Back to top

Harmóniában a természettel

Pest megye északi határán, ahol az Ipoly kanyarulatai szabják a határt, Magyarország és a Felvidék között bújik meg Kemence, az alig ezer fős kis település. A Szob és Drégelypalánk közti falvakat az Ipoly gyöngyszemeiként is emlegetik. S valóban. Az Ipoly Erdő Zrt. Kemencei Erdészetének Domszky Pál Erdészeti Erdei Iskolája páratlan természeti környezetben várja a gyerekeket.

Fő küldetése a fiatal korosztály környezeti nevelése, amely sokat segíthet abban, hogy harmóniában élhessünk a természettel.

A Kemencei Erdészet 2006 óta tart erdei iskolai foglalkozásokat. Domszky Pál nevét 2007. október 12-én vette fel, akit a mai napig úgy emlegetnek Magyarországon, mint a „kemencei lengyel”, Lengyelországban pedig mint a legigazabb „varsói magyar”. Az erdészet épületében 14 évig élt, és segítette mindkét nemzetet az igen nehéz történelmi pillanatban.

kemencei_erdeszet_oktato_terem.jpg

A Kemencei Erdészet épületében 30 fős oktatótermet rendeztek be
A Kemencei Erdészet épületében 30 fős oktatótermet rendeztek be
Szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy Pesek Gézáné Beatrix az erdei iskola lelke, fáradhatatlanul fogadja, terelgeti a csoportokat hétről hétre. „2008 novembere óta minősített erdei iskolánk jelenleg is rendelkezik mind az Országos Erdészeti Egyesület minősített erdészeti iskola, mind a KOKOSZ Harkály minősítésével. Moduljainkat elsősorban az alsó és felső tagozatos gyermekeknek készítettük, mintegy 46 órányi anyagot, de kínálunk programokat óvodás, illetve középiskolás csoportoknak is. Ezeken az erdővel, természeti és épített értékeinkkel, hagyományainkkal, a népi kézművességgel ismerkedhet minden korosztály” – sorolta a szakember.

festett-kendok.jpg

Saját készítésű festékkel színezett kendők
Saját készítésű festékkel színezett kendők
Tapasztalataik szerint egyre népszerűbbek a téma- és a családi napok, a kitelepült programok is, ahol a résztvevők az átélt élmények révén kerülnek közelebb az erdőhöz, megismerhetik a természet kincseit, a természettel való együttélés szabályait.

Erdészeti erdei iskola lévén az erdő- és vadgazdálkodás áll a nevelés középpontjában, és a gyerekek nemcsak elméleti szakmai tudnivalókkal bővítik ismereteiket, hanem a túrákon, gyakorlati foglalkozásokon szerzett tapasztalataikkal is sokat gazdagodnak.

A legnagyobb élmény, ha kipróbálhatják az eszközöket, jelölhetnek fát, rájönnek, hogy nem is olyan könnyű dolgozni a kézifűrésszel, a baltával, rakhatnak sarangot, köbözhetnek, fölülhetnek a lesre az esti vadmegfigyeléskor, s távcsővel figyelhetik meg az állatokat a természetes közegükben.

Ilyenkor még a legzajosabb csoport is elcsendesedik, s szinte észrevétlenül repül az idő, ha gyönyörködnek a naplementében, hallgatják a természet neszeit, érzik az illatát.

Született pedagógus

„Végzettségem szerint gyógypedagógus vagyok, oligofrén- és pszichopedagógia szakon végeztem, s tanítottam bő 37 évet. Többségi iskolában voltam alsós tanító néni, felsőben magyart oktattam, gyógypedagógusként foglalkoztam enyhe és középfokban sérült gyermekekkel, fejlesztő foglalkozásokat vezettem. Kézműves foglalkozásokat, táborokat tartottam 13 éven át. A férjem Pesek Géza erdész, hivatásos vadász már akkor segített az iskolában túravezetéssel, erdészeti és vadászati bemutatókkal, amikor az erdei iskola fogalmát Magyarországon még nem ismertük. Most az erdei iskolában is ő az egyik rendszeres programvezető. Szerettem táboroztatni, hiszen ilyenkor kitágul a világ a gyermekek előtt, s észrevétlenül nagyon sok értéket bele tudunk csempészni a mindennapokba úgy, hogy azt a gyermek élményként élje meg, szívesen emlékezzen rá, s vágyjon visszatérni.

