Back to top

A rómaiak öröksége: a fácán

A fácán hazánkban a zárt erdőségek kivételével szinte mindenhol előfordul, bár országrészenként nagyon eltér az állománysűrűsége. Kirándulásaink során szinte természetesnek vesszük a színpompás kakasok és a lényegesen szerényebb, jól rejtő színű tyúkok jelenlétét. Nem is gondolunk arra, hogy ezen madarak ősei még a római korban emberi segédlettel érkeztek a Kárpát-medencébe.

Fotó: Szekeres János
A fácán tudományos elnevezése (Phasianus colchicus) az eredeti elterjedési területéről árulkodik. A mondák szerint a görög hajósok még a 8. század előtt hozták magukkal e szép madarakat Phasis, mai néven a Rioni folyó mellől, a Fekete-tenger északkeleti partvidékéről, amit ők Colchisnak neveztek. Kezdetben a mai Bulgária és Görögország területére telepítették be őket, de igazán a rómaiak által terjedt el a fácán kontinensünkön, így kerültek az első példányok Pannóniába is. Honfoglaló őseink tehát már itt találták e madarakat.

Királyi vadaskertekben

A tyúkok kevésbé feltűnőek
A tyúkok kevésbé feltűnőek
Fotó: Gera István
Különböző nyelvi emlékekből arra következtethetünk, hogy a 14. századtól már léteztek nálunk is olyan nagyúri, illetve királyi vadaskertek, ahol különböző hazai és idegenország-béli vadfajokat tartottak, tenyésztettek. Feljegyzések szólnak arról, hogy Beatrix királyné 1488ban nemcsak szarvasokat, hanem fácánokat is küldött a ferrarai hercegnek, azaz már abban az időszakban is tenyésztettek nálunk igen jó minőségű, külföldön is nagyra értékelt nagy- és apróvadat.

A 19. század derekától egyre gyakoribbá vált, hogy a fácánok tojásait a vadászok begyűjtötték, s a csibéket mesterségesen nevelték fel. Erről igen érdekes feljegyzés is tanúskodik:

egy gesztesi uradalomban 1831-ben négy akó sört kaptak jutalomként a vadászok a fácáncsibék részére gyűjtött hangyatojásokért.

Természetesen az így, külterjes módon tartott fácánállomány alig növekedett az évszázadok során, s a 20. század elejéig az évi 50 ezres teríték volt a jellemző. Viszont a Monarchia-hozta jólét, illetve a polgárosodás miatt nőtt az igény a fácánvadászatokra, az első világháborút megelőző időszakban már évente több mint 300 ezer példányát kaptak puskavégre. Ez a mennyiség azonban meghaladta a természetben élő állomány szaporodási lehetőségeit, megindult a fácán zárttéri tenyésztése.

A fácán nálunk addig ismeretlen alfajait, illetve változatait hozatták be továbbtenyésztés céljából, melyek közül csak viszonylag kevés tudott alkalmazkodni a hazai körülményekhez. Emellett más fácánfajokkal is próbálkoztak, így például ezüst, arany, gyémánt- és királyfácánokkal is.

Fácáncsibék százezerszám

Tudta-e?

A fácáncsibék öthetes korukig 8085
százalékban állati táplálékon élnek, de
kifejlett korukra ez az arány épp a fordítottjára változik, főként gyom- és
gazdasági növények magvait, gyökereit, leveleit fogyasztják.

Fotó: Andrési Pál

A rómaiak által hajdan hazánkba betelepített törzsalaknak, melyet közönséges vagy cseh fácánnak is neveznek, igen feltűnő bélyege a kakasok jól fejlett sarkantyúja, valamint zöld színű, ércfényű tollakkal fedett feje és nyaka. A kakasok testtömege 1,1, a tyúkoké 0,8 kilogramm.

Ahogy a fácántenyésztés virágzásnak indult, úgy érkeztek hozzánk más alfajok is az 1800as évek végétől – így a mongol fácán, mely a törzsalakhoz képest mintegy másfélszer nehezebb, s a nyakán elől a feltűnően széles nyakörv nem ér össze. A szárny fedőtollai majdnem fehérek.

A kínai örvös fácán nyakörve nem mindig nyitott, testtömege a törzsalak és a mongol fácán közötti. A formózai fácán nagysága megegyezik a kínai örvösével, de tollazata annál jóval világosabb színű. Ezek a fácánalfajok játszottak, illetve játszanak ma is nagy szerepet a magyar vadonban élő fácánállomány kialakulásában.

Emellett tartanak és telepítenek nálunk is úgynevezett angol sötét vadászfácánt, mely lényegében a törzsalak sötétebb színváltozata.

Angol sötét vadászfácán
Angol sötét vadászfácán
Fotó: Kovács Norbert
Sőt, immár negyven éve előfordul hazánkban is az úgynevezett pennsylvaniai fácán, melyet kifejezetten a nagyüzemi tenyésztésre nemesítettek ki. Testtömege közel kétszerese a törzsalakénak, s mivel jól tűri a zárt tartást, nyugodt, nem kóborló természetű, s tojástermelése is kiváló, megfelelő a hazai tenyésztésre, de világos színezete és különös nyugodtsága miatt gyakran esik a ragadozók áldozatául, kihelyezése ezért nagy veszteségekkel járhat.

A telepítés árnyoldalai

Az I. világháborút megelőzően tehát már nem volt alfajtiszta az állomány Magyarországon. Az idő tájt az igényeket teljes mértékben kielégítették a félintenzív módon tartott polulációkkal, ám az 1960-as évek elején újra fölkapott lett a fácánvadászat, s akkoriban érte el a baromfitenyésztés azt a technológiai fejlettséget, melyet immár a fácán esetében is jól lehetett alkalmazni.

