Back to top

Scherg Lőrinc-kilátó

A Mi Erdőnk 2014. évi 1. számában Tűlevél és tölgylomb című írásban adtunk hírt arról, hogy a Szombathelyi Erdészeti Zrt. közjóléti fejlesztési programja keretében kilátó építését tervezi Sárvár térségében, Farkas-erdőben. Nos, a kilátó már áll, és szinte magától értetődően Scherg Lőrincről kapta a nevét.

(A Tűlevél és tölgylomb című írás elérhető ezen a linken)

Scherg Lőrinc 1864-ben Bajorországban, a különleges erdőkezeléséről híres Spessartban, Lohr am Mainban született, és Sárváron hunyt el 1938. május 13-án. Erdészeti tanulmányokat végzett, majd Lajos bajor királyi herceg hívta meg magyarországi, Sárvár környéki birtokaira. 1884-től gyakornokként alkalmazták, majd két év múlva gérce-tacskándi erdész lett. A káldi kerület vezetését 1901-ben bízták rá, majd 1909. november 20-án kinevezték főerdésszé, ezt követően pedig 1920-ban elismerésként nekiadományozták az erdőmesteri címet.

Szerény, csendes és szorgalmas embernek ismerte mindenki. Csak hivatásának élt, az erdőnek. Munkássága során megújította a Sárvár környéki erdőket, legfőképpen a Farkas-erdőt. A korszerű erdőművelés jegyében keresztezte a bajorországi magasabb színvonalú eljárásokat a hazai viszonyokkal. A leromlott, túllegeltetett, bokros, nyíres Farkas-erdőt néhány évtized alatt magas hozamú, kiemelkedő hírű mintaerdővé alakította. Bajorországból hozott tölgycsemetéket, talajjavítási céllal gyertyánt, valamint fagytűrő szlavóniai tölgyet. Meghonosította az amerikai vöröstölgyet is. Meghagyta azonban az egykori legelőerdőből megmaradt több évszázados kocsánytalan tölgyeket, a banyafákat, melyekről a Kéktúra mentén fekvő Banyafai kirándulóhelyen kihelyezett tájékoztató táblán olvashatunk.

Feleségétől, Stegmüller Mariannétól született fia, Károly folytatta apja munkásságát, rendszeresen írt erdészeti és vadászati szaklapokban. Unokája, Lajos (Ludwig) is rendszeresen látogatta a Farkas-erdőt, ahol Scherg Lőrinc feleségével közös sírban nyugszik, a Rózsáskerti erdészház közelében, szintén a Kéktúra mentén.

Az Országos Kéktúra nyomvonala, az Írott-kőtől indulva Sárvár, illetve Gérce felől éri el a Farkas-erdőt, azon áthaladva érkezik Káldra, majd halad tovább dél felé. A kilátó létesítése során a Kéktúra fő nyomvonala kiegészült a kék háromszög festéssel, s ezzel bekapcsoltuk a túraútvonal hálózatába az új építményt is.

A Scherg Lőrinc-kilátó terveit Magyar János építészmérnök készítette, a Vas megyére jellemző szoknyás haranglábak alakjának figyelembevételével, a kivitelezést pedig a Fitotron-System Kft. vállalta. A kilátó 202,5 méter tengerszint feletti magasságban épült. A 11,52 méter magasan kialakított járószintjéről látható a Farkas-erdő keleti része, a Kemenesalja és a Kemeneshát. Az alant elterülő síkságból vulkáni eredetű tanúhegyek emelkednek: észak, északkeleti irányban a Gérce-vásárosmiskei-tufa­gyű­rű­höz tartozó Belső- vagy Púpos-hegy (183 méter), északkeletre a Ság (278 méter), délkelet felé a 219 méter magas Kis-Somlyó, csúcsán Király-kővel, és távolabb a Somló (431 méter). Keletre Káld község, a Ság-hegy irányában Vásárosmiske látható. Káldtól északra, tiszta időben Egyházashetye, Berzsenyi szülőfalujának temploma is jól kivehető. A látóhatárt a Bakony vonulata zárja, melyből kiemelkedik a Kőris- (59 kilométerre) és a Kab-hegy (51,5 kilométerre). A legközelebbi épületek Káld–Szitamajorhoz tartoznak.

Tóth József motorfűrész-gyűjteményében
Tóth József motorfűrész-gyűjteményében
A sárvári uradalmat, melyhez a Farkas-erdő is tartozott, 1803-ban vásárolta meg IV. Ferenc modenai herceg, majd a birtok unokája, Mária Terézia Henrietta főhercegnő (1849–1919) hozományként férje, a későbbi, az utolsó bajor király, III. Lajos (1845–1921) tulajdonába került 1875-ben. A főhercegnő nevét őrzi a Farkas-erdőben a Terézia-, illetve a helyiek nyelvén Trézia-kút, amelyet keretbe foglal Vas megye első, 1942-ben védetté nyilvánított természetvédelmi területe. A kút mellett található új kirándulóhelyhez a kék kör festés vezeti a kirándulókat. Scherg Lőrinc Káld közelében bükköt is ültetett, a tulajdonosról elnevezett Lajos-bükkök helyét a Kéktúrán tábla jelzi, a

„Messze setétedik már a Ság teteje,
Ezentúl elrejti a Bakony erdeje,
Szülőföldem, képedet:
Megállok még egyszer, s reád visszanézek.
Ti kékellő halmok! gyönyörű vidékek!
Vegyétek bús könnyemet.”

