Back to top

A Bükk napos oldalán

A Bükk-fennsíkig felnyúló összefüggő erdőség különleges természeti szépségeket rejt. Magyarország egyik leghosszabb szurdokvölgye, rejtélyes kaptárkövek, cseppkőbarlang, ősemberleletek, gejzírszerűen feltörő forrás, romantikus erdei vasút csalogatja erre a tájra a természetszerető embereket.

A Bükk délnyugati részén, Felsőtárkány, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Bogács és Tard községek területén, mintegy 13 400 hektár állami erdőt kezel felelősséggel az EGERERDŐ Zrt. Felsőtárkányi Erdészete. Az ezekből az erdőkből évenként kitermelt 31 000 köbméter nettó faanyag egy részét a faipar dolgozza föl, nagyobb részben pedig tűzifa és apríték lesz. Az erdészethez tartozó felnémeti Tűzifaudvarban szolgálják ki a helyi lakosságot hasított-darabolt tűzifával, és a környékbeli hotelek fűtésére is innen szállítják az aprítékot.

Kimagasló a természetes erdőfelújítás aránya
Kimagasló a természetes erdőfelújítás aránya
A termőhelyi adottságokból adódóan a Felsőtárkányi Erdészet területén a középhegységi és dombvidéki gyertyános-tölgyes és cseres-tölgyes erdőtársulások az uralkodók.

Magyarországon ritkaság számba megy az ekkora összefüggő kocsánytalan tölgyes erdőtömb,

mutatta be erdészetének jellegzetességeit Gyenes István erdészetvezető. Koruk szerint az idősebb faállományok vannak túlsúlyban, köszönhetően a természetvédelmi oltalom alatt álló erdőknek, valamint a talajvédelmi rendeltetésű, a faanyagtermelést nem szolgáló, úgynevezett örökerdőknek. Az ilyen idős állományok mind botanikailag, mind zoológiailag hatalmas értéket képviselnek.

Különös természeti látvány a Vöröskő-forrás
Különös természeti látvány a Vöröskő-forrás
Az erdészet erdőművelési és fahasználati tevékenysége során is a természetes folyamatokra épít, a természetközeli erdőgazdálkodás irányelveit követi. Az erdészek munkáját a tölgy és bükk magtermés mennyisége és minősége, az újulat megtelepedése, a csemeték növekedése irányítja. Az idős őshonos állományok fakitermelését csak kellő csemeteszám meglétekor engedélyezi a hatóság, a felújító vágások, szálalóvágások és szálalások nagy aránya jellemző, ezáltal a természetes erdőfelújítások mértéke is jelentős, az EGERERDŐ Zrt. teljes területén eléri a 95 százalékot.

A fenyőállományunk egészségi állapota klimatikus okokból nagyon leromlott az utóbbi években, osztotta meg velünk a szakember a sajnálatos tényt. Nagyon sok faegyed elszáradt, és ezekből a foltokból kiindulva a rovarok és gombák megbetegíthetik az élő fenyőket is. A faanyag további értékromlásának megelőzésére ezért ezeket a fenyveseket „kényszertarvágni” kell, a helyükön pedig mesterségesen kell új erdőt telepítenünk.

A turisztikai fejlesztés újabb mérföldköve

Október közepén átadtuk a Bükkzsérc község határában újjáépített Pazsagi turistaházat. A fejlesztést önerőből, összesen 190 millió forintból valósítottuk meg. A turistaház egy erdőtömb belsejében, a mai világban megszokott vezetékes víz, hálózati áramellátás, gázvezeték és a mobileszközök használatához szükséges térerő nélküli környezetben áll. Ennek megfelelően teljesen egyedi infrastruktúrával rendelkezik. A vizet forrásból nyerjük, az áramot áramfejlesztők termelik, az épület melegét faelgázosító kazán és cserépkályha biztosítja. Az épület 6 szobájában egy időben 22 fő, míg a tetőtérben kialakított matracszálláson 12 fő szállhat meg. Az alagsorban konyhát és 50 fő befogadására alkalmas étkezőt alakítottunk ki, az utóbbihoz külső terasz csatlakozik. Az épület kiválóan alkalmas iskolás csoportok, baráti társaságok, bakancsos turistacsoportok, nyugdíjas közösségek fogadására. Az őszi-téli próbaüzem után a nagyközönség 2018 tavaszától foglalhat szállást a Pazsagi turistaházban az EGERERDŐ Zrt. Felsőtárkányi Erdészeténél.

A Felsőtárkányi Erdészet vadászati hírneve is régi, a kövek alatti hegyoldalak, a Pazsag körüli volt szatmári püspöki erdő, a Hór-völgy vidéke, a cserépfalusi Mocsáros-ház környéke napjainkban is kedvelt vadászterületek.

