0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Mutassanak erőt a szabolcsi almatermesztők

Az összes hazai gyümölcstermő terület egyharmada Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van, ott található a legtöbb almáskert is az országban. A gyümölcstermesztés problémái hatványozottan nyilvánulnak meg a megyében, ahol nagyjából megfeleződött az ültetvényfelület. Kiutat keresve a nehéz helyzetből, a szabolcsi alma még élő nimbuszát szeretnék visszaszerezni a földrajzi eredetvédelem segítségével.

Újfehértón rendezett tanácskozást Merre tovább szabolcsi alma? címmel a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács és az ÉKASZ Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. Azért hívtunk meg minden érdekeltet, hogy közösen gondolkodjunk a lehetőségeken és keressük a megoldást a problémákra, valamint demonstráljuk az egységes kiállásunkat – mondta Takács Ferenc, az ÉKASZ elnöke, aki a választások után a NAK megyei kertészeti vezetője lett.

Előadásában Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára is felhívta a figyelmet arra, hogy nem lehet piacon maradni különutas megoldásokkal, legföljebb réspiacokon tudja megvetni a lábát valaki egyedül. Kiemelte a tudás, az információ fontosságát, mert 10-20 éves gyakorlat már nem elég az almatermesztésben, a rendkívül erős nemzetközi versenyben. Mindenképpen fejleszteni kell, mert

vagy különlegességekkel vagy kiemelkedő hatékonysággal lehet versenyezni a piacon, amihez techikai-technológiai fejlődésre van szükség.

A megyében a Tisza és a Szamos völgyében kedvezők az adottságok az almatermesztéshez, az első üzemi gyümölcsösök az 1920-as években létesültek – tudtuk meg Szabó Tibor tudományos tanácsadó előadásából. A második világháború után Nagy Sándor irányításával hatalmas telepítési hullám indult, 1966-ra 27 ezer hektár almáskert létesült, zömmel Jonathan fajtából, a Starking 17, a többi fajta 13 százalékot képviselt az ültetvényekben.

A szabolcsi alma egyet jelentett a Jonathannal, hangsúlyozta Szabó Tibor. A megyéből 250-350 ezer tonna alma származott, nagy része a volt szocialista országokba került. Felépültek az első hűtőtárolók és léüzemek, majd 1981-ben gyümölcstermelési rendszerek álltak fel, amelyekben közös technológiát alkalmaztak a részt vevő gazdaságok. Az új kutatási eredményeket az Újfehértói Kutatóállomástól kapták meg a cégek, méghozzá anyagi következményeket is vállalva: ha többletbevételt értek el az intézet tanácsai alapján, a bevétel tizedét adták a kutatóállomásnak.

A gondok már akkor hasonlók voltak a maihoz: nem volt elég munkaerő,

amit diákok bevonásával és részes munkára kiadott ültetvényrészekkel próbáltak ellensúlyozni, de még így is nagyon elhúzódott a szüret, ami minőségromláshoz vezetett. Már a 80-as években hangsúlyozták, hogy ki kell vágni az öreg ültetvényeket, ami máig is csak részben valósult meg.

Mint a NAK megyei felméréséből kiderül, a 16800 hektár ültetvény közel vele idős almás, amit le kellene váltani. Az utóbbi években 15 ezer hektár új ültetvény létesült, de a felük nem elég korszerű vagy jól ápolt ahhoz, hogy versenyképes legyen.

A földrajzi eredetvédelem jelentőségéről Kókai-Kunné Szabó Ágnes, a FM főosztályvezetője beszélt. Az eredetvédelmi programban a minisztérium segíti a jelentkezőket abban, hogy európai uniós földrajzi oltalommal védett, magasabb elismertségű termékük legyen, amivel biztosabb piaci pozíciót érhetnek el.

A Lisszaboni Megállapodás értelmében már 1970-től vannak ilyen termékeink, például a Gyulai kolbász vagy a Szegedi paprika és 13 bor. 1992 óta létezik az élelmiszerekre az eredetmegjelölés és a földrajzi jelzés oltalma. Az uniós védelemnek két szakasza van, a hazai és az uniós eljárás, melyek során meg kell határozni az adott termék és a földrajzi hely kapcsolatát, le kell határolni a földrajzi területet és elkészíteni a termékleírást, ami az nyomon követési rendszert is taglalja. Elindult az eljárás az Újfehértói meggy, a Tuzséri alma esetében, a Gönci kajszi pedig uniós szakaszban van – említett néhány példát a főosztályvezető.

Az eredetmegjelölés kollektív jog, tehát mindenki használhatja, aki az adott területen gazdálkodik és betartja a termékleírásban foglaltakat.

Szabolcsban megvannak a történelmi hagyományok, a terület, a fajták ismertek, nincs akadálya annak, hogy földrajzi oltalmat szerezzen a szabolcsi alma.

Forrás: Kertészet és Szőlészet/magyarmezogazdasag.hu