Back to top

Az erdészeti szakma is elismeri Reviczky Gábort

Reviczky Gábor sok jó percet szerzett már a nézőknek remek karakter-alakításaival, színházi és filmszerepeivel. Hosszú pályáját Jászai-díjtól Kossuth-díjig számos elismerés kíséri. Nemrégiben azonban a népszerű színművész új oldalát ismerhette meg a közönség, és értékelte az erdészeti szakma. Az Erdők Világnapja alkalmából Pro Silva Hungariae Emlékplakettet kapott.

Ez alkalomból ráckevei otthonában kerestük fel. Beszélgetésünket a kertben kezdtük, de hamarosan a közeli, vadregényes Duna-parton folytattuk, hiszen Reviczky Gábor szenvedélyes horgász, sőt horgásznagykövet.

● „Vizes ember” hírében áll, hogy lett ebből erdei siker?

– A Duna Tévében 40 részes sorozatot készít Békési János producer Nemzeti kincsünk az erdő címmel, amiben narrátorként veszek részt. Ahogy a gyerekeknek szóló, Erdő bácsi meséi című rajzfilmekben is. És készül a Reviczkyvel az erdőben többrészes, félórás sorozat is, melynek műsorvezetője leszek. János előzőleg horgászfilmekkel foglalkozott, onnan ismerjük egymást, így jutottam eszébe. Én is csináltam horgászműsorokat éveken át, versenyzőkkel beszélgettem, akik nagyon értenek a horgászathoz. Érdekelt, milyen trükköket tudnak.

● Az erdei műsorok terepén is ilyen otthonosan mozog?

– A Nemzeti kincsünk szövegét profi erdészek írják. Tisztelem az igényességüket, de néha azt kértem, ne legyen annyira szakmai a narráció, mert ez a nagyközönségnek szól. Az erdőt meg kell szerettetni, a műsor nem lehet olyan, mintha a törvénykönyvet olvasnánk fel! Az szakszerű ugyan, de senki se érti. Remek emberek az erdészek, fontos munkát végeznek, jó, ha megismerjük őket. Az erdő pedig élményt adó, fantasztikus kincse a Földnek!

● Önnek milyen személyes élményt ad víz és erdő, a két legszebb természeti közeg?

– Régebben rengeteget jártam a Tiszára. Ott gyakorlatilag az erdőben laktunk. Akkor még lehetett, sajnos mára ennek véget vetettek. De az erdővel mindig is különleges kapcsolatom volt. Jól példázza ezt egy történet. Koncz Gabi és barátja, Király Robi egri szobrász közösen vadásztak. Egyszer hárman mentünk a Tiszára, hogy majd vadászat után együtt pecázunk. Engem ott hagytak horgászni, ők meg vadászni mentek. Semmit nem láttak, semmit nem lőttek. Ezalatt mellém jött két őz, vaddisznó és egy vidra is ott úszkált előttem. A vad odajött hozzám, a horgászhoz…

● Vadászik is?

– Én nem! Nem szeretem, ha látom az áldozatomat. Ezért jó a horgászat, mert nem tudom, mi lesz a horgon. És ott még van esélye elmenni. Vadászatnál, ha ráfogták a puskát, nincs esélye.

● Ahányan vízre mennek, annyiféle okból szeretik. Mit élvez legjobban a horgászatban?

– A természet és a víz közelségét. Vallom, hogy az emberhez legközelebb a víz áll, hiszen az életünk is a magzatvízben fejődik ki. Ha valaki irtózik a víztől, akkor valami baj történhetett az illetővel, még az anyaméhben. Nagyon szeretek közvetlen kapcsolatban lenni a vízzel, horgászni is csónakból esik jól, hogy érezzem a víz mozgását. Volt régebben egy komoly hajóm is: hatalmas pergető hajó, forgó ülésekkel, „50 lovas” Honda motorral, kormányművel. Visszaadtam az eredeti gazdájának. Majd csináltatok egyet, de csak akkor, ha ismét lesz vízparti házunk. Ott élni külön világ. Nyári hajnalban ébredve kilépni egy kávéval, és látni a folyót, nagyszerű érzés!

● Van az országban legkedvesebb tájegysége, nagy vize?

