Back to top

Karvezető motoron

A jó hangulat, a vidámság és az önfeledt szórakozás mindenkinek garantált, aki ellátogat Tatár Csaba bármelyik fúvószenekarának koncertjére. A klasszikusok mellett a Gangnam style, ByeAlextől a Kedvesem, a Copacabana, a King Kong vagy a Karib-tenger kalózainak zenéje sem okoz fejtörést a zenekarok tagjainak – műfajok sokszínűsége és humoros, néha meghökkentő látványelemek jellemzik a fellépéseket.

Fotó: Varga György
Tatár Csaba négy zenekart vezet, tanít a nagykanizsai zeneiskolában, néha trombitál, szereti az állatokat és imád motorozni. A sárbogárdi fiatalember kalandos úton került Nagykanizsára, amit egyáltalán nem bánt meg, hiszen a zalai városból is bejárta az országot különböző zenekarokkal.

● A vénádban van a zene szeretete. Családi örökség, vagy egészen más úton cseppentél ebbe a világba?

– Sárbogárdon ének-zene tagozatos általános iskolába jártam, a szüleim mindketten pedagógusok. A negyvenfős osztályunkból több mint harmincan jártunk zeneiskolába is, és tanultunk valamilyen hangszeren. A bátyám akkoriban a városi fúvószenekarban játszott, amit sok osztálytársammal együtt nagyon irigyeltem. A zenekart ugyanis Várhegyi Henrik vezette, aki az Operaházból került oda, a mélyrézfúvós kollégájával együtt, és szuper zenekart hoztak össze. Örömömre én is bekerültem, dicsőség volt ott játszani. A váci zeneművészeti szakközépiskolában tanultam tovább, aminek a végén aztán majdnem abba is hagytam a zenélést, mert bármily hihetetlen, kétszer szúrtam el a felvételit a zeneművészeti főiskolára azzal, hogy izgultam, és bátortalan voltam. Így egy külkereskedelmi iskolában találtam magam.

● Mi hozott végül Kanizsára fúvósként?

– A Nagykanizsáról származó Papócsi Robi barátomtól tudtam meg, hogy megüresedett egy rézfúvós állás a helyi zeneiskolában, ha vállalom, fizetik a tanulmányaimat is. Akkor már nem voltam annyira bátortalan, így a harmadik felvételim sikerült, és elkezdtem Pécsre, a zeneművészeti karra járni. Hétközben tanítottam Kanizsán, hétvégén esti tagozatra jártam Pécsre, onnan Kiskunfélegyházára mentem az ottani fúvószenekarral próbálni. Sőt, az ottani rapmetál bandának is oszlopos tagja voltam. A kiskunfélegyházi fúvószenekar már akkor is az ország egyik legjobbjának számított.

Fotó: Varga György
Mivel kezdetben nem volt elég óraszámom, összehoztam egy zenekart Kanizsán. Igencsak megnehezítette a dolgom a kevés növendék, ráadásul nagyrészük kezdőként került a szárnyaim alá. Nem tudtak kottát olvasni, még a hangszerrel is csak ismerkedtek. Aztán pár év múlva kaptunk egy osztrák felkérést, akkor sikerült a kollégáimmal összeimádkozni a nagyobbakat is. Olyan sikerünk lett, hogy az idősebbek is elkezdtek velünk próbálni, és nekem is megjött a kedvem a zenekarozáshoz. Ráadásul a volt tanáromtól, Várhegyi Henriktől és Rovó Andrástól — aki Letenyén, majd Lentiben tanított —, megkaptam a teljes kottagyűjteményüket. Korábban a fúvószenekarvezetők kézzel körmölték a kottákat, külön az összes szólamot. Amikor mi elkezdtük, már fénymásolatokhoz is hozzá lehetett jutni, de csak nagyon nehezen, hiszen a karmester kezében óriási kincsnek számított.

●Mesélj picit a zenekaraidról!

A Karos Fúvósegyüttes oszlopos tagja volt korábban Gál Sándor, a Zalaerdő Zrt. kerületvezető erdésze, aki egyedülálló módon kétszer nyerte el az Év erdésze díjat. Mostanában ideje már nem engedi, hogy aktívan zenéljen, de részt vesz a zenekar életében. Négy fia továbbra is Tatár Csaba mellett zenél.

– A négy zenekarból három komoly megmérettetéseken szerepel: a Nagykanizsai Fúvószenekar, amely az Olajbányász Fúvószenekarral 2011-ben egyesült, a zeneiskola ifjúsági zenekara, illetve a Karos Fúvósegyüttes. Utóbbiakkal nemrégiben értünk el arany minősítést könnyűzene és show kategóriában. A negyedik, az alsósokból összeálló gyermekzenekar még nem lép fel, alapozzuk a tudásukat, de nagyon is működőképes és ügyes kis csapat. Táborozni az ifjúsági zenekar tagjaival szoktunk, akikkel idén országos másodikak lettünk, közülük már sokan próbálnak a naggyal is.

●Több állandó programotok is van: az újévi koncert, a nagykanizsai Sör- és Fúvószenei Fesztivál, az immár hagyományos Mikulás-koncert, és most már negyedik alkalommal léptek fel a Zalai Vadászati Évadnyitón augusztusban, a Sohollári-völgyben. Rengeteg próba, egyéb, előre nem látható programok, tanítás, és még a Kanizsa Big Bandben is zenélsz. Mikor van időd másra, és ha akad szabadidőd, mivel töltöd?

