Back to top

Selmecbányán kezdődött

A selmeci diákhagyományokat ma is őrzik, gyakorolják az erdő-, bánya- és kohómérnöknek tanuló egyetemisták, közvetetten pedig minden iskolás követője, hiszen egyebek közt az év végi ballagás is azokat idézi. Diákhagyományokat bemutató sorozatunk második részében a máig élő szokások szülővárosában, Selmecbányán barangolunk.

"Szép kis város Selmecbánya a' biz a!
Görbe bár minden utcája a' biz a!"
(diáknóta részlet)

A város alapításának egyik legendája egy Sebenitz nevű pásztorlegényhez kapcsolódik, aki az Óhegy sziklái alatt legeltette nyáját, s közben két gyíkra lett figyelmes. Az egyik hátán ezüstpor, a másik hátán aranypor csillogott. Ezek a gyíkok vezették el a pásztort a vidék arany- és ezüstlelőhelyeihez. A gyíkok – sárkány formájában – ma is őrzik a település kincseit a város címerében. A települést pedig a pásztor neve után hívják németül Schemnitz-nek, magyarul Selmecbányának, röviden Selmecnek, szlovákul Banská Štiavnicának.

A Selmeci-érchegységben a 9. század óta valóban keresték és bányászták az érceket. A város keletkezése mindenképpen összefügg a felszíni bányaművelésről a mélyművelésre való áttéréssel, illetve az új kohászati technológiák meghonosodásával a 12. században. A bányászatnak és a kohászatnak köszönhetően Selmecbánya kiérdemelte a szabad királyi bányaváros címet, és virágkorát a 14. században élte. Abban az időben a magyarországi bányákból származott az Európában kitermelt arany 80 százaléka, az ezüstnek az egynegyede, a korabeli pénz forgalomnak pedig a zöme ezüstpénzzel bonyolódott le.

Az ezüst városának, Selmecbányának tehát akkoriban óriási jelentősége volt!

Az Anjou-királyok idején fénykorát élő selmeci bányászat azonban egyre több nehézséggel – köztük a vízelvezetéssel – küzdött, és bár számos technikai megoldást (pl. lőporral való bányarobbantás, a fém kivonása amalgamációs eljárással) Selmecen alkalmaztak a világon először, a 16. századtól hanyatlott a bányászat és a kohászat.

A Bányászati és Kohászati Palota
A Bányászati és Kohászati Palota
Ezen ismeretek elsajátítására a bécsi udvari kamara 1735-ben megalapította a Bányászati-Kohászati Tanintézetet. A montanisztika (azaz a bányászat és kohászat) tudományának fejlődéséhez 1762-ben a tanulmányi időt kettőről három évre növelték, a tanintézetet pedig Bányászati-Kohászati Akadémia rangra emelték. Mivel a bányaácsolatok, illetve a 18. század közepéig faszénnel üzemeltetett kohók rengeteg fát igényeltek, s emiatt a Selmec környéki erdők rohamosan fogytak, 1770-től – bár kis óraszámban – erdészeti szakismereteket is oktattak.

Idővel a bányaműveléstan keretében előadott erdészeti ismeretek kezdték szétfeszíteni a tantárgy kereteit, s az erdők okszerű kihasználása, felújítása mind fontosabb lett, ezért 1807-ben az udvari kamara önálló Erdészeti Tanintézet felállításáról döntött.

Az intézményeket 1846-ban összevonták, Bányászati- Kohászati és Erdészeti Akadémia néven működött tovább, s a tanulmányi időt az erdészképzésben három, a bányász- kohász képzésben négy évre emelték. Az 1867. évi kiegyezéstől a korábbi német helyett magyarul oktattak, majd az 1904-es korszerűsítés után az intézmény neve Bányászati és Erdészeti Főiskolára változott.

Selmec iskolaváros jellege az Akadémia mellett egyéb oktatási intézményeknek is köszönhető. A legnagyobb híre az 1528-ban alapított Evangélikus Líceumnak volt, padsorait Petőfi Sándor és Mikszáth Kálmán is koptatta. A másik középiskola, a római katolikus főgimnázium működése egészen az Árpád-házi királyokig vezethető vissza, kezdetben a jezsuiták, később a piaristák oktattak benne. A tanítóképző intézetben 1881-ben indult az oktatás, hogy az istentiszteletekre megfelelő énekvezetőket képezzenek.

A városháza híres óratornya
A városháza híres óratornya
A város különböző műveltségek, kultúrák találkozópontja volt, amelyhez jelentősen hozzájárultak iskolái. A színvonalas és híres oktatás mellett a diákok egyfajta selmeci hangulatban éltek, és ezek meghatározó részei a selmeci hagyományok.

A Selmeci-érchegységben, a Paradicsom-hegy oldalában lefutó völgy mentén kiépült történelmi város számos nevezetességet rejt. A nagy szintkülönbség miatt az utcák jó része féloldalas, így csak a hegy felőli oldalon építettek házakat, a másikon támfalak tartják az utcát. Selmec főutcája, az Arany utca alatt beboltozva szalad a Selmec-patak, amely korábban sokszor elöntötte a várost. Az utca sajátossága a terasz, a jócskán megemelt járdaszint a vasárnapi korzózások színtere volt. Ennek a végéből kapaszkodhatunk fel a Szentháromság térre, ahol a legelőkelőbb selmeci lakóházak állnak az 1710-ben pusztító pestisjárvány emlékére emelt Szentháromságszobor körül.

