Back to top

Volt egyszer egy iciri-piciri házacska…

Nem, nem az iciri-piciri kismacskáról és az ő iciri-piciri ökröcskéiről szól most a mese. Ez a történet dr. Fuchs Józsefről szól, aki szögre akasztván hosszú ügyvédi praxisát, átadta magát régi kedvtelésének: miniatűr falvakat, városokat épít. Az élethű, méretarányos kis házakat maga tervezi és készíti fából, sok játékos ötlettel, és látható örömmel.

A Mesterségek Ünnepének kirakodóvásári forgatagában, a Budai Vár oldalában pillantottam meg az apró, képzeletbeli közép-európai városkát, jellegzetes házaival, barokk templommal, főtérrel. Kisebb csődület állta körül: gyerekek, felnőttek egyforma kíváncsisággal méregették a különös, tenyérnyi épületeket és faggatták nem kevésbé különös „építészüket”.

Fuchs úr pedig lankadatlan lelkesedéssel magyarázott, kerek szemüvege mögül csillogó tekintettel lesve a hatást. Nem hagyott kétséget afelől, hogy vég nélkül tudna mesélni szenvedélyéről.

Erre utóbb sor is került, mikor fölkerestük otthonában. A budai családi ház földszintjén berendezett műhely zsúfolásig tele szerszámokkal, faanyaggal és félkész munkákkal. Polcok mélyéről egyre újabb építmények, komplett kicsiny települések, titkokat rejtő, művészi dobozok kerülnek elő. Történetük éppoly érdekes, mint készítőjüké.

A fiatal mélyépítő-ipari technikus sokat tudott a fáról, amihez mindig is vonzódott.

Idővel jogi diplomát is szerzett, és ügyvédként dolgozott, de mellette kedvtelésből tradicionális asztalossággal, bútorkészítéssel foglalkozott. Igényes, dizájnos tömörfa bútorok kerültek ki a keze alól. Bútorrestaurálással foglalkozó faipari vállalkozást is indított. Szép megbízásokat kaptak, muzeális berendezéseket, köztük gyógyszertárat, dohányboltot, szivarszobát restauráltak. A hazai antikbútor-piac összeomlása után – innovatív ember lévén – saját ötleteit kezdte megvalósítani.

Társasjátékokat talált ki szabályrendszerestől, mindenestől, és megépítette fából. Enteriőröket rejtő dobozokat álmodott meg, olyanokat, amiknek a külseje is utal a tartalmukra.

Márkanevüknek a latin Latebra, azaz búvóhely szót választotta. Ilyen például a hegedűforma doboz, amiben egy teljes, picinyke zenekar kapott helyet, stílszerűen kottafejeken ülve. De született „dobozba zárt” amfiteátrum, operaház, könyvtár, szatócsbolt, tanyasi iskola, borospince, és sok más kis csodahely. Alkotójuk a legizgalmasabbnak a Földkockát tartja, melynek 6 oldala a Föld 6 nagy kultúrájának a szimbólumait, építészetét tartalmazza. Ezer évvel ezelőtt, ha valaki végigutazta volna a földgolyót, ezeket az építményeket látta volna.

A témák kiválasztása, és a tárgyak finom megmunkálása kulturális kitekintésről, és stílusismeretről vall. „Az a szép benne, hogy előzetes kutakodást kíván, ami közben sok mindent megtanul az ember. Saját kulturális minőségét emeli” – mondja Fuchs József, aki rögtön hozzáteszi, épp ezt hiányolja a mai képzésben. Ezért is tart szívesen iskolai szakkört. Arra is van gondja, hogy a gyerekekkel épített házikók léptéke arányos legyen a LEGO figurákkal. Mutatja is az egyik makettet, a Thüringiai Bíróság épületét, ami szétszedhető, működnek az ajtók, ablakok, van lépcsője is, és ügyesen elférnek benne a figurák. „Jól ötvöződik benne a két kultúra, a műanyag és a fa. A gyerekek imádják.”

Egységekben, programokban gondolkodik, amik meghatározott számú elemből állnak. Ilyen a 72 épületből álló komplett magyar falu, templommal, tornácos lakóházakkal és funkcionális épületekkel, de emellett van más – olasz, francia, németalföldi, angol falu együttese is. „Ahogy tanulom ezt a szakmát, egyre finomítom. Ma már sokkal szebb házakat tudok csinálni, mint pár évvel ezelőtt. Fejlődik a technológia, de közben a programok is gyarapodnak.”

A városképek úgy születtek, hogy barokk-mániásnak vallva magát, e stílus nyomába szegődött Bajorországtól egészen Erdélyig. A meglévő épületeket lefotózza, vagy internetről szedegeti össze a tervrajzukat, s a dokumentáció alapján, számítógépen – akár egy építész –megtervezi az épület egyszerűsített makettjét.

Az anyagot átviszi lézergépre, ami megrajzolja, kivágja, díszíti. Ezek az elemek még lapocskákban vannak, azokat kell összeépíteni.

Az első példányt mindig maga készíti, s ha megrendelés érkezik rá gyűjtőktől, a további darabokat már asztalos munkatársaira bízza. „Állandóan jár az agyam, mindig valami újat keresek. Faművesnek, városi népművésznek tartom magam. Bár ilyen kategóriát nem ismer a népművészet – abszolút városi kézműves vagyok."

Természetes anyagokból dolgozik. A hozzávalót hazai nagykereskedőktől veszi, európai és egzotikus fák sokaságából válogat. A kis házakhoz a rétegelt lemez vált be, ami szintén mindenfajta fából, diótól a nyíren, nyáron át a tölgyig, fenyőig, bőséges kínálatban készül. Bármely fa a saját, eredeti színében „él tovább”, nincs pácolva, se festve, egyedül az égetéssel kaphat árnyékolást.

