Back to top

Alpokalja, Gyöngyös és Pinka mente

A címben olvasható földrajzi nevek erdőtervezési körzetekre utalnak, amelyek területén közel 12 ezer hektár állami erdőt kezel a Szombathelyi Erdészeti Igazgatóság, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. négy igazgatóságának egyike.

Az Alpokalján, a Kőszegi-hegység s egyben a Dunántúl legmagasabb pontjától, a 883 méter magas Írott-kőtől a Répce-síkhoz tartozó Csepreg városig tizenhárom település területén gazdálkodik az igazgatóság.

A Gyöngyös-patak Vas megye északnyugati részének meghatározó vízfolyása. Vizét Gencsapáti területén a rómaiak megosztották, egy részét új, ásott mederbe vezették, az onnan induló szakasz a Gyöngyös, míg a régi meder vízfolyását Perintnek hívják, de már Sorok-patakként torkollik a Rábába. A Pinka határfolyó, hol osztrák, hol magyar területen folyik délnek, és szintén a Rábába ömlik. E két kis folyóról elnevezett körzetben további 23 település, köztük a megyeszékhely határában kezel erdőket a Szombathelyi Erdészeti Igazgatóság.

Évezredes emlékek

Feltárt római vízvezeték Bucsu határában
Feltárt római vízvezeték Bucsu határában
Az igazgatóság által gondozott erdőkre a fenyők magas aránya (42 százalék) jellemző, közülük az erdeifenyő a meghatározó (32,5 százalék), csökkenő mértékben, de jelentős még a lucfenyő (6 százalék), és viszonylag magas a vörösfenyő (2 százalék) részesedése. A domb- és hegyvidékeken erdőalkotó kocsánytalan tölgy 15, a síkvidékekre jellemző kocsányos tölgy 12,4, a csertölgy 7,6, a bükk 12, a gyertyán pedig 5 százalékát alkotja a szombathelyi erdészek kezelésében lévő erdőknek.

Szombathely és térsége legalább az újkőkor óta lakott terület, s kőkori elődeinkre emlékeztet bennünket a Savaria Múzeumban őrzött hatezer éves szobrocska, a Séi Vénusz. E táj történetében azonban a római kor a mérvadó,

Csíkszeredai gyerekek az Írott-kőnél, azaz a Geschriebensteinnél
Csíkszeredai gyerekek az Írott-kőnél, azaz a Geschriebensteinnél
nyomai gyakran bukkannak felszínre napjainkban is egykori épületmaradványok, sírok, vagy éppen Savariát, azaz a mai Szombathelyet ellátó vízvezeték formájában. Az utóbbi a Kőszegi-hegységből, a Bozsok határában húzódó Sötét-völgyből szállította a vizet a Claudius császár által Kr. u. 43-ban alapított „coloniába”. A vízvezeték feltárt szakasza látható Bucsu községben, az egykori Szombathely–Pinkafő-vasútvonal felújított őrháza mellett, a 89-es út mentén. A község neve viszont Bulcsú horkát idézi fel, akinek itt volt nyári szállásterülete.

Gyönyörű panoráma

A Kőszegi-hegység a Szombathelyi Erdészeti Igazgatóság leglátogatottabb tájegysége. Napjainkban azonban a hegységre jellemző bükkösöket gyakran sújtják viharok, gyökerestől forgatják ki, vagy törik derékba a 100-130 éves törzseket, és lesz helyenként járhatatlan az erdő. Lehet, hogy a viharok is az éghajlatváltozás következtében jönnek létre, de a lucfenyveseket pusztító szúkárosítás kiváltója biztosan az átalakuló időjárás.

Írott-kő-kilátó csillagfényben
Írott-kő-kilátó csillagfényben
A károkat felszámolja az igazgatóság, de átalakul az erdő korábban megszokott képe, és a hegységben egyre több „kilátópont” jön létre. Reméljük azonban, hogy az elmúlt évek közjóléti fejlesztései, a látogatók szempontjából, ellensúlyozhatják a károkat. Felújítottuk a forrásfoglalásokat a turistautak mentén, a Szabóhegyi-tornapályát, a meglévő kiránduló- és pihenőhelyeket, de újakat is építettünk, továbbá új tanösvényt kapott a Stájerházi Erdészeti Erdei Iskola és megújult a hegység látogathatóságát biztosító aszfaltozott úthálózat is.

