Back to top

Az emlékké váló fenyves

A hegyvidéki fenyőerdőknek utánozhatatlan varázsa van. Égbe törő egyenes törzsek, szabályos ágrendszer, sötétzöld lombsátor. Nappal is sejtelmes félhomály, nesztelen léptek a vastag tűavarban és a gyanta semmihez sem hasonlító illata. Ennek az idillnek hazánkban rövidesen vége lesz.

Középhegységeink mesterségesen létrehozott lucfenyvesei nem viselik el változó klímánk szélsőségeit. Pusztulásuk gyors és megállíthatatlan.

Monoton zúgás hallatszik a Mátra nyírjesi völgyében. Fakitermelő gép falja a fenyőfákat. A technika játszi könnyedséggel választja el a tövétől, fordítja vízszintbe, majd fosztja meg oldalágaitól a bő 25 méteres szálfákat. A gallyazás közben a kívánatos méretre is darabolja és rendezetten rakásolja is a faanyagot. Napi 200 köbméter. Gyors vég ez az éppen ötvenedik nyarát élő fenyvesnek, amely – gazdasági rendeltetése mellett – évtizedeken át szolgálta a nemzetközi erdészeti kutatást.

A történet 1964-ben kezdődött. Az erdészeti kutatóintézetek nemzetközi szövetsége (IUFRO) 14 ország – köztük hazánk – részvételével közös lucfenyő származási kísérletet indított. Ezeregyszáz származási helyről gyűjtöttek magot és neveltek csemetét Németországban, majd azokat a résztvevő országok 20 kísérleti helyén – meghatározott paraméterek és rendszer szerint – elültették. Így került a Mátrába is egy ültetvény. A kísérletben elsődlegesen arra keresték a választ, hogy az adott termőhelyeken az egyes származások mekkora produktumra képesek. A fél évszázad alatt aztán számos más – például ökológiai, genetikai, erdészeti – vizsgálatot is végeztek.

Rendkívül fáradságos volt az 1968-as erdősítés. A csemeték gyökerén lévő „idegen” földet ültetés előtt – az illetékes hatóság előírása szerint – le kellett mosni. A rendkívül száraz tavasz miatt pedig tartályból is locsolták a 11 hektáros ültetvényt. A szorgalom meghozta gyümölcsét; a 2 x 2 méteres hálózatba elültetett csemeték többsége megeredt és növekedésnek indult. Az állomány fejlődésének figyelemmel kísérése, a faegyedek adatainak folyamatos felvételezése hasonló szorgalommal és precizitással történt; rövid úton bebizonyosodott, hogy a nemzetközi kísérleti hálózat magyar tagja például állhat a többi előtt.

csoportkep.iufro_.luc_.nyirjescopy.jpg

Az európai erdészeti kutatóintézetek vezetőinek látogatása a kísérleti területen 1973-ban (bal szélen dr. Szőnyi László)
Az európai erdészeti kutatóintézetek vezetőinek látogatása a kísérleti területen 1973-ban (bal szélen dr. Szőnyi László)

Az évtizedek múlásával a kísérlet eredeti célja okafogyottá vált. A melegedő klímánkban már nemcsak nálunk, hanem egész Közép-Európában bizonytalanná vált a lucfenyő fenntartása. Éppen ez az új, globális probléma jelölte ki az új kutatási célt – a fafajok genetikai változatossága, az egyes származások eltérő ellenálló képességéből adódó lehetőségek kihasználása az egyik lehetséges válasz a klímaváltozás kihívásaira. Így lett egy eltűnő fafaj egész Európát reprezentáló gyűjteménye pótolhatatlan érték és ékes példája az erdészeti szakemberek hosszú távú, emberöltőkön átívelő gondolkodásmódjának.

img_9894.jpg

A májusi találkozón (balról): prof. Mátyás Csaba, dr. Szőnyi László, Ujváriné dr. Jármay Éva és Szőnyi János
A májusi találkozón (balról): prof. Mátyás Csaba, dr. Szőnyi László, Ujváriné dr. Jármay Éva és Szőnyi János

Tíz évvel ezelőtt egy júniusi szupercella mély sebet ejtett a kutatási területen. A kísérlet mulandósága mindennapos gonddá vált. 2014-ben elhívtuk az érdekelt kutatókat, az érintett hatóságok képviselőit a közös fenntartási stratégia kialakítására. Az időjárás változásából fölerősödött szúkár egyre nagyobb területrészeken harapódzott el. Az utolsó csepp pedig az idei áprilisi tél volt abban a bizonyos pohárban. A terület alsó felén a száradás és a tavaszi hóvihartól bekövetkezett koronacsúcs- törés oly mértékű volt, hogy az állományrész kitermelése lett az egyetlen helyes lépés.

