Back to top

Színes zalai parkerdők

Zala megye területének északi egyharmadán, a Göcseji-dombság, a Kelet-Zalai-löszvidék, az Alsó-Kemeneshát és a Kemenesalja tájrészletekben gazdálkodik a Zalaerdő Zrt. Zalaegerszegi Erdészete. Tevékenysége két látványosságokkal teli parkerdő fenntartására is kiterjed.

A közel 11 ezer hektáros erdőterület termőhelyi adottsága, faállomány-összetétele rendkívül változatos. Csaknem 70 százalékát a tölgy-, bükk-, cser- és gyertyánfajok alkotják, emellett kimondottan nagy arányban (17 százalék) fordul elő az akác a zalai méztermelők nagy örömére. A bükkösök számára kedvezőtlenül változtak a termőhelyi adottságok az utóbbi 30-40 évben. Emelkedett a nyári átlaghőmérséklet, továbbá a szélsőségesen aszályos napok száma, a vegetációs időszakban hulló csapadék eloszlása egyenlőtlenné vált, a nagy esők alkalmával a talajra érkező vízmennyiség a növények számára kevésbé hasznosult. A határtermő helyen álló bükkösök ezért legyengültek, egy részük sajnos már pusztulásnak indult. Emiatt a 2000-es évek derekán több mint 100 ezer köbméter faanyag letermelése vált szükségessé. A klimatikus viszonyok változásával az erdőfelújításainkban, valamint a csemeték pótlása során a helyes fafajválasztás kiemelt fontosságú.

arboretum8.pintercsaba.jpg

Domborzata, növényzete egyaránt változatos
Domborzata, növényzete egyaránt változatos
Fotó: Pintér Csaba
Az erdészet területén 583 hektáron érvényesül az állandó erdőborításra törekvő gazdálkodás, 2235 hektárnyi terület része a Natura 2000 hálózatnak, 442 hektár pedig közjóléti rendeltetésű.

Zalaegerszeg keleti bejáratánál a 76-os út mellett terül el a Csácsbozsoki Arborétum és sétaerdő. A város délnyugati részén húzódó lakóövezet szomszédságában pedig a 235 hektáros Alsóerdőbe kirándulhatunk. A parkerdő nevezetessége az Azáleás-völgy. A Nagykapornak községhatárban kijelölt Remetekert erdőrezervátum pedig Zala megye egyik legkiválóbb kocsánytalan tölgyes–bükkös– gyertyános elegyes erdőállománya, egyúttal számos ritka növényfaj termőhelye. (A 156,9 hektáros Remetekert történetéről, vallási vonatkozásairól A Mi Erdőnk 2016. 1. számának Zarándokúton rovatában olvashattak bővebben.)

arboretum4.pintercsaba.jpg

A vidék valamennyi fa- és cserjefaját összegyűjtötték a Csácsbozsoki Arborétumban
A vidék valamennyi fa- és cserjefaját összegyűjtötték a Csácsbozsoki Arborétumban
Fotó: Pintér Csaba
Zalaegerszeg Csácsbozsok városrészében, a központtól körülbelül 4 kilométerre fekvő 83 hektáros védett területen Zala megye erdősült vidékének valamennyi jellemző fa- és cserjefaját (197 faj) megtaláljuk. A Csácsbozsoki Arborétum domborzata változatos, minden kitettség fellelhető. Tengerszint feletti magassága 196-302 méter között változik. A mélyebb fekvésű foltokban mocsártölgyek, mocsárciprusok, égeresek találhatók, míg a domboldalakban és tetőkön tölgyesekbe, bükkösökbe érkezünk.

Egykor a zalavári apátság birtoka volt, melyet már a második világháború előtt is az egerszegi lakosság kedvelt kirándulóhelyeként tartottak számon. Később, 1945-ben állami tulajdonba került, a Zalaegerszegi Erdészet kezelésébe. A második világháború alatt a lucfenyvesek nagy részét hadicélra kitermelték, helyére ismét lucfenyőt, továbbá közel 40 féle örökzöldet, illetve lombos fát és cserjét ültettek.

arboretum.pintercsaba.jpg

Az arborétumban a gyerekek egyszerre tanulhatnak és szórakozhatnak
Az arborétumban a gyerekek egyszerre tanulhatnak és szórakozhatnak
Fotó: Pintér Csaba
Kutatási és oktatási céllal 16 jegenyefenyőfajból álló kísérleti területet – mely a mai napig ritkaságszámba megy – hoztak létre, hogy az egyes fajok ültetési hálózatának és növekedésének összefüggéseit vizsgálják. A zalaegerszegi önkormányzat az arborétum magterületét 2001-ben helyi jelentőségű természeti értéknek nyilvánította az ott lévő természeti értékek megőrzése, a kialakított dendrológiai gyűjtemény hosszú távú fenntartása céljából, mely a lakosság pihenését, kikapcsolódását is szolgálja. Itt húzódik a 800 méter hosszú Öregbükkös tanösvény, mely az arborétum szívében elhelyezkedő bükkös erdőállomány természetközeli erdőgazdálkodását mutatja be. Útvonala végigvezet a 42 hektáros magterületen. Észak-déli tagoltságú völgyeken, dombokon át halad, s a sétát az teszi felettébb változatossá, hogy a viszonylag kicsi területen igen nagyok a szintkülönbségek.

