érsekkertben, ahová 2.396 fő regisztrált látogató érkezett Egerből és további 11 településről.

A sasréti Mária-szobor újra várja a zarándokokat

Újra felállították Almamelléken a Mária-szobrot, mely a Mecsekerdő Zrt. keresztény vonatkozású erdei emlékhelyek felújítása című projektje keretében készült el. A program eredményeképp összesen 27 erdei emlékhely újult meg a Mecsekerdő Zrt. működési területén, köztük fa- és kőkeresztek, források, emlékművek, haranglábak és képoszlopok.

Folytatódnak az erdei turisztikai fejlesztések

Az állami erdészeti társaságok 2010 óta mintegy 16 milliárd forintot fordítottak közjóléti beruházásokra, kilátók, kisvasutak, erdei iskolák, erdei szállások létesítésére és korszerűsítésére, és a hozzájuk kapcsoldódó szolgáltatások fejlesztésére - derült ki a Földművelésügyi Minisztérium sajtótájékoztatóján.