Back to top

Az emlékké váló fenyves

A hegyvidéki fenyőerdőknek utánozhatatlan varázsa van. Égbe törő egyenes törzsek, szabályos ágrendszer, sötétzöld lombsátor. Nappal is sejtelmes félhomály, nesztelen léptek a vastag tűavarban és a gyanta semmihez sem hasonlító illata. Ennek az idillnek hazánkban rövidesen vége lesz.

Középhegységeink mesterségesen létrehozott lucfenyvesei nem viselik el változó klímánk szélsőségeit. Pusztulásuk gyors és megállíthatatlan.

Monoton zúgás hallatszik a Mátra nyírjesi völgyében. Fakitermelő gép falja a fenyőfákat. A technika játszi könnyedséggel választja el a tövétől, fordítja vízszintbe, majd fosztja meg oldalágaitól a bő 25 méteres szálfákat. A gallyazás közben a kívánatos méretre is darabolja és rendezetten rakásolja is a faanyagot. Napi 200 köbméter. Gyors vég ez az éppen ötvenedik nyarát élő fenyvesnek, amely – gazdasági rendeltetése mellett – évtizedeken át szolgálta a nemzetközi erdészeti kutatást.

A történet 1964-ben kezdődött. Az erdészeti kutatóintézetek nemzetközi szövetsége (IUFRO) 14 ország – köztük hazánk – részvételével közös lucfenyő származási kísérletet indított. Ezeregyszáz származási helyről gyűjtöttek magot és neveltek csemetét Németországban, majd azokat a résztvevő országok 20 kísérleti helyén – meghatározott paraméterek és rendszer szerint – elültették. Így került a Mátrába is egy ültetvény. A kísérletben elsődlegesen arra keresték a választ, hogy az adott termőhelyeken az egyes származások mekkora produktumra képesek. A fél évszázad alatt aztán számos más – például ökológiai, genetikai, erdészeti – vizsgálatot is végeztek.

Rendkívül fáradságos volt az 1968-as erdősítés. A csemeték gyökerén lévő „idegen” földet ültetés előtt – az illetékes hatóság előírása szerint – le kellett mosni. A rendkívül száraz tavasz miatt pedig tartályból is locsolták a 11 hektáros ültetvényt. A szorgalom meghozta gyümölcsét; a 2 x 2 méteres hálózatba elültetett csemeték többsége megeredt és növekedésnek indult. Az állomány fejlődésének figyelemmel kísérése, a faegyedek adatainak folyamatos felvételezése hasonló szorgalommal és precizitással történt; rövid úton bebizonyosodott, hogy a nemzetközi kísérleti hálózat magyar tagja például állhat a többi előtt.

Az európai erdészeti kutatóintézetek vezetőinek látogatása a kísérleti területen 1973-ban (bal szélen dr. Szőnyi László)
Az európai erdészeti kutatóintézetek vezetőinek látogatása a kísérleti területen 1973-ban (bal szélen dr. Szőnyi László)

Az évtizedek múlásával a kísérlet eredeti célja okafogyottá vált. A melegedő klímánkban már nemcsak nálunk, hanem egész Közép-Európában bizonytalanná vált a lucfenyő fenntartása. Éppen ez az új, globális probléma jelölte ki az új kutatási célt – a fafajok genetikai változatossága, az egyes származások eltérő ellenálló képességéből adódó lehetőségek kihasználása az egyik lehetséges válasz a klímaváltozás kihívásaira. Így lett egy eltűnő fafaj egész Európát reprezentáló gyűjteménye pótolhatatlan érték és ékes példája az erdészeti szakemberek hosszú távú, emberöltőkön átívelő gondolkodásmódjának.

A májusi találkozón (balról): prof. Mátyás Csaba, dr. Szőnyi László, Ujváriné dr. Jármay Éva és Szőnyi János
A májusi találkozón (balról): prof. Mátyás Csaba, dr. Szőnyi László, Ujváriné dr. Jármay Éva és Szőnyi János

Tíz évvel ezelőtt egy júniusi szupercella mély sebet ejtett a kutatási területen. A kísérlet mulandósága mindennapos gonddá vált. 2014-ben elhívtuk az érdekelt kutatókat, az érintett hatóságok képviselőit a közös fenntartási stratégia kialakítására. Az időjárás változásából fölerősödött szúkár egyre nagyobb területrészeken harapódzott el. Az utolsó csepp pedig az idei áprilisi tél volt abban a bizonyos pohárban. A terület alsó felén a száradás és a tavaszi hóvihartól bekövetkezett koronacsúcs- törés oly mértékű volt, hogy az állományrész kitermelése lett az egyetlen helyes lépés.

