Back to top

Alpokalja, Gyöngyös és Pinka mente

A címben olvasható földrajzi nevek erdőtervezési körzetekre utalnak, amelyek területén közel 12 ezer hektár állami erdőt kezel a Szombathelyi Erdészeti Igazgatóság, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. négy igazgatóságának egyike.

Az Alpokalján, a Kőszegi-hegység s egyben a Dunántúl legmagasabb pontjától, a 883 méter magas Írott-kőtől a Répce-síkhoz tartozó Csepreg városig tizenhárom település területén gazdálkodik az igazgatóság.

A Gyöngyös-patak Vas megye északnyugati részének meghatározó vízfolyása. Vizét Gencsapáti területén a rómaiak megosztották, egy részét új, ásott mederbe vezették, az onnan induló szakasz a Gyöngyös, míg a régi meder vízfolyását Perintnek hívják, de már Sorok-patakként torkollik a Rábába. A Pinka határfolyó, hol osztrák, hol magyar területen folyik délnek, és szintén a Rábába ömlik. E két kis folyóról elnevezett körzetben további 23 település, köztük a megyeszékhely határában kezel erdőket a Szombathelyi Erdészeti Igazgatóság.

Évezredes emlékek

romai-vizvezetek.jpg

Feltárt római vízvezeték Bucsu határában
Feltárt római vízvezeték Bucsu határában
Az igazgatóság által gondozott erdőkre a fenyők magas aránya (42 százalék) jellemző, közülük az erdeifenyő a meghatározó (32,5 százalék), csökkenő mértékben, de jelentős még a lucfenyő (6 százalék), és viszonylag magas a vörösfenyő (2 százalék) részesedése. A domb- és hegyvidékeken erdőalkotó kocsánytalan tölgy 15, a síkvidékekre jellemző kocsányos tölgy 12,4, a csertölgy 7,6, a bükk 12, a gyertyán pedig 5 százalékát alkotja a szombathelyi erdészek kezelésében lévő erdőknek.

Szombathely és térsége legalább az újkőkor óta lakott terület, s kőkori elődeinkre emlékeztet bennünket a Savaria Múzeumban őrzött hatezer éves szobrocska, a Séi Vénusz. E táj történetében azonban a római kor a mérvadó,

kieg1.jpg

Csíkszeredai gyerekek az Írott-kőnél, azaz a Geschriebensteinnél
Csíkszeredai gyerekek az Írott-kőnél, azaz a Geschriebensteinnél
nyomai gyakran bukkannak felszínre napjainkban is egykori épületmaradványok, sírok, vagy éppen Savariát, azaz a mai Szombathelyet ellátó vízvezeték formájában. Az utóbbi a Kőszegi-hegységből, a Bozsok határában húzódó Sötét-völgyből szállította a vizet a Claudius császár által Kr. u. 43-ban alapított „coloniába”. A vízvezeték feltárt szakasza látható Bucsu községben, az egykori Szombathely–Pinkafő-vasútvonal felújított őrháza mellett, a 89-es út mentén. A község neve viszont Bulcsú horkát idézi fel, akinek itt volt nyári szállásterülete.

Gyönyörű panoráma

A Kőszegi-hegység a Szombathelyi Erdészeti Igazgatóság leglátogatottabb tájegysége. Napjainkban azonban a hegységre jellemző bükkösöket gyakran sújtják viharok, gyökerestől forgatják ki, vagy törik derékba a 100-130 éves törzseket, és lesz helyenként járhatatlan az erdő. Lehet, hogy a viharok is az éghajlatváltozás következtében jönnek létre, de a lucfenyveseket pusztító szúkárosítás kiváltója biztosan az átalakuló időjárás.

csillagfenyben.jpg

Írott-kő-kilátó csillagfényben
Írott-kő-kilátó csillagfényben
A károkat felszámolja az igazgatóság, de átalakul az erdő korábban megszokott képe, és a hegységben egyre több „kilátópont” jön létre. Reméljük azonban, hogy az elmúlt évek közjóléti fejlesztései, a látogatók szempontjából, ellensúlyozhatják a károkat. Felújítottuk a forrásfoglalásokat a turistautak mentén, a Szabóhegyi-tornapályát, a meglévő kiránduló- és pihenőhelyeket, de újakat is építettünk, továbbá új tanösvényt kapott a Stájerházi Erdészeti Erdei Iskola és megújult a hegység látogathatóságát biztosító aszfaltozott úthálózat is.

