Back to top

Erdő nélkül nincs élet

Nem könnyű feladat a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet (NAIK ERTI) igazgatójának lenni. Borovics Attilának napi 8-10 órában az egyik legnagyobb feladata, hogy beszerezze a megfelelő információkat, s ezek értékelése után határozzák meg tevékenységük irányát. Egy erdőfelújítással százéves befektetést alapoznak meg, ahol ma a klímaváltozás a kulcsszó.

Az intézet jogelődjének történetét 1897-re, Selmecbányára vezetik vissza.

„A 120 éves múlt kötelez, az akkor elkezdett munka alapjain kutatunk ma is” – jegyezte meg Borovics Attila, az abban az időben felújított tölgyerdő éppen most éri el az első vágásfordulóját. Az agrár szakemberek nehezen értik, mit jelent ilyen távlatokban gondolkodni, ugyanakkor az erdészeknek is vannak napi szintű feladataik. Mégpedig az erdő felújulási időszakában. A magot, a makkot elszórják a fák, hektáronként akár egymillió csemete is megjelenik, azokból aztán egy-két év múlva néhány ezer, majd csak néhány száz marad. Semmi máshoz nem fogható ez a szelekciós folyamat.

Tudományos háttér

Az erdészeti kutatás a gyakorlati gondokat feltáró, azokat megértő és megoldani kívánó tevékenység.

„Van, amit a petricsészében vizsgálunk, de a legfontosabbak az 1960 óta tartó tartamkísérleteink” – nyugtázta az igazgató. Az intézet az Akadémiával együtt költözött Sopronba, s a határmenti város vált az erdészeti oktatás és kutatás fellegvárává.

„A költözéseket átszervezések követték, majd 1949 után alakult ki mai formájában az ERTI” – hangsúlyozta. A pártállami időszakban váltunk a „fenyő országává”, ezen a területen abban az időben többen dolgoztak, mint a mai intézet teljes létszáma. A fenyőterület arányát akkor a nulláról 11 százalékra sikerült növelni, és az intézet abban is fontos szerepet játszott, hogy a korábbi 1,1 millióról 2 millió hektár fölé nőtt a hazai erdőterületek nagysága.

Az alföldfásításban nagy szerepet játszott az 1924 óta működő Püspökladányi Szikkísérleti Telep. Olyan termőhelyeken is fát kellett ültetni, ahol korábban erre nem volt példa. Ezt pedig csak tudományos vizsgálatokkal lehetett megalapozni. Az Alföldön hiába szeretnénk őshonos fákból álló erdőket létrehozni, a területekről eleink elvezették a vizet, s megjelentek a szikes foltok.

„Azokra nem lehet ráengedni a tölgyet” – mutatott rá az igazgató, hogy az erdész nem azért telepít akácot, mert nem képes másban gondolkodni, hiszen már a környezet sem őshonos.

Az ERTI sárvári központja a gyorsan növő fafajok – mint a nemesnyár – vizsgálatára jött létre, s közelükben száz hektáros csemetekert szolgálja a gyakorlatot. Nyárból ezer darabos géngyűjteménnyel rendelkeznek, az utóbbi fél évszázad hagyatéka. Amikor újabb igény merül föl – például energetikai célú fára –, csak be kell nyúlni a gyűjteménybe, kivenni, letesztelni, s kiválasztani a nagy biomassza hozamú fajtákat. Néhány éven belül már meg is jelenhetünk vele a piacon.

A legnagyobb kihívás

„A nemesítés láncreakció, amiben mi felhasználjuk elődeink munkáját, az utódaink pedig majd a miénket. Ha ezt a folyamatot valaki megszakítja, szinte a nulláról lehet újraindítani” – hangsúlyozta az igazgató. A gyakorlati vizsgálatok mellé felzárkózott a genetika is. Az intézeten belül működő genetikai laboratóriumban pontosan meghatározható, hogy mennyire tud alkalmazkodni a fa a külső beavatkozásokhoz. Mára az erdő alkalmazkodó képessége az egyik legfontosabb értékmérővé vált.