E drámai helyzetben szívmelengető érzés volt, amikor májusban ellátogattak a fenyvesbe az annak létrehozásán és fenntartásán dolgozó szakemberek: a 96 éves dr. Szőnyi László (családjának négy generációjával), Ujváriné dr. Jármay Éva és prof. Mátyás Csaba akadémikus. Mi, a terület felelős gazdái ezentúl azon dolgozunk, hogy a kísérlet maradványát minél tovább fenntartsuk.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Indul a gombaszezon a Bakonyban és a Balaton-felvidéken is

Beindult a gomba a Balaton-felvidéki és a bakonyi erdőkben. Kelli Lajossal, a veszprémi piac szakellenőr úgy látja, a tipikus őszi gombák még csak mutatóban vannak, remélhetőleg azokból majd októberben lehet sokat találni.

Újabb "gyógytanösvényt" adtak át

Kardióösvényt alakítottak ki Budapest XII. kerületében, a Normafán, a túraútvonal elsősorban szív- és érrendszeri vagy magas vérnyomás betegséggel élők, valamint cukorbetegek számára készült, de egészséges embereknek is ajánlják betegségmegelőzés vagy állapotfelmérés céljából.

Mesehős lett Rezét gőzös

Már a második kötetét mutatták be annak a mesekönyvsorozatnak, melynek főszereplői a valóságban is szolgálatot teljesítő mozdonyok, a helyszínek pedig az erdei vasutak állomásai, és azok a csodás tájak, ahol a keskenynyomtávú szerelvények zakatolnak.

Ukrán-magyar összefogás a rókaveszettség ellen

Három évre szóló megállapodást kötött az Agrárminisztérium és az ukrán szaktárca a rókaveszettség-felszámolási program végrehajtásáról.

Tapasztalatcsere a fenntartható erdőgazdálkodásról

A gazdasági, társadalmi és természetvédelmi elvárások közötti harmóniát biztosító többcélú erdőgazdálkodás tapasztalatainak átadását segíti az az Európai Unió által finanszírozott projekt, amelynek keretében hazánkban üdvözölhetjük a georgiai környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszterhelyettest és delegációját – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a georgiai (grúz) szakemberek fogadásakor.

Zsákmány és látványosság: a jávorszarvas

Lehet-e egy szarvas haszonállat? Természetesen lehet, hiszen világszerte nem ritkák a szarvasfarmok, ahol jobbára az agancsukért és/vagy húsukért körbezárt területen tenyésztik őket. Ám, hogy egy vadon élő, tehát nem tenyésztett állat haszonállattá váljon, az mégiscsak furcsa. Ezért különleges a Svédországban élő jávorszarvas, amelynek húsa jelentős helyet foglal el a helyi gasztronómiában.

Vége a tűzgyújtási tilalomnak

Szeptember 5-től feloldják a Bács-Kiskun és Csongrád megye területén fekvő erdőkre és fásításokra, valamint az erdőterületek, illetve fásítások határától számított kétszáz méteren belüli területre elrendelt általános tűzgyújtási tilalmat.

Már szabadföldi kísérletben vizsgálják a génmódosított gesztenyéket

Szigorú követelmények között vizsgálják a génmódosított gesztenyefákat New York államban. A két vadkerítéssel körülvett területen a kutatók minden nyáron duplán zsákolják be a fák virágait, és folyamatosan jelentéseket küldenek az amerikai mezőgazdasági minisztériumnak.

Reinhoffer István: Bőrig ázva

Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Reinhoffer István erdész diákot mutatjuk be. 2010-től fotózik, szenvedélye a nagyvadak, ezért gyakran barangol a Gemenci erdők árterében.

Szarvasbőgő szeptember

A hétvégén belépünk Szent Mihály havába, azaz a naptári ősz első hónapjába. Ilyenkor csodálatos színekben pompázik az erdő, a fák piros, sárga, barna levelekbe öltöznek. Szeptember első hétvégéjén a meteorológusok szerint még meleg időre számíthatunk, melyet helyenként zivatarok kísérhetnek.