Back to top

Kardosfai kilátó

Kaposvártól alig 20 kilométerrel délre, a zselici erdő mélyén mászhatjuk meg hazánk legmagasabb, fából épült kilátóját. 2015-ös megnyitása óta már több tízezren csodálták meg legfölső szintjéről a sokszínű zselici tájat, a távoli Badacsonyt, a Mecsek vonulatait és a horvátországi Papuk-hegység vonulatát.

A dél-dunántúli Zselic a Mecsek hegységet körülvevő dombkoszorú nyugati tagja, hazánk egyik legritkábban lakott tájegysége. A páratlan szépségű környék a nevét – egyes források szerint – a honfoglalás kori szláv lakosságtól kapta, a makkot jelentő „zselod” szavuk ugyanis az ott őshonos tölgyre, és az egykor elterjedt makkoltató sertéstartásra utal.

A méltatlanul kevéssé ismert tájat elsősorban sajátos klímája és az annak következtében kialakult kivételes élővilága teszi egyedülállóvá. Csak ezen a dombvidéken alakít társulást az egyébként hegyvidékekre jellemző bükk a délies elterjedésű ezüsthárssal, amely a nyári melegben már messziről mutatja fénylő levelei fonákját. Tavasszal, még lombfakadás előtt virágszőnyegre lelhet az ide látogató. A tömegesen nyíló hóvirágok mellett kankalinok, szellőrózsák és keltikék, sőt, kakas-mandikók virítanak nagy számban. Madár- és emlősfajokban is gazdag a vidék. Előfordul a hamvas küllő, a közép és nagy fakopáncs, gyakori a csilpcsalpfüzike, a vörösbegy, az ökörszem, az énekes rigó, a csuszka. Hazánk mind az öt nagyvadfajának (gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, vaddisznó) példányai mellett pedig aranysakál, róka és borz is él a vidéken. A gerinctelen fajok közül a tavak és a vízállások közelében a már tavasszal nászra készülődő barnavarangyokkal és sárgahasú unkákkal találkozhatunk, és jó eséllyel láthatunk gyors röptű, hatalmasra növő sárga-fekete csíkos hegyi szitakötőket, havasi cincéreket és szentjánosbogarakat.

A Zselic – és azon belül is a Zselici Tájvédelmi Körzet – mindig is kedvelt célpontja volt a túrázni szeretőknek. A táj látványa bőségesen kárpótolta az emelkedők leküzdésében megfáradt kirándulókat. Az utóbbi években megvalósult közjóléti-turisztikai fejlesztések még többek érdeklődését felkeltették. Családok, baráti társaságok, teljesítmény- és túlélőtúrázók, futók, kerékpározók egyre nagyobb számban keresik fel Kardosfa és a Ropolyi-tó környékét.

A budapesti ER-GA Stúdió tervei alapján épült kardosfai kilátó a Zselici Csillagparkban, a Zselic második legmagasabb pontján áll, 273 méteres tengerszint feletti magasságon. Az építmény 125 lépcsőfokát megmászva érünk fel a 25 méterrel a föld felszíne feletti ötödik szintre, ahonnan elénk tárul a gyönyörű zselici panoráma.

A zselici táj természeti értékeihez a több száz védett növény- és állatfaj mellett a csillagos égbolt is hozzátartozik. Ugyan a horizonthoz közel fölfedezzük a települések fénypamacsait, a Zselicben derült éjszakákon megdöbbentően tisztán hömpölyög a fejünk felett a Tejút sávja, és közel kétezer csillagot látunk az égbolton ragyogni. A 2015-ben 669 milliós támogatásból megvalósult Zselici Csillagpark a tájegység kincseinek bemutatását célozza.

20160505-zscsp-3441-m_cmyk.jpg

A Zselici Csillagpark a kilátóból
A Zselici Csillagpark a kilátóból

Túrajavaslatok

• A Nyugat-Zselicben, a Ropolyi-tó és a Hotel Kardosfa közeléből nyolc túraútvonal is indul. Érdemes felkeresni a nyáron is 8 °C-os vizet adó Dugás-kutat, és az előző század húszas éveiben működött Zselici kisvasút emlékművét. A túraútvonalak emellett elvezetnek több elhagyott és eltűnt településre is (pl. Márcadópuszta, Enyezd, Vitorág).

• A kilátótól száz méterre indulnak a Zselici Csillagpark által szervezett nappali és éjszakai erdei túrák. • A Csillagpark erdei pihenőhelyei a környék természeti értékeit, építészeti és táji jellegzetességeit mutatják be.

