Back to top

A tűlevelűeket károsító rovarok pusztítója

A búbos cinege talán a legszebb hazai cinegefaj, a verébnél kisebb, hossza 11,5 cm. Hátrafelé hajló hegyes bóbitája alapján könnyű felismerni. A tojó és a fiatalok búbja valamivel rövidebb, mint a hímé, de ezt általában csak akkor látni, ha a két madár egymás közelében van. Leggyakrabban hallatott nagyon jellemző hangja pergő „gürrr”.

A búbos cinege nyugat-palearktikus elterjedésű faj, a nagy fenyvesek fészkelője. Hazánkban is a tűlevelű erdők, elsősorban a lucosok lakója. Bár tulajdonképpen hegyvidéki faj, terjeszkedik és megjelent a síkvidéken is, így fészkel a tűlevelűekkel elegyes erdőkben, parkokban és arborétumokban is. A hazánkban élő párok becsült száma nagyjából négyezer. Állandó madár, a költési időn túl kóborol. Ilyenkor elsősorban ott bukkan fel, ahol fenyőfák állnak. A kóborló példányok néha a vegyes cinegecsapatokhoz csatlakoznak.

A búboscinege
Fotó: Bécsy László

A tojó március végén, de inkább áprilisban rakja le 4-8 fehér alapon rozsdavörösen foltozott tojását. Egyedül kotlik, a fészket ritkán, rövid időre hagyja el, hogy táplálékot keressen. Amíg a kotlás tart, a hím a közelben őrködik, énekel, de eteti is párját. A tojásokat a tojó naponta rakja le, és amíg a fészekalj nem teljes, mohával gondosan betakarja őket. A fiókák 13-14 nap alatt kelnek ki, csupaszok, zárt szeműek, anyjuk eleinte rajtuk marad, folyamatosan melengeti őket, a táplálékot a hím hordja. Később már mindkét szülő etet, kora hajnaltól egészen az esti szürkületig hordják a hernyókat, pókokat a fészekhez. A fiókák háromhetes korukban már az odú szájában várják szüleiket, és néhány nap múlva kirepülnek. A szülők önállósodásukig etetik őket.

A búbos cinege elsősorban a magas fenyőfák koronaszintjében kutat táplálék után, de a fiatalosokban gyakran egészen alacsonyan is keresgél. Néha a kéreg repedéseiből emeli ki a petéket vagy bábokat. Tápláléka tavasszal és nyáron kizárólag rovarokból és pókokból áll, nagyon sok, a tűlevelűeket károsító rovart fogyaszt. Télen magokat is eszik, de a póktáplálék ekkor is jellemző. Alkalmilag jár az etetőre.

Az írás Schmidt Egonnak a Kistermelők Lapjában februári számában közzétett cikke alapján készült, melyben részletesebben is olvashatunk e cinegefajról.

Forrás: 
Kistermelők Lapja/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ne szemetelj!

Különböző megfogalmazásban erre szólítanak föl azok a táblák, melyeket már négy éve helyezett ki az erdőgazdálkodó a leglátogatottabb dél-mátrai kirándulóhelyeken. Üzenetük egységes: a szemét nem az erdőbe való, ha utunk során megtermeltük, vigyük is magunkkal hazáig.

Ircsi fonodája

Bevallom, amíg nem ismertem Bene Ircsi díszüvegfonásait, nekem bizony kosárfonás, demizsonfonás, üvegfonás, egyre ment. Nem tudtam, hogy a különbség olyasféle, mint a fatáblára krétával rótt betűk, és a finom papírra, tollal írt, gyöngybetűs szöveg között – hisz mindkettő olvasható, de más a jellegük és funkciójuk. A kosarak rusztikus szépsége mellett a díszüvegfonás filigrán mívessége is másfajta használatról vall.

Világszerte csökken a földek termékenysége

A talajromlás jelenleg a földterületek több mint 75 százalékát érinti, 2050-re ez 90 százalékra nő - derül ki az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja által közzétett, az elsivatagosodást bemutató világatlasz új kiadásából. 2050-re a szűkös talajerőforrásokból eredő problémák akár 700 millió embert is arra kényszeríthetnek, hogy elhagyják lakóhelyüket.

Nagy István: a környezetvédelmi problémákat közösen kell megoldani

A környezetvédelmi kérdések, problémák mindig globális jellegűek, határon átívelők, ezért a megoldásnak is mindig közösnek kell lennie - mondta Nagy István agrárminiszter csütörtökön Budapesten, a visegrádi négyek (V4) környezetvédelmi találkozóján.

Az egri füvesember tanácsai

A jó idő beköszöntével a természet gyógyító kincseivel ajándékozza meg az erdőn mezőn járókat. Az, aki figyelmes sok gyógynövényt gyűjthet. Számos esetben még azok is hasznosak, melyek elsőre kiirthatatlan gyomnövénynek tűnnek.

Őzbakot fogtak Kecskemét belvárosában

Napok óta több bejelentés érkezett a rendőrségre arról, hogy őzet láttak Kecskemét belvárosában. A rendőrök keresni kezdték és a járőrök kedd délután megtalálták a belváros egyik utcájában.

Nem vágják tarra, csak felújítják

Soron kívül felülvizsgálják Sóstón az erdei tornapálya fáit a szakemberek, mert az elmúlt hétvégén egy élő fa mintegy 20 centiméter átmérőjű oldalága lehasadt, nem kis riadalmat keltve az ott tartózkodó kisgyermekes szülőkben. Az tarvágás azonban nem indokolt, csupán nevelővágást végeznek, így az erdei tornapálya "zöld képe" is megmarad.

Ökotakarítás: citrom, ecet és társai

Minden háztartásban kéznél vannak azok az anyagok, szerek, amelyekkel feloldhatjuk a zsírt, eltávolíthatjuk a vízkövet, és megszabadulhatunk a makacs szennyeződésektől, bacilusoktól, penésztől.

Még nincsenek meg a tettesek a kidobott marhatetemek ügyben

A tél és a tavasz folyamán több alkalommal is széttrancsírozott szarvasmarha-maradványokat raktak le Nagylóc, Kozárd és Ecseg községek határában, a műutak mellett. Az elhullott állatok egy részéről már kiderült, hogy nagyüzemi telepről származtak, de hogy melyikből, az még nem, az sem biztos, hogy hazai volt az a gazdaság. Mit tud erről a Nébih, kellett-e intézkedniük az ügyben?

Ahol az erdő és a zene összefonódik

A 15 éve megfogalmazott célok nem változtak: az erdő, a zene, a művészetek erejével a környezettudatos, fenntartható életvitel irányába mozdítani az embereket, hangzott el a Muzsikál az erdő – Mátrai Művészeti Napok idei eseménysorozatának beharangozóján. A bővülő, a kultúrát és az erdők világát a helyi értékekkel ötvöző programsorozatot a kezdetektől támogatja az Országos Erdészeti Egyesület.