Back to top

Kardosfai kilátó

Kaposvártól alig 20 kilométerrel délre, a zselici erdő mélyén mászhatjuk meg hazánk legmagasabb, fából épült kilátóját. 2015-ös megnyitása óta már több tízezren csodálták meg legfölső szintjéről a sokszínű zselici tájat, a távoli Badacsonyt, a Mecsek vonulatait és a horvátországi Papuk-hegység vonulatát.

A dél-dunántúli Zselic a Mecsek hegységet körülvevő dombkoszorú nyugati tagja, hazánk egyik legritkábban lakott tájegysége. A páratlan szépségű környék a nevét – egyes források szerint – a honfoglalás kori szláv lakosságtól kapta, a makkot jelentő „zselod” szavuk ugyanis az ott őshonos tölgyre, és az egykor elterjedt makkoltató sertéstartásra utal.

A méltatlanul kevéssé ismert tájat elsősorban sajátos klímája és az annak következtében kialakult kivételes élővilága teszi egyedülállóvá. Csak ezen a dombvidéken alakít társulást az egyébként hegyvidékekre jellemző bükk a délies elterjedésű ezüsthárssal, amely a nyári melegben már messziről mutatja fénylő levelei fonákját. Tavasszal, még lombfakadás előtt virágszőnyegre lelhet az ide látogató. A tömegesen nyíló hóvirágok mellett kankalinok, szellőrózsák és keltikék, sőt, kakas-mandikók virítanak nagy számban. Madár- és emlősfajokban is gazdag a vidék. Előfordul a hamvas küllő, a közép és nagy fakopáncs, gyakori a csilpcsalpfüzike, a vörösbegy, az ökörszem, az énekes rigó, a csuszka. Hazánk mind az öt nagyvadfajának (gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, vaddisznó) példányai mellett pedig aranysakál, róka és borz is él a vidéken. A gerinctelen fajok közül a tavak és a vízállások közelében a már tavasszal nászra készülődő barnavarangyokkal és sárgahasú unkákkal találkozhatunk, és jó eséllyel láthatunk gyors röptű, hatalmasra növő sárga-fekete csíkos hegyi szitakötőket, havasi cincéreket és szentjánosbogarakat.

A Zselic – és azon belül is a Zselici Tájvédelmi Körzet – mindig is kedvelt célpontja volt a túrázni szeretőknek. A táj látványa bőségesen kárpótolta az emelkedők leküzdésében megfáradt kirándulókat. Az utóbbi években megvalósult közjóléti-turisztikai fejlesztések még többek érdeklődését felkeltették. Családok, baráti társaságok, teljesítmény- és túlélőtúrázók, futók, kerékpározók egyre nagyobb számban keresik fel Kardosfa és a Ropolyi-tó környékét.

A budapesti ER-GA Stúdió tervei alapján épült kardosfai kilátó a Zselici Csillagparkban, a Zselic második legmagasabb pontján áll, 273 méteres tengerszint feletti magasságon. Az építmény 125 lépcsőfokát megmászva érünk fel a 25 méterrel a föld felszíne feletti ötödik szintre, ahonnan elénk tárul a gyönyörű zselici panoráma.

A zselici táj természeti értékeihez a több száz védett növény- és állatfaj mellett a csillagos égbolt is hozzátartozik. Ugyan a horizonthoz közel fölfedezzük a települések fénypamacsait, a Zselicben derült éjszakákon megdöbbentően tisztán hömpölyög a fejünk felett a Tejút sávja, és közel kétezer csillagot látunk az égbolton ragyogni. A 2015-ben 669 milliós támogatásból megvalósult Zselici Csillagpark a tájegység kincseinek bemutatását célozza.

20160505-zscsp-3441-m_cmyk.jpg

A Zselici Csillagpark a kilátóból
A Zselici Csillagpark a kilátóból

Túrajavaslatok

• A Nyugat-Zselicben, a Ropolyi-tó és a Hotel Kardosfa közeléből nyolc túraútvonal is indul. Érdemes felkeresni a nyáron is 8 °C-os vizet adó Dugás-kutat, és az előző század húszas éveiben működött Zselici kisvasút emlékművét. A túraútvonalak emellett elvezetnek több elhagyott és eltűnt településre is (pl. Márcadópuszta, Enyezd, Vitorág).

• A kilátótól száz méterre indulnak a Zselici Csillagpark által szervezett nappali és éjszakai erdei túrák. • A Csillagpark erdei pihenőhelyei a környék természeti értékeit, építészeti és táji jellegzetességeit mutatják be.

• Gálosfától délre kihagyhatatlan célpont a Csepegőkő, ami homokkő-leszakadásból eredő forrás cseppkőképződményekkel.

lidi-neni-haza_cmyk.jpg

Zóka Peti Lidi néni háza alapján épült csárdahelyi pihenőpont a Szennai Skanzenben
Zóka Peti Lidi néni háza alapján épült csárdahelyi pihenőpont a Szennai Skanzenben

• A Kaposvárhoz közeli Gyertyánosi és Tókaji Parkerdőben a túraútvonalak mellett kijelölt tűzrakó helyek, esőbeállók, nordic walking pálya, források, horgásztavak és patakok színesítik a kirándulók útját.