Fontosnak tartom, hogy a fogyatékkal élők is eljussanak erdei iskolába, részesei lehessenek a természetnek, megéljék az itt megtapasztalható élményeket, tudást, gyakorlatot szerezzenek, kipróbálhassák magukat ezen körülmények között. A feltételek adottak, s egyre több ilyen csoportot fogadunk. Több 10 évesnél idősebb diákunk először volt távol a szülői háztól, mert a szülők féltek elengedni őket táborba. Aztán sírva mesélte egy anyuka, hogy először tábozoró kislánya az esti telefonáláskor túl gyorsan elköszönt, mert ’neki még dolga, feladata volt’. Vidám volt és önálló, mert ’egyedül’ mert nekivágni egy feladatnak, még ha felnőtt segítségével is. Terített, öltögetett, gumcsizmában belegázolt a patakba. Felmászott a magaslesre, bár görcsösen fogta a szélét, de így távolabbra látott, ahol egy róka egerészett. S nem ő volt az egyetlen. Úgy hiszem, nem kell ennél jobb visszaigazolás, hogy jó úton járunk.” (Pesek Gézáné Beatrix)

Az erdő kincsei témakörüknek mind a négy modulja tartalmaz kézműves-foglalkozást is. A méhek tánca témakörben a gyermekek süthetnek és díszíthetnek mézeskalácsot, vagy viaszgyertyát készítenek.

A gyógynövény témakörben megtanulhatják a helyes gyűjtés szabályait, majd együtt rendszerezik a növényeket, lepréselik azokat, és mini herbáriumban magukkal is vihetik az iskolába. Az interaktív játékos foglalkozást maguk készítette tea kóstolásával zárják.

Az egyik legkedveltebb a festőnövények modul, ahol az általuk szedett növényekből maguk készítette festékekkel dolgozhatnak a gyerekek, akár textilfestékről, akár írótintáról van szó. Örömmel vagdossák apróra a növényeket, őrlik a kérget, vagy éppen a gubacsot. Kíváncsian kukucskálnak a fazékban fővő festőlére, szaglásszák az új illatokat.

Egyre kíváncsibbak a gyerekek a népi ételekre is. Az erdei iskolában palóc tájjellegű ételeket készítenek hagyományos paraszti receptek alapján: levest, főfogást, édességet, sütnek kenyeret, lepényt. Még az aznapi menüt is gyakran a gyerekekkel készítik.

Évente kétszer ingyenes programot tartanak a Kemence és Bernecebaráti iskolásoknak. „Ezek a gyerekek ugyan itt élnek a Börzsöny lábánál, a természet lágy ölén, mégis mindig tudunk nekik újat mutatni, új élményekkel gazdagítani őket” – magyarázta Bea.

pesek-geza.jpg

Pesek Géza erdész rendszeresen vezet programokat
Pesek Géza erdész rendszeresen vezet programokat
Az erdei iskola programjait három helyen szervezik. A Kemencei Erdészet épületében működik a jól felszerelt 30 fős oktatóterem, udvarában a Dendro-park, pincerendszerében a Dézsmaház és Dézsmapince található. A 30 fős Matracszállás Bernecebaráti határában, a Nagy völgy bejáratánál csörgedező Bernece-patak mentén, hegyek között fekszik. Az erdei iskola rendelkezésére állnak kiállítási anyagok (termés- és életjel-gyűjtemény, fotóarchívum, eredeti iratok, makettek stb.), madárhang-, erdő- és vadgazdálkodási, gyógynövény-, természetvédelmi DVD-gyűjtemény, szakkönyvtár határozókkal, jegyzetekkel, de rendelkeznek kereső távcsövekkel, madarász spektívvel, bogárnézőkével, mikroszkópokkal, számítógéppel és projektorral is. Ezek nagyrésze hordozható.

Túrázni sokfelé indulnak. Nagyon kedvelt úti cél a bernecei Nagyvölgyben szabadon járható Sisa Pista tanösvény, hat táblája mutatja be Betyárkút és az Oszlai-árok néprajzi és természeti értékeit, de megismerhetjük Sisa Pista búvóhelyét, a börzsönyi betyár köré fonódó történeteket is, az itt jelenlévő erdőállományokkal együtt. Különös élményt nyújt a Kemencei Erdei Múzeumvasúttal való utazás, amikor ugyanis a szerelvény elhagyja a falut, egy erdei lugason át kanyarog a Csarna-patak mentén Feketevölgybe.

