Back to top

Örökerdőkbe zárt történelem

Vannak települések, amelyek nevét kimondva lelki szemeink előtt szinte azonnal megjelenik az embert körülölelő természet is. Egerhez gondolatban a Bükk bérceit társíthatjuk, míg Bugachoz a végtelen alföldi pusztát az elmaradhatatlan gémeskúttal. Ám arra vajon ki gondolna, hogy Pilismarót hazánk egyik legcsodálatosabb természeti képződménye, a Dunakanyarban megbúvó kis falucskát jelöli?

Egerhez gondolatban a Bükk bérceit társíthatjuk, míg Bugachoz a végtelen alföldi pusztát az elmaradhatatlan gémeskúttal, Sopron kapcsán fenyvesek jutnak eszünkbe, mert ahogyan a nóta is mondja, a város a „fenyveserdők aljában” bújik meg. Ám arra vajon ki gondolna, hogy Pilismarót hazánk egyik legcsodálatosabb természeti képződménye, a Dunakanyar már a római időkben is számon tartott kis falucskáját jelöli? Igaz, akkor még Ad Herculem néven.

Pedig a ma 2000 lakost számláló településen a történelem számos helyen otthagyta kéznyomát: a Római Birodalom az egyik legnagyobb erődítményét építette ki a területen, a volt limes mentén – ennek nyomai ma is megtalálhatók. A honfoglalást követően a terület jelentőségét az is jól jelzi, hogy fejedelmi, később királyi, királynéi birtokként tartották számon. A mai református templomon látható címer pedig nem véletlenül idézi a Magyar Pálos Rendet, hiszen II. Ulászló király a visegrádi Szent András bencés apátság maróti birtokait 1493-ban a pálosoknak adományozta. A település a török hódoltság során többször is elnéptelenedett, azonban a pálos atyák közreműködésének köszönhetően a Felvidékről érkezett jobbágyok újra művelés alá vonták a pusztán maradt telkeket.

A szomszédos falu, Dömös sem marad adós történelmi emlékekkel: nevének és az itt álló királyi palotának legkorábbi, eredetiben fennmaradt írott emlékét Szent László király 1079-es, „a dömösi kúriában” kelt oklevele őrizte meg. Továbbá itt omlott I. Béla királyra a trónépítmény 1063-ban, majd szintén itt, az általa 1107-ben alapított monostorban vakították meg Álmos herceget és kisfiát, a későbbi II. (Vak) Béla királyt. A török idők viszontagságai ellenére ez a település – Pilismaróttal ellentétben – lakott maradt.

A hegyes-völgyes vidéken leginkább a kőbányászat, az erdőgazdaság és a hajózás adott munkát az embereknek, de Pilismaróton hovatovább gyümölcsösöket is kialakítottak, a 19. század első felére pedig remek gesztenyéseiről is ismertté vált a település. A térségben a világháborúk visszavetették a fejlődést, a Duna fölé magasodó hegyek pedig néma egykedvűséggel burkolóztak erdei köntösükbe az emberiség önpusztítása elől. Ezeket az erdőterületeket kezeli és a bennük lévő történelmet ápolja a Pilisi Parkerdő Zrt. Pilismaróti Erdészete, mintegy 6600 hektáron.

Erdők az utókornak

Csépányi Péter és Brandhuber Ádám is elhivatott az örökerdőgazdálkodás iránt
Csépányi Péter és Brandhuber Ádám is elhivatott az örökerdőgazdálkodás iránt
A Pilisi Parkerdő Zrt. közel két évtizede kezdte meg a folyamatos erdőborítást eredményező örökerdő-gazdálkodást. Nem is olyan messze Pilismaróttól, a Dobogókő közelében található Mexikó-pusztán, a Pilisi Parkerdő Zrt. főmérnöke, Csépányi Péter kezdeményezésében kísérleti jelleggel elindított szakmai munka igazolta a hozzá fűzött reményeket: ökológiai és ökonómiai szempontból egyaránt az örökerdő nyújt megoldást a fenntartható erdőgazdálkodás megvalósítására. A parkerdő területén fokozatos az átállás az örökerdő-gazdálkodásra: 2017. január 1-jétől a Pilismaróti Erdészet területének több mint felén, csaknem 3600 hektáron alkalmazzák ezt a gazdálkodási módot.

Az erdészeti szaknyelvben az erdőket különböző üzemmódokkal és – ennek eredményeképpen kialakult – erdőalakokkal jellemzik. Ennek alapján megkülönböztetnek egykorú, homogén szerkezetű vágásos erdőt, és vegyeskorú, változatos szerkezetű örökerdőt. Az utóbbiban többféle fajú és korú fa él együtt, hiszen az örökerdő-gazdálkodás alapelve tiltja a tar- és végvágást. Ennek köszönhetően hatékonyan megőrizhető az erdők biológiai sokfélesége, miközben az ilyen erdők ellenállóbbak a klímaváltozás káros hatásaival szemben is. Hazánkban ezeket az erdőket korábban szálalóerdő kifejezéssel jelölték, azonban ma már a nemzetközileg elfogadott elnevezést átvéve, a magyarul is igen kifejező és szépen hangzó örökerdő kifejezést használják.