– Mindegyik teljesen más. A Tisza lágyabb, barátságosabb, selymes a vize, míg a Duna ridegebb, a vize kemény. Ezt jelzi, hogy ragadozó halakat a Dunában ezüstös fényű villantókkal lehet fogni, arra szívesebben vág rá, mondjuk a csuka. A Tiszában inkább a réz színűt használják. Nagyon szeretem a Körösöket, azok környezete a legszebb. Imádom a Balatont is, selymessége és szüntelen változó színei miatt. Télen, nyáron, vihar előtt, vagy napsütésben – minden pillanatban más. Utánozhatatlan! Nem beszélve az ott fogott halról. Érdekes, hogy a tó színe miatt a balatoni süllőt külön fajnak akarták elismertetni, mert sehol a világon nincs ilyen szép színű süllő. Minden hal fölveszi a környezete színét. Míg a Tiszában zöldes-feketébb, addig a Balaton tiszta, gyönyörű vizétől, szürkés, homokos medrétől egyedülállóan ezüstös a süllő.

● Vérbeli horgásztól illik érdeklődni a legemlékezetesebb fogásról.

– Nem fogtam túl nagyokat, 37 kilós busát, 22 kilós harcsát. De a 16. születésnapomon megakasztottam egy igazán nagy harcsát Bánhidán. Összevissza vagdalta a kezemet a zsinór, mégse tudtam megfogni. Amit sose felejtek el: Tiszafüreden a híd fölött csurogtam lefele, és épp a pillérnél kuttyogattam. A harcsa mielőtt támad, buborékokat nyom ki általában, mint a szódabuborék. De akkor diónyi méretűeket fújt! Tehát hatalmas példány volt. Támadott, de nem találta meg a csalit. Remegtem az izgalomtól, hatszor mentem vissza! Nem jött soha többet… A ’90-es években a délszláv háborút végighorgásztam a kislányommal a Dráván. Egy kiadós eső után a megyei főállatorvos barátom elvitt minket gombászni a kocsányos őstölgyesbe. Másfél óra alatt mindenki teleszedte a zsákját vargányával. Az volt a legjobb horgászat életemben, nagy zsáknyi „fogással” tértünk haza!

● Ilyen mély kötődés jobbára gyerekkori „szerelemből” fakad. Mikor ejtette rabul a természet?

– Tatabányán születtem, és ötévesen már lejártam a közeli tóra pecázni. Apám dolgozott, édesanyám beteg volt, fiatalon meg is halt, így hamar önállósodtam. Kezdettől otthonos voltam az erdőben is. Pár lépésre volt a Vértes. Gyerekkorunkat öcsémmel a Turul-szobornál és a Szelim-barlangnál töltöttük. Az ’50-es években nem voltak bolti játékok, játszottunk, amivel tudtunk. Rengeteg háborúból visszamaradt fegyvert, lőszert találtunk az erdőben. Ez minden kiskölyköt izgatott, mániánk volt, hogy aknákat szedtünk szét és robbantgattunk. Tragédiák is történtek ebből. Télen nagy hó volt, az erdőben síeltünk, és őzeket etettünk. Később nekem is lett őzem, mikor láttam a Cimborák című, híres Homoki filmet. A vizsla és a tacskó, Fickó meg Pletyka mellé így került Mucus, a gida. Ő lett a legjobb házőrző! Viszont a léckaput folyton javítani kellett, mert ízekre szedte, ha jött a postás.

● Úgy tartják, fölcseperedve a szelíd őzbak is veszélyessé válhat.

– Ez lett a veszte szegény Mucusnak. Nagyanyámnak még megvolt a ciklusa, és mikor már kijött az őzem kis agancsa, nekitámadt. Elkerült hát a háztól, a bányaőrökhöz. Egyikükkel megbarátkozott, de a másiknak nekiment, és az lelőtte. Így vörösboros őzpörköltként végezte.

● Kutyája viszont most is van, három virgonc spániel személyében. Sikerült a természet iránti vonzalmát átadni a saját gyerekeinek is?

– Zsombi fiammal szívesen horgászunk együtt, a legnagyobb lányom a Balatonnál lakik a családjával, a férje erdőjáró fotós és vadász. A négy unokám is imádja a tavat, Máté már nagy horgász! Pici korban kell megszerettetni a természetet, de nem szabad erőltetni semmit. Vinni kell őket, fölkelteni az érdeklődést, és hagyni, hogy a maguk kedvére fölfedezzék.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ne szemetelj!

