Back to top

A tűlevelűeket károsító rovarok pusztítója

A búbos cinege talán a legszebb hazai cinegefaj, a verébnél kisebb, hossza 11,5 cm. Hátrafelé hajló hegyes bóbitája alapján könnyű felismerni. A tojó és a fiatalok búbja valamivel rövidebb, mint a hímé, de ezt általában csak akkor látni, ha a két madár egymás közelében van. Leggyakrabban hallatott nagyon jellemző hangja pergő „gürrr”.

A búbos cinege nyugat-palearktikus elterjedésű faj, a nagy fenyvesek fészkelője. Hazánkban is a tűlevelű erdők, elsősorban a lucosok lakója. Bár tulajdonképpen hegyvidéki faj, terjeszkedik és megjelent a síkvidéken is, így fészkel a tűlevelűekkel elegyes erdőkben, parkokban és arborétumokban is. A hazánkban élő párok becsült száma nagyjából négyezer. Állandó madár, a költési időn túl kóborol. Ilyenkor elsősorban ott bukkan fel, ahol fenyőfák állnak. A kóborló példányok néha a vegyes cinegecsapatokhoz csatlakoznak.

A búboscinege
Fotó: Bécsy László

A tojó március végén, de inkább áprilisban rakja le 4-8 fehér alapon rozsdavörösen foltozott tojását. Egyedül kotlik, a fészket ritkán, rövid időre hagyja el, hogy táplálékot keressen. Amíg a kotlás tart, a hím a közelben őrködik, énekel, de eteti is párját. A tojásokat a tojó naponta rakja le, és amíg a fészekalj nem teljes, mohával gondosan betakarja őket. A fiókák 13-14 nap alatt kelnek ki, csupaszok, zárt szeműek, anyjuk eleinte rajtuk marad, folyamatosan melengeti őket, a táplálékot a hím hordja. Később már mindkét szülő etet, kora hajnaltól egészen az esti szürkületig hordják a hernyókat, pókokat a fészekhez. A fiókák háromhetes korukban már az odú szájában várják szüleiket, és néhány nap múlva kirepülnek. A szülők önállósodásukig etetik őket.

A búbos cinege elsősorban a magas fenyőfák koronaszintjében kutat táplálék után, de a fiatalosokban gyakran egészen alacsonyan is keresgél. Néha a kéreg repedéseiből emeli ki a petéket vagy bábokat. Tápláléka tavasszal és nyáron kizárólag rovarokból és pókokból áll, nagyon sok, a tűlevelűeket károsító rovart fogyaszt. Télen magokat is eszik, de a póktáplálék ekkor is jellemző. Alkalmilag jár az etetőre.

Az írás Schmidt Egonnak a Kistermelők Lapjában februári számában közzétett cikke alapján készült, melyben részletesebben is olvashatunk e cinegefajról.

Forrás: 
Kistermelők Lapja/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Már biotea is van

Zöldségek, tojás, tej és hús után már az élvezeti cikkek piacán is egyre terjednek a bioélelmiszerek, így hamarosan a biotea, valamint a biominősítésű egyéb termékek is az asztalra kerülnek.

Újabb pályázati forrás jut környezet- és természetvédelemre

Magyarország két LIFE integrált pályázatát is támogatja az Európai Bizottság, egyet környezetvédelmi, egyet pedig természetvédelmi területen - mondta el Nagy István agrárminiszter az MTI-nek csütörtökön.

Nem egyformán látogatják a virágokat a „fiú” és „lány” méhek

A méh-fajok különböző nemű egyedei külsőre talán hasonlítanak, de a táplálkozási szokásaik nagyon is eltérőek. Nektárra mindkét nemnek szüksége van, amit különböző virágokról gyűjtenek – annyira különbözőekről, hogy ez alapján akár két külön fajnak is lehetne őket tekinteni.

Környezeti nevelésről egyeztetettek az erdészetek

November végén az Északerdő Zrt. Csanyiki Erdőházában tett látogatást az EGERERDŐ Zrt. közjóléti munkaszervezete. A szomszéd erdőgazdaságok találkozója jó hangulatban telt, mely alkalmat adott az erdészeti közjóléti rendezvények és erdei iskolai programok szervezőinek tapasztalatcseréjére.

Már turistaúton is megközelíthető a pilisszántói Kőfülke

Új szakaszokkal bővült a Pilisi Parkerdő területén futó 1000 kilométeres turistaút-hálózat. A helyi önkormányzat és a Pilisi Parkerdő Zrt. együttműködésének eredményeként a Piliscsabai Természetjáró Egyesület önkéntesei új jelzéseket festettek fel.

A „póktej” táplálóbb mint a tehéntej

Mikroszkóp alatt megvizsgálták az anyapókot, gyengén megnyomták potrohukat. Néhány csepp krémes, fehér folyadék jött ki belőlük, valami olyasmi, ami ránézésre nagyon hasonlított az emberi vagy emlős tejre.

A környezetszennyezés aggasztja leginkább a magyarokat

A klímaváltozást, illetve a környezetszennyezést tartják az egyik legnagyobb társadalmi kihívásnak annak a hét országnak a lakói, akiket az E.ON megbízásából kérdeztek meg egy reprezentatív kutatásban. A felmérésből az is kiderült, öt magyarból négy a saját eszközeivel is igyekszik tenni valamit az üvegházhatás ellen.

Jövőre láthatjuk a digitálisan felújított Vízipók-csodapókot

Március 22-én, a víz világnapján mutatják be a digitálisan felújított Vízipók-csodapók című egészestés rajzfilmet, amelynek vetítéseihez számos ismeretterjesztő program is kapcsolódik majd.

Ismét Túrkevét választották a baglyok fővárosuknak

Magyarországon Túrkeve számít a baglyok fővárosának. A téli hónapokban ezernél is több bagoly tölti itt a napokat. A hideg idő beköszöntével már idén is megjelentek a nagyobb fákon, s a helybéliek ismerősként köszöntik őket.

Élen a vándorló vízimadarak védelmében

Az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás (AEWA) legfőbb döntéshozó szervének konferenciáját december 4-8. között tartották a dél-afrikai Durbanben. A háromévente megrendezendő találkozót legközelebb, a Magyar Kormány meghívására 2021-ben Budapesten tartják meg.