Különbséget kell tenni az ültetvényes gazdálkodás és az őshonos erdők között. Ma már sok esetben nem is erdőművelési ágban, hanem agrártevékenységként hoznak létre ipari ültetvényt. Gazdaságosságát tekintve az ültetvényerdő összemérhető bármely szántóföldi kultúrával. A nemesnyárnál a gyökeret levisszük 5-6 méterre, így például kevésbé érzékeny az aszályra.

„Faanyagot gyártanak, ez nem erdő, hanem ültetvény” – szögezte le az igazgató.

Agrárerdő esetében a „visszavitt” fának több szerepe van. Nemcsak megköti és szerves anyagggal gazdagítja a talajt, árnyékol is. Törökországban már felismerték az „élelmiszertermelés az erdőben” vagy „árnyékgazdálkodás” jelentőségét. A bordeaux-i borvidéken pedig kivágtak néhány szőlőtőkét, s az értékes ültetvényekbe fákat ültettek. Először rossz ötletnek tűnt, de hamar rájöttek, kevesebbet kell permetezni, jobb alattuk a mikroklíma és nincsen napégés.

A klímaváltozás nem csak az erdészeknek óriási kihívás, hanem az egész agráriumnak. A klíma harmincéves időszakra adott „időablak”, amit az idősíkon tologathatunk előre. Ha a bükkös klímát nézzük, előbb-utóbb a szárazságtűrőbb tölgy nyer. Ám ha kihúzunk a rendszerből akár egyetlen tényezőt, már megváltozik a fafaj összetétele.

„Ha változás várható a következő harminc évben, akkor a felújításnál nem a bükköt kell kivágni, hanem vagy szárazságtűrőbb bükk származásokkal kell pótolni, vagy más fafajjal elegyíteni” – mutatott rá az igazgató, hogy meg kell nézni azokat a térségeket, ahol már most olyan a klíma, amelyen nálunk ötven év múlva várható, s ha ott bükköt találunk, onnan kell makkot szedni.

Erdő nélkül nincs élet

„Néhány lépéssel mindig a gyakorlat előtt kell járnunk” – jelezte a szakember, hogy fásításnál nem elég a múltból kiindulni, a jövőbe terveznek. Sokrétű tevékenységük között szerepel az ökoszisztéma-szolgáltatás értékelése. Mindenki használja az erdőt, de nem tudjuk, mit is ér. Az erdő nem csupán faanyag, vad, annál sokkal több, ingyenes rekreációs helyszín, a gombák, a források, a tiszta levegő, a méhlegelő. Nem kell mindenáron piacosítani, de a társadalmi hasznokat, a közérdekű feladatokat, amit egyébként az erdész munkája során ellát, melléktermékként szolgáltat, értékelnünk kell.

Nemesnyár-szaporítóanyag előállításban, fajtahasznosításban piacvezetők. Mintegy nyolcszáz külföldi fajtát teszteltek, alig tíz vált be belőle. A császárfával az emberek hiszékenységére építenek. Bár erdészeti célra árulják, dísznövényként engedélyezték. Ráadásul e faj ökológiai kockázatot rejt, kivadul.

Napenergia, szén-dioxid, víz és egy kis tápanyag, és ha ott a fa, ezzel a kör bezárul.

„Erdő nélkül nincsen élet” – zárta beszélgetésünket Borovics Attila.

Azok a nagy kultúrák, amelyek kiirtották erdeiket, rövidesen megszűntek. Ez összefügg a fentarthatóság elvesztésével, a természeti erőforrások túlhasználatával.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Arzénmentesítő mohák

A Stockholmi Egyetemen végzett kísérletek kimutatták, hogy a mohák hatékonyan képesek kivonni az arzént. A felfedezés környezetbarát megoldást tesz lehetővé a víz arzéntól való megtisztítására, mely főleg a bányászati tevékenység miatt okoz problémát.

