Back to top

A korpafüvek csodálatos világa

A korpafüvek hallatán sokan trópusi egzotikumot, mások pázsitfüvekre emlékeztető növényeket sejtenek. Talán csak a botanikusok tudnak arról, hogy e valóban csodálatos növénycsalád képviselői hazánkban is élnek. Életképességük és szívósságuk révén elterjedtek az egész Földön. A trópusokon fákról lecsüngő szakállszerű telepeket alkotnak, míg a hazai korpafüvek csupán arasznyi bokrocskák.

annotinumsporofill.kigyozokorpafu.jpg

Kígyózó korpafű
Kígyózó korpafű
Fotó: Druzsin József

A korpafüvek olyan ősökkel büszkélkedhetnek, mint az általunk csak a kőszéntelepekből ismert pikkelyfák és pecsétfák. Mivel az osztályuk fejlődése igen korán megrekedt, a ma élő, alacsony szerveződési szintet képviselő fajait joggal tekinthetjük élő kövületeknek. A korpafüvek több mint 200 faja megtalálható úgy az Északi-sarkvidéken, mint a trópusokon, a magas hegységekben és a sík tájakon is. Hazánkban a jégkorszakok idején terjedtek el, ám mára csak néhány hideg zugban maradtak fenn, ezért nevezzük őket maradvány növényeknek (jégkori reliktumoknak). A legnagyobb faj- és egyedszámban a Zemplén- hegységben, illetve az Őrségben fordulnak elő. A korpafüvek hazánkban törvényi védelem alatt állnak.

Évelő örökzöldek

A lomberdők irtása és legeltetése nyomán másodlagos vegetációtípus jöhet létre: az örökzöldek, a tűlevelűek és törpecserjék alkotta fenyér. Jellegzetessége, hogy erősen elsavanyodott, leromlott, tápanyagszegény talajokon fejlődik ki. A Zemplénben főleg ezekben fordul elő az áfonyás-korpafüves társulás is. A bükkös termőhelyére telepített lucos gyakori keverékfája a nyír. Az ilyen erősen kilúgozott, savanyú talajú erdők aljnövényzetében a hazai korpafüvek az utak letörésében, rézsűkön leltek otthonra, olyan társnövényekkel, mint a körtikék, a csarab, a fekete áfonya, a fehér perjeszittyó, a buglyos páfrány, valamint számos moha- és gombafaj.

növényrendszertan a korpafüveket a harasztok törzsébe sorolja. A harasztok valódi száras, leveles, fotoszintetizáló, virágtalan növények, melyek spórákkal szaporodnak. Bár alkalmazkodtak a szárazföldi életmódhoz, a nedves, párás élőhelyeket kedvelik. A korpafűfélék családjának három nemzetsége (Huperzia, Lycopodium, Diphasium) alapvetően növekedési formáiban különbözik. Közös jellemzőjük, hogy évelő örökzöldek, sűrű és kislevelű, villás elágazású, lágy szárú növények. Kúszó hajtásaikat sűrű csavarvonalban lapos tűlevelek, vagy pikkelyszerű kis levelek fedik. Felálló hajtásaik végén a hajtáslevelektől eltérő sporofillumfüzéreket alkotnak, levélhónaljukban spóratermő tokokkal.

Sokáig pihennek

huperzia.gyorgyfu.jpg

Györgyfű
Györgyfű
Fotó: Druzsin József
A Huperzia-fajok mindig villásan ágaznak el, nem kúszók. Spóratermő levelei ugyanolyanok, zöldek, mint a lomblevelek, ezért részt vesznek a fotoszintézisben. A hajtások csúcsán fejlődő termékeny zóna a sporo fillumok beérése után tovább növekszik. Spóráikat a légáramlatok továbbítják, fejlődésük csak 3-5 év után indul meg. A nemzetség 150 fajának egyetlen hazai képviselője a részeg korpafű, más néven györgyfű (Huperzia selago).

Tudta-e?

A korpafüvek családjának elnevezése (Lycopodiaceae) a görög farkas és a láb szavak összetételéből ered. Elterjedési területükön minden nyelv külön szót alkotott megnevezésükre, de a magyar népi elnevezés adja vissza legszebben a görög eredetit: farkasnyom.

