Back to top

A Majer Antal-kilátó és a tiszafák

A 488 méter magas Miklós-Pál hegy tetején 2015-ben épített kilátóhoz a Tiszafás tanösvény vezet. A 22 méter magas faszerkezetű építményről körpanoráma nyílik a Bakony északi és déli sávjára, valamint a Balaton-felvidékre. A Veszprém megyéhez több szállal is kötődő Majer Antal erdőmérnök számos kutató munkát végzett a területen.

A Tiszafás tanösvény a fafajra jellemző környezetet, és a hazánkban csak két helyen őshonos faj szerkezetét, előfordulását ismerteti meg a kirándulókkal.

Szentgál község határában országos, sőt európai ritkaságot rejt az erdő, a tiszafást. E fafajt Magyarországon mindössze két helyen tekintik őshonosnak: a Bükkben, az Ómassa és Lillafüred fölötti sziklás hegyoldalakon, ahol néhány példánya él, valamint a Déli-Bakonyban, Szentgál község határában, Bánd település mellett.

Az őshonosságát illetően azonban máig megoszlanak a szakmai vélemények. Egyes kutatók az atlantikus éghajlatú időkből máig fennmaradt reliktumnak, mások betelepített növénynek tartják. A betelepítési álláspont alapja helytörténeti: Szentgál a középkorban királyi vadászfalu volt, lakói nemesi kiváltságokat élveztek, a királynak vaddal adóztak. A vadászat egyik fontos eszköze az íj volt, a tiszafa sűrű, rugalmas fája pedig kiváló íjalapanyag.

A tiszafás 213 hektáros területét, az elsők közt, 1951-ben helyezték természetvédelmi oltalom alá.

A 20. század első felében tiszafa-őr vigyázta az ősi fafajt a zöldgally-szedőktől és a vadkárosítástól, ma kerítés védi a területet. A Föld történetének egy korábbi szakaszában a hűvös klímájú Európában több ilyen ősi fenyőfajból álló erdő tenyészett. Ezekből mára csak néhány sziget maradt meg, közülük a Szentgáli tiszafás egyedszáma Európában a második legnagyobb, bár fokozatosan csökken.

Amíg Majer Antalék 1975-ben 120 ezer egyedet számláltak, a 2002-ben Frank Norbert vezetésével végzett felmérésben már csak 13 ezer egyed szerepelt.

A tiszafás-bükkös átmeneti erdőtársulás a karszterdő és a gyertyános bükkös között.

A fölső szintben egyeduralkodó a bükk, elegyfajai a virágos kőris, a nagylevelű hárs és a korai juhar. Szórványosan előfordul még a hegyi juhar, hegyi szil, barkócaberkenye, cser, mezei juhar, madárcseresznye és a magas kőris.

Cserjeszintjében jellemző a babér-boroszlán, a húsos som és az alacsony záródású foltokon a szederfajok.

Gyepszintje nyáron aljnövényzet nélküli, tavasszal a szagos müge, az árvacsalán, az erdei ibolya, a bókoló fogasír, az erdei szamóca, továbbá az erdei szélfű uralják.

Essegvár története a 13. századik nyúlik vissza
Essegvár története a 13. századik nyúlik vissza

Védett növényfajokban is bővelkedik, megtalálható benne a tiszafán kívül a szúrós csodabogyó, a kétlevelű sarkvirág, a bíboros kosbor, a széleslevelű nőszőfű, a kardos madársisak és a pirító-gyökér is.

Európai ritkaság a Szentgáli tiszafás
Európai ritkaság a Szentgáli tiszafás
Állatvilága a kerítés által kizárt nagyvadak (szarvas, őz, vaddisznó, muflon) következtében különbözik a környező erdőkétől.

A védett állatok közül az örvös légykapó, a nagyfülű denevér, a fekete harkály, a zöld küllő, a csuszka és az erdei pinty figyelhető meg.

