Back to top

Fából készült gyerekparadicsom

Az országot járva az állami erdőgazdaságok területein éppúgy, mint városaink, falvaink közterein, egyre gyakrabban találkozhatunk különleges megjelenésű fajátszóterekkel. Többségük az Ilona-malom Műhely csapatának alkotása. Vajon miként születnek ezek az egyedi művek? Erről beszélgettünk Kocsis Csabával, a társaság ügyvezetőjével.

A játszótér készítés nem egyszemélyes vállalkozás, lelkes csapat kell hozzá. Még az 1990-es években egy hagyományőrző népfőiskolán történt, hogy néhány lelkes fiatal – főként fafaragók – játszótérkészítésbe fogott, s ennek kapcsán igazi baráti társaság kovácsolódott össze. A tagok 2000-ben létrehozták az Ilona-malom Műhelyt.

Fontos a játék

A játszótér alapdizájnját javarészt meghatározza a rendelkezésre álló alapanyag, jellemzően a természetes formájú akácrönk göcseinek, görbeségeinek játékossága. Emellett a tudatos játékfilozófia, illetve a környezetátalakítás is egyre nagyobb szerepet játszik – természetes anyagokból természet-közeli tematikával igyekeznek játszótereket építeni. A játék ugyanis nagyon fontos eszköze a nevelésnek. Az a cél, hogy minél gazdagabb tevékenységre ösztönözzék a gyerekeket, minél nagyobb élményt nyújtsanak, s eközben minél több lehetőséget teremtsenek a játékos tanulásra is. Ezek mellett lényeges szempont, hogy játék közben a gyerekek képességei fejlődhessenek, így például az egymással való együttműködésre sarkalljanak.

A kezdeti időszakban nem volt külön iroda és kivitelező műhely a cégen belül, így az Ilona-malom munkatársai sokat dolgoztak együtt más tervezőirodákkal. Első komolyabb játszóterüknél a Szentendrei Skanzenben például a Pagony Tájépítész Iroda volt a partnerük.

Az Ilona-malom Műhely alkotógárdája sokféle végzettségű, az életnek különböző területeiről érkeztek: van köztük tájépítész, asztalos, erdész és pedagógus is. Ennek a sokszínű csapatnak köszönhető, hogy a szabadtéri játszóterek megfelelnek a kor elvárásainak, mert kialakításuknál a tájépítészeti és téralakítási szempontok mellett a pedagógiai elveket is figyelembe veszik.

Akác, tölgy és vörösfenyő

A faipari szabványok szerint az európai fafajok közül egyedül az akácfa sorolható az első ellenállósági osztályba: rendkívül jól bírja a kültéri igénybevételt, s nagy mennyiségben áll rendelkezésre. Napjainkban számottevő mennyiséget exportálunk belőle Nyugat-Európába, ahol jellemzően játszóterek készülnek belőle. Az Ilona-malom alkotógárdája az akác mellett nagy mennyiségben használ fel tölgy faanyagot, illetve jóval kisebb százalékban vörösfenyőt, tehát elsősorban hazai alapanyagra épül a munkájuk. A játszószerkezeteket, illetve a kiegészítőket, például a hintaülőket, különböző kapaszkodó-, mászó elemeket, műanyagcsúszdákat az erre szakosodott cégektől vásárolják. De a rozsdamentes fémcsúszdákat maguk tervezik és gyártatják.

A cég történetében meghatározó pont volt az ezredfordulón, a Zöld Péter játszótér megalkotása a budapesti Millenáris Parkban, Kő Boldizsár és Balla Gábor tervei alapján. Attól fogva több ott dolgozó szobrásszal is együttműködnek, így az Ilona-malom játszóterekről ma már elmaradhatatlanok a szobrászati elemek. Ezek lehetnek játszható nagyobb állatfigurák és díszítő szobrok – jellemzően apró alakok.

A fafelületek vizes alapú lazúrokkal kezeltek, festettek. Az akác sárga gesztjéhez hasonló alapozásra hordják fel a színes vastaglazúr díszítéseket. Fontos szerepe van a színeknek, hogy a játszótér ne csak tematikájában, hanem esztétikailag is egységet képviseljen, harmonikus, élményszerű környezetet teremtsen. Több óvodában, iskolában a leendő használókkal együtt festették az alkotók a játszóteret, és Budapest XV. kerületében, a Tarpai téren is a környéken lakókkal közösen végezték a munkát. Az akácrönkökről a szíjácsot eltávolítják, így felületvédelemre nem is lenne szükség, a festésnek elsősorban esztétikai célja van.

