Back to top

Erdő nélkül nincs élet

Nem könnyű feladat a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet (NAIK ERTI) igazgatójának lenni. Borovics Attilának napi 8-10 órában az egyik legnagyobb feladata, hogy beszerezze a megfelelő információkat, s ezek értékelése után határozzák meg tevékenységük irányát. Egy erdőfelújítással százéves befektetést alapoznak meg, ahol ma a klímaváltozás a kulcsszó.

Az intézet jogelődjének történetét 1897-re, Selmecbányára vezetik vissza.

„A 120 éves múlt kötelez, az akkor elkezdett munka alapjain kutatunk ma is” – jegyezte meg Borovics Attila, az abban az időben felújított tölgyerdő éppen most éri el az első vágásfordulóját. Az agrár szakemberek nehezen értik, mit jelent ilyen távlatokban gondolkodni, ugyanakkor az erdészeknek is vannak napi szintű feladataik. Mégpedig az erdő felújulási időszakában. A magot, a makkot elszórják a fák, hektáronként akár egymillió csemete is megjelenik, azokból aztán egy-két év múlva néhány ezer, majd csak néhány száz marad. Semmi máshoz nem fogható ez a szelekciós folyamat.

Tudományos háttér

Az erdészeti kutatás a gyakorlati gondokat feltáró, azokat megértő és megoldani kívánó tevékenység.

„Van, amit a petricsészében vizsgálunk, de a legfontosabbak az 1960 óta tartó tartamkísérleteink” – nyugtázta az igazgató. Az intézet az Akadémiával együtt költözött Sopronba, s a határmenti város vált az erdészeti oktatás és kutatás fellegvárává.

„A költözéseket átszervezések követték, majd 1949 után alakult ki mai formájában az ERTI” – hangsúlyozta. A pártállami időszakban váltunk a „fenyő országává”, ezen a területen abban az időben többen dolgoztak, mint a mai intézet teljes létszáma. A fenyőterület arányát akkor a nulláról 11 százalékra sikerült növelni, és az intézet abban is fontos szerepet játszott, hogy a korábbi 1,1 millióról 2 millió hektár fölé nőtt a hazai erdőterületek nagysága.

Az alföldfásításban nagy szerepet játszott az 1924 óta működő Püspökladányi Szikkísérleti Telep. Olyan termőhelyeken is fát kellett ültetni, ahol korábban erre nem volt példa. Ezt pedig csak tudományos vizsgálatokkal lehetett megalapozni. Az Alföldön hiába szeretnénk őshonos fákból álló erdőket létrehozni, a területekről eleink elvezették a vizet, s megjelentek a szikes foltok.

„Azokra nem lehet ráengedni a tölgyet” – mutatott rá az igazgató, hogy az erdész nem azért telepít akácot, mert nem képes másban gondolkodni, hiszen már a környezet sem őshonos.

Az ERTI sárvári központja a gyorsan növő fafajok – mint a nemesnyár – vizsgálatára jött létre, s közelükben száz hektáros csemetekert szolgálja a gyakorlatot. Nyárból ezer darabos géngyűjteménnyel rendelkeznek, az utóbbi fél évszázad hagyatéka. Amikor újabb igény merül föl – például energetikai célú fára –, csak be kell nyúlni a gyűjteménybe, kivenni, letesztelni, s kiválasztani a nagy biomassza hozamú fajtákat. Néhány éven belül már meg is jelenhetünk vele a piacon.

A legnagyobb kihívás

„A nemesítés láncreakció, amiben mi felhasználjuk elődeink munkáját, az utódaink pedig majd a miénket. Ha ezt a folyamatot valaki megszakítja, szinte a nulláról lehet újraindítani” – hangsúlyozta az igazgató. A gyakorlati vizsgálatok mellé felzárkózott a genetika is. Az intézeten belül működő genetikai laboratóriumban pontosan meghatározható, hogy mennyire tud alkalmazkodni a fa a külső beavatkozásokhoz. Mára az erdő alkalmazkodó képessége az egyik legfontosabb értékmérővé vált.

Különbséget kell tenni az ültetvényes gazdálkodás és az őshonos erdők között. Ma már sok esetben nem is erdőművelési ágban, hanem agrártevékenységként hoznak létre ipari ültetvényt. Gazdaságosságát tekintve az ültetvényerdő összemérhető bármely szántóföldi kultúrával. A nemesnyárnál a gyökeret levisszük 5-6 méterre, így például kevésbé érzékeny az aszályra.

„Faanyagot gyártanak, ez nem erdő, hanem ültetvény” – szögezte le az igazgató.

Agrárerdő esetében a „visszavitt” fának több szerepe van. Nemcsak megköti és szerves anyagggal gazdagítja a talajt, árnyékol is. Törökországban már felismerték az „élelmiszertermelés az erdőben” vagy „árnyékgazdálkodás” jelentőségét. A bordeaux-i borvidéken pedig kivágtak néhány szőlőtőkét, s az értékes ültetvényekbe fákat ültettek. Először rossz ötletnek tűnt, de hamar rájöttek, kevesebbet kell permetezni, jobb alattuk a mikroklíma és nincsen napégés.

A klímaváltozás nem csak az erdészeknek óriási kihívás, hanem az egész agráriumnak. A klíma harmincéves időszakra adott „időablak”, amit az idősíkon tologathatunk előre. Ha a bükkös klímát nézzük, előbb-utóbb a szárazságtűrőbb tölgy nyer. Ám ha kihúzunk a rendszerből akár egyetlen tényezőt, már megváltozik a fafaj összetétele.

