Back to top

A legendás kaszói erdő rengeteg

Magyarország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdőtömbje a kaszói erdő. E páratlan kiterjedésű és szépségű terület a KASZÓ Zrt. kezelésében áll, központja pedig Kaszópuszta, mely egységbe foglalja az egymástól elválaszthatatlan kaszói erdőt, az azt kezelő erdőgazdaságot, a fokozottan védett természeti értékeket őrző Baláta-tavat, az erdő mélyén megbújó kisközséget a vadászházzal és az üdülővel.

A KASZÓ Zrt. hazánk egyik legnagyobb és legsokszínűbb megyéjében, a Dunántúli-dombságon belül a Nyugat-Belső-Somogy kistájba tartozó homokvidéken, közel 15 ezer hektáron folytat erdőgazdálkodást, és megközelítőleg 25 ezer hektáron vadgazdálkodást. E hatalmas összefüggő erdőség a Drávától egészen Nagykanizsa határáig terjed. A dombokkal tarkított, vízfolyásokkal szabdalt tájon évszázadok óta az erdő élteti az embereket, akik szeretik és értik is az erdei mesterségeket. Az egykori lápvidék mezőgazdasági termelésre kevéssé alkalmas, viszont erdő- és vadgazdálkodásra kiváló lehetőségeket kínál. Természeti kincsnek számító vadállománya Európa-hírű.

Fokozottan védett a Baláta-tó és környéke
Fokozottan védett a Baláta-tó és környéke
Fotó: Balaitnecz István
A terület talaját elsősorban futóhomok alkotja, a buckasorok közötti mélyedésekben lápi anyagok, tőzegmaradványok fordulnak elő. Az 1-3 méter mélyen található talajvíz néhol a felszínre tör, és a pangó vizekkel együtt mocsaras, vizenyős foltokat alkot. A több száz lápfolt közül a Kaszótól dél-nyugatra húzódó Baláta-tó a legjelentősebb. Körülbelül 174 hektáron terül el, és mintegy 300 hektár védőzóna övezi. A csapadékosabb, illetve szárazabb időszakoktól függően vízállása nagyon változékony, 1947– 1950 között például teljesen kiszáradt a tó, s azóta többször előfordult hasonló eset.

A trianoni békeszerződéssel szűkültek az ország természetes erőforrásai, ezért újabb energianyerési lehetőségeket kerestek, így felkutatták a tőzeg kitermelésére alkalmas területeket is. Ennek kapcsán 1923-ban jelent meg az első tudományos publikáció a Balátáról, Boros Ádám professzor tollából. Később mások is kutatták a láp értékes állat- és növényvilágát, ennek köszönhetően az ország első rezervátumaként 1942. január 19-e óta áll védelem alatt.

Növényvilágából az ingólápok ritkasága, a rovaremésztő Aldrovanda vesiculosa a legnevezetesebb, illetve a szíveslevelű hídőr. A láp gazdag állatvilágának különlegessége a keresztes vipera fekete változata.

A hatalmas erdőség sok embernek is otthona. Az évek során több település kialakult, majd eltűnt, hiszen az erdő munkát és megélhetést nyújt még ma is, bár már csak keveseknek. A fennmaradt településrészek közt tudhatjuk Kanizsaberket, Bördecet, Darvas- és Bükkpusztát, de Kaszó centrumában Kaszópuszta áll.

Kastélytól a vadászházig

A hajdani Hohenlohe-kastély Kaszón
A hajdani Hohenlohe-kastély Kaszón
A kaszói nagybirtok megalakulása Karl Christian Kraft Hohenlohe-Oehringen hercegnek köszönhető. A szenvedélyes vadász szerezte meg a gazdag gímszarvas- állománnyal rendelkező terület vadászati jogát 1909-től, és miután elejtett egy rendkívüli trófeával rendelkező bikát, elhatározta, hogy meg is vásárolja a területet. Így 1914-re 18 kataszterholdas nagybirtokot hozott létre, ám akkor még nem volt lakható épület Kaszón, így a herceg Somogyszobon lakott a mai polgármesteri hivatal épületében.