• Szennán található hazánk első Európa Nostra-díjas falumúzeuma. Különlegessége, hogy a jellegzetes belső-somogyi és zselici házakat az élő falu közepébe telepítették.

• A kisgyerekes családoknak a Katica Tanya kínál szórakoztató programokat.

• A Kaposvári Egyetem bőszénfai szarvasfarmján lovas kocsin vagy traktoron zötykölődve a hazai nagyvadfajokkal, őshonos háziállatokkal barátkozhatnak a látogatók, és helyben készült vadtermékeket is kóstolhatnak.

Dr. Mosoni László

vezető csillagász

(www.zselicicsillagpark.hu)

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Alpokalja, Gyöngyös és Pinka mente

A címben olvasható földrajzi nevek erdőtervezési körzetekre utalnak, amelyek területén közel 12 ezer hektár állami erdőt kezel a Szombathelyi Erdészeti Igazgatóság, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. négy igazgatóságának egyike.

Maros Sándor: Hazatérés

Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Maros Sándor, a Kanizsa TV nyugalmazott igazgatójának képét mutatjuk be. Általános iskolás korában fizika tanára segítségével sajátította el a képkészítés mágiáját. Már szinte felnőttként kanyarodott „vissza” az általa kifejezőbbnek hitt állóképek világába. Főleg madárfotókat készít.

Jégvihart imitáltak egy amerikai erdőben

Amerikai tudósok vizet permeteztek egy kísérleti erdőre egy hideg éjszaka, hogy a jégviharok és a klímaváltozás hatásait tanulmányozzák, írja az MTI. A víz órákon belül ráfagyott a faágakra, mintha valóban jégvihar csapott volna le az erdőre. Az eredményekről az amerikai mezőgazdasági társaság (American Society of Agronomy) közelmúltban tartott tampai konferenciáján számoltak be.

Erdei Vándortábor Program jövőre is

Január 15-étől lehet jelentkezni a nyári erdei vándortáborokra, a program ugyanis kibővülve folytatódik. Az első évben sikerrel tesztelt erdei- és vízi vándortáborok mellett kerékpárral is nekivághatnak hazánk megismerésének az érdeklődő csoportok.

Erdész összefogás a koraszülöttekért

„Zöld szív” elnevezéssel szervezett az ÉSZAKERDŐ Zrt. jótékonysági fotókiállítást. A tárlaton a társaság dolgozói által készített képeket állították ki a Miskolc Plazában. A fotók eladásából származó összeget a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház munkáját támogató Segíts Élni Alapítvány kapja, amely a koraszülött gyermekeket segíti. A képek január 10-ig vásárolhatók meg.

Rendhagyó a Karcagi Parkerdő Lombkorona sétánya

Az Alföldön lombkoronasétányt avatni rendhagyó, hiszen döntően fátlan területnek van elkönyvelve. Ezért is különleges a 100 millió forintos beruházásból megvalósult fejlesztés – mondta el Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerdán a Karcagi Parkerdő Lombkorona sétányának ünnepélyes átadásán.

Fából készült gyerekparadicsom

Az országot járva az állami erdőgazdaságok területein éppúgy, mint városaink, falvaink közterein, egyre gyakrabban találkozhatunk különleges megjelenésű fajátszóterekkel. Többségük az Ilona-malom Műhely csapatának alkotása. Vajon miként születnek ezek az egyedi művek? Erről beszélgettünk Kocsis Csabával, a társaság ügyvezetőjével.

A huta vándorolt a fa után

Kutatások szerint a 17. század végétől a 18. század elejéig négy üvegbánya, azaz üvegkészítő műhely működött a Kelet-Mecsek hegyei között. Kiterjedt bükkösei miatt Baranyának ezen vidéke ideális helye volt e tevékenységnek. S bár napjainkban nem pipál üvegkohó a fák között, a táj gazdag lelőhelye a hazai üvegművesség emlékeinek.

Átalakítják az idegenhonos erdőket a Bükki Nemzeti Parkban

Az idegen- és az őshonos fák arányának javításával állítják helyre a védett erdei élőhelyeket a Bükki Nemzeti Park (BNP) szakemberei; a munkát négy megyében öt év alatt végzik el - tájékoztatta az MTI-t a nemzeti park igazgatósága hétfőn.

Erdő nélkül nincs élet

Nem könnyű feladat a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet (NAIK ERTI) igazgatójának lenni. Borovics Attilának napi 8-10 órában az egyik legnagyobb feladata, hogy beszerezze a megfelelő információkat, s ezek értékelése után határozzák meg tevékenységük irányát. Egy erdőfelújítással százéves befektetést alapoznak meg, ahol ma a klímaváltozás a kulcsszó.