Back to top

Feltárult a leghatékonyabb erdőkárosító titka

A hazai erdőkben is gyakori tuskógombák genetikáját vizsgálták, hogy kiderítsék, milyen evolúciós örökség rejlik rendkívüli erdőkárosító képességeik mögött. Nagy László, továbbá szegedi, soproni és külföldi kutatótársainak a Nature Ecology & Evolutionben megjelent eredményei hosszabb távon a gombák elleni erdészeti védekezést, és a komplex soksejtűség eredetének megértését is segíthetik.

Ha az őszi hónapokban az erdőt járjuk, jó eséllyel találkozunk a gyűrűs tuskógomba (Armillaria mellea) népes csoportjaival. Ami azonban a kirándulóknak és a gombászoknak kellemes látvány, az erdészeknek komoly probléma, hiszen az Armillaria-fajok az északi mérsékelt égöv legjelentősebb erdőpusztítói közé tartoznak. Amellett, hogy rendkívül rafinált kémiai trükkökkel próbálnak hozzájutni a fák értékes szerves anyagaihoz, van egy különleges fegyverük is: rizomorfokkal, vagyis gombafonalakból összeálló gyökérszerű nyúlványokkal kutatnak új táplálékforrások után.

A rizomorfok hatalmas területeket képesek behálózni – olyannyira, hogy a világ ma ismert legnagyobb kiterjedésű szárazföldi élő szervezete egy oregoni Armillaria-egyed, amely csaknem 10 négyzetkilométeren terül el.

Az Armillaria-fajok az északi mérsékelt égöv legjelentősebb erdőpusztítói közé tartoznak
Fotó: Flickr/Ian Worsley

Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozó Nagy László és kutatótársai, a Soproni Egyetemmel együttműködésben (Sipos György vezetésével) négy Armillaria-faj – köztük a korábban említett gyűrűs tuskógomba – örökítőanyagát vizsgálták, hogy tisztább képet kapjanak arról, mi húzódhat meg e gombafajok rendkívüli sikerességének hátterében. A Nature Ecology & Evolutionben most megjelent cikkükben e négy faj genomját 22 másik gombafajéval hasonlították össze, és izgalmas eredményekre jutottak.  

Az Armillaria-fajok a fehérkorhasztó gombák közé tartoznak, vagyis képesek a növényi sejtfal minden komponensét – a cellulózt, a hemicellulózt és a lignint – bontani. Emellett gyakran azzal tudnak versenyelőnybe kerülni más gombákkal szemben, hogy az élő fákat is megtámadják, ügyesen kicselezve védekezési rendszerüket.

A kutatásból kiderült, hogy az evolúció során az efféle folyamatokért felelős gének e gombafajok örökítőanyagában egyre több és több példányban jelentek meg, vagyis látszik, hogy a gomba az evolúció során „ráakadt” néhány hatékony eszközre, és ezeket érdemes volt mind nagyobb mértékben, illetve mind többféle változatban felhasználni.

Az élő fák megtámadásában kulcsszerepet játszó gének és enzimek megismerése később akár védekezési lehetőséget is adhat az erdészek kezébe.

A kutatók talán még érdekesebb felismerésre bukkantak, amikor feltárták a rizomorfok fejlődésének genetikai hátterét. E 2-3 mm átmérőjű, kötélszerű nyúlványokról érdemes tudni, hogy nem egyszerűen csak véletlenszerűen összefonódó gombafonalak kötegei. Ha keresztben elvágjuk őket, szabályos szerkezet tűnik elő – sejtjeik egy központi üreg köré rendeződnek, és e sejtek szerepe is eltér a helyzetüktől függően.

Amit itt látunk, az nem más, mint a komplex soksejtűség – egy olyan evolúciós vívmány, mely a földi élet fejlődése során csak néhány alkalommal bukkant fel. Komplex soksejtűség nélkül a sejtek nem alkothatnának különböző funkciójú, a nagy egész érdekében együttműködő szöveteket, így a legtöbb általunk ismert élőlény sem létezhetne.

A gombák világában a sejtek együtteseinek komplexitása igen széles skálán mozog – a spórából növekedni kezdő gombafonalak egyszerű szerkezetűek, a jól ismert kalapos gombák termőtestei viszont összetett szöveti struktúrát mutatnak. 

Nagy Lászlónak és kutatótársainak mostani eredménye szerint a háttérben ugyanaz az ősi genetikai eszköztár áll, amely a termőtest szerkezetének kialakításában is szerepet játszik. Vagyis ellentétben az uralkodó nézettel, a rizomorfok kialakulásának hátterében nem új gének állnak, hanem a már meglevő gének szabályozása változott meg ún. génregulációs hálózatok újrahuzalozása révén. Ez a felismerés pedig nemcsak az Armillaria-fajok rendkívüli terjedési képességeit segíthet megmagyarázni, de sokat elárulhat a termőtestek kialakulásának mechanizmusáról, sőt általában a komplex soksejtűség eredetéről is.