Legendás kaszói vadászkastélyát vörösfenyőből építtette. Egyes elbeszélések szerint az 1912-es lipcsei világkiállításon, mások szerint az 1910-es bécsi vadászati világkiállításon látott tervek alapján készült az épület. Egy korabeli újságcikkben ugyanakkor az olvasható, hogy a herceg a bécsi kiállításon álló, különdíjjal elismert pavilonját hozatta Kaszóra, és itt bővíttette vadászkastéllyá. Falait a herceg trófeái díszítették, előkelő és kifinomult berendezése méltó volt a magas rangú, nemesi és királyi vadászvendégek fogadásához. Az épület a herceg halála után, 1927-ben porrá égett, nagy valószínűséggel egy kályhából kipattanó szikra okozta a tragédiát.

A vadászház télen is várja a vendégeket
A vadászház télen is várja a vendégeket
A kastély helyére később egy padlásszobás, szerény kőépületet húztak fel. Kaszó 1950-ben állami tulajdonba került, 1967-től pedig a honvédség vette át a területet. A változások jelentős infrastrukturális átalakulással jártak, utakat építettek, felépült a ma is álló vadászház, és a körülötte jelenleg is üzemelő üdülőkomplexum a tornacsarnokkal együtt. Az új 12 szobás, 3 lakosztályos vadászház szintén értékes trófeákat rejt, a lakosztályok folyosóján például a Kaszón valaha elejtett legnagyobb gímbika 13,95 kilogrammos trófeájának másolata látható.

Tisztelet a vadnak

Hubertusz kereszt
Hubertusz kereszt
Fotó: Varga Hajnalka
A vadászház mellett áll az 1913-ban téglából épült, 23 méter magas víztorony. A herceg vadászat iránti szenvedélye a környéken egyedülálló európai infrastruktúrát teremtett az erdő közepén, nemcsak a vízvezeték-rendszert építtette ki, hanem telefont hozatott a vidékre, villanytelepet csináltatott, áramfejlesztőt a világításhoz. A víztorony szomszédságában még megtalálható a hajdani uradalmi személyzet lakhelye. Az egykori cselédszállások egy részéből alakították ki a Főherceg Fogadót. Az étterem nemcsak a szállóvendégeit várja ínycsiklandó vadételeivel, hanem nyári időszakban az erdőt járó, természetkedvelő turistákat is.

Hohenlohe hercegnek nem volt egyenes ági leszármazottja, így unokaöccse örökölte birtokát, aki csak ritkán járt ide vadászni. Felesége és három gyermeke viszont a németországi bombázások miatt néhány évre Kaszóra költözött, akkor épült a vadászház mögötti tisztáson egy aprócska épület, az úgynevezett babaház, mely még óvodaként is szolgált.

A tisztásról látható egy kereszt néhány öreg tölgy alatt, mely nem más, mint a terítékek helyszínéül is szolgáló Hubertusz emlékhely. Miután Kaszó neve a vadászattal és a hazai vérebes találkozókkal szinte összeforrt, 2003-tól a Nemzetközi Véreb Fővizsga helyszíne lett. A háromnapos rendezvényen nem csak a magyar vadászati kultúra és a kaszói vadászterület értékeit mutatják be, a Hubertusz keresztet évről évre ünnepélyesen megáldják. Az emlékmű a széttárt karú Szent Hubertusz püspököt és látomását ábrázolja, mintegy felszólítva az oda érkezőket a vad és természet feltétlen tiszteletére.

Sakál-tanya és vadaspark

A magyar kapuval szemben találjuk a 2012-ben átadott Multifunkcionális Ökoturisztikai Látogatócentrumot. Az épület elődje több funkciót is betöltött, például üzemelt munkásszállóként, és tantermet biztosított a helyi iskolának. Az ökocentrum a természet tiszteletére és védelmére nevelés céljával jött létre, látogatói ma is többnyire az iskolások. Az épületben kapott helyet a hagyományos vadászati módokat bemutató vadászati kiállítás, oktatótermében pedig a Vadász Göri Erdészeti Erdei Iskola működik.

Az ökocentrum teraszán kilépve a Sakáltanya Erdei Táborban találjuk magunkat. Kilenc hangulatos kis faház kínál szállást az erdei iskolásoknak és táborozóknak.

A faházak közvetlen szomszédságában leltek otthonra a 2,5 hektáros Kaszói Vadaspark lakói. A nagy népszerűségnek örvendő kertben vaddisznók, gím- és dámszarvasok élnek. Amíg körbejárjuk a „kertet”, az állatok mint jó házigazdák, végigkísérnek bennünket, közben pedig több információs tábla mutatja be részletesen nagyvadfajainkat és a KASZÓ Zrt. vadgazdálkodását.

