Back to top

Selmecbányán kezdődött

A selmeci diákhagyományokat ma is őrzik, gyakorolják az erdő-, bánya- és kohómérnöknek tanuló egyetemisták, közvetetten pedig minden iskolás követője, hiszen egyebek közt az év végi ballagás is azokat idézi. Diákhagyományokat bemutató sorozatunk második részében a máig élő szokások szülővárosában, Selmecbányán barangolunk.

"Szép kis város Selmecbánya a' biz a!
Görbe bár minden utcája a' biz a!"
(diáknóta részlet)

A város alapításának egyik legendája egy Sebenitz nevű pásztorlegényhez kapcsolódik, aki az Óhegy sziklái alatt legeltette nyáját, s közben két gyíkra lett figyelmes. Az egyik hátán ezüstpor, a másik hátán aranypor csillogott. Ezek a gyíkok vezették el a pásztort a vidék arany- és ezüstlelőhelyeihez. A gyíkok – sárkány formájában – ma is őrzik a település kincseit a város címerében. A települést pedig a pásztor neve után hívják németül Schemnitz-nek, magyarul Selmecbányának, röviden Selmecnek, szlovákul Banská Štiavnicának.

A Selmeci-érchegységben a 9. század óta valóban keresték és bányászták az érceket. A város keletkezése mindenképpen összefügg a felszíni bányaművelésről a mélyművelésre való áttéréssel, illetve az új kohászati technológiák meghonosodásával a 12. században. A bányászatnak és a kohászatnak köszönhetően Selmecbánya kiérdemelte a szabad királyi bányaváros címet, és virágkorát a 14. században élte. Abban az időben a magyarországi bányákból származott az Európában kitermelt arany 80 százaléka, az ezüstnek az egynegyede, a korabeli pénz forgalomnak pedig a zöme ezüstpénzzel bonyolódott le.

Az ezüst városának, Selmecbányának tehát akkoriban óriási jelentősége volt!

Az Anjou-királyok idején fénykorát élő selmeci bányászat azonban egyre több nehézséggel – köztük a vízelvezetéssel – küzdött, és bár számos technikai megoldást (pl. lőporral való bányarobbantás, a fém kivonása amalgamációs eljárással) Selmecen alkalmaztak a világon először, a 16. századtól hanyatlott a bányászat és a kohászat.

A Bányászati és Kohászati Palota
A Bányászati és Kohászati Palota
Ezen ismeretek elsajátítására a bécsi udvari kamara 1735-ben megalapította a Bányászati-Kohászati Tanintézetet. A montanisztika (azaz a bányászat és kohászat) tudományának fejlődéséhez 1762-ben a tanulmányi időt kettőről három évre növelték, a tanintézetet pedig Bányászati-Kohászati Akadémia rangra emelték. Mivel a bányaácsolatok, illetve a 18. század közepéig faszénnel üzemeltetett kohók rengeteg fát igényeltek, s emiatt a Selmec környéki erdők rohamosan fogytak, 1770-től – bár kis óraszámban – erdészeti szakismereteket is oktattak.

Idővel a bányaműveléstan keretében előadott erdészeti ismeretek kezdték szétfeszíteni a tantárgy kereteit, s az erdők okszerű kihasználása, felújítása mind fontosabb lett, ezért 1807-ben az udvari kamara önálló Erdészeti Tanintézet felállításáról döntött.

Az intézményeket 1846-ban összevonták, Bányászati- Kohászati és Erdészeti Akadémia néven működött tovább, s a tanulmányi időt az erdészképzésben három, a bányász- kohász képzésben négy évre emelték. Az 1867. évi kiegyezéstől a korábbi német helyett magyarul oktattak, majd az 1904-es korszerűsítés után az intézmény neve Bányászati és Erdészeti Főiskolára változott.

Selmec iskolaváros jellege az Akadémia mellett egyéb oktatási intézményeknek is köszönhető. A legnagyobb híre az 1528-ban alapított Evangélikus Líceumnak volt, padsorait Petőfi Sándor és Mikszáth Kálmán is koptatta. A másik középiskola, a római katolikus főgimnázium működése egészen az Árpád-házi királyokig vezethető vissza, kezdetben a jezsuiták, később a piaristák oktattak benne. A tanítóképző intézetben 1881-ben indult az oktatás, hogy az istentiszteletekre megfelelő énekvezetőket képezzenek.

A városháza híres óratornya
A városháza híres óratornya
A város különböző műveltségek, kultúrák találkozópontja volt, amelyhez jelentősen hozzájárultak iskolái. A színvonalas és híres oktatás mellett a diákok egyfajta selmeci hangulatban éltek, és ezek meghatározó részei a selmeci hagyományok.

A Selmeci-érchegységben, a Paradicsom-hegy oldalában lefutó völgy mentén kiépült történelmi város számos nevezetességet rejt. A nagy szintkülönbség miatt az utcák jó része féloldalas, így csak a hegy felőli oldalon építettek házakat, a másikon támfalak tartják az utcát. Selmec főutcája, az Arany utca alatt beboltozva szalad a Selmec-patak, amely korábban sokszor elöntötte a várost. Az utca sajátossága a terasz, a jócskán megemelt járdaszint a vasárnapi korzózások színtere volt. Ennek a végéből kapaszkodhatunk fel a Szentháromság térre, ahol a legelőkelőbb selmeci lakóházak állnak az 1710-ben pusztító pestisjárvány emlékére emelt Szentháromságszobor körül.

