Back to top

Selmecbányán kezdődött

A selmeci diákhagyományokat ma is őrzik, gyakorolják az erdő-, bánya- és kohómérnöknek tanuló egyetemisták, közvetetten pedig minden iskolás követője, hiszen egyebek közt az év végi ballagás is azokat idézi. Diákhagyományokat bemutató sorozatunk második részében a máig élő szokások szülővárosában, Selmecbányán barangolunk.

"Szép kis város Selmecbánya a' biz a!
Görbe bár minden utcája a' biz a!"
(diáknóta részlet)

A város alapításának egyik legendája egy Sebenitz nevű pásztorlegényhez kapcsolódik, aki az Óhegy sziklái alatt legeltette nyáját, s közben két gyíkra lett figyelmes. Az egyik hátán ezüstpor, a másik hátán aranypor csillogott. Ezek a gyíkok vezették el a pásztort a vidék arany- és ezüstlelőhelyeihez. A gyíkok – sárkány formájában – ma is őrzik a település kincseit a város címerében. A települést pedig a pásztor neve után hívják németül Schemnitz-nek, magyarul Selmecbányának, röviden Selmecnek, szlovákul Banská Štiavnicának.

A Selmeci-érchegységben a 9. század óta valóban keresték és bányászták az érceket. A város keletkezése mindenképpen összefügg a felszíni bányaművelésről a mélyművelésre való áttéréssel, illetve az új kohászati technológiák meghonosodásával a 12. században. A bányászatnak és a kohászatnak köszönhetően Selmecbánya kiérdemelte a szabad királyi bányaváros címet, és virágkorát a 14. században élte. Abban az időben a magyarországi bányákból származott az Európában kitermelt arany 80 százaléka, az ezüstnek az egynegyede, a korabeli pénz forgalomnak pedig a zöme ezüstpénzzel bonyolódott le.

Az ezüst városának, Selmecbányának tehát akkoriban óriási jelentősége volt!

Az Anjou-királyok idején fénykorát élő selmeci bányászat azonban egyre több nehézséggel – köztük a vízelvezetéssel – küzdött, és bár számos technikai megoldást (pl. lőporral való bányarobbantás, a fém kivonása amalgamációs eljárással) Selmecen alkalmaztak a világon először, a 16. századtól hanyatlott a bányászat és a kohászat.

A Bányászati és Kohászati Palota
A Bányászati és Kohászati Palota
Ezen ismeretek elsajátítására a bécsi udvari kamara 1735-ben megalapította a Bányászati-Kohászati Tanintézetet. A montanisztika (azaz a bányászat és kohászat) tudományának fejlődéséhez 1762-ben a tanulmányi időt kettőről három évre növelték, a tanintézetet pedig Bányászati-Kohászati Akadémia rangra emelték. Mivel a bányaácsolatok, illetve a 18. század közepéig faszénnel üzemeltetett kohók rengeteg fát igényeltek, s emiatt a Selmec környéki erdők rohamosan fogytak, 1770-től – bár kis óraszámban – erdészeti szakismereteket is oktattak.

Idővel a bányaműveléstan keretében előadott erdészeti ismeretek kezdték szétfeszíteni a tantárgy kereteit, s az erdők okszerű kihasználása, felújítása mind fontosabb lett, ezért 1807-ben az udvari kamara önálló Erdészeti Tanintézet felállításáról döntött.

Az intézményeket 1846-ban összevonták, Bányászati- Kohászati és Erdészeti Akadémia néven működött tovább, s a tanulmányi időt az erdészképzésben három, a bányász- kohász képzésben négy évre emelték. Az 1867. évi kiegyezéstől a korábbi német helyett magyarul oktattak, majd az 1904-es korszerűsítés után az intézmény neve Bányászati és Erdészeti Főiskolára változott.

Selmec iskolaváros jellege az Akadémia mellett egyéb oktatási intézményeknek is köszönhető. A legnagyobb híre az 1528-ban alapított Evangélikus Líceumnak volt, padsorait Petőfi Sándor és Mikszáth Kálmán is koptatta. A másik középiskola, a római katolikus főgimnázium működése egészen az Árpád-házi királyokig vezethető vissza, kezdetben a jezsuiták, később a piaristák oktattak benne. A tanítóképző intézetben 1881-ben indult az oktatás, hogy az istentiszteletekre megfelelő énekvezetőket képezzenek.

A városháza híres óratornya
A városháza híres óratornya
A város különböző műveltségek, kultúrák találkozópontja volt, amelyhez jelentősen hozzájárultak iskolái. A színvonalas és híres oktatás mellett a diákok egyfajta selmeci hangulatban éltek, és ezek meghatározó részei a selmeci hagyományok.

A Selmeci-érchegységben, a Paradicsom-hegy oldalában lefutó völgy mentén kiépült történelmi város számos nevezetességet rejt. A nagy szintkülönbség miatt az utcák jó része féloldalas, így csak a hegy felőli oldalon építettek házakat, a másikon támfalak tartják az utcát. Selmec főutcája, az Arany utca alatt beboltozva szalad a Selmec-patak, amely korábban sokszor elöntötte a várost. Az utca sajátossága a terasz, a jócskán megemelt járdaszint a vasárnapi korzózások színtere volt. Ennek a végéből kapaszkodhatunk fel a Szentháromság térre, ahol a legelőkelőbb selmeci lakóházak állnak az 1710-ben pusztító pestisjárvány emlékére emelt Szentháromságszobor körül.

