Back to top

A korpafüvek csodálatos világa

A korpafüvek hallatán sokan trópusi egzotikumot, mások pázsitfüvekre emlékeztető növényeket sejtenek. Talán csak a botanikusok tudnak arról, hogy e valóban csodálatos növénycsalád képviselői hazánkban is élnek. Életképességük és szívósságuk révén elterjedtek az egész Földön. A trópusokon fákról lecsüngő szakállszerű telepeket alkotnak, míg a hazai korpafüvek csupán arasznyi bokrocskák.

Kígyózó korpafű
Kígyózó korpafű
Fotó: Druzsin József

A korpafüvek olyan ősökkel büszkélkedhetnek, mint az általunk csak a kőszéntelepekből ismert pikkelyfák és pecsétfák. Mivel az osztályuk fejlődése igen korán megrekedt, a ma élő, alacsony szerveződési szintet képviselő fajait joggal tekinthetjük élő kövületeknek. A korpafüvek több mint 200 faja megtalálható úgy az Északi-sarkvidéken, mint a trópusokon, a magas hegységekben és a sík tájakon is. Hazánkban a jégkorszakok idején terjedtek el, ám mára csak néhány hideg zugban maradtak fenn, ezért nevezzük őket maradvány növényeknek (jégkori reliktumoknak). A legnagyobb faj- és egyedszámban a Zemplén- hegységben, illetve az Őrségben fordulnak elő. A korpafüvek hazánkban törvényi védelem alatt állnak.

Évelő örökzöldek

A lomberdők irtása és legeltetése nyomán másodlagos vegetációtípus jöhet létre: az örökzöldek, a tűlevelűek és törpecserjék alkotta fenyér. Jellegzetessége, hogy erősen elsavanyodott, leromlott, tápanyagszegény talajokon fejlődik ki. A Zemplénben főleg ezekben fordul elő az áfonyás-korpafüves társulás is. A bükkös termőhelyére telepített lucos gyakori keverékfája a nyír. Az ilyen erősen kilúgozott, savanyú talajú erdők aljnövényzetében a hazai korpafüvek az utak letörésében, rézsűkön leltek otthonra, olyan társnövényekkel, mint a körtikék, a csarab, a fekete áfonya, a fehér perjeszittyó, a buglyos páfrány, valamint számos moha- és gombafaj.

növényrendszertan a korpafüveket a harasztok törzsébe sorolja. A harasztok valódi száras, leveles, fotoszintetizáló, virágtalan növények, melyek spórákkal szaporodnak. Bár alkalmazkodtak a szárazföldi életmódhoz, a nedves, párás élőhelyeket kedvelik. A korpafűfélék családjának három nemzetsége (Huperzia, Lycopodium, Diphasium) alapvetően növekedési formáiban különbözik. Közös jellemzőjük, hogy évelő örökzöldek, sűrű és kislevelű, villás elágazású, lágy szárú növények. Kúszó hajtásaikat sűrű csavarvonalban lapos tűlevelek, vagy pikkelyszerű kis levelek fedik. Felálló hajtásaik végén a hajtáslevelektől eltérő sporofillumfüzéreket alkotnak, levélhónaljukban spóratermő tokokkal.

Sokáig pihennek

Györgyfű
Györgyfű
Fotó: Druzsin József
A Huperzia-fajok mindig villásan ágaznak el, nem kúszók. Spóratermő levelei ugyanolyanok, zöldek, mint a lomblevelek, ezért részt vesznek a fotoszintézisben. A hajtások csúcsán fejlődő termékeny zóna a sporo fillumok beérése után tovább növekszik. Spóráikat a légáramlatok továbbítják, fejlődésük csak 3-5 év után indul meg. A nemzetség 150 fajának egyetlen hazai képviselője a részeg korpafű, más néven györgyfű (Huperzia selago).

Tudta-e?

A korpafüvek családjának elnevezése (Lycopodiaceae) a görög farkas és a láb szavak összetételéből ered. Elterjedési területükön minden nyelv külön szót alkotott megnevezésükre, de a magyar népi elnevezés adja vissza legszebben a görög eredetit: farkasnyom.