Évszázadok a Vértes déli oldalán

Néha ránézek a múzeum falán lógó korabeli képre, amelynek hátoldalán a következő olvasható: uradalmi erdészek éves vadászata, Csákvár, 1881. A képen csoportba összeállt erdész urak néznek a kamera felé, előttük fácán-, nyúl- és fogolyteríték. Vajon nekik milyen gondjaik lehettek nap mint nap? Bizonyára mások, mint a mai erdésznemzedéknek. Talán rosszabb életük volt, talán jobb, ki tudja?

Iránytű a gazdálkodásban

Az erdőgazdálkodás hosszú távú célját az erdő elsődleges rendeltetése rögzíti, melyet az erdészeti hatóság erdőrészletenként állapít meg. Ez megadja a gazdálkodással kapcsolatos lehetőségeket, ugyanakkor legtöbbször korlátokat is szab. Az elsődleges rendeltetés alapvetően védelmi, közjóléti és gazdasági lehet.

Kutyák zöldítik vissza az erdőtűz sújtotta területeket

Chile történetének legrosszabb erdőtűz-szezonja volt a 2017-es: 1,4 millió angol holdnyi terület (több mint 560 ezer hektár) vált a lángok martalékává, 1500 otthon semmisült meg, és legalább 11 ember vesztette életét. Egy tucatnál is több ország küldött speciális tűzoltókat, hogy segítsék a tűz megfékezését. Mire ez sikerült, csak a füstölgő pusztaság maradt.

Esővédő ruházat, és indulhat is a hétvégi túra

Az EGERERDŐ Zrt. területén hétvégére a meteorológusok záporokkal, zivatarokkal tarkított meleg időt jósolnak. Az esetleges esőzés ne tartson vissza senkit attól, hogy a kora nyári erdőben töltse a hétvégét, de a megfelelő esővédő ruházatot készítsék be a hátizsákba.

Édesvizi mikroműanyag-szint mérést kutat a Wessling

Az édesvizek mikroműanyag szennyezettségének megállapítására a Wessling Hungary Kft. 269,5 millió forint összköltségvetésű projektet indított, amelyben vállalta, hogy 2019 december végéig egységes mintavételi eljárásokat dolgoz ki - közölte a cég az MTI-vel.

Odút a fákra, madarat az odúba!

Május 10-én ünnepeljük a Madarak és Fák Napját. Sajnos azonban nincs túl sok okunk az örömre: bár tölgyerdeink közül kerülnek ki legnagyobb biológiai sokféleségű szárazföldi élőhelyeink, egészségük mára drasztikusan leromlott.

A Hanyi Hódok nyerték a favágóversenyt

Favágók kápráztatták el az érdeklődőket a hét végén Komárom-Esztergom megyében az Országos Fakitermelő Versenysorozat regionális elődöntőjén.

Muzsikál az Erdő: alkotói pályázatok

A Muzsikál az Erdő Alapítvány hagyományaihoz híven a 2018-as évben is alkotói pályázatokat hirdet. A Képzőművészeti- a Fotópályázat, valamint az Irodalmi pályázat mellett az óriási népszerűségnek örvendő Gyermekrajzpályázatra is jelentkezhetnek az érdeklődők. A 15. jubileumi évadhoz kapcsolódóan egy újdonsággal is készültek - zeneszerzői pályázattal kórusmű megalkotására.

Mozognak-e a fák?

A fákról eddig úgy tudtuk, hogy nem mozognak, legfeljebb passzívan alkalmazkodnak a környezetükhöz, így a nappal és éjszaka váltakozásához is. Magyar és dán kutatók egy új kísérlettel kimutatták, hogy a fákban a víz nyomása néhány órás időközönként változik. Az eredmények a fák vízszállításának egy eddig ismeretlen mechanizmusát sejtetik: a fák „pumpálják“ a vizet.