Back to top

Legendák övezik a tüskevári képesfát

A tüskevári erdő szélén található Képesfa zarándok­helyet a Bakonyerdő Zrt. a település önkormányzatával közösen újította fel. Bár az egykor ott magasodó tölgymatuzsálem már nem él, a helyén nőtt fa a rajta elhelyezett szentképpel ma is megnyugvást és vigaszt nyújt a zarándoklóknak.

velvia.jpg

Fotó: Bánné Czili Kármen
A tüskevári képesfa legendája Szűz Máriához, a magyarok nagyasszonyához fűződik. A monda szerint a török hódoltság idején rabláncon vánszorgó sereg érkezett a Somló lábától nem messze fekvő erdei tisztásra, a képesfa mellé, hogy egy időre megpihenjen. A fára függesztett Szűz Mária képhez két rab fordult fohászkodva: Berzsenyi László, aki az észak-dunántúli várak leverésekor került fogságba, és Ibrahim, a magyar anyától származó török hadapród, akit azért fűztek rabláncra, mert szabadon engedte a sebesülésében őt ápoló magyar asszonyt, akiről később kiderült, hogy Berzsenyiné volt.

Konstantinápolyba érve rabságuk tizenkét évig tartott, de a reményt nem adták fel, és a Szűzanyához intézett imáik végül meghallgatásra találtak: a pestis idején szerencsésen kiszabadultak börtönükből. Útban hazafelé, barátságuk kezdetének helyszínén ismét megpillantották az Erdő Madonnáját, és a felismeréstől mélyen meghatódva megköszönték jóságát és végtelen irgalmát. Azt is tudták, mindketten a „Nagy patróna” országában élik le az életüket…

agfa.jpg

Fotó: Bánné Czili Kármen
A tüskevári képesfa a 8-as főútról néhány percnyire, Tüskevártól alig egy kilométerre található (GPS: 519219, 197521). Elsősorban a környékbeliek zarándokhelye, akik ma is látogatják, gondozzák.

Az idén megvalósult felújítás során a képesfa környezetének rendbetétele mellett új virágtartó-állvány és kerítés is épült, fából készült padokat és asztalokat helyeztek ki, az érdeklődők pedig a tájékoztató táblán is olvashatják a legendás történetet.

Az országban sokfelé fellelhető képesfák nemzeti kultúránk egyedülálló részét képezik: különlegességük, hogy az önmagukban is nagy tájképi és természeti értékű faóriásoknak a néphagyomány szakrális jelentőséget is tulajdonított. A szokás vélhetően ősi, pogány eredetű, de átöröklődött és beépült a keresztény népi hitéletbe is.

A képes fa egyesíti a vallási és a természeti értékek tiszteletét; egy olyan világkép megnyilvánulása, amelyben az ember még szoros harmóniában él a természettel.

Általában idős fára, vagy a fa odvába helyezték a szobrot vagy a szentképet, melyek idővel a helyi közösségek hitéletének részei lettek. Gyakran legendákkal, csodatévő erővel is felruházták őket, vagy csodás gyógyulások emlékét kötötték hozzájuk. Többségük zarándok- és búcsújáró utak mentén található.

Összeállította: Rosta Katalin

Bakonyerdő Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ötezernél is több gyerek a nyíregyházi erdei iskolában

Újabb eredményes évet tudhat maga mögött a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete által fenntartott Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola. 2017-ben 71 foglalkozás és program volt az oktatási intézményben, ezeken több mint 5600 gyerek vett részt. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt 25 százalékkal növekedett az erdei iskolába látogató diákok száma.

Folytatódik a turistaházak látványos megújítása

Hat állami erdőgazdaság területén mintegy hárommilliárd forintból a következő két évben számos turistaház, erdei szállás fog megújulni az ország több pontján – jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Révész Máriusz, a kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos.

Budakeszi rekord: 180 ezernél is több látogató a vadasparkban

Minden eddiginél többen, mintegy 180 ezren keresték fel tavaly a Magyarországon őshonos és a Kárpát-medencébe betelepített állatfajokat természetes élőhelyükön bemutató Budakeszi Vadasparkot, amely idén is számos újdonsággal várja a látogatókat.

25 ezer hektáros óriás erdőt telepítenének Nagy-Britanniában

A héten jelentette be a brit kormány, hogy nagyszabású erdősítési projektet indítanak: ha a teljes projekt megvalósul, akkor parttól partig, Liverpool és Hull városa közötti helyenként közel 200 kilométer széles sávban fognak ötvenmillió fát telepíteni, összesen 25 ezer hektárnyi területet lefedve.

Teljes gőzzel indulhat a Mátravasút felújítása

Az 1900-as évek elején épült mátrai kisvasúthálózat sok-sok ember életével összefonódott. A 20. század első felében a kisvasút még elsődlegesen faanyagot és más nyersanyagokat szállított, azonban ez a funkció egyre inkább háttérbe szorult. Ma már elsősorban turisztikai attrakcióként működik. A növekvő létszámú utasközönség minőségi kiszolgálása érdekében azonban nagy mértékű fejlesztés szükséges.

Mesteri ajánlat: kényelmes szállás, kitűnő konyha az Isaszegi Vadászházban

A Gödöllői-dombságon s a hozzá tartozó, dél, dél-nyugati irányba húzódó homokvidéken található a Pilisi Parkerdő Zrt. Valkói Erdészete. Ebből mintegy 1000 hektáron terül el Isaszeg határában a vadaskert. A fái közt megbújó Isaszegi Vadászház nemcsak kényelmes szállással, hanem kitűnő konyhával is várja vendégeit, a vadászokat és a környéket fölfedező megfáradt kirándulókat egyaránt.

Fejlesztik az ökoturisztikai szolgáltatásokat a Bükkben

Január elején elindult a Bükki Nemzeti Park (BNP) komplex turisztikai minőségfejlesztési programja - közölte a park igazgatósága az MTI-vel szerdán.

Kevesebben igényeltek szociális tüzifát

Az idén négymilliárd forintot használhatnak fel az önkormányzatok a Belügyminisztérium önkormányzati költségvetési fejezetéből szociális tűzifa vásárlására - közölte a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára kedden, a Pest megyei Galgahévízen.

Enyhe idő, saras utak

Elkezdődött az új év, melyben sok izgalmas feladat elé nézhetünk. Már az első héten a természet nagy kihívást adott nekünk, hiszen a téli fagy helyett a +10 fokos meleg idő köszöntött be.

Durván növelte az egyéni gazdák hitelállományát a földvásárlás

Az elmúlt egy évben a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban működő egyéni gazdaságok hitelállománya a duplájára emelkedett – derült ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet jelentéséből. Míg 2016. első háromnegyed évében 161,7 milliárd forintot tettek ki az egyéni termelők és feldolgozók hitelei, addig 2017. szeptember végén ez az összeg meghaladta a 336 milliárd forintot.