Back to top

Kardosfai kilátó

Kaposvártól alig 20 kilométerrel délre, a zselici erdő mélyén mászhatjuk meg hazánk legmagasabb, fából épült kilátóját. 2015-ös megnyitása óta már több tízezren csodálták meg legfölső szintjéről a sokszínű zselici tájat, a távoli Badacsonyt, a Mecsek vonulatait és a horvátországi Papuk-hegység vonulatát.

A dél-dunántúli Zselic a Mecsek hegységet körülvevő dombkoszorú nyugati tagja, hazánk egyik legritkábban lakott tájegysége. A páratlan szépségű környék a nevét – egyes források szerint – a honfoglalás kori szláv lakosságtól kapta, a makkot jelentő „zselod” szavuk ugyanis az ott őshonos tölgyre, és az egykor elterjedt makkoltató sertéstartásra utal.

A méltatlanul kevéssé ismert tájat elsősorban sajátos klímája és az annak következtében kialakult kivételes élővilága teszi egyedülállóvá. Csak ezen a dombvidéken alakít társulást az egyébként hegyvidékekre jellemző bükk a délies elterjedésű ezüsthárssal, amely a nyári melegben már messziről mutatja fénylő levelei fonákját. Tavasszal, még lombfakadás előtt virágszőnyegre lelhet az ide látogató. A tömegesen nyíló hóvirágok mellett kankalinok, szellőrózsák és keltikék, sőt, kakas-mandikók virítanak nagy számban. Madár- és emlősfajokban is gazdag a vidék. Előfordul a hamvas küllő, a közép és nagy fakopáncs, gyakori a csilpcsalpfüzike, a vörösbegy, az ökörszem, az énekes rigó, a csuszka. Hazánk mind az öt nagyvadfajának (gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, vaddisznó) példányai mellett pedig aranysakál, róka és borz is él a vidéken. A gerinctelen fajok közül a tavak és a vízállások közelében a már tavasszal nászra készülődő barnavarangyokkal és sárgahasú unkákkal találkozhatunk, és jó eséllyel láthatunk gyors röptű, hatalmasra növő sárga-fekete csíkos hegyi szitakötőket, havasi cincéreket és szentjánosbogarakat.

A Zselic – és azon belül is a Zselici Tájvédelmi Körzet – mindig is kedvelt célpontja volt a túrázni szeretőknek. A táj látványa bőségesen kárpótolta az emelkedők leküzdésében megfáradt kirándulókat. Az utóbbi években megvalósult közjóléti-turisztikai fejlesztések még többek érdeklődését felkeltették. Családok, baráti társaságok, teljesítmény- és túlélőtúrázók, futók, kerékpározók egyre nagyobb számban keresik fel Kardosfa és a Ropolyi-tó környékét.

A budapesti ER-GA Stúdió tervei alapján épült kardosfai kilátó a Zselici Csillagparkban, a Zselic második legmagasabb pontján áll, 273 méteres tengerszint feletti magasságon. Az építmény 125 lépcsőfokát megmászva érünk fel a 25 méterrel a föld felszíne feletti ötödik szintre, ahonnan elénk tárul a gyönyörű zselici panoráma.

A zselici táj természeti értékeihez a több száz védett növény- és állatfaj mellett a csillagos égbolt is hozzátartozik. Ugyan a horizonthoz közel fölfedezzük a települések fénypamacsait, a Zselicben derült éjszakákon megdöbbentően tisztán hömpölyög a fejünk felett a Tejút sávja, és közel kétezer csillagot látunk az égbolton ragyogni. A 2015-ben 669 milliós támogatásból megvalósult Zselici Csillagpark a tájegység kincseinek bemutatását célozza.

A Zselici Csillagpark a kilátóból
A Zselici Csillagpark a kilátóból

Túrajavaslatok

• A Nyugat-Zselicben, a Ropolyi-tó és a Hotel Kardosfa közeléből nyolc túraútvonal is indul. Érdemes felkeresni a nyáron is 8 °C-os vizet adó Dugás-kutat, és az előző század húszas éveiben működött Zselici kisvasút emlékművét. A túraútvonalak emellett elvezetnek több elhagyott és eltűnt településre is (pl. Márcadópuszta, Enyezd, Vitorág).

• A kilátótól száz méterre indulnak a Zselici Csillagpark által szervezett nappali és éjszakai erdei túrák. • A Csillagpark erdei pihenőhelyei a környék természeti értékeit, építészeti és táji jellegzetességeit mutatják be.

• Gálosfától délre kihagyhatatlan célpont a Csepegőkő, ami homokkő-leszakadásból eredő forrás cseppkőképződményekkel.

Zóka Peti Lidi néni háza alapján épült csárdahelyi pihenőpont a Szennai Skanzenben
Zóka Peti Lidi néni háza alapján épült csárdahelyi pihenőpont a Szennai Skanzenben

• A Kaposvárhoz közeli Gyertyánosi és Tókaji Parkerdőben a túraútvonalak mellett kijelölt tűzrakó helyek, esőbeállók, nordic walking pálya, források, horgásztavak és patakok színesítik a kirándulók útját.

