Back to top

Karvezető motoron

A jó hangulat, a vidámság és az önfeledt szórakozás mindenkinek garantált, aki ellátogat Tatár Csaba bármelyik fúvószenekarának koncertjére. A klasszikusok mellett a Gangnam style, ByeAlextől a Kedvesem, a Copacabana, a King Kong vagy a Karib-tenger kalózainak zenéje sem okoz fejtörést a zenekarok tagjainak – műfajok sokszínűsége és humoros, néha meghökkentő látványelemek jellemzik a fellépéseket.

Fotó: Varga György
Tatár Csaba négy zenekart vezet, tanít a nagykanizsai zeneiskolában, néha trombitál, szereti az állatokat és imád motorozni. A sárbogárdi fiatalember kalandos úton került Nagykanizsára, amit egyáltalán nem bánt meg, hiszen a zalai városból is bejárta az országot különböző zenekarokkal.

● A vénádban van a zene szeretete. Családi örökség, vagy egészen más úton cseppentél ebbe a világba?

– Sárbogárdon ének-zene tagozatos általános iskolába jártam, a szüleim mindketten pedagógusok. A negyvenfős osztályunkból több mint harmincan jártunk zeneiskolába is, és tanultunk valamilyen hangszeren. A bátyám akkoriban a városi fúvószenekarban játszott, amit sok osztálytársammal együtt nagyon irigyeltem. A zenekart ugyanis Várhegyi Henrik vezette, aki az Operaházból került oda, a mélyrézfúvós kollégájával együtt, és szuper zenekart hoztak össze. Örömömre én is bekerültem, dicsőség volt ott játszani. A váci zeneművészeti szakközépiskolában tanultam tovább, aminek a végén aztán majdnem abba is hagytam a zenélést, mert bármily hihetetlen, kétszer szúrtam el a felvételit a zeneművészeti főiskolára azzal, hogy izgultam, és bátortalan voltam. Így egy külkereskedelmi iskolában találtam magam.

● Mi hozott végül Kanizsára fúvósként?

– A Nagykanizsáról származó Papócsi Robi barátomtól tudtam meg, hogy megüresedett egy rézfúvós állás a helyi zeneiskolában, ha vállalom, fizetik a tanulmányaimat is. Akkor már nem voltam annyira bátortalan, így a harmadik felvételim sikerült, és elkezdtem Pécsre, a zeneművészeti karra járni. Hétközben tanítottam Kanizsán, hétvégén esti tagozatra jártam Pécsre, onnan Kiskunfélegyházára mentem az ottani fúvószenekarral próbálni. Sőt, az ottani rapmetál bandának is oszlopos tagja voltam. A kiskunfélegyházi fúvószenekar már akkor is az ország egyik legjobbjának számított.

Fotó: Varga György
Mivel kezdetben nem volt elég óraszámom, összehoztam egy zenekart Kanizsán. Igencsak megnehezítette a dolgom a kevés növendék, ráadásul nagyrészük kezdőként került a szárnyaim alá. Nem tudtak kottát olvasni, még a hangszerrel is csak ismerkedtek. Aztán pár év múlva kaptunk egy osztrák felkérést, akkor sikerült a kollégáimmal összeimádkozni a nagyobbakat is. Olyan sikerünk lett, hogy az idősebbek is elkezdtek velünk próbálni, és nekem is megjött a kedvem a zenekarozáshoz. Ráadásul a volt tanáromtól, Várhegyi Henriktől és Rovó Andrástól — aki Letenyén, majd Lentiben tanított —, megkaptam a teljes kottagyűjteményüket. Korábban a fúvószenekarvezetők kézzel körmölték a kottákat, külön az összes szólamot. Amikor mi elkezdtük, már fénymásolatokhoz is hozzá lehetett jutni, de csak nagyon nehezen, hiszen a karmester kezében óriási kincsnek számított.

●Mesélj picit a zenekaraidról!

A Karos Fúvósegyüttes oszlopos tagja volt korábban Gál Sándor, a Zalaerdő Zrt. kerületvezető erdésze, aki egyedülálló módon kétszer nyerte el az Év erdésze díjat. Mostanában ideje már nem engedi, hogy aktívan zenéljen, de részt vesz a zenekar életében. Négy fia továbbra is Tatár Csaba mellett zenél.

– A négy zenekarból három komoly megmérettetéseken szerepel: a Nagykanizsai Fúvószenekar, amely az Olajbányász Fúvószenekarral 2011-ben egyesült, a zeneiskola ifjúsági zenekara, illetve a Karos Fúvósegyüttes. Utóbbiakkal nemrégiben értünk el arany minősítést könnyűzene és show kategóriában. A negyedik, az alsósokból összeálló gyermekzenekar még nem lép fel, alapozzuk a tudásukat, de nagyon is működőképes és ügyes kis csapat. Táborozni az ifjúsági zenekar tagjaival szoktunk, akikkel idén országos másodikak lettünk, közülük már sokan próbálnak a naggyal is.

●Több állandó programotok is van: az újévi koncert, a nagykanizsai Sör- és Fúvószenei Fesztivál, az immár hagyományos Mikulás-koncert, és most már negyedik alkalommal léptek fel a Zalai Vadászati Évadnyitón augusztusban, a Sohollári-völgyben. Rengeteg próba, egyéb, előre nem látható programok, tanítás, és még a Kanizsa Big Bandben is zenélsz. Mikor van időd másra, és ha akad szabadidőd, mivel töltöd?