 

Önfeledt időtöltés

Az akác farontókkal szembeni különleges ellenálló képességét a Soproni Egyetem vizsgálatai is bizonyították. Az akác faanyag élettartamát kültéren még földdel, talajjal érintkezve is legalább 25 évre teszik. Nyugat-Európa több városá­ban – a természetesség hangsúlyozására – nem festik a játékszereket, s hagyják megszürkülni az akácot is. Nálunk még kevés helyen talál pártfogásra az ilyen gondolat: az emberek többsége elhanyagoltnak véli a játszóteret, ha nincsenek lefestve a faeszközök.

A társaság kezdetben Németországban és Svájcban is épített játszótereket, de ahogy a fiatal dolgozók családot alapítottak, egyre kevesebben vállaltak szívesen külföldi munkát. Az általuk készített játszóterek ugyanis nem olyanok, hogy legyártják őket, majd fölteszik a kamionra, s valahol távol mások felállítják. Sok-sok apró helyszínre igazítást igényelnek, hiszen műveikben a lelkük is benne él.

Az Ilona-malom csapata szeretné, hogy minél több olyan játszótér épüljön Magyarországon, ahol a gyerekek mellett a szülők is önfeledten szórakozhatnak. Ahol egyszerűen jól érzik magukat kicsik és nagyok, gyerekek, szülők és nagyszülők egyaránt.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mesehős lett Rezét gőzös

Már a második kötetét mutatták be annak a mesekönyvsorozatnak, melynek főszereplői a valóságban is szolgálatot teljesítő mozdonyok, a helyszínek pedig az erdei vasutak állomásai, és azok a csodás tájak, ahol a keskenynyomtávú szerelvények zakatolnak.

Ukrán-magyar összefogás a rókaveszettség ellen

Három évre szóló megállapodást kötött az Agrárminisztérium és az ukrán szaktárca a rókaveszettség-felszámolási program végrehajtásáról.

Tapasztalatcsere a fenntartható erdőgazdálkodásról

A gazdasági, társadalmi és természetvédelmi elvárások közötti harmóniát biztosító többcélú erdőgazdálkodás tapasztalatainak átadását segíti az az Európai Unió által finanszírozott projekt, amelynek keretében hazánkban üdvözölhetjük a georgiai környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszterhelyettest és delegációját – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a georgiai (grúz) szakemberek fogadásakor.

Zsákmány és látványosság: a jávorszarvas

Lehet-e egy szarvas haszonállat? Természetesen lehet, hiszen világszerte nem ritkák a szarvasfarmok, ahol jobbára az agancsukért és/vagy húsukért körbezárt területen tenyésztik őket. Ám, hogy egy vadon élő, tehát nem tenyésztett állat haszonállattá váljon, az mégiscsak furcsa. Ezért különleges a Svédországban élő jávorszarvas, amelynek húsa jelentős helyet foglal el a helyi gasztronómiában.

Iskolakert a panelházak tövében

Budapesti iskolásoknak nyílik lehetőségük arra, hogy jobban megismerkedjenek a természettel, a saját maguk nevelte zöldségek, fűszerek zamatával az Agrárminisztérium és a Syngenta támogatásával átadott iskolakertben. A XVIII. kerületi Vörösmarty Mihály Ének-zenei, Nyelvi Általános Iskola és Gimnázium udvarán köszmétebokrokat, szedret, évelő dísznövényeket ültettek és magaságyásokat alakítottak ki.

Fókuszban a tejföl, joghurt, kefir, túró és sajtok

„Tanuljunk együtt! – Tejipari gyakorlati napok” címen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ismét meghirdeti ingyenes szakmai programsorozatát. A most induló gyakorlati napok a savas- és oltós alvasztású termékgyártás témákban biztosítanak lehetőséget a kamarai tagok számára. 

Fiatal kutatók figyelem!

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) fiatal kutatók jelentkezését várja az intézetei által meghirdetett kutatási témákhoz. Évente maximum harmincan kaphatnak lehetőséget, október közepéig még lehet jelentkezni.

Az elmúlt évtizedekben átértékelődött az állatorvoslás szerepe

A hallgatóknak pályájuk kezdetén fontos látniuk, mennyire átértékelődött az állatorvosok, az állatorvoslás szerepe az elmúlt évtizedekben. Az állatorvosi közegészségügy talán sohasem volt annyira szem előtt, mint napjainkban – mondta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az Állatorvostudományi Egyetem tanévnyitó ünnepségén.

Magyarország biztosítja az iskolásoknak a legtöbb gyümölcsöt

Az új tanévben az iskolagyümölcs-program 550 ezer, az iskolatejprogram 430 ezer diákra terjed ki - jelentette be pénteken Budapesten az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára.

Fel kell készülni a korszakváltásra a mezőgazdaságban

Korszakváltás előtt áll a magyar mezőgazdaság, és erre fel kell készíteni a gazdákat - mondta az agrárminiszter a debreceni agrár-felsőoktatás elindításának 150. évfordulója alkalmából rendezett szerdai jubileumi ülésen Debrecenben.