Back to top

Scherg Lőrinc-kilátó

A Mi Erdőnk 2014. évi 1. számában Tűlevél és tölgylomb című írásban adtunk hírt arról, hogy a Szombathelyi Erdészeti Zrt. közjóléti fejlesztési programja keretében kilátó építését tervezi Sárvár térségében, Farkas-erdőben. Nos, a kilátó már áll, és szinte magától értetődően Scherg Lőrincről kapta a nevét.

(A Tűlevél és tölgylomb című írás elérhető ezen a linken)

Scherg Lőrinc 1864-ben Bajorországban, a különleges erdőkezeléséről híres Spessartban, Lohr am Mainban született, és Sárváron hunyt el 1938. május 13-án. Erdészeti tanulmányokat végzett, majd Lajos bajor királyi herceg hívta meg magyarországi, Sárvár környéki birtokaira. 1884-től gyakornokként alkalmazták, majd két év múlva gérce-tacskándi erdész lett. A káldi kerület vezetését 1901-ben bízták rá, majd 1909. november 20-án kinevezték főerdésszé, ezt követően pedig 1920-ban elismerésként nekiadományozták az erdőmesteri címet.

Szerény, csendes és szorgalmas embernek ismerte mindenki. Csak hivatásának élt, az erdőnek. Munkássága során megújította a Sárvár környéki erdőket, legfőképpen a Farkas-erdőt. A korszerű erdőművelés jegyében keresztezte a bajorországi magasabb színvonalú eljárásokat a hazai viszonyokkal. A leromlott, túllegeltetett, bokros, nyíres Farkas-erdőt néhány évtized alatt magas hozamú, kiemelkedő hírű mintaerdővé alakította. Bajorországból hozott tölgycsemetéket, talajjavítási céllal gyertyánt, valamint fagytűrő szlavóniai tölgyet. Meghonosította az amerikai vöröstölgyet is. Meghagyta azonban az egykori legelőerdőből megmaradt több évszázados kocsánytalan tölgyeket, a banyafákat, melyekről a Kéktúra mentén fekvő Banyafai kirándulóhelyen kihelyezett tájékoztató táblán olvashatunk.

Feleségétől, Stegmüller Mariannétól született fia, Károly folytatta apja munkásságát, rendszeresen írt erdészeti és vadászati szaklapokban. Unokája, Lajos (Ludwig) is rendszeresen látogatta a Farkas-erdőt, ahol Scherg Lőrinc feleségével közös sírban nyugszik, a Rózsáskerti erdészház közelében, szintén a Kéktúra mentén.

Az Országos Kéktúra nyomvonala, az Írott-kőtől indulva Sárvár, illetve Gérce felől éri el a Farkas-erdőt, azon áthaladva érkezik Káldra, majd halad tovább dél felé. A kilátó létesítése során a Kéktúra fő nyomvonala kiegészült a kék háromszög festéssel, s ezzel bekapcsoltuk a túraútvonal hálózatába az új építményt is.

A Scherg Lőrinc-kilátó terveit Magyar János építészmérnök készítette, a Vas megyére jellemző szoknyás haranglábak alakjának figyelembevételével, a kivitelezést pedig a Fitotron-System Kft. vállalta. A kilátó 202,5 méter tengerszint feletti magasságban épült. A 11,52 méter magasan kialakított járószintjéről látható a Farkas-erdő keleti része, a Kemenesalja és a Kemeneshát. Az alant elterülő síkságból vulkáni eredetű tanúhegyek emelkednek: észak, északkeleti irányban a Gérce-vásárosmiskei-tufa­gyű­rű­höz tartozó Belső- vagy Púpos-hegy (183 méter), északkeletre a Ság (278 méter), délkelet felé a 219 méter magas Kis-Somlyó, csúcsán Király-kővel, és távolabb a Somló (431 méter). Keletre Káld község, a Ság-hegy irányában Vásárosmiske látható. Káldtól északra, tiszta időben Egyházashetye, Berzsenyi szülőfalujának temploma is jól kivehető. A látóhatárt a Bakony vonulata zárja, melyből kiemelkedik a Kőris- (59 kilométerre) és a Kab-hegy (51,5 kilométerre). A legközelebbi épületek Káld–Szitamajorhoz tartoznak.

Tóth József motorfűrész-gyűjteményében
Tóth József motorfűrész-gyűjteményében
A sárvári uradalmat, melyhez a Farkas-erdő is tartozott, 1803-ban vásárolta meg IV. Ferenc modenai herceg, majd a birtok unokája, Mária Terézia Henrietta főhercegnő (1849–1919) hozományként férje, a későbbi, az utolsó bajor király, III. Lajos (1845–1921) tulajdonába került 1875-ben. A főhercegnő nevét őrzi a Farkas-erdőben a Terézia-, illetve a helyiek nyelvén Trézia-kút, amelyet keretbe foglal Vas megye első, 1942-ben védetté nyilvánított természetvédelmi területe. A kút mellett található új kirándulóhelyhez a kék kör festés vezeti a kirándulókat. Scherg Lőrinc Káld közelében bükköt is ültetett, a tulajdonosról elnevezett Lajos-bükkök helyét a Kéktúrán tábla jelzi, a

„Messze setétedik már a Ság teteje,
Ezentúl elrejti a Bakony erdeje,
Szülőföldem, képedet:
Megállok még egyszer, s reád visszanézek.
Ti kékellő halmok! gyönyörű vidékek!
Vegyétek bús könnyemet.”