• Gálosfától délre kihagyhatatlan célpont a Csepegőkő, ami homokkő-leszakadásból eredő forrás cseppkőképződményekkel.

lidi-neni-haza_cmyk.jpg

Zóka Peti Lidi néni háza alapján épült csárdahelyi pihenőpont a Szennai Skanzenben
Zóka Peti Lidi néni háza alapján épült csárdahelyi pihenőpont a Szennai Skanzenben

• A Kaposvárhoz közeli Gyertyánosi és Tókaji Parkerdőben a túraútvonalak mellett kijelölt tűzrakó helyek, esőbeállók, nordic walking pálya, források, horgásztavak és patakok színesítik a kirándulók útját.

• Szennán található hazánk első Európa Nostra-díjas falumúzeuma. Különlegessége, hogy a jellegzetes belső-somogyi és zselici házakat az élő falu közepébe telepítették.

• A kisgyerekes családoknak a Katica Tanya kínál szórakoztató programokat.

• A Kaposvári Egyetem bőszénfai szarvasfarmján lovas kocsin vagy traktoron zötykölődve a hazai nagyvadfajokkal, őshonos háziállatokkal barátkozhatnak a látogatók, és helyben készült vadtermékeket is kóstolhatnak.

Dr. Mosoni László

vezető csillagász

(www.zselicicsillagpark.hu)

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megkezdődött a turisztikai kerékpárutak táblázása

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2017-ben 350 millió forint hazai forrást biztosít a kiemelt fontosságú turisztikai kerékpárutak kitáblázására. Az új, egységes arculatú táblák elsőként a Pannonhalma-Balatonfüred és a Fertőd-Keszthely szakaszokon jelennek meg.

Szentpéteri Sándor: Behálózva

Egy fotós, egy kép, egy történet. Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.

Erdő, zene, tánc

Szeptember 29-től október 1-ig ismét muzsikált az erdő a Körösök völgyében. Az első két napon Gyula-Városerdőn a DALERD Zrt. Tájékoztatási Központja adott helyet a rendezvénynek, míg vasárnap a ROMSILVA Bihar megyei igazgatósága Püspökfürdőn.

Kápolna a zalai szőlőhegyen

Nyugodt, békés helyen áll a börzöncei kápolna, melyet hajdanán Szent Lőrinc tiszteletére szenteltek fel. A kis zalai római katolikus kápolna létezéséről sokáig szinte csak a környékbeliek és azok tudtak, akiknek dolguk volt a neki otthont adó szőlőhegyen. Mára a túrázás szerelmeseinek készült több online felületen is helyet kapott.

Erdők hete: fókuszban a természet

Megnyílt az Erdők hete országos rendezvénysorozat Kaposváron, a Sefag Zrt. Erdők Háza Látogatóközpontjának átadásával. A huszonegyedik alkalommal rendezett Erdők hetében állami- és magánerdészetek, erdei iskolák és oktatási intézmények a Közös kincsünk az erdő mottó jegyében október 2. és 8. között 100 helyszínen 200 programmal várják az érdeklődőket.

Az albínó mamutfenyők misztikus világa

Azzal valószínűleg mindenki tisztában van, hogy az emberek és az állatok között előfordul albinizmus, de kevésbé közismert, hogy léteznek albínó növények is. Ezek a ritka „erdei szellemek” nem rendelkeznek klorofillal, de ez nem akadályozza meg őket abban, hogy improvizáljanak.

Megújult a Lovasberényi Látogatóközpont

2010 óta a kormány 16 milliárd forintot szánt közjóléti szolgáltatásokra - mondta Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára a Lovasberényi Látogatóközpont ünnepélyes átadóján. Az FM tavaly 1 milliárd 35 millió forint tőkeemelést biztosított az állami erdőgazdaságoknak közjóléti beruházásokra, idén e célra további 612 és fél millió forint áll rendelkezésre.

Pamacsos fülű akrobaták

Hazánk rengetegeinek talán legközkedveltebb lakója a vörös mókus, mely gyakorta feltűnik parkokban, kertekben is. Kecses külsejüket, légtornászt meghazudtoló mozgásukat látva gyermekkorunk kedvenc dalai, meséi is eszünkbe jutnak. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy a mókus intelligenciája a patkányokéval vetekszik, a rágcsálók Einsteinjének is mondhatnánk.

Érettebb akkordok - Interjú a Tankcsapdával

Évtizedekkel ezelőtt a buli és a vadulás, ma már egyre inkább a kikapcsolódás terepe az erdő a debreceni rockcsapat, a Tankcsapda számára. A formáció tagjai közül a dobos, Fejes Tamás, és a zenekarvezető, basszer és énekes Lukács László mesélt A Mi Erdőnknek az alföldi várost körülölelő erdőkről, és arról, hogyan alakult át a természet szerepe az életükben.

Kosborok az erdőkben

Az orchideák a legtöbb ember képzeletében egzotikus tájak különleges virágai, melyek valójában szinte az egész földkerekségen, így hazánkban is megtalálhatók. A magyar nevükön kosborféléknek nevezett családnak világszerte mintegy 25 ezer faja ismert, Magyarországon eddig több mint 70 fajuk került elő.