Back to top

A magyar vadon páncélosa

A világon ma élő 313 teknősfaj közül a mocsári teknős elterjedési területe az egyik legnagyobb, példányai Európa nagy részén éppúgy megtalálhatók, mint Ázsia nyugati területein, sőt még Észak-Afrikában is előfordulnak. Már több millió éve népesíti be Földünket ez a jó alkalmazkodó képességgel megáldott hüllő, de a 21. század embere alkotta világban számuk csökken.

mocsari_teknos_elohely.jpg

Fotó: Molnár Péter

Így van ez a Kárpát-medencében is, pedig még mintegy másfél évszázaddal ezelőtt a teknős oly gyakori volt Magyarországon, hogy száz szekérszám szállították Bécs piacaira is, hogy ízletes különlegességeket készíthessenek belőle.

Régi idők csemegéje

Hazánk egyetlen, őshonos páncélos hüllőfaja már a korábbi évszázadokban is nagy becsben állt az úri lakomákon. A Bornemisza Anna erdélyi fejedelemasszony által írt 1686-os szakácskönyv például a teknős kilencféle elkészítési módját tárgyalja. Eleink ismerték – ha nem is így nevezték – a fenntartható gazdálkodás fogalmát: egyes vidékeken teknőstavakat létesítettek, így a vadonban élő állomány is fennmaradhatott. A teknőstavak gondozása jobbágykötelesség volt.

A 20. század elejére a mocsári teknős fogyasztásának a divatja ugyan feledésbe merült, a patakok és tavak partjainak kiépítése, a vizes területek lecsapolása következtében állományuk jelentősen csökkent. A leginkább azonban talán a tojásrakó helyeinek zavarása miatt fogyatkozott meg. Elterjedési területeinek északi részén elsősorban a sekélyebb, könnyebben felmelegedő állóvizeket kedveli a mocsári teknős, míg délebbre haladva egyre gyakrabban előfordul folyóvizeinkben is. Ha számukra kedvező élőhelyre lelnek, s tojásaikat a vízhez közel lerakhatják, a mocsári teknős egyedei akár egész életüket leélik 200-300 méteres átmérőjű területen. De ez csak ritkán adatik meg számukra. Így legtöbbször 1-2 kilométeres körzetben mozognak, és nem ritkán eltávolodnak még a vizes élőhelytől is. Fontos, hogy olyan vizeket találjanak, ahol napozóhely is fellelhető – ez legtöbbször vízbe dőlt fatörzs, kiálló kő, homokpad –, ahonnan azonnal a vízbe vethetik magukat a legkisebb zavarás esetén is.

Sok az ellensége

Ahol még sohasem

A Parkerdő természetesen elnevezésű program keretében 2008 és 2010 között a Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete a Visegrádi- hegység mintegy 20 erdei kistavának rekonstrukcióját végezte, amelynek során azok kétéltű- és hüllőfaunáját is felmérték. A program során javítottak a tavak időszakos jellegén, valamint megakadályozták a kedvezőtlen bomlási folyamatok felgyorsulását, azaz meggátolták, illetve csökkentették a feltöltődéseket. A beavatkozást követően számottevően nőtt a kétéltűek faj- és egyedszáma. A hüllők képviselői közül a mocsári teknősnek csak pontszerű előfordulása volt ismert, az is inkább a hegység peremterületein. Igazi meglepetésként érte tehát a szakembereket, hogy az idén több olyan erdei kis tóban is fölfedezték Magyarország egyetlen őshonos teknősfajának példányait, ahol eddig még nem fordultak elő. Így Ágas-hegynél is megfigyeltek egy tojásrakó nőstényt. Bíznak benne, hogy a közel 10 éve a vizes élőhelyek védelmében megkezdett intézkedések még sok fajnak kedveznek a jövőben.

