0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Közmunkásokkal orvosolnák a kertészet munkaerő-hiányát

Arra nem született érdemi megoldás, hogy a mezőgazdasági bruttó átlagbér 20 százalékkal elmarad az országos átlagtól, és a képzés színvonalának javítása is visszatérő igény, de a közmunka termelési szezon utánra korlátozása, vagy az idénymunkások bejelentésének egyszerűsítésére nagyon is konkrét javaslatok jöttek a Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága kertészeti albizottságában.

A kertészetben és a mezőgazdaságban általában az utóbbi évek legnagyobb problémája az, hogy nincs elég idénymunkás a munkacsúcsok lebonyolításához. Nemcsak kevés a munkára fogható ember, a mind korszerűbb technikai felszerelés kezeléséhez, illetve a magas minőségi követelményekhez sem elég a szaktudásuk. E probléma megoldására próbált javaslatokat tenni az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága kertészeti albizottsága.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet két tanulmánya is foglalkozott a mezőgazdaság munkaerőhelyzetével, illetve az agrár-szakképzéssel. Eredményeiket ismertetve Hamza Eszter elmondta: tavaly 217 ezer fő dolgozott a mezőgazdaságban, ez a magyarországi foglalkoztatottak 5 százaléka.

A statisztikák szerint az utóbbi években nő a mezőgazdaságban dolgozó alkalmazottak száma, miközben mind kevesebb a nem fizetett családimunkaerő-felhasználás.

Elsősorban a kis és közepes gazdaságokban alkalmaznak több munkaerőt, míg a nagyüzemekben csökken a dolgozók száma. Erről az ülés kertész résztvevői azt mondták el, hogy a kedvező tendencia mögött inkább a gazdálkodás kifehéredése áll, valójában nem dolgoznak többen, csak a gazdálkodók hajlamosabbak bejelenteni az idénymunkásokat.

A körülbelül ezer vállalkozást felmérő munkaerőpiaci barométer szerint a cégek 40 százaléka vett fel új munkaerőt az utóbbi három évben, és az új dolgozóik 72 százalékát jelenleg is alkalmazzák.

A legtöbb dolgozót a húsiparban, a növénytermesztésben és a kertészetben vették föl a cégek. Ennek ellenére a felmérés szerint a harmaduknál vannak még betöltetlen álláshelyek, főleg szakmunkásból van kevés.

Sajnos a mezőgazdasági bruttó átlagbér 20 százalékkal elmarad az országos átlagtól, és az elismertsége is alacsony, ezért nem vonzó a fiatalok számára.

Évenként 3-4 ezer diák végez a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szakképző iskolákban, az agrár-felsőoktatásban pedig 1500-1600 fiatal kap diplomát. Az ő gyakorlati ismereteik azonban hiányosak, amin a duális képzés kiszélesítése segíthetne. Sajnos a középszintű oktatásban gyakori az elavult géppark a tangazdaságokban, és a tananyag sem korszerű. Ugyanakkor megfelelő a visszacsatolás a kereslet és kínálat között, ott tanulnak a legtöbben, ahol a legnagyobbak a munkalehetőségek.

Komoly gátja az idénymunkások alkalmazásának a közmunka. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyénként felmérte a mezőgazdasági munkahelyek számát, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében például több mint 300 vállalkozás 1097 főt tudna alkalmazni egész évben.

Jó lenne, ha abban az időszakban, amikor a vállalkozóknál van munka, szüneteltetnék a közmunkát. Az egész rendszer hatékonyságát javítaná, ha az állam csak azon a körülbelül 4 hónapon segítené át az embereket, amíg nem tudják őket alkalmazni a mezőgazdaságban.

További javaslat szólt az idénymunka bejelentésének egyszerűsítéséről: ha a mai négy igazolvány helyett csak egy munkavállalói kártyát kellene bemutatni a dolgozóknak, és azt elektronikusan be lehetne olvasni, nagyságrendekkel gyorsulna a napi bejelentés és megszűnne az akaratlan hibázás lehetősége a nagy gyümölcsösökben, ahol egy nap több száz szedőt kell bejelenteni.

Ezen kívül emelni is kellene a kifizethető napi bért, mert különösen a nyugati határszélen inkább Ausztriába járnak át dolgozni az emberek, noha itthon is ki tudnák fizetni azt a bért, amit odaát kapnak, ha lehetne.

Előrelépés, hogy az idén a napi bérből 7631 forint adómentes, és jövőre 8255 forintra emelkedik ez az összeg.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu