Back to top

Csigás, neszes patások

Hazánk középhegységeinek ösvényeit járva némi szerencsével találkozhatunk a juhra emlékeztető muflonnal. Ahhoz azonban, hogy közelről megpillanthassuk őket, igencsak csöndben kell közlekednünk, ugyanis rendkívül éberek. Nem véletlenül mondja a népnyelv: a muflon neszes állat.

Fotó: Mesterházi József
A muflon viselkedésében igazi vadjuh, s származása sokáig megosztotta a szakemberek táborát. Az elmúlt években azonban sikerült tisztázni a kérdést: a Szardínián és Korzikán élő muflonok ősi típusú házi juhok, eredetük pedig azokra az időkre vezethető vissza, amikor az ott élők elkezdték a vadjuh háziasítását. Annak során különböző területekről hurcoltak be a szigetre ősi, kezdetleges formájú juhokat, s minden bizonnyal az ott élő nyájakat is felhasználták a nemesítéshez. Ezek a félvadon tartott állatok olykor-olykor visszatértek a természetbe, s visszavadultak. Így alakult ki a mai muflon, amelyet hivatalosan immár a házi juh egyik fajtájának tart a tudomány.

Mindez semmit sem von le a muflon vadászati jelentőségéből, hiszen igazi vadállat, csak létrejötte különleges és ritka, mert háziállatból jött létre. A muflon viselkedése, megjelenése nemigen emlékeztet a többi házijuh-faj tára, hiszen meglehetősen éber, sebes mozgású állat.

Fenséges megjelenése már a rómaiakat is megigézte, százszámra szállították a muflonokat Szardíniáról Rómába és a birodalom más nagyvárosaiba, ahol elsősorban állatviadalokra használták a szerencsétleneket az arénák porondjain. A birodalom bukása után a muflonok hosszú ideig feledésbe merültek, s csak 1566-ban I. Miksa magyar és cseh király hozatott alsó-ausztriai fácán- és muflonkertjébe néhány példányt.

A 17. században fokozatosan terjedtek el a muflonok a főúri vadaskertekben, de az igazi nagy telepítési hullám a 19–20. század fordulóján érte el hazánkat. A mai Magyarország területére gróf Károlyi László telepítette az első muflonokat Füzérradványba 1902-ben. Napjainkban Európában viszonylag elterjedt vad, állománya 100 ezer példány körüli. Nálunk mintegy 13 ezer él, és ebből mind többet vadaskertekben ejtenek el.

Jól alkalmazkodik

Fehér nyereg

A muflonkosok testhossza általában 135, marmagassága 90 centiméter, testtömegük akár 55 kilogramm is lehet. A nőstények ennél kisebbek, méreteik a hímekéinek mintegy kétharmada. A kosok a téli, durva tapintású, vastag bundájukon, hátukon különösen szembetűnő fehér foltot, úgynevezett nyerget viselnek. A muflonok ujjai között mirigyek találhatók, azok váladékával jelölik ki területük határát.

Mivel mindössze egy bő évszázada él a hazai vadonban, még mindig keresi helyét a magyar ökoszisztémában. Rendkívül jól alkalmazkodik a különféle élőhelytípusokhoz, de mivel a Földközi-tenger vidékéről származik, elsősorban a déli kitettségű, napos, széltől védett, jó kilátást biztosító, sziklás területeket kedveli. Különösen az idősebb tölgyesekkel, bükkösökkel határosakat.

A táplálékra nem túl igényes, de természetesen, ha teheti, a jobb minőségű eledelt fogyasztja. Szervezete éppoly jól hasznosítja a nehezen emészthető, gyenge minőségű füveket, mint a magasabb tápértékű növényeket.

