Back to top

Emberközpontú tudomány: terepen dolgozó erdészek

A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottsága Agrártudományok Szakbizottságának Erdészet és Vadgazdálkodási Munkabizottsága 2017. november 14-én a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozathoz kapcsolódóan „Erdészek a kutatásban” címmel rendezett konferenciát.

Az MTA pécsi székházában jelentős érdeklődés mellett zajló szakmai rendezvényen a munkabizottság elnöke, Keszi László köszöntötte a résztvevőket. Kiemelte, a konferencia tematikája az elmúlt évek hagyományával némiképp szakítva, neves hazai és külföldi szakemberek előadásai helyett ezúttal a helyi erdőgazdálkodásban tevékenykedő kollégák kutatásainak bemutatására épül.

Ennek jegyében a tudományos szimpózium „Erdészek a kutatásban” címmel került megszervezésre, szervesen illeszkedve a Magyar Tudomány Ünnepének idei „Emberközpontú tudomány” mottójához. Emellett, mivel a konferencia előadásait „tőmelletti”, terepen dolgozó erdőmérnökök prezentálták, a tanácskozás hozzájárult a munkabizottság egyik fő célkitűzéséhez, erősítve a tudományos illetve erdőgazdálkodói szakmai kutatómunka összehangolását – hangsúlyozta az elnök.

A konferenciát Prof. Dr. Horn Péter, az MTA rendes tagja, az MTA PAB alelnöke nyitotta meg. Az előadások között a Gemenc, a Gyulaj, a SEFAG, a Zalaerdő és a Mecsekerdő Zrt. szakemberei ismertették kutatási eredményeiket és tapasztalataikat a térinformatikában rejlő lehetőségek, a helyi tölgy-gazdálkodás, az egyváltozós fatérfogat-becslési rendszer kidolgozása, valamint az invazív fajok irtása utáni erdősítések kezelésének és a vaddisznó táplálkozásának erdőfelújításokra gyakorolt hatása témakörében.

A PAB Erdőgazdálkodási és Vadgazdálkodási Munkabizottsága 2013. szeptemberében alakult meg a térség tudományos alapokon nyugvó erdő- és vadgazdálkodásának előmozdítása érdekében, jelenleg 5 állami erdőgazdaság és összesen 44 fő tagja van.

Forrás: 
Mecsekerdő Zrt. Sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A gomba DNS-től az evolúciós családfákig

A genomika forradalma soha nem látott adatbőséget hozott a biológiában. Az élet kódja hirtelen könnyedén elérhetővé vált a kutatók számára, már „csak” meg kellene fejteni. Nagy László és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban működő kutatócsoportja a gombák evolúciós történetének feltárásától indult, és most soksejtű létünk legalapvetőbb kérdéseire keresi a választ.

Budakeszi rekord: 180 ezernél is több látogató a vadasparkban

Minden eddiginél többen, mintegy 180 ezren keresték fel tavaly a Magyarországon őshonos és a Kárpát-medencébe betelepített állatfajokat természetes élőhelyükön bemutató Budakeszi Vadasparkot, amely idén is számos újdonsággal várja a látogatókat.

Atkamentes méhészkedés a láthatáron!

Néhány napja publikálta a Hohenheimi Egyetem méhészeti tanulmányát a Nature magazin: rátaláltak a varroa, a méheken élősködő atka elleni rendkívül hatékony szerre, mely nem más, mint a lítium-klorid (LiCl). A hír tűzvészként terjedt el a német hírportálokon. Ez a bejelentés ugyanis olyan, mintha a rákkutatásban találtak volna végérvényes gyógyulást hozó és mindenki számára elérhető gyógyszert.

25 ezer hektáros óriás erdőt telepítenének Nagy-Britanniában

A héten jelentette be a brit kormány, hogy nagyszabású erdősítési projektet indítanak: ha a teljes projekt megvalósul, akkor parttól partig, Liverpool és Hull városa közötti helyenként közel 200 kilométer széles sávban fognak ötvenmillió fát telepíteni, összesen 25 ezer hektárnyi területet lefedve.

Teljes gőzzel indulhat a Mátravasút felújítása

Az 1900-as évek elején épült mátrai kisvasúthálózat sok-sok ember életével összefonódott. A 20. század első felében a kisvasút még elsődlegesen faanyagot és más nyersanyagokat szállított, azonban ez a funkció egyre inkább háttérbe szorult. Ma már elsősorban turisztikai attrakcióként működik. A növekvő létszámú utasközönség minőségi kiszolgálása érdekében azonban nagy mértékű fejlesztés szükséges.

A lepke volt előbb vagy a virág?

Már legalább 200 millió éve élnek lepkék a Földön, derítette ki egy amerikai-német-holland kutatócsoport németországi ősi kőzetekben talált kitinpikkely-fosszíliák elemzése alapján. Ez azt jelenti, hogy az eddig véltnél 70 millió évvel korábban éltek pikkelyesszárnyúak bolygónkon, írja a BBC-re hivatkozva az MTI.

Mesteri ajánlat: kényelmes szállás, kitűnő konyha az Isaszegi Vadászházban

A Gödöllői-dombságon s a hozzá tartozó, dél, dél-nyugati irányba húzódó homokvidéken található a Pilisi Parkerdő Zrt. Valkói Erdészete. Ebből mintegy 1000 hektáron terül el Isaszeg határában a vadaskert. A fái közt megbújó Isaszegi Vadászház nemcsak kényelmes szállással, hanem kitűnő konyhával is várja vendégeit, a vadászokat és a környéket fölfedező megfáradt kirándulókat egyaránt.

Felpörög a magyar klímakutatás

Cselekvő zöldpolitikára, ezen belül olyan szemléletformáló fejlesztésekre van szükség, mint a KlimAdat projekt, amely az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezését szolgálja - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára szerdán Budapesten, a projekt nyitórendezvényén.

Korszerű laboratórium a növényszaporítás szolgálatában

Modern laboratóriumi rendszert alakítottak ki a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetében, amelyben a mikroszaporítással előállított, in vitro növények akklimatizációja akár száz százalékos túlélési aránnyal megvalósítható.

Kevesebben igényeltek szociális tüzifát

Az idén négymilliárd forintot használhatnak fel az önkormányzatok a Belügyminisztérium önkormányzati költségvetési fejezetéből szociális tűzifa vásárlására - közölte a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára kedden, a Pest megyei Galgahévízen.