Back to top

A rómaiak öröksége: a fácán

A fácán hazánkban a zárt erdőségek kivételével szinte mindenhol előfordul, bár országrészenként nagyon eltér az állománysűrűsége. Kirándulásaink során szinte természetesnek vesszük a színpompás kakasok és a lényegesen szerényebb, jól rejtő színű tyúkok jelenlétét. Nem is gondolunk arra, hogy ezen madarak ősei még a római korban emberi segédlettel érkeztek a Kárpát-medencébe.

szekeres-janos-durges-korr.jpg

Fotó: Szekeres János
A fácán tudományos elnevezése (Phasianus colchicus) az eredeti elterjedési területéről árulkodik. A mondák szerint a görög hajósok még a 8. század előtt hozták magukkal e szép madarakat Phasis, mai néven a Rioni folyó mellől, a Fekete-tenger északkeleti partvidékéről, amit ők Colchisnak neveztek. Kezdetben a mai Bulgária és Görögország területére telepítették be őket, de igazán a rómaiak által terjedt el a fácán kontinensünkön, így kerültek az első példányok Pannóniába is. Honfoglaló őseink tehát már itt találták e madarakat.

Királyi vadaskertekben

gera-istvan-9638.jpg

A tyúkok kevésbé feltűnőek
A tyúkok kevésbé feltűnőek
Fotó: Gera István
Különböző nyelvi emlékekből arra következtethetünk, hogy a 14. századtól már léteztek nálunk is olyan nagyúri, illetve királyi vadaskertek, ahol különböző hazai és idegenország-béli vadfajokat tartottak, tenyésztettek. Feljegyzések szólnak arról, hogy Beatrix királyné 1488ban nemcsak szarvasokat, hanem fácánokat is küldött a ferrarai hercegnek, azaz már abban az időszakban is tenyésztettek nálunk igen jó minőségű, külföldön is nagyra értékelt nagy- és apróvadat.

A 19. század derekától egyre gyakoribbá vált, hogy a fácánok tojásait a vadászok begyűjtötték, s a csibéket mesterségesen nevelték fel. Erről igen érdekes feljegyzés is tanúskodik:

egy gesztesi uradalomban 1831-ben négy akó sört kaptak jutalomként a vadászok a fácáncsibék részére gyűjtött hangyatojásokért.

Természetesen az így, külterjes módon tartott fácánállomány alig növekedett az évszázadok során, s a 20. század elejéig az évi 50 ezres teríték volt a jellemző. Viszont a Monarchia-hozta jólét, illetve a polgárosodás miatt nőtt az igény a fácánvadászatokra, az első világháborút megelőző időszakban már évente több mint 300 ezer példányát kaptak puskavégre. Ez a mennyiség azonban meghaladta a természetben élő állomány szaporodási lehetőségeit, megindult a fácán zárttéri tenyésztése.

A fácán nálunk addig ismeretlen alfajait, illetve változatait hozatták be továbbtenyésztés céljából, melyek közül csak viszonylag kevés tudott alkalmazkodni a hazai körülményekhez. Emellett más fácánfajokkal is próbálkoztak, így például ezüst, arany, gyémánt- és királyfácánokkal is.

Fácáncsibék százezerszám

Tudta-e?

A fácáncsibék öthetes korukig 8085
százalékban állati táplálékon élnek, de
kifejlett korukra ez az arány épp a fordítottjára változik, főként gyom- és
gazdasági növények magvait, gyökereit, leveleit fogyasztják.

andresi-facan1.jpg

Fotó: Andrési Pál

A rómaiak által hajdan hazánkba betelepített törzsalaknak, melyet közönséges vagy cseh fácánnak is neveznek, igen feltűnő bélyege a kakasok jól fejlett sarkantyúja, valamint zöld színű, ércfényű tollakkal fedett feje és nyaka. A kakasok testtömege 1,1, a tyúkoké 0,8 kilogramm.

