Back to top

Scherg Lőrinc-kilátó

A Mi Erdőnk 2014. évi 1. számában Tűlevél és tölgylomb című írásban adtunk hírt arról, hogy a Szombathelyi Erdészeti Zrt. közjóléti fejlesztési programja keretében kilátó építését tervezi Sárvár térségében, Farkas-erdőben. Nos, a kilátó már áll, és szinte magától értetődően Scherg Lőrincről kapta a nevét.

(A Tűlevél és tölgylomb című írás elérhető ezen a linken)

Scherg Lőrinc 1864-ben Bajorországban, a különleges erdőkezeléséről híres Spessartban, Lohr am Mainban született, és Sárváron hunyt el 1938. május 13-án. Erdészeti tanulmányokat végzett, majd Lajos bajor királyi herceg hívta meg magyarországi, Sárvár környéki birtokaira. 1884-től gyakornokként alkalmazták, majd két év múlva gérce-tacskándi erdész lett. A káldi kerület vezetését 1901-ben bízták rá, majd 1909. november 20-án kinevezték főerdésszé, ezt követően pedig 1920-ban elismerésként nekiadományozták az erdőmesteri címet.

Szerény, csendes és szorgalmas embernek ismerte mindenki. Csak hivatásának élt, az erdőnek. Munkássága során megújította a Sárvár környéki erdőket, legfőképpen a Farkas-erdőt. A korszerű erdőművelés jegyében keresztezte a bajorországi magasabb színvonalú eljárásokat a hazai viszonyokkal. A leromlott, túllegeltetett, bokros, nyíres Farkas-erdőt néhány évtized alatt magas hozamú, kiemelkedő hírű mintaerdővé alakította. Bajorországból hozott tölgycsemetéket, talajjavítási céllal gyertyánt, valamint fagytűrő szlavóniai tölgyet. Meghonosította az amerikai vöröstölgyet is. Meghagyta azonban az egykori legelőerdőből megmaradt több évszázados kocsánytalan tölgyeket, a banyafákat, melyekről a Kéktúra mentén fekvő Banyafai kirándulóhelyen kihelyezett tájékoztató táblán olvashatunk.

Feleségétől, Stegmüller Mariannétól született fia, Károly folytatta apja munkásságát, rendszeresen írt erdészeti és vadászati szaklapokban. Unokája, Lajos (Ludwig) is rendszeresen látogatta a Farkas-erdőt, ahol Scherg Lőrinc feleségével közös sírban nyugszik, a Rózsáskerti erdészház közelében, szintén a Kéktúra mentén.

Az Országos Kéktúra nyomvonala, az Írott-kőtől indulva Sárvár, illetve Gérce felől éri el a Farkas-erdőt, azon áthaladva érkezik Káldra, majd halad tovább dél felé. A kilátó létesítése során a Kéktúra fő nyomvonala kiegészült a kék háromszög festéssel, s ezzel bekapcsoltuk a túraútvonal hálózatába az új építményt is.

A Scherg Lőrinc-kilátó terveit Magyar János építészmérnök készítette, a Vas megyére jellemző szoknyás haranglábak alakjának figyelembevételével, a kivitelezést pedig a Fitotron-System Kft. vállalta. A kilátó 202,5 méter tengerszint feletti magasságban épült. A 11,52 méter magasan kialakított járószintjéről látható a Farkas-erdő keleti része, a Kemenesalja és a Kemeneshát. Az alant elterülő síkságból vulkáni eredetű tanúhegyek emelkednek: észak, északkeleti irányban a Gérce-vásárosmiskei-tufa­gyű­rű­höz tartozó Belső- vagy Púpos-hegy (183 méter), északkeletre a Ság (278 méter), délkelet felé a 219 méter magas Kis-Somlyó, csúcsán Király-kővel, és távolabb a Somló (431 méter). Keletre Káld község, a Ság-hegy irányában Vásárosmiske látható. Káldtól északra, tiszta időben Egyházashetye, Berzsenyi szülőfalujának temploma is jól kivehető. A látóhatárt a Bakony vonulata zárja, melyből kiemelkedik a Kőris- (59 kilométerre) és a Kab-hegy (51,5 kilométerre). A legközelebbi épületek Káld–Szitamajorhoz tartoznak.

Tóth József motorfűrész-gyűjteményében
Tóth József motorfűrész-gyűjteményében
A sárvári uradalmat, melyhez a Farkas-erdő is tartozott, 1803-ban vásárolta meg IV. Ferenc modenai herceg, majd a birtok unokája, Mária Terézia Henrietta főhercegnő (1849–1919) hozományként férje, a későbbi, az utolsó bajor király, III. Lajos (1845–1921) tulajdonába került 1875-ben. A főhercegnő nevét őrzi a Farkas-erdőben a Terézia-, illetve a helyiek nyelvén Trézia-kút, amelyet keretbe foglal Vas megye első, 1942-ben védetté nyilvánított természetvédelmi területe. A kút mellett található új kirándulóhelyhez a kék kör festés vezeti a kirándulókat. Scherg Lőrinc Káld közelében bükköt is ültetett, a tulajdonosról elnevezett Lajos-bükkök helyét a Kéktúrán tábla jelzi, a

„Messze setétedik már a Ság teteje,
Ezentúl elrejti a Bakony erdeje,
Szülőföldem, képedet:
Megállok még egyszer, s reád visszanézek.
Ti kékellő halmok! gyönyörű vidékek!
Vegyétek bús könnyemet.”