Brandhuber Ádám, a Pilisi Parkerdő Zrt. Pilismaróti Erdészetének vezetője elhivatott a módszer iránt: „Az elmúlt években kétségtelenné vált számomra, hogy az örökerdő elvek gyakorlati bevezetése számunkra és a társadalom számára is a legjobb megoldás. Az így kezelt erdeink egészségesebbek lesznek, jobban viselik majd a klímaváltozás hatásait és a károsító tényezőket, miközben gazdasági hasznosíthatóságuk sem csökken. A változatos, elegyes erdőkben a védett élőhelyek megmaradását is biztosíthatjuk, és nem utolsósorban az örökerdők különleges erdőélményt is nyújtanak, ami nem csak az erdőjáróknak, hanem nekünk, erdészeknek is nagyon fontos szempont” – fogalmazott.

Természetesen az ilyen átállást komoly szakmai munka és egyeztetés előzi meg, amelybe külföldi szakembereket is bevon az erdőgazdaság. A német erdészek a nagy múltra visszatekintő hagyományaiknak megfelelően élen járnak az örökerdő-gazdálkodás elveinek és módszereinek gyakorlati alkalmazásában. A türingiai állami erdészetnél például 20 évvel ezelőtt álltak át erre a teljes erdőterületen.

Változatos szerkezet

Az örökerdő fogalom gyökerei Alfred Möller német erdészeti kutatóhoz (1860–1922) köthetők. Ennek fő célkitűzése az erdő tarvágás (végvágás) nélküli kezelése a talaj védelmének érdekében; hogy az erdőborítás a terület minden részén, állandóan fennmaradhasson. Az ilyen erdőgazdálkodás jellemzői: az erdőborítás folyamatossága, az állományklíma folyamatos fenntartása, a horizontális és vertikális erdőszerkezet változatossága, az őshonos fafajok előnyben részesítése, a vegyeskorúság, az elegyesség, a válogató (szálankénti) erdőművelés, az öreg és holtfák védelme, a kíméletes fakitermelési módszerek alkalmazása és az ökológiai szempontokat is figyelembe vevő vadgazdálkodás. Az örökerdő faji, szerkezeti és genetikai szempontból is különösen változatos.

Lenyűgöző szurdok

A Pilismaróti Erdészet kapaszkodókkal tette biztonságosabbá a Rámszakadék átjárását
A Pilismaróti Erdészet kapaszkodókkal tette biztonságosabbá a Rámszakadék átjárását
Aki a Pilismaróti Erdészet területét járja, előbb-utóbb turistába botlik. Az ottani bükkös és tölgyes erdők ugyanis közkedvelt kirándulócélpontok – nem véletlenül. A lenyűgöző természeti szépségű Rám-szakadékot évenként több mint 60 ezren keresik fel. Az erdészet a nehezen járható szakaszokon rozsdamentes anyagból készült létrákat és kapaszkodó korlátokat helyezett el, a pihenőhelyeken pedig új asztalok és padok, valamint tájékoztató táblák találhatók.

A vulkáni eredetű, nagyjából észak-déli irányban futó szurdokvölgy összeszűkülő sziklafalai olykor merőlegesek, de itt-ott láthatunk befelé dőlő falakat is. A szakadék mélysége több helyen meghaladja a 35 métert, míg szélessége helyenként a 3 métert sem éri el. A sziklamederben állandóan csörgedezik a víz, amely hóolvadáskor és nagyobb esők idején patakká duzzadhat. A szurdokban túrázóknak összességében 112 méteres szintkülönbséget kell leküzdeniük.

A különleges adottságú Rám-szakadék sokszor az erdészetnek is embert próbáló feladatokat ad: emlékezetes, hogy az idei április „havas” tréfája következtében két hétre kellett lezárni, amíg a szakemberek eltávolították a kidőlt fákat és újra megteremtették a biztonságos turistaközlekedés feltételeit.

Festői környezetben áll a Hoffmann kunyhó
Festői környezetben áll a Hoffmann kunyhó
A kirándulók által közkedvelt, környékbeli úti cél még a Vadálló-kövek. Megközelítésük szintén emberes feladat, és csak jó erőnléttel teljesíthető, de a több napra érkezőknek sem kell aggódniuk: az Esztergom közelében fekvő Vaskapu- hegy csúcsán, gyönyörű esztergomi panorámájával turistaház várja vendégeit. Szálláslehetőséget nyújt a Fekete-hegyi Berda József Kulcsosház is, míg a nomádabb körülmények kedvelői a Fáry-kútnál sátorozhatnak. A Pilismaróti Erdészet vadászházában, közismertebb nevén a Hoffmann-kunyhóban pedig gyakran tartanak esküvőket és rendezvényeket – igencsak festői környezetben.