Ahogy a fácántenyésztés virágzásnak indult, úgy érkeztek hozzánk más alfajok is az 1800as évek végétől – így a mongol fácán, mely a törzsalakhoz képest mintegy másfélszer nehezebb, s a nyakán elől a feltűnően széles nyakörv nem ér össze. A szárny fedőtollai majdnem fehérek.

A kínai örvös fácán nyakörve nem mindig nyitott, testtömege a törzsalak és a mongol fácán közötti. A formózai fácán nagysága megegyezik a kínai örvösével, de tollazata annál jóval világosabb színű. Ezek a fácánalfajok játszottak, illetve játszanak ma is nagy szerepet a magyar vadonban élő fácánállomány kialakulásában.

Emellett tartanak és telepítenek nálunk is úgynevezett angol sötét vadászfácánt, mely lényegében a törzsalak sötétebb színváltozata.

kovacs-norbert-algol-sotet-vadaszfacan.jpg

Angol sötét vadászfácán
Angol sötét vadászfácán
Fotó: Kovács Norbert
Sőt, immár negyven éve előfordul hazánkban is az úgynevezett pennsylvaniai fácán, melyet kifejezetten a nagyüzemi tenyésztésre nemesítettek ki. Testtömege közel kétszerese a törzsalakénak, s mivel jól tűri a zárt tartást, nyugodt, nem kóborló természetű, s tojástermelése is kiváló, megfelelő a hazai tenyésztésre, de világos színezete és különös nyugodtsága miatt gyakran esik a ragadozók áldozatául, kihelyezése ezért nagy veszteségekkel járhat.

A telepítés árnyoldalai

Az I. világháborút megelőzően tehát már nem volt alfajtiszta az állomány Magyarországon. Az idő tájt az igényeket teljes mértékben kielégítették a félintenzív módon tartott polulációkkal, ám az 1960-as évek elején újra fölkapott lett a fácánvadászat, s akkoriban érte el a baromfitenyésztés azt a technológiai fejlettséget, melyet immár a fácán esetében is jól lehetett alkalmazni.

A százezer számra előnevelt fácáncsibék robbanásszerű állománynövekedést eredményeztek. Kontinensünkön Nagy-Britannia mellett nálunk élt a legtöbb fácán, 1978ban mintegy 2,4 milliós populációval büszkélkedhettünk. De akkor már érezhetőek voltak a nagymértékű telepítés árnyoldalai: a nagyüzemi telepekről kiengedett madarak rendkívül sok betegséget hurcoltak át a vadonba, s a természetben élő példányokból sok elhullott.

A telepekről származó fácántyúkok pedig gyakorta nem ülték a tojásokat, ezért igencsak megingott az állomány önfenntartó képessége.

szendrei-laszlo-7428b-uj.jpg

Az országban szinte bárhol láthatunk színpompás fácánkakasokat
Az országban szinte bárhol láthatunk színpompás fácánkakasokat
Fotó: Szendrei László
A kihelyezések árnyoldala volt az is, hogy – bár a fácán eredetileg helyhez kötött állat, s ritkán vándorol élete folyamán 10 kilométernél messzebbre – a kiengedett csibék egy hosszú kerítést követve akár 100 kilométerre is elcsatangoltak, és gyakran estek ragadozók áldozataivá.

Napjainkban tehát igen sokszínű fácánállomány képviselőivel találkozhatunk, s immár lényegesen kevesebb fácán él a Kárpát-medencében, mint az 1970-es, ’80-as években. Miután a nagyüzemi telepekről csak az ország egyes területein helyeznek ki madarakat, a természetben élő fácánpopuláció jórészt újra emberi beavatkozás nélkül marad fenn, gyakorta láthatunk a csibéiket vezető fácántyúkokat.

