Back to top

Az erdészeti szakma is elismeri Reviczky Gábort

Reviczky Gábor sok jó percet szerzett már a nézőknek remek karakter-alakításaival, színházi és filmszerepeivel. Hosszú pályáját Jászai-díjtól Kossuth-díjig számos elismerés kíséri. Nemrégiben azonban a népszerű színművész új oldalát ismerhette meg a közönség, és értékelte az erdészeti szakma. Az Erdők Világnapja alkalmából Pro Silva Hungariae Emlékplakettet kapott.

Ez alkalomból ráckevei otthonában kerestük fel. Beszélgetésünket a kertben kezdtük, de hamarosan a közeli, vadregényes Duna-parton folytattuk, hiszen Reviczky Gábor szenvedélyes horgász, sőt horgásznagykövet.

● „Vizes ember” hírében áll, hogy lett ebből erdei siker?

– A Duna Tévében 40 részes sorozatot készít Békési János producer Nemzeti kincsünk az erdő címmel, amiben narrátorként veszek részt. Ahogy a gyerekeknek szóló, Erdő bácsi meséi című rajzfilmekben is. És készül a Reviczkyvel az erdőben többrészes, félórás sorozat is, melynek műsorvezetője leszek. János előzőleg horgászfilmekkel foglalkozott, onnan ismerjük egymást, így jutottam eszébe. Én is csináltam horgászműsorokat éveken át, versenyzőkkel beszélgettem, akik nagyon értenek a horgászathoz. Érdekelt, milyen trükköket tudnak.

● Az erdei műsorok terepén is ilyen otthonosan mozog?

– A Nemzeti kincsünk szövegét profi erdészek írják. Tisztelem az igényességüket, de néha azt kértem, ne legyen annyira szakmai a narráció, mert ez a nagyközönségnek szól. Az erdőt meg kell szerettetni, a műsor nem lehet olyan, mintha a törvénykönyvet olvasnánk fel! Az szakszerű ugyan, de senki se érti. Remek emberek az erdészek, fontos munkát végeznek, jó, ha megismerjük őket. Az erdő pedig élményt adó, fantasztikus kincse a Földnek!

● Önnek milyen személyes élményt ad víz és erdő, a két legszebb természeti közeg?

– Régebben rengeteget jártam a Tiszára. Ott gyakorlatilag az erdőben laktunk. Akkor még lehetett, sajnos mára ennek véget vetettek. De az erdővel mindig is különleges kapcsolatom volt. Jól példázza ezt egy történet. Koncz Gabi és barátja, Király Robi egri szobrász közösen vadásztak. Egyszer hárman mentünk a Tiszára, hogy majd vadászat után együtt pecázunk. Engem ott hagytak horgászni, ők meg vadászni mentek. Semmit nem láttak, semmit nem lőttek. Ezalatt mellém jött két őz, vaddisznó és egy vidra is ott úszkált előttem. A vad odajött hozzám, a horgászhoz…

● Vadászik is?

– Én nem! Nem szeretem, ha látom az áldozatomat. Ezért jó a horgászat, mert nem tudom, mi lesz a horgon. És ott még van esélye elmenni. Vadászatnál, ha ráfogták a puskát, nincs esélye.

● Ahányan vízre mennek, annyiféle okból szeretik. Mit élvez legjobban a horgászatban?

– A természet és a víz közelségét. Vallom, hogy az emberhez legközelebb a víz áll, hiszen az életünk is a magzatvízben fejődik ki. Ha valaki irtózik a víztől, akkor valami baj történhetett az illetővel, még az anyaméhben. Nagyon szeretek közvetlen kapcsolatban lenni a vízzel, horgászni is csónakból esik jól, hogy érezzem a víz mozgását. Volt régebben egy komoly hajóm is: hatalmas pergető hajó, forgó ülésekkel, „50 lovas” Honda motorral, kormányművel. Visszaadtam az eredeti gazdájának. Majd csináltatok egyet, de csak akkor, ha ismét lesz vízparti házunk. Ott élni külön világ. Nyári hajnalban ébredve kilépni egy kávéval, és látni a folyót, nagyszerű érzés!