A mintegy 50 fajt számláló Lycopodiumés Diphasium-nemzetség példányainak kúszó főtengelyéről erednek a gyökerek és a felálló hajtások. Az utóbbiakon fejlődő sporofillumaik jól elkülönült virágszerű füzérekbe tömörülnek. Spóráik kihajtásuk előtt 6-7 évig a talajban pihennek. A korpafűfélék előtelepei föld alatti, répaszerű képződmények, melyek korhadéklakó (szaprofiton) életmódot folytatnak, vagy gombákkal élnek szimbiózisban. Az elő-telep további 6-8 év elteltével válik ivaréretté. Hazai képviselőik a kígyózó korpafű (Lycopodium annotinum), a kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum), és a közönséges lapos korpafű (Diphasium complanatum).

A tölcséres korpafű (Diphasium tristachyum) hazai előfordulását sokáig vitatták, majd a zempléni populációk 2011- ben kezdeményezésünkre végzett genetikai vizsgálatával hitelt érdemlően kizárták annak lehetőségét. Az isslér korpafű (Diphasium issleri) az Alpokban és a Kárpátokban nem ritka növény, de Magyarországon már évtizedek óta nem találják, feltehetően kipusztult, szomszédaink pedig a veszélyeztetett fajok listáján szerepeltetik.

Sebhintőpor, gyógytea

Tölcséres korpafű
Tölcséres korpafű
Fotó: Druzsin József
A korpafüvek spóráit ősidők óta gyűjtik és használják. A spórákat ellenálló anyag borítja, nem okoz allergiát, ezért sokáig sebhintőporként alkalmazták. Manapság gyógyszeripari segédanyagként pirulák felületét vonják be vele. A spórákat a bűnügyi ujjlenyomat rögzítéshez is felhasználják, de tűzijátékokhoz pirotechnikai anyagként, kereskedelmi forgalomban is árulják.

Zöld részei áldásos tulajdonságai miatt a természetgyógyászat mindig is alkalmazta a korpafüveket. Magyarországon védett növények, gyűjtésük szigorúan tilos, de az északi országokból behozott korpafüvek gyógynövény szaküzletekben kaphatók. A belőle készített tea ízületi bántalmak, hasmenés, aranyér, vizeletkiválasztó szervek betegsége, és májbetegségek esetén is jótékony hatású. Zöld részeinek vizes kivonatát alkoholelvonó és dohányzás leszoktató kúrákon alkalmazzák. A kapcsos korpafűvel régen a bort is javították. A györgyfű forrázata heves hányást okoz, a kapcsos korpafű erős szárából pedig a svéd nép még lábtörlőt is szőtt.

Védett és veszélyeztetett

Lapos korpafű
Lapos korpafű
Fotó: Druzsin József
A Zempléni-hegység Magyarország legváltozatosabb középhegységi élővilágát mutatja meg, ahol olyan ritka gomba-, növény- és állatfajok, továbbá olyan geológiai, történelmi és néprajzi értékek találhatók, melyek megőrzése mindannyiunk erkölcsi kötelessége. A Pro Silva szemlélet legfontosabb célkitűzése az erdő összes lehetséges értékének megőrzése és növelése. A sokféleség az alkalmazkodás, a fennmaradás biztosítéka.

A leirtott erdő aljnövényzetét alkotó fajok többsége eltűnik, mivel megváltoznak a tápanyag-ellátottsági viszonyok, és nagy a taposási kár is. Érdekesség, hogy korábban, az erdők nem Pro Silva szemléletű véghasználata nyomán kialakult csarabos fenyér nyújtott kedvező életteret a korpafüvek számára a zempléni Repka-völgyben. Továbbá a tájidegen fenyvesítés talajsavanyító hatása miatt alakulhattak ki az Ósvavölgyi élőhelyek. Természetvédelmi szempontból meghatározó az a szemléletváltás, melyet a Zemplénben működő Északerdő Zrt. képvisel. Erdeiben a felújítási, nevelési és fakitermelési munka során egyaránt a természetest megközelítő változatosság létrehozására törekszik.