A mintegy 50 fajt számláló Lycopodiumés Diphasium-nemzetség példányainak kúszó főtengelyéről erednek a gyökerek és a felálló hajtások. Az utóbbiakon fejlődő sporofillumaik jól elkülönült virágszerű füzérekbe tömörülnek. Spóráik kihajtásuk előtt 6-7 évig a talajban pihennek. A korpafűfélék előtelepei föld alatti, répaszerű képződmények, melyek korhadéklakó (szaprofiton) életmódot folytatnak, vagy gombákkal élnek szimbiózisban. Az elő-telep további 6-8 év elteltével válik ivaréretté. Hazai képviselőik a kígyózó korpafű (Lycopodium annotinum), a kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum), és a közönséges lapos korpafű (Diphasium complanatum).

A tölcséres korpafű (Diphasium tristachyum) hazai előfordulását sokáig vitatták, majd a zempléni populációk 2011- ben kezdeményezésünkre végzett genetikai vizsgálatával hitelt érdemlően kizárták annak lehetőségét. Az isslér korpafű (Diphasium issleri) az Alpokban és a Kárpátokban nem ritka növény, de Magyarországon már évtizedek óta nem találják, feltehetően kipusztult, szomszédaink pedig a veszélyeztetett fajok listáján szerepeltetik.

Sebhintőpor, gyógytea

tolcsereskorpafu.jpg

Tölcséres korpafű
Tölcséres korpafű
Fotó: Druzsin József
A korpafüvek spóráit ősidők óta gyűjtik és használják. A spórákat ellenálló anyag borítja, nem okoz allergiát, ezért sokáig sebhintőporként alkalmazták. Manapság gyógyszeripari segédanyagként pirulák felületét vonják be vele. A spórákat a bűnügyi ujjlenyomat rögzítéshez is felhasználják, de tűzijátékokhoz pirotechnikai anyagként, kereskedelmi forgalomban is árulják.

Zöld részei áldásos tulajdonságai miatt a természetgyógyászat mindig is alkalmazta a korpafüveket. Magyarországon védett növények, gyűjtésük szigorúan tilos, de az északi országokból behozott korpafüvek gyógynövény szaküzletekben kaphatók. A belőle készített tea ízületi bántalmak, hasmenés, aranyér, vizeletkiválasztó szervek betegsége, és májbetegségek esetén is jótékony hatású. Zöld részeinek vizes kivonatát alkoholelvonó és dohányzás leszoktató kúrákon alkalmazzák. A kapcsos korpafűvel régen a bort is javították. A györgyfű forrázata heves hányást okoz, a kapcsos korpafű erős szárából pedig a svéd nép még lábtörlőt is szőtt.

Védett és veszélyeztetett

laposkorpafu.jpg

Lapos korpafű
Lapos korpafű
Fotó: Druzsin József
A Zempléni-hegység Magyarország legváltozatosabb középhegységi élővilágát mutatja meg, ahol olyan ritka gomba-, növény- és állatfajok, továbbá olyan geológiai, történelmi és néprajzi értékek találhatók, melyek megőrzése mindannyiunk erkölcsi kötelessége. A Pro Silva szemlélet legfontosabb célkitűzése az erdő összes lehetséges értékének megőrzése és növelése. A sokféleség az alkalmazkodás, a fennmaradás biztosítéka.

A leirtott erdő aljnövényzetét alkotó fajok többsége eltűnik, mivel megváltoznak a tápanyag-ellátottsági viszonyok, és nagy a taposási kár is. Érdekesség, hogy korábban, az erdők nem Pro Silva szemléletű véghasználata nyomán kialakult csarabos fenyér nyújtott kedvező életteret a korpafüvek számára a zempléni Repka-völgyben. Továbbá a tájidegen fenyvesítés talajsavanyító hatása miatt alakulhattak ki az Ósvavölgyi élőhelyek. Természetvédelmi szempontból meghatározó az a szemléletváltás, melyet a Zemplénben működő Északerdő Zrt. képvisel. Erdeiben a felújítási, nevelési és fakitermelési munka során egyaránt a természetest megközelítő változatosság létrehozására törekszik.

kapcsoskorpafu.jpg

Kapcsos korpafű
Kapcsos korpafű
Fotó: Druzsin József

Megfigyeléseink szerint a zempléni korpafűfajok állandó, egészséges populációkat képeznek, a veszélyeztetettség kérdése azonban nem vált időszerűtlenné! Különös tekintettel az utóbbi években egy rovarkártevő miatt pusztulásnak indult lucfenyvesekre, melyek korábban kiváló előhelyet teremtettek a korpafüveknek is. Csak remélhetjük, hogy a tarra vágott fenyvesek helyén őshonos fafajokkal telepített erdők is lehetővé teszik a talajban lappangó előtelepek és az azokból kifejlődő növények életfeltételeit.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagy a zsongás az utolsó őszi hétvégén az erdőkben

Az ősz utolsó hétvégéjét még érdemes kihasználni egy frissítő erdei túrára még a nagy hideg megérkezése előtt. Turistaútjaink járhatóak, a felázott talaj viszont több helyen nehezíti a mozgást. Szilvásváradon még menetrend szerint jár a kisvasút, de szombaton vadászat miatt lesznek korlátozások az erdőben. A Mátrában pedig éjszakai túraverseny is várja a bevállalósakat!