● Van az országban legkedvesebb tájegysége, nagy vize?

– Mindegyik teljesen más. A Tisza lágyabb, barátságosabb, selymes a vize, míg a Duna ridegebb, a vize kemény. Ezt jelzi, hogy ragadozó halakat a Dunában ezüstös fényű villantókkal lehet fogni, arra szívesebben vág rá, mondjuk a csuka. A Tiszában inkább a réz színűt használják. Nagyon szeretem a Körösöket, azok környezete a legszebb. Imádom a Balatont is, selymessége és szüntelen változó színei miatt. Télen, nyáron, vihar előtt, vagy napsütésben – minden pillanatban más. Utánozhatatlan! Nem beszélve az ott fogott halról. Érdekes, hogy a tó színe miatt a balatoni süllőt külön fajnak akarták elismertetni, mert sehol a világon nincs ilyen szép színű süllő. Minden hal fölveszi a környezete színét. Míg a Tiszában zöldes-feketébb, addig a Balaton tiszta, gyönyörű vizétől, szürkés, homokos medrétől egyedülállóan ezüstös a süllő.

● Vérbeli horgásztól illik érdeklődni a legemlékezetesebb fogásról.

– Nem fogtam túl nagyokat, 37 kilós busát, 22 kilós harcsát. De a 16. születésnapomon megakasztottam egy igazán nagy harcsát Bánhidán. Összevissza vagdalta a kezemet a zsinór, mégse tudtam megfogni. Amit sose felejtek el: Tiszafüreden a híd fölött csurogtam lefele, és épp a pillérnél kuttyogattam. A harcsa mielőtt támad, buborékokat nyom ki általában, mint a szódabuborék. De akkor diónyi méretűeket fújt! Tehát hatalmas példány volt. Támadott, de nem találta meg a csalit. Remegtem az izgalomtól, hatszor mentem vissza! Nem jött soha többet… A ’90-es években a délszláv háborút végighorgásztam a kislányommal a Dráván. Egy kiadós eső után a megyei főállatorvos barátom elvitt minket gombászni a kocsányos őstölgyesbe. Másfél óra alatt mindenki teleszedte a zsákját vargányával. Az volt a legjobb horgászat életemben, nagy zsáknyi „fogással” tértünk haza!

● Ilyen mély kötődés jobbára gyerekkori „szerelemből” fakad. Mikor ejtette rabul a természet?

– Tatabányán születtem, és ötévesen már lejártam a közeli tóra pecázni. Apám dolgozott, édesanyám beteg volt, fiatalon meg is halt, így hamar önállósodtam. Kezdettől otthonos voltam az erdőben is. Pár lépésre volt a Vértes. Gyerekkorunkat öcsémmel a Turul-szobornál és a Szelim-barlangnál töltöttük. Az ’50-es években nem voltak bolti játékok, játszottunk, amivel tudtunk. Rengeteg háborúból visszamaradt fegyvert, lőszert találtunk az erdőben. Ez minden kiskölyköt izgatott, mániánk volt, hogy aknákat szedtünk szét és robbantgattunk. Tragédiák is történtek ebből. Télen nagy hó volt, az erdőben síeltünk, és őzeket etettünk. Később nekem is lett őzem, mikor láttam a Cimborák című, híres Homoki filmet. A vizsla és a tacskó, Fickó meg Pletyka mellé így került Mucus, a gida. Ő lett a legjobb házőrző! Viszont a léckaput folyton javítani kellett, mert ízekre szedte, ha jött a postás.

● Úgy tartják, fölcseperedve a szelíd őzbak is veszélyessé válhat.