A Tiszafás tanösvényt a VERGA Zrt. 2015-ben alakította ki az erdőlátogatók által kitaposott régi útvonalak biztonságossá tétele után. Bejárása során esőbeállókra, pihenőhelyekre lel a látogató és több helyen lehet a panorámában gyönyörködni. A Szentgáli Tiszafás bebarangolása után érdemes megtekinteni egyebek közt Bándon az Essegvárat is.

Zeitler Levente
www.verga.hu

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Közös érték, közös felelősség

Áder János köztársasági elnök kiemelt figyelmet fordít a minket körülvevő természetre. Az elmúlt évek során több kezdeményezéséből kiderült, hogy fontos számára a környezet sorsa. Köztudott, hogy elhivatott horgász, és szabadidejében szívesen evez, vagy kirándul családjával.

A Pécsi havi-hegyi mandulafa az Év Fája

A július óta tartó online szavazás végén, több mint ezer szavazattal előzte meg a második helyen állót a pécsi mandulafa az Év Fája versenyen, melyet 2010 óta szerveznek meg. Az Év Fája címet idén a pécsi havi hegyi mandulafa nyerte el, 4779 szavazattal. A Hős Fa címet a Római-parti fák, míg az Országos Erdészeti Egyesület különdíját pedig egy óriási tölgyfa, a szebényi nagy fa kapta.

Jön a jó idő: irány az erdő!

A hosszú hétvégén szép őszi időben várnak mindenkit az erdőbe, ahol a színes falevelek csodálatos látványt nyújtanak. Az időjósok szerint napsütésre és kisebb esőre is lehet számítani, a hőmérő higanyszála meghaladja a 15 fokot. Kicsik és nagyok, túrázásra fel, irány az erdő!

A pécsi havi-hegyi mandulafa az Év Fája

A július óta tartó online szavazás végén, több mint ezer szavazattal előzte meg a második helyen állót a pécsi mandulafa az Év Fája versenyen, melyet 2010 óta szervez meg az Ökotárs Alapítvány.

Trófeamustra: a 2018-as vadászati főszezonban elejtett gímbikái

Vadászok és erdészek idén is a mátrai Nagy-Halmaj-réten gyűltek össze, hogy megtekintsék a 2018-as vadászati főszezonban elejtett gímbika trófeákat.

A Debreceni Nagyerdő védetté nyilvánítására emlékeztek

79 éve, 1939. október 10-én nyilvánították védetté a Debreceni Nagyerdő észak-keleti sarkának egy harminchektáros tölgyesét. A magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be ezt a területet és alább még öt kisebb darabot.

A cinkelányok félrelépnek

A japán széncinege (Parus minor) tojói alapvetően monogám párkapcsolatban élnek, azonban ha az első költés sikertelen, hajlamosak félrelépni a sikeres szaporodás reményében.

Méhlegelő-fejlesztés mezővédő erdősávokkal I.

Hazánk több mint 66%-a mezőgazdasági terület. Ez a fontos nemzetgazdasági ágazat egyben súlyos környezetvédelmi problémák forrása is: az eróziónak kitett terület eléri a 2,3 millió hektárt, és több mint 1,3 millió hektárt sújt a defláció. Az intenzív gazdálkodás jelentős terhelést jelent az élővilágra, a nagyüzemi szemlélet következményeként pedig az Alföldön több száz kilométer fasort irtottak ki.

Esőben is felfedezték az erdőt az erdészekkel

Az Erdők Hetén ötödik alkalommal rendezte meg a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolája a „Fedezd fel az erdőt az erdészekkel!” elnevezésű programot. A nyíregyházi Sóstói-erdőben két nap alatt csaknem 1100 gyerek és mintegy 110 kísérőjük ismerkedett az erdészek tevékenységével.

Mi lesz a magánerdőkkel?

A stabil birtokszerkezet megteremtése és az igényekre szabott támogatáspolitika kialakítása jelenti ma a legnagyobb kihívást a magánerdő-gazdálkodásban – jelentette ki Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége 2018. október 5-én rendezett éves nagyrendezvényén, Egerváron.