„Ha változás várható a következő harminc évben, akkor a felújításnál nem a bükköt kell kivágni, hanem vagy szárazságtűrőbb bükk származásokkal kell pótolni, vagy más fafajjal elegyíteni” – mutatott rá az igazgató, hogy meg kell nézni azokat a térségeket, ahol már most olyan a klíma, amelyen nálunk ötven év múlva várható, s ha ott bükköt találunk, onnan kell makkot szedni.

Erdő nélkül nincs élet

„Néhány lépéssel mindig a gyakorlat előtt kell járnunk” – jelezte a szakember, hogy fásításnál nem elég a múltból kiindulni, a jövőbe terveznek. Sokrétű tevékenységük között szerepel az ökoszisztéma-szolgáltatás értékelése. Mindenki használja az erdőt, de nem tudjuk, mit is ér. Az erdő nem csupán faanyag, vad, annál sokkal több, ingyenes rekreációs helyszín, a gombák, a források, a tiszta levegő, a méhlegelő. Nem kell mindenáron piacosítani, de a társadalmi hasznokat, a közérdekű feladatokat, amit egyébként az erdész munkája során ellát, melléktermékként szolgáltat, értékelnünk kell.

Nemesnyár-szaporítóanyag előállításban, fajtahasznosításban piacvezetők. Mintegy nyolcszáz külföldi fajtát teszteltek, alig tíz vált be belőle. A császárfával az emberek hiszékenységére építenek. Bár erdészeti célra árulják, dísznövényként engedélyezték. Ráadásul e faj ökológiai kockázatot rejt, kivadul.

Napenergia, szén-dioxid, víz és egy kis tápanyag, és ha ott a fa, ezzel a kör bezárul.

„Erdő nélkül nincsen élet” – zárta beszélgetésünket Borovics Attila.

Azok a nagy kultúrák, amelyek kiirtották erdeiket, rövidesen megszűntek. Ez összefügg a fentarthatóság elvesztésével, a természeti erőforrások túlhasználatával.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természetközeli megoldásokat sürgettek az élhető városokért

Kétnapos szakmai fórumot tartottak Budapesten a világ városi zöldfelület-fejlesztésben érintett szakemberei, tájépítői, építészei. Sok kérdés vetődött fel azzal kapcsolatban, vajon meddig tágíthatjuk a természetalapú megoldások körét, és hol – inkább a külvárosokban vagy a belvárosokban is – elhelyezhetők ezek a felületek?

Alpokalja, Gyöngyös és Pinka mente

A címben olvasható földrajzi nevek erdőtervezési körzetekre utalnak, amelyek területén közel 12 ezer hektár állami erdőt kezel a Szombathelyi Erdészeti Igazgatóság, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. négy igazgatóságának egyike.

Maros Sándor: Hazatérés

Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Maros Sándor, a Kanizsa TV nyugalmazott igazgatójának képét mutatjuk be. Általános iskolás korában fizika tanára segítségével sajátította el a képkészítés mágiáját. Már szinte felnőttként kanyarodott „vissza” az általa kifejezőbbnek hitt állóképek világába. Főleg madárfotókat készít.

Jégvihart imitáltak egy amerikai erdőben

Amerikai tudósok vizet permeteztek egy kísérleti erdőre egy hideg éjszaka, hogy a jégviharok és a klímaváltozás hatásait tanulmányozzák, írja az MTI. A víz órákon belül ráfagyott a faágakra, mintha valóban jégvihar csapott volna le az erdőre. Az eredményekről az amerikai mezőgazdasági társaság (American Society of Agronomy) közelmúltban tartott tampai konferenciáján számoltak be.

Rendhagyó a Karcagi Parkerdő Lombkorona sétánya

Az Alföldön lombkoronasétányt avatni rendhagyó, hiszen döntően fátlan területnek van elkönyvelve. Ezért is különleges a 100 millió forintos beruházásból megvalósult fejlesztés – mondta el Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerdán a Karcagi Parkerdő Lombkorona sétányának ünnepélyes átadásán.

Egészséges ajándékot kaptak a Heim Pál betegei Mikulásra

700 kilogrammnyi egészséges ajándékkal érkezett meg a Mikulás a Heim Pál Gyermekkórházba a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ jóvoltából. Az ajándékokat december 4-én adták át a gyerekeknek a gyermekkórházban.

Fából készült gyerekparadicsom

Az országot járva az állami erdőgazdaságok területein éppúgy, mint városaink, falvaink közterein, egyre gyakrabban találkozhatunk különleges megjelenésű fajátszóterekkel. Többségük az Ilona-malom Műhely csapatának alkotása. Vajon miként születnek ezek az egyedi művek? Erről beszélgettünk Kocsis Csabával, a társaság ügyvezetőjével.

A huta vándorolt a fa után

Kutatások szerint a 17. század végétől a 18. század elejéig négy üvegbánya, azaz üvegkészítő műhely működött a Kelet-Mecsek hegyei között. Kiterjedt bükkösei miatt Baranyának ezen vidéke ideális helye volt e tevékenységnek. S bár napjainkban nem pipál üvegkohó a fák között, a táj gazdag lelőhelye a hazai üvegművesség emlékeinek.

A korhatáros trófeavadászattal kisebb a kihalás kockázata

A veszélyeztetett fajok jó adottságú hímjei öt százalékának kiirtása az egész populációt elpusztíthatja a Biological Sciences című tudományos lap friss számában megjelent kutatás alapján. A trófeavadászok kedvelt célpontjai ugyanis általában a legjobb génállománnyal rendelkező hímek - idézte a tanulmányt a BBC News.

Egyes méhek „jobbszárnyasok” míg mások inkább „balszárnyasok”

Ausztrál tudósok fedezték fel, hogy a méheknek is lehetnek preferált „jobb-vagy balkezes” repülési irányaik. Amíg azonban az embereknél több a jobbkezes, addig a méhek közt egyenlően oszlanak meg a jobb és baloldalt preferálók.