Nyitva tartás
A Csácsbozsoki Arborétum április
1-jétől szeptember 30-áig szombaton
és vasárnap, továbbá ünnepnapokon
9–19 óra között, október 1-jétől november 15-éig 9-től 16 óráig
várja a látogatókat. Csoportok számára hétköznap előzetes bejelentkezéssel áll rendelkezésre a Zalaegerszegi Erdészet (tel.: +36 (92) 510-250). Az arborétum bejárata Zalaegerszegtől Keszthely irányába haladva, a város vége táblától egy kilométerrel, az út jobb oldalán található.

Tűzrakó helyeket is találunk az arborétumban, és mivel a gyűjtés szigorúan tilos, melléjük már a faanyagot is odakészítették. A jó hangulatú közös bográcsozás, szalonnasütés ugyanolyan jól fel tudja dobni a társaság napját, ahogy egy baráti futballmérkőzés, melyhez kiskapus füves pálya áll a látogatók rendelkezésére. Az arborétum forrása két tavat is táplál, melyekben ugyan horgászni nem lehet, de gyönyörködni annál inkább! S nem csupán a tavakban, hanem virágzáskor a színpompás havasszépékben is! Változatos domborzati viszonyaival, nagyszámú fa- és cserjefajával, örökzöldjeivel méltán érdemli ki a látogatók figyelmét az arborétum.

Alsóerdő erdőtömbje Zalaegerszeg délnyugati határában terül el. A város legnagyobb erdősége volt már a középkorban is. Főleg tölgyesek, bükkösök alkották gyertyán eleggyel. Ez ma sincs másként. A település közelségéből adódó fokozott faigény, továbbá a háborúk faigénye ellenére az elmúlt 600 évben vajmi keveset változott az erdőtömb területe, amely 235 hektáron terül el. A változatos felszínű, borítottságú, árkokkal szabdalt kirándulóhely népszerűsége folyamatosan nő, nem csupán a zalaegerszegiek körében. A térség legmagasabb pontján (293 méter), a Bazitai tetőn áll a zalaegerszegi TV-torony, benne körpanorámás presszó üzemel április 1-jétől szeptember 30-áig, a hét minden napján.

azaleasvolgy3.pinterccsaba.jpg

A sárga virágú azálea a legillatosabb
A sárga virágú azálea a legillatosabb
Fotó: Pintér Csaba
A parkerdő délkeleti határában található Aranyoslap, forrását Aranyoskút néven már 1381-ben említik. A kedvelt kirándulóhelyet országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánították.

Alsóerdő leglátogatottabb kirándulóhelye az Azáleás-völgy, mely gyertyános- tölgyes, valamint bükkös állományok közé ékelődik. A völgynek arborétumi hangulatot kölcsönöz a peremén található ezüstfenyők, közönséges-, kolorádó- és kaukázusi jegenyefenyők, duglászfenyők, mamutfenyők, szerblucok, szitkalucok sora, továbbá a védett farkasboroszlán, a pirítógyökér, a kárpáti sáfrány, a zalai bükköny, a farkasölő sisakvirág, a ciklámen és számos nőszőfűfaj. Különösen tavasszal kínál megkapó látnivalót a kirándulók számára. A rododendronfélékhez tartozó színpompás azáleák, más néven havasszépék április végén, májusban borítják virágba a tájat. Ezen időszakban érdemes többször visszatérni, mivel az egyes fajok eltérő virágzási ideje következtében folyamatosan változik a völgy. A sárga virágú (kaukázusi) azálea a legillatosabb, az egész völgyet belengi.

serespeter.zeg_.tevetorony.jpg

A zalaegerszegi TV-torony is látogatható
A zalaegerszegi TV-torony is látogatható
Fotó: Seres Péter
Növényzetének jelenlegi összetételét a Zalaegerszegi Erdészet dolgozói alakították ki a Jeli Arborétum mintájára. A Róka-völgynek, valamint Kígyóvölgynek is nevezett helyet korábban akácerdő borította. Az 1970-es évek elején, az akácállomány kitermelését követően egzóta növényeket telepítettek be kísérleti jelleggel. A hegyvidéki hangulatot árasztó, sajátos mikroklímájú környezetben a gyűjtemény később arborétum jellegűvé vált. A völgy – mely 2010-től a nagyközönség szavazatai alapján viselheti a Zala megye természeti csodája címet – nem csupán az azáleák tavaszi virágzásával kápráztatja el látogatóit; a kikapcsolódásra, nyugalomra, a természet adta csendre vágyók számára egész évben lehetőséget kínál a feltöltődésre.

