Back to top

Selmecbányán kezdődött

A selmeci diákhagyományokat ma is őrzik, gyakorolják az erdő-, bánya- és kohómérnöknek tanuló egyetemisták, közvetetten pedig minden iskolás követője, hiszen egyebek közt az év végi ballagás is azokat idézi. Diákhagyományokat bemutató sorozatunk második részében a máig élő szokások szülővárosában, Selmecbányán barangolunk.

"Szép kis város Selmecbánya a' biz a!
Görbe bár minden utcája a' biz a!"
(diáknóta részlet)

A város alapításának egyik legendája egy Sebenitz nevű pásztorlegényhez kapcsolódik, aki az Óhegy sziklái alatt legeltette nyáját, s közben két gyíkra lett figyelmes. Az egyik hátán ezüstpor, a másik hátán aranypor csillogott. Ezek a gyíkok vezették el a pásztort a vidék arany- és ezüstlelőhelyeihez. A gyíkok – sárkány formájában – ma is őrzik a település kincseit a város címerében. A települést pedig a pásztor neve után hívják németül Schemnitz-nek, magyarul Selmecbányának, röviden Selmecnek, szlovákul Banská Štiavnicának.

A Selmeci-érchegységben a 9. század óta valóban keresték és bányászták az érceket. A város keletkezése mindenképpen összefügg a felszíni bányaművelésről a mélyművelésre való áttéréssel, illetve az új kohászati technológiák meghonosodásával a 12. században. A bányászatnak és a kohászatnak köszönhetően Selmecbánya kiérdemelte a szabad királyi bányaváros címet, és virágkorát a 14. században élte. Abban az időben a magyarországi bányákból származott az Európában kitermelt arany 80 százaléka, az ezüstnek az egynegyede, a korabeli pénz forgalomnak pedig a zöme ezüstpénzzel bonyolódott le.

Az ezüst városának, Selmecbányának tehát akkoriban óriási jelentősége volt!

Az Anjou-királyok idején fénykorát élő selmeci bányászat azonban egyre több nehézséggel – köztük a vízelvezetéssel – küzdött, és bár számos technikai megoldást (pl. lőporral való bányarobbantás, a fém kivonása amalgamációs eljárással) Selmecen alkalmaztak a világon először, a 16. századtól hanyatlott a bányászat és a kohászat.

A Bányászati és Kohászati Palota
A Bányászati és Kohászati Palota
Ezen ismeretek elsajátítására a bécsi udvari kamara 1735-ben megalapította a Bányászati-Kohászati Tanintézetet. A montanisztika (azaz a bányászat és kohászat) tudományának fejlődéséhez 1762-ben a tanulmányi időt kettőről három évre növelték, a tanintézetet pedig Bányászati-Kohászati Akadémia rangra emelték. Mivel a bányaácsolatok, illetve a 18. század közepéig faszénnel üzemeltetett kohók rengeteg fát igényeltek, s emiatt a Selmec környéki erdők rohamosan fogytak, 1770-től – bár kis óraszámban – erdészeti szakismereteket is oktattak.

Idővel a bányaműveléstan keretében előadott erdészeti ismeretek kezdték szétfeszíteni a tantárgy kereteit, s az erdők okszerű kihasználása, felújítása mind fontosabb lett, ezért 1807-ben az udvari kamara önálló Erdészeti Tanintézet felállításáról döntött.

Az intézményeket 1846-ban összevonták, Bányászati- Kohászati és Erdészeti Akadémia néven működött tovább, s a tanulmányi időt az erdészképzésben három, a bányász- kohász képzésben négy évre emelték. Az 1867. évi kiegyezéstől a korábbi német helyett magyarul oktattak, majd az 1904-es korszerűsítés után az intézmény neve Bányászati és Erdészeti Főiskolára változott.

Selmec iskolaváros jellege az Akadémia mellett egyéb oktatási intézményeknek is köszönhető. A legnagyobb híre az 1528-ban alapított Evangélikus Líceumnak volt, padsorait Petőfi Sándor és Mikszáth Kálmán is koptatta. A másik középiskola, a római katolikus főgimnázium működése egészen az Árpád-házi királyokig vezethető vissza, kezdetben a jezsuiták, később a piaristák oktattak benne. A tanítóképző intézetben 1881-ben indult az oktatás, hogy az istentiszteletekre megfelelő énekvezetőket képezzenek.

A városháza híres óratornya
A városháza híres óratornya
A város különböző műveltségek, kultúrák találkozópontja volt, amelyhez jelentősen hozzájárultak iskolái. A színvonalas és híres oktatás mellett a diákok egyfajta selmeci hangulatban éltek, és ezek meghatározó részei a selmeci hagyományok.

A Selmeci-érchegységben, a Paradicsom-hegy oldalában lefutó völgy mentén kiépült történelmi város számos nevezetességet rejt. A nagy szintkülönbség miatt az utcák jó része féloldalas, így csak a hegy felőli oldalon építettek házakat, a másikon támfalak tartják az utcát. Selmec főutcája, az Arany utca alatt beboltozva szalad a Selmec-patak, amely korábban sokszor elöntötte a várost. Az utca sajátossága a terasz, a jócskán megemelt járdaszint a vasárnapi korzózások színtere volt. Ennek a végéből kapaszkodhatunk fel a Szentháromság térre, ahol a legelőkelőbb selmeci lakóházak állnak az 1710-ben pusztító pestisjárvány emlékére emelt Szentháromságszobor körül.