Berzsenyi Dániel: Búcsúzás Kemenes-Aljától című költeményében érzékletesen írja le e tájat, melyet immár a Szombathelyi Erdészeti Zrt. által építtetett Scherg Lőrinc-kilátóból is megcsodálhatunk.

közelben, az erdészeti út mellett kirándulóhelyen pihenhet meg a fáradt túrázó.

A térségben érdemes felkeresni Sárváron a Nádasdy-várat, Celldömölkön a Ság-hegyet és a Nagyboldogasszony templomot, amely Máriazell testvéreként jelentős Mária-zarándokhely. Tokorcson egy meglepően gazdag motorfűrész-gyűjteményt tekinthetünk meg, Tóth József tulajdonos előzetes bejelentkezés alapján (tel.: +36 (20) 385-0719) fogadja a vendégeket. A túrázás kipihenésére pedig kiválóan alkalmasak a környék termálfürdői Sárváron, Celldömölkön, Borgátán és Mesteriben.

Varga László
Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Fotók: Hunyadi Géza,
Tóth Kálmán és Ábrahám Tünde

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szarvasoktól hangos az erdő

Szombat este kisvonatra szállhattak mind azok, akik gímszarvasok énekére voltak kíváncsiak. Kora este, 5 órakor a felsőtárkányi állomásról családokkal, baráti társaságokkal megtelt szerelvények gördültek ki a Stimecz-ház állomás felé, ahol az EGERERDŐ Zrt. szakemberei szeretettel fogadták a népes társaságot.

Tapasztalatcsere a fenntartható erdőgazdálkodásról

A gazdasági, társadalmi és természetvédelmi elvárások közötti harmóniát biztosító többcélú erdőgazdálkodás tapasztalatainak átadását segíti az az Európai Unió által finanszírozott projekt, amelynek keretében hazánkban üdvözölhetjük a georgiai környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszterhelyettest és delegációját – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a georgiai (grúz) szakemberek fogadásakor.

A Vendvidék kincsei: tökmagolaj, hajdina és köles

Az ország legnyugatibb részén, közel a Hármashatárhoz, ahol Ausztria, Szlovénia és Magyarország találkozik, él a hajdan vendnek nevezett közösség, a 6. században a területre költözött szlovénség. A Rába folyótól délre elterülő, 94 négyzetkilométeres Szlovén Rába-vidéknek nemcsak adottságai, története sajátos, a konyhája is különleges.

"Fedezd fel az erdőt az erdészekkel!"

A XXII. Erdők Hete keretében a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolája látványos, több állomással kialakított, tanösvény-jellegű erdei sétát szervez a Sóstói-erdőben (kb. 1100 m), az erdőben zajlómunkák bemutatására.

Elhunyt a magyarországi természetvédelem atyja

Életének 89. évében, szeptember 10-én elhunyt Rakonczay Zoltán erdőmérnök, az intézményes természetvédelem magyarországi atyja. A szakma az ő érdemének tartja a jelenleg 10 igazgatóságból álló magyarországi nemzetipark-hálózat kialakítását, a szükséges jogszabályi hátterének és működtetési rendszerének megteremtését.

A Prónay-kilátó

2017 októberében adták át a cserháti Romhányi-hegyen épült Prónay-kilátót. A Kecske-kő 421 méter magas csúcsán található építmény az Országos Kéktúra útvonaláról egy nagyon rövid kitérővel megközelíthető, minden évszakban és napszakban szabadon látogatható. A kilátót a környéken történelmi hagyatékkal rendelkező Prónay családról nevezték el.

Akkora tűzifahiány várható idén, mint még soha

Egyre tovább gyűrűzik a munkaerőhiány. Az építőipar már elvitt minden munkára fogható embert, így nincs elég fakitermelő. Úgy tűnik, idén akkora tűzifahiány várható, mint még soha. Emiatt a kereskedők azt javasolják mindenkinek, hogy aki teheti, mielőbb szerezze be a téli tűzrevalót, mert ha már most hiánycikk, akkor a szezonban várhatóan még nehezebben és drágábban lehet majd csak hozzájutni.

Aludjon hordóban!

Szüret táján különösen kényelmes megoldás lehet, ha valaki haza sem megy a szőlőtőkék közül, hanem rögvest ott is marad éjszakára. Valójában ezt a szálláslehetőséget inkább a borkedvelő vendégek számára találták ki.

Láncfűrészes bajnokok

17 alkalommal rendezte meg az Andreas Stihl Kereskedelmi Kft. a STIHL Országos Fakitermelő Versenyt, aminek döntőjét a 31. Bábolnai Gazdanapok zárónapján, szombaton tartották, nagy szakmai és közönség-érdeklődés mellett. Az ügyesség és a gyorsaság mellett az erdészeti munkabiztonsági szabályok betartása volt a legfontosabb értékelési szempont.

Újjászületett emlékhelyek

Tavaly 27 vallási vonatkozású erdei emlékhely és annak környezete újulhatott meg a Mecsekerdő Zrt. által kezelt területeken. Az egyes helyszínek és a hozzájuk kapcsolódó információk online böngészhetők, de a téma iránti fokozott érdeklődésre való tekintettel a tartalom zsebfüzet formájában is megjelent.