A Kőszegi-hegységben két kilátóról is gyönyörködhetünk a környező tájban: tiszta időben az országhatáron álló Írott-kő-kilátóból, s a Kőszeg első várát részben felidéző Óház-kilátóból is nagyszerű kilátás nyílik a Balaton-felvidéktől az Alpokig. Ne tévesszük össze, az Írott-kő-kilátó nem az Írott-kő/Geschriebenstein, a „megírt” szikla/kő még ötven méterre nyugatra, tehát már osztrák területen áll.

Szabad királyi város

bubos-cinege.jpg

A fenyvesek jellegzetes lakója a búbos cinege
A fenyvesek jellegzetes lakója a búbos cinege
Kőszegtől keletre több ezer hektáros erdőtömb terül el egészen Szelestéig. E tömb városhoz, Ólmodhoz, Horvátzsidányhoz, Kiszsidányhoz, Kőszegpatyhoz és Nemescsóhoz tartozó részét nevezzük Alsó-erdőnek, szemben a Kőszegi-hegységet borító Felső-erdővel. Mária Terézia Magyarországra vonatkozóan 1769-ben adott ki Erdőrendtartást, melynek végrehajtása kötelező volt a szabad királyi városok számára. Kőszeg Vas vármegye egyetlen szabad királyi városa volt, a címet III. Ferdinánd adományozta a városnak 1647-ben, s mintegy háromezer hektáros erdőbirtokkal rendelkezett. Az 1770-ben magyar nyelven is megjelent „rendelés” szakmai előírásainak teljesítéséhez erdészekre volt szükség, ám akkoriban még nem képeztek Magyarországon erdészeket, ezért külhonból, jelesül a szomszédos Stájerországból szerződtetett két szakembert Kőszeg városa. A stájer erdészek kezdték meg mind a Felső-, mind az Alsó-erdő szakszerű kezelését, az igazgatóság erdészei az ő munkájukat folytatják.

peruska-maria.jpg

Peruska Mária kápolna az Alsó-erdőben
Peruska Mária kápolna az Alsó-erdőben

Tömörd és az őskohó

szentmartonerdo.jpg

Zarándokok a Szent Márton-erdőben
Zarándokok a Szent Márton-erdőben
Az Alsó-erdőhöz csatlakozó Ilona-völgyben, az Ablánc mentén fekvő Tömörd község neve az ótörök temir vagy temür (vas) szóból eredeztethető. Az Ablánc(-patak) közelében, Kőszeg területén pedig őskohók maradványait tárták fel, ami még egy adalék az ottani középkori vasművességre. A Tömördtől nyugatra álló Ilona-szobor a török időkig létezett eredeti falu templomára emlékeztet, a közelében található földvár (Ilona-vár) talán a vaslelőhelyek védelmét szolgálta.

Szent Márton szülővárosa

A Szombathelytől nyugatra elterülő erdőség kiterjed Sé, Torony, Dozmat, Felsőcsatár, Vaskeresztes, Horvátlövő, Pornóapáti, Nárai és Ják területére. A Szombathelyi Parkerdő ezen erdőség északkeleti szélén fekszik, kisebb részben az 1950-ben a városhoz csatolt Olad, nagyobb részben Sé határához tartozik. A parkerdőt 2013-ban felújítottuk, új pihenőhelyeket, sportpályát, tornaligetet építettünk, új játékokkal egészítettük ki a játszóteret, valamint kialakítottuk a Cinege Tanösvényt. A Dél-dunántúli Kéktúra áthalad a parkerdőn, a kapujával szemben álló büfénél található a helyi bélyegzőhely.

A Szombathelyi Erdészeti Igazgatóságnak és az erdőgazdaság központjának otthont adó Saághy István Erdészeti Információs Központ névadója, dr. Saághy István (1865–1945) dendrológus, a Kámoni Arborétum alapítója, Felsőcsatár határában Jáplánpusztán is rendelkezett földbirtokkal. Kámonhoz hasonlóan ott is ültetett mamutfenyőket, de a közeli erdőben található, 100 évnél idősebb sárga-, szurkos- és feketefenyők is a munkásságára emlékeztetnek.

