Back to top

A Majer Antal-kilátó és a tiszafák

A 488 méter magas Miklós-Pál hegy tetején 2015-ben épített kilátóhoz a Tiszafás tanösvény vezet. A 22 méter magas faszerkezetű építményről körpanoráma nyílik a Bakony északi és déli sávjára, valamint a Balaton-felvidékre. A Veszprém megyéhez több szállal is kötődő Majer Antal erdőmérnök számos kutató munkát végzett a területen.

A Tiszafás tanösvény a fafajra jellemző környezetet, és a hazánkban csak két helyen őshonos faj szerkezetét, előfordulását ismerteti meg a kirándulókkal.

Szentgál község határában országos, sőt európai ritkaságot rejt az erdő, a tiszafást. E fafajt Magyarországon mindössze két helyen tekintik őshonosnak: a Bükkben, az Ómassa és Lillafüred fölötti sziklás hegyoldalakon, ahol néhány példánya él, valamint a Déli-Bakonyban, Szentgál község határában, Bánd település mellett.

Az őshonosságát illetően azonban máig megoszlanak a szakmai vélemények. Egyes kutatók az atlantikus éghajlatú időkből máig fennmaradt reliktumnak, mások betelepített növénynek tartják. A betelepítési álláspont alapja helytörténeti: Szentgál a középkorban királyi vadászfalu volt, lakói nemesi kiváltságokat élveztek, a királynak vaddal adóztak. A vadászat egyik fontos eszköze az íj volt, a tiszafa sűrű, rugalmas fája pedig kiváló íjalapanyag.

A tiszafás 213 hektáros területét, az elsők közt, 1951-ben helyezték természetvédelmi oltalom alá.

A 20. század első felében tiszafa-őr vigyázta az ősi fafajt a zöldgally-szedőktől és a vadkárosítástól, ma kerítés védi a területet. A Föld történetének egy korábbi szakaszában a hűvös klímájú Európában több ilyen ősi fenyőfajból álló erdő tenyészett. Ezekből mára csak néhány sziget maradt meg, közülük a Szentgáli tiszafás egyedszáma Európában a második legnagyobb, bár fokozatosan csökken.

Amíg Majer Antalék 1975-ben 120 ezer egyedet számláltak, a 2002-ben Frank Norbert vezetésével végzett felmérésben már csak 13 ezer egyed szerepelt.

A tiszafás-bükkös átmeneti erdőtársulás a karszterdő és a gyertyános bükkös között.

A fölső szintben egyeduralkodó a bükk, elegyfajai a virágos kőris, a nagylevelű hárs és a korai juhar. Szórványosan előfordul még a hegyi juhar, hegyi szil, barkócaberkenye, cser, mezei juhar, madárcseresznye és a magas kőris.

Cserjeszintjében jellemző a babér-boroszlán, a húsos som és az alacsony záródású foltokon a szederfajok.

Gyepszintje nyáron aljnövényzet nélküli, tavasszal a szagos müge, az árvacsalán, az erdei ibolya, a bókoló fogasír, az erdei szamóca, továbbá az erdei szélfű uralják.

Essegvár története a 13. századik nyúlik vissza
Essegvár története a 13. századik nyúlik vissza

Védett növényfajokban is bővelkedik, megtalálható benne a tiszafán kívül a szúrós csodabogyó, a kétlevelű sarkvirág, a bíboros kosbor, a széleslevelű nőszőfű, a kardos madársisak és a pirító-gyökér is.

Európai ritkaság a Szentgáli tiszafás
Európai ritkaság a Szentgáli tiszafás
Állatvilága a kerítés által kizárt nagyvadak (szarvas, őz, vaddisznó, muflon) következtében különbözik a környező erdőkétől.

A védett állatok közül az örvös légykapó, a nagyfülű denevér, a fekete harkály, a zöld küllő, a csuszka és az erdei pinty figyelhető meg.