• Szennán található hazánk első Európa Nostra-díjas falumúzeuma. Különlegessége, hogy a jellegzetes belső-somogyi és zselici házakat az élő falu közepébe telepítették.

• A kisgyerekes családoknak a Katica Tanya kínál szórakoztató programokat.

• A Kaposvári Egyetem bőszénfai szarvasfarmján lovas kocsin vagy traktoron zötykölődve a hazai nagyvadfajokkal, őshonos háziállatokkal barátkozhatnak a látogatók, és helyben készült vadtermékeket is kóstolhatnak.

Dr. Mosoni László

vezető csillagász

(www.zselicicsillagpark.hu)

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ne szemetelj!

Különböző megfogalmazásban erre szólítanak föl azok a táblák, melyeket már négy éve helyezett ki az erdőgazdálkodó a leglátogatottabb dél-mátrai kirándulóhelyeken. Üzenetük egységes: a szemét nem az erdőbe való, ha utunk során megtermeltük, vigyük is magunkkal hazáig.

Ircsi fonodája

Bevallom, amíg nem ismertem Bene Ircsi díszüvegfonásait, nekem bizony kosárfonás, demizsonfonás, üvegfonás, egyre ment. Nem tudtam, hogy a különbség olyasféle, mint a fatáblára krétával rótt betűk, és a finom papírra, tollal írt, gyöngybetűs szöveg között – hisz mindkettő olvasható, de más a jellegük és funkciójuk. A kosarak rusztikus szépsége mellett a díszüvegfonás filigrán mívessége is másfajta használatról vall.

Az egri füvesember tanácsai

A jó idő beköszöntével a természet gyógyító kincseivel ajándékozza meg az erdőn mezőn járókat. Az, aki figyelmes sok gyógynövényt gyűjthet. Számos esetben még azok is hasznosak, melyek elsőre kiirthatatlan gyomnövénynek tűnnek.

Őzbakot fogtak Kecskemét belvárosában

Napok óta több bejelentés érkezett a rendőrségre arról, hogy őzet láttak Kecskemét belvárosában. A rendőrök keresni kezdték és a járőrök kedd délután megtalálták a belváros egyik utcájában.

Nem vágják tarra, csak felújítják

Soron kívül felülvizsgálják Sóstón az erdei tornapálya fáit a szakemberek, mert az elmúlt hétvégén egy élő fa mintegy 20 centiméter átmérőjű oldalága lehasadt, nem kis riadalmat keltve az ott tartózkodó kisgyermekes szülőkben. Az tarvágás azonban nem indokolt, csupán nevelővágást végeznek, így az erdei tornapálya "zöld képe" is megmarad.

Ahol az erdő és a zene összefonódik

A 15 éve megfogalmazott célok nem változtak: az erdő, a zene, a művészetek erejével a környezettudatos, fenntartható életvitel irányába mozdítani az embereket, hangzott el a Muzsikál az erdő – Mátrai Művészeti Napok idei eseménysorozatának beharangozóján. A bővülő, a kultúrát és az erdők világát a helyi értékekkel ötvöző programsorozatot a kezdetektől támogatja az Országos Erdészeti Egyesület.

Mindent megbillogoznak a Zalaerdő Zrt.-nél

Az utóbbi időszakban óriási méreteket öltött a Zalaerdő Zrt., illetve a földhasználók területein a villanypásztor-berendezések, akkumulátorok eltulajdonítása, de a tolvajok bizony nem kímélik a vadvédelmi rendszerhez tartozó vezetékeket és karókat sem.

Életet ment a gombaszakértő

Itt a gombaszezon. A piacokon egyelőre még nem árulják tömegesen a telepes finomságokat, de már találkozhatunk vadon szedett példányokkal. Ezeket pedig minden esetben érdemes bevizsgáltatni.

Személyes élményekből kalandkönyvek

A gyerekkori élmények, a tájékozódási futások és a terepi geológusi hivatás alatt szerzett ismeretek birtokában először túravezetésre vállalkozott Balogh Tamás. Aztán elindított egy terepi futóverseny-sorozatot, majd meg­írta az első kalandkönyvét szülővárosáról, Egerről és az azt ölelő Bükkről. Azóta további három kötet is készült a Káli-medence, a Duna­kanyar és a Dunazug fölfedezé­séhez.

A virágos kőris

Az Országos Erdészeti Egyesület által meghirdetett szavazás eredményeként a virágos kőris (Fraxinus ornus) lett az év fája 2018-ban. Magyar neve feltűnő virágzatára utal. Bár hajlott, szabálytalan törzse, és az ágak gyakori villás elágazása miatt erdészeti jelentősége elenyésző, kiváló várostűrésével, gazdag virágzásával és szép őszi lombszíneződésével mind fontosabb parkfa lesz.