A Laboratorium.hu összefoglalta, hogy miért is töretlen a fogyasztói bizalom a tojás iránt.
A 2017-es fipronilos tojásbotrány komolyan sújtotta az európai baromfiágazatot: a hatósági döntések alapján nagy baromfi-állományokat kellett leölni, a kereskedelembe kikerült tételeket vissza kellett hívni, meg kellett semmisíteni. Az élelmiszerlánc-biztonsági intézkedések nyomán ugyan sikerült megakadályozni, hogy a tiltott rovarölő szerrel (lásd keretes írásunk) szennyezett tojások a fogyasztók egészségében és életminőségében mérhető hátrányt okozzanak, ám ezek az intézkedések a tojás fogyasztói árának jelentős emelkedését okozták.
– derült ki a WESSLING Hungary Kft. által szerkesztett Élelmiszervizsgálati Közlemények című szaklapban publikált tanulmányból.
Nem változott lényegesen a tojásfogyasztás
Az eredmények alapján a magyar vásárlók döntő többsége (86 százalék) a botrány ellenére sem változtatott tojásfogyasztási szokásain, sőt kis részük (0,63 százalék) még növelte is a fogyasztását. A tojásbotrány hatására csak a válaszadók 8,6 százaléka fogyaszt jelentősen kevesebb tojást, és az egy százalékot sem éri el azok aránya, akik az eset óta már egyáltalán nem esznek tojást.
A NÉBIH kutatásában külön foglalkozott a tojástartalmú élelmiszerekkel is: a fogyasztók többsége (57,21 százalék) nem változtatott vásárlási szokásain, ám viszonylag nagy százalékot képviseltek azok a vásárlók is, akik a botrány óta sokkal kevesebb tojástartalmú terméket vásárolnak (9,83 százalék), illetve azok, akik teljes mértékben felhagytak a tojástartalmú élelmiszerek vásárlásával (10,78 százalék).
A válaszadók 12 százaléka azért nem változtatott addigi beszerzési gyakorlatán, mert úgy vélte, hogy ha az összetett végtermék valószínűleg már csak elenyésző mennyiségben tartalmazhat fipronilt, 10 százalék pedig korábban sem vásárolt tojástartalmú élelmiszereket.
