Back to top

A rómaiak öröksége: a fácán

A fácán hazánkban a zárt erdőségek kivételével szinte mindenhol előfordul, bár országrészenként nagyon eltér az állománysűrűsége. Kirándulásaink során szinte természetesnek vesszük a színpompás kakasok és a lényegesen szerényebb, jól rejtő színű tyúkok jelenlétét. Nem is gondolunk arra, hogy ezen madarak ősei még a római korban emberi segédlettel érkeztek a Kárpát-medencébe.

Fotó: Szekeres János
A fácán tudományos elnevezése (Phasianus colchicus) az eredeti elterjedési területéről árulkodik. A mondák szerint a görög hajósok még a 8. század előtt hozták magukkal e szép madarakat Phasis, mai néven a Rioni folyó mellől, a Fekete-tenger északkeleti partvidékéről, amit ők Colchisnak neveztek. Kezdetben a mai Bulgária és Görögország területére telepítették be őket, de igazán a rómaiak által terjedt el a fácán kontinensünkön, így kerültek az első példányok Pannóniába is. Honfoglaló őseink tehát már itt találták e madarakat.

Királyi vadaskertekben

A tyúkok kevésbé feltűnőek
A tyúkok kevésbé feltűnőek
Fotó: Gera István
Különböző nyelvi emlékekből arra következtethetünk, hogy a 14. századtól már léteztek nálunk is olyan nagyúri, illetve királyi vadaskertek, ahol különböző hazai és idegenország-béli vadfajokat tartottak, tenyésztettek. Feljegyzések szólnak arról, hogy Beatrix királyné 1488ban nemcsak szarvasokat, hanem fácánokat is küldött a ferrarai hercegnek, azaz már abban az időszakban is tenyésztettek nálunk igen jó minőségű, külföldön is nagyra értékelt nagy- és apróvadat.

A 19. század derekától egyre gyakoribbá vált, hogy a fácánok tojásait a vadászok begyűjtötték, s a csibéket mesterségesen nevelték fel. Erről igen érdekes feljegyzés is tanúskodik:

egy gesztesi uradalomban 1831-ben négy akó sört kaptak jutalomként a vadászok a fácáncsibék részére gyűjtött hangyatojásokért.

Természetesen az így, külterjes módon tartott fácánállomány alig növekedett az évszázadok során, s a 20. század elejéig az évi 50 ezres teríték volt a jellemző. Viszont a Monarchia-hozta jólét, illetve a polgárosodás miatt nőtt az igény a fácánvadászatokra, az első világháborút megelőző időszakban már évente több mint 300 ezer példányát kaptak puskavégre. Ez a mennyiség azonban meghaladta a természetben élő állomány szaporodási lehetőségeit, megindult a fácán zárttéri tenyésztése.

A fácán nálunk addig ismeretlen alfajait, illetve változatait hozatták be továbbtenyésztés céljából, melyek közül csak viszonylag kevés tudott alkalmazkodni a hazai körülményekhez. Emellett más fácánfajokkal is próbálkoztak, így például ezüst, arany, gyémánt- és királyfácánokkal is.

Fácáncsibék százezerszám

Tudta-e?

A fácáncsibék öthetes korukig 8085
százalékban állati táplálékon élnek, de
kifejlett korukra ez az arány épp a fordítottjára változik, főként gyom- és
gazdasági növények magvait, gyökereit, leveleit fogyasztják.

Fotó: Andrési Pál

A rómaiak által hajdan hazánkba betelepített törzsalaknak, melyet közönséges vagy cseh fácánnak is neveznek, igen feltűnő bélyege a kakasok jól fejlett sarkantyúja, valamint zöld színű, ércfényű tollakkal fedett feje és nyaka. A kakasok testtömege 1,1, a tyúkoké 0,8 kilogramm.

Ahogy a fácántenyésztés virágzásnak indult, úgy érkeztek hozzánk más alfajok is az 1800as évek végétől – így a mongol fácán, mely a törzsalakhoz képest mintegy másfélszer nehezebb, s a nyakán elől a feltűnően széles nyakörv nem ér össze. A szárny fedőtollai majdnem fehérek.

A kínai örvös fácán nyakörve nem mindig nyitott, testtömege a törzsalak és a mongol fácán közötti. A formózai fácán nagysága megegyezik a kínai örvösével, de tollazata annál jóval világosabb színű. Ezek a fácánalfajok játszottak, illetve játszanak ma is nagy szerepet a magyar vadonban élő fácánállomány kialakulásában.

Emellett tartanak és telepítenek nálunk is úgynevezett angol sötét vadászfácánt, mely lényegében a törzsalak sötétebb színváltozata.

Angol sötét vadászfácán
Angol sötét vadászfácán
Fotó: Kovács Norbert
Sőt, immár negyven éve előfordul hazánkban is az úgynevezett pennsylvaniai fácán, melyet kifejezetten a nagyüzemi tenyésztésre nemesítettek ki. Testtömege közel kétszerese a törzsalakénak, s mivel jól tűri a zárt tartást, nyugodt, nem kóborló természetű, s tojástermelése is kiváló, megfelelő a hazai tenyésztésre, de világos színezete és különös nyugodtsága miatt gyakran esik a ragadozók áldozatául, kihelyezése ezért nagy veszteségekkel járhat.

A telepítés árnyoldalai

Az I. világháborút megelőzően tehát már nem volt alfajtiszta az állomány Magyarországon. Az idő tájt az igényeket teljes mértékben kielégítették a félintenzív módon tartott polulációkkal, ám az 1960-as évek elején újra fölkapott lett a fácánvadászat, s akkoriban érte el a baromfitenyésztés azt a technológiai fejlettséget, melyet immár a fácán esetében is jól lehetett alkalmazni.