Kapcsos korpafű
Kapcsos korpafű
Fotó: Druzsin József

Megfigyeléseink szerint a zempléni korpafűfajok állandó, egészséges populációkat képeznek, a veszélyeztetettség kérdése azonban nem vált időszerűtlenné! Különös tekintettel az utóbbi években egy rovarkártevő miatt pusztulásnak indult lucfenyvesekre, melyek korábban kiváló előhelyet teremtettek a korpafüveknek is. Csak remélhetjük, hogy a tarra vágott fenyvesek helyén őshonos fafajokkal telepített erdők is lehetővé teszik a talajban lappangó előtelepek és az azokból kifejlődő növények életfeltételeit.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csigás, neszes patások

Hazánk középhegységeinek ösvényeit járva némi szerencsével találkozhatunk a juhra emlékeztető muflonnal. Ahhoz azonban, hogy közelről megpillanthassuk őket, igencsak csöndben kell közlekednünk, ugyanis rendkívül éberek. Nem véletlenül mondja a népnyelv: a muflon neszes állat.

A mi erdőnk a FeHoVán

A hagyományokhoz híven, a 25. Fegyver, Horgászat, Vadászat nemzetközi kiállításon is egységes arculattal, közösen várja a látogatókat a 22 állami erdészeti részvénytársaság a tulajdonosi jogokat gyakorló Földművelésügyi Minisztériummal karöltve.

Vadriasztó a főváros szívéből

Medvére nem ajánlják, bölényre még nem próbálták, a vaddisznó messze elkerüli a főváros XIII. kerületében található vállalkozás ultrahangos vadriasztóit. Több ezer darabot adtak el belőle itthon és külföldön.

Tél a botanikus kertben

A müncheni Botanikus kertben (Botanischer garten münchen-nymphenburg) januárban jártam. már néhány napja havazott, így látogatásunk elsődleges célja kétségkívül nem a 22 hektáros park megtekintése volt, inkább az üvegházak felé vettük az irányt.

A tűlevelűeket károsító rovarok pusztítója

A búbos cinege talán a legszebb hazai cinegefaj, a verébnél kisebb, hossza 11,5 cm. Hátrafelé hajló hegyes bóbitája alapján könnyű felismerni. A tojó és a fiatalok búbja valamivel rövidebb, mint a hímé, de ezt általában csak akkor látni, ha a két madár egymás közelében van. Leggyakrabban hallatott nagyon jellemző hangja pergő „gürrr”.

Lassul a fakitermelés az enyhe tél miatt

A heol.hu olvasói visszajelzések alapján nézett utána, hogyan lehet most tűzifához jutni Heves megyében. Egyes tapasztalatok alapján ugyanis akár három hetes várakozási idővel is számolni kell. Az EGERERDŐ Zrt. kérdésükre azt közölte, hogy a felnémeti tűzifaudvarban azonnal hozzá lehet jutni a tűzrevalóhoz. Az erdőről szállítóknak viszont valóban három hét a várakozás.

Fedezd fel az örökséged!

Idén is folytatódik a középiskolások online erdőismereti versenye. A Fedezd fel az örökséged! vetélkedőt az Országos Erdészeti Egyesület hirdette meg, az online megmérettetésre a 9-12. osztályos középiskolások háromfős csoportjainak a jelentkezés várják február 25-ig a fedezdfel@oee.hu címen.

Természetszerető pedagógusok figyelem!

Hamarosan megkezdődik a gyalogos vándortábor-vezető pedagógusok továbbképzése az Országos Erdészeti Egyesület és a Testnevelési Egyetem együttműködésében. A 30 órás, három és fél napos képzésre március elejéig jelentkezhetnek a felsőfokú képzettségű pedagógusok, ha érdeklődnek a természet, a természetjárás iránt. A tanfolyamot elvégző pedagógusok 30 kreditponttal lesznek gazdagabbak.

Jubileumi verseny a madarak és fák napja jegyében

A madarak és fák napja alkalmából országos versenyt hirdet általános iskolai felső tagozatos tanulók számára a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Agancsgyűjtés csak engedéllyel!

Az engedély nélküli agancsgyűjtés a vadászati törvény szerint jogosulatlan vadászatnak minősül, és 100 ezertől ötmillió forintig terjedő bírsággal sújtható - hívta fel a figyelmet a Tolna Megyei Kormányhivatal vadászati szakügyintézője kedden Szekszárdon, sajtótájékoztatón.