Szombathely határának déli részén elterülő Püspök-, Szent Mártonvagy Sorki-erdőnek egykor három tulajdonosa volt: Szombathely város, Szentmárton község és a szombathelyi püspökség. Szombathely Szent Márton szülővárosa. Napjainkban a megyeszékhely belvárosához tartozik az egykori Szentmárton község, ahol a későbbi tours-i püspök szülőháza állt, de a község erdőbirtoka nem saját területén, hanem az egykor szintén önálló település, Újperint határában terült el. Az erdő elnevezései az egykori tulajdonosokra emlékeztetnek. A köznyelv Sorki-erdőnek is hívja a közelben fekvő Sorok-major, a mai Petőfitelep alapján. Az erdőn áthalad a Szent Márton Vándorút, amelynek mentén pihenőhelyet alakított ki az igazgatóság.

Varga László

Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Fotók: Ifj. Dezső Vilmos, Németh Máté és Varga László

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szlovák-magyar erdészeti méhészprojekt indul

A szlovák állami erdőgazdaság Kistapolcsányi Erdészete és a Vértesi Erdő Zrt. 340 millió forintos uniós támogatásból közös programot valósít meg a két erdészet méhészeti hagyományainak megújítására - jelentették be Kistapolcsány kastélyában. Az erdészetek méhészetet telepítenek, az innen származó termékek feldolgozását bemutató üzemet és méhlegelőket létesítenek.

Ötezernél is több gyerek a nyíregyházi erdei iskolában

Újabb eredményes évet tudhat maga mögött a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete által fenntartott Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola. 2017-ben 71 foglalkozás és program volt az oktatási intézményben, ezeken több mint 5600 gyerek vett részt. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt 25 százalékkal növekedett az erdei iskolába látogató diákok száma.

Folytatódik a turistaházak látványos megújítása

Hat állami erdőgazdaság területén mintegy hárommilliárd forintból a következő két évben számos turistaház, erdei szállás fog megújulni az ország több pontján – jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Révész Máriusz, a kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos.

A mezőgazdaság hatására az erdők fele tűnt el Európában

Európa erdeinek több mint a fele eltűnt az elmúlt 6000 évben a mezőgazdasági területek iránti megnövekedett igény és a fa tüzelőanyagként való hasznosítása miatt - állapították meg a Plymouth Egyetem kutatói.

Budakeszi rekord: 180 ezernél is több látogató a vadasparkban

Minden eddiginél többen, mintegy 180 ezren keresték fel tavaly a Magyarországon őshonos és a Kárpát-medencébe betelepített állatfajokat természetes élőhelyükön bemutató Budakeszi Vadasparkot, amely idén is számos újdonsággal várja a látogatókat.

25 ezer hektáros óriás erdőt telepítenének Nagy-Britanniában

A héten jelentette be a brit kormány, hogy nagyszabású erdősítési projektet indítanak: ha a teljes projekt megvalósul, akkor parttól partig, Liverpool és Hull városa közötti helyenként közel 200 kilométer széles sávban fognak ötvenmillió fát telepíteni, összesen 25 ezer hektárnyi területet lefedve.

Teljes gőzzel indulhat a Mátravasút felújítása

Az 1900-as évek elején épült mátrai kisvasúthálózat sok-sok ember életével összefonódott. A 20. század első felében a kisvasút még elsődlegesen faanyagot és más nyersanyagokat szállított, azonban ez a funkció egyre inkább háttérbe szorult. Ma már elsősorban turisztikai attrakcióként működik. A növekvő létszámú utasközönség minőségi kiszolgálása érdekében azonban nagy mértékű fejlesztés szükséges.

A lepke volt előbb vagy a virág?

Már legalább 200 millió éve élnek lepkék a Földön, derítette ki egy amerikai-német-holland kutatócsoport németországi ősi kőzetekben talált kitinpikkely-fosszíliák elemzése alapján. Ez azt jelenti, hogy az eddig véltnél 70 millió évvel korábban éltek pikkelyesszárnyúak bolygónkon, írja a BBC-re hivatkozva az MTI.

Baglyok a városban

Az erdei fülesbaglyok megjelenése a belvárosban szokványos jelenségnek számít a téli időszakban. A lakott területek kedvezőbb mikroklímája és a baglyokra is veszélyt jelentő ragadozók hiánya komoly vonzerőt jelent ennek az éjjeli ragadozó madárnak. Általában a belterületek parkjaiban találnak nappalozásra alkalmas örökzöldeket.

Vigyáznak az év madarára Baranyában

Az év madarának választott vándorsólyom Baranyában jó ideje megtelepedett, fiókákat is rendszeresen nevelnek ezek a ritka ragadozók. A különös értéke miatt azonban hétpecsétes titokként őrzik a fészkelőhelyek adatait a természetvédők, alapos okuk van az óvatosságra.