Back to top

Páratlan panoráma nyílik a Balaton-felvidékre a Batsányi-kilátóból

A Keszthelyi-hegység barlangjainak, növényritkaságainak felkutatása, a hegyek-völgyek bejárása nem fér bele egy-két napba. Valamelyik kilátóra azonban néhány óra alatt is felkapaszkodhatunk, ha varázslatos tájat szeretnénk látni. Mindközül talán a Batsányi-kilátóból nyílik a legszebb panoráma.

A Bakonyerdő Zrt. hat kilátót üzemeltet a hegység különböző pontjain. Vállustól nem messze a Láz-hegyi, a hegység „bel­sejében” a Padkűi, Gyenesdiás közelében a Nagymező pihenőhelyről elérhető Festetics- és Berzsenyi-kilátókat. A Balaton parthoz legközelebb pedig a Bél Mátyás- és Batsányi-kilátó magasodik.

A Batsányi-kilátót Balatongyörök településről közelíthetjük meg, a „Szépki­látótól” a piros háromszög jelzésen haladva, de a Boroszlán tanösvény Szerelemdomb állomáshelyétől a piros sáv majd piros háromszög jelzést követve is elérhetjük.

A Pap-hegy 285 méter magas csúcsán álló kilátót az erdőgazdaság 2014-ben építtette az addigra igencsak leromlott állapotú régi kilátó helyett. Az előzőnél magasabb és színvonalasabb építmény vörösfenyő és tölgy alapanyag­ból készült. A kétkarú lépcsős kialakítású, 11 méter magas szerkezetet négyszögletes sátortető fedi, a kilátószint 8,4 méter magasan található.

A 42 lépcsőfokot leküzdve varázslatos panoráma tárul elénk. Kelet felé a Tapolcai-medence jellegzetes formájú tanúhegyeiben gyönyör­ködhetünk: feltűnik a Szent György-hegy, a Haláp, a Gulács és a Badacsony is.

Előterükben magasodik a több mint 700 éves múltra visszatekintő Szigligeti vár, a parthoz közelebb pedig az Óvár, amely régészeti kutatások szerint az ellenséges hajókat figyelő magyar naszádosok bázisa volt.

Az előttünk elterülő Balaton mindig más árnyalatában mutatja magát. Tiszta időben a déli part is látható, Fonyód és Balatonfenyves tisztán kivehető. Nyugatra fordulva a Keszthelyi-hegység vonulatai vezetik végig a szemet. A 230 méter magas Garga-hegyen a Batsányihoz hasonló és vele egy időben épített Bél Mátyás-kilátó magasodik, nevét az 1700-as évek elején több ízben is a Balaton mentén utazó polihisztorról kapta. Fennmaradt a tó nyugati részét Zala megyével együtt ábrázoló térképe, és a lékhalászat első néprajzi leírását is neki köszönhetjük.

Az elmúlt időszakban nem csak a Keszthelyi-hegység kilátói újultak meg, a róluk elénk táruló látkép egy része is megváltozott, mert a néhány éve még uralkodó feketefenyő helyét mára őshonos, főként lombos fafajok veszik át.

A feketefenyőt az 1800-as évek végén ott élő erdőbirtokos Festetics család kezdte telepíteni. Festetics Tasziló felesége, Mary Hamilton kedvelte a tengerparti hangulatú tájat, így esett a választás a mediterrán fafajra. A híres keszthelyi Fenyves Allé ültetése is erre az időszakra tehető. Később nagy erőfeszítésekkel a hegységbe is betelepítették a sekély termőhelyet is jól viselő feketefenyőt, elsősorban a kopár dolomithegységből érkező porviharok megfékezésére. A fenyvesítés második hulláma az 1950–60-as években történt, abból a célból, hogy a Trianon utáni határokon belül termelhessük meg az ország fenyőszükségletét.

A Keszthelyi-hegység fekete fenyveseit az utóbbi évtizedekben több károsítás érte. A legsúlyosabb pusztulás, a 2011–2012-es évek aszályos időjárása következtében fellépő száradás és az azt követő gombakárosítások miatt mára mintegy 70 százalékuk eltűnt a hegységből. A kárfelszámolást és az egészségügyi fakitermeléseket követően helyüket a virágos kőris, a molyhos tölgy és a cser alkotta erdők veszik át.

A forradalmár névadó

Batsányi János (1763–1845) író, költő Tapolcán született, kispolgári családban. Joghallgatóként került Orczy Lőrinc házába, az idős, neves költő egyengette hivatali pályáját. Kassán kezdett dolgozni, ahol 1788-ban Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dáviddal megalapította az első szépirodalmi folyóiratot, a Magyar Museumot. A jozefinista, nyelvújító Kazinczy és a nemesi ellenállás oldalán álló, a hagyományokhoz jobban kötődő Batsányi azonban nem tudtak eredményesen együtt dolgozni, a lap irányítását hamarosan Batsányi vette át.

Főként forradalmi hangulatú versei miatt bocsátották el állami állásából, majd hasonló okok miatt egy évig a kufsteini börtönben raboskodott. Szabadulása után Bécsben feleségül vette Baumberg Gabriellát. Az ünnepelt költőnő mindvégig kitartott hányatott sorsú férje mellett. Kevés írónk sorsába szólt bele olyan erőteljesen a történelem, mint Batsányi Jánoséba. Kalandos és tragikus fordulatokban bővelkedő életét többször, szinte az alapoktól kezdte újra. A köztudatban forradalmi hevületű versek szerzőjeként ismert, de ennél fontosabb az az alázatos munka, mellyel a magyar nyelv és irodalom ügyét szolgálta.