A Kőszegi-hegységben két kilátóról is gyönyörködhetünk a környező tájban: tiszta időben az országhatáron álló Írott-kő-kilátóból, s a Kőszeg első várát részben felidéző Óház-kilátóból is nagyszerű kilátás nyílik a Balaton-felvidéktől az Alpokig. Ne tévesszük össze, az Írott-kő-kilátó nem az Írott-kő/Geschriebenstein, a „megírt” szikla/kő még ötven méterre nyugatra, tehát már osztrák területen áll.

Szabad királyi város

A fenyvesek jellegzetes lakója a búbos cinege
A fenyvesek jellegzetes lakója a búbos cinege
Kőszegtől keletre több ezer hektáros erdőtömb terül el egészen Szelestéig. E tömb városhoz, Ólmodhoz, Horvátzsidányhoz, Kiszsidányhoz, Kőszegpatyhoz és Nemescsóhoz tartozó részét nevezzük Alsó-erdőnek, szemben a Kőszegi-hegységet borító Felső-erdővel. Mária Terézia Magyarországra vonatkozóan 1769-ben adott ki Erdőrendtartást, melynek végrehajtása kötelező volt a szabad királyi városok számára. Kőszeg Vas vármegye egyetlen szabad királyi városa volt, a címet III. Ferdinánd adományozta a városnak 1647-ben, s mintegy háromezer hektáros erdőbirtokkal rendelkezett. Az 1770-ben magyar nyelven is
megjelent „rendelés” szakmai előírásainak teljesítéséhez erdészekre volt szükség, ám akkoriban még nem képeztek Magyarországon erdészeket, ezért külhonból, jelesül a szomszédos Stájerországból szerződtetett két szakembert Kőszeg városa. A stájer erdészek kezdték meg mind a Felső-, mind az Alsó-erdő szakszerű kezelését, az igazgatóság erdészei az ő munkájukat folytatják.
Peruska Mária kápolna az Alsó-erdőben
Peruska Mária kápolna az Alsó-erdőben

Tömörd és az őskohó

Zarándokok a Szent Márton-erdőben
Zarándokok a Szent Márton-erdőben
Az Alsó-erdőhöz csatlakozó Ilona-völgyben, az Ablánc mentén fekvő Tömörd község neve az ótörök temir vagy temür (vas) szóból eredeztethető. Az Ablánc(-patak) közelében, Kőszeg területén pedig őskohók maradványait tárták fel, ami még egy adalék az ottani középkori vasművességre. A Tömördtől nyugatra álló Ilona-szobor a török időkig létezett eredeti falu templomára emlékeztet, a közelében található földvár (Ilona-vár) talán a vaslelőhelyek védelmét szolgálta.

Szent Márton szülővárosa

A Szombathelytől nyugatra elterülő erdőség kiterjed Sé, Torony, Dozmat, Felsőcsatár, Vaskeresztes, Horvátlövő, Pornóapáti, Nárai és Ják területére. A Szombathelyi Parkerdő ezen erdőség északkeleti szélén fekszik, kisebb részben az 1950-ben a városhoz csatolt Olad, nagyobb részben Sé határához tartozik. A parkerdőt 2013-ban felújítottuk, új pihenőhelyeket, sportpályát, tornaligetet építettünk, új játékokkal egészítettük ki a játszóteret, valamint kialakítottuk a Cinege Tanösvényt. A Dél-dunántúli Kéktúra áthalad a parkerdőn, a kapujával szemben álló büfénél található a helyi bélyegzőhely.

A Szombathelyi Erdészeti Igazgatóságnak és az erdőgazdaság központjának otthont adó Saághy István Erdészeti Információs Központ névadója, dr. Saághy István (1865–1945) dendrológus, a Kámoni Arborétum alapítója, Felsőcsatár határában Jáplánpusztán is rendelkezett földbirtokkal. Kámonhoz hasonlóan ott is ültetett mamutfenyőket, de a közeli erdőben található, 100 évnél idősebb sárga-, szurkos- és feketefenyők is a munkásságára emlékeztetnek.

