Back to top

A rómaiak öröksége: a fácán

A fácán hazánkban a zárt erdőségek kivételével szinte mindenhol előfordul, bár országrészenként nagyon eltér az állománysűrűsége. Kirándulásaink során szinte természetesnek vesszük a színpompás kakasok és a lényegesen szerényebb, jól rejtő színű tyúkok jelenlétét. Nem is gondolunk arra, hogy ezen madarak ősei még a római korban emberi segédlettel érkeztek a Kárpát-medencébe.

Fotó: Szekeres János
A fácán tudományos elnevezése (Phasianus colchicus) az eredeti elterjedési területéről árulkodik. A mondák szerint a görög hajósok még a 8. század előtt hozták magukkal e szép madarakat Phasis, mai néven a Rioni folyó mellől, a Fekete-tenger északkeleti partvidékéről, amit ők Colchisnak neveztek. Kezdetben a mai Bulgária és Görögország területére telepítették be őket, de igazán a rómaiak által terjedt el a fácán kontinensünkön, így kerültek az első példányok Pannóniába is. Honfoglaló őseink tehát már itt találták e madarakat.

Királyi vadaskertekben

A tyúkok kevésbé feltűnőek
A tyúkok kevésbé feltűnőek
Fotó: Gera István
Különböző nyelvi emlékekből arra következtethetünk, hogy a 14. századtól már léteztek nálunk is olyan nagyúri, illetve királyi vadaskertek, ahol különböző hazai és idegenország-béli vadfajokat tartottak, tenyésztettek. Feljegyzések szólnak arról, hogy Beatrix királyné 1488ban nemcsak szarvasokat, hanem fácánokat is küldött a ferrarai hercegnek, azaz már abban az időszakban is tenyésztettek nálunk igen jó minőségű, külföldön is nagyra értékelt nagy- és apróvadat.

A 19. század derekától egyre gyakoribbá vált, hogy a fácánok tojásait a vadászok begyűjtötték, s a csibéket mesterségesen nevelték fel. Erről igen érdekes feljegyzés is tanúskodik:

egy gesztesi uradalomban 1831-ben négy akó sört kaptak jutalomként a vadászok a fácáncsibék részére gyűjtött hangyatojásokért.

Természetesen az így, külterjes módon tartott fácánállomány alig növekedett az évszázadok során, s a 20. század elejéig az évi 50 ezres teríték volt a jellemző. Viszont a Monarchia-hozta jólét, illetve a polgárosodás miatt nőtt az igény a fácánvadászatokra, az első világháborút megelőző időszakban már évente több mint 300 ezer példányát kaptak puskavégre. Ez a mennyiség azonban meghaladta a természetben élő állomány szaporodási lehetőségeit, megindult a fácán zárttéri tenyésztése.

A fácán nálunk addig ismeretlen alfajait, illetve változatait hozatták be továbbtenyésztés céljából, melyek közül csak viszonylag kevés tudott alkalmazkodni a hazai körülményekhez. Emellett más fácánfajokkal is próbálkoztak, így például ezüst, arany, gyémánt- és királyfácánokkal is.

Fácáncsibék százezerszám

Tudta-e?

A fácáncsibék öthetes korukig 8085
százalékban állati táplálékon élnek, de
kifejlett korukra ez az arány épp a fordítottjára változik, főként gyom- és
gazdasági növények magvait, gyökereit, leveleit fogyasztják.

Fotó: Andrési Pál

A rómaiak által hajdan hazánkba betelepített törzsalaknak, melyet közönséges vagy cseh fácánnak is neveznek, igen feltűnő bélyege a kakasok jól fejlett sarkantyúja, valamint zöld színű, ércfényű tollakkal fedett feje és nyaka. A kakasok testtömege 1,1, a tyúkoké 0,8 kilogramm.