A szaporodási időszakban, rendszerint a telelés után a teknősöknek igen nagy a szexuális aktivitásuk. A hímek komoly küzdelmet vívnak egymással, majd a nyáron ez alábbhagy, de az ősz közeledtével újult erővel kezdődik a párosodás. A nőstények május végén, június elején rakják le első fészekaljukat, átlagosan hat fehér héjú tojással. A fészek helyét a nőstény nagy gonddal választja ki, a talaj nedvességtartalmának, tömörségének és a terület tájolásának, benapozottságának függvényében dönt. Mivel egy-egy területen jellemzően elég kevés a jó fészekrakó hely, előfordul, hogy több nőstény is ugyanoda ássa 8-10 centiméter mély és 6-8 centiméter széles fészekgödrét. A legfölső tojásokat mintegy 5 centiméter vastag földréteg borítja. Az, hogy a kisteknősök mennyi idő alatt kelnek ki a tojásokból, nagymértékben függ a talajhőmérséklettől. Megesik, hogy közel két hónap alatt előbújnak, hűvös nyár esetén azonban csak a következő év késő tavaszán. A tojásban, illetve a fészeküregben áttelelő kisteknősök közül azonban kevesen maradnak életben.

mocsari_teknos_tojasrakas1.jpg

Fotó: Bécsy László

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ideális fészekrakó helyeket nemcsak az ember zavarhatja, hanem a túlzottan elszaporodott varjúfélék, különösen a szürkevarjak és a szarkák is. Ezek a meglehetősen intelligens madarak hamar megtanulják, hol vannak a teknősök fészkelőhelyei, s a nőstény a hátsó lábaival még be sem temeti a tojásokat, ők már elkezdik a fészekalj pusztítását. Nagy vámszedője a teknősfészkeknek a sün is, ebben kifinomult szaglása segíti. Amikor a nőstény teknős a hátsó lábaival kiássa a fészeküreget, végbélzacskója tartalmával puhítja a talajt. Ezt a szagot a sünök már messziről megérzik, akár több hét után is. Emellett a vaddisznó, a róka, a borz és a nyest is zsákmányol tojásokat, növendék, sőt olykor-olykor kifejlett állatokat is.

Ne fogjuk be!

mocsari_teknos_bebi.jpg

Fotó: Andrési Pál

A mocsári teknős hazánkban az 1970-es évektől védelem alatt áll, így magánszemélyek nem tarthatják fogságban. Oly sokféle külhoni és igen tetszetős külsejű teknősfajt lehet alacsony áron megvásárolni, hogy a mocsári teknős nem is igazán vonzó a terraristák számára. A szárazföldön kóborló, legtöbbször a fészkelőhelyet kereső nőstényeket azonban még ma is gyakran befogják, amelynek akár tojásvisszamaradás is lehet a következménye, mely későbbiekben az állat pusztulásához vezethet. De a teknősállomány számára legalább ilyen nagy veszély, ha a megtalálója magával viszi az állatot, majd több tíz kilométerrel távolabb elengedi. A teknősök állománya ugyanis meglehetősen gazdag génkészlettel rendelkezik, s a természet adta genetikai sokszínűség sérül az idegen állományból származó egyedek behurcolásával. Nagy kárt okozott például a kelet-németországi teknősállományban, hogy a hajdan nálunk nyaraló NDK-s turisták előszeretettel vittek magukkal élő szuvenírként magyar mocsári teknősöket, majd otthon szabadon engedték őket. Nálunk leginkább a behurcolt vörösfülű ékszerteknősök veszélyeztetik a fajt, melyek párzás idején – erősebb állatok lévén – uralmuk alá kerítik a mocsári nőstényeket, párosodnak velük, így azok terméketlen tojásokat tojnak.

A mocsári teknősről hosszú évtizedekig úgy tartották, hogy rettenthetetlen vízi ragadozó, mára azonban bebizonyosodott, hogy a kifejlett egyedek nagy mennyiségben fogyasztanak növényeket. Nemcsak békalencse és hínárok szerepelnek étlapjukon, hanem a gyermekláncfű is. Étrendjük zömét különféle férgek, puhatestűek és ízeltlábúak teszik ki, s csak olykor-olykor kapnak el egy-egy békát, gőtét, halat. Halból leginkább a beteg, gyenge példányokat zsákmányolják, de ha tehetik, a dögre is rájárnak. Innen eredhet, hogy halpusztítónak gondolván, hajdanán sok helyen ferde szemmel néztek rájuk a halászok, horgászok.
 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ne csak az elefántokért aggódjunk: Európa vadvilága is veszélyben van

Az illegális fakitermelés, a kaviárkereskedelem, a vadon élő madarak tömeges pusztítása, valamint a nagyragadozókra irányuló orvvadászat súlyosan veszélyezteti a 15 európai országon átívelő Duna-Kárpát régió élővilágát és biológiai sokféleségét - figyelmeztet az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), a Természetvédelmi Világalap (WWF) és az Eurac Research kutatóintézet szerdán publikált jelentése.