Különböző megfogalmazásban erre szólítanak föl azok a táblák, melyeket már négy éve helyezett ki az erdőgazdálkodó a leglátogatottabb dél-mátrai kirándulóhelyeken. Üzenetük egységes: a szemét nem az erdőbe való, ha utunk során megtermeltük, vigyük is magunkkal hazáig.

Ircsi fonodája

Bevallom, amíg nem ismertem Bene Ircsi díszüvegfonásait, nekem bizony kosárfonás, demizsonfonás, üvegfonás, egyre ment. Nem tudtam, hogy a különbség olyasféle, mint a fatáblára krétával rótt betűk, és a finom papírra, tollal írt, gyöngybetűs szöveg között – hisz mindkettő olvasható, de más a jellegük és funkciójuk. A kosarak rusztikus szépsége mellett a díszüvegfonás filigrán mívessége is másfajta használatról vall.

A talajtól a ritka fotós pillanatokig

Limp Tibor családi indíttatásból lett erdész, édesapja mai napig aktívan dolgozik egy társerdőgazdaságnál. Mint bevallja, az orvosi tanulmányoktól egy gimnáziumi biológia órán végignézett boncolás tartotta vissza. Ma nem csak a Pilisi Parkerdő Zrt. Bajnai Erdészetének műszaki vezetője, de elismert talajtani szakember, a bálványfa elleni küzdelem élharcosa és elkötelezett természetfotós.

Az egri füvesember tanácsai

A jó idő beköszöntével a természet gyógyító kincseivel ajándékozza meg az erdőn mezőn járókat. Az, aki figyelmes sok gyógynövényt gyűjthet. Számos esetben még azok is hasznosak, melyek elsőre kiirthatatlan gyomnövénynek tűnnek.

Őzbakot fogtak Kecskemét belvárosában

Napok óta több bejelentés érkezett a rendőrségre arról, hogy őzet láttak Kecskemét belvárosában. A rendőrök keresni kezdték és a járőrök kedd délután megtalálták a belváros egyik utcájában.

A Tisza-tó összes titkát ismeri a kiskörei szakaszmérnök

Május közepén a Kötivízig Kiskörei Szakaszmérnökségének székházában adták át a vízügyi terület idei regionális díjait. Ezúttal Fejes Lőrinc kiskörei szakaszmérnök kapta „A Tisza-tavi régióért” elismerést. A szakember több mint harminc éve dolgozik a Tisza-tó üzemeltetése és fenntartása érdekében.

Nem vágják tarra, csak felújítják

Soron kívül felülvizsgálják Sóstón az erdei tornapálya fáit a szakemberek, mert az elmúlt hétvégén egy élő fa mintegy 20 centiméter átmérőjű oldalága lehasadt, nem kis riadalmat keltve az ott tartózkodó kisgyermekes szülőkben. Az tarvágás azonban nem indokolt, csupán nevelővágást végeznek, így az erdei tornapálya "zöld képe" is megmarad.

Ahol az erdő és a zene összefonódik

A 15 éve megfogalmazott célok nem változtak: az erdő, a zene, a művészetek erejével a környezettudatos, fenntartható életvitel irányába mozdítani az embereket, hangzott el a Muzsikál az erdő – Mátrai Művészeti Napok idei eseménysorozatának beharangozóján. A bővülő, a kultúrát és az erdők világát a helyi értékekkel ötvöző programsorozatot a kezdetektől támogatja az Országos Erdészeti Egyesület.

Mindent megbillogoznak a Zalaerdő Zrt.-nél

Az utóbbi időszakban óriási méreteket öltött a Zalaerdő Zrt., illetve a földhasználók területein a villanypásztor-berendezések, akkumulátorok eltulajdonítása, de a tolvajok bizony nem kímélik a vadvédelmi rendszerhez tartozó vezetékeket és karókat sem.

"Okosvizet" palackoznak majd Zalaszentgróton

Mintegy 1,8 milliárd forintos beruházással bővítette zalaszentgróti gyártókapacitását a Coca-Cola HBC Magyarország, amely egy új prémium termék, az "okosvíz" palackozását indította el több ország piacára - tájékoztatta a cég hétfőn az MTI-t.