Berzsenyi Dániel: Búcsúzás Kemenes-Aljától című költeményében érzékletesen írja le e tájat, melyet immár a Szombathelyi Erdészeti Zrt. által építtetett Scherg Lőrinc-kilátóból is megcsodálhatunk.

közelben, az erdészeti út mellett kirándulóhelyen pihenhet meg a fáradt túrázó.

A térségben érdemes felkeresni Sárváron a Nádasdy-várat, Celldömölkön a Ság-hegyet és a Nagyboldogasszony templomot, amely Máriazell testvéreként jelentős Mária-zarándokhely. Tokorcson egy meglepően gazdag motorfűrész-gyűjteményt tekinthetünk meg, Tóth József tulajdonos előzetes bejelentkezés alapján (tel.: +36 (20) 385-0719) fogadja a vendégeket. A túrázás kipihenésére pedig kiválóan alkalmasak a környék termálfürdői Sárváron, Celldömölkön, Borgátán és Mesteriben.

Varga László
Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Fotók: Hunyadi Géza,
Tóth Kálmán és Ábrahám Tünde

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Örökzöldek ünneplőben

Karácsonykor sok lakás éke a feldíszített fenyő- fa: lehet kicsi, asztalra állítható vagy több méter magas óriás, mutatós tartóba illesztett vágott, földlabdás vagy konténeres. És vannak, akik ragaszkodnak a műfenyőhöz.

Környezeti nevelésről egyeztetettek az erdészetek

November végén az Északerdő Zrt. Csanyiki Erdőházában tett látogatást az EGERERDŐ Zrt. közjóléti munkaszervezete. A szomszéd erdőgazdaságok találkozója jó hangulatban telt, mely alkalmat adott az erdészeti közjóléti rendezvények és erdei iskolai programok szervezőinek tapasztalatcseréjére.

Már turistaúton is megközelíthető a pilisszántói Kőfülke

Új szakaszokkal bővült a Pilisi Parkerdő területén futó 1000 kilométeres turistaút-hálózat. A helyi önkormányzat és a Pilisi Parkerdő Zrt. együttműködésének eredményeként a Piliscsabai Természetjáró Egyesület önkéntesei új jelzéseket festettek fel.

Újabb ASP fertőzés, de nincs szükség a fertőzött terület növelésére

Egy kilőtt, valamint egy elhullottan talált vaddisznóból származó mintából mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nébih laboratóriuma 2018. december 6-án. Az állatokra a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári külterületén találtak, amely – a korábbi, tarcali eset miatt kijelölt – fertőzött területen található.

Véradóbarát munkahely címet kapott az erdészet

2018-ban az EGERERDŐ Zrt. nyerte el Heves megyében a „VÉRADÓBARÁT MUNKAHELY” megtisztelő címet.

Újra Zambó Péter az OEE elnöke

Megtartotta tisztújító küldöttgyűlését az Országos Erdészeti Egyesület (OEE). A gyűlésen a küldöttek 2010 után immár a harmadik ciklusra választották meg az egyesület elnökének Zambó Pétert.

Fákat ajándékoz Cserkeszőlő erdésze a helyieknek

Egy helyi erdész önszorgalomból gyűjtött magokat, melyeket a saját portáján nevelt fává. Már három évesek a csemeték, és ideje, hogy végleges helyükre kerüljenek.

Stájer-házi foglalkozások

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. 2002-ben létesítette erdészeti erdei iskoláját a Kőszegi-hegységben, a Stájer-házak egyikében. Majd két év múlva az egykori istálló és raktár helyén elkészült az erdei szálló, s azóta fogadhatunk osztályokat, csoportokat többnapos programra is. A másik egykori erdészházban pedig már 1996-ban kialakították az Erdészeti Múzeumot.

Újra kiérdemelte a Pilis a bioszféra rezervátum címet

Megerősítette az UNESCO a Pilisi Bioszféra Rezervátum státuszát, elismerve ezzel a Pilisben alkalmazott területkezelési módszereket, amelyek a gazdálkodás, a természetvédelem és a turisztikai igények kiszolgálásának összhangján alapulnak. A munka eredményeit közös fórumon mutatták be Esztergomban, többek között a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. szakembereinek részvételével.

Erdei banditák ellen szövetkeznek erdészek és rendőrök

Folytatódott a Szigetvári Rendőrkapitányság kezdeményezésére tavalyi évben indult együttműködési program a a baranyai erdészek és a rendőrök között. Ennek keretében a falopások és más erdészeti jogsértések, például az illegális szarvasagancs gyűjtés megelőzésében és felderítésében működnek együtt.