Szórakozásnak sem utolsó az épített világ modellezése, de hogy nemcsak játék, azt a múzeumok felkérése is jelzi.

Nagykanizsán az egykori Kanizsai Vár területén létesített kiállításon kapott helyet a vár fénykorát megidéző rekonstrukció, mely a 16. századi olasz Ferrabosco-terv alapján Fuchs József és Markó Krisztina játékkészítő közös műve. A két kézműves szívesen dolgozik össze, remekül kiegészítik egymás alkotásait. A vár és a közeli mezőváros makettje, 100 különböző épülettel, a nagy múzeumi terem központi helyén látható.

Ünnepek közeledtén érdemes felidézni a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély betlehem kiállítását, vagy a december elején évente megrendezett Milánói Kézműves Vásárt. „Ez a világ legrangosabb szakmai kiállítása, hatezer kiállítóval, ahonnan nem maradhatunk ki. A 4-6 négyzetméterünkön apait-anyait bevetünk, hogy minél többet megmutassunk a népnek.”

Több más hazai és európai vásáron is bemutatkoznak, viszik a spéci, filccel leterített, hatszögletű asztalt, amire ráfér falu, város. Legbüszkébb mégis a Jeruzsálemi Kézműves Vásár meghívására, amit 3 éve kapott. „A jeruzsálemi önkormányzat kulturális részlege kiválasztotta a portfóliónkat – Európa 12 zsinagógájának makettjével –, hogy mi képviseljük Magyarországot. Lapokban előkészítve tudtam kivinni, és ott a helyszínen raktam össze az építményeket. Úgy dolgoztam, mint az őrült, hogy elkészüljek vele, de sikerült!”

Legfrissebb örömét is újságolja. A napokban hívták meg Amerikába, hogy hazánkból harmadmagával részt vehessen a 2018-as Santa Fe-i International Folk Art Market nagy, nemzetközi kézműves kiállításon.

Íme, a játékos ember, a homo ludens – gondolom, és ki is mondom: olyan, mint egy örök gyerek. Nem bántódik meg, a szeme még pajkosabban villan, és rábólint: A hetedik gyerekkoromat élem!

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/06 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem az apríték a felelős a tüzifahiányért

Az apríték előállítás hátteréről, jelenlegi használatos technológiájáról és lehetséges jövőbeni fejlesztésről volt szó az EGERERDŐ Zrt. Vevői Nyílt Napján szeptember 13-án, melyen az erdészet a meglévő és potenciális üzleti partnerei vettek részt.

A világ egyik legritkább sörfajtáját veszélyezteti a klímaváltozás

Az emelkedő hőmérsékletek veszélyeztetik a belgák savanykás lambic sörét, állítják a környezettudósok és Belgium egyik vezető kézműves sörgyártói.

Akkora tűzifahiány várható idén, mint még soha

Egyre tovább gyűrűzik a munkaerőhiány. Az építőipar már elvitt minden munkára fogható embert, így nincs elég fakitermelő. Úgy tűnik, idén akkora tűzifahiány várható, mint még soha. Emiatt a kereskedők azt javasolják mindenkinek, hogy aki teheti, mielőbb szerezze be a téli tűzrevalót, mert ha már most hiánycikk, akkor a szezonban várhatóan még nehezebben és drágábban lehet majd csak hozzájutni.

A kínai császárfa tényleg császár

Tekintélyes profitot termelhet, aki császárfa termelésre adja a fejét. A gyors növekedésű fa egy hektáron öt év alatt akár 12 millió forintot hozhat a konyhára.

Láncfűrészes bajnokok

17 alkalommal rendezte meg az Andreas Stihl Kereskedelmi Kft. a STIHL Országos Fakitermelő Versenyt, aminek döntőjét a 31. Bábolnai Gazdanapok zárónapján, szombaton tartották, nagy szakmai és közönség-érdeklődés mellett. Az ügyesség és a gyorsaság mellett az erdészeti munkabiztonsági szabályok betartása volt a legfontosabb értékelési szempont.

Füge nap a Füvészkertben

Az ELTE Füvészkertben idén negyedszer rendezik meg a szakmai napok sorában a Füge napot a horvát nagykövetség fővédnökségével.

Sok változás volt a fatermékekkel kapcsolatban

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatja a faanyag kereskedelmi lánc szereplőit, hogy az utóbbi évek jogszabályváltozásait követve számos változás lépett életbe a fatermékek értékesítése és szállítása terén.

Már szabadföldi kísérletben vizsgálják a génmódosított gesztenyéket

Szigorú követelmények között vizsgálják a génmódosított gesztenyefákat New York államban. A két vadkerítéssel körülvett területen a kutatók minden nyáron duplán zsákolják be a fák virágait, és folyamatosan jelentéseket küldenek az amerikai mezőgazdasági minisztériumnak.

Fás növények telepítése gombával

Ősszel telepíthetjük biztonságosan a fás növényeket a kertünkbe, az eredésüket és későbbi életüket mikorrhizagombák segítségével támogathatjuk. Ezek a kisebb nagyobb gombák együtt élnek a fákkal, bokrokkal, a szőlővel és lágyszárú növényekkel is. A talajban fejlődő gombafonalaik megsokszorozzák a növények gyökereinek felszívófelületét, és megtöbbszörözik a tápanyagfelvétel hatékonyságát.

Nyár végi sétára hív az arborétum

Békés megyében járva érdemes megállnunk egy kicsit a Szarvasi Arborétumnál: ahogyan a most virágzó kései végzetfa, úgy az égig érő mamutfenyők és kocsányos tölgyek látványa is ezt mondatja velünk.