A vadgazdál­kodás szakmai szempontjai alapján úgy szabályozzák a vadlétszámot, hogy a vad által okozott károk az erdőgazdálkodás és a természetvédelem számára is elvi­selhetők legyenek.

Az erdészet mintegy 12 100 hektáros területen vadgazdálkodik, ahol az egyéni és társas vadászatok során évente körülbelül 700 nagyvad elejtésére nyílik lehetősége a hazai és külföldi vadászoknak. A területen vadászható nagyvadfajok a gímszarvas, az őz, a muflon és a vaddisznó. Az erdészeink és a természetvédelmi szakemberek megfigyelései alapján a védett nagyragadozóink közül az európai szürkefarkast és a hiúzt állandó vadnak tekinthetjük, alkalmanként pedig barna medve is megfordul a területen – mondta az erdészetvezető.

Csühögő nosztalgia

A Felsőtárkányi Erdészet területén működik az EGERERDŐ Zrt. három erdei vasútja közül az egyik. A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút gyönyörű természeti környezetben 5 kilométer hosszon közlekedik. Megközelíthető Egerből autóbusszal, személygépkocsival (a 25-ös úton, a 7-es kilométerkőnél található a vasútállomás) és kerékpárral kerékpárúton, amely a kisvasút egykori Eger-Felnémet nyomvonalán fut. Az erdei vasút tavasztól őszig közlekedik, a menetrendet meg találjuk a www.egererdo.hu honlapon. A felsőtárkányi indító állomás után következik az Egeres-völgyi megálló. Az itt lévő vadaskertben muflonok és dámszarvasok láthatók.

Érdemes előre foglalni a tematikus járatokra
Érdemes előre foglalni a tematikus járatokra

A Stimecz-házi végállomáson szalonnasütők, focipálya, fedett szín és a Dél-Bükk élővilágát bemutató erdei tanösvény várja a kirándulókat. Az év folyamán különleges járatok is indulnak, a húsvéti hétvégén például a Nyuszivonat, szeptemberben a Szarvasbőgés a Stimecz-háznál, december elején pedig a Mikulásjárat. A színes programok mellett tavasszal turisták ezreit vonzza Felsőtárkányba a Stimecz-háztól 3 kilométerre fakadó gyönyörű Vöröskő-forrás. Csapadékos tél után a fennsíkon beszivárgó víz kora tavasszal a hegy lábánál, a Vöröskő-völgyben magasba tör, majd ernyőszerűen visszahull. Mivel a forrás nem minden évben működik, érdemes indulás előtt tájékozódni az EGERERDŐ Zrt. közösségi oldalán.

Az áprilisi váratlan havazás és viharos szél az EGERERDŐ Zrt. területén komoly károkat okozott, az égi csapásról még most is tanúskodnak a kidőlt fák hatalmas tuskói szerte a Bükkben és a Mátrában. Az itt lakók és ide látogatók saját bőrükön tapasztalhatták meg a természet pusztító erejét.

Az erdőbelsőben összeomló hatalmas állományok mellett forgal­mas közutak váltak napokra járhatatlanná, elszakadtak villanyvezetékek, több települést közel egy hétig megfosztva az áramellátástól.

A tavaszi havazás és vihar főként a meredek hegyoldalakon élő tányéros gyökérzetű bükkösöket sújtotta, a már kilombosodott fák nem bírták elviselni a leveleikre tapadt hó nyomását. Gyökereik kifordultak a felázott talajban, és a hatalmas faóriások dominószerűen kidőltek, semmit nem kímélve. Az ország egyik legkedveltebb kirándulóhelye, a szilvásváradi Szalajka-völgy látogatása is életveszélyessé vált.

Az erdészetek, köztük a Felsőtárkányi Erdészet is azonnal megkezdte a közutakon, erdőkben rekedt emberek mentését, és a károk felszámolását.

Az erdészek a különleges tavaszi télben dicsőn helytálltak, a fő veszélyforrásokat rövid időn belül megszüntették, majd megkezdték az összeomló erdők kármentesítését, mely azóta is folyamatos.

A turistautakkal behálózott Bükk bakancsos turistaként és két keréken is felfedezhető. Természeti kincseit először Less Nándor szenvedélyes világutazónk tárta fel, a térség szépsége azóta sem halványult. A Bükkben halad az Országos Kék­túra útvonala, az azonos jelzésű

Bükki Kéktúra útvonalán pedig több mint 72 kilométert tehetünk meg a térségben. Emellett számos turistaút, kijelölt kerékpáros erdei út segít a térség föltérképezésében.