Királyok kilátója

A Prédikálószék-kilátóról messze ellátni
A Prédikálószék-kilátóról messze ellátni
A 639 méter magas Prédikálószéken a Pilisi Parkerdő Zrt. 2016 tavaszán kezdett kilátó építésébe Koller József Ybl-díjas építész tervei alapján. A parkerdőgazdaság a tervezés során nagy hangsúlyt fektetett a hely korábbi állapotának megőrzésére, az építés során pedig a terület állat- és növényvilágának védelmére (a költési időszakban és a növények vegetációs idejében szünetelt az építkezés).

A beton alapon álló, 12 méter magas, 70 négyzetméter alapterületű faépítmény három, fölfelé egyre szélesedő teraszairól fokozatosan nyílik meg a panoráma. A 9 méter magasan elhelyezkedő kilátószintről Esztergomtól egészen a Visegrádi Fellegvárig belátható a Dunakanyar. Az egyes szinteken a térségben fontos szerepet játszó magyar királyok emlékét elevenítik fel a kézzel festett, egyedi tájékoztató táblák.

A kilátó környékén ingyenes Wi-Fi kapcsolat áll a turisták rendelkezésére, és webkamerán keresztül is megtekinthetők a Prédikálószéken uralkodó időjárási viszonyok.
 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kalandos életút az erdő varázsában

Nem csak magas termetével tűnik ki a tömegből, észjárásával, több mint fél évszázados szakmai tapasztalatával, énekes kedvével, jóízű humorával a mai napig meghatározó tagja az erdész közösségeknek Schmotzer András.

Indul a gombaszezon a Bakonyban és a Balaton-felvidéken is

Beindult a gomba a Balaton-felvidéki és a bakonyi erdőkben. Kelli Lajossal, a veszprémi piac szakellenőr úgy látja, a tipikus őszi gombák még csak mutatóban vannak, remélhetőleg azokból majd októberben lehet sokat találni.

Újabb "gyógytanösvényt" adtak át

Kardióösvényt alakítottak ki Budapest XII. kerületében, a Normafán, a túraútvonal elsősorban szív- és érrendszeri vagy magas vérnyomás betegséggel élők, valamint cukorbetegek számára készült, de egészséges embereknek is ajánlják betegségmegelőzés vagy állapotfelmérés céljából.

Mesehős lett Rezét gőzös

Már a második kötetét mutatták be annak a mesekönyvsorozatnak, melynek főszereplői a valóságban is szolgálatot teljesítő mozdonyok, a helyszínek pedig az erdei vasutak állomásai, és azok a csodás tájak, ahol a keskenynyomtávú szerelvények zakatolnak.

Ukrán-magyar összefogás a rókaveszettség ellen

Három évre szóló megállapodást kötött az Agrárminisztérium és az ukrán szaktárca a rókaveszettség-felszámolási program végrehajtásáról.

Szarvasoktól hangos az erdő

Szombat este kisvonatra szállhattak mind azok, akik gímszarvasok énekére voltak kíváncsiak. Kora este, 5 órakor a felsőtárkányi állomásról családokkal, baráti társaságokkal megtelt szerelvények gördültek ki a Stimecz-ház állomás felé, ahol az EGERERDŐ Zrt. szakemberei szeretettel fogadták a népes társaságot.

Tapasztalatcsere a fenntartható erdőgazdálkodásról

A gazdasági, társadalmi és természetvédelmi elvárások közötti harmóniát biztosító többcélú erdőgazdálkodás tapasztalatainak átadását segíti az az Európai Unió által finanszírozott projekt, amelynek keretében hazánkban üdvözölhetjük a georgiai környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszterhelyettest és delegációját – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a georgiai (grúz) szakemberek fogadásakor.

Zsákmány és látványosság: a jávorszarvas

Lehet-e egy szarvas haszonállat? Természetesen lehet, hiszen világszerte nem ritkák a szarvasfarmok, ahol jobbára az agancsukért és/vagy húsukért körbezárt területen tenyésztik őket. Ám, hogy egy vadon élő, tehát nem tenyésztett állat haszonállattá váljon, az mégiscsak furcsa. Ezért különleges a Svédországban élő jávorszarvas, amelynek húsa jelentős helyet foglal el a helyi gasztronómiában.

A Vendvidék kincsei: tökmagolaj, hajdina és köles

Az ország legnyugatibb részén, közel a Hármashatárhoz, ahol Ausztria, Szlovénia és Magyarország találkozik, él a hajdan vendnek nevezett közösség, a 6. században a területre költözött szlovénség. A Rába folyótól délre elterülő, 94 négyzetkilométeres Szlovén Rába-vidéknek nemcsak adottságai, története sajátos, a konyhája is különleges.

Elhunyt a magyarországi természetvédelem atyja

Életének 89. évében, szeptember 10-én elhunyt Rakonczay Zoltán erdőmérnök, az intézményes természetvédelem magyarországi atyja. A szakma az ő érdemének tartja a jelenleg 10 igazgatóságból álló magyarországi nemzetipark-hálózat kialakítását, a szükséges jogszabályi hátterének és működtetési rendszerének megteremtését.