E térhez csatlakozó városháza tornyában lévő óra mutatói – régi zipszer hagyományt felidézve – ma is fordítva járnak, a kismutató a percek, a nagymutató az órák múlását jelzi.

Több magyar filmben is feltűnik a gyönyörű kálvária
Több magyar filmben is feltűnik a gyönyörű kálvária
S ha felemeljük fejünket, tekintetünk megakad az Óváron, kissé arrébb nézve pedig az Újváron, más néven Leányváron, s ehhez kapcsolódóan írta meg Zichy Géza Rössel Borbála történetét a Leányvári boszorkány című költői beszélyében. Kissé távolabb Európa legszebb térhatású kálváriája magasodik, mely Huszárik Zoltán több filmjében is megjelenik. S ott sorakoznak a bányászati- kohászati-erdészeti oktatáshoz szorosan kapcsolódó épületek, a Privitzkyház, a Krecsmáry-ház, a Zsembery-ház, a Belházy-ház, a Fritz-ház, a Fortuna-ház, no meg a három akadémiai palota.

Selmec belvárosát 1950-ben műemlékké nyilvánították, 1961-ben pedig a volt bányászati-erdészeti felsőoktatási intézmény épületei váltak hivatalosan is kultúrtörténeti emlékké. Selmec történelmi városrésze 1993 óta a világörökség részét képezi.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/06 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szüleink gyümölcsöskertje

Szabó István a régmúlt gabonanövényeit, gyümölcseit kutatja, gyűjti, őrzi. Nemrég gyümölcsöst telepítettek Alsópáhokon a professzornak köszönhetően, amely a „Szüleink gyümölcsöskertje” nevet kapta. Ezzel párhuzamosan könyvet írt a felkutatott régi fajtákról, amely hamarosan megjelenik.

Nyúl Péter a Mátravasúton

Jézus feltámadásának ünnepe, mely örömhírt a hívők körmenettel egybekötött vallási szertartásokon ünnepelnek. Emellett azonban az ünnepi hosszú hétvége színes szabadidős programot is kínált a családoknak, mely valamilyen formában kötődött húsvét jelképeihez, a sonkához, tojáshoz, és a gyerekek kedvencéhez, a pihe-puha nyuszihoz.

Változatlan forgatókönyv: a szakestély

A selmeci diákhagyományok jelenleg is élő rendezvényét, a szakestélyt lázas előkészület előzi meg, amit a Major domus irányít. A terem lefoglalása, berendezése, a névre szóló meghívó, az úgynevezett invitáló czédula szétküldése, a sör megrendelése, a zsíros kenyerek elkészítése, a leendő tisztségviselőkkel való egyeztetés után elérkezik a várva várt pillanat.

A faápolás a fa szeretetének a művészete

Favizsgálat és faápolás a kertészeti tervezésben címmel a Magyar Faápolók Egyesülete április 12-én első ízben szervezte meg szakmai továbbképzését kerttervezőknek, kivitelezőknek, művezetőknek, út- és közműtervezőknek.

Zöld egyenruhások és civilek összefogása két nemes ügy érdekében

Április 9-én zsúfolásig telt az EGERERDŐ Zrt. tárgyalója, beteg embertársaink segítése érdekében. Immáron negyedik évben rendezte meg az erdőgazdaság a tavaszi véradónapot, melyre a helyi Egri Erdészettől egészen a legtávolabb eső Bátonyterenyei Erdészetig, az összes egységünktől érkeztek segítő kezek.

Több helyszín, végtelen sok látnivaló

A VADEX Mezőföldi Zrt. erdei iskolai programjainak két helyszín ad otthont. A Gilice Erdészeti Erdei Iskola és Óvoda foglalkozásait a soponyai Ökocentrumban, valamint a Pákozd-Sukorói Arborétumban és Vadasparkban tartjuk, ahol komoly múltra tekint vissza a környezeti nevelés.

Átfogó országfásítási terv készül

Ősszel folytatódik az állami erdőkben az idei faültetési program, a tavaszi és őszi szezonban így akár csaknem ötvenmillió csemetével gyarapodhat az állomány. Az évtizedek óta tartó programoknak hála, Magyarországon folyamatosan nő az erdőterületek aránya - írja keddi számában a Magyar Nemzet.

Turizmus szakos hallgatók a Szalajka-völgyben

Az Eszterházy Károly Egyetem turizmus szakos hallgatói látogattak el a szilvásváradi Szalajka-völgybe, hogy közelebbről megismerjék a völgy turista csalogató természeti értékeit és a turisztikai szolgáltatásait.

Július 8. a 2019. II. negyedéves kárbejelentő lapok leadási határideje

A Nébih felhívja az erdészeti szakirányítók figyelmét, hogy az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer (OENyR) 2019. II. negyedéves kárbejelentő lapjainak leadási határideje: 2019. július 8.

Szárazság és erdőtűz

A hosszú csapadékmentes időszak miatt az avar száraz, a talajban mély repedések húzódnak, a lankadozó növényzet vizet kíván. A nagy szárazság talán enyhül április első hétvégéjén, hiszen a meteorológusok előrejelzése szerint frissítő záporra számíthatunk.