Az erdőtömbben történelmi kalandozásokat is tehetünk. Legrégebbi leletei a Hór-völgy neandervölgyi ősember barlangjából, az úgynevezett Suba-lyuk barlangból származnak. Tovább haladva a Hór-völgyben az Ódor-hegy oldalán álló Ódorvár maradványaihoz érünk. A vár múltját köd fedi, valószínűleg az akkor még forgalmas Hór-völgyi út védelmére, figyelésére használták. A vár alatt rejtőző Hajnóczi-barlang csodaszép, több évszázad alatt kialakult cseppkőképződményeket rejt. A fokozottan védett barlang feltárása folyamatos, csak engedéllyel látogatható.

A környékbeli falvak lakói szoros kötelékben éltek az erdővel, fakitermeléssel, szénégetéssel, mészégetéssel és háton hordható mogyorófából készült kosarak készítésével foglalkoztak.

Portékáikat egész messzire, az Alföldre is elszállították, hogy biztosítsák családjuk megélhetését.

Várunk mindenkit erre a titokzatos tájra, mely minden évszakban elbűvölő arcát mutatja!

Szádeczky Kornélia,

Vigh Ilona

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/06 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mesehős lett Rezét gőzös

Már a második kötetét mutatták be annak a mesekönyvsorozatnak, melynek főszereplői a valóságban is szolgálatot teljesítő mozdonyok, a helyszínek pedig az erdei vasutak állomásai, és azok a csodás tájak, ahol a keskenynyomtávú szerelvények zakatolnak.

Ukrán-magyar összefogás a rókaveszettség ellen

Három évre szóló megállapodást kötött az Agrárminisztérium és az ukrán szaktárca a rókaveszettség-felszámolási program végrehajtásáról.

Szarvasoktól hangos az erdő

Szombat este kisvonatra szállhattak mind azok, akik gímszarvasok énekére voltak kíváncsiak. Kora este, 5 órakor a felsőtárkányi állomásról családokkal, baráti társaságokkal megtelt szerelvények gördültek ki a Stimecz-ház állomás felé, ahol az EGERERDŐ Zrt. szakemberei szeretettel fogadták a népes társaságot.

Tapasztalatcsere a fenntartható erdőgazdálkodásról

A gazdasági, társadalmi és természetvédelmi elvárások közötti harmóniát biztosító többcélú erdőgazdálkodás tapasztalatainak átadását segíti az az Európai Unió által finanszírozott projekt, amelynek keretében hazánkban üdvözölhetjük a georgiai környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszterhelyettest és delegációját – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a georgiai (grúz) szakemberek fogadásakor.

Nem az apríték a felelős a tüzifahiányért

Az apríték előállítás hátteréről, jelenlegi használatos technológiájáról és lehetséges jövőbeni fejlesztésről volt szó az EGERERDŐ Zrt. Vevői Nyílt Napján szeptember 13-án, melyen az erdészet a meglévő és potenciális üzleti partnerei vettek részt.

Zsákmány és látványosság: a jávorszarvas

Lehet-e egy szarvas haszonállat? Természetesen lehet, hiszen világszerte nem ritkák a szarvasfarmok, ahol jobbára az agancsukért és/vagy húsukért körbezárt területen tenyésztik őket. Ám, hogy egy vadon élő, tehát nem tenyésztett állat haszonállattá váljon, az mégiscsak furcsa. Ezért különleges a Svédországban élő jávorszarvas, amelynek húsa jelentős helyet foglal el a helyi gasztronómiában.

A Vendvidék kincsei: tökmagolaj, hajdina és köles

Az ország legnyugatibb részén, közel a Hármashatárhoz, ahol Ausztria, Szlovénia és Magyarország találkozik, él a hajdan vendnek nevezett közösség, a 6. században a területre költözött szlovénség. A Rába folyótól délre elterülő, 94 négyzetkilométeres Szlovén Rába-vidéknek nemcsak adottságai, története sajátos, a konyhája is különleges.

"Fedezd fel az erdőt az erdészekkel!"

A XXII. Erdők Hete keretében a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolája látványos, több állomással kialakított, tanösvény-jellegű erdei sétát szervez a Sóstói-erdőben (kb. 1100 m), az erdőben zajlómunkák bemutatására.

Aludjon hordóban!

Szüret táján különösen kényelmes megoldás lehet, ha valaki haza sem megy a szőlőtőkék közül, hanem rögvest ott is marad éjszakára. Valójában ezt a szálláslehetőséget inkább a borkedvelő vendégek számára találták ki.

Tóparti fakunyhó Orfűn

A Mecsek-hegység északi völgyében fekvő Orfű és a hozzá kapcsolódó kis falvak, tavak valódi kincseket rejtenek. A gazdag természeti környezet, a folyamatosan bővülő szolgáltatások, a sport- és rekreációs lehetőségek, valamint a kulturális értékek elkényeztetik a kikapcsolódni és üdülni vágyó látogatókat.