Back to top

A huta vándorolt a fa után

Kutatások szerint a 17. század végétől a 18. század elejéig négy üvegbánya, azaz üvegkészítő műhely működött a Kelet-Mecsek hegyei között. Kiterjedt bükkösei miatt Baranyának ezen vidéke ideális helye volt e tevékenységnek. S bár napjainkban nem pipál üvegkohó a fák között, a táj gazdag lelőhelye a hazai üvegművesség emlékeinek.

uveghuta-010.jpg

Az üvegművesség történetét Kertészfi Ágnes mesélte el
Az üvegművesség történetét Kertészfi Ágnes mesélte el
„A Mecsekben az üveg és az erdő a 17. század végén talált egymásra” – hivatkozott az alig egy évtizede elhunyt Jegenyés János üvegtervező iparművészre Kertészfi Ágnes. A szintén üvegtervező szakember elmondta, hogy az üvegolvasztó kemencéket szárított bükkfával fűtötték, ám ez utóbbit a tüzelésen kívül különböző formák kialakítására is felhasználták, s belőle készült az olvadt üveg egyik alapanyaga, a hamuzsír vagyis a szalajka.

Óbányát (Altglashütte) és Újbányát (Neuglashütte) az üvegesek alapították, a huta köré akkor épültek az első házak. Később persze újabb német betelepítés történt. Ahogyan fogyott a fa körülöttük, átköltöztek Kisújbányára, ahol újraépítették az olvasztó kemencéket. Majd amikor ott is fa nélkül maradtak, továbbálltak a

uveghuta-001.jpg

Bíznak benne, hamarosan múzeummá nyilvánítják az üveggyűjteményt
Bíznak benne, hamarosan múzeummá nyilvánítják az üveggyűjteményt
ma Pusztabányának (Glashütte) nevezett erdei kirándulóhelyre. Pusztabányán a nehéz körülmények – hiszen a vizet, homokot, fát fölfelé kellett szállítani a tetőre – és a kezdődő gyáripar vetettek véget az üvegességnek. Az erdő egyébként a pécsi püspöké volt, tőle bérelték.

Az üveg egyik legfontosabb alapanyagát, a kvarchomokot vagy kvarckavicsot – azaz békasót – Somogyból vitték. „Magyarországon nehéz az olvasztáshoz jó homokot találni” – jegyezte meg Kertészfi Ágnes. A nélkülözhetetlen kalciumot a helyi mészégetőktől szerezték be. A hamuzsír a kvarc olvadáspontjának csökkentéséhez kellett, a mész pedig a megfelelő rácsszerkezet kialakításához volt nélkülözhetetlen.

Aranyárban kínálták

Az üvegesség nem csak megélhetés, életforma volt a Kelet-Mecsekben, generációs mesterség, apáról fiúra szállt a tudás. Az üvegesek főként Morvaországból jöttek, de gyakran érkeztek német mesteremberek is. Európa északibb részén kedvezőbbek voltak az üvegkészítés feltételei, több alapanyag állt rendelkezésre. Magyarországon többnyire hiányt szenvedtek, éppen ezért az erdei üvegművesség inkább különlegességnek számított. Nem így a 18. században, amikor Baranya legfejlettebb „iparágának” számított, a hutamester Gasteiger Fülöpnek Pécsett, a Király utcában emeletes háza állt. Az is előfordult, hogy az üveget aranyárban számolták. „Az üveg ma is nagy kincs” – hangsúlyozta a szakember.

A hétköznapok viharában talán nem figyelünk rá, pedig a mai magyar üvegművészek világhírre tettek szert.

Az üvegesek termékeik egy részét helyben értékesítették, de vitték más vidékekre is a jóféle portékát. Nem művészi, hanem hétköznapi tárgyak, főként ivóedények, bornak való palackok, pálinkás butykosok kerültek ki kezeik közül. A nagyméretű táblaüvegekhez cilindert fújtak, majd felhasították, kihajtották, s terítőkemencében simították ki. Az üvegablakok kézi készítésű színes üvegei ma is ezzel a módszerrel készülnek.

Élet az üvegcsűrben

uveghuta-002.jpg

A gyűjtemény folya matosan bővül, mondta Papp János
A gyűjtemény folya matosan bővül, mondta Papp János
A hosszúhetényi üveggyűjteményben régi eszközöket, üvegtárgyakat, fúvócső darabokat, évszázados és kortárs termékeket állítottak ki, magyarázta Papp János, a helyi művelődési intézmény igazgatója. Az üvegtörténeti kiállítás darabjai javarészt Jegenyés Jánosnak köszönhetően kerültek a településre, a gyűjtés a mai napig folyamatos. Emellett jelentős üveges szakmai könyvgyűjteménnyel rendelkeznek. „Ugyan ma még hivatalosan csak gyűjteményként tartják nyilván, reméljük, hogy hamarosan múzeumként írhatjuk a nevét” - fogalmazta meg terveit az igazgató. Az üvegfúvó mester mellett egy éjszakai és egy nappali fűtő dolgozott, s az őket segítő fűtőlegényke, illetve csomagolóasszony tartozott az „állandó” személyzethez. Ugyanakkor más szakembereket is igényelt a munka, hamuzsírfőzőket, fuvarosokat, tégely- és fúvóforma-készítőket. A patak partjára fűrészmalom települt, ahol a késztermékek szállításához szükséges ládák faanyagát készítették elő. A hutamester nem pusztán munkaadónak számított, egyben a kis közösség vezetője is volt. Munkásaihoz szinte patriarchális viszony fűzte, a nősületlen legények a házában laktak, és megbecsült üvegfúvóinak gyermekeit ő tartotta a keresztvíz alá.