– Nagyon kedvelem a veterán járműveket, a bátyámmal, Zolival közösen építettük-szépítettük az első ilyen járgányomat, egy 1964-es Wartburgot. Az első motoromat is ő építette. Oldalkocsis Pannóniámat egy defekt miatti baleset után eladtam. Akkor a gyermekeim még nem voltak 10 évesek, és sokszor ültek együtt az oldalkocsiban, szerencsére akkor éppen nem… Aztán a chopperek kezdtek érdekelni, most egy Harley Davidsonom van, ez egy kicsit magasabb, sportosabb fazon, olyan „cafe raceres”. A motorozás felszabadít. Amikor befejezzük a háromórás próbát – melynek során gyakran elfelejtek szünetet tartani, mert mindenki annyira élvezi –, újabb adag energiára van szükségünk. Ilyenkor nincs annál jobb érzés, mint felülni a motorra, és kiszellőztetni a fejemet.

Fotó: Varga György
●Említetted a gyermekeidet…

– Igen, két gyermekem van az előző házasságomból. Anna lányom 15 éves lesz, szeptemberben megy a kanizsai Batthyány Lajos Gimnáziumba. Ő nem tanult zenét, bár a trombitálásba kicsit belekóstolt. Osztályelsőként kitűnő tanuló, remélem, ezt a jó szokását a jövőben is megtartja. A 12 éves Ádám fiam nagyon sokoldalú gyerek: kerékpározik, focizik, horgászik, és nagyon ügyesen trombitál. Olyan szintű darabokat játszik, mint én annak idején a zeneművészeti középiskola harmadik évfolyamán. Erőltetni nem szeretném, de remélem, egyszer úgy dönt, hogy komolyan a zenéléssel foglalkozik… Nemrég nősültem másodszor, feleségem, Zsuzsi hozzám hasonlóan zenél és motorozik, főállásban pedig rendőr. Családi házunkban együtt élünk egy arapapagájjal és egy franciabulldoggal, a kerti tóban halaink vannak, és egy teknős is hozzátartozik a családi állatkerthez. Szeretünk kirándulni is, szívesen járjuk az erdőket, a tavak környékét, biciklizünk a Balaton körül, és az útba eső barlangokat se hagyjuk ki. Ezeken a programokon még a nehezen kimozdítható gyermekeim is szívesen részt vesznek.

Steyer Edina

Zalaerdő Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ismét Túrkevét választották a baglyok fővárosuknak

Magyarországon Túrkeve számít a baglyok fővárosának. A téli hónapokban ezernél is több bagoly tölti itt a napokat. A hideg idő beköszöntével már idén is megjelentek a nagyobb fákon, s a helybéliek ismerősként köszöntik őket.

Módosítana a földforgalmi előterjesztésen a törvényalkotási bizottság

A föld jövedelemtermelő képességét is figyelembe kell vennie a helyi földbizottságoknak az adásvétel véleményezésekor, erről fogadott el módosító indítványt csütörtökön az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága.

Újra Zambó Péter az OEE elnöke

Megtartotta tisztújító küldöttgyűlését az Országos Erdészeti Egyesület (OEE). A gyűlésen a küldöttek 2010 után immár a harmadik ciklusra választották meg az egyesület elnökének Zambó Pétert.

Fákat ajándékoz Cserkeszőlő erdésze a helyieknek

Egy helyi erdész önszorgalomból gyűjtött magokat, melyeket a saját portáján nevelt fává. Már három évesek a csemeték, és ideje, hogy végleges helyükre kerüljenek.

KSH: kevesebb termőföld magasabb áron cserélt gazdát tavaly

Kevesebb termőföld cserélt gazdát tavaly, mint az előző évben, miközben az árak emelkedése - az előző évinél lényegesen kisebb ütemben - folytatódott, és a földbérleti díjak is nőttek - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglaló kiadványából.

Fában megelevenedő történelem

A kerítésen belépve, ösztönösen a gyerekkoromban gyakran emlegetett felirat jutott az eszembe: tiszta udvar, rendes ház. Nagy dicsőség volt hajdanán, ha valakinek a háza falán ilyen tábla díszelgett. Kiskanizsán, Wegroszta Zoltánéknál nemcsak a ház és az udvar rendezett és tiszta, hanem bizony a fafaragó műhelyben is példás rend uralkodik.

Interaktív tanösvény a Hármashatár-hegyen

A budapesti Hármashatár-hegy oldalában futó Guckler Károly-sétányon épített 3,5 kilométer hosszú, 14 interaktív táblát tartalmazó tanösvényt a Pilisi Parkerdő Zrt. 15 millió forint saját forrásból. A beruházást a természetjárók, valamint terepfutók által egyaránt kedvelt sétaút 100 éves évfordulója alkalmából adták át.

Nemcsak az erdőterület, a tűzveszély is nőtt a mediterránban

A mediterrán erdőterületek 2 százalékkal nőttek 2010 és 2015 között, a nagyságrendileg Szlovénia területével megegyező, 1,8 millió hektáros bővülésről az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Plan bleu – Kék terv a mediterrán erdők helyzetéről szóló közös jelentésében olvashatunk.

Erdei banditák ellen szövetkeznek erdészek és rendőrök

Folytatódott a Szigetvári Rendőrkapitányság kezdeményezésére tavalyi évben indult együttműködési program a a baranyai erdészek és a rendőrök között. Ennek keretében a falopások és más erdészeti jogsértések, például az illegális szarvasagancs gyűjtés megelőzésében és felderítésében működnek együtt.

Erdőgazdálkodás egy nagyváros vonzásában

Magyarország legkeletibb megyéjének szívében, Nyíregyháza vonzáskörzetében, változatos termőhelyi viszonyok között működik a Nyíregyházi Erdészet. A térségben meghatározó az akácgazdálkodás, de kiemelt figyelmet fordítanak az itteni erdészek az őshonos fafajokból álló állományok fenntartására is. A nagyváros közelsége miatt a közjóléti tevékenység és a környezeti nevelés ugyancsak meghatározó.