– Nagyon kedvelem a veterán járműveket, a bátyámmal, Zolival közösen építettük-szépítettük az első ilyen járgányomat, egy 1964-es Wartburgot. Az első motoromat is ő építette. Oldalkocsis Pannóniámat egy defekt miatti baleset után eladtam. Akkor a gyermekeim még nem voltak 10 évesek, és sokszor ültek együtt az oldalkocsiban, szerencsére akkor éppen nem… Aztán a chopperek kezdtek érdekelni, most egy Harley Davidsonom van, ez egy kicsit magasabb, sportosabb fazon, olyan „cafe raceres”. A motorozás felszabadít. Amikor befejezzük a háromórás próbát – melynek során gyakran elfelejtek szünetet tartani, mert mindenki annyira élvezi –, újabb adag energiára van szükségünk. Ilyenkor nincs annál jobb érzés, mint felülni a motorra, és kiszellőztetni a fejemet.

Fotó: Varga György
●Említetted a gyermekeidet…

– Igen, két gyermekem van az előző házasságomból. Anna lányom 15 éves lesz, szeptemberben megy a kanizsai Batthyány Lajos Gimnáziumba. Ő nem tanult zenét, bár a trombitálásba kicsit belekóstolt. Osztályelsőként kitűnő tanuló, remélem, ezt a jó szokását a jövőben is megtartja. A 12 éves Ádám fiam nagyon sokoldalú gyerek: kerékpározik, focizik, horgászik, és nagyon ügyesen trombitál. Olyan szintű darabokat játszik, mint én annak idején a zeneművészeti középiskola harmadik évfolyamán. Erőltetni nem szeretném, de remélem, egyszer úgy dönt, hogy komolyan a zenéléssel foglalkozik… Nemrég nősültem másodszor, feleségem, Zsuzsi hozzám hasonlóan zenél és motorozik, főállásban pedig rendőr. Családi házunkban együtt élünk egy arapapagájjal és egy franciabulldoggal, a kerti tóban halaink vannak, és egy teknős is hozzátartozik a családi állatkerthez. Szeretünk kirándulni is, szívesen járjuk az erdőket, a tavak környékét, biciklizünk a Balaton körül, és az útba eső barlangokat se hagyjuk ki. Ezeken a programokon még a nehezen kimozdítható gyermekeim is szívesen részt vesznek.

Steyer Edina

Zalaerdő Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Indul a gombaszezon a Bakonyban és a Balaton-felvidéken is

Beindult a gomba a Balaton-felvidéki és a bakonyi erdőkben. Kelli Lajossal, a veszprémi piac szakellenőr úgy látja, a tipikus őszi gombák még csak mutatóban vannak, remélhetőleg azokból majd októberben lehet sokat találni.

Újabb "gyógytanösvényt" adtak át

Kardióösvényt alakítottak ki Budapest XII. kerületében, a Normafán, a túraútvonal elsősorban szív- és érrendszeri vagy magas vérnyomás betegséggel élők, valamint cukorbetegek számára készült, de egészséges embereknek is ajánlják betegségmegelőzés vagy állapotfelmérés céljából.

Mesehős lett Rezét gőzös

Már a második kötetét mutatták be annak a mesekönyvsorozatnak, melynek főszereplői a valóságban is szolgálatot teljesítő mozdonyok, a helyszínek pedig az erdei vasutak állomásai, és azok a csodás tájak, ahol a keskenynyomtávú szerelvények zakatolnak.

Ukrán-magyar összefogás a rókaveszettség ellen

Három évre szóló megállapodást kötött az Agrárminisztérium és az ukrán szaktárca a rókaveszettség-felszámolási program végrehajtásáról.

Tapasztalatcsere a fenntartható erdőgazdálkodásról

A gazdasági, társadalmi és természetvédelmi elvárások közötti harmóniát biztosító többcélú erdőgazdálkodás tapasztalatainak átadását segíti az az Európai Unió által finanszírozott projekt, amelynek keretében hazánkban üdvözölhetjük a georgiai környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszterhelyettest és delegációját – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a georgiai (grúz) szakemberek fogadásakor.

Zsákmány és látványosság: a jávorszarvas

Lehet-e egy szarvas haszonállat? Természetesen lehet, hiszen világszerte nem ritkák a szarvasfarmok, ahol jobbára az agancsukért és/vagy húsukért körbezárt területen tenyésztik őket. Ám, hogy egy vadon élő, tehát nem tenyésztett állat haszonállattá váljon, az mégiscsak furcsa. Ezért különleges a Svédországban élő jávorszarvas, amelynek húsa jelentős helyet foglal el a helyi gasztronómiában.

Elhunyt a magyarországi természetvédelem atyja

Életének 89. évében, szeptember 10-én elhunyt Rakonczay Zoltán erdőmérnök, az intézményes természetvédelem magyarországi atyja. A szakma az ő érdemének tartja a jelenleg 10 igazgatóságból álló magyarországi nemzetipark-hálózat kialakítását, a szükséges jogszabályi hátterének és működtetési rendszerének megteremtését.

Vége a tűzgyújtási tilalomnak

Szeptember 5-től feloldják a Bács-Kiskun és Csongrád megye területén fekvő erdőkre és fásításokra, valamint az erdőterületek, illetve fásítások határától számított kétszáz méteren belüli területre elrendelt általános tűzgyújtási tilalmat.

Már szabadföldi kísérletben vizsgálják a génmódosított gesztenyéket

Szigorú követelmények között vizsgálják a génmódosított gesztenyefákat New York államban. A két vadkerítéssel körülvett területen a kutatók minden nyáron duplán zsákolják be a fák virágait, és folyamatosan jelentéseket küldenek az amerikai mezőgazdasági minisztériumnak.

Reinhoffer István: Bőrig ázva

Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Reinhoffer István erdész diákot mutatjuk be. 2010-től fotózik, szenvedélye a nagyvadak, ezért gyakran barangol a Gemenci erdők árterében.