Bő egy harmad részben fás szárú növényeket fogyaszt, de télvíz idején arányuk akár a 80 százalékot is elérheti a táplálkozásában. S nemcsak a különböző aromás füveket legeli előszeretettel, hanem a vadgesztenyét is szívesen fogyasztja. A muflon a házi juhhoz hasonlóan legel, s eközben letapossa a környezetét, így – különösen, ha nagyobb nyájba verődik – nagy kárt okozhat a természetvédelmi szempontból igen értékes dolomit és mészkő sziklagyepeken. Ráadásul, ha nem kényszerül rá, nem vándorol, általában 1-2 kilométeres körzetben mozog, kedvelt legelőterületétől ritkán távolodik el öt kilométerre vagy annál messzebb.

Tülkök csattogása

Fotó: Kovács Norbert
Ahol zavartalanul élhet, általában nappal mozog, reggel és délután legel. Az évszaktól és a táplálékbőségtől függően 14-17 órát is eltölt a táplálkozással, 7-10 órát pedig pihen. Nyugodt körülmények között az anyák bárányaikkal 2-4 fős csoportokba verődve élnek, ahol azonban nagy a zavarás, vagy viszonylag koncentrált a táplálékforrás, 50-60 egyedes nyájak is kialakulhatnak, egy-egy tapasztalt, idősebb anyaállat vezetésével. A kosok többnyire kisebb csapatokba tömörülnek, az idősebb állatok pedig egyedül vagy 1-2 hasonló korú fajtársukkal járnak együtt.

Október közepétől megváltozik a „muflontársadalom” élete, elkezdődik az üzekedés, amely akár januárig is eltarthat. A kosok ádáz küzdelmet vívnak egymással: tülkeik, csigás szarvaik csattogásától hangos a vadon.

A nőstények mintegy öthónapos vemhesség után hozzák világra egy, ritkán két utódukat, melyek születésük után néhány órával már követik anyjukat. Életük első két hónapjában szinte kizárólag anyatejen élnek, és később is csak fokozatosan szoknak rá a növényi eledelre. Öthónapos korukig jellemzően szopnak. A muflon általában másféléves korban éri el ivarérettségét.

Amíg a nőstényeknek nincs, vagy rövid, enyhén hátrahajló a szarva, a kosok mindegyike szarvat visel, amely az életkor előrehaladtával nő. A kosbárányoknak egyhónaposan kezd növekedni a szarva, és a tél kezdetére elérheti a 20 centimétert. Hideg időben, illetve táplálékínség idején megáll a csiga növekedése, ekkor egy jól látható gyűrű keletkezik rajta. A következő esztendőben 11-13 haránt irányú dudor jelenik meg, s a szarvhossz mintegy 20 centivel növekszik. Ez 4-5 éves korukig minden évben így történik, akkor azonban a csiga bezárul, s a koponya arcvonalába kerül. Ezután a szarvhegy lassan felfelé fordul, a növekedés mérséklődik.

Csak engedéllyel telepíthető

A csiga a vadászok hőn áhított trófeája. Hazánk erdeiben jellemzően jó minőségű muflonokat tudnak elejteni a nimródok. A muflon nemzetgazdasági szempontból nagy hasznot termel, hiszen vadásztatása komoly bevételi forrás, miközben jóval kisebb mezőgazdasági kárt okot, mint őshonos nagyvadfajaink.

Természetes ellensége nálunk szinte nincsen, csak kevés egyed lesz a farkasok s a kóbor kutyák áldozata. A házijuhbetegségek talán a legnagyobb vámszedőik.

Rágásával, taposásával ugyanakkor komolyan károsíthatja az általa kedvelt sziklagyepek őshonos növényzetét. Ezért is nehéz meghatározni az optimális állománynagyságot, mely megfelel a különféle érdekeknek. De úgy tűnik, jó úton járunk, hiszen ma már a faj csak a természetvédelmi hatóságok engedélyével telepíthető, s egyre több muflont tenyésztenek zárt térben.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/06 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ne szemetelj!