Ahogy a fácántenyésztés virágzásnak indult, úgy érkeztek hozzánk más alfajok is az 1800as évek végétől – így a mongol fácán, mely a törzsalakhoz képest mintegy másfélszer nehezebb, s a nyakán elől a feltűnően széles nyakörv nem ér össze. A szárny fedőtollai majdnem fehérek.

A kínai örvös fácán nyakörve nem mindig nyitott, testtömege a törzsalak és a mongol fácán közötti. A formózai fácán nagysága megegyezik a kínai örvösével, de tollazata annál jóval világosabb színű. Ezek a fácánalfajok játszottak, illetve játszanak ma is nagy szerepet a magyar vadonban élő fácánállomány kialakulásában.

Emellett tartanak és telepítenek nálunk is úgynevezett angol sötét vadászfácánt, mely lényegében a törzsalak sötétebb színváltozata.

Angol sötét vadászfácán
Angol sötét vadászfácán
Fotó: Kovács Norbert
Sőt, immár negyven éve előfordul hazánkban is az úgynevezett pennsylvaniai fácán, melyet kifejezetten a nagyüzemi tenyésztésre nemesítettek ki. Testtömege közel kétszerese a törzsalakénak, s mivel jól tűri a zárt tartást, nyugodt, nem kóborló természetű, s tojástermelése is kiváló, megfelelő a hazai tenyésztésre, de világos színezete és különös nyugodtsága miatt gyakran esik a ragadozók áldozatául, kihelyezése ezért nagy veszteségekkel járhat.

A telepítés árnyoldalai

Az I. világháborút megelőzően tehát már nem volt alfajtiszta az állomány Magyarországon. Az idő tájt az igényeket teljes mértékben kielégítették a félintenzív módon tartott polulációkkal, ám az 1960-as évek elején újra fölkapott lett a fácánvadászat, s akkoriban érte el a baromfitenyésztés azt a technológiai fejlettséget, melyet immár a fácán esetében is jól lehetett alkalmazni.

A százezer számra előnevelt fácáncsibék robbanásszerű állománynövekedést eredményeztek. Kontinensünkön Nagy-Britannia mellett nálunk élt a legtöbb fácán, 1978ban mintegy 2,4 milliós populációval büszkélkedhettünk. De akkor már érezhetőek voltak a nagymértékű telepítés árnyoldalai: a nagyüzemi telepekről kiengedett madarak rendkívül sok betegséget hurcoltak át a vadonba, s a természetben élő példányokból sok elhullott.

A telepekről származó fácántyúkok pedig gyakorta nem ülték a tojásokat, ezért igencsak megingott az állomány önfenntartó képessége.

Az országban szinte bárhol láthatunk színpompás fácánkakasokat
Az országban szinte bárhol láthatunk színpompás fácánkakasokat
Fotó: Szendrei László
A kihelyezések árnyoldala volt az is, hogy – bár a fácán eredetileg helyhez kötött állat, s ritkán vándorol élete folyamán 10 kilométernél messzebbre – a kiengedett csibék egy hosszú kerítést követve akár 100 kilométerre is elcsatangoltak, és gyakran estek ragadozók áldozataivá.

Napjainkban tehát igen sokszínű fácánállomány képviselőivel találkozhatunk, s immár lényegesen kevesebb fácán él a Kárpát-medencében, mint az 1970-es, ’80-as években. Miután a nagyüzemi telepekről csak az ország egyes területein helyeznek ki madarakat, a természetben élő fácánpopuláció jórészt újra emberi beavatkozás nélkül marad fenn, gyakorta láthatunk a csibéiket vezető fácántyúkokat.

Poligám

A fácánkakasoknak 4-7 tyúkból álló háremük van. A tyúkok bokrosokban, sűrű, gazos területeken, sekély mélyedésekben kaparnak apróbb gödröt, azt száraz levéllel, fűszállal kibélelik, s oda rakják 12-16 olajbarna tojásukat. Egyedül kotlanak, a fészekhagyó csibék 22-25 nap alatt kelnek ki. Gyorsan növekednek, kéthetesen már repülnek.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Óvjuk kacsáinkat az alkoholtól!