– Ez lett a veszte szegény Mucusnak. Nagyanyámnak még megvolt a ciklusa, és mikor már kijött az őzem kis agancsa, nekitámadt. Elkerült hát a háztól, a bányaőrökhöz. Egyikükkel megbarátkozott, de a másiknak nekiment, és az lelőtte. Így vörösboros őzpörköltként végezte.

● Kutyája viszont most is van, három virgonc spániel személyében. Sikerült a természet iránti vonzalmát átadni a saját gyerekeinek is?

– Zsombi fiammal szívesen horgászunk együtt, a legnagyobb lányom a Balatonnál lakik a családjával, a férje erdőjáró fotós és vadász. A négy unokám is imádja a tavat, Máté már nagy horgász! Pici korban kell megszerettetni a természetet, de nem szabad erőltetni semmit. Vinni kell őket, fölkelteni az érdeklődést, és hagyni, hogy a maguk kedvére fölfedezzék.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jövőre láthatjuk a digitálisan felújított Vízipók-csodapókot

Március 22-én, a víz világnapján mutatják be a digitálisan felújított Vízipók-csodapók című egészestés rajzfilmet, amelynek vetítéseihez számos ismeretterjesztő program is kapcsolódik majd.

Ismét Túrkevét választották a baglyok fővárosuknak

Magyarországon Túrkeve számít a baglyok fővárosának. A téli hónapokban ezernél is több bagoly tölti itt a napokat. A hideg idő beköszöntével már idén is megjelentek a nagyobb fákon, s a helybéliek ismerősként köszöntik őket.

Véradóbarát munkahely címet kapott az erdészet

2018-ban az EGERERDŐ Zrt. nyerte el Heves megyében a „VÉRADÓBARÁT MUNKAHELY” megtisztelő címet.

Élen a vándorló vízimadarak védelmében

Az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás (AEWA) legfőbb döntéshozó szervének konferenciáját december 4-8. között tartották a dél-afrikai Durbanben. A háromévente megrendezendő találkozót legközelebb, a Magyar Kormány meghívására 2021-ben Budapesten tartják meg.

Módosítana a földforgalmi előterjesztésen a törvényalkotási bizottság

A föld jövedelemtermelő képességét is figyelembe kell vennie a helyi földbizottságoknak az adásvétel véleményezésekor, erről fogadott el módosító indítványt csütörtökön az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága.

Újra Zambó Péter az OEE elnöke

Megtartotta tisztújító küldöttgyűlését az Országos Erdészeti Egyesület (OEE). A gyűlésen a küldöttek 2010 után immár a harmadik ciklusra választották meg az egyesület elnökének Zambó Pétert.

Fákat ajándékoz Cserkeszőlő erdésze a helyieknek

Egy helyi erdész önszorgalomból gyűjtött magokat, melyeket a saját portáján nevelt fává. Már három évesek a csemeték, és ideje, hogy végleges helyükre kerüljenek.

Ingyenesen lehet engedélyeztetni a kerti kutakat?

Sem illetéket, sem díjat nem kellene fizetniük a kútfúrásra készülőknek a jövőben a parlament előtt lévő friss törvénymódosító javaslat alapján.

KSH: kevesebb termőföld magasabb áron cserélt gazdát tavaly

Kevesebb termőföld cserélt gazdát tavaly, mint az előző évben, miközben az árak emelkedése - az előző évinél lényegesen kisebb ütemben - folytatódott, és a földbérleti díjak is nőttek - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglaló kiadványából.

Fában megelevenedő történelem

A kerítésen belépve, ösztönösen a gyerekkoromban gyakran emlegetett felirat jutott az eszembe: tiszta udvar, rendes ház. Nagy dicsőség volt hajdanán, ha valakinek a háza falán ilyen tábla díszelgett. Kiskanizsán, Wegroszta Zoltánéknál nemcsak a ház és az udvar rendezett és tiszta, hanem bizony a fafaragó műhelyben is példás rend uralkodik.