E térhez csatlakozó városháza tornyában lévő óra mutatói – régi zipszer hagyományt felidézve – ma is fordítva járnak, a kismutató a percek, a nagymutató az órák múlását jelzi.

Több magyar filmben is feltűnik a gyönyörű kálvária
Több magyar filmben is feltűnik a gyönyörű kálvária
S ha felemeljük fejünket, tekintetünk megakad az Óváron, kissé arrébb nézve pedig az Újváron, más néven Leányváron, s ehhez kapcsolódóan írta meg Zichy Géza Rössel Borbála történetét a Leányvári boszorkány című költői beszélyében. Kissé távolabb Európa legszebb térhatású kálváriája magasodik, mely Huszárik Zoltán több filmjében is megjelenik. S ott sorakoznak a bányászati- kohászati-erdészeti oktatáshoz szorosan kapcsolódó épületek, a Privitzkyház, a Krecsmáry-ház, a Zsembery-ház, a Belházy-ház, a Fritz-ház, a Fortuna-ház, no meg a három akadémiai palota.

Selmec belvárosát 1950-ben műemlékké nyilvánították, 1961-ben pedig a volt bányászati-erdészeti felsőoktatási intézmény épületei váltak hivatalosan is kultúrtörténeti emlékké. Selmec történelmi városrésze 1993 óta a világörökség részét képezi.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/06 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bővítették az ország egyik legnagyobb vadhúsfeldolgozóját

Új hűtőcsarnokot adtak át szerdán a hat állami erdőgazdaság tulajdonában lévő, tavaly 1,76 milliárd forintos árbevételt elérő Somogy megyei Öreglaki Vadfeldolgozó Kft.-ben.

Fakidőlés miatt rövidebb útvonalon közlekednek a lillafüredi kisvasút vonatai

A keddi és szerdai kiadós havazás számos fakidőlést eredményezett a Lillafüredi Állami Erdei Vasút (LÁEV) Miskolc-Dorottya utca – Lillafüred – Garadna fővonala mentén.

„Zöld erdőben jártam…” - rajzpályázat a nyíregyházi iskolásoknak

A Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából „Zöld erdőben jártam…” címmel rajzpályázatot hirdet Nyíregyháza város alsó és felső tagozatos tanulói számára két korcsoportban (1-4 oszt. és 5-8 oszt.).

„A fene egye meg!” - a farkasok helyzete a korábbi századokban

Nincs magyar ember akinek e „szelíd” káromkodás ne hagyta volna el az ajkát. A „fene” szót elsősorban a népi gyógyászatban, mint betegségelnevezést használták. Az viszont kevésbé ismert, hogy egészen a 1270-es évekig Magyarországon a „fene” alatt farkast értettek. A magyarságot, mint pásztorkodó, állattartó népet mindig erősen foglalkoztatta a farkas elleni védelem.

A FeHoVán is bemutatkozik az egyetlen magyar vadászkollekció

Korábban már nagy sikerrel debütált a Diana Vadászbálon, ahol az eredeti ókalocsai kézi hímzéssel díszített Wondeer vadászkollekciót a Diana Vadászhölgyek és professzionális modellek mutatták be a szakértő közönségnek.

Nagyszabású kisvasút-fejlesztési program indul

Tízmilliárd forintot fordít a költségvetésből a kormány kisvasutak felújítására 2018 és 2020 között - jelentette be Révész Máriusz kedden Miskolcon, az Északerő Zrt. fenntartásában lévő Lillafüredi Állami Erdei Kisvasút (LÁÉV) lillafüredi állomásán.

Továbbra sem megfelelő az időjárás az erdei munkákhoz

A hónap első pár napját enyhe idő, havas táj helyett tocsogó sár jellemzi. Ez az időjárás jelentősen megnehezíti az EGERERDŐ Zrt. erdeiben zajló munkát. A munkák tervszerű véghezvitele érdekében bízunk az időjósok előrejelzésében, miszerint a jövő hét elején újra fagyos reggelekre ébredhetünk.

Megérkezett a fagy, indulhat a motorfűrész

Pálnak fordulása, fél tél elmúlása, mondja a népi mondóka. Végre fehér fátyol borítja a tájat, fagyos reggel köszönti a koránkelőt, tagadhatatlanul tél van, ami egyben a fakitermelések fő időszaka is. Az erdő csendjét a motorfűrész zaja töri meg.

Egyre fogynak a juhok és a juhászok is

Egykor a juhászat egyik legnagyobb fellegvárának számított Túrkeve, mára azonban igencsak megcsappant az állomány. Egyre kevesebben foglalkoznak juhtartással, valójában már nem éri meg a birkanyájjal vesződni.

Havas hétvége várható a Bükkben és a Mátrában

Január harmadik hétvégéjén havas tájakkal találkozhatnak a Mátra és a Bükk magasabban fekvő területein. Jó hír a síelőknek és szánkózóknak, hogy a hétvégi napokon sportolásra alkalmas pályákat találnak, akár síelnek, akár szánkóznak.