Szombathely határának déli részén elterülő Püspök-, Szent Mártonvagy Sorki-erdőnek egykor három tulajdonosa volt: Szombathely város, Szentmárton község és a szombathelyi püspökség. Szombathely Szent Márton szülővárosa. Napjainkban a megyeszékhely belvárosához tartozik az egykori Szentmárton község, ahol a későbbi tours-i püspök szülőháza állt, de a község erdőbirtoka nem saját területén, hanem az egykor szintén önálló település, Újperint határában terült el. Az erdő elnevezései az egykori tulajdonosokra emlékeztetnek. A köznyelv Sorki-erdőnek is hívja a közelben fekvő Sorok-major, a mai Petőfitelep alapján. Az erdőn áthalad a Szent Márton Vándorút, amelynek mentén pihenőhelyet alakított ki az igazgatóság.

Varga László

Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Fotók: Ifj. Dezső Vilmos, Németh Máté és Varga László

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Terebélyesedő zöldben - interjú Nagy Istvánnal

Lapunkban rendszeresen tudósítunk a bő 2 millió hektár hazai erdő 56 százalékát kezelő állami erdőgazdaságok közjóléti beruházásairól. Nagy István agrárminiszter szerint az erdőknek továbbra is közösségi célokat kell szolgálni, és ebbe az állami erdőgazdaságok gazdasági tevékenysége mellett szervesen beletartozik a közjóléti szolgáltatás is.

Több mint hétezer gyerek a NYÍRERDŐ-nél

Egyre népszerűbb a NYÍRERDŐ Zrt. által fenntartott Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskola, és a Nyíregyházi Erdészete által fenntartott Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola is eredményes évet zárt.

A túltartott vadállomány drasztikus csökkentése a cél

Felére csökkenté a túlszaporodott magyarországi nagyvadállományt a kormány – hangzott el többek között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara január 16-i, kecskeméti erdő- és vadgazdálkodási fórumán. De a vadgazdálkodási szabályozás újragondolása is felmerült.

Egyelőre még rejtély, hogy miért mélyül a Dráva

Egy jelenleg zajló projektben vizsgálják a vízügyi szakemberek a Dráva medermélyülését. Ennek az eddig megállapított mértéke a hosszú távú adatok elemzése alapján átlagosan három centit jelent évente a folyó magyarországi szakaszán.

Egy okostelefon is elég a hétvégi bagolyszámláláshoz

A múlt hétvégi sas-szinkron után a mostanin a baglyokat számlálják az országban. Az évente ismétlődő erdei fülesbagoly telelőhely felmérésben bárki részt vehet. Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít.

Sok százezer utas az Északerdő kisvasútjain

Sok százezren utaztak az elmúlt évben az Északerdő Erdőgazdasági Zrt. kisvasútjain, a lillafüredin (LÁEV) és a pálházin (PÁÉV), évtizedes rekordokat megdöntve ezáltal - tájékoztatta a társaság az MTI-t szerdán.

Párt találtak Rómeónak, a világ legmagányosabb békájának - videóval!

A tudósok versenyfutása az idővel úgy tűnik, véget ért. Egy expedíció során ugyanis öt Sehuencas-vízibékát (ejtsd: széjuenkássz) találtak, melyek jelenleg a Rómeónak is otthont adó természettudományi múzeumban, karanténban várják a nagy találkozást.

A termeszek, mint az esőerdő megmentői

Ugyan hazánkban nem élnek, de valószínűleg mindenki hallott már arról, mekkora kárt képesek okozni a termeszek a fából készült tárgyakban. Ebből arra következtethetnénk, hogy az erdőben a jelenlétük a fáknak inkább gond, sem mint segítség. Azonban úgy tűnik, mégiscsak hasznosak ezek a rovarok az erdőnek.

Ahol a Kisalföld és a Bakony összeér

A Bakonyerdő Zrt.-ről elsőként a nevében szereplő hegyvidék, vagy a Balaton-felvidék jut legtöbbek eszébe, de területünk nem csupán e két tájra terjed ki. A hegyvidék lábánál, a Marcal folyó medencéjében fekvő Pápa–Devecseri síkság erdeinek jó részét is mi kezeljük, s e változatos, gyönyörű vidék számos fölfedezni valót tartogat az ide érkezőknek.

Végig megőrizte vezető pozícióját a szavazáson az év vadvirága

A beérkezett szavazatok alapján az év vadvirága 2019-ben a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum). A szavazatok 47 százalékával maga mögé utasította a tündérfátyolt (32 százalék) és a macskaherét (21 százalék) is.