Értékes régészeti lelőhely

Az üvegolvasztó kemencék fűtése igen sok fát igényelt. A huta környékén a faállomány apadásával az üzemet időről időre odébb telepítették. Az óbányai és a kisújbányai „Glashütte” kimerülése után, így keletkezett a harmadik keletmecseki üvegolvasztó Pusztabánya területén, ahol az 1780-as és 1810-es évek között gyártották az üveget. E legfiatalabb huta körül nem maradt fenn állandó település, a huta építőanyagát sem használták fel, így vált régészeti lelőhellyé. Pusztabánya hutáját 1995 nyarán a Mecsekerdő Zrt. jogelődje, a Mecseki Erdészeti Rt. támogatásával tárták fel. A részben feltárt üvegcsűrjével, a vitriariával, Pusztabánya országos jelentőségű iparrégészeti helyszín. A megtalált huta alapján, hozzáértő, lelkes szakemberek közreműködésével, az Országos Erdészeti Egyesület 1995. évi vándorgyűlésére működőképessé tették a néhai kemencét.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A mi erdőnk a FeHoVán

A hagyományokhoz híven, a 25. Fegyver, Horgászat, Vadászat nemzetközi kiállításon is egységes arculattal, közösen várja a látogatókat a 22 állami erdészeti részvénytársaság a tulajdonosi jogokat gyakorló Földművelésügyi Minisztériummal karöltve.

Vadriasztó a főváros szívéből

Medvére nem ajánlják, bölényre még nem próbálták, a vaddisznó messze elkerüli a főváros XIII. kerületében található vállalkozás ultrahangos vadriasztóit. Több ezer darabot adtak el belőle itthon és külföldön.

A tűlevelűeket károsító rovarok pusztítója

A búbos cinege talán a legszebb hazai cinegefaj, a verébnél kisebb, hossza 11,5 cm. Hátrafelé hajló hegyes bóbitája alapján könnyű felismerni. A tojó és a fiatalok búbja valamivel rövidebb, mint a hímé, de ezt általában csak akkor látni, ha a két madár egymás közelében van. Leggyakrabban hallatott nagyon jellemző hangja pergő „gürrr”.

Lassul a fakitermelés az enyhe tél miatt

A heol.hu olvasói visszajelzések alapján nézett utána, hogyan lehet most tűzifához jutni Heves megyében. Egyes tapasztalatok alapján ugyanis akár három hetes várakozási idővel is számolni kell. Az EGERERDŐ Zrt. kérdésükre azt közölte, hogy a felnémeti tűzifaudvarban azonnal hozzá lehet jutni a tűzrevalóhoz. Az erdőről szállítóknak viszont valóban három hét a várakozás.

Fedezd fel az örökséged!

Idén is folytatódik a középiskolások online erdőismereti versenye. A Fedezd fel az örökséged! vetélkedőt az Országos Erdészeti Egyesület hirdette meg, az online megmérettetésre a 9-12. osztályos középiskolások háromfős csoportjainak a jelentkezés várják február 25-ig a fedezdfel@oee.hu címen.

Természetszerető pedagógusok figyelem!

Hamarosan megkezdődik a gyalogos vándortábor-vezető pedagógusok továbbképzése az Országos Erdészeti Egyesület és a Testnevelési Egyetem együttműködésében. A 30 órás, három és fél napos képzésre március elejéig jelentkezhetnek a felsőfokú képzettségű pedagógusok, ha érdeklődnek a természet, a természetjárás iránt. A tanfolyamot elvégző pedagógusok 30 kreditponttal lesznek gazdagabbak.

Jubileumi verseny a madarak és fák napja jegyében

A madarak és fák napja alkalmából országos versenyt hirdet általános iskolai felső tagozatos tanulók számára a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Agancsgyűjtés csak engedéllyel!

Az engedély nélküli agancsgyűjtés a vadászati törvény szerint jogosulatlan vadászatnak minősül, és 100 ezertől ötmillió forintig terjedő bírsággal sújtható - hívta fel a figyelmet a Tolna Megyei Kormányhivatal vadászati szakügyintézője kedden Szekszárdon, sajtótájékoztatón.

A magyar Gyilkos-tó

Az erdélyi Gyilkos-tó nagy népszerűségnek örvend a magyar utazók körében, kevesen tudják viszont, hogy Magyarországon is található egy hasonló állóvíz, a Hubertlaki-tó.

Klímaváltozás: a betelepítés segíthet

Az élet számos területét érinti a klímaváltozás, amelyre jóelőre fel kell készülnünk – mondta Fazekas Sándor egy klímavédelmi konferencián. A megoldás új növényfajok, például új fafajok betelepítése lehet.