Az Azáleás-völgy bejáratával szemben induló 1200 méter hosszú Madárerdő tanösvény interaktív táblák segítségével mutatja be az erdő – hazai és vonuló – madarait. Az idős tölgyerdőben hangulatosan kanyargó ösvényen egy nagyméretű madáretetőt és különböző nagyságú faodúkat is kihelyeztek, így ha szemfülesek vagyunk, szó szerint belepillanthatunk a madarak életébe.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A huta vándorolt a fa után

Kutatások szerint a 17. század végétől a 18. század elejéig négy üvegbánya, azaz üvegkészítő műhely működött a Kelet-Mecsek hegyei között. Kiterjedt bükkösei miatt Baranyának ezen vidéke ideális helye volt e tevékenységnek. S bár napjainkban nem pipál üvegkohó a fák között, a táj gazdag lelőhelye a hazai üvegművesség emlékeinek.

Átalakítják az idegenhonos erdőket a Bükki Nemzeti Parkban

Az idegen- és az őshonos fák arányának javításával állítják helyre a védett erdei élőhelyeket a Bükki Nemzeti Park (BNP) szakemberei; a munkát négy megyében öt év alatt végzik el - tájékoztatta az MTI-t a nemzeti park igazgatósága hétfőn.

A Majer Antal-kilátó és a tiszafák

A 488 méter magas Miklós-Pál hegy tetején 2015-ben épített kilátóhoz a Tiszafás tanösvény vezet. A 22 méter magas faszerkezetű építményről körpanoráma nyílik a Bakony északi és déli sávjára, valamint a Balaton-felvidékre. A Veszprém megyéhez több szállal is kötődő Majer Antal erdőmérnök számos kutató munkát végzett a területen.

Nagy a zsongás az utolsó őszi hétvégén az erdőkben

Az ősz utolsó hétvégéjét még érdemes kihasználni egy frissítő erdei túrára még a nagy hideg megérkezése előtt. Turistaútjaink járhatóak, a felázott talaj viszont több helyen nehezíti a mozgást. Szilvásváradon még menetrend szerint jár a kisvasút, de szombaton vadászat miatt lesznek korlátozások az erdőben. A Mátrában pedig éjszakai túraverseny is várja a bevállalósakat!

Faültetés erdész módra

Ősszel a kertben a betakarítás mellett az egyik legfontosabb feladat a faültetés. Eldöntjük a kívánt gyümölcs fajtáját, kiválasztjuk a kertben a helyét, azt gondosan előkészítjük. Majd a gyümölcsfákkal teli piacról hosszas keresgélés után a legszebbet, legjobb állásút, legszebb gyökérzetűt hazavisszük, amit bő termés reményében elültetünk a kertbe.

Magyar-román együttműködés az illegális erdőírtások felszámolásáért

Október közepén Bukarestben tanácskoztak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) faanyag-kereskedelmi lánc ellenőrzésért felelős erdészeti szakemberei és a román társszervek képviselői. A kétoldalú egyeztetés célja az volt, hogy elősegítse az illegális erdőirtások útján kitermelt, jogszerűtlenül forgalomba hozott, illetve szállított faanyag közös erőkkel történő kiszűrését.

Komoly lépést tett az EU Bialowieza megmentéséért

Elrendelte a bialowiezai erdőben folyó fakivágások azonnali leállítását hétfőn este az Európai Bíróság, hangsúlyozva, hogy amennyiben Lengyelország nem tesz eleget a kiadott végzésben foglaltaknak, akkor minden egyes nap után legalább 100 ezer euró (mintegy 31 millió forint) pénzbírságot fognak kiszabni.

Vendégként az erdőben

Amikor vendégségbe megyünk, indulásunkat gondos felkészülés előzi meg: kiválasztjuk az alkalomhoz illő ruházatot, átgondoljuk, hogy mit vigyünk magunkkal, ha pedig megérkezünk, kellő tisztelettel viselkedünk vendéglátóinkkal. Ne legyen ez másként akkor sem, ha az erdőbe látogatunk, ahol maga az erdő és az erdőgazdálkodó a vendéglátó.

"Nincs rossz idő, csak nem megfelelő felszerelés!"

Vízlepergető, meleg ruha, bakancs a hétvégi túrázók kötelező kelléke. A szomorkás időben ne hagyjuk, hogy hangulatunk is borús legyen, öltözzünk fel rétegesen, és irány az erdő!

Emberközpontú tudomány: terepen dolgozó erdészek

A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottsága Agrártudományok Szakbizottságának Erdészet és Vadgazdálkodási Munkabizottsága 2017. november 14-én a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozathoz kapcsolódóan „Erdészek a kutatásban” címmel rendezett konferenciát.