A Tiszafás tanösvényt a VERGA Zrt. 2015-ben alakította ki az erdőlátogatók által kitaposott régi útvonalak biztonságossá tétele után. Bejárása során esőbeállókra, pihenőhelyekre lel a látogató és több helyen lehet a panorámában gyönyörködni. A Szentgáli Tiszafás bebarangolása után érdemes megtekinteni egyebek közt Bándon az Essegvárat is.

Zeitler Levente
www.verga.hu

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rekordmennyiségű erdei gyümölcs a Pilisben

Rekordmennyiségű erdei gyümölcs termett az idei évben a Pilisi Parkerdő magasabban fekvő területein. A Pilisbe indulóknak érdemes figyelniük a gyümölcsök érésére, és a túrára kosarat, vagy dobozt vinni, amelybe napi két kilónyi bogyót szüretelhetnek.

Rendkívül ritka orchidea fajt találtak a füredi ártéri sétaúton

Ritkán látott növény bukkant fel a Tiszavirág ártéri sétaúton. A ritkaságot a Balmazújvárosi Környezetvédelmi Egyesület aktivistája találta meg.

Mag Norbert: Mecseki csobogás

Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Mag Norbert fotográfust mutatjuk be, aki 15 évesen fogott először fényképezőgépet a kezébe. Rögtön tudta, hogy megtalálta a hivatását.

Változatos túraidő és zenés kisvasutazás

A nyári erdő sok kalandot ígér, szerencsére a meteorológusok szerint a hétvégén szép napos időben lehet részünk. Néhol a napsütést megzavarhatják a felhők, mint ahogy a héten több alkalommal is tapasztaltuk a Mátrában és a Bükkben, de egy pár perc intenzív eső után előbújik újra a nap.

Erdei gombát csak biztonságos helyről!

Javában tart a gombaszezon, azonban a pécsi vásárcsarnokban egyelőre nem állnak hosszú sorokban az alkalmi gombaszedő-erdőjárók, hogy bevizsgáltassák a begyűjtött termést.

Kincskereső Forrástúra Noszvaj erdeinek mélyén

Noszvaj természeti, történelmi értékeiről egyaránt tanul, aki bejárja a Forrástúrát. Járd be a bükkös erdőt, s megismersz sok regét – csábít a verses útikalauz legelső strófája.

A Hanság

Hajdan áthatolhatatlan vízi világ: tavak, nádasok, vizenyős rétek, zsombékok, kisebb erdők mozaikja, békakuruttyolástól, szúnyogzümmögéstől és madárzsivajtól hangos, ősállapotú vadon. Manapság nyílegyenes csatornákkal és kavicsos utakkal felszabdalt terület, rajta sorba ültetett nyárerdők, gondosan megművelt szántók, dús füvű rétek. A Hanság képe átalakult, de fő alakítója továbbra is a víz.

Az erdőből merít energiát

A szellemi és a fizikai munka élteti, árulta el beszélgetésünk közben egyszerűnek tűnő receptjét Balsay Endre. Az egykori Kisalföldi Állami Erdőgazdaság nyugalmazott erdészetigazgatója esetében az aktív évek kifejezés teljes mértékben értelmét veszti: az idén nyolcvanegy éves szakember ugyanis egész életét hivatása szolgálatába állította, és szakmai pályafutásának nagy részét a Hanságban töltötte.

Növekvő beruházások, emelkedő árak

A Központi Statisztikai Hivatal átfogó, „A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2017” című elemzése az ágazat tavaly elért eredményeit mutatja be. Adatai alapján hazánk az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 1,9 százalékát állította elő 2017-ben, amihez legfőképp az évről évre egyre nagyobb területen termesztett ipari növényekkel járultunk hozzá.

Sok növényhatározó egy zsebben

Nagyon sokáig a kis növényhatározóval járt az emberiség a mezőre, rétekre, erdőre, ha tudni szerette volna, milyen növények között sétál a túrák alkalmával. Ma már nem kell könyvet cipelnünk, elég, ha egy okos telefon van a zsebünkben, ugyanis több ingyenesen letölthető növényfelismerő applikáció közül is választhatunk.