Poligám

A fácánkakasoknak 4-7 tyúkból álló háremük van. A tyúkok bokrosokban, sűrű, gazos területeken, sekély mélyedésekben kaparnak apróbb gödröt, azt száraz levéllel, fűszállal kibélelik, s oda rakják 12-16 olajbarna tojásukat. Egyedül kotlanak, a fészekhagyó csibék 22-25 nap alatt kelnek ki. Gyorsan növekednek, kéthetesen már repülnek.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Minden, amit az állattenyésztési pályázatok kifizetéséről tudni kell

Az elmúlt hónapokban a Magyar Államkincstár (MÁK) megküldte a támogatói okiratokat a támogatásban részesülő pályázóknak, továbbá közzétett egy felhasználói kézikönyvet.

Egy mintaértékű húsmarha állomány

A most bemutatott húshasznú szarvasmarhát tenyésztő gazdaság méretét és termelési színvonalát alapvetően meghatározza a rendelkezésre álló gyepterület mérete és minősége. Tartástechnológiáját alkalmasnak tartjuk szélesebb körű alkalmazásra, a gazdaság mintául szolgálhat a kisebb állományú húsmarhát tartó vállalkozások számára.

Keletről is kopogtat a sertéspestis

A magyar-román határtól alig több mint 7 km-re afrikai sertéspestist (ASP) regisztrált egy háztáji állományban a Román Állategészségügyi Szolgálat. A betegség tényét múlt hét csütörtökön a laboratóriumi vizsgálatok is megerősítették. A helyi hatóságok minden szükséges intézkedést haladéktalanul megtettek az ASP terjedésének megakadályozása érdekében.

Galambmustra Rákospalotán

Még 1912-ben történt, hogy 51 galambtenyésztő megalakította Rákospalotán a galambtenyésztők helyi egyesületét, mely ma is működik B.15. Testvériség Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület néven. A szervezet évente kiállítást is rendez.

A cifraszűr becsülete

„Édesapám érettségi után egy kapával és néhány jótanáccsal indított útnak” – emlékezett vissza a több mint három évtizedes kezdésre Rózsa Péter. A balmazújvárosi kertész nem volt könnyű helyzetben, hiszen csak akkor lehetett volna egyéni gazda, ha földdel rendelkezik, földhöz jutni pedig – az elővásárlások miatt – bajosan lehetett.

Tehenek a kifutón…

Gumi csíkokkal védi a szarvasmarhák lábát egy francia találmány. Az istállók padlója ma többnyire beton, ami segíti a patakoptatást, ám terheli az ízületeket, a sérült, idős, beteg állatoknak pedig komoly fájdalmat okozhat a kemény járófelület. A betonpadló-specialista francia Vermont Rainurage cég újítása viszont valóságos rekreáció a jószágnak.

Változás az állatjóléti felelős bizonyítványoknál

Megszűnt az állatjóléti felelősök bizonyítványának öt évenkénti megújítási kötelezettsége, a korábban kiállított igazolásokat pedig ezentúl határozatlan időre kiadottnak kell tekinteni - adta hírül a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

Génszerkesztéssel készül a csak hím utódot nemző tenyészbika

Ez a húsmarha tenyésztésben előnyös lenne, hiszen a hímek gyorsabban nőnek és nagyobb a húskihozataluk. A technológia egyelőre csak elméletben létezik, és a jogi szabályozása sem tisztázott még.

Baglyok a városban

Az erdei fülesbaglyok megjelenése a belvárosban szokványos jelenségnek számít a téli időszakban. A lakott területek kedvezőbb mikroklímája és a baglyokra is veszélyt jelentő ragadozók hiánya komoly vonzerőt jelent ennek az éjjeli ragadozó madárnak. Általában a belterületek parkjaiban találnak nappalozásra alkalmas örökzöldeket.

Közepes évet zárt az agrárium Bács-Kiskunban

Gáspár Ferenc Bács-Kiskun megyei agrárkamarai elnök szerint a 2017-es évet közepesnek lehet elkönyvelni a megyében - derült ki a baon.hu interjújából. Az állattenyésztést eléggé megviselte az elmúlt év.