A százezer számra előnevelt fácáncsibék robbanásszerű állománynövekedést eredményeztek. Kontinensünkön Nagy-Britannia mellett nálunk élt a legtöbb fácán, 1978ban mintegy 2,4 milliós populációval büszkélkedhettünk. De akkor már érezhetőek voltak a nagymértékű telepítés árnyoldalai: a nagyüzemi telepekről kiengedett madarak rendkívül sok betegséget hurcoltak át a vadonba, s a természetben élő példányokból sok elhullott.

A telepekről származó fácántyúkok pedig gyakorta nem ülték a tojásokat, ezért igencsak megingott az állomány önfenntartó képessége.

Az országban szinte bárhol láthatunk színpompás fácánkakasokat
Az országban szinte bárhol láthatunk színpompás fácánkakasokat
Fotó: Szendrei László
A kihelyezések árnyoldala volt az is, hogy – bár a fácán eredetileg helyhez kötött állat, s ritkán vándorol élete folyamán 10 kilométernél messzebbre – a kiengedett csibék egy hosszú kerítést követve akár 100 kilométerre is elcsatangoltak, és gyakran estek ragadozók áldozataivá.

Napjainkban tehát igen sokszínű fácánállomány képviselőivel találkozhatunk, s immár lényegesen kevesebb fácán él a Kárpát-medencében, mint az 1970-es, ’80-as években. Miután a nagyüzemi telepekről csak az ország egyes területein helyeznek ki madarakat, a természetben élő fácánpopuláció jórészt újra emberi beavatkozás nélkül marad fenn, gyakorta láthatunk a csibéiket vezető fácántyúkokat.

Poligám

A fácánkakasoknak 4-7 tyúkból álló háremük van. A tyúkok bokrosokban, sűrű, gazos területeken, sekély mélyedésekben kaparnak apróbb gödröt, azt száraz levéllel, fűszállal kibélelik, s oda rakják 12-16 olajbarna tojásukat. Egyedül kotlanak, a fészekhagyó csibék 22-25 nap alatt kelnek ki. Gyorsan növekednek, kéthetesen már repülnek.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A húsgalamb: cél a legnagyobb vitalitású utód

A háztáji haszongalamb-tenyésztés elsősorban a fajtatiszta tenyésztésen alapul, mivel a hibridektől várható heterózishatás (hibridhatás) a galambfajban kisebb, mint más baromfifajokban. Ettől függetlenül, mint a fajtákat ismertető részben is kitértünk rá, a húsgalambtenyésztésben is vannak jól kiválasztott és szelektált fajták és vonalak keresztezésével előállított árutermelő hibridek.

A túltartott vadállomány drasztikus csökkentése a cél

Felére csökkenté a túlszaporodott magyarországi nagyvadállományt a kormány – hangzott el többek között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara január 16-i, kecskeméti erdő- és vadgazdálkodási fórumán. De a vadgazdálkodási szabályozás újragondolása is felmerült.

Egy okostelefon is elég a hétvégi bagolyszámláláshoz

A múlt hétvégi sas-szinkron után a mostanin a baglyokat számlálják az országban. Az évente ismétlődő erdei fülesbagoly telelőhely felmérésben bárki részt vehet. Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít.

Párt találtak Rómeónak, a világ legmagányosabb békájának - videóval!

A tudósok versenyfutása az idővel úgy tűnik, véget ért. Egy expedíció során ugyanis öt Sehuencas-vízibékát (ejtsd: széjuenkássz) találtak, melyek jelenleg a Rómeónak is otthont adó természettudományi múzeumban, karanténban várják a nagy találkozást.

Vakcina-gyártó üzem épül Monoron 8 milliárd forintból

A Ceva-Phylaxia Oltóanyagtermelő Zrt. új állatvakcina-gyártó üzemet, valamint kutatási és fejlesztési központot épít a Pest megyei Monoron több, mint 8 milliárd forintból.

Középpontban a nyúltenyésztés: Mitől függ a nyulak születési súlya? (2.)

A szopós-, a növendék-, sőt még a kifejlett nyulak termelésének alakulásában is kisebb vagy nagyobb szerepe van az anyai hatásnak, mivel a magzatok tápláltsága egy hónapon, a szopósnyulaké 3 héten keresztül kizárólag az anyjuktól függ.

Egyre több az elhízott ló

A lovak fele túlsúlyosnak számít, mert a lótulajdonosok elfelejtették az egészséges lótartás alapelveit – figyelmeztetnek angol állatorvosok.

Újabb ASP-s vaddisznó Borsodban

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hangony község külterületén talált vaddisznó tetemben mutatta ki tegnap az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az új esetet a magas kockázatú területen belül azonosították. Az állategészségügyi szakemberek – az országos főállatorvos utasítására – megkezdték a szükséges intézkedések végrehajtását.

Drágábbak a gabonák, olcsóbbak a gyümölcsök

Tavaly novemberben a mezőgazdasági termelői árak 4,4 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakkal összevetve. A növényi termékek ára 9,1 százalékkal emelkedett, az élő állatok és állati termékek ára 3,1 százalékkal csökkent - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Új házikedvenc Közép-Ázsiából

Él Közép-Ázsiában egy dekoratív rágcsáló, az óriás versenyegér, amelynek tartására eleddig kevesen vállalkoztak. Ő a versenyegerek óriása, a fej és a test hossza 15-18,5 cm, farokhossza 13-16 cm, testsúlya pedig 169-275 gramm. Így érthető, hogy rokonfajaihoz képest jóval nagyobb helyet igényel.