Berzsenyi Dániel: Búcsúzás Kemenes-Aljától című költeményében érzékletesen írja le e tájat, melyet immár a Szombathelyi Erdészeti Zrt. által építtetett Scherg Lőrinc-kilátóból is megcsodálhatunk.

közelben, az erdészeti út mellett kirándulóhelyen pihenhet meg a fáradt túrázó.

A térségben érdemes felkeresni Sárváron a Nádasdy-várat, Celldömölkön a Ság-hegyet és a Nagyboldogasszony templomot, amely Máriazell testvéreként jelentős Mária-zarándokhely. Tokorcson egy meglepően gazdag motorfűrész-gyűjteményt tekinthetünk meg, Tóth József tulajdonos előzetes bejelentkezés alapján (tel.: +36 (20) 385-0719) fogadja a vendégeket. A túrázás kipihenésére pedig kiválóan alkalmasak a környék termálfürdői Sárváron, Celldömölkön, Borgátán és Mesteriben.

Varga László
Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Fotók: Hunyadi Géza,
Tóth Kálmán és Ábrahám Tünde

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Változatos túraidő és zenés kisvasutazás

A nyári erdő sok kalandot ígér, szerencsére a meteorológusok szerint a hétvégén szép napos időben lehet részünk. Néhol a napsütést megzavarhatják a felhők, mint ahogy a héten több alkalommal is tapasztaltuk a Mátrában és a Bükkben, de egy pár perc intenzív eső után előbújik újra a nap.

Milyen hatással van a klímaváltozás az erdőgazdálkodásra?

"Durván beavatkoztunk a természet rendjébe, s a természet erre nagyon nem tetsző válaszokat ad." - Tóth Károly, az egyik Fejér megyei erdőgazdaság helyettes vezetője nyilatkozott a Dunaújvárosi Hírportálnak.

Természetjáró szálláshelyek

Négykötetes zsebkalauz készült az év elején, hogy segítse a hazai túrázás kedvelőit nem prémium kategóriás szálláshelyet találni. A kis füzetek az állami erdőgazdaságok, a nemzeti parkok és a Magyar Természetjáró Szövetség bakancsos szálláshelyeit tartalmazza.

Kincskereső Forrástúra Noszvaj erdeinek mélyén

Noszvaj természeti, történelmi értékeiről egyaránt tanul, aki bejárja a Forrástúrát. Járd be a bükkös erdőt, s megismersz sok regét – csábít a verses útikalauz legelső strófája.

Gyérítésjelölésben verhetetlen volt a Mecsekerdő erdésze

Mecsekerdős siker született Gyula-Városerdőn az Év erdésze verseny kétnapos országos döntőjén.

Az erdőből merít energiát

A szellemi és a fizikai munka élteti, árulta el beszélgetésünk közben egyszerűnek tűnő receptjét Balsay Endre. Az egykori Kisalföldi Állami Erdőgazdaság nyugalmazott erdészetigazgatója esetében az aktív évek kifejezés teljes mértékben értelmét veszti: az idén nyolcvanegy éves szakember ugyanis egész életét hivatása szolgálatába állította, és szakmai pályafutásának nagy részét a Hanságban töltötte.

Hőség elől irány az erdő!

Az előrejelzések szerint július első teljes hétvégéjén visszatér a nyár. A közel 30 fokos hőmérséklet szép napos idővel párosul. Az erdő árnyékában nemcsak a vadaknak, hanem nekünk, embereknek is kellemes a pihenés, így hát hátizsákot fel, irány az erdő!

Turistaközpont a Mátrában

Ha valaki korszerű és kényelmes, minden igényt kielégítő, mégis a bakancsos turisták hagyományaihoz hű szállást keres a Mátrában, ahol nemcsak megpihenhet a fárasztó gyaloglás után, hanem még finomakat is ehet, a legjobb helyen jár a Galyatető Turistacentrumban.

Elismerték a baranyai erdészeket

A Kárpát-medencei magyar erdészek legjelentősebb találkozóját, a 149. Vándorgyűlést tartották meg Gyulán a napokban.

Egyedülálló vízitanösvény nyílt Szarvason

Megnyitotta kapuit az országban ezidáig páratlan­ Jégmadár vízitanösvény Szarvason, a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatparkban. Az évszázados fákban gazdag Anna ligetet szegélyező Körös-holtágon helyet kapott, nyolc állomásból álló tanösvény hazánk ötödik legnagyobb állóvizéről és annak élővilágáról, élőhelyeiről ad tájékoztatást. Az állatpark lakóinak száma is gyarapodott.