Faültetés erdész módra

Ősszel a kertben a betakarítás mellett az egyik legfontosabb feladat a faültetés. Eldöntjük a kívánt gyümölcs fajtáját, kiválasztjuk a kertben a helyét, azt gondosan előkészítjük. Majd a gyümölcsfákkal teli piacról hosszas keresgélés után a legszebbet, legjobb állásút, legszebb gyökérzetűt hazavisszük, amit bő termés reményében elültetünk a kertbe.

Magyar-román együttműködés az illegális erdőírtások felszámolásáért

Október közepén Bukarestben tanácskoztak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) faanyag-kereskedelmi lánc ellenőrzésért felelős erdészeti szakemberei és a román társszervek képviselői. A kétoldalú egyeztetés célja az volt, hogy elősegítse az illegális erdőirtások útján kitermelt, jogszerűtlenül forgalomba hozott, illetve szállított faanyag közös erőkkel történő kiszűrését.

Komoly lépést tett az EU Bialowieza megmentéséért

Elrendelte a bialowiezai erdőben folyó fakivágások azonnali leállítását hétfőn este az Európai Bíróság, hangsúlyozva, hogy amennyiben Lengyelország nem tesz eleget a kiadott végzésben foglaltaknak, akkor minden egyes nap után legalább 100 ezer euró (mintegy 31 millió forint) pénzbírságot fognak kiszabni.

Vendégként az erdőben

Amikor vendégségbe megyünk, indulásunkat gondos felkészülés előzi meg: kiválasztjuk az alkalomhoz illő ruházatot, átgondoljuk, hogy mit vigyünk magunkkal, ha pedig megérkezünk, kellő tisztelettel viselkedünk vendéglátóinkkal. Ne legyen ez másként akkor sem, ha az erdőbe látogatunk, ahol maga az erdő és az erdőgazdálkodó a vendéglátó.

Színes zalai parkerdők

Zala megye területének északi egyharmadán, a Göcseji-dombság, a Kelet-Zalai-löszvidék, az Alsó-Kemeneshát és a Kemenesalja tájrészletekben gazdálkodik a Zalaerdő Zrt. Zalaegerszegi Erdészete. Tevékenysége két látványosságokkal teli parkerdő fenntartására is kiterjed.

"Nincs rossz idő, csak nem megfelelő felszerelés!"

Vízlepergető, meleg ruha, bakancs a hétvégi túrázók kötelező kelléke. A szomorkás időben ne hagyjuk, hogy hangulatunk is borús legyen, öltözzünk fel rétegesen, és irány az erdő!

Magyar-horvát együttműködés keretében fejlesztik a Zselici Csillagparkot

Fejlesztik a Zselici Csillagparkot és környezetét, valamint megújítják a horvátországi Suhopolje Jankovich-kastélyának parkját egy 2019 tavaszáig tartó, másfél millió euró költségvetésű horvát-magyar együttműködés keretében.

Megszámolták a zergéket a Tátrában

Tovább nőtt a Magas-Tátrában a zergeállomány az elmúlt másfél évben, a november első napjaiban végzett állományfelmérés szerint a hegység szimbólumának számító kérődzők száma 1263-ra emelkedett - derült ki a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) és az annak erdőit felügyelő állami ügynökség (SLTANAP) honlapjain közzétett adatokból.

Karvezető motoron

A jó hangulat, a vidámság és az önfeledt szórakozás mindenkinek garantált, aki ellátogat Tatár Csaba bármelyik fúvószenekarának koncertjére. A klasszikusok mellett a Gangnam style, ByeAlextől a Kedvesem, a Copacabana, a King Kong vagy a Karib-tenger kalózainak zenéje sem okoz fejtörést a zenekarok tagjainak – műfajok sokszínűsége és humoros, néha meghökkentő látványelemek jellemzik a fellépéseket.