E térhez csatlakozó városháza tornyában lévő óra mutatói – régi zipszer hagyományt felidézve – ma is fordítva járnak, a kismutató a percek, a nagymutató az órák múlását jelzi.

Több magyar filmben is feltűnik a gyönyörű kálvária
Több magyar filmben is feltűnik a gyönyörű kálvária
S ha felemeljük fejünket, tekintetünk megakad az Óváron, kissé arrébb nézve pedig az Újváron, más néven Leányváron, s ehhez kapcsolódóan írta meg Zichy Géza Rössel Borbála történetét a Leányvári boszorkány című költői beszélyében. Kissé távolabb Európa legszebb térhatású kálváriája magasodik, mely Huszárik Zoltán több filmjében is megjelenik. S ott sorakoznak a bányászati- kohászati-erdészeti oktatáshoz szorosan kapcsolódó épületek, a Privitzkyház, a Krecsmáry-ház, a Zsembery-ház, a Belházy-ház, a Fritz-ház, a Fortuna-ház, no meg a három akadémiai palota.

Selmec belvárosát 1950-ben műemlékké nyilvánították, 1961-ben pedig a volt bányászati-erdészeti felsőoktatási intézmény épületei váltak hivatalosan is kultúrtörténeti emlékké. Selmec történelmi városrésze 1993 óta a világörökség részét képezi.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/06 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Örökzöldek ünneplőben

Karácsonykor sok lakás éke a feldíszített fenyő- fa: lehet kicsi, asztalra állítható vagy több méter magas óriás, mutatós tartóba illesztett vágott, földlabdás vagy konténeres. És vannak, akik ragaszkodnak a műfenyőhöz.

Környezeti nevelésről egyeztetettek az erdészetek

November végén az Északerdő Zrt. Csanyiki Erdőházában tett látogatást az EGERERDŐ Zrt. közjóléti munkaszervezete. A szomszéd erdőgazdaságok találkozója jó hangulatban telt, mely alkalmat adott az erdészeti közjóléti rendezvények és erdei iskolai programok szervezőinek tapasztalatcseréjére.

Újabb ASP fertőzés, de nincs szükség a fertőzött terület növelésére

Egy kilőtt, valamint egy elhullottan talált vaddisznóból származó mintából mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nébih laboratóriuma 2018. december 6-án. Az állatokra a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári külterületén találtak, amely – a korábbi, tarcali eset miatt kijelölt – fertőzött területen található.

Véradóbarát munkahely címet kapott az erdészet

2018-ban az EGERERDŐ Zrt. nyerte el Heves megyében a „VÉRADÓBARÁT MUNKAHELY” megtisztelő címet.

A termelői közösségek az élő hagyományok, közös kincseink őrzői

A „Termelői Közösségek Napja” a hagyományos termékeket előállító közösségek ünnepére rendezett szakmai konferencia. A Termelői Közösségek Napjának évenkénti megszervezésével az agrártárca célul tűzte a hagyományos termékeket előállító közösségek tevékenységének szakmai támogatását, együttműködésük és tapasztalatcseréjük elősegítését.

A mi nótáink

„Amely diák Jénából asszony nélkül, Lipcséből veretlenül, Wittenbergából ép bőrrel, Selmecről pedig a Bursch-nóták nélkül kerül vissza szülőföldjére, az a legszánalomraméltóbb teremtménye az Istennek.” Ez a régi selmeci szentencia jól kifejezi, hogy a diákdalok mennyire fontosak voltak az akadémisták életében, s ez a tény a mai napig sem vesztett jelentőségéből.

Újra Zambó Péter az OEE elnöke

Megtartotta tisztújító küldöttgyűlését az Országos Erdészeti Egyesület (OEE). A gyűlésen a küldöttek 2010 után immár a harmadik ciklusra választották meg az egyesület elnökének Zambó Pétert.

Fákat ajándékoz Cserkeszőlő erdésze a helyieknek

Egy helyi erdész önszorgalomból gyűjtött magokat, melyeket a saját portáján nevelt fává. Már három évesek a csemeték, és ideje, hogy végleges helyükre kerüljenek.

Stájer-házi foglalkozások

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. 2002-ben létesítette erdészeti erdei iskoláját a Kőszegi-hegységben, a Stájer-házak egyikében. Majd két év múlva az egykori istálló és raktár helyén elkészült az erdei szálló, s azóta fogadhatunk osztályokat, csoportokat többnapos programra is. A másik egykori erdészházban pedig már 1996-ban kialakították az Erdészeti Múzeumot.

Újra kiérdemelte a Pilis a bioszféra rezervátum címet

Megerősítette az UNESCO a Pilisi Bioszféra Rezervátum státuszát, elismerve ezzel a Pilisben alkalmazott területkezelési módszereket, amelyek a gazdálkodás, a természetvédelem és a turisztikai igények kiszolgálásának összhangján alapulnak. A munka eredményeit közös fórumon mutatták be Esztergomban, többek között a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. szakembereinek részvételével.