Különböző megfogalmazásban erre szólítanak föl azok a táblák, melyeket már négy éve helyezett ki az erdőgazdálkodó a leglátogatottabb dél-mátrai kirándulóhelyeken. Üzenetük egységes: a szemét nem az erdőbe való, ha utunk során megtermeltük, vigyük is magunkkal hazáig.

Ircsi fonodája

Bevallom, amíg nem ismertem Bene Ircsi díszüvegfonásait, nekem bizony kosárfonás, demizsonfonás, üvegfonás, egyre ment. Nem tudtam, hogy a különbség olyasféle, mint a fatáblára krétával rótt betűk, és a finom papírra, tollal írt, gyöngybetűs szöveg között – hisz mindkettő olvasható, de más a jellegük és funkciójuk. A kosarak rusztikus szépsége mellett a díszüvegfonás filigrán mívessége is másfajta használatról vall.

Az egri füvesember tanácsai

A jó idő beköszöntével a természet gyógyító kincseivel ajándékozza meg az erdőn mezőn járókat. Az, aki figyelmes sok gyógynövényt gyűjthet. Számos esetben még azok is hasznosak, melyek elsőre kiirthatatlan gyomnövénynek tűnnek.

Őzbakot fogtak Kecskemét belvárosában

Napok óta több bejelentés érkezett a rendőrségre arról, hogy őzet láttak Kecskemét belvárosában. A rendőrök keresni kezdték és a járőrök kedd délután megtalálták a belváros egyik utcájában.

Nem vágják tarra, csak felújítják

Soron kívül felülvizsgálják Sóstón az erdei tornapálya fáit a szakemberek, mert az elmúlt hétvégén egy élő fa mintegy 20 centiméter átmérőjű oldalága lehasadt, nem kis riadalmat keltve az ott tartózkodó kisgyermekes szülőkben. Az tarvágás azonban nem indokolt, csupán nevelővágást végeznek, így az erdei tornapálya "zöld képe" is megmarad.

A DNS teszt lerombolta a montanai szörny legendáját

Májusban került puskavégre az a jószág, melynek fotója bejárta az internetet. Spekulációk szerint farkas-sakál vagy farkas-kutya hibrid lehetett. Persze olyan földtől elrugaszkodott elméletek is szárnyra kaptak, hogy a lelőtt egyed egy új fajba tartozik, illetve, hogy egy vérfarkas lenne.

Ahol az erdő és a zene összefonódik

A 15 éve megfogalmazott célok nem változtak: az erdő, a zene, a művészetek erejével a környezettudatos, fenntartható életvitel irányába mozdítani az embereket, hangzott el a Muzsikál az erdő – Mátrai Művészeti Napok idei eseménysorozatának beharangozóján. A bővülő, a kultúrát és az erdők világát a helyi értékekkel ötvöző programsorozatot a kezdetektől támogatja az Országos Erdészeti Egyesület.

Mindent megbillogoznak a Zalaerdő Zrt.-nél

Az utóbbi időszakban óriási méreteket öltött a Zalaerdő Zrt., illetve a földhasználók területein a villanypásztor-berendezések, akkumulátorok eltulajdonítása, de a tolvajok bizony nem kímélik a vadvédelmi rendszerhez tartozó vezetékeket és karókat sem.

Életet ment a gombaszakértő

Itt a gombaszezon. A piacokon egyelőre még nem árulják tömegesen a telepes finomságokat, de már találkozhatunk vadon szedett példányokkal. Ezeket pedig minden esetben érdemes bevizsgáltatni.

Folytatódik a bújócska a medvével

Nem sokáig maradt meg a jeladós nyakörv a Sándorfalván befogott, majd múlt hét szerdán szabadon engedett medvén. A szakemberek azonban továbbra is követik a nyomát. Az interneten terjedő rémhírekkel ellentétben a cél nem a kilövése, hanem a lakosság és a medve biztonságának garantálása - tájékoztat weboldalán a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.