Kalandra fel!

Erdei játszótér
Erdei játszótér
A kaszói kövesúton Kaszó központjától nyugat felé haladva, az útról balra letérve eljutunk a 2013-ban kialakított Kaszói Kirándulóközpontba (de gyalogosan a Vadasparktól a kertek alatt is megközelíthető), ahol minden megtalálható, hogy a kiránduló igazán jól érezze magát. A csodás erdei környezet kellemes kikapcsolódást nyújtó kis szigete rengeteg lehetőséget rejt: a hosszú erdei séták után valamelyik szalonnasütőnél elkészíthetjük és elkölthetjük ebédünket, vacsoránkat, majd kellemesen hátradőlve pihenhetünk valamelyik hintaágyon vagy a vasútszín teraszán, miközben a gyerekek felfedezhetik az erdei játszótéren az izgalmasabbnál izgalmasabb játékokat, vagy kalandozhatnak a sövénylabirintus útvesztőin is, rúghatják a bőrt a füves focipályán.

A kisvasutat is a KASZÓ Zrt. működteti
A kisvasutat is a KASZÓ Zrt. működteti
A kirándulást erdei kisvasutazással tehetjük egésszé, hiszen ebből a központból indul útjára Somogy megye legfiatalabb kisvasútja. Végig változatos erdőállományokon át halad, kényelmesen megközelíthető vele a Baláta-tó is.

Ha már vasútra szálltunk és elérkeztünk a Baláta megállóhoz, akkor idegenvezetéssel ellátogathatunk a madármegfigyelő toronyhoz, és bebarangolhatjuk az 540 méter hosszú, vörösfenyőből épült dr. Marián Miklós sétányt. Természetvédelmi előírások okán, a nyílt vízfelületet sokáig csupán több száz méterről, a madármegfigyelő toronyból tekinthették meg a látogatók, a KASZÓ Zrt. a tó flórájának és faunájának közelebbi megismerésére építette meg 2014-ben a stégrendszert. Útvonalát több információs öböl töri meg, a vízfelszínhez közeledve pedig egy magasabb „lesről” is megcsodálhatjuk a Baláta elszigetelt, titokzatos világát.

Lombkorona tanösvény
Lombkorona tanösvény
Fotó: Szalai Kitti
Visszatérve a Kirándulóközpontba, végigsétálhatunk a közel 1 kilométer hosszú, 15 tájékoztató táblával ellátott Öregerdő Tanösvényen. A hozzá kapcsolódó májusban átadott Lombkorona Tanösvény pedig különleges módon, a lombok közt sétálva enged betekintést az erdő életébe. Az átlagosan 9 méter magasságban futó, 124 méter hosszú ösvényen interaktív elemek teszik izgalmasabbá az élővilág megismerését, egyedülálló élmény gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.

Az útról letérve kisétálhatunk a Kűvölgyi-tóhoz, körülötte 2016-ban alakította ki a Társaság az Erdőkerülő Tanösvényt, amely az erdő hasznát, a benne zajló munkákat, az erdész feladatait, a természetvédelem, az erdő- és vadgazdálkodás kapcsolatát, azok fontosságát mutatja be 960 méter hosszú, 10 állomásból álló útvonalon. Emellett megismerhetjük a KASZÓ-LIFE pályázat keretében az erdőterületen vízvisszatartásban elért eredményeket is.

Rendezvényhelyszín a Kűvölgyi-tavaknál
Rendezvényhelyszín a Kűvölgyi-tavaknál
A varázslatos, erdőkkel övezett, mintegy 15 hektáron elterülő Kűvölgyi-tavakat sok fiatal pár zárta egy életre a szívébe, miután a tó vize felett fogadtak örök hűséget egymásnak. Az első két tavat már a herceg idején is halastóként használták, még egy vízimalom is üzemelt rajta, de 1924-ben elvitte a víz, így csak a zsilip betonfalába vésett évszám emlékeztet rá. Azóta két újabb tóval bővült a rendszer a LIFE+ támogatás keretében. A tóparti park helyén egykor a herceg konyhakertje és veteményese volt, később csemetekertté alakították. Ma már leginkább a pihenés és kikapcsolódás helyszíne, horgászati lehetőségével, a hatalmas filagória alatt éjszakába nyúló összejövetelekkel, partján kellemes sétákkal.