A százezer számra előnevelt fácáncsibék robbanásszerű állománynövekedést eredményeztek. Kontinensünkön Nagy-Britannia mellett nálunk élt a legtöbb fácán, 1978ban mintegy 2,4 milliós populációval büszkélkedhettünk. De akkor már érezhetőek voltak a nagymértékű telepítés árnyoldalai: a nagyüzemi telepekről kiengedett madarak rendkívül sok betegséget hurcoltak át a vadonba, s a természetben élő példányokból sok elhullott.

A telepekről származó fácántyúkok pedig gyakorta nem ülték a tojásokat, ezért igencsak megingott az állomány önfenntartó képessége.

Az országban szinte bárhol láthatunk színpompás fácánkakasokat
Az országban szinte bárhol láthatunk színpompás fácánkakasokat
Fotó: Szendrei László
A kihelyezések árnyoldala volt az is, hogy – bár a fácán eredetileg helyhez kötött állat, s ritkán vándorol élete folyamán 10 kilométernél messzebbre – a kiengedett csibék egy hosszú kerítést követve akár 100 kilométerre is elcsatangoltak, és gyakran estek ragadozók áldozataivá.

Napjainkban tehát igen sokszínű fácánállomány képviselőivel találkozhatunk, s immár lényegesen kevesebb fácán él a Kárpát-medencében, mint az 1970-es, ’80-as években. Miután a nagyüzemi telepekről csak az ország egyes területein helyeznek ki madarakat, a természetben élő fácánpopuláció jórészt újra emberi beavatkozás nélkül marad fenn, gyakorta láthatunk a csibéiket vezető fácántyúkokat.

Poligám

A fácánkakasoknak 4-7 tyúkból álló háremük van. A tyúkok bokrosokban, sűrű, gazos területeken, sekély mélyedésekben kaparnak apróbb gödröt, azt száraz levéllel, fűszállal kibélelik, s oda rakják 12-16 olajbarna tojásukat. Egyedül kotlanak, a fészekhagyó csibék 22-25 nap alatt kelnek ki. Gyorsan növekednek, kéthetesen már repülnek.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Együttélési kisokos az emberért és a medvéért

Az utóbbi időkben gyakoribbá váltak a medveészlelések hazánk területén. Bár ez alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében. A WWF Magyarország ezért egy szórakoztató infografika-sorozatot indít, amelyből mindannyian tanulhatunk.

Új biológiai hulladéktechnológiát fejleszt a Profikomp Zrt.

Új, integrált biológiai hulladék feldolgozó technológiát fejleszt ki a gödöllői székhelyű Profikomp Környezettechnika Zrt. vezette konzorcium, amellyel elsősorban állattartó telepek állíthatnak elő új típusú szerves trágyát - közölték az MTI-vel.

A cinkelányok félrelépnek

A japán széncinege (Parus minor) tojói alapvetően monogám párkapcsolatban élnek, azonban ha az első költés sikertelen, hajlamosak félrelépni a sikeres szaporodás reményében.

A juhágazat hiányosságainak pótlása és új ismeretek szerzése a cél

"A hazai juhtartás eredményessége, termelékenysége, állategészségügyi helyzete, technológiai színvonala, és sajnos a juhtenyésztésé is elmarad az európai szinttől. Egy kutatóintézetnek nem feladata, hogy a hiányosság kialakulásának okát keresse. A mi feladatunk releváns megoldási javaslatok kidolgozása a felmerülő problémákra" - Dr. Monori István összefoglalóját olvashatják.

A bírálat nem hibakeresés

A ló törzskönyvezésének első lépése (a származásellenőrzés után) a küllemi és mozgás bírálat. Ezzel a munkával, szinte minden tenyésztő találkozik, aki törzskönyvezett lovat tart.

Kószapocok, az ismeretlen ismerős

Különösen alkonyatkor találkozhatunk kószapocokkal, járjunk erdős, mocsaras területeken vagy akár a vizektől távolabb eső rengetegekben, ahová gyakorta elkószál. A felületes szemlélő patkánynak is nézheti az állatot.

Négy árva vidrakölyköt fogadtak be

Húsz éves születésnapját ünnepelte a hévégén a petesmalmi vidrapark. Erre az alkalomra meghívták a nagykorpádi Pöttömpark óvoda gyermekeit, akik a kemencénél színezhettek, fonalakkal kézműveskedhettek, miközben kétóránként azt is láthattak, hogyan eteti meg a gondozójuk a vidrákat.

Eddig négy kiemelkedő gímbikát bíráltak Somogyban

A gímszarvas vadászati szezonja szeptember elsején kezdődik, s ilyenkorra szép terítékkel büszkélkednek a vadászok. Az ország egyik leghíresebb szarvasállománya éppen Somogy megyében található. A szarvasbőgés véget ért, jó szezont zártak a somogyi nimródok.

Hagyományos macskafajtáké a főszerep

Immár több mint másfél évtizedes hagyománya van annak, hogy a Magyar Macskamánia egyesület a Lurdy Házban rendezi meg kiállításait. Az idei első őszi seregszemlén különösen sok szép hazai tenyésztésű, fiatal állatot láthattunk. Ezek általában azon állatok leszármazottai, melyeket jellemzően 2005 és 2013 között pénzt, időt és fáradságot nem kímélve importáltak tulajdonosaik.

Magyar fejlesztés: új állategészségügyi és takarmányozási rendszer

Új állategészségügyi, szaporodásbiológiai és takarmányozási rendszert fejlesztett ki a komáromi Solum Zrt. és a balatonfüredi Adexgo Kft. 555 millió forintos beruházással - tájékoztatta a komáromi társaság vezérigazgatója az MTI-t.