Bővebb információk:
Ipoly Erdő Zrt. - Kemencei Erdészet
Domszky Pál E. Erdei Iskola és Matracszállás
2638 Kemence, Fő út 274.
Szállás: 2639 Bernecebaráti, Széchenyi út 140.
Tel.: +36 (20) 852-4529, +36 (30) 649-7657

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ötezernél is több gyerek a nyíregyházi erdei iskolában

Újabb eredményes évet tudhat maga mögött a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete által fenntartott Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola. 2017-ben 71 foglalkozás és program volt az oktatási intézményben, ezeken több mint 5600 gyerek vett részt. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt 25 százalékkal növekedett az erdei iskolába látogató diákok száma.

Folytatódik a turistaházak látványos megújítása

Hat állami erdőgazdaság területén mintegy hárommilliárd forintból a következő két évben számos turistaház, erdei szállás fog megújulni az ország több pontján – jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Révész Máriusz, a kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos.

Fából készült gyerekparadicsom

Az országot járva az állami erdőgazdaságok területein éppúgy, mint városaink, falvaink közterein, egyre gyakrabban találkozhatunk különleges megjelenésű fajátszóterekkel. Többségük az Ilona-malom Műhely csapatának alkotása. Vajon miként születnek ezek az egyedi művek? Erről beszélgettünk Kocsis Csabával, a társaság ügyvezetőjével.

Még Obornakon is túl

Zala megye eldugott szegletében, a festői szépségű erdőkkel borított obornaki völgyben működik a Zalaerdő Zrt. Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskolája. Tavaly tavasszal pedig nagyon igényesen felszerelt szálláshelyet is építettek a több napra érkező iskolásoknak, természetjáróknak, családoknak.

Tantermünk az erdő, tanítónk a természet

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. egészére igaz, hogy az erdészek, erdőmérnökök példaadó szellemiséggel gyakorolják hivatásukat, melynek szerves része az ifjúság nevelése és a környezettudatosság közvetítése. Ennek érdekében az erdőgazdaság – a humánpolitikai osztály által koordinálva – négy erdészeti erdei iskolát működtet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

A legkisebbek is játszva ismerhetik meg a szakmát az erdészeti játszótéren

A Budakeszi Vadaspark októberben ünnepélyesen átadott hiánypótló, tematikus erdészeti játszóparkjában a kicsik és nagyok újabb természetközeli ismereteket sajátíthatnak el önfeledt játék közben: az új játszótérnek köszönhetően a magyar erdészek több évszázados hagyománnyal rendelkező, sokszínű munkájával, az erdőgazdálkodás összetett feladataival és az erdészeti gépekkel ismerkedhetnek meg közelebbről.

Népszerű volt a Zakatoló sátor az Erdővarázs rendezvényén

A tavalyi év sikere után az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében idén is beköltözött az erdő a fővárosba, a budapesti Szabadság térre az elmúlt hétvégén.

Az erdő a tankönyv

Az erdészeti erdei iskolák oktató-nevelő munkája nemcsak a felnövekvő nemzedéket, hanem pedagógusaikat, szüleiket is formálja. A több mint 20 éves kitartó erdőpedagógusi munka eredményeként már a közoktatási kerettantervbe is bekerült néhány erdő- és vadgazdálkodási témakör, a leghitelesebb ismeretek elsajátítására azonban az erdészeti erdei iskolák adnak lehetőséget.

„Kiből Lesz Az Erdész?”- Erdőismereti Akadályversenyt hirdet a Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola

A Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola az Erdők Hete és Kaán Károly születésének 150. évfordulója alkalmából „Kiből Lesz Az Erdész?”- Erdőismereti Akadályversenyt hirdet Nyíregyháza város felső tagozatos tanulóinak.

Kirándulási tippek nyárra

A gyerekekkel ellentétben a szülők egy része hosszúnak érzi az iskolai nyári szünetet. Hogy ne hagyják őket felügyelet nélkül, és minél több élményben lehessen részük, a családi nyaralások előtt, után lehetőségeiktől függően táborokba küldik csemetéiket. Általában a nagyszülők is örömmel veszik, hogy végre többet lehetnek az unokákkal, kényeztethetik őket, és végre van idő a közös sportolásra, strandolásra, és persze a kirándulásra.