A teljes kutatást az MTA SZBK „Lendület” Gomba Genomika és Evolúció Kutatócsoport koordinálta Nagy László vezetésével, együttműködésben a Soproni Egyetemmel (Sipos György vezetésével), de más intézmények, mint a Joint Genome Institute (USA), a Szegedi Tudományegyetem, továbbá több külföldi kutatóhely is részt vett a munkában.

 

Forrás: 
mta.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdők szerepére hívja fel a figyelmet a Föld Napján az Országos Erdészeti Egyesület

Az erdők hatékonyan csökkentik a klímaváltozás negatív hatásait, de maguk is szenvednek a felmelegedés következményeitől, amelyek már a hazai faállományokban is tetten érhetők. Éppen ezért, a Föld Napja alkalmából az Országos Erdészeti Egyesület arra hívja fel a figyelmet, hogy az erdők megőrzésében és gyarapításában a társadalom minden tagja részéről aktív részvételére van szükség.

Belterületen is kilőhetik a vadakat Tatabányán

Komárom-Esztergom megyében egyre nagyobb problémát jelentenek a kertekbe betévedő vadak. Tatabányán vadkerítés építésére egyelőre nincs pénz, ezért a rendőrkapitányság engedélyt adott a vadak belterületen történő kilövésére. 

Kötelező erdőtelepítéssel a klímaváltozás ellen

2030-ra az uniós mezőgazdaságból, közlekedésből, hulladékokból származó széndioxid kibocsátást 30 százalékkal kell csökkenteni, amiben az erdősítés is kulcsszerepet játszik. Ezen célok támogatása érdekében az Európai Parlament két jogszabályt fogadott el.

Hogyan védjük meg a károsítóktól a laskagombát?

Viszonylag zárt rendszerben termesztjük, mégis több károsító veszélyezteti laskagombát. Mivel egyetlen kémiai gomba- és rovarölő szer használata sem engedélyezett, csakis a fertőzések, károsítások megelőzésével, a helyes higiéniai gyakorlat betartásával kerülhetjük el a terméskiesést - hangsúlyozta Somosné Nagy Adrienn a Pilze-Nagy Kft. szakmai napján.

A világjáró állatillusztrátor

Kókay Szabolcs madárfestő illusztrátor műveivel sokan találkoztunk már, leggyakrabban a tanösvényeken ábrázolt madarai révén. De az emberek milliói leginkább a világ számos országában megjelent trópusi madárhatározókban látott illusztrációit ismerik.

Fogkrém a paprikában

Az Amerikai Vegyészeti Társaság (ACS) a Journal of Agricultural and Food Chemistry mezőgazdasági- és élelmiszer-vegyipari szaklapban megjelent cikkében azt fejtegeti, hogy az antibakteriális hatású kozmetikai készítményekben található triklokarbán milyen módon jelenik meg élelmiszereinkben, és milyen hatással lehet az egészségünkre.

Többszörösen rovarellenálló vadparadicsom

A Wageningen Egyetem és Kutató Intézet munkatársai 2010 óta kísérleteznek a Galápagos-szigeteken őshonos, a napjainkban termesztett paradicsomhoz nagyon hasonló génállományú galápagosi vadparadicsom-fajjal, amelyről most kiderült, hogy a termelésben komoly gondokat okozó több kártevő rovarral szemben is ellenálló, így a további nemesítések fontos kiindulási anyaga lehet.

Versengés az erdőben

Pénteken rendezték meg a mátramindszenti iskolában a XXVI. Kaán Károly Természet és Környezetvédelmi verseny Nógrád megyei döntőjét. A versenyen 5-6. osztályos diákok vettek részt. A versenyzők közül a legjobb továbbjutott az országos versenyre is.

Górcső alatt az élesztőgombák

A kereskedelmi forgalomban is kapható élesztőgombák, illetve klinikai „rokonaik” élettani, genetikai tulajdonságait, kórokozó képességét vizsgálták a Debreceni Egyetem Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékének kutatói.

Tisztítsuk meg együtt az erdőt!

Ne szemetelj! Ezt a felszólítást és más megfogalmazását sok-sok erdei táblán, tájékoztatóban olvashatjuk. Az óvodától és iskolától kezdve folyamatos a figyelemfelhívás a szemetelés elkerülése érdekében. Ennek ellenére tavaszra még mindig megtelik szeméttel a szalonnasütők, erdőszegélyek, bekötőutak, erdei parkolók környezete.