Komoly lépést tett az EU Bialowieza megmentéséért

Elrendelte a bialowiezai erdőben folyó fakivágások azonnali leállítását hétfőn este az Európai Bíróság, hangsúlyozva, hogy amennyiben Lengyelország nem tesz eleget a kiadott végzésben foglaltaknak, akkor minden egyes nap után legalább 100 ezer euró (mintegy 31 millió forint) pénzbírságot fognak kiszabni.

Vendégként az erdőben

Amikor vendégségbe megyünk, indulásunkat gondos felkészülés előzi meg: kiválasztjuk az alkalomhoz illő ruházatot, átgondoljuk, hogy mit vigyünk magunkkal, ha pedig megérkezünk, kellő tisztelettel viselkedünk vendéglátóinkkal. Ne legyen ez másként akkor sem, ha az erdőbe látogatunk, ahol maga az erdő és az erdőgazdálkodó a vendéglátó.

Tárgyalunk a Szigetköz vízellátásáról, rehabilitációjáról

Az elsődleges szempont a Szigetköz–Csallóköz vízügyi állapotának rendezése a bős–nagymarosi ügyben. A kompenzációt érintő kérdések még jó ideig nem kerülhetnek napirendre a szlovák–magyar tárgyalásokon, de szomszédunk követeléseire lehet majd számítani - derül ki Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára adott egy képviselői kérdésre adott írásos válaszából.

Magyar-horvát együttműködés keretében fejlesztik a Zselici Csillagparkot

Fejlesztik a Zselici Csillagparkot és környezetét, valamint megújítják a horvátországi Suhopolje Jankovich-kastélyának parkját egy 2019 tavaszáig tartó, másfél millió euró költségvetésű horvát-magyar együttműködés keretében.

Megszámolták a zergéket a Tátrában

Tovább nőtt a Magas-Tátrában a zergeállomány az elmúlt másfél évben, a november első napjaiban végzett állományfelmérés szerint a hegység szimbólumának számító kérődzők száma 1263-ra emelkedett - derült ki a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) és az annak erdőit felügyelő állami ügynökség (SLTANAP) honlapjain közzétett adatokból.

Kilőhetik a fehér jávorszarvast a svédek

Kilőhetik a nyáron interneten szenzációt keltő svédországi fehér jávorszarvast, Ferdinandot, mert rátámadt egy kutyáit sétáltató nőre, aki könnyebben megsérült.

Karvezető motoron

A jó hangulat, a vidámság és az önfeledt szórakozás mindenkinek garantált, aki ellátogat Tatár Csaba bármelyik fúvószenekarának koncertjére. A klasszikusok mellett a Gangnam style, ByeAlextől a Kedvesem, a Copacabana, a King Kong vagy a Karib-tenger kalózainak zenéje sem okoz fejtörést a zenekarok tagjainak – műfajok sokszínűsége és humoros, néha meghökkentő látványelemek jellemzik a fellépéseket.

Gombák az erdő mélyéről

„Gombázni jó, sokkal jobb, mint üzletben vagy piacon megvásárolni a zöldséget. Semmihez sem fogható élmény ugyanis, amikor az ember az erdőben, természetes környezetben gombára, mi több, teljes gombacsaládra bukkan” – vallja Benkő Lajos, aki erdei gombatúrákat vezet.

Szent Márton napi lakoma után kiránduljon egy jót az EGERERDŐ-nél!

Napsütésre is számíthatunk a hétvégén, bár a novemberi időjárásban néhányan csak vágyakozva néznek ki a fűtött szobákból. Ezen a Szent Márton-napi libalakomákkal terhelt hétvégén bizonyára jól fog esni egy erdei séta!