Back to top

Páratlan panoráma nyílik a Balaton-felvidékre a Batsányi-kilátóból

A Keszthelyi-hegység barlangjainak, növényritkaságainak felkutatása, a hegyek-völgyek bejárása nem fér bele egy-két napba. Valamelyik kilátóra azonban néhány óra alatt is felkapaszkodhatunk, ha varázslatos tájat szeretnénk látni. Mindközül talán a Batsányi-kilátóból nyílik a legszebb panoráma.

A Bakonyerdő Zrt. hat kilátót üzemeltet a hegység különböző pontjain. Vállustól nem messze a Láz-hegyi, a hegység „bel­sejében” a Padkűi, Gyenesdiás közelében a Nagymező pihenőhelyről elérhető Festetics- és Berzsenyi-kilátókat. A Balaton parthoz legközelebb pedig a Bél Mátyás- és Batsányi-kilátó magasodik.

A Batsányi-kilátót Balatongyörök településről közelíthetjük meg, a „Szépki­látótól” a piros háromszög jelzésen haladva, de a Boroszlán tanösvény Szerelemdomb állomáshelyétől a piros sáv majd piros háromszög jelzést követve is elérhetjük.

A Pap-hegy 285 méter magas csúcsán álló kilátót az erdőgazdaság 2014-ben építtette az addigra igencsak leromlott állapotú régi kilátó helyett. Az előzőnél magasabb és színvonalasabb építmény vörösfenyő és tölgy alapanyag­ból készült. A kétkarú lépcsős kialakítású, 11 méter magas szerkezetet négyszögletes sátortető fedi, a kilátószint 8,4 méter magasan található.

A 42 lépcsőfokot leküzdve varázslatos panoráma tárul elénk. Kelet felé a Tapolcai-medence jellegzetes formájú tanúhegyeiben gyönyör­ködhetünk: feltűnik a Szent György-hegy, a Haláp, a Gulács és a Badacsony is.

Előterükben magasodik a több mint 700 éves múltra visszatekintő Szigligeti vár, a parthoz közelebb pedig az Óvár, amely régészeti kutatások szerint az ellenséges hajókat figyelő magyar naszádosok bázisa volt.

Az előttünk elterülő Balaton mindig más árnyalatában mutatja magát. Tiszta időben a déli part is látható, Fonyód és Balatonfenyves tisztán kivehető. Nyugatra fordulva a Keszthelyi-hegység vonulatai vezetik végig a szemet. A 230 méter magas Garga-hegyen a Batsányihoz hasonló és vele egy időben épített Bél Mátyás-kilátó magasodik, nevét az 1700-as évek elején több ízben is a Balaton mentén utazó polihisztorról kapta. Fennmaradt a tó nyugati részét Zala megyével együtt ábrázoló térképe, és a lékhalászat első néprajzi leírását is neki köszönhetjük.

Az elmúlt időszakban nem csak a Keszthelyi-hegység kilátói újultak meg, a róluk elénk táruló látkép egy része is megváltozott, mert a néhány éve még uralkodó feketefenyő helyét mára őshonos, főként lombos fafajok veszik át.

A feketefenyőt az 1800-as évek végén ott élő erdőbirtokos Festetics család kezdte telepíteni. Festetics Tasziló felesége, Mary Hamilton kedvelte a tengerparti hangulatú tájat, így esett a választás a mediterrán fafajra. A híres keszthelyi Fenyves Allé ültetése is erre az időszakra tehető. Később nagy erőfeszítésekkel a hegységbe is betelepítették a sekély termőhelyet is jól viselő feketefenyőt, elsősorban a kopár dolomithegységből érkező porviharok megfékezésére. A fenyvesítés második hulláma az 1950–60-as években történt, abból a célból, hogy a Trianon utáni határokon belül termelhessük meg az ország fenyőszükségletét.

A Keszthelyi-hegység fekete fenyveseit az utóbbi évtizedekben több károsítás érte. A legsúlyosabb pusztulás, a 2011–2012-es évek aszályos időjárása következtében fellépő száradás és az azt követő gombakárosítások miatt mára mintegy 70 százalékuk eltűnt a hegységből. A kárfelszámolást és az egészségügyi fakitermeléseket követően helyüket a virágos kőris, a molyhos tölgy és a cser alkotta erdők veszik át.

A forradalmár névadó

Batsányi János (1763–1845) író, költő Tapolcán született, kispolgári családban. Joghallgatóként került Orczy Lőrinc házába, az idős, neves költő egyengette hivatali pályáját. Kassán kezdett dolgozni, ahol 1788-ban Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dáviddal megalapította az első szépirodalmi folyóiratot, a Magyar Museumot. A jozefinista, nyelvújító Kazinczy és a nemesi ellenállás oldalán álló, a hagyományokhoz jobban kötődő Batsányi azonban nem tudtak eredményesen együtt dolgozni, a lap irányítását hamarosan Batsányi vette át.