Képzeletbeli utunk során láthattuk, hogy a kaszói erdő szinte minden szegletében máig őrzi a múltat, jelenében számos lehetőséget kínál kirándulásra, pihenésre, szórakozásra, felfedezésre, tanulásra és mindezek által formálja a jövőt, a jövő nemzedékét.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/06 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kétmillió hektár erdő a Szabadság téren

Két napra újra beköltözött az erdő a főváros szívébe a harmadik Erdővarázs Családi Napok keretében. A rendezvény eszmeiséget képvisel az erdők népszerűsítésén túl a szemléletformálás, tájékoztatás is célja, hangsúlyozta megnyitójában Nagy István agrárminiszter.

Több, mint egymillió hektár erdő lett a lángok martaléka

A megelőzést célzó fokozott intézkedésekre van szükség az erdőtüzek növekvő kockázatának visszaszorításához - jelentette ki az európai, közel-keleti és észak-afrikai erdőtüzekről szóló, 2017-es eseteket rögzítő jelentésében az Európai Bizottság csütörtökön.

Geocaching verseny az erdőkben

Az Agrárminisztérium és a Nemzetközi Természetfilm Fesztivál Gödöllő együttműködésében elindult az ország eddigi legnagyobb tematikus geocaching versenye, 76 darab geoláda kihelyezésével. A verseny célja az erdőgazdaságok szakmai és turisztikai tevékenységének népszerűsítése, magyar erdeink élővilágának bemutatása, valamint a természetjárás ösztönzése.

Vajon kik nyerik a harmadik erdőismereti vetélkedőt?

Vajon tényleg növekedett az erdőterület Magyarországon az elmúlt évszázadban? A trianoni veszteség után hogyan erdősítették a fátlan területeket? Mit tehetnek a mai emberek az ország természeti örökségének gyarapításáért? Mindezekben a témákban elmélyülhetnek azok a középiskolások, akik jelentkeznek az Országos Erdészeti Egyesület Fedezd fel az örökséged! erdőismereti vetélkedőjére.

Indul a gombaszezon a Bakonyban és a Balaton-felvidéken is

Beindult a gomba a Balaton-felvidéki és a bakonyi erdőkben. Kelli Lajossal, a veszprémi piac szakellenőr úgy látja, a tipikus őszi gombák még csak mutatóban vannak, remélhetőleg azokból majd októberben lehet sokat találni.

Újabb "gyógytanösvényt" adtak át

Kardióösvényt alakítottak ki Budapest XII. kerületében, a Normafán, a túraútvonal elsősorban szív- és érrendszeri vagy magas vérnyomás betegséggel élők, valamint cukorbetegek számára készült, de egészséges embereknek is ajánlják betegségmegelőzés vagy állapotfelmérés céljából.

Mesehős lett Rezét gőzös

Már a második kötetét mutatták be annak a mesekönyvsorozatnak, melynek főszereplői a valóságban is szolgálatot teljesítő mozdonyok, a helyszínek pedig az erdei vasutak állomásai, és azok a csodás tájak, ahol a keskenynyomtávú szerelvények zakatolnak.

Ukrán-magyar összefogás a rókaveszettség ellen

Három évre szóló megállapodást kötött az Agrárminisztérium és az ukrán szaktárca a rókaveszettség-felszámolási program végrehajtásáról.

Tapasztalatcsere a fenntartható erdőgazdálkodásról

A gazdasági, társadalmi és természetvédelmi elvárások közötti harmóniát biztosító többcélú erdőgazdálkodás tapasztalatainak átadását segíti az az Európai Unió által finanszírozott projekt, amelynek keretében hazánkban üdvözölhetjük a georgiai környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszterhelyettest és delegációját – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a georgiai (grúz) szakemberek fogadásakor.

Zsákmány és látványosság: a jávorszarvas

Lehet-e egy szarvas haszonállat? Természetesen lehet, hiszen világszerte nem ritkák a szarvasfarmok, ahol jobbára az agancsukért és/vagy húsukért körbezárt területen tenyésztik őket. Ám, hogy egy vadon élő, tehát nem tenyésztett állat haszonállattá váljon, az mégiscsak furcsa. Ezért különleges a Svédországban élő jávorszarvas, amelynek húsa jelentős helyet foglal el a helyi gasztronómiában.