E térhez csatlakozó városháza tornyában lévő óra mutatói – régi zipszer hagyományt felidézve – ma is fordítva járnak, a kismutató a percek, a nagymutató az órák múlását jelzi.

Több magyar filmben is feltűnik a gyönyörű kálvária
Több magyar filmben is feltűnik a gyönyörű kálvária
S ha felemeljük fejünket, tekintetünk megakad az Óváron, kissé arrébb nézve pedig az Újváron, más néven Leányváron, s ehhez kapcsolódóan írta meg Zichy Géza Rössel Borbála történetét a Leányvári boszorkány című költői beszélyében. Kissé távolabb Európa legszebb térhatású kálváriája magasodik, mely Huszárik Zoltán több filmjében is megjelenik. S ott sorakoznak a bányászati- kohászati-erdészeti oktatáshoz szorosan kapcsolódó épületek, a Privitzkyház, a Krecsmáry-ház, a Zsembery-ház, a Belházy-ház, a Fritz-ház, a Fortuna-ház, no meg a három akadémiai palota.

Selmec belvárosát 1950-ben műemlékké nyilvánították, 1961-ben pedig a volt bányászati-erdészeti felsőoktatási intézmény épületei váltak hivatalosan is kultúrtörténeti emlékké. Selmec történelmi városrésze 1993 óta a világörökség részét képezi.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/06 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Élettel teli emlékerdő

Beliczay István nyugdíjas erdőmérnök éveinek számában már a második nyolcas is megjelent, de még ma is friss, pontosan idézi a legfontosabb történeteket. Valamikor a múlt rendszerben kezdte szövögetni álmát, s már huszonkét esztendeje, hogy Tompa határában megvetette alapjait az Emlékerdőnek.

Régi fajták újjászületése

Az utóbbi években felkapottá váltak a régi falusi portákon, szőlőhegyeken gondozás nélkül is bőséges, egészséges, jóízű termést nevelő gyümölcs-tájfajták. Ezeket a gazdálkodó ember a természet segítségével válogatta ki aszerint, hogy ami kevés törődés mellett is életképes, termőképes maradt, azt továbbszaporította.

Virágzik a som, rügyeznek az erdei fák

Április második hétvégéje igazi meleg idővel várja a kirándulókat, hiszen akár 20 fok közelébe is emelkedhet a hőmérő higanyszála. A húsos som apró virága újra szépen sárgállik a hegyoldalon. A szorgos méhek a füzek barkáiról már gyűjtik a virágport. Az erdei fák, bokrok rügyei megduzzadva várják a meleg napokat, hogy leveleiket kibontva újra beindulhasson a fotoszintézis folyamata.

Tányéron a Bakony

Zúg a szél, belekap a bakonyi fák csupasz lombkoronájába, a szürke törzsek élesen rajzolódnak ki a havas domboldalon. Alsóperén télen-nyáron 2-3 °C-kal hűvösebb a levegő. A Keleti-Bakonyban nagy birtokokkal rendelkező Nádasdy család a táj szépsége és a vadbőség miatt épített itt vadászkúriát és alakított ki angolparkot.

Gépadománnyal támogatják az erdélyi magyar nyelvű erdészképzést

A Földművelésügyi Minisztérium és partnerei korszerű erdészeti szerszámokkal, speciális oktatóanyagokkal segítik a csíkszeredai Venczel József Szakközépiskolát, az egyetlen ilyen típusú erdélyi intézményt. Az FM már évek óta támogatja az anyanyelvű szakoktatást a határon túl.

Elkezdődtek az erdősítési munkák a Sóstói-erdőben

Tavaly ősszel kezdődött Nyíregyházán, a Sóstói-erdőben, a kórháztól északra fekvő területen, két egymás melletti erdőrészletben, négy hektáron fakitermelés. A főként akác és tölgy fafajú erdőállomány kétharmada csúcsszáradt fákból állt, ezért nem lehetett tovább halogatni a munkát. A fakitermelés még tavaly befejeződött, a faanyagot elszállították, a vágástakarítás és a talajelőkészítés is véget ért.

Szavalóverseny óvodásoknak a „Madarak és Fák Napja” alkalmából

A Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola a „Madarak és Fák Napja” alkalmából ismét meghirdeti szavalóversenyét óvodás gyermekek számára.

Gyümölcsök a Bibliából

Biblia a „könyvek könyve”, a világon a legtöbbet olvassák. A szentföld változatos felszínű, mediterrán és szubtrópusi éghajlatú terület, növényzete, mezőgazdasági kultúrája különbözik a miénktől. Bár a Biblia nem természetismereti kézikönyv, ám a bibliai tájak, növények és jelképrendszerük ismerete fontos hátteret jelent a szentírás tanulmányozásához, és megértésében is segítséget nyújt.

Regényes alakok

100 évvel ezelőtt, 1918-ban az akkor már 62. évfolyamát megérő sportlap, a Vadász- és Versenylap január 9-i számában a Magyar Lovaregylet versenyfeltételei című közleményben az olvasható, hogy 1917-ben 43 versenynapot rendeztek, a következő szezonban viszont eggyel növelik a versenynapok számát.

Esős, virágos húsvéti hétvége

Tavasz van, minden szeszélyével együtt. A Bükk és a Mátra északi lejtőin megmaradt hófoltok még a télről regélnek, közben a saját bőrünkön érezzük a felhők mögül előbújó nap melegét. A fagyos talaj helyett sárban tapicskolhat az erdő vándora.