E drámai helyzetben szívmelengető érzés volt, amikor májusban ellátogattak a fenyvesbe az annak létrehozásán és fenntartásán dolgozó szakemberek: a 96 éves dr. Szőnyi László (családjának négy generációjával), Ujváriné dr. Jármay Éva és prof. Mátyás Csaba akadémikus. Mi, a terület felelős gazdái ezentúl azon dolgozunk, hogy a kísérlet maradványát minél tovább fenntartsuk.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagy a zsongás az utolsó őszi hétvégén az erdőkben

Az ősz utolsó hétvégéjét még érdemes kihasználni egy frissítő erdei túrára még a nagy hideg megérkezése előtt. Turistaútjaink járhatóak, a felázott talaj viszont több helyen nehezíti a mozgást. Szilvásváradon még menetrend szerint jár a kisvasút, de szombaton vadászat miatt lesznek korlátozások az erdőben. A Mátrában pedig éjszakai túraverseny is várja a bevállalósakat!

Faültetés erdész módra

Ősszel a kertben a betakarítás mellett az egyik legfontosabb feladat a faültetés. Eldöntjük a kívánt gyümölcs fajtáját, kiválasztjuk a kertben a helyét, azt gondosan előkészítjük. Majd a gyümölcsfákkal teli piacról hosszas keresgélés után a legszebbet, legjobb állásút, legszebb gyökérzetűt hazavisszük, amit bő termés reményében elültetünk a kertbe.

Magyar-román együttműködés az illegális erdőírtások felszámolásáért

Október közepén Bukarestben tanácskoztak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) faanyag-kereskedelmi lánc ellenőrzésért felelős erdészeti szakemberei és a román társszervek képviselői. A kétoldalú egyeztetés célja az volt, hogy elősegítse az illegális erdőirtások útján kitermelt, jogszerűtlenül forgalomba hozott, illetve szállított faanyag közös erőkkel történő kiszűrését.

Komoly lépést tett az EU Bialowieza megmentéséért

Elrendelte a bialowiezai erdőben folyó fakivágások azonnali leállítását hétfőn este az Európai Bíróság, hangsúlyozva, hogy amennyiben Lengyelország nem tesz eleget a kiadott végzésben foglaltaknak, akkor minden egyes nap után legalább 100 ezer euró (mintegy 31 millió forint) pénzbírságot fognak kiszabni.

Vendégként az erdőben

Amikor vendégségbe megyünk, indulásunkat gondos felkészülés előzi meg: kiválasztjuk az alkalomhoz illő ruházatot, átgondoljuk, hogy mit vigyünk magunkkal, ha pedig megérkezünk, kellő tisztelettel viselkedünk vendéglátóinkkal. Ne legyen ez másként akkor sem, ha az erdőbe látogatunk, ahol maga az erdő és az erdőgazdálkodó a vendéglátó.

Színes zalai parkerdők

Zala megye területének északi egyharmadán, a Göcseji-dombság, a Kelet-Zalai-löszvidék, az Alsó-Kemeneshát és a Kemenesalja tájrészletekben gazdálkodik a Zalaerdő Zrt. Zalaegerszegi Erdészete. Tevékenysége két látványosságokkal teli parkerdő fenntartására is kiterjed.

"Nincs rossz idő, csak nem megfelelő felszerelés!"

Vízlepergető, meleg ruha, bakancs a hétvégi túrázók kötelező kelléke. A szomorkás időben ne hagyjuk, hogy hangulatunk is borús legyen, öltözzünk fel rétegesen, és irány az erdő!

Magyar-horvát együttműködés keretében fejlesztik a Zselici Csillagparkot

Fejlesztik a Zselici Csillagparkot és környezetét, valamint megújítják a horvátországi Suhopolje Jankovich-kastélyának parkját egy 2019 tavaszáig tartó, másfél millió euró költségvetésű horvát-magyar együttműködés keretében.

Megszámolták a zergéket a Tátrában

Tovább nőtt a Magas-Tátrában a zergeállomány az elmúlt másfél évben, a november első napjaiban végzett állományfelmérés szerint a hegység szimbólumának számító kérődzők száma 1263-ra emelkedett - derült ki a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) és az annak erdőit felügyelő állami ügynökség (SLTANAP) honlapjain közzétett adatokból.

Karvezető motoron

A jó hangulat, a vidámság és az önfeledt szórakozás mindenkinek garantált, aki ellátogat Tatár Csaba bármelyik fúvószenekarának koncertjére. A klasszikusok mellett a Gangnam style, ByeAlextől a Kedvesem, a Copacabana, a King Kong vagy a Karib-tenger kalózainak zenéje sem okoz fejtörést a zenekarok tagjainak – műfajok sokszínűsége és humoros, néha meghökkentő látványelemek jellemzik a fellépéseket.