A kilátók mellett a Bakonyerdő Zrt. pihenőhelyeket, esőbeállókat, tanösvényeket, valamint erdei tornapályát tart fenn a hegységben. A Keszthelyen immár öt éve üzemelő Festetics Imre Állatparkban őshonos, de már ritka állatfajokat, valamint a hazai erdők vadfajait figyelhetjük meg közelből. Az állatparktól mintegy száz méterre, a Természet Háza Látogatóközpont egész évben várja az érdeklődőket. Állandó kiállításában a látogatók interaktív módon ismerhetik meg a Keszthelyi-hegység növény- és állatvilágát, az itteni erdőgazdálkodás múltját és jelenét. Az épületben foglalkoztató- és vetítőterem is helyet kapott, programkínálatában szakkörök, foglalkozások széles skálája szerepel.

Rosta Katalin

Fotók: Csengei Ágota, Stubán Árpád

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/06 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ne szemetelj!

Különböző megfogalmazásban erre szólítanak föl azok a táblák, melyeket már négy éve helyezett ki az erdőgazdálkodó a leglátogatottabb dél-mátrai kirándulóhelyeken. Üzenetük egységes: a szemét nem az erdőbe való, ha utunk során megtermeltük, vigyük is magunkkal hazáig.

Ircsi fonodája

Bevallom, amíg nem ismertem Bene Ircsi díszüvegfonásait, nekem bizony kosárfonás, demizsonfonás, üvegfonás, egyre ment. Nem tudtam, hogy a különbség olyasféle, mint a fatáblára krétával rótt betűk, és a finom papírra, tollal írt, gyöngybetűs szöveg között – hisz mindkettő olvasható, de más a jellegük és funkciójuk. A kosarak rusztikus szépsége mellett a díszüvegfonás filigrán mívessége is másfajta használatról vall.

Az egri füvesember tanácsai

A jó idő beköszöntével a természet gyógyító kincseivel ajándékozza meg az erdőn mezőn járókat. Az, aki figyelmes sok gyógynövényt gyűjthet. Számos esetben még azok is hasznosak, melyek elsőre kiirthatatlan gyomnövénynek tűnnek.

Őzbakot fogtak Kecskemét belvárosában

Napok óta több bejelentés érkezett a rendőrségre arról, hogy őzet láttak Kecskemét belvárosában. A rendőrök keresni kezdték és a járőrök kedd délután megtalálták a belváros egyik utcájában.

Nem vágják tarra, csak felújítják

Soron kívül felülvizsgálják Sóstón az erdei tornapálya fáit a szakemberek, mert az elmúlt hétvégén egy élő fa mintegy 20 centiméter átmérőjű oldalága lehasadt, nem kis riadalmat keltve az ott tartózkodó kisgyermekes szülőkben. Az tarvágás azonban nem indokolt, csupán nevelővágást végeznek, így az erdei tornapálya "zöld képe" is megmarad.

Ahol az erdő és a zene összefonódik

A 15 éve megfogalmazott célok nem változtak: az erdő, a zene, a művészetek erejével a környezettudatos, fenntartható életvitel irányába mozdítani az embereket, hangzott el a Muzsikál az erdő – Mátrai Művészeti Napok idei eseménysorozatának beharangozóján. A bővülő, a kultúrát és az erdők világát a helyi értékekkel ötvöző programsorozatot a kezdetektől támogatja az Országos Erdészeti Egyesület.

Mindent megbillogoznak a Zalaerdő Zrt.-nél

Az utóbbi időszakban óriási méreteket öltött a Zalaerdő Zrt., illetve a földhasználók területein a villanypásztor-berendezések, akkumulátorok eltulajdonítása, de a tolvajok bizony nem kímélik a vadvédelmi rendszerhez tartozó vezetékeket és karókat sem.

Életet ment a gombaszakértő

Itt a gombaszezon. A piacokon egyelőre még nem árulják tömegesen a telepes finomságokat, de már találkozhatunk vadon szedett példányokkal. Ezeket pedig minden esetben érdemes bevizsgáltatni.

Személyes élményekből kalandkönyvek

A gyerekkori élmények, a tájékozódási futások és a terepi geológusi hivatás alatt szerzett ismeretek birtokában először túravezetésre vállalkozott Balogh Tamás. Aztán elindított egy terepi futóverseny-sorozatot, majd meg­írta az első kalandkönyvét szülővárosáról, Egerről és az azt ölelő Bükkről. Azóta további három kötet is készült a Káli-medence, a Duna­kanyar és a Dunazug fölfedezé­séhez.

A virágos kőris

Az Országos Erdészeti Egyesület által meghirdetett szavazás eredményeként a virágos kőris (Fraxinus ornus) lett az év fája 2018-ban. Magyar neve feltűnő virágzatára utal. Bár hajlott, szabálytalan törzse, és az ágak gyakori villás elágazása miatt erdészeti jelentősége elenyésző, kiváló várostűrésével, gazdag virágzásával és szép őszi lombszíneződésével mind fontosabb parkfa lesz.