Főként forradalmi hangulatú versei miatt bocsátották el állami állásából, majd hasonló okok miatt egy évig a kufsteini börtönben raboskodott. Szabadulása után Bécsben feleségül vette Baumberg Gabriellát. Az ünnepelt költőnő mindvégig kitartott hányatott sorsú férje mellett. Kevés írónk sorsába szólt bele olyan erőteljesen a történelem, mint Batsányi Jánoséba. Kalandos és tragikus fordulatokban bővelkedő életét többször, szinte az alapoktól kezdte újra. A köztudatban forradalmi hevületű versek szerzőjeként ismert, de ennél fontosabb az az alázatos munka, mellyel a magyar nyelv és irodalom ügyét szolgálta.

A kilátók mellett a Bakonyerdő Zrt. pihenőhelyeket, esőbeállókat, tanösvényeket, valamint erdei tornapályát tart fenn a hegységben. A Keszthelyen immár öt éve üzemelő Festetics Imre Állatparkban őshonos, de már ritka állatfajokat, valamint a hazai erdők vadfajait figyelhetjük meg közelből. Az állatparktól mintegy száz méterre, a Természet Háza Látogatóközpont egész évben várja az érdeklődőket. Állandó kiállításában a látogatók interaktív módon ismerhetik meg a Keszthelyi-hegység növény- és állatvilágát, az itteni erdőgazdálkodás múltját és jelenét. Az épületben foglalkoztató- és vetítőterem is helyet kapott, programkínálatában szakkörök, foglalkozások széles skálája szerepel.

Rosta Katalin

Fotók: Csengei Ágota, Stubán Árpád

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/06 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Indul a gombaszezon a Bakonyban és a Balaton-felvidéken is

Beindult a gomba a Balaton-felvidéki és a bakonyi erdőkben. Kelli Lajossal, a veszprémi piac szakellenőr úgy látja, a tipikus őszi gombák még csak mutatóban vannak, remélhetőleg azokból majd októberben lehet sokat találni.

Újabb "gyógytanösvényt" adtak át

Kardióösvényt alakítottak ki Budapest XII. kerületében, a Normafán, a túraútvonal elsősorban szív- és érrendszeri vagy magas vérnyomás betegséggel élők, valamint cukorbetegek számára készült, de egészséges embereknek is ajánlják betegségmegelőzés vagy állapotfelmérés céljából.

Mesehős lett Rezét gőzös

Már a második kötetét mutatták be annak a mesekönyvsorozatnak, melynek főszereplői a valóságban is szolgálatot teljesítő mozdonyok, a helyszínek pedig az erdei vasutak állomásai, és azok a csodás tájak, ahol a keskenynyomtávú szerelvények zakatolnak.

Ukrán-magyar összefogás a rókaveszettség ellen

Három évre szóló megállapodást kötött az Agrárminisztérium és az ukrán szaktárca a rókaveszettség-felszámolási program végrehajtásáról.

Tapasztalatcsere a fenntartható erdőgazdálkodásról

A gazdasági, társadalmi és természetvédelmi elvárások közötti harmóniát biztosító többcélú erdőgazdálkodás tapasztalatainak átadását segíti az az Európai Unió által finanszírozott projekt, amelynek keretében hazánkban üdvözölhetjük a georgiai környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszterhelyettest és delegációját – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a georgiai (grúz) szakemberek fogadásakor.

Zsákmány és látványosság: a jávorszarvas

Lehet-e egy szarvas haszonállat? Természetesen lehet, hiszen világszerte nem ritkák a szarvasfarmok, ahol jobbára az agancsukért és/vagy húsukért körbezárt területen tenyésztik őket. Ám, hogy egy vadon élő, tehát nem tenyésztett állat haszonállattá váljon, az mégiscsak furcsa. Ezért különleges a Svédországban élő jávorszarvas, amelynek húsa jelentős helyet foglal el a helyi gasztronómiában.

Vége a tűzgyújtási tilalomnak

Szeptember 5-től feloldják a Bács-Kiskun és Csongrád megye területén fekvő erdőkre és fásításokra, valamint az erdőterületek, illetve fásítások határától számított kétszáz méteren belüli területre elrendelt általános tűzgyújtási tilalmat.

Már szabadföldi kísérletben vizsgálják a génmódosított gesztenyéket

Szigorú követelmények között vizsgálják a génmódosított gesztenyefákat New York államban. A két vadkerítéssel körülvett területen a kutatók minden nyáron duplán zsákolják be a fák virágait, és folyamatosan jelentéseket küldenek az amerikai mezőgazdasági minisztériumnak.

Reinhoffer István: Bőrig ázva

Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Reinhoffer István erdész diákot mutatjuk be. 2010-től fotózik, szenvedélye a nagyvadak, ezért gyakran barangol a Gemenci erdők árterében.

Szarvasbőgő szeptember

A hétvégén belépünk Szent Mihály havába, azaz a naptári ősz első hónapjába. Ilyenkor csodálatos színekben pompázik az erdő, a fák piros, sárga, barna levelekbe öltöznek. Szeptember első hétvégéjén a meteorológusok szerint még meleg időre számíthatunk, melyet helyenként zivatarok kísérhetnek.