Köztudott, hogy a kacsa sokféle takarmányt elfogyaszt, s az is, hogy a változatos takarmánnyal való ellátását igencsak meghálálja. Általában tavasztól őszig a gazdának inkább munkát szokott adni változatos táplálásuk, míg ősztől tavaszig inkább a pénztárcáját terheli meg.

Kártojás és balkéz

Sokan vannak, akik a tavasz beköszöntével baromfiudvarukat jércékkel népesítik be, s izgatottan várják, mikor jelenik meg munkájuk gyümölcse, az első tojás. Nem volt ez másképp a régmúlt idők gazdasszonyai esetében sem, ahol a jércetojáshoz különös babona is társult.

A világjáró állatillusztrátor

Kókay Szabolcs madárfestő illusztrátor műveivel sokan találkoztunk már, leggyakrabban a tanösvényeken ábrázolt madarai révén. De az emberek milliói leginkább a világ számos országában megjelent trópusi madárhatározókban látott illusztrációit ismerik.

A Budakeszi Vadaspark is készül a Föld Napjára

A Budakeszi Vadaspark április 21-én, szombaton a Föld Napja apropóján egy fergeteges, és hasznos tudásanyagban gazdag ünneplésre hívja a bolygónk sokszínűségét és természeti egyensúlyát megóvni vágyó természetkedvelőket.

Folyamatosan nő a mangalicák száma hazánkban

Az áfacsökkentés óta tíz százalékkal nőtt a sertéshús fogyasztása. Ezzel párhuzamosan a mangalicák száma is megugrott. Magyarországon jelenleg 220 gazdaságban foglalkoznak e fajta tenyésztésével, a korábbi hatezres tenyészkoca-állomány is megközelíti a tízezret. Hazánkban évente 60–70 ezer mangalica hízót nevelnek.

Rekord mennyiségű haszonállat Bács-Kiskunban

A KSH a legutóbbi állatszámlálás alkalmával az évtized eddigi legnagyobb szarvasmarha- és tyúkállományát regisztrálta Bács-Kiskun megyében. Országos összehasonlításban csaknem minden tizedik tehenet hazánk legnagyobb agrármegyéjében fejik nap mint nap.

Túzokdürgés kétezer hektáron

Áprilisban immár kétezer hektáron illegetik magukat a kiskunsági túzokkakasok. A hajnali és esti órákban megállás nélkül pózolnak: farktollaikat hátukra csapják, torokzacskójukat levegővel töltik, bajszuk égnek áll, fehér tollaikat pedig szétterjesztik. Előadásukkal mágnesként vonzzák a tyúkokat. Április második felében beköszönt a tojók számára a költés időszaka.

Könnyítések az anyatehén és a tejhasznú tehéntartási támogatásoknál

Idén az egységes kérelem benyújtásakor már nem kell csatolni a járási vagy hatósági állatorvos által aláírt igazolást a hármas-mentességről. Ezután a szaporítási adatok esetleges hiánya sem eredményez azonnali elutasítást.

Rekordszinten az agrárium hitelállománya

Az agrárgazdaság hitelállománya az elmúlt év végére elérte az 1084 milliárd forintot. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint az egyéni gazdaságok hitelállománya az előző évhez képest 20,6 százalékkal, 309,7 milliárd forintra nőtt 2017-ben - írta a Magyar Idők.

Ne adjuk fel a nyúltartást egyhamar!

Napjainkban, mivel sokhelyütt újjáéledt a nyúltartási kedv, többen használják ki a húsvéti ajándékozás lehetőségét arra, hogy gyermekeiknek olyan nyulakat vegyenek, melyek később állományuk alapítói lehetnek. Azonban ezek az állatok gyakorta tápon éltek a tenyésztőnél.